1347-ben szerepel először oklevelekben Saramás néven, mint a saramási Fábián család birtoka. Sormás a kanizsai vár 1493.évi urbáriumakor még jelentéktelen falu volt, de 1519-ben már népesnek mondták, 3 malom is tartozott hozzá. Az 1548.évi török támadás során a falu teljesen elpusztult. A 90 éves török hódoltság alatt több - kevesebb jobbágy lakta, kik török és magyar földesurak számára egyaránt adóztak és robotoltak.
A harcok elmúltával Sormás csak lassan népesedett be, a lakosság lélekszáma hosszú időn át ingadozott. A jobbágyok fölműveléssel, szőlő műveléssel és állattartással foglalkoztak. Szőlőiket az eszteregnyei és homokkomáromi határban művelték. A XVIII. Század második felében Kanizsa közelségének hatására a falu gyors fejlődésnek indult . 1798 április 18.-én a falu teljesen leégett. Az uraság megtiltotta, hogy boronafalu házakat építsenek, valamennyiüknek téglából kellett házaikat ujjá építeni. A falu lakói mindig magyarok és katolikusok voltak, s a szepetneki anyaegyházhoz tartoztak. 1925-től már körjegyzőségi székhely.
|
Látnivalók:
- Szent Rókus Templom
Sormás Községben a műemlék jellegű templom késő barokk stílusban épült fel 1752 - 1753-ban torony nélkül. Végső formáját a templom 1902 - 1903 - ban kapta meg, a torony megépítésével. A templom belső díszítését, falának, képeinek festését Závori Zoltán iparművész tanár festette. Az eredeti szószéket Lorenzh Antal készítette.
|