Megnézem a 2008-as évtől hatályos SZMSZ-t |
A Nagykanizsai Kistérség
Többcélú Társulása
Szervezeti
és Működési Szabályzata
(Egységes szerkezetbe foglalva)
A települési
önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény
(továbbiakban Tkt.)11§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a
Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa működési szabályait
az alábbiak szerint állapítja meg.
I.
Általános rendelkezések
1.
1.
A Társulás neve: Nagykanizsai
Kistérség Többcélú Társulása
2.
A Társulás székhelye: 8800
Nagykanizsa Petőfi u. 5.
3.
Pecsétje: körpecsét, a köriratban a társulás neve olvasható, középen a
címerrel. A Társulás hivatalos bélyegzőlenyomatát a 2. sz. melléklet
tartalmazza.
4. Működési területe: Alsórajk, Balatonmagyaród, Belezna, Bocska, Börzönce,
Csapi, Eszteregnye, Felsőrajk, Fityeház, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse,
Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán,
Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr,
Nagybakónak, Nagykanizsa, Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat,
Pölöskefő, Pötréte, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros,
Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs,
Zalaszentjakab, Zalaújlak közigazgatási területe.
5. A Társulás jogi személy. Gazdálkodására a
költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
II.
2.
1.
A Társulás vezető
döntéshozó szerve a Társulási Tanács, létszáma: 48 fő.
2.
A Társulási Tanácsban
a tagönkormányzatokat a polgármesterek képviselik. A polgármester
helyettesítésének rendjéről a képviselő-testület rendelkezik.( 2004. évi
CVII.tv. 5.§. 2.bek.) A települési képviselő képviseleti jogosultságát igazolni
köteles.
3.
A Társulási Tanács
szükség szerint, de évente legalább négy ülést tart.
4.
A Társulási Tanács
elnökét teljes jogkörrel helyettesíti a Társulási Tanács általános
elnökhelyettese, mindkettejük akadályoztatása esetén az elnökhelyettes.
3.
1.
A Társulási Tanács
ülését a Társulási Tanács elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt
akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes, mindkettő akadályoztatása
esetén az elnökhelyettes helyettesíti. Amennyiben mindhárman is akadályoztatva
vannak, a társulási tanács ülését a legidősebb polgármester hívja össze és
vezeti.
Akadályoztatásnak minősül a társulási
megállapodásban és jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott
jogait gyakorolni nem tudja (tartós távollét, betegség, egyéb).
2.
A Társulási Tanács
ülését össze kell hívni:
a)
szükség szerint, de
évente legalább négy alkalommal
b)
a többcélú kistérségi
társulási megállapodásban vagy a társulási
tanács által meghatározott esetben
c)
a társulás tagjai
egynegyedének – napirendet tartalmazó – indítványára, annak kézhezvételétől
számított tizenöt napon belül;
d)
a megyei közigazgatási
hivatal vezetőjének kezdeményezésére, annak kézhezvételétől számított tizenöt
napon belül.
.
3.
Amennyiben a Társulási
Tanács Elnöke a 2.) bekezdés b.) pontban meghatározottak indítványára 15 napon
belül nem hívja össze a Társulási Tanács ülését, a Megyei Közigazgatási Hivatal
vezetőjének eljárása kezdeményezhető.
4.
A Társulási tanács
ülése indokolt esetben, ha a késedelem a társulásra vagy a társulás bármely
tagjára nézve jelentős hátránnyal járna, kivételesen telefonon is összehívható.
A társulás elnöke a rendkívüli ülést indokolni köteles.
5.
A Társulási Tanács
ülésére meg kell hívni:
-
a Társulási Tanács
tagjait,
-
a Megyei Közigazgatási
Hivatal vezetőjét,
-
a Jegyzői Kollégium
elnökét,
-
a Miniszterelnöki
Hivatal kistérségi megbízottját,
-
a társulás területén
működő országgyűlési képviselőket,
-
a Megyei Közgyűlés
elnökét,
-
a sajtó képviselőit.
Amennyiben a Tanács
Kistérségi fejlesztési Tanácsként működik, úgy az ülésre meg kell hívni a
területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 10/D.§
-ban felsorolt és a Társuláshoz bejelentkezett személyeket, szervezeteket.
6.
A Társulási Tanács
ülésére szóló meghívónak tartalmazni kell:
-
az ülés helyét és
időpontját,
-
a javasolt napirendi
pontokat,
-
az előterjesztők
nevét,
-
a nyílt és a zárt
ülésen tárgyalt napirendi pontokat.
7.
A meghívó
elkészítéséről és a címzetteknek történő eljuttatásáról a társulás
munkaszervezete gondoskodik. A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket,
határozat-tervezeteket.
8.
A Társulási Tanács
ülésére szóló meghívót és az előterjesztéseket az 5. bekezdésben foglalt
személyek részére olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés időpontját
megelőzően 8 nappal korábban megkapják, kivéve a 4. bekezdésben foglalt
eseteket, amikor a meghívókat és az előterjesztéseket a rendkívüli ülés napját
megelőző nap 12 óráig megkapják.
III.
A Társulási Tanács ülése
4.
A
társulási tanács ülését össze kell hívni
1. A Társulási Tanács ülése nyilvános. A nyilvános
ülésen a hallgatóság az ülés rendjét nem zavarhatja. (Az elnök a 13. pont
szerint intézkedhet.)
2. A Társulási Tanács:
-
választás, kinevezés,
felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása,
-
fegyelmi eljárás
megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy
tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele,
-
önkormányzati hatósági
ügy tárgyalásakor;
-
összeférhetetlenségi
ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
2. zárt ülést rendelhet el (Tkt.
7§ (5) b)):
-
a vagyonával való
rendelkezés és
-
az általa kiírt
pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
3.
A zárt ülésen a
Társulás Tanács tagjai, a jegyzői kollégium elnöke, a munkaszervezet
előterjesztéssel érintett munkatársa, továbbá meghívása esetén az érintett és a
szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett
meghívása.
A munkaterv
5.
1. A Társulási Tanács működésének alapja az éves
munkaterv.
2. A Társulási
Tanács éves munkatervének tervezetét a Társulás elnöke terjeszti jóváhagyásra a
Tanács elé.
3. Az elnök a munkaterv tervezetének elkészítésekor
javaslatot kér:
a.
a Társulási Tanács
tagjaitól;
b. a közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől;
c.
az önkormányzatok
területén működő érdekelt gazdasági érdekképviseleti szervezetektől;
d. az illetékes gazdasági kamarától;
e.
a társulás
feladatkörében eljáró intézmény vezetőjétől.
4. A munkaterv két részből áll.
5. A munkaterv első része tartalmazza:
a.
az ülések tervezett
időpontját;
b. az ülések várható napirendjét;
c.
a napirendi pontok
készítésében részt vevő szerveket, személyeket, megnevezve a napirendi pontok
előterjesztőit;
d. meghatározza azokat a témákat, amelyekhez a társult
önkormányzatok képviselőtestületei előzetes állásfoglalását kell beszerezni;
e.
az előterjesztések
elkészítésének határidejét;
f.
az ülésre külön
meghívott szerveket, személyeket;
g. a napirendhez kapcsolódó szemléltető eszközök,
anyagok használatát.
6.
A munkaterv második
része a kistérségi esemény-naptár, mely időrendben tartalmazza a társult
önkormányzatok éves rendezvény-tervét.
7.
A munkatervi javaslat
testületi jóváhagyásra való előterjesztésekor tájékoztatást kell adnia a
munkatervbe fel nem vett javaslatokról is.
8.
A munkatervet a
tárgyévet megelőző év december hó végéig állapítja meg a Társulási Tanács.
9. A
munkatervet meg kell küldeni:
- a Társulási Tanács tagjainak,
- a Társulási Tanács ülése állandó meghívottainak,
- a munkatervben érintett előterjesztőknek,
- a sajtónak,
- a társulás honlapján meg kell jelenteni.
6.
1.
Előterjesztésnek
minősül a munkatervbe felvett, a jelen szabályzat 6. (3) bekezdésben megjelölt
személyek és szervek által előzetesen javasolt határozat-tervezet, beszámoló és
tájékoztató.
2.
A Társulási Tanács
ülését megelőzően – legalább 10 nappal – a jelen szabályzat 6. (3) bekezdésében
meghatározott személyek és szervek előterjesztést írásban nyújthatnak be. A
határidőben és az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai
követelményeknek megfelelően benyújtott előterjesztést napirendre kell venni. A
munkaszervezet elkészíti az előterjesztést, illetve segítséget nyújthat az
előterjesztés elkészítésében.
3.
