Polgármester: Kámán Péter |
|
Hahót Magyarország egyik leghosszabb községe, Nagykanizsától és Zalaegerszegtől egyenlő (25 km) távolságra helyezkedik el, a 74-es számú főút mellett. Régészeti kutatásokkal igazolt, hogy már a késői vaskorban is létező település volt. A bencés apátság virágzásának idejéből való a hazai kódexmásolatok közül kiemelkedő értékű Hahóti-kódex, mely a zágrábi érseki könyvtárban található 1094 óta. Az Árpád korban Buzád-sziget néven vár volt, a török időben végvár, melynek kapitányai a Sárkány családból kerültek ki. A település határában lévő Sárkány-sziget is a család nevét őrzi. A XVIII. században a Szent Margit-templom, a XIX. században a Mária kápolna épült fel. A településhez tartozik a fakos-pusztai lovarda. | |
Rendezvények:
|
|
Látnivalók:
- A barokk római katolikus templomot a 18. században építették az egykori bencés apátság helyén (Kossuth tér 1.). A mai templom hajója háromboltszakaszos. Szószéke rokokó. A templom melletti keresztet a magyar szabadságharcért elesettek emlékére állították. - Szintén műemlék jellegű a Mária kápolna (Zrínyi Miklós út ), barokk stílusban épült a 19. század végén. - A temetőben első és második világháborús emlékmű található. - Hahót egyházi történelméhez kapcsolódik Magyarország második írott misekönyve a Hahóti Kódex. A Kódex jelenleg a zágrábi püspöki levéltárban tekinthető meg. - Hahót környékén két ásatási lelőhely is található: a Sárkányszigeten (Buzádsziget) található földvár, valamint a Cseresznyés-dűlőben talált római kori sírok lelőhelye. |
|
- További képek a fotóalbumban - |