BEVEZETŐ
2004-ben a települési önkormányzatok lehetőséget kaptak az ún.
többcélú kistérségi társulások megalakítására (2004. évi CVII. tv). A
társulások létrejöttének ösztönzésére megszületett az a Kormány rendelet is,
amely értelmében ezen társulások normatív működési támogatást igényelhetnek, a
Társulás által ellátott közoktatási, szociális, gyermekjóléti, belső
ellenőrzési és mozgókönyvtári feladatok alapján.
A
fentiek szellemében a többször módosított 1993. III. törvényt (a továbbiakban:
Szociális törvény) is felülvizsgálták, majd néhány ponton módosították is azt.
A
személyes gondoskodás megszervezése köteles szervek cím 86.§(3) bekezdése
lehetővé teszi, hogy a települési önkormányzatok az egyes szociális
szolgáltatásokat társulás keretében lássák el. A szociális
szolgáltatástervezési koncepció készítését előíró 92. §(3) bekezdése kimondja
„Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében
látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a
társulás készíti e.”
A
koncepció tartalmára, kidolgozására, elfogadására és aktualizálására a
települési önkormányzatokra vonatkozó szabályokat érvényesek.
A
Nagykanizsai kistérséget alkotó települési önkormányzatok már a többcélú
kistérségi társulások megalakításának ösztönzése előtt is éltek az
Önkormányzati törvény által biztosított szabad társulás lehetőségével, ennek
nyomán több, önkéntesen létrehozott területfejlesztési társulást hoztak létre,
illetve csatlakoztak azokhoz. A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulás annak
érdekében alakult 2004. júniusában, hogy a kistérség lakói az önkormányzati
közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben juthassanak hozzá, és az
önkormányzatok együttműködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerű és
optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb színtű ellátást és
szolgáltatást. A Többcélú Társuláshoz valamennyi, a térségben működő helyi
önkormányzat csatlakozott. A Társulás számos közszolgáltatási feladatot vállalt
fel, köztük oktatási, szociális, területfejlesztési szakigazgatási
tevékenységeket, továbbá egyes oktatási, szociális ellátási, gyermek- és
ifjúságvédelmi feladatok ellátását. Ezen feladatok ellátása igen jellemző
országosan is az egyes többcélú társulásokra.
A
nagykanizsai kistérség a vállalkozói környezet, külföldi tulajdon, ágazati
koncentrációt tekintve egy 6-os skálán a harmadik helyen áll a régió
kistérségei közül, azonos fejlettségi szinten a mosonmagyaróvári,
sopron-fertődi és zalaegerszegi kistérségekkel.
A kereskedelem és turizmus tekintetében egy ugyanilyen skálán a második
helyen található, mely alapján a mérsékelten kedvező turisztikai és kedvező
kereskedelmi adottságok fémjelzik (MTA
RKK Ny-mo-i TI). Ezek a paraméterek azonban nem jelentik automatikusan a társadalmi-szociális
infrastruktúra fejlettségét - éppen ellenkezőleg, a kistérség szociális
ellátórendszere alulfejlett és hiányos. A jelen dokumentum a legfrissebb
adatokkal támasztja alá, hogy mind a szociális, mind a gyermekjóléti és
gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások és intézmények hiányosak,
kapacitáshiányosak. A társadalmi infrastruktúra kiépületlensége szorosan
összefügg a kistérség aprófalvas településszerkezetével, és a belső perifériák
kialakulásával.
A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a csökkenő és drasztikusan
alacsony születésszám, az elöregedő népesség pedig új elvárásokat támaszt mind
a gazdaság, mind a társadalompolitika számára.
Mindezek a fejlődési problémák komplex és összehangolt
fejlesztési programokat követelnek, amelyek a gazdaságpolitika, a regionális
politika, a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika szoros együttműködését
feltételezi. Az emberi és közösségi erőforrások megerősítése
interszektor-igényes, amelyben kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a helyi
fejlesztések koncentrált támogatása, a partnerség ösztönzése és a helyi
innováció előmozdítása. A szociális ellátórendszer számára pedig különösen
fontos a közösségi alapú szolgáltatások bővítése, a szociális igazgatás
kompetenciaszintjeinek korrigálása, a szakemberek képzése, továbbképzése.
A szegénység és kirekesztettség
által leginkább veszélyeztetettek a kistérségben, a makro-adatok által elfedett
problémás mikrotérségek és rétegek:
- Aprófalvak, zsáktelepülések,
roma lakta zárványok
- Területfejlesztési szempontból
leghátrányosabb helyzetű-, az elöregedő-, elvándorlással sújtott települések
- Női munkavállalók (különösen az
alacsony iskolai végzettségű, kistelepülésen élő, Gyes-, Gyed-ről visszatérők)
A szociális és gyermekjóléti
ellátások „válaszai”:
- Egyes településeken a legelemibb
szociális és gyermekjóléti szolgáltatások sem érhetők el.
- A szociális és gyermekjóléti
alapszolgáltatások ellátottsági mutatói igen alacsonyak.
- Az ellátórendszerben meghatározó
szerepet játszanak az önkormányzati intézmények (illetőleg az önkormányzat
által foglalkoztatott személyek).
- Bár alacsony a nem állami
szervezetek szerepvállalása, a gyermekjóléti szolgálat, valamint a
családsegítés területén a dominanciájuk megkérdőjelezhetetlen.
- A kistérségi gondolkodás a
szociális és gyermekvédelmi terület vonatkozásában is megjelenik, azonban a
tényleges feladatmegvalósítás számos hiányossággal küzd.
- A térségi feladatellátás a
családsegítés és gyermekjóléti szolgálat esetében a legkiterjedtebb, azaz fedi le a legtöbb települést, azonban a
hozzáférésük mégsem kielégítő (az ügyfélfogadás időtartama és gyakorisága
miatt).
- A térségi együttműködés nem
terjed ki térségben a bentlakásos intézmények, valamint a bölcsődék
működtetésére, így ezek kizárólag azok székhelyén, Nagykanizsa városában élők
számára igénybe vehetők. Ezen intézmények kihasználtsága 100%-os (illetve a
feletti).
- A fentiek alapján elmondható,
hogy a kistérségi szociális szolgáltatási háló nem kellően kiépült, nem
szolgálja megfelelően a térséghez tartozó települések méretnagyságából adódó
hátrányainak mérséklését, az ott élők közszolgáltatásokhoz való
kiegyenlítettebb hozzáférésének elősegítését.
A koncepcióalkotás során a
következő módszereket alkalmaztuk:
1. Már
meglévő regionális, megyei, kistérségi és települési fejlesztési koncepciók és
programok feldolgozása
A munkánk során felhasználtuk a különböző
szintű, már meglévő fejlesztési terveket. Információt a műhelytalálkozók
alkalmával is gyűjtöttünk, munkánk során ezeket feldolgoztuk és elemeztük.
2. A
TeIR Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vonatkozó adatainak feldolgozása
3. Kérdőíves
felmérés a kistérség települési önkormányzatainak körében
4. Műhelytalálkozók
Műhelytalálkozókat
az alábbi időpontokban tartottunk:
- 2006.
november 8. Gelse
- 2007.
április 24. Nagykanizsa
A
találkozókon résztvevők listáját az a. és b. melléklet
tartalmazza.
5. Fentieken
kívül a tanulmány elkészítése folyamán rendszeres kapcsolatban álltunk a
Nagykanizsai Többcélú Kistérség vezetőjével, munkaszervezetével
A Nagykanizsai kistérség a Nyugat-dunántúli régió legdélebbi
kistérsége, központja Nagykanizsa megyei jogú város.
A régió területe 11.209 km2, a kistérség
területe 893 km2, , mely alapján a régió nagyobb kistérségei
közé tartozik.
A kistérség települései Zala megye dél-nyugati szögletében,
Nagykanizsához viszonyítottan észak déli sávban helyezkednek el. A kistérségben
meghatározó szerepet betöltő Nagykanizsa
kedvező földrajzi fekvése következtében a térség ipari, kereskedelmi, közlekedési,
egészségügyi és oktatási-közművelődési központja is. Zalakaros város
idegenforgalmi jelentősége szintén meghatározó a kistérségen belül. A két város
körzetében lévő településekre inkább a mezőgazdaság jellemző, kisebb ipari és
szolgáltató vállalkozásokkal.
A Nagykanizsai
Kistérség Többcélú Társulás települései:
Alsórajk,
Balatonmagyaród, Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Felsőrajk,
Fityeház, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót,
Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó,
Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagybakónak,
Nagykanizsa, Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő,
Pötréte, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár,
Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab és
Zalaújlak.
1. Táblázat Kistérségi alapadatok
|
Területfejlesztési
szempontból kedvezményezett térség
(64/2004. Korm. rend.)
|
nem
|
|
Típus
szerint
|
Társadalmi-gazdasági
szempontból
|
nem
|
|
Ipari
szerkezetátalakítási térség
|
nem
|
|
Vidékfejlesztési
térség
|
nem
|
|
Mérték
szerint
|
Hátrányos
helyzetű
|
nem
|
|
Leghátrányosabb
helyzetű
|
nem
|
|
Települések
száma
|
48
|
|
Jogállás
szerint
|
Város
|
2
|
|
Község
|
46
|
|
Területfejlesztési
szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Korm. rend.)
|
22
|
|
Típus
szerint
|
Társadalmi-gazdasági
szempontból elmaradott település
|
18
|
|
Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliség
|
9
|
|
Leghátrányosabb
kistérséghez nem tartozó, leghátrányosabb helyzetű település: Belezna,
Kerecseny, Pat, Sand, Zalaszentjakab
|
5
|
Forrás: VÁTI, TeIR
A nagykanizsai tervezési statisztikai kistérség 48 települést
foglal magába.
A közigazgatási struktúra magában hordozza a szociális
közigazgatás működésének problémáit és elégtelenségeit. A kisebb körjegyzőségek
és hivatalok nem alkalmaznak önálló szociálpolitikai előadót, ezekkel az
ügyekkel a hivatalok munkatársai csupán munkaidejük egy részében foglalkoznak.
Ez az állapot pedig törvényszerűen eredményezi a hiányos szakmai
felkészültséget is. A szociális szférában fontos hatósági feladatot ellátó
városoknak a település méretéhez igazodó hivatalai –pl. városi gyámhivatalok-
mérete, szakember-ellátottsága nem teszi lehetővé szakszerű és a feladatok
nagyságához mérten adekvát rendszer működtetését. Ez az egyébként is szociális
problémákat „összegyűjtő” kistelepülési – kisvárosi és falusi – körzetekben
fokozza a helyzet súlyosságát, hiszen nem csupán az ellátórendszer intézményei
küszködnek nehézségekkel, hanem a megfelelő szociálpolitikát megtervezni,
előkészíteni, kialakítani és működtetni képes hivatali és hatósági
szakapparátus is hiányzik – éppen ott a legnagyobb mértékben, ahol arra a
leginkább szükség lenne.
A
kistérségben meghatározó Nagykanizsa szerepe, a foglalkoztatás, az
intézményhálózat (oktatás, közművelődés, szociális ellátás) területén, valamint
a közigazgatásban (okmányiroda, építésügy, gyámhivatal stb.) is körzetközponti
szerepet tölt be. A térségben 48 önálló önkormányzat működik, többségük
körjegyzőségben, melyek központi települései kisebb körzetközponti szerepet
töltenek be a kultúra, az oktatás és az egészségügy területén.
A térség másik városa, igaz, nagyságrendileg jóval kisebb, de
a turizmus, különösen a gyógyturizmus szempontjából a legjelentősebb térségi
település Zalakaros 1997-ben nyerte el városi rangját ehhez méltóan
infrastruktúráját tekintve a Dunántúl egyik legjobban ellátott települése. A
város központjában található a Városháza, amelynek hivatali apparátusa látja el
a szomszédos Zalamerenye közigazgatási és körzetközponti feladatait is.
