1. A Nagykanizsai Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásának előzményei

1.1. A járási rendszertől a többcélú kistérségig

A kistérség fogalma az 1990-es évektől nyert új értelmet és tartalmat, miután a települési önkormányzatok együttműködése révén az alulról építkező regionális politika meghatározó eleme lett.

A mai kistérségek alapjául a járási rendszer szolgált, amely adminisztratív, igazgatási funkciókkal bírt. A járások méretüknél fogva alkalmasak voltak arra, hogy napi kapcsolatot tartsanak a településekkel, számuk a mai ország területén 90-150 között változott. Az 1950-es Tanácstörvény alapján a járásokban tanácsok működtek a megyei tanácsok felügyelete alatt, és ezek felügyeletet gyakoroltak a területükön működő községi tanácsok felett. 1971-ben járási hivatalokká alakították ezeket a tanácsokat, 1984-ben pedig megszüntették őket (a községeket 105 városkörnyékbe sorolva).

Nem létezett tehát egy általános - a közigazgatás, a statisztika és más állami tevékenység számára mérvadó - kistérségi területi szint. Ugyanakkor szükség volt erre a területi szintre, mint statisztikai adatok és folyamatok mérésére szolgáló területi egységre is. Ezért 1994-ben a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 9006/1994 (S.K.3) közleményével bevezette a statisztikai körzet kategóriáját.

A helyi önkormányzatok számára már az 1990. évi LXV. "önkormányzati" törvény biztosította a szabad társulás lehetőségét, a folyamat azonban a területfejlesztési törvény elfogadását követően erősödött fel. A fokozatosan kialakuló társulások a legváltozatosabb összetételben és működési területtel jöttek létre, más társulásokra tekintet nélkül - gyakran azokkal területi átfedésben - alakult ki. A kistérségi szerveződések megalakulásához az indokot sok esetben a külső források, például különféle pályázati támogatások (OFA, PHARE), megszerzése jelentette, melyek elnyerését kistérségi szerveződések, településszövetségek számára tették csak lehetővé.

A kistérségi társulások létrehozása a törvény szerint ugyan nem volt kötelező, de mindenképpen célszerű, mivel a társulások képviseleti jogot kaptak a megyei területfejlesztési tanácsokban. A területfejlesztési törvény a megyei területfejlesztési tanács tagjai között a területi önkormányzati társulások képviselőinek számát úgy állapította meg, hogy azok statisztikai térségenként 1-1 tagot delegálhattak. A törvény 1999. évi módosítása megváltoztatta ezt a gyakorlatot és a megyei területfejlesztési tanács tagjai között a területi önkormányzati társulások képviselőinek számát három főben állapította meg.

A területfejlesztési társulások és a KSH körzetek területi illeszkedése azonban több nehézséget vetett fel, hosszú távon nem volt megkerülhető kérdés. A kistérségek száma és területe meghatározott, ugyanakkor a társulások működési területe, együttműködésük ideje, tagjaik kilépése és belépése tetszőlegesen - az önkormányzatok pillanatnyi szándéka szerint - alakul. Mindezek következtében a társulások összetétele instabil, működési területük pedig csak elvétve - akkor is csak ideiglenesen - felel meg a kistérség területének, illetve több társulás működési területe is átfedi egymást. Ezek a társulások - alapvető, alkotmányosan biztosított konstrukcionális jellemzőik miatt - nem alkalmasak az állandó területtel rendelkező és a kistérségben kötelező általános területfejlesztési feladatok ellátására (természetesen más kötelező feladatok állandó ellátására sem).

Ezen okok miatt 2003-ban és 2004-ben egy 3 lépcsős reform folyamat indult el kistérségi szinten. A vázolt folyamatok mindenekelőtt szükségessé tették a statisztikai körzetek rendszerének felülvizsgálatát. A KSH szakmai irányításával folyó felülvizsgálat olyan kistérségi rendszer létrehozására irányult, amely:

megfelel a statisztika és a területfejlesztés követelményeinek;
hosszabb távon egybe eshet a kistérségi szintű államigazgatási hatáskörök gyakorlásához szükséges illetékességi területével;
önkormányzati közszolgáltatások ellátási területének is megfelelhet;
illeszkedik az Európai Unió NUTS rendszerének szabályozásához;
hiánytalanul és ismétlésmentesen lefedi az ország területét;
olyan településeket tartalmaz, amelyek összetartozása a gazdasági, intézményi, közlekedési, igazgatási kapcsolatok elemzése alapján igazolt;
kialakítása során valamennyi érintett önkormányzat, közigazgatási és területfejlesztési szervezet képviselheti véleményét.

Az előzőekhez képest a felülvizsgálat eredményeként 18 új kistérség jött létre, így összesen 168 kistérség fedi le az ország területét.

A statisztikai kistérségek felülvizsgálata, több funkciójú területi egységekké alakítása valós statisztikai alapokra helyezte a fejlesztés - támogatási politika, a kistérségi területfejlesztés tervezését. A jogszabályi keretbe foglalás biztosítja a rendszer stabilitását, ezzel a hosszú távú tervezéshez szükséges kiszámíthatóságot, továbbá lehetővé teszi a kistérségi államigazgatási hatáskörök illetékességi területeinek egységesítését és keretet biztosít az önkormányzati közszolgáltatások hatékony megszervezéséhez is.

Következő lépésben a Kormány megalkotta a többcélú kistérségi társulások támogatására vonatkozó rendeletét, amely egyrészt a települési önkormányzati közszolgáltatási feladatok kistérség egészét átfogó társulásban történő ellátását, másrészt a kistérségi területfejlesztési feladatok biztosítását szolgálja. Az ehhez szükséges eszközöket először a 2004. évi költségvetés biztosította.

Végül a területfejlesztési törvény 2004. júniusában elfogadott módosítása rendelkezett az ún. kistérségi területfejlesztési tanácsok létrehozásáról. A kistérség területfejlesztésben betöltött szerepének biztosítása érdekében a törvénymódosítás rendelkezik az országot átfedés-mentesen lefedő kistérségi fejlesztési tanácsok rendszerének létrehozásáról.

Ez alapján a tanácsok legfontosabb feladata a kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolása, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadása, közös területfejlesztési programok kialakítása.

A kistérségi fejlesztési tanács szavazati joggal rendelkező tagja a kistérség valamennyi önkormányzatának polgármestere, függetlenül attól, hogy valamely kistérségi területfejlesztési társulásnak tagja-e vagy sem.

A kistérségi fejlesztési tanácsok munkájában tanácskozási joggal rendelkező tagként vesznek részt

a gazdasági kamaráknak a kistérségben működő egy-egy képviselője;
a megyei területfejlesztési tanács képviselője;
a megyei munkaügyi tanácsba delegálási joggal rendelkező munkaadói és munkavállalói szervezetek egy-egy kistérségi illetékességű képviselője;
az iparosok és kiskereskedők országos szakmai érdekvédelmi szervezeteinek egy kistérségi illetékességű képviselője;
a társadalmi szervezetek fóruma által delegált, a civil szervezetek egy képviselője;
a megyei közigazgatási hivatal képviselője;
a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának képviselője.

A kistérségi fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában szabályozhatja a kisebbségi önkormányzatok részvételét a tanács munkájában.

A 2004. év összességében nagy változásokat hozott a kistérségek számára. A Kormány tavasszal kihirdetett 65/2004. (IV.15.) Korm. rendeletével egyértelműen kifejezte a kistérségi társulások egységes rendszerben kezelésének szándékát. A rendeletben ugyan nem kötelezte a többcélú kistérségi társulás létrehozását, de csak a rögzített feltételeket (statisztikai lehatároláshoz igazodás, legalább három önkormányzati közszolgáltatás legalább 3 éven át történő közös vállalását, stb.) elfogadó társulások pályázhattak és kaphattak központi támogatást, nem kis mértékben ösztönözve azok felállítását.

A rendeletbe foglalt pályázati felhívás azonban számos buktatót tartalmazott – különösen kistelepülések számára, így a már évek óta működő önkéntes alapon szerveződő kistérségi társulások nagy többsége nem élt/nem tudott élni a lehetőséggel.

A szeptember 1-én hatályba lépő 2004. évi LXXV. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi törvény módosításaként, már egy jól körülhatárolt működésű statisztikai lehatároláshoz igazodó kistérségi fejlesztési tanáccsal számol, valamint megemlíti a többcélú kistérségi társulásokat azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben az megszűnik, vagy egyetlen település is kilép belőle, a megyei közigazgatási hivatal kezdeményezi a kistérségi fejlesztési tanács létrehozását.

Szeptember 16-án megszületett a 258/2004.sz Kormány rendelet is, amely a kistérségi fejlesztési tanácsok felállításának konkrét feladatait és szervezési lépéseit tartalmazza, és a rendelet végrehajtására a megyei közigazgatási hivatalokat jelölte meg. Ezzel a területfejlesztés kistérségi szintje tehát központilag szabályozottá vált.

A 2004. évi CVII. Tv. (XI.18.) a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról, törvényi szintre emeli a korábban rendeletben szabályozott többcélú kistérségi társulás feladat és hatáskörét, meghatározza a társulási megállapodás tartalmát, a központi normatív támogatás feltételeit, valamint a törvény mellékleteként beemeli a statisztikai kistérségekhez tartozó települések listáját.

2004. végére tehát lezajlott a kistérségek átstrukturálása. Újjá alakultak a térségi, a megyei, és a regionális területfejlesztési tanácsok. 2005. évet új felállásban, új feladatokkal és kötelességekkel, törvényesen szabályozott módon kezdték meg a kistérségek társulásai.

1.2. A Nagykanizsai Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásának előzményei

A Nagykanizsai Többcélú Kistérségi Társulás 2004-ben alakult meg, az összefogás célját, a működés kereteit a 2. sz. mellékletben található alapító okirat tartalmazza.

A Társulás tagjai a Nagykanizsai KSH térség 48 települése: Alsórajk, Balatonmagyaród, Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Felsőrajk, Fityeház, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagykanizsa, Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő, Pötréte, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab, Zalaújlak.

A települések mindegyike tagja valamely önkormányzati területfejlesztési társulásnak, s vannak települések, melyek egyszerre több társulásban is részt vesznek. A többcélú Társulás területén nincs olyan település, amely egy területfejlesztési társulásnak sem tagja. A kistérség területén 6 olyan önkormányzati társulás működik, melynek 3, vagy annál több települése a Nagykanizsai statisztikai kistérség területén található:

Nagykanizsa és a Környező Települések Területfejlesztési Társulása,
Principális-menti Önkormányzatok Társulása,
Zalakaros Környéki Települések Területfejlesztési Társulása,
Közép-Zalaapáti-Háti Kistérségi Társulás,
Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás,
Kis-Balaton Térségi Társulás.

A társulások fontosabb adatait az 1. sz. táblázat, települések társulási tagságát a 2. sz. táblázat tartalmazza.

1.sz. táblázat Az érintett önkormányzati társulások főbb adatai

	Nagykanizsa és a Környező Települések Területfejlesztési Társulása	Principális-menti Önkormányzatok Társulása	Zalakaros Környéki Települések Területfejlesztési Társulása	Közép-Zalaapáti-Háti Kistérségi Társulás	Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás	Kis-Balaton Térségi Társulás
Megalakulás éve	1996.	1996.	1997.	XX	1993.	XX
Központja	Nagykanizsa	Gelse	Zalakaros	Újudvar	Tótszerdahely	Sármellék
Vidékfejlesztési menedzser	x	x	x	-	x	X
Összes/érintett települések száma	27/26	18/18	16/16	3/3	11/4	26/6

Forrás: saját felmérés.

A Nagykanizsa Többcélú Kistérségi Társulás Komplex Területfejlesztési Koncepciójának készítésekor azon területfejlesztési társulások rendelkezésre álló fejlesztési dokumentumait vizsgáltuk, melyek esetében a tagtelepülések illeszkedése a kistérséghez 90% feletti. E szerint nem kerültek elemzésre a Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás és Kis-Balaton Térségi Társulás fejlesztési dokumentumai.

2.sz. táblázat A kistérség településeinek társulási tagságai

Nagykanizsai Többcélú Társulás települései	Nagykanizsa és a Környező Települések Területfejlesztési Társulása	Principális-menti Önkormányzatok Társulása	Zalakaros Környéki Települések Területfejlesztési Társulása	Közép-Zalaapáti-Háti Kistérségi Társulás	Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás	Kis-Balaton Térségi Társulás
1. Alsórajk	X	X
2. Balatonmagyaród			X			X
3. Belezna	X
4. Bocska		X
5. Börzönce		X
6. Csapi	X		X
7. Eszteregnye					X
8. Felsőrajk	X	X
9. Fityeház	X				X
10. Fűzvölgy	X	X
11. Galambok			X
12. Garabonc			X			X
13. Gelse		X
14. Gelsesziget		X
15. Hahót		X
16. Homokkomárom	X	X
17. Hosszúvölgy	X	X
18. Kacorlak		X
19. Kerecseny	X	X
20. Kilimán		X
21. Kisrécse	X		X
22. Liszó	X
23. Magyarszentmiklós	X	X
24. Magyarszerdahely		X
25. Miháld			X
26. Murakeresztúr	X				X
27. Nagybakónak	X		X	X
28. Nagykanizsa	X
29. Nagyrada			X			X
30. Nagyrécse	X		X
31. Nemespátró	X
32. Orosztony	X
33. Pat			X
34. Pölöskefő		X
35. Pötréte		X
36. Sand	X		X
37. Sormás	X
38. Surd	X
39. Szepetnek					X
40. Újudvar	X			X
41. Zalakaros	X		X			X
42. Zalakomár	X
43. Zalamerenye			X			X
44. Zalasárszeg	X		X
45. Zalaszabar						X
46. Zalaszentbalázs		X
47. Zalaszentjakab	X		X
48. Zalaújlak	X		X	X

Forrás: saját felmérés.

1.3. Egyéb típusú településközi kapcsolatok

Az előző fejezetben bemutatásra került a társulások és az újonnan alakult kistérség szervezete, kapcsolatrendszerei. Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem említenénk meg az olyan, tipikusan egyedi, lehatárolt, meghatározott feladatra létrejött társulásokat, településközi együttműködéseket, melyek eltérve a kistérségek és társulások határaitól – többnyire a kistérségi társulástól függetlenül –párhuzamosan léteznek és működnek. Ezek, a túlnyomórészt infrastrukturális jellegű társulások önkéntesen, alulról szerveződtek, megalakulásuk sem törvényhez, sem rendelethez nem kötődött és időben is többször megelőzte a kistérségi társulások megalakulásának időpontját. Létrejöttüket a funkció és a méretgazdaságosság határozta meg. A települések számára kiküldött és a települések 75 %-a által visszaküldött kérdőívek feldolgozása segítségünkre volt ezen társulások számbavételekor. Jellegük szerint alapvetően négy típusú településközi együttműködést/ funkcionális társulást mutatunk be ebben a fejezetben: hatósági igazgatási, az infrastruktúra szociális és műszaki elemei és a testvérvárosi kapcsolatok szerint. Az együttműködések bemutatásával nem célunk ezek elemzése, hiszen ezen funkcionális társulások a Nagykanizsai Többcélú Kistérség működésétől függetlenek.

1.3.1. Hatósági igazgatási társulások

A Nagykanizsai kistérség területén a beérkezett és feldolgozott kérdőívek alapján két belső ellenőrzési társulás, egy építésügyi igazgatási társulás és egy gyermekjóléti szolgálat működik, az alább részletezett települések részvételével, a megjelölt központokkal.

Belső Ellenőrzési Társulások

§ Magyarszerdahely, Magyarszentmiklós, Újudvar, Alrórajk, Belezna, Bocska, Börzönce, Fityeház, Fűzvölgy, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Miháld, Murakeresztúr, Pat, Pölöskefő, Sormás, Surd, Zalaszentbalázs

§ Zalakomár, Bak, Sárhida, Nagyrécse, Nemespátró, Hahót

Építésügyi igazgatási társulás Sormás és Nagykanizsa között

MNTT Gyermekjóléti Szolgálat Fityeház, Murakeresztúr, Tótszerdahely között

1.3.2. Alapfokú intézményfenntartó társulások a kistérségben

A szociális infrastruktúra területén megszokott gyakorlat az intézmények közös üzemeltetése, fenntartása, irányítása. Az oktatás és egészségügy területe élen jár az együttműködések területén, elsősorban anyagi, másrészt törvényi háttere okán. A Nagykanizsai kistérségben 8 iskola-társulás, 3 óvoda-társulás, 3-3 orvosi rendelő ill. fogorvosi társulás, 1-1 háziorvosi, védőnői ill. művelődési központ közös fenntartása valósult meg.

3.sz. táblázat A Nagykanizsai kistérség alapfokú intézményfenntartó társulásai

Iskola (Zalaszentbalázs)

Iskola (Nagyrécse)

Iskola (Zalakomár)

Iskola (Miháld)

Iskola (Nagykanizsa)

Iskola (Gelse)

Iskola (Felsőrajk)

Iskola (Orosztony)

Óvoda (Zalaszentbalázs)

Óvoda (Surd)

Óvoda (Orosztony)

Orvosi rendelő (Nagyrécse)

Orvosi rendelő (Felsőrajk)

Orvosi rendelő (Szepetnek)

Háziorvos, védőnő (Surd)

Fogorvos (Nagyrécse)

Fogorvos (Surd)

Fogorvos (Nagyrécse)

ÁMK

Bocska

Börzönce

Csapi

Eszteregnye

Felsőrajk

Fityeház

Fűzvölgy

Garabonc

Hahót

Homokkomárom

Hosszúvölgy

Kacorlak

Kerecseny

Kisrécse

Liszó

Magyarszentmiklós

Magyarszerdahely

Miháld

Murakeresztúr

Nagykanizsa

Nagyrada

Nagyrécse

Nemespátró

Orosztony

Pölöskefő

Pötréte

Sand

Sormás

Surd

Újudvar

Zalakaros

Zalakomár

Zalamerenye

Zalasárszeg

Zalaszentbalázs

Zalaújlak

Forrás: Települési kérdőívek

1.3.3. Infrastrukturális társulások

Az infrastruktúra műszaki elemeinek fejlesztése, a beruházások finanszírozása alapvetően megköveteli az érintet települések együttgondolkodását. A települések – különösen a kistelepülések - költségvetése nem ad módot és lehetőséget sem arra, hogy önálló kezdeményezőként lépjen fel nagyvolumenű beruházások terén. A legtipikusabb területek, melyeket szövetségi összefogásban lehet csak megvalósítani a gázzal, a szennyvízzel, a vízellátással és a kommunális hulladék elhelyezésével kapcsolatosak.

1. Nagykanizsai Regionális Szennyvíztársulás: Bocska, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Nagykanizsa, Rigyác, Semjénházaa, Surd, Szepetnek, Zalaszentbalázs,

2. Gázfejlesztés: Zalaújlak, Csapi

3. Kis-Balatoni és Zalamenti Vízi Társulat: Keszthely és Nagykanizsa központokkal, melyek a kistérség településeit lefedik

4. Hulladékgazdálkodás Nagykanizsa és szemétlerakó Zalabér központokkal

1.3.4. Testvérvárosi kapcsolatok

Az országon belüli és az országhatáron túli önkormányzatok között köttetett településközi kapcsolatok, az együttműködés első formái már az 1980-as években elkezdtek kialakulni, de lendületet igazán az 1990-es években kapott e folyamat. Kezdetben ezeket a kapcsolatokat elsősorban a kölcsönös tisztelet, az ismerettség alapozta meg, általános céllal jöttek létre együttműködési megállapodások. Napjainkban az egymástól történő tanulás, a tapasztalatcsere, a közös projektek egyre inkább felértékelik ezen kapcsolatokat. A kistérség települései közül hét település ápol külföldi önkormányzatokkal testvérvárosi kapcsolatokat.

4.sz. táblázat A kistérség településeinek testvérvárosi kapcsolatai

Település	Testvértelepülés	Ország	Kapcsolat kezdete
Fityeház	Donji Vidovec	Horvátország	1995
Nagykanizsa	Akkó	Izrael	1996
	Gleisdorf	Ausztria	1980
	Kazanlak	Bulgária	1970
	Kovászna	Románia	1990
	Pucheim	Németország	1991
	Salo	Finnország	1996
	Togliatti	Oroszország	1997
Sand	Hodos	Szlovénia	1995
Surd	Moravske Toplice	Szlovénia	2002
Újudvar	Petesháza	Szlovénia
Zalakaros	Puccheim	Németország
	Asperofen	Ausztria
	Budapest	Magyarország
Zalamerenye	Lécfalva	Románia	2002

Forrás: Települési kérdőívek

2. A Nagykanizsai Kistérséget érintő fejlesztési koncepciók és programok feldolgozása és értékelése

A területfejlesztési dokumentumok feldolgozásakor célunk volt minden olyan tágabb környezetből jövő koncepciót és programot is áttekinteni, amely a jelenlegi többcélú társulás helyzetelemzését és majdani prioritásrendszerét kiteljesítheti. Tettük ezt azért, hiszen a többcélú társulás területén lévő, azt érintő kistérségi társulások területfejlesztési programdokumentumai igen vegyes képet mutatnak mind statisztikailag, mind tartalmilag egyaránt. Ezért igyekeztünk „kívülről” kezdve felmérni azokat a jellemzőket, melyek a későbbi – statisztikai adatokból és a kérdőívezésből adódó – helyzetfeltárást kiegészíthetik. Ezzel együtt egy olyan összefoglalását próbáltuk nyújtani a területfejlesztési programozás eddigi eredményeinek, melyek a későbbi társulási programalkotást és projekt-előkészítést hatékonyan támogathatja úgy társulási, mint akár települési szinteken is.

A nagykanizsai többcélú kistérség területét/települései érintően több regionális, megyei területfejlesztési dokumentum, valamint kistérségi/ programozási dokumentum készült el az utóbbi évtizedben koncepció illetve program formájában.

A nagykanizsai KSH térség területére vonatkozóan regionális és megyei szinten 28 területfejlesztési dokumentum elemzésére került sor, melyek 1993 és 2004 között készültek. A feldolgozáskor először a regionális dokumentumokat tekintettük át. Első körben „előnyben részesültek” azok a dokumentumok, melyekben a nagykanizsai KSH térség területe illetve települései direkten, nevesítetten megjelennek prioritás, illetve intézkedés szintjén. A második körben azokat vettük sorra, melyben programszinten nem jelenik meg kifejezetten a nagykanizsai kistérség, azonban prioritás és intézkedés szintjén kiemelten fontos a kistérség jövendő fejlesztéseit tekintve.