A Társulási Tanács elé
előterjesztési joggal rendelkezik:
-
a Társulási Tanács
valamennyi tagja,
-
a Jegyzői Kollégium
elnöke,
-
a munkaszervezet
vezetője,
-
a Pénzügyi Bizottság
elnöke,
-
a Felügyelő Bizottság
elnöke,
-
a társulás
intézményének vezetője, az intézmény tevékenységéről szóló beszámoló esetén,
4.
Az előterjesztések
valamennyi ügyben írásban készülnek.
5.
Szóbeli előterjesztés
kivételesen, akkor lehet felvenni, amennyiben az adott ügy megtárgyalásának
elmaradása a társulás vagy a társulás valamely tagjára nézve jelentős
hátránnyal jár. A szóbeli előterjesztés napirendre vételéről a Társulási Tanács
egyszerű szótöbbséggel dönt. A határozati javaslatot akkor is írásban kell
benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
7.
1.
Az előterjesztéseket a
társulás munkaszervezete készíti el. Az előterjesztések határidőre történő és
jogszerű elkészítéséért a munkaszervezet vezetője felel.
2.
Az előterjesztések
formai és tartalmi követelményei:
-
a tárgy pontos
bemutatása,
-
az előkészítésben
részt vevők megnevezése,
-
annak megjelölése,
hogy a Társulási Tanács vagy szervei, illetve jogelődje foglalkozott-e korábban
az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen
eredménnyel történt annak végrehajtása,
-
az eltérő vélemények
megjelölése és annak indokai,
-
mindazon körülmények,
összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a
javasolt döntést,
-
az előterjesztésnek
alkalmasnak kell lenni a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő
következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések meghozatalára,
-
amennyiben a munkaterv
az előterjesztés tárgyalásához a tagönkormányzatok képviselő-testületei
előzetes véleményezését követelik meg, a vélemény csatolása kötelező.
Az előterjesztés második
része tartalmazza a megfogalmazott határozati javaslatot és az elfogadásához
szükséges szótöbbséget, a Társulási Megállapodás V. 2. A) 6. és aV.2.14. pontja
alapján. Minősített többség szükséges a Tkt. 1§ (5) (6) (9) bekezdésben,
valamint a Tkt. 8§ (2) bekezdésben foglalt esetekben.
3.
Határozati javaslat:
-
kapcsolódnia kell
szervesen az előterjesztés megállapításaihoz,
-
törvényesnek,
célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan
meghatározva a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,
-
ha a döntések
végrehajtásának több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat,
-
rendelkezni kell az
ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsáról,
-
meg kell jelölni a
végrehajtásért felelős személyt, illetve szervezetet,
-
meg kell jelölni a
végrehajtás határidejét.
Sürgősségi indítvány
8.
1.
Sürgősségi indítványnak
minősül minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
2.
A sürgősségi indítvány
benyújtásának feltételei:
-
a sürgősségi indítvány
– a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16
óráig írásban nyújtható be a munkaszervezet vezetőjénél,
-
sürgős ügynek minősül
az előterjesztés, amennyiben az előterjesztés megtárgyalásának elmaradása a
társulás vagy a társulás valamely tagjára nézve jelentős hátránnyal jár,
-
a sürgősségi indítvány
napirendre vételéről a tanács egyszerű szótöbbséggel dönt,
-
ha a Tanács nem ismeri
el a sürgősséget, úgy az indítványt a soron következő társulási ülésen kerül
napirendre.
3.
A sürgősség tárgyának
elfogadásához olyan szavazati többség szükséges, amilyen az ügy érdemi
elbírálásához kell.
A Társulási Tanács tanácskozási rendje
9.
1.
Az elnök a Társulási
Tanács ülés vezetése során:
-
megállapítja, hogy a
Tanács ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt,
-
megállapítja az ülés
határozatképességét, és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel
kíséri azt,
-
tájékoztatást ad a
lejárt határidejű döntések végrehajtásának állásáról,
-
tájékoztatást ad az
előző Társulási Tanács ülésén elhangzott bejelentések nyomán tett
intézkedésekről.
-
napirendi pontonként
vezeti a tárgyalást, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
-
hozzászóláskor
megadja, maghatározott esetben megtagadja, illetve megvonja a szót,
-
tárgyalási szünetet
rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az
ülést meghatározott időre félbeszakíthatja vagy berekeszti.
2.
Az elnök előterjeszti
a napirendi tervezetet, amelyről a Társulási Tanács egyszerű szótöbbséggel,
vita nélkül határoz.
3.
A munkaszervezet
vezetője a Tárulási Tanácsot tájékoztatja, amennyiben az előterjesztés nem a
jelen szabályzatban foglaltak szerint került előkészítésre, illetőleg ha az
előterjesztéssel kapcsolatban törvényességi észrevétele van.
4.
A Jegyzői Kollégium
elnöke a társulási ülésen törvényességi észrevételt köteles tenni, amennyiben
az előterjesztés, vagy a társulás döntése jogszabályt sért.
5.
Az elnök az egyes
előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, javasolhatja egyes napirendek
összevont tárgyalását, feltéve, ha azok tárgya szorosan összefügg.
Az előterjesztőhöz a Társulási Tanács tagjai, a
tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre vita előtt választ
kell adni. A kérdések és a vita során valamennyi tag és tanácskozási joggal
rendelkező legfeljebb 2 x 2 percben kifejtheti véleményét.
6.
Az írásbeli
előterjesztést az előterjesztő kiegészítheti, szóban legfeljebb 5 percben vagy
írásban, ha azt az anyag leadása és az ülés közötti időszakban bekövetkezett
változások indokolják.
7.
A Társulási Tanács
tanácskozásának rendje:
-
Az elnök meghatározza
a hozzászólások sorrendjét.
-
Az előkészítésben
részt vevő, az előterjesztő és a javaslat előadója határozathozatal előtt
bármikor felszólalhatnak.
-
Az előterjesztő a
határozathozatal előtt a beérkezett módosító indítványokról véleményt mond.
-
A tárgyalt napirendet
érintő ügyrendi kérdésekben bármelyik tag bármikor szót kérhet.
8.
Ügyrendi kérdés:
-
napirendi pont
tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat,
-
szavazás módjára
vonatkozó javaslat.
Az
ügyrendi javaslatok felett a Társulási Tanács vita nélkül, egyszerű
szótöbbséggel dönt.
9.
A Társulási Tanács
ülésein a tanácskozási joggal meghívottak a tevékenységi körüket érintő
előterjesztések kapcsán felszólalhatnak. A felszólalás időtartama legfeljebb 2
x 2 perc.
10. A hozzászólásokat követően az elnök a vitát lezárja,
összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a
határozati javaslatot érintő valamennyi módosításra. Intézkedik a tanácskozás
során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.
11. A vita lezárását követően, a szavazás elrendelésétől
annak befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak helye nincs, kivéve
a személyes érintettség bejelentését.
Határozathozatal
10.
1.
A Társulási Tanács
akkor határozatképes, ha ülésén a tanács tagjainak több mint fele jelen van és
a jelen lévő tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a
többcélú kistérségi társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát.
Minden tagot egy szavazat illet meg, a tagok a szavazati jogukat egymásra nem
ruházhatják át.
2.
A határozatképtelenség
okából elmaradt ülés megváltoztatott napirenddel az elnök jogosult összehívni,
legkorábban az ülést követő 2 napra hívható össze; ez esetben írásbeli meghívót
ismételten kiküldeni nem szükséges, az ismételt ülés változatlan napirenddel
telefonon összehívható.
3.
A döntéshozatalból
kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
A tag köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
A kizárásról az érintett tag kezdeményezésére vagy bármely tag javaslatára a
tanács dönt. A kizárt tagot a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek
kell tekinteni.
4.
Az ülés
jegyzőkönyvében a 3. bekezdésben meghatározottak miatt nem szavazó tagok nevét
külön fel kell tüntetni.
5.
A Társulási Tanács
döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A Társulási Tanács ülésén szavazni
személyesen, igennel vagy nemmel lehet.
6.
A nyílt szavazás
kézfelemeléssel történik.
7.
A szavazatok
összeszámlálásáról a munkaszervezet vezetője gondoskodik.
8.
A Társulási Tanácshoz
előterjesztett javaslat elfogadásához a megállapodásban meghatározott számú, de
legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő
tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések
lakosságszámának egyharmadát.
9.
Minősített többséghez
a társulási megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen
szavazata szükséges, amely eléri a jelen lévő tagok szavazatainak kétharmadát
és az általuk képviselt települések lakosságszámának felét.
10. A Társulási Tanács joga a Társulási megállapodás
módosításának, megszüntetésének, tag kizárásának elhatározása, mely határozatok
hatályba lépéséhez a Társulásban részt vevő képviselő-testületek minősített
többségével hozott döntése szükséges.
11. Név szerinti szavazást kell tartani:
-
bármely társulási
tanács tag indítványára; ez esetben a társulási tanács az indítványról egyszerű
szótöbbséggel dönt.