A többi település közigazgatására jellemző, hogy többen
társultak a feladatok ellátására, így körjegyzőséget alkotnak:
|
Körjegyzőségi
székhely:
|
Hozzá
tartozó települések:
|
|
Belezna
|
Nemespátró
|
|
Alsórajk
|
Alsórajk,
Kerecseny
|
|
Eszteregnye
|
Eszteregnye
|
|
Felsőrajk
|
Felsőrajk,
Pötréte
|
|
Füzvölgy
|
Füzvölgy,
Hosszúvölgy
|
|
Gelse
|
Gelse,
Gelsesziget, Kilimán
|
|
Galambok
|
Galambok,
Zalaszentjakab
|
|
Garabonc
|
Garabonc,
Nagyrada
|
|
Kisrécse
|
Kisrécse,
Zalasárszeg, Sand
|
|
Magyarszentmiklós
|
Magyarszentmiklós
|
|
Miháld
|
Miháld,
Pat
|
|
Murakeresztúr
|
Murakeresztúr,
Fityeház
|
|
Nagyrécse
|
Nagyrécse,
Zalaújlak, Csapi, Nagybakónak
|
|
Nagykanizsa
|
Nagykanizsa,
Liszó
|
|
Sormás
|
Sormás,
Homokkomárom
|
|
Zalaszabar
|
Zalaszabar,
Orosztony
|
|
Zalaszentbalázs
|
Zalaszentbalázs,
Kacorlak, Börzönce, Bocska, Pölöskefő
|
|
Zalakaros
|
Zalakaros,
Zalamerenye
|
|
Zalavár
|
Balatonmagyaród
|
|
Újudvar
|
Újudvar,
Magyarszerdahely
|
|
Egy települést ellátó
jegyzőségek:
|
Hahót,
Surd, Szepetnek, Zalakomár
|
A kistérségben -elsősorban településszerkezetéből adódóan- egy
olyan közigazgatási szerkezet és közintézmény-rendszer jött létre, amely
magában hordozza az ellátási hiányok veszélyét. E problémákra az innovatív, a
településnagyságot és -szerkezetet egyaránt figyelembe vevő, a helyi
adottságokhoz igazodó intézmény-felépítések és megoldások jelenthetnek
valamelyest megoldást.
A TeIR 2005. év végi
adatai szerint 81.390 fő élt a
kistérségben. A népsűrűség a kistérségben folyamatosan csökkenő tendenciájú.
A népességszám alakulása
A kistérség lakónépesség már több mint másfél évtizede
csökken, mértéke mindkét évtizedben magasabb volt a régiósnál és az
országosnál.
2. Táblázat A lakónépesség változása (fő)
|
Terület
|
1990
|
1995
|
Változás (%)
|
2000
|
2005
|
Változás (%)
|
|
Nagykanizsai
kistérség
|
85794
|
84623
|
-1,36%
|
84123
|
81390
|
- 3,24%
|
|
Nyugat-Dunántúl
|
1003469
|
994494
|
-1%
|
999069
|
991656
|
-1%
|
|
Magyarország
|
10353765
|
10211190
|
-1%
|
10199183
|
10075449
|
-1%
|
Forrás: TeIR
A megyei és regionális átlagok jelentős területi különbségeket
takarnak, melyeknek oka kettős. Egyrészt a hazai urbanizációs folyamatban
markáns változások álltak be a kilencvenes évek eleje óta. A gazdasági –
társadalmi változások, a jövedelmi viszonyok átalakulása és emelkedése
következtében egyre jobban jelentkeznek az ún. dezurbanizációs jegyek, vagyis a
vándorlás iránya ma már nem a város, hanem egyre inkább a rurális (falusi)
térség. Ez a trend elsősorban Közép-Magyarországon, a budapesti agglomerációban
jelentkezik, de hatása kimutatható a Nyugat-Dunántúlon is. Amíg az 1980-as
évtizedben a városok népessége nőtt, s a falvaké jelentősen csökkent, addig a
kilencvenes évtizedben a városok veszítenek népességükből, s a falvak
népességvesztése jelentősen csökkent, sőt kisebb, mint a városoké. A vidéki
városok lakossága –3,5%-kal csökkent, a falvaké 1,1%-kal nőtt. A régióban ez
–2,8 illetve –2,4%. A trend a legurbanizáltabb Győr-Moson-Sopron megyében
hasonlít leginkább az országoshoz, ott a falvak népessége már növekedett
0,4%-kal. Ezzel szemben Zala megyében a dezurbanizáció még alig mutatható ki,
hiszen a falvak népesség csökkenésének a mértéke alig csökkent, s ma is igen
jelentős (-5,3%).
A nagykanizsai kistérségben 1990 és 2005 között a lakónépesség
változása a következőképpen alakult:
3. Táblázat A lakónépesség változása a kistérségben
(fő)
|
Népességszám
csökkenés
|
%
|
Népességszám
növekedés
|
%
|
|
Zalamerenye
|
-39,3
|
Zalakaros
|
57,1
|
|
Zalaújlak
|
-34,1
|
Zalasárszeg
|
13,5
|
|
Pötréte
|
-28,4
|
Nagyrécse
|
5,5
|
|
Orosztony
|
-23,1
|
Sormás
|
5,2
|
|
Balatonmagyaród
|
-21
|
Szepetnek
|
5
|
|
Kerecseny
|
-19,4
|
Galambok
|
2,4
|
|
Pölöskefő
|
-18,4
|
Homokkomárom
|
3,3
|
|
Hahót
|
-18,6
|
Újudvar
|
3,3
|
|
Sand
|
-18,2
|
Csapi
|
1,6
|
|
…Nagykanizsa
|
-5,2
|
Zalaszentjakab
|
1.0
|
|
Nyugat-dunántúl
|
-1,2
|
Zala
megye
|
3,6
|
Forrás: TeIR
A
kistérségben tíz településen követezett be népességszám növekedés, a többi 38
településen népességszám csökkenés mutatkozik. A népességszám növekedésnek
eltérő oka van. Zalakaroson például a dinamikusan fejlődő város termálfürdőre
építhető idegenforgalma biztos megélhetést jelent, míg Nagyrécse és Sormás a
városból zöldövezetbe vágyókat vonzza. Zalaszentjakab, Galambok és Homokkomárom
a roma népesség nagyobb számú növekedését mutatja.
2001-ben a Népszámlálási adatok szerint a kistérségben
a lakott lakások száma 29.826 volt.
A
lakásállomány elhelyezkedése, a szobák száma, a laksűrűség, a közművekkel való
ellátottság szerepet játszik a népesség életminőségének alakulásában. A
lakásnagyság és laksűrűség hozzájárul a jó egészségi állapot és
pszicho-szociális egyensúly megőrzéséhez.
4. Táblázat A
lakónépesség és a lakás céljára használt lakások, 2001
|
Terület
|
Lakónépesség
|
Lakott lakások száma
|
Nem lakott lakások száma
|
|
Nagykanizsai kistérség
|
84.123
|
29.826
|
5.459
|
|
Nyugat-Dunántúl
|
1.001.665
|
350.035
|
53.571
|
|
Magyarország
|
10.197.119
|
3.723.509
|
586.969
|
Forrás: KSH, Népszámlálási
adatok
A régióban a lakások mennyiségi és minőségi mutatói jók, az
átlagos alapterület 80 négyzetméter, ami az elmúlt évek óta tovább növekedett,
és csökkent a 100 szobára jutó személyek száma is.
A Nagykanizsai kistérség mutatói rosszabbak mint a régióé. Míg
az összkomfortos lakások száma az összes lakáshoz képes 51,8 % a régióban,
addig ez az arány 31,9 % a kistérségben. E tekintetben legjobb helyzetben
Fűzvölgy (48,1%), Magyarszentmiklós (43,4%), Murakeresztúr (35,4%), Sormás
(36%) és Nagykanizsa (34,4%) van. A legrosszabb helyzetben, azaz a komfort nélküli lakások számát tekintve Magyarszerdahely (63,2%), Kerecseny (57,6%),
Orosztony (42,9%) és Kisrécse (41,1%) községek vannak.
A folyóvízzel ellátott lakások az összes lakás 90%-át képezik
és a szennyvízelvezetéssel ellátott lakások az összes lakás 69,2 %-át, mely
megközelítőleg ugyan az, mint a régiós érték.
Míg 2001-ben 14 település nem volt gázzal ellátott, addig
2004-re ez a szám 7-re csökkent (Börzönce, Kisrécse, Pat, Sand, Zalasárszeg,
Zalaszabar és Zalaszentjakab).
A közüzemi ivóvezeték hálózatban bekapcsolt lakások számát
vizsgálva 2004-ben Miháld (76,5%) és Kerecseny (84,9%) állt a legrosszabbul.
A gazdasági teljesítmény leggyakrabban használt mutatója, az
egy főre jutó GDP nagysága a régiót
Közép-Magyarország után második, míg a megyék közt Győr-Moson-Sopront (Budapest
után) a második, Vast a negyedik, Zalát pedig a hatodik helyre sorolja.
Az elemzésekben leggyakrabban használt többi statisztikai
mutató jellemzően ugyancsak kedvező relatív helyzetet körvonalaz, számottevő
megyénkénti eltérésekkel, jellemzően Zala megye némi hátrányával. Külön
említést érdemel – önmagában és végső soron kifejezetten pozitív jellemzőként -
a munkanélküliségi ráta kifejezetten alacsony szintje, mely kétségtelenül
összefügg a gazdaság általános állapotával, még inkább a szociális konfliktusok
alacsony szintjével.
Az egyéni és társas vállalkozások száma is kedvező képet
mutat, a Nyugat-Dunántúli régió második helyen áll a központi régió után,
1,1%-kal meghaladva a régiós átlagot. A
régión belül Győr-Moson-Sopron megye áll az első helyen. A második helyen Zala
megye van, azon belül a Keszthely-Hévízi, Zalaegerszegi és Nagykanizsai
kistérségek. Vas megye 26,9%-kal
harmadik helyen áll a régióban.
Jövedelemkülönbségek
a régió kistérségei közt
Forrás:
Ny-Pannon EURégió Térségének Gazdasági Stratégiája
Az
egy lakosra vetített személyi
jövedelemadó-alapot képező jövedelem tekintetében a kistérség a régió
kistérségeit tekintve a második legrosszabb területek közé tartozik, annak
ellenére, hogy pozícióját Nagykanizsa erősíti.
5. Táblázat GDP adatok, 2004
|
megnevezés
|
GDP beszerzési áron
|
Bruttó GDP egy lakosra
|
Bruttó hozzáadott érték a mezőgazdaság, vad- és
erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban
|
Bruttó hozzáadott érték a szolgáltatások
nemzetgazdasági ágakban
|
Bruttó hozzáadott érték az ipar, építőipar
nemzetgazdasági ágakban
|
|
GY-M–S
megye
|
1.028.117
|
2.336
|
38.593
|
437.886
|
397.796
|
|
Vas
megye
|
541.848
|
2.039
|
21.898
|
235.826
|
203.045
|
|
Zala
megye
|
544.381
|
1.839
|
25.141
|
267.446
|
170.336
|
|
Nyugat-dunántúl
|
2.114.346
|
6.214
|
85.632
|
941.158
|
771.177
|
|
Magyarország
|
20.429.456
|
34.397
|
676.643
|
11.333.598
|
5.362.249
|
Forrás:
TeIR
A vállalkozói környezet, külföldi tulajdon, ágazati
koncentrációt tekintve (6-os skálán) a harmadik helyen áll, a mosonmagyaróvári,
sopron-fertődi és zalaegerszegi kistérségekkel együtt. Erre a csoportra az átlagosnál egyértelműen
(mérsékelten) kedvezőbb helyzet, a szolgáltatási dominancia és a mérsékelt
külföldi tőke a jellemző (MTA RKK Ny-mo-i TI).