A feldolgozás további lépcsője a Zala megyei fejlesztési dokumentumok, majd a kistérségi társulás területét érintő/lefedő önkormányzati társulások illetve egyes települések meglévő fejlesztési dokumentumaink áttekintése volt.

2.1. A kistérség megjelenése a regionális fejlesztési dokumentumokban

A Nyugat-Dunántúli Régió helyzetelemzését, jövőképét, a fejlesztési irányait, az azokhoz elvezető utat a Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési Program foglalja össze. A program készítőinek szándéka szerint az anyagban megfogalmazott célkitűzések a régió valamennyi kistérségére vonatkoznak. Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem vizsgálnánk meg a program által megfogalmazott intézkedésekhez elkészült valamennyi regionális fejlesztési dokumentumban a Nagykanizsai Kistérség megjelenését.

A nyugat-dunántúli régióra vonatkozón elkészített programdokumentumok sok esetben kistérségi szintig lebontva jelenítik meg azokat a kívánatos intézkedéseket, melyek megvalósítása szükséges az egész régió, megye, kistérség számára. A több szempontrendszer alapján fókuszált – vagy nem fókuszált – stratégiai anyagok közül néhány még a 2000. év előtti, azonban hatásaiban még napjainkban is dominánsak; megállapításai és megfogalmazott beavatkozási pontjai, akciói máig érvényesek.

A regionális dokumentumok elemzésekor közel 40 hozzáférhető programdokumentum áttekintésére került sor, azonban a táblázatban csak az a 8 került feltüntetésre, melyek konkrét prioritásokat, intézkedéseket fogalmaznak meg a Nagykanizsai Kistérségre ill. a kistérség településeire vonatkozóan.

A dokumentumok feldolgozásával nem célunk, hogy ezeket értékeljük a Nagykanizsai kistérség szempontjából – tehát szükséges lett volna-e az abban való megjelenés, hibás következtetés stb. – hanem mintegy tükörként használjuk a kistérségi társulás felé, annak jobb megismerése, megértése céljából.

A kistérségi programozási tevékenység következő fázisaiban – SWOT –analízis, stratégiai irányok, beavatkozási területek megfogalmazása – igyekszünk a regionális programdokumentumokból kiragadott feladatoknak is helyet találni, éppen ezért a dokumentumok felsorolás a Nyugat-Dunántúli regionális Fejlesztési Programban megfogalmazott intézkedések sorrendjében történik.

2.2. Nagykanizsai kistérség Zala megye területfejlesztési dokumentumaiban

Zala Megye Területfejlesztési Középtávú Stratégiai és Rövid Távú Operatív Programját 1998. decemberében készítette el a PYLON Kft. Az anyagban a megyei területfejlesztés egyik alapelveként fogalmazódik meg a településrendszer kétpólusú mivolta: „a megyeközpont: Zalaegerszeg mellett, délen Nagykanizsa megyei jogú város fejt ki több funkciós meghatározó szerepet a megye térszerkezetében, hagyományosan a közlekedés-, szállítás-, a gazdaság-, a kereskedelem-, a logisztikai tevékenységek alapozzák meg a dinamikus területfejlesztésben prognosztizált, jövőbeli szerepét; egy a két város eltérő adottságaira alapozott, egészséges munkamegosztást érvényesítve, továbbá vállalva a településrendszert alkotó elemek funkciógazdagítását, felzárkóztatását (a városhiányos-, az aprófalvas, az elöregedő térségekben)”.

A készítő Pylon Kft. széles körű egyeztetést követően fogalmazta meg a megye szakágazati és kistérségi szintű fejlesztési programját. Az ágazatai fejlesztések szintjén a Nagykanizsai kistérség ill. települései az alábbi konkrét fejlesztésekben jelennek meg:

1. Gazdaságfejlesztési program

· nagykanizsai ipari park

· nagykanizsai interregionális logisztikai központ

· termálturizmus fejlesztése: Gelse, Miháld, Nagykanizsa, Pölöskefő, Pötréte, Zalakaros

· Nagykanizsai csónakázó tó

· Vadászturizmus fejlesztése

· Települési gazdaságfejlesztési model: Gelse

· nagykanizsai Múzeum fejlesztése

2. Műszaki infrastruktúra- fejlesztési program

§ Bajcsai repülőtér polgári célú hasznosítása

§ M7-es autópálya Letenye-országhatár-Nagykanizsa között, Balatonkeresztúr és Nagykanizsa között

§ 7 sz. főút Nagykanizsa . Letenye közötti rehabilitáció

§ 61 és 74 sz. főutak – Nagykanizsa elkerülése, Zalaszentbalázs elkerülése

§ mellékutak: Börzönce_Bucsuta, Söjtör-Hahót, Homokkomár-Obornak, Belezna-Horvátország, Magyarszerdahely-Magyarszentmiklós

· nagykanizsai gázátadó

· viziközművek átadása (Szepetnek)

· csapadékvíz rendezése (Liszó, Magyarszerdahely, Surd, Eszteregnye)

· Nagykanizsa szemétlerakó bővítése és rekonstrukció

· Nagykanizsa és térsége veszélyes hulladék égetőmű

3. Társadalom, emberi erőforrás fejlesztése

· Felsőoktatási szövetség, kuatás-fejlesztési szövetség

· felsőoktatás int. alapítás Nagykanizsán

· meglevő intézmények bővítése

· középfokú oktatás bővítése, szerkezetátalakítási programok

· Nagykanizsa MJV kórház főépület rekonstrukció

· Természet- és környezetvédelem

A programban megfogalmazott, a Nagykanizsai Többcélú Társulás területén található egyes önkormányzati társulások középtávú fejlesztési programjait a 3.sz. melléklet tartalmazza.

A „Zala megyei és kistérségei értékelése az utolsó öt év támogatott és megvalósított területfejlesztései a kistérségekben és a településekben” c. informatív kiadványt 2003. szeptemberében készítette el a PYLON Kft., a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács, valamint a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából. Célja, hogy bemutassa a területfejlesztés Zala megyei eredményeit. Ez volt az első olyan átfogó beszámoló, amely a megyei decentralizált pénzalapokon kívül az országos és regionális döntési hatáskörbe tartozó források eredményeit is összegezte. A kiadvány az 1996-2002. közötti időszakban megvalósított fejlesztéseket mutatja be megyei, kistérségi, önkormányzati társulási és települési szinten.

A dokumentum a Nagykanizsai Többcélú Kistérségre vonatkozóan az alábbi megállapításokat tartalmazza:

A megyei források tekintetében Nagykanizsa térsége 20% alatti támogatást (19,2%) élvezett, ami viszonylag alacsony értéknek tekinthető.
Az Útfenntartási és Fejlesztési Célelőirányzat esetében a legnagyobb fejlesztési volument a Nagykanizsai statisztikai kistérségben végezték, amely a megye teljes közlekedési célú fejlesztéseinek 29%-át tette ki, s az erre elnyert támogatás volumene is a legnagyobb, aránya pedig 27% (lásd a 2/2. sz. táblázatot és ábrákat).
A Vidékfejlesztési Célelőirányzat pályázatai esetében a legnagyobb aktivitást a Zalaegerszegi és a Lenti kistérség mutatott, de nagyobb aktivitást fejtett még ki Nagykanizsa kistérsége (15% részesedéssel) is.
A céltámogatásokat tekintve a legtöbb támogatást a Zalaegerszegi és a Keszthely-Hévízi kistérség kapta, a Nagykanizsai kistérség aránytalanul kevesebb támogatásban részesült (10,4%).
Címzett támogatásokból megvalósult eredmények közül legjelentősebbek a kórház-rekonstrukciók (Zalaegerszegen, Nagykanizsán). S ebből a keretből valósult meg a Nagykanizsai Könyvtár (917,8 millió Ft) és több alapfokú oktatás-bővítés és rekonstrukció a kistérségben.
KAC támogatások esetében a kistérség a „középmezőnyhöz” tartozik 0,234 milliárd Ft támogatással.
Munkahelyteremtő beruházásokat tekintve a kistérség aránytalaul kevés támogatásban részesült ( megyei munkahelyteremtő fejlesztések 9 %-a)
A Nagykanizsai kistérség, mint megyei jogú város központjával összesen 4,556 milliárd Ft támogatásban részesült közel 14%-os arányban a megyében, ennél nagyobb a Keszthely-Hévízi kistérség 5,33 milliárd Ft-os támogatottsága 127%-os részesedési hányaddal.

Forrás: „Zala megyei és kistérségei értékelése az utolsó öt év támogatott és megvalósított területfejlesztései a kistérségekben és a településekben” c. informatív kiadványt

A megye középtávú felújított stratégiai programjában a Nagykanizsai kistérség az alábbi pontokban jelenik meg kiemelten:

Gazdaságfejlesztés:

Nagykanizsai ipari park
Nagykanizsai logisztikai központ

Idegenforgalom:

Termálturizmus
Vadászati turizmus

Vidékfejlesztés:

dél-zalai logisztikai központtal hűtőházlánc – raktárbázis létesítésére
gabonakereskedelem visszaállítása Nagykanizsai központtal (hosszú távon gabonatőzsde működtetésével)

Közlekedés:

A közúti hálózati szerkezetben ez az É-D-i tengely jórészt megfeleltethető az M9 jelű gyorsforgalmi út Zala megyei szakaszával. A hazai vasútvonal-hálózatban pedig a (Bécs) – Sopron – Szombathely – Zalaegerszeg – Nagykanizsa – Csurgó között felújítandó, átépítendő és kiegészítendő nagyszabású vasútvonal-fejlesztés jelenti ezt a hiányzó tengelyt, majd folytatva a Csurgó – Zágráb közötti rekonstrukciós végcéllal

Felsőfokú oktatás-képzés

Veszprémi Egyetem Nagykanizsai Képzési Központjában: meglévő két szak személyi és tárgyi feltételeinek fejlesztése
Veszprémi Egyetem vezetésével a Zala megyében működő valamennyi felsőoktatási intézmény integrálódása

A megye kibővített középtávú területfejlesztési programja integrálta a legjobban előkészített, a PEA pályázatra benyújtott projekt és programjavaslatokat, a Nyugat-Dunántúli Régió „Kezdet” adatbázisában szereplő projektjavaslatokat, valamint a MeH megbízottak által összegyűjtött településszintű javaslatokat. A programkészítő PYLON Kft által ezek alapján összeállított, a Nagykanizsai Többcélú Társulás területére értelmezett középtávú programjavaslat-csomagot a 4. sz. melléklet tartalmazza.

Zala Megye Területrendezési Terve jelenleg készül a PESTTERV Kft, a PYLON Kft és a TERRA STUDIO Kft együttműködésében. A dokumentum a legszéleseb körű helyzetfeltárást tartalmazza a megye településrendszerét, természetföldrajzát, ökológiai hálózatát, demográfiai-, gazdasági helyzetét, közlekedését, vízgazdálkodását, energiagazdálkodását, természet-, táj-, ésé örökségvédelmet, idegenforgalmat tekintve. A tervezett fejlesztésekre vonatkozóan az egyeztetési változat rendelkezésre álló adatait vettük figyelembe. Ezek alapján a Nagykanizsai kistérséget érintő fejlesztési prioritások az alábbiak:

Gyorsforgalmi úthálózat

M7, M9

Főútfejlesztés

Zalakomár (7.sz.főút) – Zalakaros új elkerülő út (7522. sz. út) – Zalavár (7512.sz.út) – Sármellék (6831.sz. út) és M75 csomópont
61.sz. főút 3,2 km hosszú nagykanizsai elkerülő szakaszának megvalósítása, ill. M7-re való felkötése;
74.sz. főút Nagykanizsa-Palin nyugati elkerülés megépítése (6,8 km hosszban) és rákötése az M7 autópályára Nagykanizsa térségében. Zalaszentbalázs, Hahót, Bocska települések elkerülése.

Mellékútfejlesztés

Zalakaros-Zalaújlak-Nagybakónak (M9 csomópont)-Újudvar
(Dióskál)-Orosztony-Zalamerenye-Zalaújlak
Pötréte-Zalaszentmihály
Hahót-Söjtör
Bocska-Oltárc-Eszteregnye-Homokkomárom-7.sz. főút (Nagykanizsa, Eszteregnye, Rigyác)
Szepetnek-Petrivente és Szepetnek-Fityehát
Murakeresztúr-Őrtilos
Belezne-Donja Dubrava (HR) / Belezna-6804 sz. út összekötése-Bajcs
Liszó-Nemespátró-Porrogszentpál

Vasútfejlesztés

Az OTrT-ben megjelenik egy Zala megyét érintő nagysebessségű vasútvonal a Murakeresztúr-Kaposvár-Budapest-Nyíregyháza-Záhony tengely mentén, ami lényegében az V. számú Helsinki közlekedési folyosó hazai szakaszát képezi. Amennyiben ez megvalósul, úgy Murakeresztúr, Belezna, Surd, Nemespátró és Liszó települések külterületét érinti a vasútvonal.
Az É-D-i vasúti tengelyt képező vonalak fejlesztése (villamosítás, pálykorszerűsítés).
Mellékvonalak fejlesztése, új szakasz kiépítése Baktól Zalaszentmihály – Pötréte térségében csatlakozna a Zalaegerszeg – Nagykanizsa vonalhoz, majd folytatódna Sármellékig.

Logisztikai köpont

Nagykanizsai Logisztikai Központ

Termál- és gyógyidegenforgalom

Meglevő gyógy-ill termálfürdők továbbfejlesztése (Zalakaros, Nagykanizsa, Gelse)
Lefojtott termálkutak hasznosítási lehetőségeinek feltárása

Kerékpáros turizmus

Regionális, térségi kerékpárúthálózatok megyei szakaszainak elkészítése: (Keszthely) – Fenékpuszta – Zalakaros – Nagykanizsa – Molnári - Letenye

2.3. Az önkormányzati társulások fejlesztési dokumentumai

A jelenlegi Nagykanizsai Többcélú Kistérség területén hat önkormányzati társulás illetékességi területe helyezkedik el. A Komplex Területfejlesztési Koncepció készítésekor azon területfejlesztési társulások rendelkezésre bocsátott fejlesztési dokumentumainak elemzésére került sor, melyek esetében a tagtelepülések illeszkedése a Nagykanizsai Kistérséghez 90% feletti. Ezek alapján az alábbi fejlesztési dokumentumok vizsgálatára került sor:

1. Nagykanizsai Statisztikai Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja

2. Nagykanizsa és a Környező Települések Területfejlesztési Társulása Kistérségi Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program

3. Nagykanizsa és a Környező Települések Területfejlesztési Társulása Komplex Területfejlesztési Koncepció

4. Nagykanizsa MJV Településfejlesztési Koncepciója

5. Zalakaros Környéki Települések Területfejlesztési Társulása kistérségi komplex területfejlesztési koncepciója

Tervezési szempontból ezen területfejlesztési dokumentumok tervezési módszertana egymástól különböző, azonban a 2001 után készülteken felismerhető mind a nyugat-dunántúli regionális program, mind a Zala megyei program által használt metodika, mellyel az egyes programok/intézkedések illeszkedésének meghatározását könnyítik meg.

Lefedettség tekintetében nem találtunk olyan stratégiai anyagot, mely valamennyi általunk vizsgált települést tartalmazott volna, bár olyan településsel sem találkoztunk, melyre nem készült valamilyen fejlesztési program

Időbeliséget nézve a dokumentumok közül 2 még 2000 előtt készült, eszerint a bennük feldolgozott adatsorok aktualizálásra, a megfogalmazott prioritások pedig – az időbeni megvalósítás körülményeinek változása miatt – felülvizsgálatra szorulnak.

Tartalmilag igen eltérő dokumentumhalmazzal találkozhatunk, általánosan jellemző a helyzetelemzések tartalmas, minden részletre kiterjedő kidolgozása, míg a stratégiai fejezetek kevésbé kiforrottak. A stratégiai célok, prioritások, intézkedések átgondolt felépítése kevés kivételtől eltekintve nem jellemző, az áttekinthető egyoldalas célrendszer/prioritástábla szinte mindenütt hiányzik. A helyzetelemzés egyfajta összegzése és a stratégia munkarészek előzménye, a SWOT analízis többnyire nem domináns programelem a fejlesztési dokumentumokban. Az egyes tervekben visszatükröződnek – leggyakrabban sajnos szó szerint ismétlődnek – más programokban megfogalmazott gondolatok.

7.sz. táblázat A Nagykanizsai Többcélú Kistérségi Társulás területére vonatkozó elkészült fejlesztési dokumentumok

Fejlesztési dokumentum	Készítő	Készítés dátuma	Felhasznált legfrisebb adatok dátuma	Megfogalmazott fejlesztési prioritások/intézkedések
Nagykanizsai Statisztikai Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja	Sinkovicsné Szili Gyöngyi Tukszár Tamás Orlainé Tauer Andrea Túri Péter	2004.		1. prioritás:A térség jövedelemtermelő képességének javítása, a kapacitások jobb kihasználása 1.1. alprogram: Marketingtevékenység fejlesztése, termékek piacra jutásának segítése 1.2. alprogram: Termékek helyi feldolgozása 1.3. alprogram: Erdő- és vadgazdálkodás fejlesztése 1.4. alprogram: Turizmus fejlesztése 1.5. alprogram: Területrendezés későbbi hasznosításra, munkahelyteremtő beruházások 2. prioritás: Korszerű technológiára épülő és környezettudatos termelés, gazdálkodás és energiafelhasználás 2.1. alprogram: Ökogazdálkodás fejlesztése, a termelés diverzifikációjs 2.2. alprogram: Megújuló energiaforrások hasznosítása 2.3..alprogram: Fenntartható fejlődés szemléletmódjának elterjesztése és gyakorlati alkalmazása 2.4. alprogram: Környezetkímélő módszerek bevezetése 3. prioritás: Térségi kohézió erősítése és közösségi szolgáltatások fejlesztése 3.1. alprogram: Termelői csoportok, termelői háttérszolgáltatások fejlesztése 3.2. alprogram: Szociális ellátórendszerek fejlesztése 3.3. alprogram: Humán erőforrás fejlesztése, közösségi programok 3.4. alprogram: Helyi fejlesztések támogatása, decentralizáció erősítése
Nagykanizsa és a Környező Települések Területfejlesztési Társulása Kistérségi Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program	Nagy Lajosné Kocsis Anikó Horváth Jácint DR. Czinki László Nyakó Melinda	2000.		1. A helyi mezőgazdaság versenyképességének, piaci helyzetének, minőségének javítása 2. Dél-Zala régiókat összekötő gazdasági-logisztikai feladatainak újrafogalmazása a társadalmi-gazdasági változásoknak megfelelően 3. Környezeti erőforrásokkal való tartamos gazdálkodás kialakítása a fenntarthatóság jegyében. A biológiai sokféleség, a természetes-természetközeli térstruktúra és a tájdiverzitás megőrzése, fenntartása 4. A falvak hátrányos helyzetéből fakadó különbségek kiegyenlítése 5. Nagykanizsa természetes központi szerepének fejlesztése. Speciális célokkal rendelkező funkcionális mikrotérségek kialakítása és a decentralizáció, szubszidiaritás
Nagykanizsa és a Környező Települések Területfejlesztési Társulása Komplex Területfejlesztési Koncepció	1999	1999	1999. június	1) TERMÉSZETI-, TÁJI-, EMBERI ERŐFORRÁSOK és a MŰVI KÖRNYEZET VÉDELME, FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE (víz-, levegő-, talaj-, zaj-, spec. szennyezések) 2) Az ÉLETKÖRÜLMÉNYEK (életminőségi-, biztonsági-, egészségügyi-szociális-, kulturális-, oktatási-, gazdasági-, szolgáltatási-, ökológiai stb. helyzet) JAVÍTÁSA 3) OPTIMÁLIS FUNKCIONÁLIS TERÜLETI SZERKEZET – egyeztetett egészséges munkamegosztású, termelő-, ipari-, mezőgazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltatói szerkezet – KONCEPCIONÁLIS JAVASLATÁNAK és középtávú programjának kidolgozása 4) SPECIÁLIS HELYI, ÁGAZATI (országos-, regionális-, megyei-, kistérségi és településszintű) FEJLESZTÉSI PROGRAM és PROJEKT-JAVASLATOK - országos logisztikai központ és ipari park fejlesztésre - határmenti komplex együttműködésre - a mezőgazdaság- és vidékfejlesztésre, - a műszaki infrastruktúra fejlesztésre (közlekedés, víz, energia), - a turizmus-, gyógyturizmus, termálvíz komplex hasznosítására, - a beszállítóipari, KKV tevékenység fejlesztésére.
Nagykanizsa MJV Településfejlesztési Koncepciója	MTA RKK DTI	2002.	2000.	1. Nagykanizsa kistérségi szerepének erősítése, a kistérség településeihez fűződő kapcsolatok fejlesztése 2. A város gazdaságának fejlesztése 3. Közlekedés fejlesztése 4. Közműellátotság fejlesztése 5. Humán erőforrások fejlesztése, oktatási és kulturális fejlesztések 6. Önkormányzati eszközrendszer fejlesztése
Zalakaros Környéki Települések Területfejlesztési Társulása kistérségi komplex területfejlesztési koncepciója	PYLON Kft.	1999.	1997.	1. prioritás: A térség adottságainak megfelelő turisztikai ágazatok fejlesztése 1.1. alprogram: A termálturizmus feltételeinek javítása 1.2. alprogram: Fürdőváros státusz erősítése 1.3. alprogram: Gasztronómia, borturizmus fejlesztése 1.4. alprogram: Falusi turizmus fejlesztése 1.5. alprogram: Aktív turizmus fejlesztése 1.6. alprogram: Turisztikai marketing tervezése, szervezése, megvalósítása térségi szinten 2. prioritás: Az agrárgazdaság verseny- és piaci helyzetének javítása. 2.1. alprogram: Az agrárstruktúra átalakítása 2.2. alprogram: A mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése 2.3. alprogram: Az élelmiszerek helyi feldolgozásának fejlesztése 2.4. alprogram: A térségben a marketing tevékenység fejlesztése 2.5. alprogram: Nem élelmiszercélú mezőgazdasági termelés támogatása 2.6. alprogram: Erdőgazdálkodás fejlesztése 3. prioritás: A térség fenntartható fejődése alapját jelentő tartamos környezeti erőforrás-gazdálkodás kialakítása. A biológiai sokféleség megőrzésére alkalmas természetes-természetközeli térstruktúra és a tájdiverzitás kialakítása, megőrzése. 3.1. alprogram: Fenntartható területhasználat kialakítása. 3.2. alprogram: Ökológiai és tájgazdálkodás kialakítása, elterjesztése. 3.3. alprogram: Erdőgazdálkodás átalakítása az ökológikus erdőgazdálkodás irányába. 3.4. alprogram: Vadgazdálkodás átalakítása az ökológikus vadgazdálkodás irányába. 3.5. alprogram: Tájrehabilitáció, élőhelyrevitalizáció 3.6. alprogram: Ökológikus vízgazdálkodás kialakítása. 3.7. alprogram: Megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjesztése, kialakítása. 3.8.alprogram: Korszerű fenntartható hulladékgazdálkodás kialakítása.