-
a Társulási Tanács tagjának javaslatára, ha azt a jelen lévő tagok 1/3-a
kéri.
12. Név szerinti szavazás esetén a munkaszervezet
vezetője felolvassa a tagok névsorát. A tag felállva „igen” vagy „nem” nyilatkozattal
szavaz. A munkaszervezet vezetője a szavazást a névsoron feltünteti, a
szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét – névsorral együtt –
átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a
jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
13. Amennyiben a Társulási Tanács titkos szavazást tart,
úgy a szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és
urna igénybevételével történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a határozati
javaslatot, az igen/nem választ és mellettük egy–egy üres négyzetet. Érvényes a
szavazat, ha a négyzetbe elhelyezett két egymást metsző vonal kerül.
Érvénytelen a szavazat, ha egyik négyzetben sincs vonal illetve ha mindkét
négyzetben van vonal.. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni,
amelynek tartalmaznia kell:
-
a szavazás helyét,
napját, kezdő és befejező időpontját,
-
a szavazólapok számát,
az urnában lévő szavazólapok számát
-
a szavazatszámláló
bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
-
a szavazás során
felmerült körülményeket.
Titkos
szavazást kell tartani a Tkt. 5§ (3) bekezdésében foglaltak esetén.
14. A titkos
szavazás menete:(1)
a)
A
titkos szavazás borítékba helyezett
szavazólapon, két urna, illetve kétfajta szavazólap igénybevételével
történik. Az egyik szavazólap a települést megillető szavazatszámot jelöli. A
másik fajta szavazólap a település által képviselt lakosságszámot
reprezentálja, ebből a szavazólapból egy települést több is megillethet, a 3.)
pontban ismertetett módon képzett számnak megfelelően.
b)
Az
első urnába a jelenlévő települések szavazatszámának megfelelő számú szavazólap
kerül, ez alapján kerül megállapításra, hogy a jelenlévők által képviselt
szavazatok legalább felét, illetve minősített többség esetében kétharmadát
eléri-e valamelyik javaslat támogatása.
c)
A
második urnába – a szavazás titkosságának megőrzése érdekében – a jelenlévők
lakosságszámát reprezentáló szavazólap kerül. A jelenlévő települések
lakosságszámát a jelenlévő legkisebb lakosságszámú település lakosságszámával
osztani kell, majd a kapott számot a matematikai kerekítés szabályai szerint
egész számra kell kerekíteni. Egy település képviselője annyi szavazólapot kap,
amennyi őt ez alapján megilleti. A lakosságszámot reprezentáló szavazólapon a
szavazólap e minőségét jól láthatóan fel kell tüntetni. Ezen szavazólapok
alapján kerül megállapításra, hogy a 2.) pont szerint megfelelő számú
szavazatok elérik-e a jelen lévő tagok által képviselt lakosságszám
egyharmadát, illetve minősített többség esetén a felét.
d)
Mind
a szavazatszámot jelölő, mind a lakosságszámot reprezentáló szavazólapokon fel
kell tüntetni valamennyi jelöltet, nevük mellett pedig az „igen” és a „nem”
négyzetet.
e)
A
titkos szavazás alkalmával a szavazó a szavazólapokon a megfelelő négyzetbe
tett X-szel, vagy kereszttel szavaz, azonos jelöltet támogatva mind a
szavazatszámot jelölő, mind a lakosságszámot reprezentáló szavazatlapokon. A
lakosságszámot reprezentáló szavazatlap különböző címletben (pl.: 1, 5, 10, 100
– többcélú társulás lakosságszámának függvényében) kerül kiadásra. A címletek megválasztása
azonban nem járhat azzal, hogy valamelyik település szavazatára abból
következtetni lehessen.
f)
Érvényesen
szavazni csak egy jelöltre lehet.
11.
1.
A szavazás rendje:
-
az elnök az
előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat
egyenként megszavaztatja;
-
előbb a módosító és
kiegészítő, majd az eredeti javaslatok felett kell dönteni;
-
kézfelemeléssel
történő szavazásnál először igent, majd nemet, végül tartózkodást tartalmazó
elnöki kérdésre adandóan kell szavazni;
-
a szavazás
eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a határozatot.
2.
Ha a szavazás
eredménye felől kétség merülne fel, bármely tag kérésére az elnök köteles
megismételtetni a szavazást. A szavazás módjának megváltoztatását adott
napirend során a vita lezárásáig bármely tag javasolhatja. A Társulási Tanács a
javaslatról vita nélkül határoz.
12.
1.
A Társulási Tanács
határozata tartalmazza a határozat sorszámát, a határozathozatal naptári évét,
hónapját, napját, valamint az NKTT megnevezést .külön-külön – a naptári év
elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
2.
A Társulási Tanács
határozatiról a munkaszervezet vezetője betűrendes és határidős nyilvántartást
vezet.
3.
A határozatokat a Társulási tanács ülését követő 3 napon belül meg kell
küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek. A tagok a
határozatokat a legközelebbi ülés anyagával együtt kapják meg.
A tanácskozás rendjének fenntartása
13.
1.
A tanácskozás
rendjének fenntartása a levezető elnök feladata.
2.
Az ülés hallgatósága
az ülésen véleményét semmilyen formában nem nyilváníthatja ki.
3.
Az elnök:
-
figyelmezteti azt a
hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat
sértő a fogalmazása;
-
rendreutasítja azt,
aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít;
-
rendreutasítja azt a
felszólalót, aki a felszólalás során a tanács tekintélyét, vagy valamely tagot
sértő kifejezést használ;
-
figyelmezteti azt az
ülésen jelen lévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja;
-
ismételt rendzavarás
esetén az ülésterem elhagyására kötelezi a nem tanácstag rendzavarót.
4.
Ha a Társulási Tanács
ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné
teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja, vagy elhagyja az
elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad, és csak akkor folytatódik, ha az
elnök ismét összehívja.
5.
Az elnöknek a
rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat
visszautasítani nem lehet.
A Társulási Tanács jegyzőkönyve
14.
1.
A Társulási Tanács
üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell
készíteni.
2.
A jegyzőkönyvnek
tartalmaznia kell:
-
az ülés helyét és
időpontját;
-
az ülés minősítését
(zárt vagy nyílt ülés)
-
az ülésen megjelent
tagok nevét (csatolt jelenléti ív);
-
az ülésen végig,
illetőleg annak egyes napirendi pontjainál tanácskozási joggal jelen lévők
nevét;
-
az elfogadott
napirendet;
-
napirendi pontonként
az előterjesztők nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a
felszólalók nevét és hozzászólásukat, a tanácskozás lényegét és a határozati
javaslatokat;
-
a meghozott
döntéseket;
-
döntésenként a
szavazás – név szerinti szavazás esetén annak részletes – számszerű eredményét;
-
a határozatok szó
szerinti szövegét;
-
a Társulási Tanács
tagja írásos különvéleményét, vagy az általa elmondottak szó szerinti
rögzítését;
-
az elnök és a
Társulási Tanács által erre a feladatra felhatalmazott személy aláírását;
3.
Az elnök vagy a tagok
¼-ének indítványára a tanácsülés egészéről vagy egy-egy napirendi
pontjának tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.
4.
A jegyzőkönyv
mellékletei:
-
a meghívó,
-
az előterjesztések,
-
a határozattervezetek
egy-egy példánya,
-
jelenléti ív,
-
tag írásbeli
beadványa.
5.
A Társulási Tanács
ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről a munkaszervezet vezetője gondoskodik.
6.
A jegyzőkönyvet az
elnök – a munkaszervezet útján – 15 napon belül megküldi a Zala Megyei
Közigazgatási Hivatal vezetőjének és a Társulási Tanács tagjainak.
A Társulási Tanács tagja
15.
1.
A Társulási Tanács
tagja a kistérség egészéért vállalt felelősséggel képviseli a településének
érdekeit. Részt vehet a Társulási Tanács döntéseinek előkészítésében,
végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.
2.
A tag joga:
-
kérésére írásban is
benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a
véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
-
tevékenyen részt venni
a Társulási Tanács munkájában;
-
felkérés alapján részt
venni a Társulási Tanács előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban.
3.
A tag kötelezettsége:
-
írásban vagy szóban
bejelenteni, ha a Társulási Tanács ülésén való részvételben, vagy egyéb
megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
-
a vele szemben
felmerült kizárási okot a vita előtt, azt megelőzően bejelenteni.
-
a tudomására jutott
állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni, valamint az Alkotmányban és más
jogszabályban a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó
szabályokat betartani.
A tanács szerveinek működési szabályai
16.
1.
A Társulás
elnökségének üléseit a Társulás elnöke hívja össze. Köteles összehívni a
Társulási Tanács ülésének előkészítésére, a Társulási Tanács ülését megelőző 15
napon belül. Az elnökség kéthavonta ülésezik, és évente legalább 6 ülést tart.