A kereskedelem és turizmus tekintetében a 6-os skálán második
helyet foglal el a régiós rangsorban, mely alapján a mérsékelten kedvező
turisztikai és kedvező kereskedelmi jellemezők fémjelzik (MTA RKK Ny-mo-i TI).
A
2001.évi népszámlálás adatai szerint a régió lakónépességének 56 %-a él
városokban és 44%-a községekben, de az egy községre jutó átlagos lélekszám nem
éri el az 1000 főt. Az aprófalvas térségeket jellemző tünet-együttesek
kistérségi szinten jelentős problémákat jeleznek.
Míg Zala megye egészére a városhiányosság és a városok
egyenetlen eloszlása jellemző, addig a Nagykanizsai kistérségben két város is
található, Nagykanizsa és Zalakaros. A települések közül Nagykanizsa 50918 fő
lakosával a legnagyobb, míg Börzönce 77 fővel a legkisebb (TeIR 2005).
Ugyanakkor a térség kimondottan aprófalvas jellegét tükrözi, hogy a települések
több mint fele 500 fő alatti.
6. Táblázat A
kistérség települései lakosságának száma 2005.
|
Település-nagyság-kategóriák
|
Települések száma
|
Települések
|
|
2000
|
2005
|
|
-499
|
23
|
25
|
Alsórajk,
Bocska,Börzönce, Csapi, Fűzvölgy, Gelsesziget, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse,
Liszó, Magyarszentmiklós, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pötréte, Sand,
Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszentjakab, Zalaújlak,
Nagybakónak, Pölöskefő
|
|
500-999
|
16
|
13
|
Balatonmagyaród, Belezna,
Eszteregnye, Felsőrajk, Fityeház, Garabonc, Magyarszerdahely, Miháld,
Nagybakónak, Nagyrada, Nagyrécse, Pölöskefő, Sormás, Surd, Zalaszabar,
Zalaszentbalázs
- Nagybakónak, Pölöskefő, Nagyrécse
|
|
1000-1999
|
7
|
8
|
Galambok, Gelse, Hahót,
Murakeresztúr, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros
+Nagyrécse
|
|
2000-4999
|
1
|
1
|
Zalakomár
|
|
5000-49999
|
0
|
0
|
-
|
|
50000-
|
1
|
1
|
Nagykanizsa
|
Forrás:
TeIR
Amíg a kilencvenes évtizedben a természetes szaporodás trendje
igen kedvezőtlenül változott, addig a régió felértékelődött helyzetéből
fakadóan az országon belül vonzó területté vált és megindult a vándorlás a
Nyugat-Dunántúl felé.
A téma szempontjából elsősorban a külső vándorlások a
lényegesek, hiszen a régión, illetve a megyéken belüli népesség mozgások nem
befolyásolják a népességszámot, csupán a népességnek a közigazgatási egységeken
belüli területi elhelyezkedését, eloszlását.
A Nyugat-Dunántúl állandó külső vándorlási egyenlege 1990 és
1999 között pozitív, 3709 fővel többen telepedtek le, mint ahányan elköltöztek.
Ez egyébként zömmel Győr-Moson-Sopron megye és kis részben Vas megye miatt van
így, mivel Zala megye vándorlási egyenlege tartósan negatív, pozitív értéket
csupán 2002-ben ért el.
A ’90-es évek második felétől a megváltozott országos,
urbanizációs folyamat hatására megfordult a település típusok közötti vándorlás
iránya. A városokba vándorlás egyre csökken, helyette már az elvándorlás
jellemző, kezdetben csak a nagyobb városok körüli falvakba, napjainkban már a
távolabbi településekre is. Mindez főleg Vas és részben Zala megyében jelentett
markáns változást.
A humán erőforrás állományának egyik legfontosabb
mutatója a korstruktúra. Az elöregedéssel párhuzamosan a gazdaságfejlesztés is
problémába ütközik, hiszen az a munkaképes, innovációra hajló lakosság hiányzik,
amelyik a térség megújításában szerepet játszhatna.
A korstruktúra eleme az
öregedési index, azaz a fiatal/idős arány. A Nagykanizsai kistérségben
ez az érték: 0,7, azaz öregedő korstruktúráról tanúskodik. Ugyanakkor a
kedvezőtlen térségi átlag nagy szórást takar. A térség "legöregebb"
települése Zalaújlak (index: 0,13) majd őt követi Fűzvölgy (0,21) és
Zalamerenye (0,23), mindannyian 200 főnél kevesebb lélekszámúak. A legfiatalabb
települések Bocska és Homokkomárom (index: 1,13-1,13).
Romák
A 2001-es népszámlálási adatok szerint Magyarországon 189.984
cigány lakos él (47 ezerrel több, mint 1990-ben), tehát a népesség 1,9 %-a
vallja magát cigánynak. Ezek az adatok a Nyugat-Dunántúli régióban a
következőképpen alakulnak: 6785 fő, azaz
a cigány népesség 3,6 %-a él a régióban. Megyei bontásban: Győr-Moson-Sopron
megyében 1368 fő, a megye népességének 0,31 %-a cigány, Vas megyében 1378 fő, a
megye népességének 0,51 %-a cigány, és Zala megyében 4039 fő, a megye
népességének 1,36 %-a.
A
népszámlálási számadatok és a becsült adatok közti réteget Pádár László a
Győr-Moson-Sopron Megyei Cigányok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke „látens
romáknak” nevezi, akik közül néhányan a diszkrimináció elleni, illetve az
integráció egyik eszközének tekintik cigányságuk tagadását.
Győr-Moson-Sopron megyében 4-5 %, Vas megyében 3-4 %, Zala megyében a cigány
lakosság aránya 10-12%-ra tehető. A cigány népességet érintő munkanélküliség –
hátrányos helyzetük, alacsony iskolai végzettségük, és a munkaerőpiaci
diszkrimináció következtében magasabb, mint a nem romák esetében. Sokuk alkalmi
munkából él, vagy a szociális illetve munkanélküli ellátórendszer között mozog.
Jelentős azok száma is, akik időlegesen, vagy véglegesen kiszorultak munkaerőpiacról és a szociális
ellátórendszerbe kerültek át. Az inaktívvá válás pedig azt eredményezi, hogy
sem munkanélküliként, sem pedig álláskeresőként nem kerülnek kapcsolatba a
munkaügyi kirendeltségekkel, így foglalkoztatásuk elősegítésére az aktív foglalkoztatáspolitikai
eszközök nem alkalmazhatók.
A régióban Zala megyében él a legtöbb roma lakos. Megyén belül
vannak olyan városok és térségek, ahol nagyon magas arányú roma népesség
található. Ilyen város Nagykanizsa, valamint környéke. A kistérség vonatkozásában
egy-egy községben koncentrálódó roma közösségek közül kiemelkedik Zalakomár,
Zalaazentjakab, Garabonc és Galambok.
A munkaügyi regisztrációban szereplő munkanélküliek között a
becslések szerint 10-15% roma. Az
aprófalvas vidéken a romák munkanélkülisége eléri a 80 %-ot is. Korosztályi összetételben nincs nagy
különbség, azaz a roma munkanélkülieknél ugyanúgy megtalálható a huszonéves és
idősebb korosztály. Ez azt is jelzi, hogy a befejezett általános iskolai tanulmányok
tekintetében újratermelődik az a réteg, amely éppen emiatt nem tud munkát
vállalni.
Hátrányos munkaerőpiaci körülményeik mellett sok esetben
lakókörülményeik is átlagon aluliak. A
garabonci romaközösség döntő hányada két utcában, egymás szomszédságában él. A
jellemzően egy szobás lakások 66%-a komfortnélküli, ahol nincs fürdőszoba, és
bevezetett folyóvíz. Előkészületben van a telepfelszámolási program. Zalakaros romaközössége 1,5 km-re a város
határától, Zalakomár közelségében él egy tömbben, külterületen. Zalakomárban a
cigány családok 1/3-a csatornázatlan, ivóvíz és szilárd padozat nélküli
lakásban él, illetve fa melléképületben és lakókocsiban. 2002-ben 7 szociális
bérlakást adtak át, melyek enyhítették a
település lakhatási és szociális problémáit.
Nagykanizsa „Citromsziget” nevű romatelepén 130 roma család él, szinte
mindegyik családnak közüzemi tartozása van. A kistérségben élő roma családokban
magas a fogyatékos gyermekek aránya.
Zala megyében az Első Magyar-Dán Termelő Iskola végzi az
iskolarendszerből kimaradt cigány fiatalok szakképzést, de erre irányul a „Roma
Közösségi Ház” és a „Hátrányos helyzetűek képzési programjai” is. A munkaügyi központ jó
kapcsolatot alakított ki a CKÖ-kel,
közösen szervezett programok a Roma NET konferencia, Roma Centrum Mo-on, a
sormási Leader és a csurgói Roma konferencia, a Hálózat az Integrációért
Alapítványi konferencia. Zala megyében
2003-ban 1067 roma került a munkaügyi központ támogatottjai közé.
Cigány
Kisebbségi Önkormányzatok a kistérségben:
Balatonmagyaród, Bocska, Galambok, Garabonc, Murakeresztúr,
Nagybakónak, Nagykanizsa, Nagyrada, Orosztony, Szepetnek, Újudvar, Zalakomár,
Zalamerenye, Zalaszabar, Zalaszentjakab
Nemzetközi viszonyok
A régió négy országgal határos elhelyezkedéséből adódóan a
nemzetközi közlekedés szempontjából kiemelt terület. Azonban szükséges a V/a.
Pozsonynál megszakadó korridornak a Nagykanizsáig történő meghosszabbítása,
ahol csatlakozna az V-ös és az V/b. folyosókhoz Trieszt-Fiume irányába. Ez a
pótlás a Balti államok és Olaszország észak-déli kapcsolatának hiányzó eleme.
Így kialakulhat a Helsinki-Varsó-Pozsony-Szombathely-Nagykanizsa-Zágráb-Fiume-Trieszt
útvonalú új I-es korridor, az észak-déli közlekedési és gazdasági tengely.
Hiányzó láncszem továbbá a mai 8-as és 4-es út egyes szakaszait követő,
Budapestet új Duna-híddal délről elkerülő, kelet-nyugati irányú tengely is,
amely pedig a TINA hálózatba kell, hogy bekerüljön. A közös határszakaszokat
jelentős átmenő forgalom terheli (az országos tranzitforgalom 60%-a), különösen
a régió osztrák határszakaszán. 1990 óta csekély mértékben (118 km-rel) bővült
az országos közutak hossza a régióban, 1999. év végén 4830 kilométert tett ki
együttesen. Az úthálózat egyötöde főútvonal. Autópálya 72 km hosszban vezet át
a térségen (M1-es), mely kelet-nyugati irányban fűzi fel a régiót a meghatározó
Bécs-Budapest tengelyre. Az észak-déli irányú közlekedési kapcsolatok
hiányosak. A legforgalmasabb főutak mentén tovább épültek a járműforgalomtól
elválasztott kerékpárutak. A régió legfontosabb vasútvonala a
Budapest-Hegyeshalom vonal. A fejlesztés kiemelt céljai közé tartozik a vasúti fővonalak
villamosításának folytatása, valamint a hiányzó vasúti ágak megépítése. A légi
(Pér, Sármellék, Szombathely) közlekedés adta adottságok megfelelő hasznosítása
érdekében jelentős fejlesztésre van szükség a régióban ezeken a területeken. A
régió északi határát Európa egyik legjelentősebb vízi útja, a Duna alkotja,
amely a VII. Helsinki-folyosó részeként jelentős szállítási teljesítményekkel
rendelkezik. A folyón kiemelt fontosságú a magas színvonalú hajózhatóság
elérése. A régió potenciális logisztikai központ hálózatának elsődleges szerepe
van az európai IV. és VII., illetve az V. korridor mentén, a hármas határoknál
fekvő térségben az áruk elosztásának és raktározásának fizikai feltételeinek
megteremtése és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások biztosítása. A különböző
szállítási formák meghonosítását emellett környezetvédelmi (pl. közúti forgalom
vasútra terelése csökkenti a közlekedési eredetű légszennyezést)és
költséghatékonysági megfontolások is indokolják. Ilyen a soproni RO-LA és a
gönyűi RO-RO terminál is. A további fejlődés záloga az észak-déli közlekedési
és gazdasági tengely fejlesztésének támogatása lehet.