8.sz. táblázat A rendelkezésre álló fejlesztési dokumentumok által érintett települések

Nagykanizsai Többcélú Társulás települései	Nagykanizsai Statisztikai Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja	Nagykanizsa és a Környező Települések Területfejlesztési Társulása Komplex Területfejlesztési Koncepció	Nagykanizsa és a Környező Települések Területfejlesztési Társulása Kistérségi Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program	Zalakaros Környéki Települések Területfejlesztési Társulása kistérségi komplex területfejlesztési koncepciója	Nagykanizsa MJV Településfejlesztési Koncepciója
1. Alsórajk	X	X	X
2. Balatonmagyaród	X			X
3. Belezna	X	X	X
4. Bocska	X
5. Börzönce	X
6. Csapi	X	X	X	X
7. Eszteregnye	X
8. Felsőrajk	X	X	X
9. Fityeház	X	X	X
10. Fűzvölgy	X	X	X
11. Galambok	X			X
12. Garabonc	X			X
13. Gelse	X
14. Gelsesziget	X
15. Hahót	X
16. Homokkomárom	X	X	X
17. Hosszúvölgy	X	X	X
18. Kacorlak	X
19. Kerecseny	X	X	X
20. Kilimán	X
21. Kisrécse	X	X	X
22. Liszó	X	X	X
23. Magyarszentmiklós	X	X	X
24. Magyarszerdahely	X
25. Miháld	X			X
26. Murakeresztúr	X	X	X
27. Nagybakónak	X	X	X
28. Nagykanizsa	X	X	X		X
29. Nagyrada	X			X
30. Nagyrécse	X	X	X
31. Nemespátró	X	X	X
32. Orosztony	X	X	X
33. Pat	X			X
34. Pölöskefő	X
35. Pötréte	X
36. Sand	X	X	X	X
37. Sormás	X	X	X
38. Surd	X	X	X
39. Szepetnek	X
40. Újudvar	X	X	X
41. Zalakaros	X	X	X	X
42. Zalakomár	X	X	X
43. Zalamerenye	X			X
44. Zalasárszeg	X	X	X
45. Zalaszabar	X
46. Zalaszentbalázs	X
47. Zalaszentjakab	X	X	X	X
48. Zalaújlak	X	X	X	X

3. Helyzetértékelés

A Nagykanizsai kistérség több szempontból is speciális helyzetű kistérség: több olyan ismérvvel rendelkezik, melyek egyedivé teszik – tehetik – a régió 24 kistérsége közül. Természetesen nem nagyvárosi agglomerációs térségekkel (győri, szombathelyi, zalaegerszegi) összevetve, hanem a közép- és kisvárosi térségeket tekintve.

Míg Zala megye egészére a városhiányosság és a városok egyenetlen eloszlása jellemző, addig a Nagykanizsai kistérségben két város is található, közülük egyik megyei jogú város. Ugyanakkor a térség kimondottan aprófalvas jellegét tükrözi, hogy a települések több mint fele 500 fő alatti. Ez a kettősség – a két város, ugyanakkor az aprófalvas jelleg – tükröződik vissza a kistérség földrajzi – gazdasági – társadalmi jellemzőiben is. Egyik oldalon a térség, mint az É-D és K-NY irányú közlekedési csomópont jelenik meg, ugyanakkor zsáktelepülések, a főútvonalakon kívül eső területek infrastrukturális elmaradottsága jellemző a mérleg másik felében. Virágzó idegenforgalom a térség egyik felében – szálláshelyek és programok hiánya miatti idegenforgalmi alulkínálat a térség belső perifériáin.

Földrajzi fekvéséből adódóan közlekedésére és gazdasági életére meghatározó az osztrák, szlovén, horvát határ és a Balaton közelsége, Nyugat- és Dél-Dunántúlt összekötő szerepe. Térkapcsolatait tekintve fontos a megyeszékhely, a Balaton és a határ főutakon történő elérhetősége az M7 és 74-es főutakon, a majdan megépülő M7-es autópályán, melyek kiemelt fontosságúak a kistérség és az egész nyugat-dunántúli régió számára. Az M7 autópálya részét képezi az V. számú helsinki folyosónak, mely közvetlen összeköttetést hivatott biztosítani az Adriai-tenger és a kelet-európai országok között. Az elképzelések szerint várhatóan 2009-re megépül az M9 gyorsforgalmi út is, mely az ország déli határain fekvő megyéket fűzi fel, megteremtve ezzel együtt a régió É-D irányú átjárhatóságát is.

A kistérség nemzetközi logisztikai szerepét erősíti a tény, hogy itt található a megye egyetlen vasúti határátkelőhelye is, Murakeresztúr – Kotoriba és a Zala megyében található négy repülőtér közül kettő a térségben (a nagykanizsa-bajcsai és a zalakarosi nem nyilvános fel- és leszállóhelyek), egy pedig közvetlen közelében (sármelléki nyilvános nemzetközi repülőtér) helyezkedik el, mely az ország legnagyobb forgalmú vidéki reptere.

A térség rendelkezik olyan egyedi természeti értékkel is, mely vonzza a befektetőket, az idelátogatókat: a térségben található nemzetközi hírű termál- és gyógyvízre épülő idegenforgalmi központ és a hozzá kapcsolódó létesítmények, szolgáltatások Zalakaroson.

A fenti jellegzetességek után tekintsük át, hogyan is jelenik meg a nagykanizsai kistérség a statisztikai adatokat elemezve a regionális és megyei összehasonlításban, majd településszintű elemzést követően SWOT analízis segítségével összefoglaljuk a főbb ismérveket.

3.1. A kistérség pozíciója a Nyugat-Dunántúli régió kistérségeihez viszonyítva

A jelenleg meghatározó stratégiai tervezés a nemzeti/ágazati szinteken kívül a regionális és kistérségi szinteket preferálja. Nemzeti és/vagy ágazati egyezetéseken a fő vonal a regionális állapot bemutatása, míg regionálison a kistérségi különbségek hangsúlyozása. Ez utóbbi rendkívül fontos egy olyan régió számára, melynek mutatói kifelé sokkal kedvezőbb képet festenek, mint valójában az a belső területek közt érvényes lehetne.

A belső egyenlőtlenségek mérés sokszor, sokféleképpen történt. A kistérségek egymáshoz való összehasonlítását mindig az irányítja, hogy melyek is azok az elérni kívánt célok, melynek megfelelni szükségeltetik. Jelen elemzést csak az a cél vezérli, hogy a többcélú kistérségi társulás számára rendelkezésre álljon egy helyzetkép, melyben megtalálja helyét a gazdaságilag fejlettnek tudott, de számos más területen fejlődésében stagnáló, előrehaladásában megtorpanó nyugat-dunántúli régióban.

Az elemzés adatsoraiban nagymértékben támaszkodik az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete által 2005 tavaszán összeállított „Nyugat-dunántúli kistérségek sajátosságai, a régió helyzetelemzése térségi megközelítésben” cím munkára. Az elérhető legfrissebb, 2003-as statisztikai adatok feldolgozásával, ábrák segítségével kerül egymás mellé a régió 22 kistérsége, valamint kerül összevetésre a regionális átlagokkal.

3.1.1. Vállalkozói környezet bemutatása a nagykanizsai térségben

Az ezer főre jutó működő vállalkozások (76,15), egyéni vállalkozások (49,53) koncentrálódását, a 10 ezer lakosra jutó nagyvállalati jelenlétet (1,08), valamint az ágazati szerkezetet tekintve a régió többi kistérségeihez viszonyítva a nagykanizsai kistérség esetében mérsékelten átlag (72,14; 47,62; 1,08) feletti adatokkal találkozhatunk, melyek elsősorban a határ közelségének és a logisztikai és az idegenforgalmi vállalkozások magas számának köszönhetők. A külföldi tőke jelenléte mérsékeltebb. Ugyanezen ismérvekkel rendelkezik még a mosonmagyaróvári, a sopron-fertődi és a zalaegerszegi kistérség.

A vállalkozások ágazatonkénti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a regionális átlagot (11,88%) tekintve viszonylag alacsony a mezőgazdasági vállalkozások aránya (7,26%), a szolgáltatási szektorban működő vállalkozások száma azonban kiugróan magas (71,36% a 63,52%-hoz képest) – mely ma egyre általánosabb tendenciaként jelentkezik országos viszonylatban is.

1.ábra A vállalkozói környezet néhány mutatószáma a nyugat-dunántúli régió kistérségeiben, 2003

Forrás: MTA RKK NYUTI

3.1.2. Kereskedelem - turizmus

Az idegenforgalomhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatásközpontú gazdasági jellemzők alapján a nagykanizsai kistérség az erős középmezőnyben található a győri, a mosonmagyaróvári és a szentgotthárdi kistérségekkel együtt. Magas az ezer főre jutó vendéglátóhelyek száma (5,28), azonban a kistérségben a regionális értékhez (27,45%) képest viszonylag alacsony az élelmiszerüzletek aránya (21,.82%)

Érdekesség, hogy az idegenforgalmi látnivalók számossága ellenére a régiós átlagot tekintve (1123,47) meglepően alacsony az ideérkező vendégek száma (889,88), azonban az itt eltöltött egy vendégre jutó vendégéjszakák száma (4,07) a régiós átlag (3,0) felett van. A látogatókon belül magas a külföldiek aránya (34,43%), s ők egyben hosszabb ideig tartózkodnak e térségben, hisz a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák aránya 55,62%, mely kimagaslóan a régiós átlag (36,54) felett van.

A regionális értéket torzítják a nemzetközi színvonalú turisztikai központok (Csepregi és a Keszthely-Hévízi kistérség) kiugróan magas értékei.

3.1.3. Foglalkoztatottság, munkanélküliség, jövedelmi helyzet

A foglalkoztatottságot (38,87%) tekintve kedvező adottságról beszélhetünk, melyet a diplomások (13,48%), a vezető vagy értelmiségi jellegű foglalkozásúak (16,07%) és a szolgáltatási jellegű ágazatban foglalkoztatottak (53,61%) régiós átlagokon felüli arányainak (11,59; 13,69; 49,73%) köszönhető.

Az egy főre jutó bruttó jövedelmet és adófizetők arányát tekintve a kistérség értékei (453 ezer Ft, 45,71%) csupán az átlag körüliek (455 ezer Ft, 45,89%).

A munkanélküliség struktúráját vizsgálva megállapítható, hogy regionális összehasonlításban is kedvezőtlen a kistérség helyzete, a régióhoz képest (4,82) az átlag feletti a regisztrált munkanélküliek aránya (5,75), valamint a tartósan munkanélküliek aránya (2,6, régiós átlag: 1,8) is. A szellemi és fizikai foglalkozású munkanélküliek aránya az átlag (82,86; 17,14 %) körül mozog, míg a pályakezdőké (3,98) kifejezetten alacsonyabb a regionális értéknél (6,48).

2.ábra A munkanélküliség jellemzői a nyugat-dunántúli régió kistérségeiben, 2003

Forrás: MTA RKK NYUTI

A fenti mutatókat vizsgálva a nagykanizsai térség kettős képet mutat: míg a foglalkoztatottságot tekintve a keszthely-hévizi, a kőszegi, a sopron-fertődi és zalaegerszegi kistérségekkel a győri és szombathelyi kistérségeket követik a sorrendben, addig a munkanélküliség mutatószámainak viszonylatában az őriszentpéteri, a szentgotthárdi, a vasvári és a zalaszentgróti kistérségekkel csupán a lenti és a letenyei kistérségeket „előzték” meg a régióban.

3.1.4. Iskolázottság

A képzettség általános szintjét jól mutatja, hogy a kistérségben viszonylag magas mind a középiskolások, mind a diplomások aránya, mely egyben Nagykanizsa közép- és felsőfokú iskolaközpont jellegére is utal. Ugyanez a kedvező struktúra a munkaerőpiacon való megjelenésben is tükröződik.

3.ábra Az iskolázottság jellemzői a nyugat-dunántúli régió kistérségeiben, 2003

Forrás: MTA RKK NYUTI

A nagykanizsai kistérség a minden tekintetben átlag feletti mutatóival egy csoportba tartozik a keszthely-hévizi, a kőszegi, a sopron-fertődi és zalaegerszegi kistérségekkel.

3.1.5. Oktatási infrastruktúra

Az oktatási intézmények állapotának (kihasználtság és felszereltség) tekintetében a nagykanizsai kistérség kedvezőtlen képet mutat, az egyes oktatási helyek túlzsúfoltak. Mind az óvodai (85,64), mind az általános iskolai (20,31) és mind a középiskolai (31,23) tanteremre jutó gyermekek száma jóval a regionális érték (81,71; 18,38; 23,85) felett van. Az egy számítógépre jutó tanulók száma (2,64); valamint az internettel rendelkező feladat-ellátási helyre jutó diákok száma (86,91) is magasan a regionális mutatószámok felett van (1,74; 45,57).

Ugyanakkor kiemelkedően magas a felnőttoktatásban részt vevők száma (9,61, régiós átlag: 5,23).

A nagykanizsai kistérség ezen mutatót tekintve egy csoportban van a győri, a sopron-fertődi, a szombathelyi és a zalaegerszegi kistérséggel, és a többi kistérség között az utolsók között helyezkednek el.

3.1.6. Egészségügyi ellátás

Egészségügyi infrastrukturális ellátottságra vonatkozóan a kistérség a regionális átlagnak megfelel, a térségben található egyetlen kórház ismérvei (1000 lakosra jutó kórházi ágyak: 7,67; régió: 5,62) , valamint a 10 ezer lakosra jutó gyógyszertárak számát (2,04; 1,75) tekintve. A 10 ezer lakosra jutó háziorvosok száma (5,05) némileg a regionális átlag (5,41) alatt marad.

Ezzel együtt is a nagykanizsai kistérség a kiemelkedő adottságú – Hévíznek köszönhető – Keszthely-Hévizi kistérség után következik a celldömölki, a győri, a kapuvári, a sopron-fertődi, a szombathelyi és a zalaegerszegi kistérségekkel közösen.

4.ábra Az egészségügyi ellátás jellemzői a nyugat-dunántúli régió kistérségeiben, 2003

Forrás: MTA RKK NYUTI

3.1.7. Általános jóléti mutatók

Az életminőség szempontjából meghatározónak vélt adatok alapján megállapítható, hogy a kistérség viszonylag fejlett térségnek tekinthető: az egy főre jutó jövedelem és a személyautók száma megfelel a középvárosi térségek értékének, magas a vállalkozások és a nagyvállalatok (250 főnél nagyobb) aránya. A városlakók aránya (24,3%) a regionális átlag (45,0%) alatt van.

A fenti mutatókat tekintve a nagykanizsai térség a körmendi, a kőszegi, mosonmagyaróvári, a sárvári és a szentgotthárdi kistérségekkel került egyazon csoportba.

5.ábra Általános jóléti mutatók - Kistérségi csoportosítás

* A térképeken jelölt színek a képzett rangsorra utalnak, a sötét szín jelöli a kedvezőbb adottságú kistérségeket, és az egyre világosabb színek a helyzetjelző mutatók fokozatos romlását fejezik ki.

Forrás: MTA RKK NYUTI

3.2. Nagykanizsai kistérség helyzete Zala megyén belül

Zala megye hat statisztikai kistérségét négy főbb mutatócsoport segítségével állítjuk egymás mellé, kiemelve a Nagykanizsai kistérség helyzetét. A kistérségek közti különbségek a jelenleg elérhető legfrissebb, 2003. évi adatok elemzése után kerülnek ábrák segítségével szemléletesen bemutathatóvá.

3.2.1. Településszerkezet, népesség

A Nagykanizsai Kistérség Zala megyében a második legkiterjedtebb kistérség (893 km²). A települések számát (48) tekintve csupán a Zalaegerszegi (79) és a Lenti (51) kistérség területén található több település, a megye településeinek 18,6 %-át fedi le területe. Településszerkezetére jellemző, hogy területén két város található (Nagykanizsa és Zalakaros), a települések 52 %-a 500 fő alatti.

A megye népességének 32 %-a él a Nagykanizsai kistérségben, a harmadik legsűrűbben lakott térség. A települések átlagos népessége a megyén belül az egyik legmagasabb, a két város, Nagykanizsa és Zalakaros népessége a kistérségi érték 64,3 %-t teszi ki. A megyében ebben a kistérségben az egyik legalacsonyabb a 60 évesnél idősebbek aránya (20,5 %), ami a kistérség kedvező korösszetételét mutatja.

6.ábra Kistérségek lakónépessége Zala megyében, 2003

Forrás: KSH, 2003

3.2.2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség, működő vállalkozások

A foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlását tekintve a kistérségen belül és a többi kistérséghez viszonyítva is kiugróan magas a szolgáltatások területén és az iparban dolgozók aránya, mely jellemzően országos tendencia is egyben. A kistérségben a munkanélküliek aránya (5,4 %) a megyei átlag (5,1 %) felett van, ennél kedvezőbb képet a megyében csupán Zalaegerszegi és a Keszthely-Hévízi kistérség mutat. Ha munkanélküliek körében a pályakezdők és a szellemi foglakozásúak arányát vizsgáljuk, a megyében a Nagykanizsai kistérség viszonylag kedvező képet mutat, a megyei átlag alatti értékekkel.

A működő vállalkozások számát és a lakónépességhez viszonyított fajlagos arányát vizsgálva megállapítható, hogy a megyei kistérségek közül a Nagykanizsai a harmadik helyet foglalja el. Ezt az adatot azonban jelentősen torzítja az idegenforgalmi szempontból kiemelt Keszthely-Hévízi kistérség kiugróan magas értéke. A működő vállalkozásokon belül a társas vállalkozások arányát tekintve hasonló eredményre jutunk, kiemelendő azonban, hogy míg a megye kistérségeiben a 250 főnél többet foglalkoztató társas vállalkozások száma – a Zalaegerszegi kistérséget kivéve (17) – alacsony, addig a megyében található 30 nagyvállalat 30 %-a (9) a Nagykanizsai kistérségben működik. Az egyéni vállalkozások megyén belüli aránya kiemelkedően magas, a Zalaegerszegi kistérség után a második legmagasabb értéket mutatja.

7.ábra Működő vállalkozások megoszlása Zala megye kistérségeiben, 2003

Forrás: KSH, 2003

3.2.3. Közműellátottság

A közüzemi vízhálózatba a kistérség lakásainak 99,3 %-a bekapcsolásra került, s bár a szennyvízhálózatra csatlakozott lakások aránya ennél jóval alacsonyabb (70,1 %), mégis fajlagos mutatókat tekintve (vízhálózatra jutó csatornahálózat hossza) a Nagykanizsai kistérség van az egyik legkedvezőbb helyzetben a megyében. A vezetékes gázt fogyasztók arányát tekintve a kistérség helyzete a legkedvezőbb a megyében, sőt a Győri kistérséget leszámítva a régióban is itt a legmagasabb a vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya (84,7 %)

3.2.4. Kereskedelem és idegenforgalom

A kiskereskedelmi üzletek megyén belüli aránya magas, fajlagos értéke (1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet) azonban a megyei átlag alatt marad. A különböző típusú szaküzletek kistérségenkénti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy arányait tekintve a többi kistérséghez viszonyítva magas az élelmiszerboltok és áruházak, a ruházati üzletek, és bútor-szaküzletek aránya.

Az idegenforgalom főbb adatainak tekintetében az összes megyei vendéglátóhely 21,7 %-a található a térségben. A Keszthely-Hévízi kistérség kiugró adataitól eltekintve a kereskedelmi szálláshelyek száma ebben a kistérségben a legmagasabb, megyén belüli 15,8 %-os részaránnyal és kiemelkedően magas az itt eltöltött vendégéjszakák fajlagos részaránya 1000 lakosra vetítve.

8.ábra Kereskedelmi szálláshelyek Zala megye kistérségeiben, 2003

Forrás: KSH, 2003

3.3. A térségfejlesztés társadalmi-gazdasági feltételei a Nagykanizsai Kistérségben

Kedvező földrajzi fekvése, logisztikai szerepköre, természeti környezete és természeti kincsei egyedivé formálják a térséget. Ugyanakkor érezhető kettősség dominál a térségen belül infrastrukturális- , gazdasági- , társadalmi téren. Fejlettség és kiemelkedő földrajzi ill. természeti adottság a városokban, kihasználatlan lehetőségek, belső perifériák a „vidéken“. A fejezetben részletes vizsgálatra kerülnek a területfejlesztés társadalmi-gazdasági feltételei, külön kiemelve az idegenforgalmi adottságokat, jellemzőket.

3.3.1. A Nagykanizsai térség területe, népessége, népsűrűsége

A Nagykanizsai Többcélú Kistérségi Társulás településeinek összterülete 893 km².A 48 települést magába foglaló kistérség területén 82128 fő él. A népsűrűség – 92,3 fő/km² - magasabb értéket mutat, ha mellérendeljük a Zala megyei 78 fő/km² és a regionális 89 fő/km² átlagos népsűrűséget. A települések közül Nagykanizsa 51252 fő lakosával a legnagyobb, míg Börzönce 68 fő lakosával a legkisebb.

