Általános bemutatás: Belezna határ menti kistelepülés. A Mura-Dráva találkozásától északra,
a Mura folyótól keletre található.
Ezen magyar-horvát határszél történelmi nevezetességekben gazdag terület.
Itt található a Mura-folyó holtága, és a Mura-folyón 1949-ben lezárt,
1994-ben felújított ideiglenesen működő Zrínyi Miklós komp. Évszázadokon
keresztül kötötte össze Belezna-Kakonyát, és Kakonya-Donja-Dubrovát
(Alsó-Domború), a komp volt az itt élő magyar és horvát lakta, horvát
és magyar lakta települések egyetlen gazdasági, kulturális, rokoni,
kettős birtokrendszert összekötő hídja.
A visszafolyó-patak torkolatának két partján található: az 1664-ben
lerombolt Zrínyi-Újvár. (A vár helyét és a végvári idők emlékét ma
egy kopja őrzi.)
Északról a még romos állapotú Kakonyai malom és csárda falai, és a
híres Zrínyi-kút, melyet a történelem úgy vésett emlékezetébe, hogy
a portyáiról hazatérő költő, hadvezér magát és lovát itt itatta.
Turizmus, látnivalók:
1994-ben készült el a hősi emlékmű, amely az első és második világháborús
hősöknek állít emléket (Szabadság tér).
Színesíti a faluképet a település közepén pár éve épült harangtorony.
Falunk dísze az 1898-1899-ig épült templom. A község közreműködésével
építette id. gróf Zichy Ödön, akinek gótikus síremléke a katolikus
templom szentélye mögött van. A szép, parkosított templomkertben álló,
éjszakánként fényárban úszó Isten háza - a falu első háza.
A templom a neogót stílus jegyében épült. A neogótika a gótikus stílus
- mely a középkor utolsó szakaszában kb. a 12. sz. derekán Franciaországban
alakult ki - utánérzéseivel, elemeinek felhasználásával kialakult
építészeti irány a 19. sz. második felében. A szintén neogót stílusú
Mátyás templomról, a Budavári Főtemplomról vették a mintát a tervezők.
Helyi védettségű még a 400 éves kocsányos tölgy (Petőfi u. 43. sz.
előtt), törzsének körmérete 630cm, magassága 26m.
Intézmények
A körjegyzőség önálló önkormányzattal rendelkezik. 1992-ben felújították
és bővítették a Polgármesteri Hivatalt.
Beleznán önálló iskola működött. A nyolc tantermes emeletes létesítmény
az 1900-as évek elején épült. A tanulók létszáma fokozatosan csökkent.
Szervezetileg az iskolához tartozik a napközi otthonos óvoda.
Az Önkormányzat címere: Álló, háromszögű pajzs vörös mezejében behajló
kék sátor, aljában zöld halommal. A zöld halom előtt vízszintes ezüst
hullámpólya. A halmon a település temploma áll arannyal, a bejárati
homlokzat felől ábrázolva.
A felső, jobb oldali vörös mezőben lebegő, szárán összefogott három
arany búzakalász. A bal oldali vörös mezőben lebegő, leveles arany
szőlőfürt.
A címerpajzsot kétoldalról alul szárán összefogott egy-egy tölgyfaág
övezi, arany makk-terméssel a zöld ágakon.
A pajzs felett fecskefarok-végződésű, arany szalagon feketével nagybetűs
BELEZNA felirat, a településnév előtt és után három-három díszpont.
A település címere
Címerének (az előlapon bemutatásra került) középpontjában a község
neogót stílusú temploma áll. A templom a közösség szellemi-lelki központja.
Tornya világtengelyként köti össze az eget és a földet. A templom
zöld dombon kapott helyet, ez a domb a település földrajzi adottságait
jelképezi.
A címerben található búzakalászok és a szőlőfürt a lakosság hagyományos
foglalkozására utalnak. Jellegzetessége még a címernek a hármas szám
többszöri előfordulása: 3 kalász, 3 tölgyfalevél, 3 halom, valamint
a címerpajzs hármas beosztása: két vörös és egy kék mező. A három
az egyik legfontosabb szakrális szám. A totalitást, az isteni rendet,
a tökéletességet, a világ hármas osztottságát szimbolizálja.
Községünk 833 lelket számláló történelmi multú, kis dél zalai település,
a Mura és a Dráva összefolyásától keletre mint egy négy km-re fekszik.
Nevét először az 1332-37-évi pápai tizedjegyzékben említik a segesdi
kerület plébániái között. Első földesurai 1414-1436-ig Horváth János
és Csipcsey Pál földesurak voltak. A Beleznay család nevével 1451-ben
találkozhatunk a feljegyzések között. A falu is róluk kapta a nevét.
1476-ban Szerdahelyi György birtoka volt, 1733-ban Festetich Kristóf
tulajdonába került. 1835-ben gróf Festetich László volt Belezna földesura,
majd a Horváth és a Rüffly család birtokolta. Az 1903-as gazdacímtár
Gróf Zichy Ödön birtokaként is említi Belezna egy részét. Az Ő nevéhez
fűződik községünk büszkesége az 1899-ben építetett szép római katolikus
templom. Gyönyörű gótikus stílusban a Mátyás templomhoz hasonlóan
épült. A vidéki templomok közül egyedülálló. A század elején épült
a nyolc tantermes általános iskolánk. Van folyamatosan működő óvodánk
is. A falu lakói sokat adnak környezetük tisztaságáért, rendezettségéért.
Szinte minden lakóház kertje színpompás virágokkal van elültetve.
A házak ablakait szebbnél szebb virágos muskátlik díszítik. Közterületeink
is szépek, rendezettek. Az Általános Iskolai oktatást Nagykanizsa intézményfentartói társulás keretében látatja el a Miklósfai álltalános iskolában 2007 szeptemberétől. A falu központjában helyezkedik
el a parkosított és virágokkal díszített Polgármesteri Hivatal és
a Hősi Emlékmű, a pár éve épült harang torony . Az idelátogatók megnézhetik
községünknek ezt a kellemes színfoltját. Érdemes egy pillanatra megállni
és körülnézni.
Községünk területén kb. 3 ha parkosított terület van, amely legnagyobbrészt
a falu közepén és a sportpálya környékén található. A településtől
nyugatra, pár száz méterre helyezkedik el szép környezetben a Horgászegyesület
által fenntartott ill. rendben tartott víztározó-horgásztó, amely
kitűnő szabadidőprogramot biztosít a pihenni vágyó embereknek. A faluhoz
közel van a Dráva és a Mura folyó horvártországi szakasza, amely tájvédelmi
terület , különleges növényekkel és ritka madárfajtákkal. A falu határában
a Mura folyó és a Principális csatorna torkolatától keletre a vasútállomás
és a kompátkelő közelében a Mura folyó árteréből kiemelkedő dombon
a Principális csatorna ( volt Kanizsa patak) és a visszafolyó patak
( mely Zala - Somogy megye határa) állnak a volt Kakonyai malom és
csárda romjai. Vele szemben délre kiemelkedő erdős dombon Zrínyi Miklós
a költő hadvezér, Horvát Bán 1661-ben épített Zrínyi Új-vár helye
található, melyet a török 1668-ban rombolt le. E helynek emlékét jelenleg
egy kopja őrzi. Az érintett önkormányzatok a várhely feltárásán fáradoznak.
|