Helyi adottságok
A nagykanizsai kistérség szervező központja a megye második
legjelentősebb városa, Nagykanizsa. Lényegében a kistérség közepén helyezkedik
el s ez meghatározó a terület közlekedéshálózati struktúrájának kialakulásában.
Közlekedés földrajzi adottságainak kedvező alakulásához nagymértékben
hozzájárul az ország dél- és délnyugati határának közelsége s a várost érintő
nemzetközi közlekedési kapcsolatok jelentősége. Ez a körülmény kihat a város és
a kistérség mindenirányú fejlődésére, kapcsolatainak erősödésére. A kistérségen
belül valamennyi közlekedési ág csomópontja Nagykanizsa, potenciális
lehetőséget kínálva ezzel egy logisztikai, központi szerepkör várhatóan
hatékony működéséhez.
A
kistérség közúthálózatának legrangosabb eleme a területet – Nagykanizsát
érintve – északnyugati irányból (Zalasárszegtől) kelet, délkeleti irányban
(Eszteregnyéig), mintegy 16 km hosszban átszelő, 7. sz. I. rendű főút. E
főútnak jelentős nemzetközi-forgalmi szerepe (E71) van, emellett ez a főút
kapcsolja a megyét az ország fővárosához, a kistérséget – Nagykanizsával együtt
– az ország többi részéhez. Korszerűsítése folyamatban van.
Rövid – alig 10 km hosszú – szakaszon érinti a kistérséget a
megye közlekedése szempontjából ugyancsak fontos észak–déli irányú 74. sz. II.
rendű főút (E65), melynek a megyén belüli közlekedési – feltárást, illetve Zala
megye más területrészeivel való kapcsolatot illetően az előbbinél is
jelentősebb szerepe van. Ugyancsak nem elhanyagolható feladata van a 61. sz.
II. rendű főútnak, mely délkeleti irányból, Somogy megye felől érkezik Zala
megye területére, s mintegy 8 km-es szakasz után kapcsolódik Nagykanizsánál a
7-es sz. I. rendű főúthoz.
A további utak
közül – a kistérség szempontjából – a legjelentősebb közút a 7527-es számú,
észak–déli irányú összekötő út, mely Nagykanizsától északon – Újudvartól délre
– torkollik a 74. sz. II. rendű főútba. Nagy jelentőségű a várostól délre,
Somogy megye határáig, a megye területén É–D irányban húzódó másik
négyszámjegyű (6804 sz.) összekötő út is. Mindkét összekötő út a kistérség
feltárása szempontjából igen jelentős. Észak–déli irányban – szinte
végighúzódnak az egész térség majdnem tengelyvonalában s felfűzik a csatlakozó
közutak révén ellátás és megközelítés vonatkozásában annak minden települését.
A
kistérség feltárása szempontjából még jelentősek az alábbi összekötő utak is:
·
a 7532. sz. összekötő út Pötrétét kapcsolja a
7527. sz. úthoz és Felsőrajkhoz a kistérség északi csücskében,
·
a 7525. sz. ö.k. út átmetszi a térséget,
feltárja Kerecsenyt és Orosztonyt s hozzákapcsolja a településeket (a már a
térség határán kívül fekvő Kilimánnal együtt) az észak–déli irányú – 7527-es
számú – főartériához,
·
a 7531. sz. ök. út Újudvar felett kapcsolódik a
7527-es úthoz, majd a 7528-as sz. ök. úton át Újnéppuszta, Magyarszerdahely és
Bocska települések elérését biztosítja, már a térség határán kívül,
·
a 7511-es és a 7524-es sz. ök. utak Kisrécsét,
Nagyrécsét kötik össze egymással és Nagykanizsával,
·
a 6834-es és 6837-es összekötő utak Sormást és
Szepetneket viszik „közelebb” Nagykanizsához,
·
a 6833-as ök. út a 7. sz. I. rendű főúttól az
országhatárig halad s közben felfűzi Kiskanizsát, Fityeházat és Murakeresztúrt,
·
a 6832-es út Miklósfát, Bagolát és Sandot fűzi
fel, míg
·
a 6813-as sz. összekötő út a kistérség déli
csücskén – a 6804-es útból kiágazva – Csurgó felé fordul és Somogy megyei
települések kapcsolatát könnyíti meg Zala megyével.
A
kistérség feltárásában, a települések megközelítésében és a közvetlen
környékkel való kapcsolatokban fontos szerepe van még az alábbi ötszámjegyű
bekötő utaknak is:
|
68152 sz. (Liszó)
|
75128 sz. (Nagybakónak)
|
|
68153 sz. (Nemespátó)
|
75129 sz. (Újudvar, Morgánypuszta)
|
|
68154 sz. (Belezna)
|
75130. sz. (Nagykanizsa elkerülő út)
|
|
75125 sz. (Orosztony)
|
75131 sz. (Hosszúvölgy, Homokkomárom)
|
|
75126 sz. (Kerecseny)
|
75134 sz. (Eszteregnye, Obornak)
|
|
75127 sz. (Csapi, Zalaújlak)
|
75323 sz. (Várhelypuszta)
|
Az utak kiépítettségénél hiányosak a keresztmetszeti, korszerű
méretek s néhány mellékútvonal még kiépítésre és portalan burkolattal való
ellátásra is szorul. A hálózati ellátottságot [úthossz/km2] azonban
megfelelőnek lehet ítélni.
A kistérség felénél érkezik be keleti irányból a MÁV
Budapest–Murakeresztúri vasúti fővonala, mely Nagykanizsa vasútállomásán fordul
délnyugati irányba. A vasútvonal az ország fővárosával (átszállással az egész
országgal) s a szomszédos délszláv államokkal teszi lehetővé a kapcsolatot. A
vonal korszerűsítése (villamosítása és az állomások átalakítása és
biztonságának növelése) már folyamatban és előre haladott állapotban van,
befejezése a közeli jövőben várható. A Zalaegerszeg (Zalaszentiván) –
Nagykanizsa közötti MÁV fővonal észak–déli irányban halad át a kistérségen s
jelentős szerepet visz a személyforgalom és a teherszállítás lebonyolításában.
A vasútvonal korszerűsítésre érett.
Kerékpárutak építése szempontjából – erőfeszítése ellenére is
– elmaradt a kistérség. A kerékpárforgalom jelenleg szinte teljes egészében a
közutakon bonyolódik le.
A kistérség tömegközlekedési igényeit a Zala Volán Zrt.
autóbuszai elégítik ki. A kistérség valamennyi települése elérhető
menetrendszerűen közlekedő, helyközi autóbusszal. Jó Nagykanizsával – a
kistérség központjával – is, a jelentős kapcsolatot lebonyolító autóbusz
közlekedés. Az igénybevett úthálózaton hátrányos néhány bekötőút szélességi
elégtelensége és az autóbusz megálló-öblök hiánya. S időszerűvé vált már az
autóbuszpark mielőbbi felfrissítése is.
Közvetlen autóbusszal Nagykanizsáról a kistérség legtávolabbi
települései megközelítőleg fél óra alatt közelíthetőek meg. Zalaszabar 26 perc,
Pötréte 26 perc, Felsőrajk 23 perc.
A
legritkábban járatok Börzöncére, Zalamerenyére, Zalaszentjakabra és Pötrétére
közlekednek. Kedvezőtlen helyzetben van még Kacorlak, Zalaújlak és Pölöskefő.
7. Táblázat Autóbuszjáratok
száma
|
Megnevezés
és lakónépesség
|
Közvetlen
buszok száma hétköznap Nagykanizsáról
|
Közvetlen
buszok száma hétköznap Nagykanizsára
|
|
Börzönce,
77 fő
|
3
|
5
|
|
Pötréte,
287 fő
|
6
|
5
|
|
Zalamerenye,
184 fő
|
5
|
9
|
|
Zalaszentjakab,
405 fő
|
5
|
4
|
|
Kacorlak,
246 fő
|
6
|
8
|
|
Zalaújlak,
118 fő
|
7
|
7
|
|
Pölöskefő,
426 fő
|
7
|
8
|
|
Sormás,
914 fő
|
60
|
60
|
|
Galambok,
1299 fő
|
46
|
47
|
|
Zalakaros,
1178 fő
|
40
|
41
|
Forrás: hivatalos autóbusz
menetrend 2006.
Szombatonkét
Pötrétén (1-1) Börzöncén (2-4),
Zalamerenyén (4-6) csökkentik jelentős mértékben a járatok számát. Vasárnap
Nagykanizsáról Pötrétére nem indítanak autóbusz járatot.
A
legsűrűbben indított járatok nem feltétlenül lakónépesség számhoz kötöttek. A
legsűrűbben a 914 fős Sormásra/ról indul járat, mely Nagykanizsa zöldövezete és
az ott lakók a városban dolgoznak, illetve Zalakarosra/ról, ahol az üdülők és a bejáró dolgozók veszik igénybe
zömmel a járatokat.
ZSÁKTELEPÜLÉSEK
A KISTÉRSÉGBEN
A három megyei Közútkezelő adatai alapján a 103 zsáktelepülés
található a régióban, Zala egyében 63, a nagykanizsai kistérségben 7: Belezna, Zalaújlak, Nagybakónak,
Nemespátró, Homokkomárom, Liszó,
Zalamerenye. A polgármesterek szerint Eszteregnye és Kisrécse is zsáktelepülés.
3.3.
egészségügyi ellátás, a fogyatékossággal élők
helyzete
A régióban egészségügyi ellátás
tekintetében legjobb helyzetben a keszthelyi kistérség van, elsősorban Hévíznek
köszönhetően. A háziorvosokra vonatkozó adatok nem tekinthetők kiemelkedően
jónak, de a kórházi és gyógyszertári ellátottság messze átlag felettinek
tekinthető. Hét kistérség tartozik a második klaszterbe; közöttük a
nagykanizsai kistérség is. Kisebb
gyengeségnek tekinthető a háziorvosok viszonylagosan alacsonyabb száma, de a
konkrét értelemben vett infrastrukturális ellátottságra vonatkozó indikátorok
alapján kedvező kép rajzolódik ki. A régiós átlagnál magasabb a kórházi ágyak
és a gyógyszertárak száma. Mindemellett, hogy magas a kistérségben a
gyógyszertárak száma, a 48 település közül csupán 7-ben található gyógyszertár (Nagykanizsa 16,
Zalakaros 1, Gelse 1, Hahót 1, Murakeresztúr 2, Zalakomár 1, Zalaszabar 1: www.egeszsegkalauz.hu).
8. Táblázat Egészségügyi ellátás, 2003
|
|
A második klaszter adatai
Nagykanizsai kistérség
|
régiós átlag
|
|
Egy háziorvosra jutó állandó lakos
|
2004
|
1886
|
|
Háziorvosok száma, 10000 lakosra jutó
|
5,0
|
5,4
|
|
A háziorvosnál megjelentek aránya az állandó
lakossághoz viszonyítva
|
18,2
|
17,5
|
|
Kórházi ágyak száma, 1000 lakosra jutó
|
9,6
|
5,6
|
|
Elbocsátott kórházi betegek száma, 1000 lakosra
jutó
|
300
|
149
|
|
Gyógyszertárak száma, 10000 lakosra jutó
|
1,9
|
1,8
|
|
Egy gyógyszertárra jutó állandó lakos
|
5339
|
6471
|
Forrás:
MTA RKK Nyd-i TI, 2004.