9.sz. táblázat A kistérség területe és népességváltozása, 2000, 2003

Település	Terület (km²)	Lakónépesség (fő)			Változás (%) 2000-2003 között
Település	Terület (km²)	2000. év	2003. év	Változás	Változás (%) 2000-2003 között
Alsórajk	8	414	402	-12	-2,9
Balatonmagyaród	31	513	521	8	1,6
Belezna	31	871	859	-12	-1,4
Bocska	7	397	378	-19	-4,8
Börzönce	6	69	68	-1	-1,4
Csapi	10	157	186	29	18,5
Eszteregnye	20	738	767	29	3,9
Felsőrajk	20	816	785	-31	-3,8
Fityeház	6	680	735	55	8,1
Füzvölgy	3	144	141	-3	-2,1
Galambok	26	1239	1260	21	1,7
Garabonc	19	804	789	-15	-1,9
Gelse	22	1221	1173	-48	-3,9
Gelsesziget	5	274	272	-2	-0,7
Hahót	39	1227	1212	-15	-1,2
Homokkomárom	17	223	231	8	3,6
Hosszúvölgy	4	176	186	10	5,7
Kacorlak	8	247	234	-13	-5,3
Kerecseny	13	266	292	26	9,8
Kilimán	6	274	285	11	4,0
Kisrécse	3	163	194	31	19,0
Liszó	26	470	432	-38	-8,1
Magyarszentmiklós	4	293	282	-11	-3,8
Magyarszerdahely	16	589	559	-30	-5,1
Miháld	22	832	896	64	7,7
Murakeresztúr	12	1965	1952	-13	-0,7
Nagybakónak	18	510	475	-35	-6,9
Nagykanizsa	148	51697	51252	-445	-0,9
Nagyrada	13	546	533	-13	-2,4
Nagyrécse	27	993	1044	51	5,1
Nemespátró	12	342	349	7	2,0
Orosztony	18	482	449	-33	-6,8
Pat	8	240	246	6	2,5
Pölöskefő	12	514	459	-55	-10,7
Pötréte	14	335	311	-24	-7,2
Sand	7	497	471	-26	-5,2
Sormás	16	923	899	-24	-2,6
Surd	22	678	683	5	0,7
Szepetnek	30	1627	1777	150	9,2
Újudvar	16	1014	1018	4	0,4
Zalakaros	17	1515	1585	70	4,6
Zalakomár	55	3007	3174	167	5,6
Zalamerenye	14	222	194	-28	-12,6
Zalasárszeg	3	108	96	-12	-11,1
Zalaszabar	17	632	605	-27	-4,3
Zalaszentbalázs	21	906	902	-4	-0,4
Zalaszentjakab	7	382	390	8	2,1
Zalaújlak	10	129	125	-4	-3,1
*Térség összesen.*	*890*	*82361*	*82128*	*-233*	-0,3
Zala megye összesen:	3784	293233	296705	3472	1,2

Forrás: Zala Megye Statisztikai Évkönve 2000, 2003

A települések népességnagyság alapján egyre „zsugorodnak“, és ez alól nem kivételek a városok sem, mára a társulás több mint 50%-a kistelepülés. Az aprófalvak kategóriáját az elmúlt három évben két település is növelte (Nagybakónak, Pölöskefő), míg Nagyrécse esetében kedvező kategória-váltás történt.

10.sz. táblázat A kistérség településszerkezete, 2000, 2003

Településnagyság-kategóriák	Települések száma (db)		Települések
Településnagyság-kategóriák	2000. év	2003. év	Települések
-499	23	25	Alsórajk, Bocska,Börzönce, Csapi, Fűzvölgy, Gelsesziget, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pötréte, Sand, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszentjakab, Zalaújlak, + Nagybakónak, Pölöskefő
500-999	16	13	Balatonmagyaród, Belezna, Eszteregnye, Felsőrajk, Fityeház, Garabonc, Magyarszerdahely, Miháld, Nagybakónak, Nagyrada, Nagyrécse, Pölöskefő, Sormás, Surd, Zalaszabar, Zalaszentbalázs - Nagybakónak, Pölöskefő, Nagyrécse
1000-1999	7	8	Galambok, Gelse, Hahót, Murakeresztúr, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros +Nagyrécse
2000-4999	1	1	Zalakomár
5000-49999	0	0	-
50000-	1	1	Nagykanizsa

Forrás: Zala Megye Statisztikai Évkönve 2000, 2003

A népességi számok tükrében a településnagysági adatok a következőképpen alakultak: míg a 2000. évben a az 500 fő alatti települések lélekszáma 7,6%-át adták a kistérségnek, addig 2003-ban már 8,6%-ot, úgy, hogy a kistérség átlagos népessége az ezredforduló után stagnál, csupán 0,3%-kal (233 fővel) csökkent. Nagykanizsa népesség csökkenése 445 fő, míg a többi településen tapasztalt népesség növekedés és csökkenés a kistérségre vonatkoztatva kiegyenlíti egymást.

Csapi, Fityeház, Kisrécse, Kerecseny, Szepetnek települések népességnövekedése volt a legnagyobb mértékű, Kisrécse esetében a 2000-es népességszámhoz viszonyítva 19%. Bár a népességszám változás már rámutat a kedvező jelenségre, kérdőív segítségével megpróbálunk választ kapni az egyes településekben a lakófunkciót jelentő vonzerőkülönbségről.

Egy település vagy egy térség a népességét két módon képes növelni, egyrészt a pozitív természetes szaporodásból, másrészt a pozitív vándorlási egyenlegből. Ha mindkettő pozitív, akkor egyértelmű a népesség növekedése, ha mindkettő negatív, akkor a csökkenésé a főszerep. Magyarországon a természetes szaporodás, azaz a halálozások és a születések számának aránya országos szinten negatív, ezért valamely településen a népességnövekedés többnyire a bevándorlásnak köszönhető.

11.sz. táblázat A kistérség népmozgalmi adatai, 2000, 2003

Település	Természetes szaporodás, illetve fogyás		Vándorlási egyenleg
Település	2000	2003	2000	2003
Alsórajk	-7	-4	2	-10
Balatonmagyaród	-9	-13	-10	9
Belezna	-16	-6	4	-18
Bocska	1	6	-9	8
Börzönce	0	0	9	-1
Csapi	-1	2	3	-3
Eszteregnye	-13	-7	-1	25
Felsőrajk	-3	-7	-2	-13
Fityeház	-8	-5	-7	3
Füzvölgy	-4	-1	3	-1
Galambok	-13	-14	14	-7
Garabonc	3	-1	-3	-8
Gelse	-13	-14	-3	4
Gelsesziget	-3	-4	1	-2
Hahót	-12	-12	22	-7
Homokkomárom	0	2	-1	-2
Hosszúvölgy	-4	-2	3	0
Kacorlak	-1	-3	1	0
Kerecseny	0	3	-7	14
Kilimán	3	-2	2	-2
Kisrécse	-2	1	6	12
Liszó	0	-7	-5	-2
Magyarszentmiklós	-1	-2	3	7
Magyarszerdahely	-3	-4	-1	2
Miháld	-1	-8	5	-17
Murakeresztúr	-10	-23	15	1
Nagybakónak	-12	-7	-11	-3
Nagykanizsa	-207	-235	-463	-304
Nagyrada	-9	-5	-3	-15
Nagyrécse	-8	-17	0	3
Nemespátró	-3	-9	4	-2
Orosztony	-8	-12	6	7
Pat	-2	-2	1	-9
Pölöskefő	-8	-6	-3	-15
Pötréte	-1	-3	4	6
Sand	-4	-8	-5	-3
Sormás	-3	-3	12	-9
Surd	-8	2	5	-9
Szepetnek	-9	-5	60	-6
Újudvar	-2	-5	23	14
Zalakaros	0	-2	69	23
Zalakomár	-19	-18	16	12
Zalamerenye	-4	-5	-1	-8
Zalasárszeg	1	-1	4	2
Zalaszabar	-2	-2	8	-21
Zalaszentbalázs	-5	-2	-13	-16
Zalaszentjakab	2	0	4	2
Zalaújlak	-2	-3	3	-5
*Térség összesen.*	*-430*	*-473*	*-236*	*-364*
Zala megye összesen:	-1616	-1687	100	340

Forrás: Zala Megye Statisztikai Évkönve 2000, 2003

A térségben a népesség csökkenés legfőbb oka, hogy az élve születések száma rendre alatta marad a halálozások számának. A nagykanizsai kistérségben az ezer lakosra jutó élve születések száma 2003-ban 7,5, a halálozás 13,3 volt, ugyanezen mutatók 2000-ben még 8,0 és 13,3.

A településeken, néhány kivételtől eltekintve (Bocska, Börzönce, Homokkomárom, Kerecseny, Zalaszentjakab) mindenütt negatív szaporodási indexet találunk, éppúgy mint térségi és megyei szinteken is.

A vándorlási különbözet tekintetében már árnyaltabb a kép, hiszen vannak olyan települések, ahol csak pozitív számok jelennek meg (Hosszúvölgy, Kacorlak, Kisrécse, Magyarszentmiklós, Murakeresztúr, Nagyrécse, Orosztony, Pötréte, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zalasárszeg, Zalaszentjakab), és vannak olyanok is, ahol kizárólag negatívok (Felsőrajk, Garabonc, Homokkomárom, Liszó, Nagybakónak, Nagykanizsa, Nagyrada, Pölöskefő, Sand, Zalamerenye, Zalaszentbalázs).

Míg azonban térségi szinten mindkét vizsgált időben negatív vándorlási egyenleg jelenik meg, addig a megyei mutatószám mindkét esetben pozitív.

3.3.2. A korstruktúra

Egy térség humán erőforrás állományának egyik legfontosabb tényezője a korstruktúra. Azokra a vidéki térségekre, melyekre az elöregedés, a népesség erózió a jellemző a gazdaságfejlesztésük is problémába ütközik, hiszen az a munkaképes, innovációra hajló lakosság hiányzik, amelyik a térség megújításában szerepet játszhatna.

A korstruktúra vizsgálatának legfontosabb eleme az öregségi index meghatározása, mely a fiatal/idős arányt fejezi ki. Ha ennek az indexnek az értéke 1-nél kisebb, akkor az adott térségben, településen a 60 éven felüliek vannak túlsúlyban, ha nagyobb 1-nél, akkor fiatalos a korstruktúra.

A vizsgált térségben ez az érték:0,7, azaz öregedő korstruktúráról tanúskodik. Ugyanakkor a kedvezőtlen térségi átlag nagy szóródást takar, a térség "legöregebb" települése Zalaújlak (index: 0,13) majd őt követi Fűzvölgy (0,21) és Zalamerenye (0,23) mindannyian 200 főnél kevesebb lélekszámúak., a legfiatalabb települések Bocska és Homokkomárom (index: 1,13-1,13). Az egyes települések öregségi indexét mutatja a következő táblázat.

12.sz. táblázat Az öregségi index és alapadatai a térségben

Település	14 év alattiak száma	60 év felettiek száma	Öregségi index
Alsórajk	55	109	0,50
Balatonmagyaród	56	175	0,32
Belezna	112	197	0,57
Bocska	79	70	1,13
Börzönce	10	20	0,50
Csapi	27	35	0,77
Eszteregnye	113	186	0,61
Felsőrajk	136	185	0,74
Fityeház	104	135	0,77
Füzvölgy	11	52	0,21
Galambok	262	241	1,09
Garabonc	156	169	0,92
Gelse	190	267	0,71
Gelsesziget	37	57	0,65
Hahót	175	297	0,59
Homokkomárom	54	48	1,13
Hosszúvölgy	26	40	0,65
Kacorlak	35	79	0,44
Kerecseny	59	74	0,80
Kilimán	47	66	0,71
Kisrécse	28	60	0,47
Liszó	55	103	0,53
Magyarszentmiklós	37	77	0,48
Magyarszerdahely	77	117	0,66
Miháld	134	189	0,71
Murakeresztúr	301	366	0,82
Nagybakónak	83	129	0,64
Nagykanizsa	7004	9930	0,71
Nagyrada	88	134	0,66
Nagyrécse	138	209	0,66
Nemespátró	49	101	0,49
Orosztony	89	107	0,83
Pat	37	77	0,48
Pölöskefő	89	110	0,81
Pötréte	37	104	0,36
Sand	52	149	0,35
Sormás	107	202	0,53
Surd	95	133	0,71
Szepetnek	285	341	0,84
Újudvar	187	180	1,04
Zalakaros	218	430	0,51
Zalakomár	691	654	1,06
Zalamerenye	18	80	0,23
Zalasárszeg	11	24	0,46
Zalaszabar	97	171	0,57
Zalaszentbalázs	125	222	0,56
Zalaszentjakab	80	82	0,98
Zalaújlak	7	52	0,13
*Térség összesen.*	11963	17035	0,70

Forrás: Zala Megye Statisztikai Évkönve 2000, 2003

3.3.3. Gazdasági szervezetek a Nagykanizsai Kistérségben

A Nagykanizsai kistérség 48 településén működő, összesen 6337 vállalkozás 65 %-a egyéni, 35 %-a társas vállalkozás. A koncentráltság nagyságát érzékelteti, hogy a legtöbb vállalkozás Nagykanizsán működik (4718 db), ami a kistérség összes vállalkozásának 74,5 %-át teszi ki. Ez egyben azt is jelenti, hogy a települések 98 %-án (47 település) működik a kistérség vállalkozásainak 25,5 %-a. A második legnagyobb település, Zalakaros is csupán a vállalkozások közel 4 %-át mondhatja magáénak. A települések közül kiemelendő Börzönce, ahol a statisztikai adatok alapján sem egyéni, sem társas vállalkozás nem működik, valamint Kerecseny és Zalaszentjakab, ahol nem működik társas vállalkozás. A kistérség átlagos érték feletti számú vállalkozással rendelkező települései: Nagykanizsa, Zalakaros és Zalakomár.

A működő vállalkozások ágazatonkénti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a vállalkozások többsége ingatlanügyekkel, gazdasági szolgáltatásokkal, valamint kereskedelemmel foglalkozik.. Ugyanakkor a vállalkozások csupán 4 %-a tevékenykedik a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén. Valamennyi ágazatot tekintve a kistérség székhelye, Nagykanizsa mutatja a legmagasabb vállalkozás-számot, a legalacsonyabbat pedig Börzönce, ahol nem működik vállalkozás.

Mezőgazdasággal , vad- és erdőgazdálkodással, halászattal a vállalkozások 6,5 %-a foglalkozik kistérségi szinten. A kistérség településeinek 70 %-án az átlag alatti értékkel találkozunk, míg a kistérségi átlagnál (7,8) több vállalkozás az alábbi településeken működik e nemzetgazdasági ágban: Belezna, Eszteregnye, Galambok, Garabonc, Gelse, Hahót, Murakeresztúr, Nagyknaizsa, Nagyráda, Nagyrécse, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Zalakomár. Egyáltalán nem foglalkoznak e tevékenységgel Börzöncén, Gelseszigeten, Kilimánon, Magyarszentmiklóson és Nagybakónakon.

A vállalkozások közel 10 %-a tevékenykedik a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban. Nagykanizsán kívül csupán Galambok és Zalakaros mutat átlag feletti értéket.

Közel hasonló értékkel találkozunk az építőipar területén (9,3 %), ahol az előző pontban említett településeken kívül még Nagyrécse és Zalakomár mutat magasabb aktivitást.

A vállalkozások számának egyik legmagasabb értéke a kereskedelem területén tapasztalható (működő vállalkozások 23,6 %-a). Kereskedelemmel, javítással egyáltalán nem foglalkoznak Bocskán, Börzöncén, Paton, Zalasárszegen. Nagykanizsa, Zalakaros és Zalakomár települések az kistérségi átlagnál jobban ellátottak kereskedelmi vállalkozásokkal.

Meglepően alacsony, 7 %-os részesedésű a vállalkozások ágazatonkénti megoszlásában a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területe. A kistérség két városa mellett Galambok településén magasabb e vállalkozások száma, ellenben egy vállalkozás sem működik ezen ágazatban az alábbi községekben: Alsórajk, Börzönce, Fűzvölgy, Gelsesziget, Kacorlak, Kerecseny.

A nemzetgazdasági ágak közül a legalacsonyabb a részesedése a szállítás, raktározás, posta, távközlés területének (4%). A kistérség települései közül Nagykanizsa és Nagyrécse települései emelkednek ki e területen működő vállalkozásaik számával.

A gazdasági társaságok közel egyharmada, a legmagasabb részarányban ingatlanügyekkel és gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozik. E tevékenység leginkább a kistérség két városára, Nagykanizsára és Zalakarosra koncentrálódik.

A térségben 573 nonprofit társaság működik, mely a vállalkozások közel 10%-át teszi ki. Koncentrálódása a két városban és Szepetneken figyelhető meg. Nem találunk nonprofit szervezetet Alsórajkon, Bocskán, Börzöncén, Csapin, Fűzvölgyön, Hosszúvölgyön, Kacorlakon, Kilimánon, Kisrécsén, Zalasárszegen és Zalaújlakon.

Az adatok vizsgálatakor megállapítható, hogy vállalkozásokkal leggazdagabban és a legszélesebb spektrumban ellátott települések Nagykanizsa, Zalakaros, Zalakomár, Nagyrécse, Galambok és Szepetnek. Ugyanakkor a legkevesebb vállalkozással rendelkeznek, vagyis települési rangsor végén az alábbi települések állnak: Börzönce, Kerecseny, Zalaszentjakab, Pat, Kilimán, Homokkomárom és Kacorlak.

Arra a kérdése, hogy a jövőben várható-e újabb gazdasági társaság letelepedése a településen, a visszaküldött települési kérőívekben igen pesszimista válaszokkal találkoztunk: a válaszadók alig 11%-a jelezett „igen” és 72%-a „nem” választ. Ezen negatív válasz oka nagyrészt adódhat abból, hogy a visszajelzett települések közül csupán 28% (Hahót, Homokkomárom, Kerecseny, Miháld, Nagykanizsa, Pölöskefő, Sormás, Surd, Újudvar, Zalakaros) jelezte, hogy gazdasági tevékenység céljára fenntartott területe lenne, és 43% jelezte, hogy van az önkormányzatnak befektetés-ösztönző eszköze helyi adókedvezmény, -mentesség (Zalakaros, Nagykanizsa, Pölöskefő), telephely vagy ipari park (Hosszúvölgy, Miháld, Nagykanizsa, Pölöskefő, Sormás) formájában.

9.ábra Van-e a településnek befektetés-ösztönző eszköze a gazdasági élet élénkítése érdekében?

Forrás: Települési kérdőívek

A települések helyi önkormányzati eszközein kívül azonban nem tudták megmondani, hogy vajon miért igen illetve miért nem választják őket a gazdasági társaságok. A válaszadók közül csupán 15 település adott meg valamilyen általuk is ismert – elismert – indokot, mely egyfajta önértékelésnek is betudható. A 11 jellemző válaszból négy a hátrányokat emeli ki, míg a többi főleg az erősségekre koncentrál.

10.ábra Véleménye szerint a meglévő vállalkozások miért választották az Önök települését? Illetve ha nem választják, mi lehet annak az oka?

Forrás: Települési kérdőívek

A szolgáltatási kapcsolatoknál Nagykanizsa esetében a bankok jelenléte a gazdaságilag frekventált térségben megtelepült vállalkozásoknak is köszönhető, a falvak szintjén inkább a takarékszövetkezetek helyi fiókjai a jellemzőek, azonban főleg a kistelepüléseken ez a szolgáltatás sem elérhető. A pénzügyletek intézése éppen emiatt is főként Nagykanizsára szólítja az ügyfeleket.

A kereskedelmi kapcsolatok összetettségét vizsgálva a települések a kiskereskedelmi egységek számára és azok ellátottságára vonatkozóan a kérdőíves felmérés során átlagosan a „megfelelő” minősítéssel éltek, mely 23 település esetén a 3-nál kevesebb egységet jelenti. A helyi hiányosságok miatti vásárlási szokások egyértelműen Nagykanizsát preferálják, amellett, hogy fel-felbukkan Zalakaros, Keszthely, Galambok és Zalaegerszeg neve is.

11.ábra A településeken található kiskereskedelmi egységek száma

Forrás: Települési kérdőívek

3.3.4. Idegenforgalmi kínálat elemei a kistérség településein

A térség idegenforgalma elsősorban vonzó, érintetlen természeti környezetére, másrészt termálvíz forrására alapul napjainkban. Az egyik legjelentősebb idegenforgalmi attrakció a nemzetközi hírű zalakarosi gyógyfürdő-komplexum, mely folyamatosan magával hozta/hozza a településen és a vele közvetlen határos településeken a vendéglátó egységek és szálláshelyek számának növekedését. Tiszta levegőjű, érintetlen természete sok turistát vonz a térségben található Kis-Balatonhoz is. Nagykanizsa elsősorban történelmi emlékei miatt jelent turisztikai vonzerőt. A kérdés az, hogy a kiemelt idegenforgalmi nevezetességeken kívül eső területeken milyen a térség idegenforgalmi kínálata és hogyan használja ki a lehetőségeket a kistérség. A térség turisztikai jellemzőit a természeti és épített környezet bemutatásával kezdjük, sorra vesszük a települések programkínálatát, szabadidő-eltöltési lehetőségeit, a turizmus egyes területeinek kistérségi kínálatát. A vonzerők számbavételekor elsősorban a települési kérdőívekre, szakkönyvekre és a korábban már elkészült turizmus-fejlesztési dokumentumokra támaszkodtunk.A vonzerőleltárt követően az ehhez párosuló szálláshely-kapacitás elemzésére kerül sor statisztikai adatok alapján.

Természeti és építészeti értékek, kulturális rendezvények

A kistérség tájszerkezeti lehatárolás szerint (MTA kistáj kataszter) több tájegységhez is tartozik: Egerszeg-letenyei dombság, Principális-völgy, Zalaapáti-hát, Mura-balparti sík, Nyugat-Belső Somogy. A kistérség legjelentősebb vízfolyása a Principális-patak, amely a térség déli részének vizeit gyűjti össze éss szállítja a Murába. Említésre méltó a Bakónaki-patak és a Szaplányosi patak, valamint néhány kisebb vizfolyás: Homoki patak, Szurdi-patak, Liszói-patak, Miháldi-folyás. Az ÉK-i területek vízfolyásai (pl. Kiskuti-patak) a Kiskomáromi csatornán keresztül a Kis-Balatonba ömlenek.