Az elnökség ülését a Társulás elnöke vezeti. Az elnökség feladatait a Társulás
elnöke osztja ki, rendelkezik a felelősökről és a határidőkről.
2.
Az Elnökség üléseinek
rendjére, nyilvánosságra, előterjesztésekre, jegyzőkönyvvezetésre, az ülés egyéb ügyeiben a Társulási Tanács
működésére vonatkozó eljárást kell alkalmazni. A határozatképességhez az
Elnökségi tagok több, mint felének jelenléte szükséges, döntéseit határozattal
hozza, amelyhez az Elnökségi tagok többségének egybehangzó / legalább öt
egybehangzó/ szavazata szükséges.
3.
A Társulás elnöke
egyben az elnökség elnöke is. Az elnököt a Társulási tanács, tagjai sorából, az
önkormányzati ciklus idejére választja meg. A társulás elnöke szervezi a
társulás munkáját.
Az elnök feladatai és
hatásköre:
-
előkészíti és
összehívja a Tanács és az elnökség üléseit;
-
vezeti az üléseket;
-
érvényt szerez az
SZMSZ szabályainak;
-
gondoskodik a döntések
és a Társulás más feladatainak végrehajtásáról;
-
ellátja a Társulás
képviseletét;
-
kapcsolatot tart
különböző szervekkel;
-
megszervezi,
biztosítja a Társulás működésével kapcsolatos ügyviteli, adminisztratív
feladatok ellátását.
4. Az Elnökség munkájáról az ülését követő
Társulási Tanács ülésen az Elnök beszámol.
5
A Társulás általános elnökhelyettesét és elnökhelyettesét a Társulás Tanácsa
az önkormányzatok
választási ciklusának idejére a saját tagjai sorából választja.
A Társulási Tanács bizottságai
17.
1.
A Társulási Tanács
bizottságai a Pénzügyi Bizottság és a Felügyelő Bizottság, illetve eseti munkabizottságok.
A bizottságokról a Társulási Megállapodás V. E) (2.1) (2.2) (2.3) bekezdése
rendelkezik.
2.
A bizottság elnökét és
tagjainak legalább 60 %-át a Társulási Tanács tagjai közül kell választani.
3.
A bizottságok
feladatkörükben ellenőrzik a munkaszervezetnek a Társulási Tanács döntéseinek
előkészítésére illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottságok a
munkaszervezet tevékenységében a Társulási Tanács álláspontjától, céljaitól
való eltérést, a társulási érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés
elmulasztását észlelik, az elnök intézkedését kezdeményezik.
4.
A bizottságok
működéséhez szükséges ügyviteli feladatok ellátásáról a munkaszervezet vezetője
gondoskodik.
5.
A bizottság – a
feladatkörében – előkészíti a Társulási Tanács döntéseit, szervezi és ellenőrzi
a döntések végrehajtását.
6.
A bizottsági
döntéshozatalból kizárható az, aki vagy akinek hozzátartozóját személyesen
érinti az ügy. A személyes érintettségét az érdekelt köteles bejelenteni. A
kizárásról az elnök esetén a Társulási Tanács, a bizottsági tag esetén a
bizottság dönt. A bizottság elnöke, tagja adott ügyben elfogultságát
bejelentheti, a döntéshozatalban nem vehet részt, de határozatképesség
szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni.
A bizottságok működése
18.
1. A bizottságok döntenek a Társulási Tanács által a
hatáskörükbe utalt ügyekben. A bizottságok a hatáskörükbe tartozó ügyek
végzésére maguk is meghatározhatnak feladatokat.
2.
A határozatképességre
és a határozathozatalra a Társulási Tanács működésére vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
3. A bizottságok ülésének összehívásáról a
bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági
ülések rendjére, nyilvánosságra,
előterjesztésekre, jegyzőkönyvvezetésre,
az ülés egyéb
ügyeiben a Társulási Tanács működésére
vonatkozó eljárást kell alkalmazni. A
határozatképességhez a bizottsági tagok
több, mint felének jelenléte szükséges, döntéseit
határozattal hozza, amelyhez a
bizottsági tagok többségének egybehangzó szavazata
szükséges.
4.
Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti,
úgy a
bizottság elnöke összevont tárgyalást
kezdeményezhet.
19.
A Társulási Tanács az
alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
Pénzügyi
Bizottság
Felügyelő
Bizottság
1.
Dönt a Társulási
Tanács által a hatáskörébe utalt ügyekben.
2. Ellenőrzi a Társulás vagyonával történő gazdálkodást
-
éves költségvetés
végrehajtását,
-
pénzkezelési
szabályzat betartását,
-
bizonylati rend és
fegyelem érvényesítését.
3. Javaslatot tehet téma-, cél-, és utóvizsgálatok
megtartására a belső ellenőrzés részére.
4. Véleményezi az éves költségvetési tervezetet, a
féléves, éves beszámolót (zárszámadást), a TEFA alap felhasználásának
szabályszerűségét.
5. A Társulási Tanács illetve az Elnökség
kezdeményezésére szakvélemény t nyilvánít társulási pénzügyekben.
6. Vizsgálatairól az Elnökséget és a Tanácsot
tájékoztatja.
Felügyelő Bizottság
1.
Dönt a Társulási
Tanács által a hatáskörébe utalt ügyekben.
2. Ellenőrzi
-
a Társulás, a Társulás
Elnöke, Elnöksége, Pénzügyi Bizottság és a munkaszervezet működését.
-
A testületek működésük
során betartják-e a jogszabályi előírásokat.
3. Vizsgálatairól az Elnökséget és a Tanácsot
tájékoztatja.
A Társulási Tanács költségvetése
20.
1.
A munkaszervezet vezetője
által készített költségvetés tervezetét az Elnök tárgyév február 15-ig a
Társulási Tanács elé terjeszti.
2.
A munkaszervezet
vezetője által készített zárszámadás tervezetét, valamint az éves pénzforgalmi
jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány kimutatást tartalmazó – éves
pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány kimutatást és
eredmény kimutatást az elnök a költségvetési évet követő év április 30-ig
terjeszti a Társulási Tanács elé. A Társulási Tanács a zárszámadásról határozatot
hoz.
3.
A társult települési
önkormányzatok képviselő-testületei a Többcélú Társulás működési költségeihez,
valamint a megállapodásban meghatározott feladat ellátásának költségeihez - a
költségvetési évet megelőző év január 1-i - lakosságszámuk, illetve a feladatellátásban
történő részvétel arányában járulnak hozzá.
Záró rendelkezések
21.
1.
A Szervezeti és
Működési Szabályzat 2005. november hó
25 –én lép hatályba. A Szervezeti Müködési Szabályzat Határozathozatal fejezet
10. pont 14. számú alponttal kiegészült, kiegészítés hatályba lépett 2006.
október 30. napjával a Társulási Tanács
41/2006 (10.30.)NKTT. számú határozatával.
2.
A Társulási Tanács
hatásköreit tartalmazó nyilvántartás vezetéséért a munkaszervezet vezetője
felelős, s a hatályos feladat és hatásköri nyilvántartás a munkaszervezet
vezetőjénél tekinthető meg.
3.
A szabályzat
mellékletei:
1.
sz. Társulási Tanács tagjainak névsora;
2.
sz. A Társulás pecsétje
3.
sz.A Munkaszervezet Szervezeti és Működési Szabályzata
Marton István Polai
György
Társulási Tanács Elnöke Munkaszervezet Vezetője
1.
számú melléklet
Név: Nagykanizsai Kistérség Többcélú
Társulása
Székhely: 8800 Nagykanizsa Petőfi u. 5.