Fogyatékossággal élők
A fogyatékossággal élők számáról, helyzetéről csak a
2001-es népszámlálási adatok foglakoznak, kistérségi szinten nem rendelkezünk
adatokkal. Mivel helyzetükben kiugró területi eltérések nem mutatkoznak, így a
régiós helyzetkép rávilágít a kistérségben jelentkező problémáikra is.
Magyarországon a fogyatékos emberek létszáma az 1990. évi 368 ezer főről a
2001. évi 577 ezer főre emelkedett, arányuk a népességen belül 3,5 százalékról
5,7 százalékra változott. Nyugat-Dunántúlon a 2001-es népszámlálási adatok
alapján 43641 fogyatékos ember él. Ez a szám a legalacsonyabb országos
viszonylatban, régión belül pedig Vas megye van a legkedvezőbb helyzetben.
9. Táblázat A fogyatékossággal élők száma a régióban
|
Nyugat-Dunántúl
|
43 641
|
|
Vas
megye
|
11 951
|
|
Zala megye
|
14 092
|
|
Győr-Moson-Sopron megye
|
17 598
|
Forrás: Népszámlálási adatok, 2001.
A fogyatékos népesség a fogyatékosság típusa szerint a
Nyugat-Dunántúli régióban
Forrás: Népszámlálási adatok, 2001.
A
fogyatékosság típusa szerint a mozgássérültek létszáma a legmagasabb, míg vak,
siket, siket-néma, néma és beszédhibás fogyatékossággal relatíve kevesen élnek.
10. Táblázat Fogyatékossággal élők korcsoportos
megoszlása a 1990-es és 2001-es népszámlálási adatok alapján
|
Nyugat-Dunántúl
|
Összesen
|
0-14
|
15-29
|
30-39
|
40-49
|
50-59
|
60-69
|
70-x
|
|
1990
|
34925
|
3295
|
4500
|
4220
|
4480
|
5600
|
6240
|
6590
|
|
2001
|
43641
|
2406
|
3898
|
2854
|
6303
|
8750
|
7381
|
12049
|
Forrás:
Népszámlálási adatok, 2001
A fogyatékossággal élők száma a 40
év felettiek körében mutat ugrásszerű növekedést, melynek egyik oka az élet
folyamán szerzett fogyatékosság lehet. Kedvező tendencia ugyanakkor, hogy a
magzati korban történő szűrővizsgálat (ultrahang, AFP) eredményeképpen kevesebb
a vele született fogyatékossággal világra jövő újszülöttek száma.
A népszámlálási adatok jól mutatják, hogy
Ø
az iskolázottság szintje a fogyatékosság
tekintetében fontos differenciáló tényezőként értékelhető. Bár a népesség
többségéhez hasonlóan a fogyatékos emberek körében is emelkedett az iskolai
végzettség, de még így is 2001-ben a fogyatékos emberek iskolai végzettségének
színvonala jóval alacsonyabb a nem fogyatékosoknál.
Ø
a településtípus szerinti adatok azt
mutatják, hogy a fogyatékos emberek magasabb arányban élnek községekben és
kevésbé a fővárosban, valamint más városokban, mint a nem fogyatékos népesség.
Így társadalmi hátrányaikat a települési egyenlőtlenségből adódó nehézségek
tovább súlyosbítják.
Ø
a fogyatékos személyek döntő többségének, több
mint 86 százalékának egy, 12 százalékának kettő és mindössze 2 százalékának
három fogyatékossága van.
Ø
a romák között magas a fogyatékos emberek
aránya. A cigány fogyatékos emberek iskolázottsága, munkavállalása alacsonyabb
szintű, mint a többi fogyatékos személyé.
Ø
a gazdasági aktivitás tekintetében a
fogyatékos és nem fogyatékos emberek között már 1990-ben jelentős különbséget
tapasztalhattunk, míg az előbbi csoportban a foglalkoztatottak aránya csupán
közel 17 százalék volt, addig az utóbbiban meghaladta a 44 százalékot. Az
1990-es évtized alapvető munkaerő-piaci változásai a fogyatékos személyek
körében még ezt az alacsonynak mondható foglalkoztatottsági arányt is – a 2001.
évre – 9%-ra csökkentette.
Ø
A fogyatékos emberek döntő többsége
magánháztartásban él (92 százalék), azonban körükben az átlagnál jóval nagyobb
az intézetben élők hányada (8 százalék).
A fogyatékossággal élő emberek gazdasági aktivitási arányából
következik, hogy 2001-ben több mint felük olyan háztartásban élt, amelyben nem
volt foglalkoztatott, viszont volt inaktív kereső és/vagy eltartott tagja. A
fogyatékossággal élők nehéz helyzetét jelzi, hogy háztartásaikban a száz
háztartásra jutó foglalkoztatottak száma csak 61, míg a fogyatékosok
nélküli háztartásokban ez a szám 99.
Az intézetben élő
fogyatékosok között kiugróan magas az értelmi fogyatékosok aránya (48
százalék), mely azt jelzi, hogy a magánháztartásokban, illetve az intézetekben
élő fogyatékos személyek fogyatékosságuk szerinti megoszlása élesen eltér
egymástól.
A népszámlálási adatok azt mutatják, hogy Magyarországon a
lakások minőségi összetétele javuló tendenciát mutat. Ez a fogyatékos emberek
lakáskörülményeit is befolyásolta oly módon, hogy emelkedett az összkomfortos,
illetve komfortos lakásban élő fogyatékos emberek aránya. Ugyanakkor különösen
örvendetes, hogy míg 1990-ben a fogyatékos emberek 25 százaléka élt komfort
nélküli lakásban, addig 2001-re ez az arány 13 százalékra csökkent. Ezt a
pozitív képet viszont beárnyékolja az a körülmény, hogy a fogyatékos és nem
fogyatékos emberek lakáskörülményei továbbra is eltérnek egymástól, azaz a
fogyatékos személyek lakásainak komfortossága alacsonyabb szintű, mint amit a
nem fogyatékos emberek körében tapasztalunk.
3.4.1.
Óvodai ellátás
A
kistérség 48 települése összesen 37 óvodát üzemeltet. A kis lélekszámú községek
intézményfenntartó társulást kötöttek a szomszédos községekkel, és így látják
el az óvodáztatást. Szervezetileg az óvodák döntő többsége önálló (19), közös
igazgatású 12, és 6 általános művelődési központ keretében látja el feladatát
(6. számú melléklet).
Az
önkormányzati fenntartású intézmények mellett Nagykanizsán egy alapítványi
óvoda is működik. 38 kisgyermek ellátását biztosítja.
A
2004/2005 nevelési évben 2673 férőhelyen
2227 gyermek vette igénybe ezen szolgáltatást.
Nagykanizsán
1362 fő, a kistérség más településein 865 fő részesült óvodai ellátásban.
Az a tény,
hogy a kistelepülések óvodáiba bejárók összlétszámhoz viszonyított aránya 19,1
%, a Nagykanizsára bejáróké pedig csak 3,9 %, alátámasztja, hogy a szülők nem
azon szempont szerint választottak óvodát, hogy hol kap gyermekük
többletszolgáltatást, hanem azt tartották fontosnak, hogy az óvoda a lehető
legközelebb legyen a lakóhelyükhöz. Nyilvánvalóan ezt a szempontot a jövőben is
figyelembe kell venni a kistérség óvodai ellátórendszerének megtervezése,
illetve működtetése során. A férőhelyek kihasználtsága átlag 83,3 %, ami azt
jelenti, hogy minden igénylő gyermek, család számára biztosított az óvodai
ellátás. Nagykanizsa három óvodájában (Rózsa, Hevesi, Micimackó) és a gelsei
óvodában 100 %-os vagy a fölötti. Nagyon gyengének ítélhető a kihasználtság
Balatonmagyaród, Sormás, Zalaszabar, Zalaszentjakab, Felsőrajk, Miháld,
Garabonc, Fityeház, Belezna községekben működő intézményekben (64 % alatti).
Speciális feladatok is megjelennek egyes intézményekben.
·
A
sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása
A
gyógypedagógiai nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű gyermekek
ellátásának részletes adatai a később
találhatók.
·
Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés
A
Nagykanizsai kistérségben öt intézményben (Murakeresztrúr, Fityeház, Galambok,
Garabonc, Szepetnek) folyik nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés.
Nagykanizsán két óvoda, a Kertvárosi Óvoda Sánci tagintézménye
és a Ligetvárosi Óvoda nevelési programjának része az etnikai kisebbségi
nevelés.
·
Az óvoda e térségben is jelentős szocializációs
illetve szociális feladatokat lát el. A félnapos óvodások száma mindössze 9 fő
volt, a gyermekek 98,47 %-a (2193 fő) részesült étkezésben, s ebből 761 fő
(34,39 %) térítésmentesen kapta az ellátást. A térségben mindössze 3 óvoda
volt, amelyben nem jeleztek egyetlen térítés nélkül étkezőt sem. (Fityeház -
ÁMK, Nagykanizsa - Micimackó Óvoda, Sormás - Napköziotthonos Óvoda.)
Az
óvodába járó 2213 kisgyermek életkori megoszlását az alábbi táblázat mutatja:
|
Életkor
|
3 éves
|
4 éves
|
5 éves
|
6 éves
|
7 éves
|
|
Létszám
|
457
|
609
|
650
|
469
|
28
|
A
belépő 3 évesek száma szinte megegyezik a 6-7 évesek számával. Ez stabilizálja
a meglévő létszámokat, csoportszámokat annak ellenére, hogy egyre csökken az
óvodás korú gyermekek száma a térségben.
3.4.2.
Általános iskolai ellátás
A
Társulás területén az általános iskolás korosztály iskoláztatásában
önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézmények is részt vesznek.
A
kistérség 48 településéből 20 önkormányzat tart fenn általános iskolát.
A nagykanizsai Szivárvány
Fejlesztő Központ (2006. július előtt: Rózsa Úti Általános Iskola és Speciális
Szakiskola) a tanulásban akadályozott, sajátos nevelési igényű tanulók
általános iskolai és szakiskolai ellátását biztosítja, fenntartója Nagykanizsa
Megyei Jogú Város Önkormányzata.
A társulás önkormányzati intézményei közül az alábbiakban
van jelen a nemzetiségi oktatás valamelyik formája: Csapi cigány népismeret és
beás nyelv, Zalakomár cigány népismeret, Murakeresztúr, Fityeház és Belezna
horvát, Szepetnek és Surd német nemzetiségi nyelv és irodalom.
2.4.3.Középiskolai
ellátás
A térségben a középfokú oktatási feladatok 90 %-át
Nagykanizsa, 7 %-át megyei intézmények, 3 %-át pedig egyéb fenntartású
intézmények látják el.
A tanulók
összlétszámának alakulásában az elmúlt 4 évben stagnálás volt a jellemző,
illetve az utóbbi két évben megkezdődött a lassú csökkenés is. Ennek
magyarázata a tankötelezettség felső határának kitolódása 14 éves korról első
lépcsőben 16 éves korra, illetve az 1998/1999 tanévben első osztályt kezdő
tanulóknak már 18 éves korra. Ennek hatása valójában csak a 2008/2009-es
tanévben fog először jelentkezni.
A kistérségben a középfokú oktatást Nagykanizsa 5 többcélú
középfokú oktatási intézmény fenntartásával látja el.
A
gimnáziumi képzés iránti igény folyamatosan nő, a jelentkezők száma minden
évben több, mint a férőhelyek száma. A 2005/2006 tanévben ezért a gimnáziumi
osztályok számát a Dr. Mező gimnáziumban eggyel megemelte az önkormányzat a
szakközépiskolai osztályok terhére. Ennek indokoltságát az alábbi táblázat is
alátámasztja:
A térségben szakközépiskolai
oktatás csak Nagykanizsán folyik. A középiskolás tanulóknak 51 %-a jár
érettségit adó szakközépiskolai intézménybe.