Zala megye és azon belül a kistérség természetvédelmi oltalom alatt álló területeinek száma országos viszonylatban alacsony. Zala megyében jelenleg 2 nemzeti park-részterület, 3 természetvédelmi terület és több mint 110 helyi jelentőségű természetvédelmi terület található. Nemzeti Park 1997 októberétől létezik a megyében, a Balaton-felvidéki Nemezeti Park része a Kis-Balaton és a Keszthelyi hegység, 22 Zala megyei települést érintve. Az Őrségi NP Vas megyéből nyúlik át 5 települést érintve, azonban a kistérség területét ez nem érinti. A megye területén található három országos jelentőségű természetvédelmi terület közül a Zalakomári Madárrezervátum Természetvédelmi Terület fekszik a kistérség határain belül. Országos védelemre tervezett területek közül a Szévíz-Principális Tájvédelmi Körzet és a Mórichelyi-halastavak Tájvédelmi Körzet érintik a térséget.

A kistérség helyi jelentőségű védett értékei:

Belezna: tölgyfa;
Fűzvölgy: garmadabuckák

§ Nagykanizsa: Deák tér, Eötvös tér, Erzsébet tér, Bajza utcai Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézet parkja, Izraelita temető, Károlyi kert, Kossuth tér, MAORT telep, Milleniumi sétakert, Palini általános iskola és a szociális otthon parkjai, Tripammer utcai temetőkert; Ady út, Bécsi korzó, Batthyány utcai és Csengery úti fasorok, mamutfenyő, platánsor, szurkosfenyves

Nagyrécse: fás legelő
Pölöske. Kastélypark; lucfenyő-csoport, platánfák, tölgyfa, bükkös, Pölöskei-tó,
Rigyác: fás legelő;
Surd: pihenőpark; platánsor, szelídgesztenyefák
Újudvar: Csibiti-völgy
Zalakomár: bivalyrezervátum, Ormándi kastélypark
Zalamerenye: szelídgesztenye-csoport;

A kistérség településeinek képe rendezett, az utak, járdák, középületek tiszták, ápoltak. A települések közel fele részt vesz valamely virágosítási mozgalomban, rendszeresen megszervezésre kerülnek takarítási, hulladékgyűjtési, lomtalanítási, parlagfűmentesítési akciók

Az egyes települések építészeti és természeti értékeit, kulturális rendezvényeit, vagyis a kistérség vonzerő leltárát az alábbi táblázat foglalja össze.

14.sz. táblázat A kistérség településeinek vonzerőleltára

A település neve	A település természeti és építészeti értékei	Kulturális rendezvények
Balatonmagyaród	Kápolnapuszta, Kányavári sziget, templom	Falunap Búcsú Kristóf nap
Csapi	A faluközpontban megtalálható Milleneum Emlékmű és a parkosított környezete illetve a közelben található Kastélyépület, amely új funkciót lát el (Általános Iskola és Kollégium)
Felsőrajk	Rajki Vár, Rajki Zsigmond Művelődési Ház	Felsőrajki nap Szent Anna ünnepe Napközis gyermektábor Költészet napja színdarabok előadása a Rajki Várudvarban
Fityeház	Pieta szobor	Falunap
Fűzvölgy		Falunap Öregek napja Farsang Sváb nap
Garabonc	Kis-Balaton, Katolikus templomok, Kis-Balaton Galéria, Borturizmus	Búcsú Falunap Szüreti felvonulás
Hahót	Templom, kápolna	Borverseny Anyák napja Falunap Szüreti felvonulás Karácsonyi műsor
Homokkomárom	Római katolikus műemlék templom, Borvidéki rangú szőlőhegy, Kéktúra-útvonal a településen keresztül halad	Borverseny Idősek napja Családok napja Falunap Mikulásünnepség és karácsonyi játszóház
Hosszúvölgy		Falunap Öregek napja Farsang Sváb nap
Kerecseny	Állatpark, környezet	Aratóverseny
Kisrécse		falunap Búcsú
Liszó	Templomok, boltíves téglaházak, festői környezet	Falunap Iskolai kulturális bemutató
Magyarszentmiklós		Falunap Szüreti felvonulás
Magyarszerdahely	katolikus műemléktemplom, kirándulásra alkalmas nagy kiterjedésű zártkert	Szivárvány Kulturális fesztivál
Miháld		Falunap Virtusfesztivál
Murakeresztúr	katolikus templom	Falunap
Nagykanizsa	történelmi, városkép; kiváló természeti adottságok (termálvíz, zöld környezet, Csónakázó-tó);. Vasember-ház, Várkapu emlékmű, Alsóvárosi templom és kolostor, Kereskedelmi kaszinó, Zsinagóga és zsidóház, Dél-Zalai Takarékpénztár és Bazárudvar, Biztosító palotája, Turulmadár szobor, Grünhut-ház, 48-as gyalogezred emlékműve, Felsővárosi templom, Axenti-ház, Szentháromság-szobor, 17. hosszúsági kör emlékműve, Pénzügyi palota, Bogenrieder-palota, Batthyány kastély, Magtár és Kiskastély, Gutmann-palota, Kvártélyház, Díszkút, Városháza	Város Napja Sörfesztivál Ünnepi könyvhét Nemzetközi Magyar Military Bajnokság Kanizsa Kupa Triatlon Ranglista verseny Gólyalábas vígjátékok Thúry György Históriás Napok Jazzland (Cserfő) Kanizsa Nyári Színház
Nagyrada	Római Katolikus templom, Szőlőhegy, Kis-Balaton	Falunap
Nagyrécse	kastély	Falunap Szüreti bál
Nemespátró	Díszkút, templom, több XIX. századi épület
Orosztony	Örömhegyi kulcsosház, Pogány vári kilátó	Falunap Roma kulturális nap Borverseny Idősek napja
Pölöskefő	Dr. Mező Ferenc szülőháza, Mária Magdolna tiszteletére épített római katolikus templom, I-II. világháborús emlékmű Pálffy kastély kúria, Csertán kastély	Falunap Húsvéti játszóház Karácsonyi játszóház
Pötréte	Horgásztó, kastély	Pötréte nap Borverseny Idősek napja Gyereknap
Sand		Falunap
Sormás	Katolikus templom	Falunap
Surd	Zichy kastély park és tó, platánfasor, Zalaerdő Rt. surdi csemetekertje, 700 és 400 éves gesztenyefák, 1700-as évek beli boronafalas zsupfedeles pincék, tájház, hősök tere	Falunap
Újudvar	nincs	Falunap Búcsú
Zalakaros	Gránit Gyógy-, Termál-, Élmény- és Strandfürő, Turistautak, Zalai borút egy része	„Karosi nyár” rendezvénysorozat
Zalakomár	Barokk templom, Kápolnapusztai bivalyrezervátum	Középkori Mezővárosok Találkozója
Zalamerenye	Római katolikus templom, milleneumi emlékpark, 12 gesztenyefa, horgásztó	Szent Mihály napi búcsú Falunap Karácsonyi ünnepségek Idősek napja
Zalasárszeg		Falunap Búcsú
Zalaszentbalázs	Templom, Szent Orbán szobor
Zalaújlak	A faluközpontban található templom, a falut körülvevő erdő, Egry József festő szülőháza	Falunap

Forrás: Települési kérdőívek

A településekhez eljuttatott kérdőívek alapján a szabadidő hasznos eltöltésére alkalmas létesítmény a települések csak elhanyagolható hányadában található. A zalakarosi termálfürdő mellett Nagykanizsán és Zalakaroson található uszoda és strand, ez utóbbi településen szabadstrand is. Teniszpályát Liszón, Surdon és Zalakaroson, lovardát Kisrécsén és Zalakaroson találunk. A térség gazdag felszíni vízkészlete alkalmas terepet kínál horgásztavak létesítésére, a térségben hét horgásztavon is lehetőség van e sport/hobbi gyakorlására: Liszón, Miháldon, Murakeresztúron, Pötrétén, Surdon, Újudvaron, Zalamerenyén.

Hagyományőrzés tekintetében néhány községben található csak népi mesterséget, kézművességet űző személy:

Szepetnek: fafaragás, hímzés
Surd: kosárfonás
Magyarszerdahely : gobelin készítés
Homokkomárom : gyertyaöntés

A kistérségben Nagyrécsén működik Kulturális és Közéleti Társaság, amely a régi népi hagyományokat eleveníti fel. Ilyenek például a tollfosztás, regölés, kotyolás, aprószenti korbácsolás. A surdi iskolában néptánccsoport és citerazenekar működik. A szepetneki Királyi Pál Kulturális Egyesület szinielőadásokat tart, és mellette kamarakórus működik. Sormáson az általános iskolában működik gyermektánc csoport, mely a Kanizsa Táncegyüttes utánpótlását adja. Fityeházon asszonykórus, valamint gyermek tánccsoport és citerazenekar tevékenykedik. Ezen kívül Garaboncon, Miháldon és Zalakaroson működik hagyományőrző együttes.

Turisztikai ágazatok jellemzői a kistérségben

Borturizmus, gasztronómia

A kistérség nem tartozik egyik történelmi borvidékhez sem, de néhány falu hegyközségét besorolták valamelyik borvidékhez. Orosztony a Pogányvári borvidékhez, Homokkomárom a Balaton-melléki borvidékhez tartozik. Miháldot nem sorolták hegyközségbe, de vörösborai több aranyérmet nyertek megyei borversenyeken. Borversenyeket rendeznek Magyarszerdahelyen és Szepetneken is, ez utóbbit a Mezőgazdasági Szakkiállítás és Vásár keretében.

A kistérség gasztronómiai specialitásokkal sem rendelkezik. Néhány településen található jellegzetes helyi étel, például Szepetneken a répás tázli, amely sváb eredetű hajtogatott tészta, répával töltve. Több település vallja magáénak a prószát (kukoricából, burgonyából), illetve készítenek gánicát (dödölle) és kemencében sült rétest.

Vadászturizmus

A vadászturizmus jelentős szerepet játszik a kistérség idegenforgalmában, hiszen 7 vadásztársaság is működik a területen. Főleg őzre, szarvasra és vaddisznóra vadásznak a zömmel német, osztrák és olasz vadászok. Liszón, Miháldon és Csapi mellett található vadászház, de a többség a nagykanizsai szállodákat részesíti előnyben. A vadászat a turizmuson belül külön szegmenset képvisel, s a vadászok csak a legritkább esetben vesznek igénybe más jellegű turisztikai szolgáltatást.

Falusi turizmus

A falusi turizmus a térségben még nem számottevő, a néhány szálláshelyen kívül sem egyéb programot, sem rendezvényt nem találunk e téren.

Horgászturizmus

A kistérség hét települése rendelkezik horgászásra alkalmas tóval. Általánosan jellemző ezekre a tavakra és környékükre az infrastruktúra hiánya. Halállományuk kivétek nélkül telepített, a Magyarországon honos fajtákkal (ponty, csuka, amur, fogas, keszeg, harcsa). A tavak az önkormányzatok tulajdonában vannak, s ha nem horgászegyesület, akkor ők kezelik. Elsősorban helyi horgásztatási lehetőséget kínálnak e tavak, horgászturizmussá fejlesztéshez további beruházáok szükségesek.

Kerékpáros turizmus

A kistérség dombvidéke kiválóan alkalmas kerékpározásra, a turisták részéről egyre nagyobb igény mutatkozik a kerékpárutak iránt. A térségben a kerékpárutak kiépítettsége alacsony szinten van, az utóbbi években azonban egyre több önkormányzat ismerte/ismeri fel e kerékpáros turizmusban rejlő lehetőségeket. Az Országos Kerékpáros Törzshálózat elemeiként kijelölt 22 regionális kerékpárútvonal közül a Kis-Balaton – Mura melléki kerékpárút ( Zalakaros-Nagykanizsa-Molnári ) érinti a kistérséget.

A térség szálláshelykínálata

A Nagykanizsai Többcélú Kistérség települései kereskedelmi szálláshelyekkel gyengén ellátottak. A térség 48 települése közül csupán 10 településen működik valamilyen típusú kereskedelmi férőhely, ami azt jelenti, hogy a települések közel 80 %-a számít lefedetlen területnek. A térségben a koncentrálódás nagyfokú, sűrűsödési pontja a kistérség székhelyén Nagykanizsán és az idegenforgalmi szempontból kiemelt Zalakaroson mutatkozik. A térségben szálloda csak ezen a két településen található. A települések közül kiemelkedik még Galambok, ahol a panzió és a kemping emeli meg a férőhelyek számát. Kereskedelmi szálláshely található még ezen kívül Balatonmagyaród, Eszteregnye, Fűzvölgy, Hahót, Murakeresztúr, Nagyráda, Sormás és Újudvar településeken.

A vendégek számát és az eltöltött vendégéjszakák számát tekintve kiugróan magas értéket mutat Zalakaros, hiszen a település Magyarország és Zala megye egyik legkedveltebb termál üdülőhelye. Jelentős a külföldiek részaránya is, az ideérkező vendégek 30 %-a valamely idegen országból érkezik, ugyanakkor ők azok, akik hosszabb ideig is maradnak a településen. Míg a vendégek körében 30 %-os a részarányuk, addig az eltöltött vendégéjszakákat tekintve ez közel 60 %.

A két kimagasló értékű várost nem számítva Galambok és Sormás települések mutatnak viszonylag magasabb idegenforgalmi aktivitást. Ennek oka részben a M7-es út menti fekvés, másrészt a galamboki víztározó, horgásztó. A külföldi vendégek részaránya az egész térségre jellemzően magas, köszönhető ez a jelentős átutazó forgalomnak és a határmenti fekvésnek.

15.sz. táblázat Kereskedelmi szálláshelyek és vendégforgalom, 2003

Település	Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma	Szállodák szállásférőhelyeinek száma	Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken	Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken	Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken	Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken
Alsórajk	0	0	0	0	0	0
Balatonmagyaród	13	0	50	22	316	104
Belezna	0	0	0	0	0	0
Bocska	0	0	0	0	0	0
Börzönce	0	0	0	0	0	0
Csapi	0	0	0	0	0	0
Eszteregnye	12	0	53	42	111	85
Felsőrajk	0	0	0	0	0	0
Fityeház	0	0	0	0	0	0
Füzvölgy	30	0	224	94	508	349
Galambok	536	0	2614	1437	17957	14467
Garabonc	0	0	0	0	0	0
Gelse	0	0	0	0	0	0
Gelsesziget	0	0	0	0	0	0
Hahót	18	0	339	20	740	22
Homokkomárom	0	0	0	0	0	0
Hosszúvölgy	0	0	0	0	0	0
Kacorlak	0	0	0	0	0	0
Kerecseny	0	0	0	0	0	0
Kilimán	0	0	0	0	0	0
Kisrécse	0	0	0	0	0	0
Liszó	0	0	0	0	0	0
Magyarszentmiklós	0	0	0	0	0	0
Magyarszerdahely	0	0	47	15	92	45
Miháld	0	0	0	0	0	0
Murakeresztúr	9	0	41	0	111	0
Nagybakónak	0	0	0	0	0	0
Nagykanizsa	1055	240	15694	3394	30895	7228
Nagyrada	9	0	152	22	553	129
Nagyrécse	0	0	0	0	0	0
Nemespátró	0	0	0	0	0	0
Orosztony	0	0	0	0	0	0
Pat	0	0	0	0	0	0
Pölöskefő	0	0	0	0	0	0
Pötréte	0	0	0	0	0	0
Sand	0	0	0	0	0	0
Sormás	23	0	1652	183	2130	222
Surd	0	0	0	0	0	0
Szepetnek	0	0	0	0	0	0
Újudvar	10	0	176	30	622	149
Zalakaros	2447	1539	53064	20261	247685	144951
Zalakomár	0	0	0	0	0	0
Zalamerenye	0	0	0	0	0	0
Zalasárszeg	0	0	0	0	0	0
Zalaszabar	0	0	0	0	0	0
Zalaszentbalázs	0	0	0	0	0	0
Zalaszentjakab	0	0	0	0	0	0
Zalaújlak	0	0	0	0	0	0
Összesen	4149	1779	74056	25498	301404	167647

Forrás: KSH TSTAR, 2003

3.3.5. Munkanélküliségi adatok

A regisztrált munkanélküliek száma kistérségi szinten 2943 fő, melynek 83,3 %-a fizikai foglalkozású, 16,7 %-a szellemi foglalkozású. A regisztrált munkanélküliek száma – a település népességéből adódóan - Nagykanizsán a legmagasabb, Börzöncén és Kisrécsén a legalacsonyabb. A kistérségi átlagot (51 fő) meghaladó regisztrált fizikai foglalkozású munkanélkülit az alábbi településeken találhatunk: Galambok, Murakeresztúr, Nagykanizsa, Szepetnek, Zalakomár (ezek egyben a legnépesebb települések is). A regisztrált fizikai foglalkozásúak területi megoszlása (Nagyknaizsa és Zalakaros kiemelkedése) torzító jellegű.

Ha az egyes települések össznépességén belül vizsgáljuk a regisztrált munkanélküliek arányát, megállapíthatjuk, hogy a legrosszabb helyzetben Zalaszentjakab van, ahol ez az érték eléri a 12 %-ot, a települést Galambok és Sand követi, ahol a mutató 7,7 % (térségi átlag 3,5 %). E mutató arányában legkedvezőbb helyzetben Pölöskefő van, ahol az 5 fő regisztrált munkanélküli közel 1 %-os arányt jelent. A községet Nagyrécse (1,8 %), Kisrécse (2%), Magyarszerdahely (2,1%) és Zalakaros (2,2%) követik.

A tartós munkanélküliek száma Nagykanizsán a legmagasabb, a munkanélkülieken belüli arányukat tekintve azonban Fűzvölgy van a legrosszabb helyzetben, ahol ugyan a népességen belül alacsony a regisztrált munkanélküliek száma (2,9%), ám ezen belül közel 75 % a tartós munkanélküliek aránya. A települést Bocska, Hosszúvölgy és Pat községek követik. A tartós munkanélküliek arányát nézve legkedvezőbb helyzetben Csapi és Homokkomárom van, ahol nincsen 180 napon túli regisztrált munkanélküli, majd Zalamerenye, ahol 14 %-os az arányuk.

A pályakezdők részaránya az egész térségben alacsony, az összes regisztrált munkanélküli közel 4 %-a,a települések többségén pályakezdő munkanélkülit nem találunk.

A Zala Megyei Munkaügyi Központ legfrissebb, 2005. áprilisi adatai alapján a Nagykanizsai kistérség munkanélküliségi rátája 9,6 % (megyei átlag 9,1 %), ami az előző évihez képest közel 2 % emelkedést jelent.

16.sz. táblázat Regisztrált munkanélküliek összetétele, 2003

Település	Regisztrált munkanélküliek száma		Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl összesen	Regisztrált munkanélküli pályakezdők száma
Település	fizikai foglalkozású	szellemi foglalkozású	Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl összesen	Regisztrált munkanélküli pályakezdők száma
Alsórajk	20	1	9	0
Balatonmagyaród	19	2	8	0
Belezna	50	0	23	2
Bocska	25	0	15	2
Börzönce	3	0	1	0
Csapi	4	1	0	0
Eszteregnye	29	0	9	0
Felsőrajk	20	4	4	1
Fityeház	19	4	10	1
Füzvölgy	4	0	3	1
Galambok	94	4	48	1
Garabonc	45	1	24	0
Gelse	36	4	17	4
Gelsesziget	12	3	4	0
Hahót	47	4	17	2
Homokkomárom	6	0	0	0
Hosszúvölgy	8	1	5	0
Kacorlak	5	1	2	0
Kerecseny	12	0	5	0
Kilimán	9	0	2	0
Kisrécse	3	1	1	0
Liszó	9	3	5	1
Magyarszentmiklós	6	1	3	0
Magyarszerdahely	10	2	3	0
Miháld	49	1	22	2
Murakeresztúr	57	3	26	4
Nagybakónak	22	2	8	0
Nagykanizsa	1273	381	811	69
Nagyrada	23	6	9	1
Nagyrécse	17	1	5	0
Nemespátró	13	0	5	0
Orosztony	24	2	8	1
Pat	7	2	5	0
Pölöskefő	5	0	2	0
Pötréte	8	1	3	0
Sand	23	6	7	4
Sormás	19	4	5	1
Surd	16	3	10	1
Szepetnek	80	8	47	5
Újudvar	30	9	19	2
Zalakaros	28	12	12	4
Zalakomár	135	6	45	4
Zalamerenye	7	0	1	0
Zalasárszeg	7	1	4	1
Zalaszabar	40	1	20	1
Zalaszentbalázs	22	3	7	2
Zalaszentjakab	45	1	25	0
Zalaújlak	8	0	3	0
Összesen	2453	490	1327	117

Forrás: KSH TSTAR, 2003

3.3.6. Szociális infrastruktúra jellemzői a nagykanizsai térség településeiben

A települési infrastruktúrában fontos szerepe van a különféle közösségi szolgáltatást nyújtó intézményeknek. Ezek az intézmények tevékenységük jellegét tekintve különböző csoportokra oszthatók:

· oktatási,

· kulturális,

· szociális,

· egészségügyi[2],

intézményekre.

Alapvető funkciójuk a települések ill. településcsoportok lakosságának különféle jellegű igényeinek kielégítése, az ezzel kapcsola tos szolgáltatások biztosítása.

Az oktatás intézményei

A közoktatási intézmények esetében az óvodák, általános iskolák és középiskolák adatait vizsgáltuk. A kistérség településeinek 40 %-án nem működik óvoda, ezek: Alsórajk, Bocska, Börzönce, Fűzvölgy, Gelsesziget, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Magyarszentmiklós, Nagybakónak, Nemespátró, Pat, Pölöskefő, Pötréte, Sand, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaújlak. Ezen településeken az alacsony lélekszám és ezen belül az óvodáskorú gyermekek létszáma nem indokolja az intézmény fenntartását. Az óvodák kihasználtsága 86 %-os kistérségi szinten, a statisztika alapján azonban vannak olyan települések, ahol a beíratott gyermekszám magasabb a férőhelyek számánál (Gelse, Orosztony és Zalakaros). Ugyanakkor Liszó és Sormás településeken az óvodák kihasználtsága alig több mint 30 %. Egy óvodapedagógusra átlagosan 10 gyermek jut, ettől az egyes települések maximum +/-3 fővel térnek el.