Lakosságszáma
(2004. január 1.): 83.488
A Nagykanizsai Kistérség
Többcélú Társulását alkotó települések neve, székhelye, lakosságszáma:
Név |
2004. jan. 1. |
Székhelye |
Alsórajk Község Önkormányzata |
400 |
8767 Alsórajk Kossuth
Lajos u. 29. |
Balatonmagyaród Község
Önkormányzata |
530 |
8753 Balatonmagyaród
Petőfi Sándor u. 112 |
Belezna Község
Önkormányzata |
838 |
8855 Belezna Szabadság
tér 20. |
Bocska Község
Önkormányzata |
382 |
8776 Bocska Bocskai u. 4. |
Börzönce Község
Önkormányzata |
71 |
8772 Börzönce Fő u. 26. |
Csapi Község
Önkormányzata |
163 |
8755 Csapi Arany János u.
1. |
Eszteregnye Község
Önkormányzata |
755 |
8882 Eszteregnye Kossuth
Lajos u. 3. |
Felsőrajk Község
Önkormányzata |
810 |
8767 Felsőrajk Kossuth
Lajos u. 8. |
Fityeház Község
Önkormányzata |
720 |
8835 Fityeház Alkotmány
tér 8. |
Füzvölgy Község
Önkormányzata |
136 |
8777 Fűzvölgy Kossuth
Lajos u. 52. |
Galambok Község
Önkormányzata |
1252 |
8754 Galambok Ady Endre
u. 2. |
Garabonc Község
Önkormányzata |
793 |
8747 Garabonc Fő u. 16. |
Gelse Község
Önkormányzata |
1216 |
8774 Gelse Kossuth Lajos
u. 20. |
Gelsesziget Község
Önkormányzata |
263 |
8774 Gelsesziget Fő u.
48. |
Hahó Község Önkormányzata |
1214 |
8771 Hahót Deák Ferenc u.
63. |
Homokkomárom Község
Önkormányzata |
236 |
8777 Homokkomárom Jókai
u. 18. |
Hosszúvölgy Község
Önkormányzata |
203 |
8777 Hosszúvölgy Kossuth
Lajos u. 7. |
Kacorlak Község
Önkormányzata |
239 |
8773 Kacorlak Zrínyi
Miklós u. 11. |
Kerecseny Község
Önkormányzata |
287 |
8745 Kerecseny Deák
Ferenc u. 57. |
Kilimán Község
Önkormányzata |
285 |
8774 Kilimán Petfői
Sándor u. 34. |
Kisrécse Község
Önkormányzata |
199 |
8756 Kisrécse Ságvári
Endre u. 6. |
Liszó Község
Önkormányzata |
431 |
8832 Liszó Kanizsai u.
41. |
Magyarszentmiklós Község
Önkormányzata |
288 |
8776 Magyarszentmiklós Fő
u. 31. |
Magyarszerdahely Község
Önkormányzata |
566 |
8776 Magyarszerdahely
Petőfi Sándor u. 1. |
Miháld Község
Önkormányzata |
860 |
8825 Miháld Fő u. 2. |
Murakeresztúr Község
Önkormányzata |
1992 |
8834 Murakeresztúr Honvéd
u. 3. |
Nagybakónak Község
Önkormányzata |
498 |
8821 Nagybakónak Tanács
krt. 2. |
Nagykanizsa Megyei Jogú
Város |
52220 |
8800 Nagykanizsa Erzsébet
tér 7. |
Nagyrada Község
Önkormányzata |
557 |
8746 Nagyrada Petőfi
Sándor u. 6. |
Nagyrécse Község
Önkormányzata |
1028 |
8756 Nagyrécse Kossuth
Lajos u. 48. |
Nemespátró Község
Önkormányzata |
334 |
8856 Nemespátró Petőfi
Sándor u. 5. |
Orosztony Község
Önkormányzata |
473 |
8767 Orosztony Szent Imre
u. 1. |
Pat Község Önkormányzata |
243 |
8825 Pat Fő u. 59. |
Pölöskefő Község
Önkormányzata |
482 |
8773 Pölöskefő Szabadság
tér 2. |
Pötréte Község
Önkormányzata |
322 |
8767 Pötréte Kossuth
Lajos u. 40. |
Sand Község Önkormányzata |
484 |
8824 Sand Kanizsai u. 42. |
Sormás Község
Önkormányzata |
916 |
8881 Sormás Fő u. 1. |
Surd Község Önkormányzata |
678 |
8856 Surd Kossuth Lajos
u. 1. |
Szepetnek Község
Önkormányzata |
1733 |
8861 Szepetnek Petőfi
Sándor u. 70. |
Újudvar Község Önkormányzata |
1068 |
8778 Újudvar Petőfi
Sándor u. 2. |
Zalakaros Város
Önkormányzata |
1786 |
8749 Zalakaros Gyógyfürdő
tér 1. |
Zalakomár Község
Önkormányzata |
3169 |
8751 Zalakomár Tavasz u.
13. |
Zalamerenye Község
Önkormányzata |
215 |
8747 Zalamerenye Jókai u.
2. |
Zalasárszeg Község
Önkormányzata |
104 |
8755 Zalasárszeg Dózsa
György tér 6. |
Zalaszabar Község
Önkormányzata |
644 |
8743 Zalaszabar Újtelep
1. |
Zalaszentbalázs Község
Önkormányzata |
897 |
8772 Zalaszentbalázs
Kossuth Lajos u. 126. |
Zalaszentjakab Község
Önkormányzata |
382 |
8827 Zalaszentjakab
Petőfi Sándor u. 39. |
Zalaújlak Község
Önkormányzata |
126 |
8822 Zalaújlak Fő u. 68. |
2.
számú melléklet:
A Nagykanizsai Kistérség
Többcélű Társulás hivatalos pecsétje:
3. számú melléklet
Nagykanizsai Kistérség Többcélú
Társulása munkaszervezetének
Szervezeti és Működési Szabályzata
Nagykanizsai Kistérség
Többcélú Társulása a települési
önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény
10. §-ban és a Nagykanizsai Kistérség
Többcélú Társulási Megállapodása V. fejezetének F.) pontja: A társulás munkaszervezete alapján felállított munkaszervezetet hoz létre a Társulási Tanács
feladatainak végrehajtására és döntéseinek előkészítésére.
A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása a Társulási
Iroda (a továbbiakban: Iroda) Szervezeti és Működési Szabályzatát a
következők szerint határozza meg:
I.
1. Az Iroda megnevezése: Társulási Iroda
2. Az Iroda székhelye: 8800 Nagykanizsa, Petőfi
u. 5.
Telefonszám: 93/ 326-323
E-mail-cím: kanizsaterseg@chello.hu
3. Az Iroda működési területe: A Nagykanizsai Kistérség
Többcélú Társulását alkotó önkormányzatok közigazgatási területe.
4. Az alapító okirat kelte: 2005. március 22.
5. Az iroda jogállása,
gazdálkodási jogköre: Az Iroda önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv,
előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik.
Számlaszáma:
11749015-15560373
6. Az iroda munkarendje: H-Cs: 7.30-16.00; P: 7.30-14.00
7. Az Iroda feladatkörébe a következők tartoznak:
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi
társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 10 § (1) bekezdése, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló
1996. évi XXI. törvény 10/F § (1) bekezdése alapján az Iroda a Tanács Elnöksége
irányításával ellátja a
-
Társulási Tanács
döntés-előkészítéssel és végrehajtással kapcsolatos feladatait,
-
a Társulás által
ellátandó feladatok tekintetében javaslatot tesz, véleményez, szervezi a
végrehajtást.
-
Az iroda gondoskodik a
Társulás minden adminisztrációs feladata ellátásáról, a taggyűlések
előkészítéséről, a jegyzőkönyvek elkészítéséről és őrzéséről. A Társulás
tagjaival, és a Társulás célja szerint érintett szervezetekkel és támogatókkal
való kapcsolattartáson keresztül a pályázatok elkészítésében való közreműködésen
túl az önálló pályázatok benyújtásáig. Az iroda egyes dolgozóinak feladatait
részletesen a munkaköri leírások tartalmazzák, melyek elkészítése a Társulás
Elnökének feladata.
Az
Iroda ellátja a Társulás és részben önálló intézményei gazdálkodási feladatait.
A
gazdálkodásában az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és a
végrehajtására kiadott rendelet vonatkozó előírásait érvényesíti.
a) Titkársági feladatok:
-
előkészíti és
megszervezi a szervezeti és működési szabályzat alapján a tanács üléseit,
döntéseit;
-
biztosítja az ülések
levezetésének személyi és tárgyi feltételeit;
-
koordinációs munkát
végez a tanács tagjai között az ülések előkészítésében;
-
elkészíti az ülések
jegyzőkönyveit és a hozott határozatokról nyilvántartást vezet;
-
biztosítja az ülések
nyilvánosságát;
-
szervezi a Tanács
általános tevékenységét;
-
elkészíti a Tanács
működésével összefüggő éves pénzügyi tervet és költségvetést;
-
elvégzi a működtetés
pénzügyi, gazdasági és egyéb adminisztrációját.
b) Döntés-előkészítési,
együttműködési-szervezési és koordinációs feladatok:
Területfejlesztési feladatok ellátásával
kapcsolatban:
-
elkészíti az
előterjesztéseket, döntési javaslatokat, alternatívákat;
-
felkutatja,
összegyűjti és nyilvántartja a kistérségben és a régióban kidolgozott fejlesztési
programokat, projekteket, elemzéseket, tanulmányokat készít, ezek gazdasági
megalapozására, gondoskodik a marketing tevékenységről;
-
a kistérségben
összegyűjti és további előkészítésre alkalmassá teszi a gazdasági és társadalmi
szervezeteknek a fejlesztési programokkal, projektekkel kapcsolatos
elképzeléseit;
-
figyelemmel kíséri a
kistérség életének társadalmi-gazdasági helyzetét, folyamatosan értékeli a
változásokat, javaslatokat tesz a beavatkozási területekre;
-
gondoskodik az
Országos, a Regionális és a Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program
alakulásának a figyelemmel kíséréséről, a központi határozatokból adódó
feladatok koordinálásáról;
-
pénzügyi
forráskoordinációt végez, előkészíti az erre irányuló megállapodásokat,
szerződéseket;
-
javaslatokat készít
ágazati források elnyerésére és programok finanszírozására;
-
folyamatosan
kapcsolatot tart a megyei és regionális fejlesztési tanács munkaszervezetével,
a regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségi megbízottakkal, a
kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési
szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében;
-
együttműködik a
Tanácsban képviselt kamarákkal, civil szervezetekkel a közös területfejlesztési
feladatok elvégzésében;
-
elvégzi a területfejlesztési
célokra igénybe vehető források feltárását, javaslatot tesz azok koordinált
igénybevételére;
-
kidolgozza a Társulás
kistérségre kiterjedő szolgáltatás-szervezési koncepcióját, alapul véve a
települési szolgáltatás-szervezési koncepciókat, illetve összehangolja a
települési szolgáltatás-szervezési koncepciókat.