3.4.4. Szakiskola
A
kistérségben két településen, Nagykanizsán és Csapin, összesen négy iskolában
folyik szakiskolai oktatás.
Egy iskolában (Szivárvány Fejlesztő Központ) a sajátos
nevelési igényű enyhén értelmi fogyatékos tanulók felkészítése folyik. A
speciális szakiskolai képzésre akkor van szükség, ha a tanulók a
fogyatékosságuk miatt nem képesek együtt haladni a szakmai vizsgára történő
felkészítés során a többi tanulóval, és az oktatás nem kötődik minden esetben
az OKJ-ban található államilag elismert szakképesítésekhez.
A 2004/2005 tanévben, ebben a képzési típusban 42(+4)
tanulócsoportban 1147 (+50) tanuló (22 %) felkészítése folyik.
A veszélyeztetett tanulók száma 47 fő, ami komoly feladatot ró
az intézmények ifjúságvédelmi felelőseire.
A 9-10. évfolyam követelményei a gyengébb képességű, motiváció
hiányos tanulóknak teljesíthetetlenek, ebből adódik a sok bukás és a nagy
lemorzsolódás. A Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskolában
főállású iskolapszichológus, egy teljes állású ifjúságvédelmi felelős és egy
félállású pedagógiai asszisztens segíti a gyermekek problémáinak kezelését.
A halmozottan hátrányos helyzetű
tanulók felzárkóztatására csökkentett létszámmal működő, úgynevezett hátránykompenzáló
osztályt indítanak. A 2003/2004-es tanévben 44 tanulóval.
3.4.5. Diákotthon, kollégiumi ellátás
A
térségben két önkormányzati és egy egyházi kollégium működik.
Az
általános iskolás korosztály (normál) számára mindössze egy diákotthon működik
a térségben speciális céllal. A Csapi Diákotthon több mint 30 dél-zalai és
Somogy megyei település halmozottan hátrányos helyzetű, cigány etnikumú
gyermekeit fogadja az óvodás korosztálytól az általános iskoláig. A országban
is egyedülálló intézmény több mint 2 évtized óta végzi eredményes munkáját és
biztosít 170 gyermeknek teljes ellátást és színvonalas felzárkóztatást,
nevelést és képzést. A bentlakó diákokat hétvégére az intézmény saját busszal
szállítja haza. Az intézményt szakiskolával bővítették ki az elmúlt 2 évben,
amelyről a középiskoláknál már volt szó.
Nagykanizsa Megyei Jogú Város
Közgyűlése 2003-ban a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola,
majd 2004-ben a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola kollégiumát is megszüntette.
A
kollégiumi igényeket a megmaradt Cserháti Kollégium maximálisan ki tudja
elégíteni. A feleslegessé vált középiskolai kollégiumi épületeket az
önkormányzat a helyi főiskolának adta használatba, de még így sem éri el a
90%-ot, így a férőhelyek bővítésére a térségben nincs szükség.
3.4.6.
Sajátos nevelési igényű gyermekek
ellátása
A
gyógypedagógiai ellátás iránti igény a közoktatás rendszerének kiépülésével
egyre növekedett. Az 1990-es évek közepétől erőteljesebb hangsúlyt kapott a
fogyatékosok esélyegyenlőségét elősegítő jogszabályi és infrastrukturális
háttér kialakításának programja. Ezek a változások előnyösek az érintettek
számára, de megvalósításuk viszonylag lassan halad, hiszen a szemlélet
változtatásán túl anyagi fedezetre is szükség van.
A sajátos nevelési igényű
tanuló/gyermek nevelése és oktatása
·
elkülönítetten,
·
együtt a többi gyermekkel (integráltan)
történhet.
Törekedni kell az integrációra a közoktatásban, de a külön
csoportban nevelés létjogosultsága továbbra is fennáll.
A
2004/2005 nevelési évben, a kistérség óvodáiban 36 fő sajátos nevelési igényű
gyermek ellátásáról gondoskodtak. A beszámolási időszak előtt gyógypedagógiai
ellátásban részesült 29 fős létszám az új tanév elejére csak 6 fővel csökkent,
miközben további 13 fő jelent meg a rendszerben. A tendencia - amely szerint az
ellátó rendszerben a csökkenés kevesebb, mint a növekedés - már a korábbi
évekre is jellemző volt, ezért a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelése különösen fontos ellátási forma a kistérségben.
2. Táblázat
Jellemzőinek értékeléséhez az óvodáskorúak fogyatékossági típus szerinti
létszámmegoszlását tartalmazó táblázat nyújt támpontot.
|
A létszám fogyatékossági típus szerinti
megoszlása
|
|
Összes
gyermeklétszám
(fő)
|
Enyhén értelmi
fogyatékos
|
Középsúlyos
értelmi fogyatékos
|
Nagyothalló
|
Siket
|
Beszédfogyatékos
|
Enyhén értelmi
fogyatékos, nagyothalló
|
Enyhén értelmi
fogyatékos siket
|
Autista
|
Súlyos magatartási
zavarral küzd
|
Összesen
|
|
2213
|
13
|
10
|
4
|
1
|
4
|
1
|
1
|
1
|
1
|
36
|
Forrás:
Intézményi adatszolgáltatás
Látszik, hogy a
kistérségben a különleges nevelést igénylő óvodás gyermekek között túlsúlyban
vannak az értelmi fogyatékosok (25 fő, 69,4 %). 11 gyermek ellátásáról
Zalaszentjakab (9 fő) és Zalaszentbalázs (2 fő) óvodáiban gondoskodtak, a
fennmaradó 25 főt (köztük 19 fő értelmi fogyatékost, 1 fő autistát, 1 siketet
és 4 nagyothallót) Nagykanizsa intézményei látják el.
A térségben a Szivárvány Fejlesztő Központ biztosít
önálló csoportban ellátást, a többi
óvoda integráltan végzi a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését. A
fejlesztő csoportban nyolc gyermek gyógypedagógiai ellátásáról gondoskodik
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata.
Az elmúlt tanévben a kistérség általános iskoláiban 251 fő
fogyatékos tanuló ellátását kellett megoldani. A különleges bánásmódot igénylő
gyermekek általános iskolai ellátására is jellemző, hogy a fogyatékosok
ellátása terén az évenkénti létszámcsökkenés kevesebb, mint az új igények
jelentkezése.
A
kistérségben a sajátos nevelést igénylő általános iskolások között is
túlsúlyban vannak az értelmi fogyatékosok (143 fő, 56,9 %). Nagyon magas az
értelmi fogyatékosok általános iskolás összlétszámhoz (7100 főhöz) viszonyított
aránya (143 fő, 2,0 %) és az összes sajátos nevelést igénylők részaránya (251
fő, 3,5 %). Figyelmet érdemel, hogy a térségben évről évre emelkedik a
diszlexiások és az egyéb részképesség zavarban szenvedők száma, amely az előző
tanévben elérte a 77 főt, a tanuló összlétszámhoz viszonyított 1,1 %-ot.
A 251 fogyatékos tanuló közül 143 főt
(akik közül 46 fő, az itt tanulók 32,17 %-a más településről jár iskolába) a
Szivárvány Fejlesztő Központ lát el. A többi tanuló (108 fő) integrált
nevelését, oktatását Eszteregnye, Fityeház, Garabonc, Hahót, Murakeresztúr,
Nagyrécse, Szepetnek, Zalakaros, Zalaszentbalázs általános iskolai feladatot
(is) ellátó intézményei, valamint Nagykanizsa kilenc másik általános iskolája
végzi.
Az előző tanévben a kistérség középfokú iskoláiban 71 fő
különleges bánásmódot igénylő tanuló részesült ellátásban.
A középfokú intézményekben tanuló, különleges bánásmódot
igénylők létszámváltozására vonatkozó tendencia szinte az általános iskolai
trendről másolható, és ebben az intézménytípusban is növekedést jelez.
A középfokú képzésre is jellemző, hogy a kistérségben nagyon
magas az enyhén értelmi fogyatékosok és a diszlexiás, részképesség zavaros
tanulók aránya. Az előbbiek a tanuló összlétszámon (4654 főn) belül 1,14 %-ot,
az utóbbiak 0,26 %-ot képviselnek.
A
kialakulóban lévő növekedési folyamat azért is veszélyes, mert ezzel
párhuzamosan – demográfiai okokra visszavezethetően – jelentős mértékben
csökken az óvodásokkal, iskolásokkal azonos korú népesség létszáma, amely
további arányromlást eredményez. Az arányeltolódás pedig már rövid távon is
szociális és egyéb társadalmi problémák tömkelegéhez vezethet, amely kihat a
térségrész és Nagykanizsa fejlődésére.
A
KSH (15-74 éves népesség gazdasági aktivitására vonatkozó) adatai szerint 2006.
III. negyedévében országosan és a nyugat-dunántúli régióban egyaránt többen
dolgoztak, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma országosan 21
ezer fővel, Nyugat-Dunántúlon 400 fővel emelkedett, így a foglalkoztatási ráta
régiónkban 55,0%-ról 55,3%-ra növekedett. A munkanélküliek száma országosan emelkedett,
(a ráta 0,2%-ponttal nőtt), ugyanakkor a Nyugat-dunántúli régiónkban 27,4 ezer
főről 26 ezer főre csökkent, a munkanélküliségi ráta 6,0%-ról 5,7%-ra
változott.
3. Táblázat Foglalkoztatottsági ráta kistérségenként,
2006. második negyedév
Forrás: www.afsz.hu
Foglalkoztatottság tekintetében a
Lenti és Zalaszentgróti kistérség után a Nagykanizsai kistérség a harmadik
helyen áll.
A
foglalkoztatottak nemek és életkor szerinti megoszlásának adatai azt mondják,
hogy a 30-39 év közötti foglalkoztatottak aránya a legmagasabb (78,1%) az
azonos korú népességből a régióban. Ez mintegy 7,4 %-kal haladja meg az
országos átlagot. A 40-59 éves foglalkoztatottak aránya alacsonyabb (69,2 %),
de ez is 8,9%-ka meghaladja az országos
értéket. Az adatok szerint 50,7 %-os a 15-29 éves népesség foglalkoztatottsága
(országos átlag: 43,2%), de ez a szám félrevezető lehet, ha nem kalkuláljuk
bele a még középiskolai, valamint nappali tagozaton főiskolai és egyetemi és
egyéb tanulmányokat folytató tanulókat.
A nők aránya a 40-59 éves korú foglalkoztatottak között a legmagasabb: 47, 3 %.
Ezek az adatok hasonló arányt mutatnak a megyében és a kistérségben is.
Kereseti
átlagok tekintetében a régió harmadik helyen áll, a megyéket tekintve
Győr-Moson-Sopron megye a negyedik, Vas megye a kilencedik, Zala megye a
tizenhatodik helyet foglalja el. A nők átlagkeresete átlagosan 13-20 ezer
forinttal kevesebb mint a férfiaké. Ezek
az adatok a GDP adatokkal összevetve
meglepő helyzetet tárnak fel.
Az 1990-es
rendszerváltozás után az aktív keresők foglalkozási struktúrája gyökeresen
megváltozott. Országosan dominánsan jelent meg az un. tercierizáció, vagyis a
tercier szektorban foglalkoztatottak arányának erőteljes növekedése,
visszaesett az agrártermelésben résztvevőké, míg az ipari keresőké lényegében
stagnál. 1990 óta azonban a Nyugat-Dunántúlon – különösen Vas és Zala megyében
– egy elkésett indusztrializáció történik, vagyis az országos trendekkel
szemben erőteljesen nő az ipari foglalkoztatottak aránya. Ennek fő oka a
nagymértékű tőkebefektetések és a beruházás bővülése volt.
A
kistérség települései foglakoztatási szempontból három lényeges csoportba
sorolhatók:
1. Nagykanizsa
város ipari, kereskedelmi, kulturális, oktatási, egészségügyi, közlekedési
területeken betöltött központi szerepe miatt nemcsak a város lakosságának
nyújtott és nyújt munkalehetőséget, hanem a vonzáskörzetében élőknek is.