A zalaszentbalázsi óvodában Bocska, Börzönce, Kacorlak és Pölöskefő óvodáskorú gyermekeit is ellátják, a krecsenyi gyermekek az orosztonyi és gelsei óvodákba kerülnek, a nagyrécsei óvodába Kisrécséről, Zalasárszegről és Zalaújlakról is mennek gyerekek, Nagykanizsára Fűzvölgy, Homokkomárom, Hosszúvölgy és Liszó, valamint Magyarszentmiklós és Sand települések óvodásait viszik a szüleik. Surdra kerülnek a nemespátrói, Felsőrajkra a pötétei gyermekek.

A kérdőíves felmérésből kiderül továbbá, hogy több településen (Csapi, Eszteregnye, Fiyeház, Garabonc, Magyarszerdahely, Nagyrécse, Sormás, Újudvar, Zalakomár), ahol működik ugyan óvoda, más településre is elviszik a gyermekeke, mely valószínűleg a szülők munkahelyének ottlétének köszönhető: Nagykanizsa (6), Zalakaros (2), Nagyrécse (1). Tíz település (Felsőrajk, Hahót, Miháld, Murakeresztúr, Nagykanizsa, Nagyrada, Orosztony, Surd, Zalakaros, Zalaszentbalázs) jelezte, hogy megtartják a helyi gyermekeket, ezekről településekről nem kerül át óvodáskorú gyermek más intézménybe.

A fentiekben felsorolt – óvodával nem rendelkező - települések egyikén sem működik általános iskola, emellett nincs általános iskola még Liszón, Magyarszerdahelyen, Orosztonyban, Zalaszentjakabon.

A települési kérdőívekre adott válaszok összesítése összetett kapcsolati rendszert vázol, melyet a következő táblázat mutat meg. (jelmagyarázat: alsó fokú oktatás (A), felső fokú oktatás (F), helyben (H)).

17.sz. táblázat A települések oktatási kapcsolatai

Helyben

Nagyrécse

Nagykanizsa

Zalakaros

Zalaszabar

Gelse

Felsőrajk

Miháld

Galambok

Zalaszentbalázs

Garabonc

Nagykanizsa-Miklósfa

Surd

Bocska

A,F

Börzönce

A,F

Csapi

Eszteregnye

Felsőrajk

Fityeház

Fűzvölgy

Garabonc

Hahót

A,F

Homokkomárom

A,F

Hosszúvölgy

Kacorlak

Kerecseny

Kisrécse

Liszó

Magyarszentmiklós

A,F

Magyarszerdahely

Miháld

Murakeresztúr

Nagykanizsa

Nagyrada

A,F

Nagyrécse

Nemespátró

Orosztony

Pölöskefő

Pötréte

Sand

A,F

Sormás

Surd

Újudvar

Zalakaros

Zalakomár

Zalamerenye

Zalasárszeg

Zalaszentbalázs

Zalaújlak

A,F

Forrás: települési kérdőívek

Középfokú oktatási intézmény kistérségben csak Nagykanizsán működik:

Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola;
Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola;
Thury György Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép és Szakmunkásképző Iskola;
Cserháti Sándor Műszaki és Mezőgazdasági Szakképző Iskola;
Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola

Nagykanizsán felsőoktatási intézmény is működik, a város a Veszprémi Egyetem Kihelyezett Képzési Helye.

18.sz. táblázat Közoktatási intézmények adatai, 2003

Település	Óvodai férőhelyek száma	Óvodába beírt gyermekek száma	Óvodapedagógusok száma	Általános iskolai tanulók száma	Nappali tagozatos szakközépiskolai tanulók száma
Alsórajk	-	-	-	-	-
Balatonmagyaród	25	17	2	22	0
Belezna	40	18	3	43	0
Bocska	-	-	-	-	-
Börzönce	-	-	-	-	-
Csapi	50	47	5	170	0
Eszteregnye	40	39	3	84	0
Felsőrajk	55	28	4	115	0
Fityeház	30	15	2	67	0
Füzvölgy	-	-	-	-	-
Galambok	65	59	5	184	0
Garabonc	50	31	2	40	0
Gelse	50	53	5	232	0
Gelsesziget	-	-	-	-	-
Hahót	50	44	4	99	0
Homokkomárom	-	-	-	-	-
Hosszúvölgy	-	-	-	-	-
Kacorlak	-	-	-	-	-
Kerecseny	-	-	-	-	-
Kilimán	-	-	-	-	-
Kisrécse	-	-	-	-	-
Liszó	25	9	2	0	0
Magyarszentmiklós	-	-	-	-	-
Magyarszerdahely	30	18	2	0	0
Miháld	50	31	3	103	0
Murakeresztúr	75	61	7	166	0
Nagybakónak	-	-	-	-	-
Nagykanizsa	1515	1415	129	4457	2649
Nagyrada	25	11	1	31	0
Nagyrécse	50	38	4	145	0
Nemespátró
Orosztony	25	26	2	0	0
Pat	-	-	-	-	-
Pölöskefő	-	-	-	-	-
Pötréte	-	-	-	-	-
Sand	-	-	-	-	-
Sormás	50	16	2	26	0
Surd	50	27	3	46	0
Szepetnek	50	39	4	148	0
Újudvar	34	27	3	99	0
Zalakaros	50	52	4	190	0
Zalakomár	125	117	11	325	0
Zalamerenye	-	-	-	-	-
Zalasárszeg	-	-	-	-	-
Zalaszabar	25	20	2	167	0
Zalaszentbalázs	75	63	6	211	0
Zalaszentjakab	20	16	2	0	0
Zalaújlak	-	-	-	-	-
Összesen	2729	2337	222	7170	2649

Forrás: KSH TSTAR, 2003

Kulturális élet, helyi társadalom

A települések lakói közti összetartást, összetartozást jelentik a helyi rendezvények, kulturális és sportesemények, melynek szervező „motorjai” az önkormányzatok mellett gyakran a helyi civil egyesületek. A Nagykanizsai térségben végzett kérdőíves felmérés alapján a következőképpen oszlik meg a közel száz egyesület tevékenységtípusonként:

12.ábra A településeken működő civil szervezetek megoszlása

Forrás: Települési kérdőív

A leggyakrabban látogatott kulturális események közül a színház, a mozi valamint a zenei rendezvények tűnnek ki, melyek szinte valamennyi válaszadó település számára Nagykanizsát jelentik célpontként. Sportrendezvények tekintetében már főként Zalaegerszeget jelölik az egyes települések, de a szomszédos települések sportrendezvényeinek látogatása sem ritka, itt már nem egyeduralkodó a városi lehetőség, valószínűleg a helyi futballcsapatoknak köszönhetően.

A könyvtári szolgáltatások több településen elérhetőek, így ezen a téren egyik-másik település dominanciája nem érvényesül.

A települések életében szintén fontos közösségi tér a teleház, mely a válaszadó települések kétharmadában jelen van, míg 12 település (Bocska, Börzönce, Eszteregnye, Magyarszenmiklós, Mgyarszerdahely, Murakeresztú, Nagyrécse, Orosztony, Újudvar, Zalamerenye, Zalasárszeg) esetében nem. Nagykanizsán a hagyományos értelemben vett teleház ugyan nem működik, azonban számos más lehetőség adott egy teleház nyújtota szolgáltatások igénybevételére. Ugyanezen arányok és helyszínek jellemzők az e-Magyarország pont meglétére is, Nagykanizsán természetesen működik a szolgáltatás.

Szociális ellátás

A Nagyknaizsai kistérségben a megye rászorultjait ellátó tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális jellegű otthon csak Magyarszerdahelyen (2), Nagykanizsán (3), Pölöskefőn (2), és Zalakomáron (1) található. A nyolc intézmény közül a hét önkormányzati tulajdonban levő intézményben 350 férőhelyen 348 rászorultat gondoznak.

19.sz. táblázat Szociális ellátás jellemző adatai, 2003

Település	Nappali ellátást nyújtó idősek klubjai működő férőhelyeinek száma	Nappali ellátást nyújtó idősek klubjaiban ellátottak száma	A szociális alapellátás keretében csak étkezésben részesülők száma	A szociális alapellátás keretében csak házi segítségnyújtásban részesülők száma	A szociális alapellátás keretében étkezésben és házi segítségnyújtásban részesülők száma
Alsórajk	0	0	9	0	1
Balatonmagyaród	20	30	0	0	0
Belezna	0	0	19	0	0
Bocska	0	0	0	0	0
Börzönce	0	0	0	0	0
Csapi	0	0	0	0	0
Eszteregnye	0	0	0	0	0
Felsőrajk	0	0	14	7	13
Fityeház	0	0	7	0	0
Füzvölgy	0	0	0	0	0
Galambok	20	28	0	0	0
Garabonc	0	0	0	0	19
Gelse	0	0	38	1	2
Gelsesziget	0	0	0	0	0
Hahót	0	0	17	1	6
Homokkomárom	0	0	0	0	0
Hosszúvölgy	0	0	10	0	0
Kacorlak	0	0	6	0	0
Kerecseny	0	0	14	0	0
Kilimán	0	0	0	0	0
Kisrécse	0	0	0	0	0
Liszó	0	0	0	14	0
Magyarszentmiklós	0	0	0	0	0
Magyarszerdahely	0	0	13	0	0
Miháld	0	0	12	0	0
Murakeresztúr	0	0	16	0	0
Nagybakónak	30	28	0	0	0
Nagykanizsa	140	96	221	62	24
Nagyrada	0	0	22	0	0
Nagyrécse	0	0	0	0	0
Nemespátró	0	0	0	0	0
Orosztony	0	0	12	0	0
Pat	0	0	0	0	0
Pölöskefő	0	0	0	0	0
Pötréte	0	0	9	0	0
Sand	0	0	6	0	0
Sormás	0	0	0	0	0
Surd	0	0	3	5	0
Szepetnek	0	0	6	14	14
Újudvar	0	0	20	0	0
Zalakaros	0	0	31	3	6
Zalakomár	60	47	0	0	15
Zalamerenye	0	0	0	0	0
Zalasárszeg	0	0	0	0	0
Zalaszabar	0	0	20	0	0
Zalaszentbalázs	0	0	0	0	17
Zalaszentjakab	0	0	7	0	0
Zalaújlak	0	0	0	0	0
Összesen	270	229	532	107	117

Forrás: KSH TSTAR, 2003

Nappali ellátást nyújtó idősek klubja a települések alig több, mint 10 %-án, öt településen működik: Balatonmagyaródon, Galambokon, Nagybakónakon, Nagykanizsán és Zalakomáron. A férőhelyek/ellátottak száma a lakosságszámhoz igazodva természetszerűen Nagyknaizsán a legmagasabb (140/96). Zalakomár (60/47) kivételével a többi településen 20-30 férőhely biztosított e célra. A kistérség településeinek közel felén (20) az időskorúak szociális alapellátása keretében sem étkezésben sem házi segítségnyújtásban nem részesül senki. A legtöbb időskorú Nagykanizsán veszi igénybe e szolgáltatásokat.

Az egészségügyi ellátottság[3]

Az embert legközvetlenebbül az egészsége érinti, így ma már nem hiányozhatnak egyetlen településről sem a felszerelt orvosi rendelők, sem a háziorvosi szolgálat. A kistérség településeiben mindenki számára elérhető ez az alapvető egészségügyi ellátás vagy helybeni székhellyel, vagy a szomszédos településen.

A települési kérdőívek válaszai alapján a következő körzetek rajzolódtak ki a háziorvosi ellátás (székhely) terén:

§ helyben van: Eszteregnye, Felsőrajk, Garabonc, Hahót, Miháld, Murakeresztúr, Nagykanizsa, Nagyrécse, Orosztony, Surd, Zalakaros, Zalakomár, Zalaszentbalázs.

§ Zalaszentbalázs székhellyel: Bocska, Börzönce, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely

§ Galambok: Csapi, Zalaújlak

§ Nagykanizsa: Fűzvölgy, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Liszó, Újudvar

§ Murakeresztúr: Fityeház

§ Gelse: Kacorlak, Pölöskefő

§ Orosztony: Kerecseny

§ Nagyrécse: Kisrécse, Zalasárszeg

§ Garabonc: Nagyrada, Zalamerenye

§ Felsőrajk: Pötréte

§ Miháld :Sand

§ Szepetnek: Sormás

§ Surd: Nemespátró

A házi gyermekorvosi ellátást tekintve a települések a következő válaszokat adták:

helyben van: Eszteregnye, Fiyeház, Garabonc, Hahót, Miháld, Nagykanizsa, Nagyrécse, Surd, Zalakaros
Nagykanizsa székhellyel: Bocska, Börzönce, Felsőrajk, Fűzvölgy, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Liszó, Magyarszerdahely, Murakeresztúr, Nagyrada, Orosztony, Pölöskefő, Pötréte, Sormás, Újudvar, Zalakomár, Zalamerenye, Zalaszentbalázs

§ Galambok: Csapi, Zalaújlak

§ Nagyrécse: Kisrécse, Zalasárszeg

Zalaszentbalázs: Mgyarszentmiklós

§ Surd: Nemespátró

Zalakaros: Sand.

A védőnői székhely és a hozzátartozó települések a kérdőíves válaszok alapján követik a háziorvosi beosztást, néhány kivétellel (Sand, Kerecseny):

§ helyben van: Eszteregnye, Felsőrajk, Garabonc, Hahót, Miháld, Murakeresztúr, Nagykanizsa, Nagyrécse, Orosztony, Surd, Zalakaros, Zalakomár, Zalaszentbalázs

§ Zalaszentbalázs székhellyel: Bocska, Börzönce, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely

§ Galambok: Csapi, Zalaújlak

§ Nagykanizsa: Fűzvölgy, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Liszó, Újudvar

§ Murakeresztúr: Fityeház

§ Gelse: Kacorlak, Pölöskefő

§ Nagyrécse: Kisrécse, Zalasárszeg

§ Garabonc: Kerecseny, Nagyrada, Zalamerenye

§ Felsőrajk: Pötréte

§ Szepetnek: Sormás

§ Surd: Nemespátró

§ Zalakaros: Sand

A gyógyszerellátás 36 településen nem megoldott, a többi településen legalább fiókgyógyszertári szinten igen.

A válaszadó települések egyöntetűen Nagykanizsa középfokú vonzáskörzetébe sorolják településüket, mely köszönhető a nagykanizsai kórház széles ellátási spektrumának is.

A települések lakói által igénybevett – egyéb - egészségügyi szolgáltatásokról a következő táblázat nyújt áttekintést:

20.sz. táblázat A kistérségben élők által igénybevett egészségügyi szolgáltatások előfordulási helyei

A település neve	Gyógyszertár	Rendelőintézet	Kórház	Gyógyfürdő
Balatonmagyaród	Zalakomár, Nagykanizsa	Balatonmagyaród	Nagykanizsa, Zalaegerszeg	Zalakaros, Hévíz
Bocska	Zalaszentbalázs, Nagykanizsa	Nagykanizsa	Nagykanizsa, Zalaegerszeg	Zalakaros
Börzönce	Zalaszentbalázs, Nagykanizsa	Nagykanizsa	Nagykanizsa, Zalaegerszeg	Zalakaros
Csapi	Nagykanizsa, Zalakaros	Galambok	Nagykanizsa	Zalakaros
Eszteregnye	Nagykanizsa	Nagykanizsa	Nagykanizsa	Zalakaros, Hévíz
Felsőrajk	Gelse	Nagykanizsa	Nagykanizsa, Zalaegerszeg	Hévíz
Fityeház	Murakresztúr	Murakresztúr	Nagykanizsa	Zalakaros, Hévíz
Fűzvölgy	Nagykanizsa	Nagykanizsa	Nagykanizsa	Zalakaros, Hévíz
Garabonc	Zalakaros, Zalaszabar	Nagykanizsa	Nagykanizsa	Zalakaros, Hévíz
Hahót	Hahót	Nagykanizsa, Zalaegerszeg	Nagykanizsa, Zalaegerszeg	Zalakaros, Hévíz, Lenti
Homokkomárom	Nagykanizsa	Homokkomárom, Nagykanizsa	Nagykanizsa	Zalakaros, Hévíz, Lenti, Bázakerettye
Hosszúvölgy	Nagykanizsa	Nagykanizsa	Nagykanizsa	Zalakaros, Hévíz
Kacorlak	Gelse, Nagykanizsa	Nagykanizsa	Nagykanizsa, Zalaegerszeg	Zalakaros
Kerecseny	Gelse	Nagykanizsa	Nagykanizsa, Zalaegerszeg
Kisrécse	Nagyrécse	Nagyrécse	Nagykanizsa	Zalakaros
Liszó	Nagykanizsa	Nagykanizsa	Nagykanizsa	Zalakaros, Hévíz
Magyarszentmiklós	Zalaszentbalázs, Nagykanizsa	Nagykanizsa	Nagykanizsa	Zalakaros, Hévíz
Magyarszerdahely	Zalaszentbalázs, Nagykanizsa	Nagykanizsa	Nagykanizsa, Zalaegerszeg	Zalakaros
Miháld	Miháld	Miháld	Nagykanizsa	Zalakaros
Murakeresztúr	Murakresztúr	Murakresztúr	Nagykanizsa	Zalakaros, Hévíz
Nagykanizsa	Nagykanizsa	Nagykanizsa	Nagykanizsa	Zalakaros, Letenye, Alsópáhok, Hévíz
Nagyrada	Zalakaros, Zalaszabar, Nagykanizsa	Nagykanizsa, Zalaegerszeg	Nagykanizsa, Zalaegerszeg	Zalakaros, Hévíz
Nagyrécse	Nagyrécse	Nagyrécse	Nagykanizsa	Zalakaros
Nemespátró	Nagykanizsa	Nagykanizsa, Surd	Nagykanizsa	Zalakaros, Csokonyavisonta, Lenti
Orosztony	Gelse, Zalaszabar, Nagykanizsa	Nagykanizsa	Nagykanizsa	Zalakaros
Pölöskefő	Zalaszentbalázs, Gelse	Nagykanizsa	Nagykanizsa	Zalakaros
Pötréte	Gelse	Nagykanizsa	Nagykanizsa, Zalaegerszeg	Hévíz
Sand	Zalakaros	Nagykanizsa	Nagykanizsa	Zalakaros
Sormás	Nagykanizsa	Nagykanizsa	Nagykanizsa	Zalakaros
Surd	Nagykanizsa	Nagykanizsa	Nagykanizsa	Zalakaros, Csokonyavisonta
Újudvar	Újudvar, Nagykanizsa-Palin, Nagykanizsa	Újudvar, Nagykanizsa-Palin, Nagykanizsa	Nagykanizsa	Zalakaros
Zalakaros	Zalakaros	Nagykanizsa	Nagykanizsa	Zalakaros
Zalakomár	Zalakomár	Zalakomár	Nagykanizsa, Zalaegerszeg	Zalakaros, Hévíz
Zalamerenye	Zalakaros	Nagykanizsa	Nagykanizsa	Zalakaros
Zalasárszeg	Nagyrécse	Nagyrécse	Nagykanizsa	Zalakaros
Zalaszentbalázs	Zalaszentbalázs, Nagykanizsa	Zalaszentbalázs	Nagykanizsa, Zalaegerszeg	Zalakaros, Hévíz
Zalaújlak	Nagykanizsa, Zalakaros	Galambok	Nagykanizsa	Zalakaros

Forrás: Települési kérdőív

3.3.7. Lakásállomány változása

A humán erőforrás megőrzésének feltétele a letelepedések támogatása, az új otthonok teremtése, mely történhet önerőből - nagyon ritka - és külső (állami) segítséggel. A térség egyes településeire a szuburbanizáció jegyei jellemzőek, egyre több a Nagykanizsáról kitelepülő család. A mindinkább nagyvárosi jegyeket (tömeg, zsúfoltság, környezeti ártalmak) produkáló Nagykanizsa, az egekbe szökő lakásárak egyre több embert választásra sarkallnak: menni vagy maradni? A távolság nem akadály, a társulás településeinek lakói gépkocsival max. 30 perc alatt, autóbusszal max. 60 perc alatt elérik Nagykanizsát és a lakásfenntartás nem emészt fel olyan nagy összeget, mint egy nagykanizsai lakás Természetesen nem szabad tömeges elvándorlásokra számítani, bár a Nagykanizsa észak-északnyugati irányú települései a kivándorlás első célterületei.

A támogatáspolitika hatását érezhetjük a lakásépítések növekedésén is: a kistérség településeiben az elmúlt három év alatt az épített lakások száma (2000-ben 139 db) átlagosan több mint a duplájára (2003-ban már 332 db) emelkedett, melyben Nagykanizsának kiemelt szerepe van.

21.sz. táblázat A kistérség településeiben a lakásállomány és az épített lakások száma, 2000, 2003

Település	Lakásállomány (db)		Épített lakások (db)
Település	2000. év	2003. év	2000. év	2003. év	1000 főre jutó, 2003
Alsórajk	182	175	1	0	0,0
Balatonmagyaród	257	261	0	1	1,9
Belezna	306	288	0	2	2,3
Bocska	153	142	0	0	0,0
Börzönce	44	35	0	0	0,0
Csapi	88	88	0	3	16,1
Eszteregnye	263	277	0	3	3,9
Felsőrajk	328	316	0	0	0,0
Fityeház	249	250	1	3	4,1
Füzvölgy	53	51	0	0	0,0
Galambok	473	502	5	4	3,2
Garabonc	301	263	0	1	1,3
Gelse	460	463	4	0	0,0
Gelsesziget	96	92	0	1	3,7
Hahót	529	500	0	1	0,8
Homokkomárom	80	79	0	0	0,0
Hosszúvölgy	69	77	0	0	0,0
Kacorlak	97	89	0	0	0,0
Kerecseny	164	165	0	0	0,0
Kilimán	99	101	1	0	0,0
Kisrécse	90	93	0	2	10,3
Liszó	160	164	0	3	6,9
Magyarszentmiklós	99	100	0	0	0,0
Magyarszerdahely	166	165	1	1	1,8
Miháld	355	370	1	1	1,1
Murakeresztúr	698	682	0	1	0,5
Nagybakónak	221	225	0	0	0,0
Nagykanizsa	20446	20950	70	244	4,8
Nagyrada	223	198	1	0	0,0
Nagyrécse	345	362	1	6	5,7
Nemespátró	165	165	0	0	0,0
Orosztony	226	226	1	0	0,0
Pat	138	134	0	1	4,1
Pölöskefő	171	160	0	0	0,0
Pötréte	157	151	1	0	0,0
Sand	199	196	0	1	2,1
Sormás	318	312	1	3	3,3
Surd	250	244	2	0	0,0
Szepetnek	559	551	0	1	0,6
Újudvar	335	344	2	6	5,9
Zalakaros	552	793	44	35	22,1
Zalakomár	1077	1047	0	4	1,3
Zalamerenye	138	139	0	1	5,2
Zalasárszeg	36	43	0	1	10,4
Zalaszabar	270	262	0	0	0,0
Zalaszentbalázs	353	344	1	1	1,1
Zalaszentjakab	142	140	0	1	2,6
Zalaújlak	79	82	1	0	0,0
*Térség összesen.*	*32259*	*32856*	*139*	*332*	*4,0*
Zala megye összesen:	117113	120402	754	1468	4,9

Forrás: Zala Megye Statisztikai Évkönve 2000, 2003

A lakásállomány számait vizsgálva kitűnik, hogy azok a települések, amelyek az elmúlt időszakban növelni tudták népességüket,ott fellelhető az otthonteremtés sorozata, főként kiugró ez – Nagykanizsán kívül - Eszteregnye, Galambok, Hosszúvölgy, Miháld, Nagyrécse, Újudvar, Zalakaros és Zalasárszeg településeken. Az öregedő településeket jól mutatja megszűnő lakások magas száma, melyek leginkább a kistelepüléseken jellemzők.