Közoktatási feladatok ellátásával kapcsolatban:
-
a Társult
önkormányzatok közoktatási intézmény-fenntartási feladataival összefüggésben
javaslatot tesz a Társulási Tanács felé;
-
a közoktatási terveket dolgoz ki közoktatási
megállapodások tervezetére;
-
kidolgozza a
kistérségi oktatási kapacitások hatékonyabb működtetése érdekében közös
alapfokú oktatási, pedagógiai és nevelési tervekre figyelembe véve a kistérség
oktatási, fejlesztési irányait;
-
javaslatot tehet a
közös intézményfenntartás létrehozására és fejlesztésére;
-
információs hálózatot
működtet, mellyel a helyben szokásos módon információt nyújt a társult
önkormányzatok által fenntartott intézményeknek, illetve a kistérség területén
működő intézményeknek, (fenntartótól függetlenül) a feladatellátás folyamatáról
és eredményéről;
-
szakmai napokat
szervez;
-
összehangolja a
Társulás által vállalt pedagógiai szakszolgálati tevékenységeket:
gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő
felkészítés, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés;
-
kihelyezett szakmai
konferenciákat szervez;
-
kistérségi mérési és
értékelési rendszert dolgoz ki és működtet;
-
szervezi a Társulás
tagjai intézményei szakmai tevékenységének mérését, értékelését és
ellenőrzését;
-
közreműködik a
kisebbségi nevelés és oktatás iránti igény felmérésében, összehangolja a
kisebbségi nevelés és oktatás szervezését és feltételeinek biztosítását;
-
kistérségi
közoktatási-nevelési adatbázist működtet.
Szociális és gyermekvédelmi feladatokkal
kapcsolatban:
-
a Társulás családsegítő
és gyermekjóléti szolgálata működtetésével kapcsolatos feladatokat koordinálja;
-
koordinálja a
gyermekek (családok) átmeneti gondozásának térségi szintű feladatellátását;
-
gyermekvédelmi
pályázatokat készít elő;
-
szakmai
tanácskozásokat szervez a kistérség gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberei
számára.
Nyilvános könyvtári feladatokkal kapcsolatban:
-
Összehangolja és
koordinálja a könyvtári feladatok térségi ellátását.
Belső ellenőrzési feladatellátással kapcsolatban:
-
Összehangolja és
koordinálja a Társulás közigazgatási határain belül székhellyel működő belső
ellenőrzési társulások tevékenységét.
c)Végrehajtással
kapcsolatos feladatok:
-
megszervezi a Tanács
döntéseinek végrehajtását;
-
elvégzi a pályázati
feltételek kidolgozását;
-
végrehajtja a benyújtott
pályázatok technikai, szakmai ellenőrzését;
-
ellenőrzi a döntések
végrehajtását, jelentést állít össze az időarányos teljesítésekről;
-
projekteket menedzsel.
d) Egyéb feladatok:
-
a Tanács elnökének,
elnökhelyetteseinek és tagjainak tájékoztató jelentéseket készít;
-
munkakapcsolatokat
alakít ki minisztériumokkal, országos és területi szervekkel, szervezetekkel;
-
szoros kapcsolatot
tart fenn az egyes program-gazdákkal, megyei és kistérségi társulásokkal,
szervezetekkel;
-
kapcsolatot tart fenn
az EU területfejlesztési program koordinációs szerveivel;
-
kapcsolatot épít ki és
tart fenn a hazai és nemzetközi szervezetekkel és ügynökségekkel;
-
végrehajtja a Tanács
által meghatározott egyéb feladatokat.
II.
Az Iroda szervezeti felépítése:
1)
Az Iroda létszáma: 5 fő főállású közalkalmazotti viszonyban
foglalkoztatott dolgozó (irodavezető, pénzügyi ügyintéző, adminisztrátor),
valamint 3 fő Munka Törvénykönyves alapján foglalkoztatott dolgozó (menedzserek)
2) Az Iroda szakmai
tevékenységét a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályok, a Társulási Tanács
határozatai, szakmai állásfoglalások, valamint a hazai és nemzetközi
tapasztalok alapján végzi.
3) A munkaszervezet a
Társulási Tanács elnöke közvetlen irányítása alatt áll. Az Iroda vezetője
felett a munkáltatói jogokat a munkaviszony létesítése, megszűntetése és munka
díjazása tekintetében az Elnökség gyakorolja a Közalkalmazotti törvény:
1992. XXXIII. rendelkezései alapján, valamint a Munka Törvénykönyve
1992:XXII. rendelkezései alapján, egyéb munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben a
Társulás Elnöke gyakorolja.
Az Iroda többi dolgozója
felett a munkáltatói jogokat – munkaviszony létesítése, megszüntetése,
díjazása, egyéb ügyekben - az Irodavezető gyakorolja. .
Az irodavezető
1)
Az Iroda vezetője: az irodavezető.
2) Az Iroda
vezetőjét a Társulási Tanács Elnöke nevezi ki pályázat útján. Kinevezése 5 évre
szól; amennyiben a Társulás 3 évnél előbb megszűnik, a kinevezés a Társulás
fennállásáig szól. Az irodavezető kinevezése, felmentése, számára vezetői
megbízás adása ill. visszavonása az Elnökség minősített többséggel meghozott
határozatával történik. Az irodavezető felett a kinevezési, közalkalmazotti
jogviszony megszüntetési jogokat, illetményének és egyéb juttatásainak
megállapítását a Társulási Tanács Elnöksége gyakorolja, egyéb munkaügyi
ügyekben a Társulás Elnöke gyakorolja..
3)
Az irodavezető vezetői jogkörében:
-
képviseli az Irodát;
-
gondoskodik az Iroda
munkájának megszervezéséről, ennek körében utasíthatja a munkavállalókat;
-
koordinálja és
ellenőrzi az Iroda munkáját, meghatározza a feladatok végrehajtásának idejét,
módját, ütemét;
-
az irodavezető
tanácskozási joggal vesz részt a Társulási Tanács és az Elnökség ülésein;
-
az irodavezető felel a
törvényes működésért, a döntés előkészítés megalapozottságáról és a végrehajtás
ellenőrzéséért;
-
együttműködik az
Elnökség és a Társulási Tanács tagjaival;
-
szükség szerint a
munkatársak részére feladat megbeszélést, értekezletet tart.
Az irodavezető
távollétében illetve akadályoztatása esetén a pénzügyi ügyintéző helyettesíti.
4) Az irodavezető, a pénzügyi ügyintéző, a menedzserek és az
adminisztrátor részletes feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák.
A munkaköri leírás
tartalmazza:
-
személyi adatok (név,
lakcím, anyja neve, szül hely, idő);
-
munkaköri besorolás;
-
függelmi kapcsolatok;
-
szakmai követelmények
(iskolai végzettség, szakmai képesítés, nyelvismeret, stb.);
-
a foglalkoztatott
által konkrétan ellátandó feladatok teljes körű felsorolása;
-
a közalkalmazott
felelőssége, ellenőrzésének rendje;
-
kiadmányozási jog
gyakorlása;
-
külső és belső
munkakapcsolatok.
A
munkaköri leírás 1 példányát a közalkalmazottnak át kell adni, aki annak
tudomásul vételét aláírásával igazolja.
Pénzügyi ügyintéző
A pénzügyi ügyintéző a
pénzügyi és gazdálkodási feladatok irányítása körében:
-
gondoskodik a
pénzügyi-gazdasági témájú társulási tanácsi előterjesztések elkészítéséről,
szakmai felügyeletéről;
-
biztosítja a Társulás
és intézményei gazdálkodási feladatait;
-
pénzügyi szempontból
véleményez valamennyi pénzügyi következménnyel járó társulási tanácsi
előterjesztést és döntést;
-
részt vesz a Társulási
Tanács ülésein;
-
rendszeresen
kapcsolatot tart a társulás szerveivel;
-
gondoskodik a pénzügyi
elszámolások határidőben történő, jogszerű elkészítéséről;
-
közreműködik a
Társulást érintő szerződések előkészítéséről.
