Polgármester: Pávlicz Lajos
Jegyző: Hervai Edit
Cím: 8834 Murakeresztúr Honvéd u. 3.
Tel: 93/369-001
Honlap:
E-mail: mkonk@enternet.hu

A község Nagykanizsától 20 km-re fekszik, a Mura folyó mellett. A határátkelést egy vasúti híd biztosítja, gyalogos és gépjárműátkelésre azonban nem használható. Maradandó élmény jelentenek, horgászati- és vízisportlehetőségeket kínálnak a Mura árterén a felhagyott, kavicsbányászatból származó, áttetszően tisztavizű tavak, s maga a gyors sodrású Mura folyó.

Történelem:
Első emltése 1347-ből való Keresztur néven, amely a településen alapított bencés monostorra utalt. A 14. századi település ínséges körülmények között élt, és sűrűn pusztították. A 16. századi apátságnak négy portája volt, amely birtoklásán a Széchyek és az apátság többször vitatkozott. Maga a falu az ínséges körülmények miatt nem sok jelentőséggel bírt, adót se fizettek.

A törökök először 1566-ban pusztították, felégették a falut, a lakosság a környező mocsaras vidékekre menekült. Korábban is állott várát megerősítették. Mindazonáltal a lakosság továbbra se tért vissza a településre. A törökök 1600-as támadása idején kiürítették a várát, és Kanizsa elestével így Keresztúr is a törökök kezére került. 1661-ben a falu szomszédságában épült fel Új-Zrínyivár, amely Zrínyi Miklós meghiúsult tervében Kanizsa visszafoglalását szolgálta volna.

A falu újratelepülése az 1690-es években indult meg, egyelőre elég lassan. Szintén ebben az időszakban jött létre Kollátszeg, Murakeresztúr községrésze, a korábbi halásztanyák helyén. Többször pusztította pestisjárvány, továbbá a Mura gyakori árvízei is nehezítették az életkörülményeket. 1720-ban Pirkli István légrádi plébános vált a még helyre nem állt apátság tulajdonosává, és Kollátszegre is kiterjesztette hatalmát. Az utóbbiba 1727-től folyamatosan költöztetett horvát telepeseket, s így az 1770-es évekre jelentős településsé válhatott Kollátszeg, ahol még majorság is működött. Közben Keresztúr fejlődése lassabb volt.

A falu élete 1860-ban, amikor a Déli Vasúttársaság Pécs-Nagykanizsa vonalán vasútállomást kapott, rohamosan kezdett változni, fellendült a környező falvak felé való fuvarozás és kereskedelem.

1874-ben Kollátszeget Keresztúrhoz csatolták, ám bizonyosfokú önállósága továbbra is megmaradt. A Trianoni békeszerződés idején a horvát lakosság is Magyarországhoz kötődött inkább, ám így is igen érzékenyen érintette a döntés, mivel sokakat rokoni és gazdsági szálak húztak a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz juttatott területekre. Átmeneti stagnálás után ismét nagyobb fejlődés jellemezte az 1924-ben Murakeresztúr nevet felvevő községet. Vámhivatal nyílt, szövetkezeti bolt, posta, távíró- és távbeszélőközpont, több egyesület, háziorvos, állatorvos, valamint a Murakeresztúri Takarékpénztár központja működött. A földművelés továbbra is apróföldeken történt, az állattenyésztés egyre jelentősebbé vált, de a kosárfonás is jellemző helyi szakma lett.

A II. világháborút követően mind nemzetiségi település volta, mind határközeliségi és a rossz jugoszláv-magyar kapcsolatok rontottak a falu helyzetén, az 1960-as évekig komolyabb változás nem történt, pusztán lakossága fogyatkozott meg. 1970-ben épült újjá a Murán átívelő vasúti híd, amely a Jugoszlávia felé vezető (elsősorban teher-) vasúti forgalom egyik fontos vonalának részévé vált. .

Látnivalók:
- Új-Zrinyivár
- Zrínyi Miklós szobra
- Memento emlékmű

- További képek a fotóalbumban -