A táblázatból kitűnik, hogy a térségben (4,0 lakás/1000 lakos) az építkezési kedv átlagosan lanyhább, mint megyei szinten (4,9 lakás/1000 lakos).

3.3.8. Az infrastruktúra műszaki elemei

Vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás

A vízellátás fogalma alatt a történeti fejlődés során mást-mást értettek. A jelenlegi műszaki színvonalon közműves vízellátásról beszélünk, melynek lényege, hogy a szabványban meghatározott minőségű ivóvíz a fogyasztó közelében (közkút, kerti csap, stb.) vagy közvetlenül a felhasználás helyén biztosított.

Magyarországon - a vízkészletek egyenlőtlen eloszlása következtében - a vízellátás településenként eltérő mértékben és módon biztosítható. Az ivóvíz céljára használható vízkészletek általában nem a fogyasztó közelében lelhetők fel. Az adottságok településenként változnak, így a vízellátás is eltérő folyamat eredményeként biztosítható.

22.sz. táblázat A kistérség településeinek vízellátással kapcsolatos adatai, 2003

Település	Közüzemi ivóvíz-hálózatba kapcsolt lakások		Közüzemi csatornahálózatba kapcsolt lakások
Település	Száma (db)	Aránya (%)	Száma (db)	Aránya (%)
Alsórajk	173	98,9	0	0
Balatonmagyaród	259	99,2	0	0
Belezna	286	99,3	0	0
Bocska	132	93,0	0	0
Börzönce	35	100,0	0	0
Csapi	81	92,0	0	0
Eszteregnye	267	96,4	0	0
Felsőrajk	316	100,0	0	0
Fityeház	249	99,6	0	0
Füzvölgy	51	100,0	0	0
Galambok	493	98,2	335	66,7
Garabonc	263	100,0	0	0
Gelse	460	99,4	285	61,6
Gelsesziget	91	98,9	58	63,0
Hahót	499	99,8	249	49,8
Homokkomárom	79	100,0	0	0
Hosszúvölgy	73	94,8	0	0
Kacorlak	89	100,0	67	75,3
Kerecseny	142	86,1	0	0
Kilimán	101	100,0	0	0
Kisrécse	89	95,7	0	0
Liszó	161	98,2	0	0
Magyarszentmiklós	100	100,0	0	0
Magyarszerdahely	165	100,0	0	0
Miháld	358	96,8	0	0
Murakeresztúr	682	100,0	461	67,6
Nagybakónak	223	99,1	0	0
Nagykanizsa	20887	99,7	19287	92,1
Nagyrada	198	100,0	0	0
Nagyrécse	360	99,4	276	76,2
Nemespátró	164	99,4	0	0
Orosztony	211	93,4	0	0
Pat	132	98,5	0	0
Pölöskefő	160	100,0	0	0
Pötréte	151	100,0	0	0
Sand	195	99,5	0	0
Sormás	308	98,7	280	89,7
Surd	244	100,0	0	0
Szepetnek	551	100,0	0	0
Újudvar	340	98,8	230	66,9
Zalakaros	793	100,0	760	95,8
Zalakomár	1003	95,8	730	69,7
Zalamerenye	139	100,0	0	0
Zalasárszeg	39	90,7	0	0
Zalaszabar	260	99,2	0	0
Zalaszentbalázs	344	100,0	0	0
Zalaszentjakab	135	96,4	0	0
Zalaújlak	79	96,3	0	0
*Térség összesen.*	*32610*	*99,3*	*23018*	*70,1*
Zala megye összesen:	114523	95,1	71054	59,0

Forrás: T-STAR 2003

A kistérség ivóvízzel ellátott lakásállomány tekintetében szinte 100%-osan kiépített, Kivéve Kerecsenyt, ahol a kiépítettség csupán 86,1%-os.

A mind magasabb csatornázottsági arány elérése napjainkban már elengedhetetlen feltétel az egészséges környezet kialakításában, további formálásában. Az ivóvízellátáshoz szorosan kapcsolódik a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat megléte kiépítése. A kistérség települései ezen infrastrukturális mutatót tekintve rendkívül hátrányban vannak, hiszen a 48 településből csupán 12 (!) településen épült ki – nem száz százalékosan – a közcsatorna hálózat. Azonban még így is magasan a megyei átlag (59%) felett van a kistérségi 70,1%-os arány. Egy kivételével valamennyi helyen biológiailag is tisztított szennyvíz kerül továbbításra, a kivételt Hahót jeleni, ahonnan III. tisztítási fokozatú szennyvíz távozik.

Villamos energia ellátás

A kistérség 100%-osan ellátottnak tekinthető, néhány külterületi lakott hely kivételével, ill. ahol a mezőgazdasági nagyüzem megszűnésével és saját villamos hálózati transzformátorállomásának kikapcsolásával ellátás nélkül maradt egyelőre. A privatizációs feltételek meghatározásánál az önkormányzatok feladata e fogyasztóhelyek alapellátásának előírása. Az áramszolgáltató az E-ON Rt.

Gázellátás

Ez az elem - csakúgy, mint a már előzőekben tárgyalt szennyvízcsatorna - kiépítése szintén az egészségesebb környezet kialakítását segíti. A kényelmesebb, tisztább fűtési módot azonban nem mindenki tudja finanszírozni, legalábbis, ami a bevezetését illeti. Ott, ahol a lakosság terhei minden külön hatás nélkül is nagyok, a gázprogram elindítása nagy költségeket róna az emberekre. Így volt ez a nagykanizsai térségében is, ahol 1950 óta jelen van a vezetékes gáz. Mára elmondhatjuk, hogy Börzönce, Kisrécse, Pat, Sand, Zalamerenye, Zalasárszeg és Zalaszentjakab kivételével mindenütt elérhető a gáz.

23.sz. táblázat A kistérség gázellátásának jellemzői, 2003

Település	Közüzemi gázhálózatba kapcsolt lakások
Település	Száma (db)	Aránya (%)
Alsórajk	53	30,3
Balatonmagyaród	191	73,2
Belezna	42	14,6
Bocska	27	19,0
Börzönce	0	0,0
Csapi	37	42,0
Eszteregnye	178	64,3
Felsőrajk	77	24,4
Fityeház	106	42,4
Füzvölgy	39	76,5
Galambok	341	67,9
Garabonc	186	70,7
Gelse	137	29,6
Gelsesziget	36	39,1
Hahót	127	25,4
Homokkomárom	17	21,5
Hosszúvölgy	33	42,9
Kacorlak	23	25,8
Kerecseny	20	12,1
Kilimán	29	28,7
Kisrécse	0	0,0
Liszó	38	23,2
Magyarszentmiklós	72	72,0
Magyarszerdahely	71	43,0
Miháld	99	26,8
Murakeresztúr	282	41,3
Nagybakónak	36	16,0
Nagykanizsa	21998	105,0
Nagyrada	132	66,7
Nagyrécse	269	74,3
Nemespátró	42	25,5
Orosztony	34	15,0
Pat	0	0,0
Pölöskefő	32	20,0
Pötréte	51	33,8
Sand	0	0,0
Sormás	241	77,2
Surd	45	18,4
Szepetnek	399	72,4
Újudvar	301	87,5
Zalakaros	1079	85,2
Zalakomár	676	103,1
Zalamerenye	0	0,0
Zalasárszeg	0	0,0
Zalaszabar	126	48,1
Zalaszentbalázs	69	20,1
Zalaszentjakab	0	0,0
Zalaújlak	29	35,4
*Térség összesen.*	27820	84,7
Zala megye összesen:	114523	76,1

Forrás: T-STAR 2003

3.4. A Nagykanizsai kistérség SWOT analízise

A helyzetelemzés összefoglalójaként összeállítottuk a térség SWOT analízisét. Ezen következtetések összegzésekor nemcsak az előző fejezetekben alkalmazott statisztikai elemzések eredményeit, a kérdőívek és az interjúk idevonatkozó kérdésekre adott válaszait tüntettük fel, hanem a területfejlesztési dokumentumokban megtalálható jellemzéseket is átvettük. Így előfordul, hogy olyan megállapítás is van a SWOT analízisben, melyről jelen tanulmányban nem tértünk ki részletesen (pl. mezőgazdaság), azonban a korábban elkészült térségi dokumentumok széleskörűen foglalkoztak a témával és az ottani megállapítások jelenleg is érvényben vannak.

Erősségek

· Kedvező földrajzi elhelyezkedés:

· a határokhoz (Ausztria, Szlovénia, Horvátország) és

· kiemelt idegenforgalmi helyekhez való közelsége,

· É-D és K-NY irányú tranzit-csomópont

· Gazdag természeti kincsek, értékek:

· föld,

· gazdag hévíz adottságok, vizek,

· szénhidrogén bányakincs, tőzegvagyon,

· erdők,

· nagy arányú természetes, természetközeli területek

· Meglevő idegenforgalmi adottságok:

· Változatos, vonzó természeti-, táji adottságok,

· védett értékek és műemlékek,

· gyógyhatású termálvíz kincs, horgásztavak,

· vendégszeretet,

· kulturális hagyományok,

· változatos szabadidő-eltöltési lehetőségek (lovaglás, túrázás, vadászat)

· Rendezett és jellegzetes épített környezet, településkép

· Magas erősültségi fok, kitűnő vadállomány

· Kiemelkedő szőlő- és gyümölcstermesztés

· Kedvező adottságok gyepgazdálkodáshoz, legeltetéshez

· Erős ipari bázis (élelmiszer-feldolgozóipar, faipar), fejlett ipari kultúra

· Szabad képzett munkaerő

· Meglévő nemzetközi kapcsolatok (német, francia, osztrák, olasz, svájci, finn, izraeli, román, horvát, szlovén).

· Nemzeti, cigány és kisebbségi hagyományok, kapcsolatok

· Két város elkülönült szerepkörrel:

· Nagykanizsa - kereskedelmi-logisztikai központ,

· Zalakaros - kiemelt üdülőhely

Gyengeségek

· Aprófalvas településhálózat és az egyes települések perifériára ill. háttérbe szorulása,

· Közlekedési infrastruktúra hiányosságai:

· Nagykanizsa központúság,

· zsáktelepülések,

· leromlott állapotú községi belterületi úthálózat,

· a vasúti és közúti főútvonalakra való rácsatlakozás nehézségei,

· hegyi utak rossz állapota.

· Gazdasági – foglalkoztatási nehézségek:

· rossz ipari szerkezet

· magas munkanélküliség,

· a népesség fogyása és fokozatos elöregedése,

· alacsony iskolázottság,

· magasabb iskolai végzettségűek elvándorlása,

· korlátozott felnőttoktatás,

· kisebbségi rétegek közhasznú foglalkoztatási nehézségei,

· roma esélyegyenlőség biztosításának hiánya,

· nagyarányú ingázás

· A mezőgazdaság gyenge pontjai:

· alacsony jövedelemtermelő képesség,

· elavult technikai háttér,

· rossz termelési struktúra,

· alacsony szintű szervezettség,

· integráció hiánya,

· rendezetlen tulajdonviszonyok,

· kedvezőtlen értékesítési pozíció,

· növekvő parlagterületek

· Idegenforgalmi hiányosságok:

· térségi turisztikai arculat hiánya,

· összehangolt marketingtevékenység és menedzsment hiánya,

· szegényes szálláshely- és szabadidős program kínálat,

· hiányos és alacsony színvonalú szolgáltatások,

· csökkenő vendégszám,

· kulturális rendezvények kevés száma,

· kerékpárutak kiépítetlensége,

· vállalkozók többségének alulképzettsége,

· hiányzó térségi specifikumok,

· szezonalitás

· Környezetvédelmi hiányosságok: hulladékelhelyezés, csatornázatlanság

· Megújuló energiaforrások kihasználatlansága

· Szociális infrastruktúra szegényessége

· Önkormányzati forráshiány

· Regionális intézmények hiánya

· Települési önérdekek és térségfejlesztés érdekeinek ütközése

Lehetőségek

· Gazdaságföldrajzi előnyök kihasználása:

· közúti határátkelő nyitása a térségben,

· autópálya-csomópont létesítése,

· hiányzó településközi utak megépítése

· hagyományos gazdasági profilok, kereskedelem, szállítmányozás (ide értve a légi szállítást is) felelevenítése, fokozása,

· a térség logisztikai szerepkörének kifejlesztése (Nagykanizsa, valamint az alközpontok Rédics, Zalakomár, Letenye és a Sármelléki repülőtér)

· A kiaknázatlan/részben kiaknázott természeti kincsek feltárása

· a termálvízkincs jobb kihasználása megújuló energiahasznosítók létrehozásával, megfelelő korlátozással,

· egyéb megújuló energiahasznosítás (pl. energiaerdők, repcetermesztés)

· speciális és tájfajta/őshonos termékek, pl. primőrök, gyógynövények, vetőmag termelésével növelni lehetne a geotermikus energiaforrások kihasználását

· Idegenforgalom fejlesztése

· egységes arculat, komplex turisztikai termék megfogalmazása

· megfelelő menedzsment kialakítása, széleskörűen meghatározott feladatokkal

· Tourinform iroda szerepének növelése,

· a termálvízkincs jobb kihasználása, a meglévő fürdő bővítésével, illetve új strandfürdő létrehozásával, megfelelő korlátozással,

· szálláskapacitás növelése

· falusi turizmus fejlesztése

· alternatív turizmus meghonosítása

· túraútvonalak kijelölése

· borút létrehozása

· kerékpárutak építése, kijelölése

· jóléti víztározók, üdülőövezetek kialakítása

· a vadászturizmusban rejlő lehetőségek jobb kihasználása,

· lovas turizmus fejlesztése, kapcsolódás a főbb útvonalakhoz (Ausztria-Balaton lovasút),

· a Dráva-Mura és a West Pannon régiók turisztikai célú kapcsolatainak erősítése, közös termékek létrehozása

· építészeti emlékek helyi védelem alá helyezése

· műemlékek állagmegóvása

· kulturális rendezvények támogatása, hagyományőrző csoportok alakítása

· kvalifikáció növelése a turisztikai ágazatban

· turisztikai szezon meghosszabbítása

· A gyümölcs-, szőlő- és bortermelés fejlesztése, borpalackozó létesítése

· Erdő-, fafeldolgozás, vadgazdálkodás lehetőségeinek kiaknázása

· Az élelmiszer-feldolgozó kapacitás kihasználása

· Ökogazdálkodás

· A rendelkezésre álló szabad munkaerő foglalkoztatása a település rehabilitáció részeként,

· Új munkahelyek teremtése

· Oktatás, képzés fejlesztése

· Informatikai infrastruktúra erősítése

· A kistérség területén korábban létrejött társulások közötti egyértelmű és határozott együttműködés a kohézió erősítése érdekében

· Civil szféra megerősítése

Veszélyek

· A térség gazdasági fejlődésének lelassulása

· Közlekedési infrastruktúra fejlesztésének elmaradása

· Nemzetközi hálózatokból történő kimaradás

· Települések közötti különbségek növekedése, egyes települések leszakadása

· Az idegenforgalom hanyatlása

· az idegenforgalmi célok megvalósításához szükséges szemléletváltás elmaradása

· koordináló szervezet hiányában a turizmus esetlegessé válik

· információ és egységes arculat/megjelenés hiányában a turisták számának csökkenése

· szegényes szállás- és programkínálat miatt az alacsony idegenforgalmi bevétel stagnálása

· a célok nem kellő összehangoltsága miatt a források szétforgácsolódása

· műemlékek, kihasználatlan épületek állagromlása

· Humán erőforrások megújításának elmaradása

· a munkanélküliség helyenként magas szintjének állandósulása

· újabb munkahelyek, illetve munkalehetőségek hiányában a térség népesség-megtartó képességének csökkenése,

· a fiatalok és magasabb képzettségűek elvándorlása, a térség további elöregedése

· képzetlen munkaerő arányának növekedése

· Birtokrendezés elmaradása

· Termelési erőforrások minőségi és mennyiségi csökkenése

· A termelők és a feldolgozók közötti kooperáció hiánya minőségi romláshoz vezet az élelmiszer előállításban

· A felszíni vizek minőségi romlása, a vízelvezetés és pangó vizes területek vízrendezésének hiánya

· Természeti környezet túlterhelése, környezetszennyezés

· Növekvő érdekellentétek települések és korábbi társulások között, mely a fejlődést hátráltatja

A települési önkormányzatok számára kiküldött kérdőívre érkezett válaszok alapján a gazdaság és társadalom különböző jellemzőit a települések saját környezetükben az alábbi módon értékelik.

13.ábra A települések önértékelése

Forrás: Települési kérdőívek

4. A Nagykanizsai Kistérség stratégiai programja

A stratégiai program célja kettős: egyrészt azon fejlesztési szükségletek meghatározása, melyek révén megvalósítható a jövőkép, másrészt az egyes céloknak a térség szereplői által történő megvalósíthatóságának, a megvalósítás feltételeinek vizsgálata. Ezen célok részcélokra bomlanak, melyek között akadnak olyanok is, melyek szükségszerűek ugyan, de megvalósításuk nem a kistérség feladata (M7, M9 autópálya). A kistérség által megvalósítandó célok mindegyike nem felelhet meg a rövid- és középtáv határainak, hiszen vannak olyan célkitűzések, melyek megvalósításának feltételei adottak, mások megvalósításához azonban a konkrét feltételeket még meg kell teremteni. A stratégia során nem vonatkoztathatunk el a térségen kívüli szereplők (pl. állam) által indukált fejlesztésektől, azonban a programnak nem célja ezen beruházások részletes megtárgyalása, annál inkább feladata azonban a kistérség által kezdeményezett fejlesztési elképzelések összegzése, rendszerezése.

Módszertanilag a Nagykanizsai kistérség komplex fejlesztési koncepciója több elvárásnak is próbál megfelelni. Erőteljesen támaszkodik egyrészt a nagyobb területi egységek (Nyugat-Dunántúli régió, Zala megye) programdokumentumaiban megfogalmazott fejlesztési irányvonalakra (ld. 2.1 és 2.2. fejezetek), másrészt megpróbálja szintetizálni a térség területét érintő társulások korábban elkészített fejlesztési terveiben megfogalmazott célokat (ld. 2.3. fejezet). A 18/1998. (VI. 25.) KTM rendeletben és a Miniszterelnöki Hivatal Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal által kiadott Útmutatóban foglaltakon túl a program készítőinek figyelembe kellett vennie a jelenleg zajló tervezési folyamatot, mely az Európai Unió 2007-20013 közötti tervezési időszakára vonatkozó célterületeket határozza meg. Mindezen követelményeknek való együttes megfelelés viszonylag nehéz, azok eltérő tartalma miatt. Jelen dokumentumban a régió jövőképét, az azt megvalósító célkitűzések felsorolását a prioritások és az intézkedések rendszere és a projektjavaslatok, mint operatív program követik.

4.1. A Nagykanizsai kistérség jövőképe

A helyzetértékelésben feltárt térségi adottságok közül a kistérség jövőképét alapvetően az alábbi, döntően a földrajzi elhelyezkedésből és a kedvező idegenforgalmi lehetőségekből táplálkozó tényezők befolyásolják:

Ausztria, Szlovénia és Horvátország közelsége;
A térség a majdan kialakuló észak-déli és kelet-nyugati közlekedési-gazdasági-innovációs tengely csomópontja;
Jelentős hazai és nemzetközi idegenforgalmi központ.

Figyelembe véve az interjúk és a visszaküldött települési kérdőíveknek a kistérség jövőjére vonatkozó fejezeteit is a kistérség jövőképére az alábbi „Jövőkép” vetíthető előre:

A Nagykanizsai Többcélú Kistérség az Adriai-tenger hazai „kapuja”

A kistérség az É–D és K–NY irányú fejlesztési tengely gazdasági-innovációs pólusává válik, logisztikai-kereskedelmi, valamint nemzetközi idegenforgalmi központokkal, tartamosan és széles körűen felhasznált természeti erőforrásokkal

4.3. Célkitűzések

A fentiekben megfogalmazott „Jövőkép” elérése érdekében a kistérség számára az alábbi általános célok fogalmazódnak meg:

1. A térség életszínvonalának növelése a foglalkoztatottság növelése, az elvándorlás megállítása és a megújulásra kész helyi közösségek révén.

§ Megélhetés, munkavállalás helyi feltételeinek javítása, helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása.

§ Műszaki infrastruktúra és humán szolgáltatások fejlesztése a lakossági szükségletekre alapozva

§ Fiatal korú lakosság problémáinak felkarolása és kezelése

2. A helyi természeti erőforrások tartamos hasznosítása a biológiai sokféleség megőrzése érdekében, az agrárgazdaság hagyományaira alapozva.