-
A Társulást és a
munkaszervezetre vonatkozó tervezési, pénzügyi számviteli feladatok ellátása,
-
Költségvetés
összeállítása, zárszámadás, beszámolók, negyedéves értékelések a MÁK és a
társulás szervei részére,
-
Közreműködés a
Társulás által elfogadott stratégiai célkitűzések megvalósításához szükséges
források előteremtéséhez,
-
Kezeli a Társulás
bankszámláit, kincstári folyósítás keretében intézi a Társulás és az ehhez
kapcsolódó utalásokat,
-
Folyamatosan
figyelemmel kíséri a likviditási helyzetet, az előirányzatok és a
felhasználások alakulását,
-
A beérkező számlák
ellenőrzése, kontírozása, könyvelése,
-
A házipénztár kezelése
a szabályzatnak megfelelően,
-
Tárgyi eszköz
nyilvántartás megszervezése, kis értékű tárgyi eszköz analitikus
nyilvántartása,
-
Számviteli rend
kialakítás az érvényben lévő előírásoknak megfelelően
-
Kötelezettségvállalások
nyilvántartása,
-
Projektek, programok
havi költségelszámolása,
-
Nyilvántartást vezet
az elszámolásra kiadott előlegekről,
-
Szigorú számadású
nyomtatványok nyilvántartásának vezetése,
-
Étkezési jegyek
kiadása,
-
Társulás normatív
finanszírozási munkáinak összeállításában, a Magyar Államkincstárral
együttműködik a folyamatos finanszírozás és elszámolás érdekében,
-
Leltározási feladatok
megszervezése, vagyonnyilvántartás, éves beszámolók készítése,
-
Pénzügyi- számviteli
szabályzatok kidolgozása
Adminisztrátor
-
Az irodavezető
irányításával ellátja az Iroda adminisztrációs feladatait.
-
átutalási megbízások
készítése, valamint mind az átutalási, mind a készpénzes számlák előkészítése,
Bevételi és Kiadási bizonylatok, Pénztárkönyv, valamint ezek mellékleteinek
vezetése
-
Kapcsolattartás a
Társulási tagok gazdálkodási szervezeteivel számlák, valamint fizetési és egyéb
dokumentumok vonatkozásában;
-
Munkaügyi feladatok
ellátása, munkaügyi nyilvántartások kezelése, kapcsolattartás a Magyar
Államkincstár területi Igazgatóságával;
-
A Társulás
ügyiratainak iktatása; kimenő és bejövő levélforgalom ellenőrzése
-
Postakönyv vezetése;
-
Irodaszerek, tisztító
eszközök beszerzése;
-
Bérnyilvántartások
vezetése, havi bérszámfejtéshez adatok előkészítése, a munkaügyi adatok
nyilvántartása, a munkaügyi statisztikák elkészítése, az adóbevallások,
igazolások elkészítése,
-
Munkabér, magánnyugdíj
pénztári, járulék, útiköltség elszámolás dokumentumainak a könyvelés részére
történő elkészítése, kapcsolattartás a feldolgozást végző szervekkel;
-
Kötelezettségvállalások
nyilvántartása,
-
A különböző,
önkormányzatoktól befolyó tagdíjak, normatíva összegek felvezetése a könyveléshez
az adatok előkészítése;
-
a bérrel kapcsolatos
utalások elkészítése, kiküldetésekkel kapcsolatos teendők elvégzése,
-
táppénz, GYES, GYED –
adatszolgáltatások intézése
-
Kapcsolattartás a
térség önkormányzataival, vállalkozásaival, civil szervezeteivel, gazdasági
érdekképviseleteivel, a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a
regionális fejlesztési tanács munkaszervezetével;
-
Adatok gyűjtése,
rendszerezése, archiválása és elemzése a térségről;
-
Információbiztosítás a
térségbe érkező befektetők számára;
-
Pályázati információk
nyújtása, segítségnyújtás az önkormányzatok számára;
-
Foglalkoztatási
lehetőségek koordinálása,
-
Térségi projektek
menedzselése, folyamatos szakmai tervek készítése a kistérségi tevékenység
összehangolásáért;
-
Működési források felkutatása
a társulás előnyeinek felmutatásával, javaslatok összeállítása a gazdasági
szabályozó rendszerhez való optimális megfelelés érdekében,
-
Társulási tagok
számára az ágazati közszolgáltatási feladatok – különösen a többcélú társulás
által vállalt feladatok hatékony és eredményes koordinálása, végrehajtása,
monitoringja.
-
Finanszírozási
rendszer elemeinek folyamatos követése, megfelelőség optimalizálása
-
Folyamatos tájékozódás
a térség komplex fejlesztésének lehetőségeiről, az EU Strukturális Alapok és a
Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak megszerzésére
-
Kistérségi koncepciók,
stratégiai és operatív programok tervezésében való részvétel;
-
Döntés-előkészítés a
tagtelepülések számára;
-
Oktatásokon, képzésen,
konferenciákon való részvétel;
-
A programban szereplő projektek
minél szélesebb körű kidolgozása;
-
A pályázatírással
kapcsolatos előadások, tájékoztatók szervezése, pályázatok összeállítása,
készítése, kiadványok szerkesztése, terjesztése.
-
Beszámolók,
tájékoztatók, értékelések készítése a felettesek, társulási ülések, szakmai
tanácskozások alkalmával
-
Munkatársakkal
összehangolt szakmai tevékenység, figyelemmel kíséri a társulásnál futó más
programok, projektek alakulását, az összehangolt együttműködés érdekében.
Az értekezletek rendje, szervezeti kapcsolatok
Az Iroda munkatársai
folyamatosan együttműködnek egymással és a Társulás más szerveivel.
Az irodai munka szervezése,
a feladatok meghatározása, megosztása munkamegbeszélésen történik. A
munkamegbeszélést az irodavezető hívja össze és vezeti.
Az aláírás és kiadmányozás rendje és az irat fogalma
1) A képviseleti és
kiadmányozási joggal jelen Szervezeti és Működési Szabályzat szerint
felruházott személy aláírási joggal rendelkezik.
Az aláírási jog a
feladat gyakorlása során hozott döntések, illetve a megtett intézkedések és
egyéb anyagok (levelek, jelentések, beszámolók, előterjesztések, stb.)
egyszemélyi aláírását jelenti.
Iratot aláírni a szöveg
végén, jobb oldalon, nyomtatvány esetén a megjelölt helyen kell. Az aláíró
egyidejűleg az iratot dátumozza, vagy annak meglétét ellenőrzi és az aláírás
mellett bal oldalon az általa használt hivatalos bélyegző lenyomatával látja
el.
Amennyiben az iratot az
aláírásra jogosult helyett az aláírásra felhatalmazott írja alá, az aláírásra
jogosult nevét és beosztását feltüntető adatok mellet a helyettesként aláíró
„h.” betűt köteles alkalmazni.
2) A kiadmányozás a
jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles
aláírással ellátott, lepecsételt irat.
Kiadmányozás a már
felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés) tervezet jóváhagyását,
letisztázhatóságát, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a kiadmányozásra
jogosult részéről.
Munkáltatói jogok gyakorlása
1) Az irodavezető feletti munkáltatói jogokat
(kinevezés, vezetői megbízás visszavonása) a Társulási Tanács Elnöksége
gyakorolja.
2) Az Iroda munkatársai
felett a munkáltatói jogokat az irodavezető -gyakorolja.
III.
1.) Munkaidő
A munkavégzés teljesítése
az Iroda székhelyén, az érvényben lévő szabályok, a közalkalmazotti
kinevezésben és a munkaköri leírásban leírtak szerint történik.
Az alkalmazásban álló
főfoglalkozású munkatársak heti munkaideje 40 óra.
Az Iroda ügyfélfogadási
rendje folyamatos, a munkatársak a napi munkaidőn belül kötelesek fogadni az
ügyfeleket.
Munkaidőben eltávozást ok
és cél megjelölésével az irodavezető engedélyezheti.
Betegség vagy egyéb önhibán
kívüli távolmaradás esetén a közalkalmazott haladéktalanul köteles az
irodavezetőt értesíteni. A betegségről szóló orvosi igazolást a közalkalmazott
munkába állása első napján köteles az irodavezetőnek bemutatni, és az
adminisztrátornak leadni.