2. Zalakaros
város fejlett idegenforgalmán és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokon keresztül
a városban élőknek nyújt elsősorban megélhetési lehetőséget, de nagy mértékben
a környékről is fogad munkavállalókat, főszezonban ez a szám még növekedhet is.
3. A
kistérség többi településének jelentős része elmaradott. Mezőgazdasági
jellegükből adódóan elszenvedték a mezőgazdasági termelőszövetkezetek
felszámolását, megszűnését, sok munkahely elvesztését és a városokban
munkanélkülivé váltak visszatelepülését.
Nagykanizsa
foglalkoztatásban betöltött központi szerepe is csorbát szenvedett, a '90-es
évek elején történt privatizáció és ipari szerkezet átalakítás során. Ennek
következtében jelentős számú munkahely szűnt meg, ami nemcsak Nagykanizsán,
hanem vonzáskörzetében is foglakoztatási feszültséget jelentett és okozott
viszonylag magas munkanélküliséget a térségben.
A munkanélküliség a térségben ugyanúgy, mint a megyében
fokozatos növekedés után 1994-1996 között érte el legmagasabb mértéket, majd
ezt követően, folyamatos, de lassú csökkenése következett be.
A Nagykanizsai kistérség 48 településén működő, összesen 6337
vállalkozás 65 %-a egyéni, 35 %-a társas vállalkozás. Vállalkozásokkal
leggazdagabban és a legszélesebb spektrumban ellátott települések: Nagykanizsa,
Zalakaros, Zalakomár, Nagyrécse, Galambok és Szepetnek. Ugyanakkor a
legkevesebb vállalkozással rendelkezik Börzönce, Kerecseny, Zalaszentjakab,
Pat, Kilimán, Homokkomárom és Kacorlak.
A működő vállalkozások ágazatonkénti megoszlását tekintve
megállapítható, hogy a vállalkozások többsége ingatlanügyekkel, gazdasági
szolgáltatásokkal, valamint kereskedelemmel foglalkozik. A térségben 573
nonprofit szervezet működik, amely a vállalkozások közel 10%-át teszi ki, ebből
a legtöbb a két városban és Szepetneken működik.
A
térség rendelkezik olyan egyedi turisztikai értékkel is, amely vonzza a
befektetőket, az idelátogatókat. A térségben található pl.: egy nemzetközi hírű
termál- és gyógyvízre épülő idegenforgalmi központ.
A munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának megbomlása
mindhárom megyében, így a régióban is, Pest megye után a legkésőbb következett
be. A régió foglalkoztatási helyzete az elmúlt tizenhárom évben a régiók közül
a második legkedvezőbb képet mutatta, az együttes munkanélküliségi ráta soha
nem érte el a kritikus 10%-os szintet. A
régióban a munkanélküliség tartósan a még elfogadható, kezelhető szinten
maradt. Ez a megyék fejlődő gazdasága mellett elsősorban a régió kedvezőbb és
felértékelődött relatív földrajzi fekvésének, a fejlettebb humán erőforrásoknak
és a jó innovációs fogadási feltételeknek köszönhető. Az azonos gazdasági
problémák (keleti piacok elvesztése, nehézipar általános válsága) itt kisebb
megrázkódtatást jelentett, mint más, főleg alföldi, északi megyékben. A
régióban nem volt nagymértékű nehézipar (a zalai szénhidrogén bányászaton
kívül), így nem volt minek válságba kerülni, vagy ami volt (a győri és
mosonmagyaróvári) nagyon hamar talpra állt.
Összességében a régió gazdasága gyorsan és rugalmasan átállt, sikeres
volt a szerkezetváltás – köszönhetően a külföldi működő tőke érdeklődésének, a
vállalkozásoknak és a fejlett európai területek közelségének. 2001,2002-től azonban megváltozott a külföldi
tőke helyzete (elsősorban a multinacionális cégek) és szándéka a régióban. Az,
ami eddig a régió erősségét jelentette, ma a veszélyek közé sorolható. Egy-egy
multinacionális cég bezárásakor nagy
számú, döntő többségben betanított munkát végző, 40 év feletti réteg válik
munkanélkülivé.
A régión belül minden évben Zala megyében volt a legmagasabb a
munkanélküliség, 1996-ban 9,8%, 2000-ben 7,2 %, 2003-ban 7,1%, 2006-ban 7,03%.
A régiós és megyei átlagok nagy kistérségi
különbséget takarnak. 7 % feletti 2006. második negyedévében a letenyei
(10,37%) mellett a nagykanizsai (7,66%), a Keszthely-Hévízi (7,55%) és a
zalaszentgróti (7,51%) kistérségekben.
Munkanélküliségi
ráta 2006. második negyedév
Forrás: www.afsz.hu
4. Táblázat Nyilvántartott álláskeresők aránya az
állandó lakóhelyük szerint, 2006 második negyedév
|
megnevezés
|
Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú
népesség %-ban
|
Az országos mutatóhoz (5,45%) viszonyított aránya
|
|
Zalaszentjakab
|
16,12
|
2,96
|
|
Csapi
|
14,68
|
2,69
|
|
Zalaújlak
|
13,64
|
2,50
|
|
Kisrécse
|
12,50
|
2,29
|
|
Pat
|
11,85
|
2,19
|
|
Bocska
|
11,79
|
2,16
|
|
Garabonc
|
10,94
|
2,01
|
|
Orosztony
|
10,42
|
1,91
|
|
Homokkomárom
|
9,52
|
1,75
|
|
… Nagykanizsa
|
5,78
|
1,06
|
|
Zalaszentgrót
|
6,01
|
1,10
|
|
Nagyrécse
|
3,20
|
0,59
|
|
Magyarszentmiklós
|
3,35
|
0,61
|
|
Magyarszerdahely
|
3,43
|
0,63
|
Forrás: www.afsz.hu
Egyetemi és főiskolai végzettségű munkanélküliek a 2006. 2
negyedéves adatok szerint szinte kizárólag Nagykanizsán és Zalakaroson
találhatók a rendszerben (összesen 119 fő). Az általános iskolát végzett,
illetve a 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettségű munkanélküliek a
regisztrált munkanélküliek számához viszonyítva Zalaszentjakabon (41 főből 36 fő), Galambokon (83 főből 58 fő)
és Homokkomáromban (16 főből 15 fő)
találhatók.
A
regisztrált munkanélküliek férfi-nő aránya 1%-os eltérést mutat a férfiak
javára, az életkort vizsgálva a kistérségben a legveszélyeztetettebbek az 50-54
és az 55-59 év közötti munkanélküliek.
4.
Kirekesztődés és szegénység
A szegénység kiterjedtségét nehéz megragadni.
Ezzel kapcsolatban nincsenek területi adatszolgáltatások, pusztán országos
vizsgálatok állnak rendelkezésre. A szegénység érintettségének meghatározását a
definíciók sokszínűsége, a különböző megközelítések létjogosultsága is
nehezíti. A hiányzó adatok miatt, csak a szegénységbe kerülést valószínűsítő
faktorokon keresztül közelíthető meg a szegénységben élők területi
elhelyezkedése, a probléma nagysága.
A kutatók körében lényegében
egyetértés van a szegénységbe kerülést valószínűsítő kockázati tényezőkben.
Ezek közé tartozik az alacsony iskolai végzettség, a szervezett munka világából
való átmeneti vagy tartós kirekesztődés (pl. munkanélküliség), a demográfiai
tényezők, a háztartás szerkezete és száma. A felsorolt faktorok bár lehetnek
tipikus és tömeges utak is, mégis: családok és egyének egymástól elkülönített
életpályáit és csapdahelyzeteit jelenítik meg. A kirekesztődésnek azonban két
kollektív helyzet is forrása lehet. Ezek egyike a településszerkezettel függ
össze, míg a másik az etnikai hovatartozás által determinált. Az alacsony
keresetek és nyugdíjak, a lakásfenntartás költségei, a komoly betegségek, vagy
a leszakadó térségek és települések, mint lakóhelyek szegénység kockázatot
növelő tényezők. Annak ellenére azonban, hogy az országos szegénységi
mutatóknál a régiós szegénységi arány átlagosan kedvezőbb, mégis a
Nyugat-Dunántúli régió bizonyos jellemzői – hátrányos helyzetű kistérségek, az
alacsony nyugdíjak, valamint a magas megélhetési költségek – azt is jelentik,
hogy a régió háztartásainak a 21%-a él a
hat különböző típusú - jövedelme, kiadása, lakása, fogyasztása, vagy szubjektív
érzete alapján – szegénység egyikében
7,7%-uk két típusú szegénységben, valamint további 5% él halmozott három vagy
annál több típusú szegénységben.
5. Táblázat Különböző szegénységi arányok megoszlása
régióban 2001
|
terület
|
Jövedelmi szegénység
|
Kiadási szegény
|
Lakáskomfort szegény
|
Fogyasztási szegény
|
Lakás szegény
|
Szubjektív szegény
|
|
Nyugat-Dunántúl
|
6,2
|
9,6
|
6,9
|
12,6
|
8,0
|
10,9
|
|
Magyarország
|
7,5
|
9,4
|
10,0
|
13,3
|
11,6
|
11,4
|
Forrás: KSH 2001
A KSH
Háztartás-stasztisztikai felvétele alapján a régióban a legjellemzőbb az
országos átlag feletti kiadási szegénység, valamint az országostól valamennyire
elmaradó, mégis magas fogyasztási szegénység. Bár a régió gazdasági
termelőképessége az országos átlag feletti, mégis ez a gazdasági kedvező
helyzet a régión belül érvényesülő
jövedelmi egyenlőtlenségek, részben pedig a magas fogyasztói áraknak, és magas
megélhetési költségeknek köszönhetően nem jelent jelentősen alacsonyabb
szegénységi arányt. A régió a szegénységi mutatók között inkább a
lakásszegénység tekintetében mutat jelentősen kedvezőbb képet.
A régióban ugyanakkor minden
tizedik háztartás él jóval kevesebből, mint amit a megélhetéshez szükségesnek
tartana; 8%-a, azaz 28,300 háztartás él substandard lakásban, vagy lepusztult
lakókörnyezetben; és 12,6%-a azaz 44,800 háztartás költi el több, mint
jövedelmének 45%-át élelmiszerre.
A
kistérségen belül, több tényező miatt is depressziósnak minősíthető
települések/település részek között a legnagyobb szegénységi kockázatot
hordozzák azok, amelyek elöregedőek, ahol magas a munkavállalásra alkalmas
korban lévő, ám munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya. Az eddig leírtak
értelmében ha mindez együtt jár a roma népesség nagymértékű jelenlétével, e
kockázat tovább nő.
A
szegénység által leginkább veszélyeztetettnek, szociális szempontból a
kistérség belső perifériáinak Kerecseny,
Pat, Sand, Zalamerenye, Zalaújlak, Zalaszentjakab, Orosztony, Garabonc,
Zalakomár, Galambok tekinthetőek elsősorban.