§ Alternatív, kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek bővítése

§ Tájrehabilitáció

§ Természeti adottságoknak megfelelő területhasználat és gazdálkodás

3. Természeti és épített értékeken alapuló turisztikai potenciál növelése.

§ Térség hagyományainak, kulturális örökségének megismerése, megőrzése

§ Természeti és épített környezet állagmegőrzése

§ Egységes térségi idegenforgalmi arculat kialakítása

§ Minőségi szolgáltatások és programok kialakítása, továbbfejlesztése

4. Kistérségen belüli társadalmi-gazdasági kohézió kialakítása.

§ Térségi szemlélet erősítése, közösségfejlesztés

§ Civil szervezetek megerősítése, fejlesztésekbe történő bevonásuk

§ Információs – kommunikációs technikák fejlesztése

5. Helyi innovatív gazdaság megerősítése, a térség gazdasági pozíciójának, versenyképességének erősítése.

§ Térségi közlekedési hálózat fejlesztése

§ Szakképzett munkaerő helyben tartása

§ Kis-és középvállalkozások támogatása

Ezek térséget átfogó olyan célok, amelyek a kistérségi és a helyi szereplő által megvalósítandó fejlesztési tevékenységek számára is hosszú távon irányt mutatnak Ennek a hosszú távra szóló célrendszernek az elérését középtávú stratégiai programok (prioritások) segítik. A stratégiai programok rövid távú operatív programokon (intézkedések) keresztül valósulnak meg.

4.4. Stratégiai programok

A kistérség erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei, vagyis a SWOT analízis alapján, a kistérség megfogalmazott jövőképe és célrendszere alapján az alábbi prioritásokat javasoljuk.a Nagykanizsai Többcélú Kistérségi Társulás számára.

Stratégiai programok
1. prioritás	2. prioritás	3. prioritás	4. prioritás
Idegenforgalmi potenciál növelése	Gazdaságfejlesztés	Humán erőforrás fejlesztése	Térségi kohézió erősítése

Operatív programok
1.1. Termálturizmus komplex turisztikai kínálatának kialakítása	2.1. A térség logisztikai szerepének kifejlesztése	3.1. Képzési programok a munkaerőpiaci igényekhez igazodva	4.1. Térségi információs hálózat kialakítása
1.2. Aktív turizmus fejlesztése	2.2. Megújuló energiaforrások környeztebarát hasznosítása	3.2. Szociális és egészségügyi ellátórendszer, gondozóhálózat kiéíptése	4.2. Térségi Közéleti Fórum elindítása a párbeszédért
1.3. Bor- és gasztronómiaturizmus fejlesztése	2.3. Agrárgazdaság diverzifikációja	3.3. Helyi civil kezdeményezések támogatása	4.3. Kistérségi menedzsmentszervezet kialakítása
1.4. Falusi turizmus fejlesztése	2.4 Kis- és középvállalkozások fejlesztése
1.5. Kulturális örökség és épített környezet védelme
1.6. Turisztikai menedzsment szervezet kialakítása
Átfogó intézkedések: tartamos környezeti erőforrás-gazdálkodás, esélyegyenlőség biztosítása

[1] Megfontolandónak tartjuk a későbbiekben az országos tervezési munkálatoknak a felvonultatását is – Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK), II. Nemzeti Fejlesztési Terv (II.NFT), Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) – hiszen ezen nemzeti szintű tervezési dokumentumok is jelenleg vannak kidolgozás, esetleg már társadalmi egyeztetés alatt.

[2] Továbbá művelődési és kulturális, valamint kereskedelmi és gazdasági intézményekre, melyekre azonban jelenleg nem térünk ki.

[3] Jelenleg készül a Nyugat-dunántúli régió egészségügyi fejlesztési tervének II. fázisa, mely kistérségi szinten elemzi az egészségügyi ellátó struktúrát, majd azokra javallatot is ad. A térségre jellemző elemzések a terv készítésével kerülhetnek át ezen fejezetbe.

Dokumentum	Készítő	Készítés dátuma	Megfogalmazott fejlesztési prioritások	A térségre vonatkozó fejlesztési javaslatok
A Nyugat-Dunántúli régió területfejlesztési programja	MTA RKK NYUTI	2000	1. prioritás Humánerőforrás fejlesztés 2. prioritás Vállalkozás és technológiai innováció 3. prioritásRégióépítés 4. prioritás Életminőség javítása	A program 3. prioritásaként megfogalmazott Régióépítés intézkedései között a „Kézfogás – a régióhatáron átnyúló együttműködés” intézkedés tartalmaz a Nagykanizsai kistérségre vonatkozó utalást. A hazai régióhatárokon átnyúló együttműködések között említi a Dél-Dunántúli régióval történő együttműködés részelemeként az M7-es kapcsolódását és a Nagyknaizsa-Csurgó mezorégiót.
“KILÁTÓ” intézkedés
A Nyugat-dunántúli Régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja	Horwath Consulting Kft., Szemrédi Turisztikai Tanácsadó Konzorcium	2000	1. Stratégiai program: A fürdők tudatos termékfejlesztése 2. Stratégiai program: Marketingtevékenység fejlesztése 3. Stratégiai program: Humán erőforrás fejlesztés 4. Stratégiai program: Szervezet- és intézményfejlesztés 5. Stratégiai program: Komplex kínálat létrehozása	A koncepció illetékességi területe a régió területe, ám ez nem esik egybe a turisztikai régió területével. A Nagykanizsai kistérésg területén a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióhoz nem tartozó balatoni háttértelepülések: Balatonmagyaród, Galambok, Garabonc, Nagyráda, Zalakaros, Zalamerenye, Zalaszabar, azonban e kimaradó településeknek a termálrégióhoz való tartozása termékfejlesztési, marketing és szervezeti szempontból is fontos és szükségszerű. A prioritásokhoz tartozó intézkedések úgy kerültek megfogalmazásra a programban, hogy a kistérség kiemelt településeinek bármelyikén megvalósíthatóak. Kiemelten jelenik azonban meg zalakarosi fürdő bővítése, nemzetközi pozíciójának erősítése A fürdők műszaki-technikai infrastruktúrájának klaszter-csoport fejlesztése intézkedésen belül.
“ELÉRHETŐSÉG” intézkedés
A Nyugat-dunántúli Régió Észak-Déli gazdasági és közlekedési tengelyének területfejlesztési programja I-III. szakasz	Excellence Rt.	2001	1. Stratégiai program: Gazdaságfejlesztés 2. Stratégiai program: Közlekedésfejlesztés 3. Stratégiai programMűszaki infrastruktúra fejlesztés 4. Stratégiai program: Környezet és természetvédelem 5. Stratégiai program: Szektorsemleges területfejlesztési feladatok	A Gazdaságfejlesztés prioritáson belül a Különleges gazdasági programok intézkedésen belül jelenik meg a Nagykanizsai Logisztikai Központ létesítése, hogy a termelési és a szolgáltatási feltételek javításával segítse elő a gazdasági szerkezetátalakítást. A Közlekedésfejlesztés prioritáson belül Az észak-déli tengelyt érintő gyorsforgalmú hálózat fejlesztése intézkedésben: M7 Nagykanizsa – Letenye, M9 Zalaegerszeg – Nagykanizsa (M76 – M7) engedélyeztetési tervek, műszaki előkészítése szerepel. A Nemzetközi vasúti törzshálózat intézkedésen belül a programmegfogalmazza a Szombathely – Zalaegerszeg – Nagykanizsa szakasz engedélyezési terveinek elkészítését.
A Nyugat-dunántúli Régió és a Közép-dunántúli Régió összközlekedési hálózatfejlesztési koncepciója (GVK-H-D)	KÖzlekedéstudományi Intézet Rt	2000		A program a ahálózat megvalósítására 9 változatot sorol fel, melyek érintik a Nagykanizsai kistérséget, több módon vázolva fel régiók közlekedési hálózatának megvalósítását.
A Nyugat-dunántúli Régió Kerékpáros-turisztikai Marketingstratégiája	Magyar Kerékpáros Klub	2003		A kistérségre vonatkozó kerékpáros-turisztikai marketingstratégia alapvetően két termékkosarat ajánl: „Mura mente” és „Falusi turizmus a szomszédos kultúrák találkozásánál”.
„ÉLETTERÜNK” intézkedés
A kistelepülések szennyvízelhelyezésének megoldása	ÖKOHYDRO Kft.	2000		A Nagykanizsai kistérségben Börzönce, Csapi, Kerecseny, Kisrécse, MIháld, Nagybakónak, Pat, Pötréte, Sand, Zalasárszeg, Zalaújlak települések szennyvízkezelésének megoldását egyedi megoldással javasolja a program.
Alternatív energia felhasználás – Zalai geotermikus energiahasznosítás Területfejlesztési programja, Geotermikus mintaerőmű a Nyugat-dunántúli régióban	PYLON Kft.	2000		A Zala Megyei Területfejlesztési Tanács a program kidolgozása közben a Nagykanizsai-Bajcsa térségi területet választotta geotermikus átalakítóhely-telepként, ezzel a villamosenergia és kapcsolt hőenergia termelő-átalakító blokkok beépítését javasolta.
Nyugat-dunántúli Regionális Környezetgazdálkodási Program	Tóth Gábor	2003	1. Stratégiai program: Környezeti és társadalmi szemléletváltozás 2. Stratégiai program: A biológiai sokféleség megőrzése 3. Stratégiai program A környezeti forrástér fenntartható hasznosítása 4. Stratégiai program: Környezet és természetvédelem 4. Stratégiai program A fenntarthatóságot szolgáló infrastruktúra alkalmazása 5. Stratégiai program: Integrált és nyitott intézményrendszer kiépítése	Környezeti és társadalmi szemléletváltozás prioritásbanmegfogalmazott Komplex hulladékgazdálkodási és szennyvíztisztítási technológiák alkalmazása intézkedésben jelenk megA Nagykanizsai beruházás esetében is már a komplex hulladékgazdálkodási szemlélet szem előtt tartásával kell eljárni, a lerakás mellett a hulladékgazdálkodás egyéb létesítményeit is meg kell valósítani. Ilyenek a hulladékgyűjtő szigetek, udvarok, átrakóállomások, komposztálók, válogatók.

Dokumentum címe	Készítője	Készítés időpontja	Megfogalmazott fejlesztési prioritások/stratégiai programok
Nyugat-dunántúli regionális szociális program	DHV Magyarország Kft.	2002	· Megújuló, a valódi problémákat kezelni képes szociális szakértelem, innovációs készség és hálózatszerűen működő szociális ellátórendszer biztosítása. · Helyi cselekvések, közösségi kezdeményezések, civil jelenlét erősítése. · Az egyes települések, kistérségek szociális problémák és ellátatlanságok terén jelentkező különbségeinek és hátrányainak mérséklése a régión belül. · Társadalmi elfogadás, befogadás, beilleszkedés (social inclusion) elősegítése. · Megélhetési problémák enyhítése, az önellátás, a független élet (independent living) elérhetőségének fokozása a különféle problémákkal küzdő, nehéz élethelyzetben lévő emberek csoportjai számára.
„Hátrányos helyzetű fiatalok speciális képzési és foglalkoztatási lehetőségei a Nyugat-dunántúli régióban” Stratégiai és Operatív Program	Reginnov Kft. Vasvár	2003	1. A hátrányos helyzetű fiatalok szükségleteinek megfelelő egymással együttműködő szolgáltató rendszer /oktatási-munkaügyi-szociális/ kiépítése és a meglévő területi egyenlőtlenségek csökkentése, 2. A hátrányos helyzetű fiatalok szükségleteinek megfelelő oktatás megteremtése, 3. A hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztatottságának és foglalkoztathatóságának javítása, 4. A társadalmi befogadás és beilleszkedés elősegítése.
Nyugat-Dunántúli Regionális szakképzés-fejlesztési program, 2004-2010 Stratégiai és operatív program	farsang zoltán hollósi szabolcs környei lászló	2004	1. A szakképzés minőségének és hatékonyságának javítása 2. A szakképzési kínálat és a munkaerő-piaci igények összehangolása 3. A munkavállalók foglalkoztathatóságának és alkalmazkodóképességének javítása 4. A szakképzésben érintett szereplők közti együttműködések ösztönzése, a szakképzés regionális jellegének erősítése

1.Idegenforgalmi potenciál növelése
1.1. Termálturizmus komplex turisztikai kínálatának kialakítása		1. Szolgáltatások, vendéglátás, kereskedelem mennyiségi és minőségi fejlesztése 2. Humán erőforrás fejlesztése az ágazatban, szakmai színvonal növelése érdekében szorosabb együttműködés a képzőintézményekkel 3. Gyógyszolgáltatások és egészségügyi háttér javítása 4. Kiegészítő szolgáltatások, programcsomagok megfogalmazása a különböző célcsoportoknak
1.2. Aktív turizmus fejlesztése		1. Lovasturizmus fejlesztése, lovasiskolai és kocsis szolgáltatás bővítése 2. Kerékpáros útvonalak kialakítása, szolgáltatások bevezetése (kölcsönzők, szervízek, túraajánlatok) 3. Ökoturizmus fejlesztése a természeti értékekre alapozva 4. Szezonalitás megszüntetése érdekében a téli sportok feltételeinek megteremtése
1.3. Bor- és gasztronómiaturizmus fejlesztése		1. Szervezeti fejlesztés a meglevő köztestületek bevonásával 2. Termékfejlesztés: térségi specialitások, helyi mezőgazdasági termékek összekapcsolása a vendéglátóhelyekkel 3. Bortermelők szakmai képzése 4. Borkínáló pincék létesítése a kijelölendő turistaútvonalak mentén
1.4. Falusi turizmus fejlesztése		1. Falusi szállásférőhelyek számának növelése 2. Komplex falusi életmód-ajánlatok kidolgozása 3. Faluszépítési mozgalmak ösztönzése
1.5. Kulturális örökség és épített környezet védelme		1. Hagyományőrzés felelevenítése 2. Kézműipar és tárgyalkotó népművészet, népi kismesterségek bemutatása 3. Épített örökség állagjavítása, rehabilitációja 4. Térségi fesztiválok szervezése, vásárok
1.6. Turisztikai menedzsment szervezet kialakítása		1. Képzett turisztikai szakemberek foglalkoztatása a megfelelő infrastruktúra hozzárendelésével 2. Térségi egyeztetések –akár viták- során a térség egységes arculatának megfogalmazása – közös turisztikai kép 3. Piackutatás, erőteljes marketing tevékenység 4. Együttműködés a sármelléki repülőtérrel a térség komplex kínálatára alapozva
2. Gazdaságfejlesztés
2.1. A térség logisztikai szerepének kifejlesztése	1. Közlekedésfejlesztés 2. Műszaki infrastruktúra fejlesztés 3. K+F együttműködés Veszprémi Egyetem kihelyezett intézményével
2.2. Megújuló energiaforrások környeztebarát hasznosítása	1. Termálhő hasznosítás 2. Bioenergia előállítása 3. Napenergia hasznosítás
2.3. Agrárgazdaság diverzifikációja	1. Mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztés (mezőgazdasági utak, gépek, berendezések) 2. Helyi termékek előállítása 3. Feldolgozó és tároló kapacitások bővítése 4. Erdőgazdálkodás (jóléti célú hasznosítás, hull. hasznosítás, fafeldolgozás) 5. Biotermékek előállítása 6. Legeltető állattenyésztés 7. Ökogazdálkodás 8. Termelői csoportok, értékesítési szövetkezetek támogatása
2.4 Kis- és középvállalkozások fejlesztése	1. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása 2. Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek bővítése 3. Vállalkozásbarát környezet kialakítása 4. Kezdő vállalkozások támogatása
3.Humán erőforrás fejlesztése
3.1. Képzési programok a munkaerőpiaci igényekhez igazodva	1. Felnőttoktatás kialakítása, bővítése 2. Helyi munkaerőpiaci szükségletek felmérése 3. A felmérés ismeretében a képzési struktúra átalakítása, új képzések indítása 4. Nyelvi képzés megerősítése, kiszélesítése
3.2. Szociális és egészségügyi ellátórendszer, gondozóhálózat kiépítése	1. Idősgondozás szolgáltatási köreinek kiépítése, szélesítése 2. Fogyatékkal élők ellátása 3. Egészségügyi felvilágosító programok indítása 4. Tanácsadói tevékenységek bevezetése, szélesítése 5. Egészségügyi ellátás, szolgáltatások térségi kiegyenlített elosztása
3.3. Helyi civil kezdeményezések támogatása	1. Civil szervezetek szerepének meghatározása 2. Fejlesztésekbe, feladatokba történő bevonásuk (pl. szociális szolgáltatások)
4. Térségi kohézió erősítése
4.1. Térségi információs hálózat kialakítása	1. Belső kommunikációs hálózat megteremtése 2. Rendszeres térségi kiadvány elindítása
4.2. Térségi Közéleti Fórum elindítása	A térségi párbeszéd elindítása, a kohézió érdekében egy meghatározott rendszerességgel összehívott fórum, melynek célja egyrészt a különböző szereplők bevonása a fejlesztésekbe, másrészt a közös gondolkodás elindítása, az érdekek egyeztetése, projektgenerálás, fejlesztés.
4.3. Kistérségi menedzsmentszervezet kialakítása	1. Kistérségek menedzserek felkészítése, szakmai képzése 2. Kapacitásbővítés felkészült szakemberekkel, a hozzárendelt infrastruktúrával 3. Szervezeten belüli feladatmegosztás közigazgatási és területfejlesztési feladatokra

Bevezetés

Előzmények

A koncepció illetékeségi területe

A koncepció és fejlesztési program felépítése

A koncepció készítése során alkalmazott módszerek

1. A Nagykanizsai Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásának előzményei

1.1. A járási rendszertől a többcélú kistérségig

1.2. A Nagykanizsai Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásának előzményei

1.3. Egyéb típusú településközi kapcsolatok

2. A Nagykanizsai Kistérséget érintő fejlesztési koncepciók és programok feldolgozása és értékelése

2.1. A kistérség megjelenése a regionális fejlesztési dokumentumokban

2.2. Nagykanizsai kistérség Zala megye területfejlesztési dokumentumaiban

2.3. Az önkormányzati társulások fejlesztési dokumentumai

3. Helyzetértékelés

3.1. A kistérség pozíciója a Nyugat-Dunántúli régió kistérségeihez viszonyítva

3.2. Nagykanizsai kistérség helyzete Zala megyén belül

3.3. A térségfejlesztés társadalmi-gazdasági feltételei a Nagykanizsai Kistérségben

Természeti és építészeti értékek, kulturális rendezvények

Turisztikai ágazatok jellemzői a kistérségben

A térség szálláshelykínálata

Az oktatás intézményei

Kulturális élet, helyi társadalom

Szociális ellátás

Az egészségügyi ellátottság[3]

Vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás

Villamos energia ellátás

Gázellátás

3.4. A Nagykanizsai kistérség SWOT analízise

4. A Nagykanizsai Kistérség stratégiai programja

4.1. A Nagykanizsai kistérség jövőképe

4.3. Célkitűzések

4.4. Stratégiai programok

Település	Működő		Működő vállalkozások száma a mezőgazdaság , vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban	Működő vállalkozások száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban	Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban	Működő vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban	Működő vállalkozások száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban	Működő vállalkozások száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban	Működő vállalkozások száma az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban	Működő nonprofit szervezetek száma
Település	egyéni vállalkozások száma	társas vállalkozások száma összesen								Működő nonprofit szervezetek száma
Alsórajk	14	4	4	2	4	5	0	1	1	0
Balatonmagyaród	16	7	6	0	4	3	3	2	2	4
Belezna	20	3	8	0	0	6	2	2	3	7
Bocska	8	2	1	2	4	0	1	0	2	0
Börzönce	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
Csapi	14	2	1	0	0	2	1	0	2	0
Eszteregnye	40	11	16	5	9	6	1	6	4	5
Felsőrajk	22	4	4	2	5	1	2	0	8	5
Fityeház	24	4	3	1	3	11	1	3	4	2
Füzvölgy	6	5	3	1	0	4	0	1	1	0
Galambok	57	29	10	13	11	16	10	6	15	8
Garabonc	32	13	12	3	1	10	4	1	8	8
Gelse	42	17	12	6	7	10	2	5	10	9
Gelsesziget	10	1	0	3	1	2	0	1	4	2
Hahót	36	26	10	9	8	13	1	1	8	8
Homokkomárom	6	2	2	1	1	2	1	0	1	6
Hosszúvölgy	10	2	1	2	3	1	1	0	3	0
Kacorlak	3	5	1	0	2	2	0	0	3	0
Kerecseny	5	0	1	0	1	3	0	0	0	2
Kilimán	5	2	0	1	1	2	1	1	0	0
Kisrécse	9	5	1	1	2	2	2	1	3	0
Liszó	22	2	6	4	2	3	2	2	2	3
Magyarszentmiklós	6	6	0	3	2	1	1	3	0	1
Magyarszerdahely	15	9	1	4	3	5	4	1	4	7
Miháld	27	8	7	1	5	10	1	2	7	9
Murakeresztúr	45	14	9	8	4	16	5	2	6	10
Nagybakónak	14	3	0	2	2	3	1	3	3	3
Nagykanizsa	2953	1765	143	426	353	1047	229	153	1457	367
Nagyrada	25	15	9	3	6	7	3	2	7	8
Nagyrécse	72	23	12	8	13	21	2	13	11	5
Nemespátró	11	3	2	1	0	3	3	2	2	3
Orosztony	10	2	4	0	1	3	1	1	0	1
Pat	5	2	3	0	1	0	1	1	1	1
Pölöskefő	5	5	1	0	2	1	1	0	3	2
Pötréte	10	7	2	3	2	4	2	1	3	4
Sand	19	3	10	1	1	3	1	2	1	3
Sormás	56	14	11	9	8	14	4	6	11	5
Surd	20	16	9	1	3	6	4	1	8	8
Szepetnek	67	19	10	9	12	18	5	7	13	12
Újudvar	35	13	6	8	6	11	3	1	4	8
Zalakaros	164	82	7	12	21	41	82	6	38	16
Zalakomár	94	19	15	6	11	28	7	6	22	8
Zalamerenye	7	7	4	0	2	4	2	0	2	3
Zalasárszeg	6	5	3	4	1	0	2	0	1	0
Zalaszabar	13	16	1	4	5	7	2	0	6	8
Zalaszentbalázs	27	11	4	7	4	10	2	0	8	10
Zalaszentjakab	6	0	1	0	1	2	1	0	1	2
Zalaújlak	9	2	3	1	2	1	2	0	2	0
Összesen	4122	2215	379	577	540	1370	406	246	1705	573