2.) A munkavégzés
főbb szabályai
Nagykanizsa Kistérség
Többcélú Társulása köteles:
-
a közalkalmazottat a
kinevezés, a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb
jogszabályok szerint foglalkoztatni;
-
az erre vonatkozó
szabályok megtartásával - az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit
biztosítani;
-
a munkát úgy
megszervezni, hogy a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő
jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;
-
a közalkalmazott
számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni;
-
a munkavégzéshez
szükséges ismeretek megszerzését biztosítani;
-
a közalkalmazott
számára a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve a
közalkalmazotti kinevezésben foglaltaknak megfelelően bért fizetni.
A közalkalmazott köteles
-
az előírt helyen és
időben munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni,
illetve ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni;
-
munkáját az elvárható
szakértelemmel és gondossággal a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és
utasítások szerint végezni;
-
munkatársaival
együttműködni, munkáját úgy elvégezni, valamint általában olyan magatartást
tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját
ne zavarja, anyagi károsodását, vagy helytelen megítélését ne idézze elő;
-
munkáját személyesen
ellátni;
-
a munkája során
tudomására jutott üzleti titkot, valamint a kinevezőre, illetve tevékenységére
vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni;
Nem köteles a közalkalmazott teljesíteni az
utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy a közalkalmazotti
jogviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha az utasítás végrehajtása kárt
idézhet elő és a közalkalmazott ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó
figyelmét felhívni.
Az egyes főfoglalkozású
alkalmazottak, illetve az állandó és eseti megbízással rendelkező munkatársak
konkrét feladatát, munkakörét a munkaszerződések, megbízási szerződések
szabályozzák. Az itt nem szabályozott egyes feladatok elvégzésére az
irodavezető eseti megbízást adhat. Ezek tartalmára és díjazására az
irodavezetőnek van hatásköre.
3.) A munka
díjazásának rendszere
A közalkalmazottak, illetve
a megbízásos jogviszonyban foglalkoztatottak díjazása a közalkalmazotti
kinevezésben megállapított havi bérrel, illetve megbízási díjjal történik.
A közalkalmazotti bért - ha
a közalkalmazott jogviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása
eltérően nem rendelkezik - a tárgy hónapot követő hónap 3. napjáig kell
kifizetni. Ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik a
közalkalmazotti bért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni. A
közalkalmazotti bér kifizetése átutalással történik.
A jutalom kifizetéséhez a
Tanács Elnökségének egyetértése szükséges.
4.) Közalkalmazotti
munkaügyi nyilvántartás
Nagykanizsai Kistérség
Többcélú Társulása, mint kinevező a
közalkalmazottnak az alábbi adatait köteles nyilvántartani:
-
vezetéknév;
-
utónév;
-
iskolai rendszerű vagy
egyéb végzettség;
-
születési idő, hely;
-
anyja neve;
-
személyi száma;
-
személyigazolvány
száma;
-
társadalombiztosítási
törzsszáma;
-
adószáma;
-
lakcíme;
-
elérhetőségi címe;
-
bankszámlaszáma;
-
végzettségét igazoló
okiratok megnevezése;
-
hatósági erkölcsi
bizonyítvány;
-
nyelvvizsga
bizonyítvány másolata.
A fenti adatokat köteles
titkos iratként kezelni, arról felvilágosítást csak a törvényben szabályozott
személyeknek adhat.
Az igazolásokat,
diplomákat, vizsgapapírokat az eredeti lefénymásolását követően vissza kell
adni, majd az eredetit láttam aláírással ellátott fénymásolatot
kell titkos iratként kezelni.
5.) Szabadság
kiadásának rendje
A szabadság mértéke és
kiadásának rendje a Közalkalmazotti tv. 1992. XXXIII. tv. És a Munka
Törvénykönyve 1992. évi XXII.alapján történik.
Az éves rendes és
rendkívüli szabadság kivételére előzetes tervet kell készíteni, az
engedélyezésre az Irodavezető jogosult.
6.) Kártérítési
kötelezettség
A közalkalmazott a
közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével
okozott kárért a Közalkalmazotti tv: 1992. XXXIII. rendelkezései szerint
tartozik kártérítési felelősséggel.
Az Iroda dolgozói
tulajdonosi gondossággal felelősek a berendezési tárgyak rendeltetésszerű
használatáért, a gépek, eszközök megóvásáért.
7.) Költségtérítések,
juttatások
Gépjárműhasználat: ha az irodavezető és az alkalmazottak saját vagy más
tulajdonát képező személygépkocsit hivatalos célra használják, úgy az Iroda az
utalványozással igazolt kilométernek megfelelő, az irodavezető által
meghatározott mértékű költségtérítést fizeti a jogszabályi előírások betartása
mellett.
A gépjárműhasználat
elrendelése és a kifizetés utalványozása az irodavezető hatásköre.
Kiküldetések
Belföldi kiküldetés engedélyezésére az irodavezető jogosult. Belföldi
kiküldetés elszámolása a belföldi kiküldetésre rendszeresített nyomtatványon
történik, az érvényes költségelszámolásra alkalmas számlákkal.
Külföldi kiküldetés engedélyezésére a Tanács elnöke jogosult. A
kiküldetéshez írásbeli utasítás szükséges. A kiküldetés elszámolása a külföldi
kiküldetésre rendszeresített belső nyomtatványon történik, a vonatkozó
jogszabályok szerint, az érvényes költségelszámolásra alkalmas számlákkal. A
külföldi kiküldetésre napi díjat kell elszámolni.
A napidíjon felül számla
alapján fizethető a szállásdíj, az útiköltség, vagy az útnyilvántartás alapján
számított gépjármű-használati díj. Ezen összegek (napidíj, szállásköltség,
útiköltség) adó, illetve TB térítése a vonatkozó jogszabályban előírtak szerint
történik.
A külföldi kiküldetésről
minden esetben, a belföldi kiküldetésről csak előzetes utasítás alapján kell
írásbeli beszámolót készíteni.
IV.
ÜGYIRATKEZELÉS,
ADATVÉDELEM, PÉNZÜGYTECHNIKAI RENDELKEZÉSEK
1) A Tanács elnökének nevére érkező postai
küldeményeket az elnök láttamozása után az irodavezető az illetékes
közalkalmazottra szignálja. A Tanács illetve az Iroda nevére érkező postát az
irodavezető bontja fel és szignálja az illetékes közalkalmazottra.
2) Az irodavezető köteles biztosítani a technikailag
megfelelő adatvédelmi, irattári rendszer kialakítását, különösen a folyamatosan
érkező pályázatok és személyi iratanyag vonatkozásában.
3) Az ügyiratkezelés részletes szabályait az
Iratkezelési Szabályzat tartalmazza.
4) Az irodavezető köteles a munkatársaktól adatvédelmi
nyilatkozatot kérni.
5) Bélyegzőhasználat rendje:
Az
Iroda „Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása” felirattal ellátott
bélyegző használatára jogosult. Az Iroda által használt bélyegzőkről
nyilvántartást kell készíteni, mely tartalmazza:
-
a sorszámot;
-
bélyegző lenyomatát;
-
bélyegző kiadásának
napját;
-
bélyegzőt használni
jogosultak nevét.
A
megszűnt szerv bélyegzőit és az avult bélyegzőket a levéltárakra vonatkozó
szabályok szerint kell kezelni, nyilvántartani és megsemmisíteni. A
bélyegzőhasználattal kapcsolatos szabályok betartásáról az irodavezető
gondoskodik.
V.
A
feladatok pénzügyi forrásai
1)
Az Iroda önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, előirányzatai felett
teljes jogkörrel rendelkezik. Az Iroda ellátja a Nagykanizsai Kistérség
Többcélú Társulása és intézményei gazdasági-pénzügyi feladatait. A
gazdálkodásában az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az
államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. Rendelet
vonatkozó előírásait érvényesíti.
2)
Az Iroda költségvetését a Társulási Tanács fogadja el.
3) A költségvetés forrásai:
-
a Társulási Tanács által évente megállapított tagdíj;
-
az önkormányzatok saját elhatározásán alapuló befizetés;
-
Európai uniós támogatás;
-
állami támogatás,
hozzájárulás;
-
állami pályázati
forrás;
-
gazdálkodó vagy más
szerv által biztosított támogatás vagy forrás;
-
a Társulás vagyonának
hasznosításából vagy pénzbeli befektetéséből származó, az adott évben fel nem
használt tőke pénzpiaci elhelyezéséből származó hozadéka.
VI.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1)
Az Iroda
Szervezeti és Működési Szabályzata a Nagykanizsai Kistérség Többcélú
Társulási Megállapodásával összhangban készült.
2)
A Szervezeti és
Működési Szabályzat folyamatos aktualizálásáról és a Társulási Megállapodással
való összhangjáról az Irodavezető gondoskodik.
3)
Jelen Szervezeti és
Működési Szabályzatot a Társulási Tanács 76./2005(11.25). sz.
határozatával jóváhagyta.
Litter Nándor Polai
György
Társulási Tanács Elnöke Munkaszervezet vezetője