6. Táblázat Szociális szempontból, egyes mutatók mentén
hátrányos helyzetűnek minősíthető kistérségek
|
Kistérség
|
Területfejlesztési szempontból
(korm. rend)
leghátrányosabb
helyzetű település
|
Népesség-szám
csökkenés
(%)
|
Elöregedő
település
(index)
|
Roma
lakosság magas száma
|
Komfort
nélküli lakások, gáz és közüzemi ivóvízhálózatba be nem kapcsolt lakások száma
|
Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalás korú népesség
%-ában
|
|
Belezna
|
X
|
|
|
|
|
7,92
|
|
Fűzvölgy
|
|
-11,5
|
0,21
|
|
|
9,21
|
|
Garabonc
|
|
|
|
X
|
|
10,94
|
|
Galambok
|
|
|
|
X
|
|
9,46
|
|
Homok-komárom
|
|
|
|
|
|
9,52
|
|
Kerecseny
|
X
|
- 19,4
|
|
|
X
|
8,18
|
|
Pat
|
X
|
|
|
|
X
|
11,85
|
|
Pötréte
|
|
- 28,4
|
|
|
|
|
|
Sand
|
X
|
-18,2
|
|
|
X
|
9,39
|
|
Zalakomár
|
|
|
|
X
|
X
|
8,02
|
|
Zalamere-nye
|
|
- 39,3
|
0,23
|
X
|
|
8,43
|
|
Zalaújlak
|
|
- 34,1
|
0,13
|
|
|
13,64
|
|
Zalaszent-jakab
|
X
|
|
|
X
|
X
|
16,12
|
|
Orosztony
|
|
-23,1
|
|
X
|
X
|
10,42
|
Forrás: saját
összeállítás TeIR adatok
felhasználásával
5.
A szociális
terület szabályozása, keretei és ellátásai
Törvényi háttér
Az egyes települések által biztosítandó szociális szolgáltatások körét az
1993. évi III. tv szabályozza. A törvény egyes alapszolgáltatások megszervezése
valamennyi települési önkormányzat számára kötelezően előírja, míg az ellátások
zömét településnagyságtól függően kell biztosítaniuk a települési
önkormányzatoknak. Néhány speciális szolgáltatás megszervezése a megyei
önkormányzatok, valamint a megyei jogú városok számára ró kötelezettséget. A
szociális alap- és szakszolgáltatások a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi
ellátásokkal közösen hivatottak a szociális biztonság megteremtését
elősegíteni. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások körét, biztosításának
feltételeit az 1997. évi XXXI. Tv szabályozza. Ezen ellátások többségének
kötelező megszervezése ugyancsak lakosságszám függő.
7. Táblázat A személyes gondoskodás megszervezésére
köteles szervek
|
Szociális
ellátások
|
Kötelezettség
feltétele
|
Gyermekvédelmi
ellátások
|
|
1993. évi III.
tv.
|
|
1997. évi XXXI.
tv.
|
|
szociális információs
szolgáltatás
|
lakosságszámtól függetlenül
|
gyermekjóléti szolgáltatás
|
|
étkeztetés
|
|
gyermekek napközbeni ellátása
|
|
házi segítségnyújtás
|
|
gyermekek átmeneti gondozása
|
|
családsegítés
|
2000 fő felett
|
|
|
nappali ellátás
|
3000 fő felett
|
|
|
támogató szolgáltatás
|
10000 fő felett
|
bölcsőde
|
|
jelzőrendszeres házi
segítségnyújtás
|
|
|
|
közösségi ellátások
|
|
|
|
idősek átmeneti elhelyezése
|
|
|
|
|
20000 fő felett
|
gyermekek átmeneti otthona
|
|
átmeneti elhelyezési formák
|
30000 fő felett
|
családok átmeneti otthona
|
|
|
40 000 fő felett
|
gyermekjóléti központ
|
|
utcai szociális
munka
|
50000 fő felett
|
|
|
idősellátás+legalább
2 további intézménytípus
|
mjv
|
Otthont nyújtó
ellátás
Területi
gyermekvédelmi szakszolgáltatás
|
Valamennyi települési önkormányzat
rendeletben szabályozza az általa biztosított ellátások, szolgáltatások
feltételeit. Az általános gyakorlat, hogy a két különálló törvény által
szabályozott felnőtt és gyermekvédelem helyi szabályozása is két rendeletben,
külön történik. Az esetek kis számában (6) azonban egy rendelet tartalmazza a
szociális és gyermekvédelmi ellátások körét. A jogszabályok tartalmazzák a
pénzbeli és a természetbeni ellátásokat, valamint a személyes gondoskodást
nyújtó ellátások helyi szabályait.
Valamennyi települési
önkormányzat rendeletének szerkezete eleget tesz a jogszabály megalkotásával
kapcsolatos formai követelményeknek. Az egyes ellátások igénybevételének
szabályozása igen eltérő mind tartalmukat, mind pedig részletezettségüket
tekintve (számos esetben egyes ellátások csak felsorolásszerűen szerepelnek a
rendeletben, a szolgáltatások tartalmának, igénybevételük feltételeinek
megismerhetősége kívánni valót hagy maga után).
A rendeletek aktualitásukat tekintve is igen
különbözőek, többségük követi a vonatkozó törvények módosulásait. Néhány
esetben azonban olyan ellátásokat is tartalmaz a helyi rendelet, amelyek már
hatályukat vesztették (pl. jövedelempótló támogatás).
A rendeletekben szabályozott személyes
gondoskodást nyújtó ellátások és a kérdőívben a települési önkormányzatok által
jelzett szolgáltatások igen gyakran nem fedik egymást, azaz vagy a jogszabályok
nem tartalmaznak olyan ellátást, amik az általunk kért adatszolgáltatásban biztosítottnak
jeleztek, vagy annak ellenére, hogy a helyi rendelet tartalmazza az egyes
szolgáltatásokat, a kérdőívet kitöltők mégis a hiányukat jelezték. A fenti
megállapítás túlnyomórészt a szociális szolgáltatásokra jellemző. A legtöbb
eltérést a családsegítő szolgáltatások esetében tapasztaltuk (15). Nagyszámú
különbséget figyeltünk meg még a szociális információszolgáltatás (11), a házi
segítségnyújtás (12), valamint a falugondnoki szolgálatok (9) biztosítására
vonatkozó adatokban. A gyermekjóléti ellátások közül a gyermekek átmeneti
gondozása bizonyult a legellentmondásosabbnak a helyi rendeletek és a kitöltött
kérdőívek összevetése alapján. Míg a kérdőívben egyedül Nagykanizsa jelezte
ezen ellátás biztosítását, addig a helyi rendeletben 8 település rögzítette,
hogy a gyermekek átmeneti gondozása biztosított a többcélú társulás keretén
belül, és további 15 község felsorolta a személyes gondoskodást nyújtó
ellátások között a nevezett ellátást, nem részletezve, hogy miként biztosítja
azt az önkormányzat. A fentieken túl 6 rendelet tartalmazta még a gyermekek
átmeneti gondozását oly módon, hogy azt más önkormányzat által fenntartott
intézményben oldja meg.
A pénzbeli és a természetbeni ellátások
esetében az önkormányzati rendeleteket a helyhatóságok adatszolgáltatásain
alapuló KSH-s adatokkal vetettük össze. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a helyi
rendeletben deklarált ellátások ténylegesen igénybevehetők-e a lakosság
számára, illetve, hogy a lakosság mekkora hányadát érintik az ellátások. A 2004
statisztikai adatok szerint az egyes segélyfajtákban a települések
kisebb-nagyobb hányadában egyetlen lakos sem részesült. Ennek oka lehet részben
vagy egészében, hogy a településen a vizsgált időszakban senki sem volt
jogosult a támogatásra, a rászorulók nem kívánják igénybe venni az ellátásokat,
nem ismertek az ellátási formák, illetve azok igénybevételének módja, illetve
hogy a településen bizonyos ellátások igénybevétele ténylegesen nem lehetséges.
A tényleges ok(ok) nem ismertek. Az azonban igen meglepő, hogy a rendkívüli
gyermekvédelmi támogatás esetében a kistérség 48 településéből 30-ban egyetlen
támogatott gyermek sem volt a vizsgált évben. Ugyancsak különös, hogy a
Nagykanizsa térségében lévő települések alig több mint negyedében volt 2004-ben
lakhatási támogatásban részesülő személy. Az azonban, hogy a térség
területfejlesztés szempontjából hátrányos 5 községe közül a KSH adatai szerint
mindössze egyben volt lakásfenntartási segélyben részesülő, és ugyancsak egy
településen folyósítottak rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, igen
megdöbbentő, és a szociális ellátórendszer valamilyen diszfunkcióját sejteti.
8. Táblázat Az egyes településeken néhány segélyfajta
esetében ténylegesen előforduló támogatási esetek 2004-ben
|
Település
|
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
|
lakásfenntartási támogatás
|
rendszeres szociális segély
|
Település
|
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
|
lakásfenntartási támogatás
|
rendszeres szociális segély
|
|
Alsórajk
|
|
|
X
|
Miháld
|
X
|
|
X
|
|
Balatonmagyaród
|
|
X
|
X
|
Murakeresztúr
|
|
|
X
|
|
Belezna
|
|
X
|
X
|
Nagybakónak
|
|
|
X
|
|
Bocska
|
X
|
X
|
X
|
Nagykanizsa
|
X
|
X
|
X
|
|
Börzönce
|
|
X
|
X
|
Nagyrada
|
|
|
X
|
|
Csapi
|
|
|
X
|
Nagyrécse
|
|
|
X
|
|
Eszteregnye
|
X
|
|
X
|
|
|
|
X
|
|
Felsőrajk
|
|
|
|
Orosztony
|
|
|
X
|
|
Fityeház
|
|
|
X
|
Pat
|
X
|
|
X
|
|
Fűzvölgy
|
|
|
|
Pölöskefő
|
|
|
X
|
|
Galambok
|
X
|
X
|
X
|
Pötréte
|
|
|
X
|
|
Garabonc
|
|
|
X
|
Sand
|
|
|
X
|
|
Gelse
|
X
|
X
|
X
|
Sormás
|
|
X
|
X
|
|
Gelsesziget
|
X
|
|
|
Surd
|
X
|
|
X
|
|
Hahót
|
X
|
|
X
|
Szepetnek
|
|
|
X
|
|
Homokkomárom
|
X
|
|
X
|
Újudvar
|
X
|
X
|
X
|
|
Hosszúvölgy
|
|
|
|
Zalakaros
|
X
|
X
|
X
|
|
Kacorlak
|
|
X
|
X
|
Zalakomár
|
|
|
X
|
|
Kerecseny
|
|
|
X
|
Zalamerenye
|
|
|
X
|
|
Kilimán
|
X
|
|
X
|
Zalasárszeg
|
X
|
X
|
X
|
|
Kisrécse
|
|
|
X
|
Zalaszabar
|
|
|
X
|
|
Liszó
|
|
|
X
|
Zalaszentbalázs
|
X
|
X
|
X
|
|
Magyarszentmiklós
|
X
|
|
X
|
Zalaszentjakab
|
|
|
X
|
|
Magyarszerdahely
|
X
|
|
X
|
Zalaújlak
|
|
|
|
Forrás: TEIR
adatokból saját szerkesztés
Fentiekből
az alábbi következtetések vonhatók le:
-
a helyi rendeletek egy része nem illeszkedik a
kerettörvényekhez (Sztv, Gyvt),
-
a szabályozás nincs összhangban a ténylegesen
biztosított ellátásokkal, szolgáltatásokkal,
-
a változó feltételrendszer mellett a helyi
rendeletek rendszeres felülvizsgálata, szükséges módosításai nem történnek meg.
Rendszeres szociális segély
A kistérségen belül a támogatottak
lakosságszámhoz viszonyított aránya igen szélsőségesen alakult a vizsgált
időszakban, többé-kevésbé tükrözve a települések munkanélküliséggel való
érintettségét. Átlagosan a Nagyakanizsai térségében a lakosság közel 1%-a
részesült ezen jövedelempótló támogatásból. A támogatottak aránya
Zalaszentjakabon a legmagasabb, ahol minden tizedik lakos részesül rendszeres
szociális segélyben. Egyes helyhatóságokon az egy ezreléket sem éri el a
lakosság érintettsége. Pat, Orosztony és Kerecseny, községekben a magas
munkanélküliség ellenére viszonylag alacsony a lakosságon belül az e segélyben
részesítettek aránya, míg a lakosságon belül ugyancsak az állástalanok magas
arányát felmutató Zalaújlakon
egyetlen ellátottat sem jelez a 2004-es statisztika. További négy településen
(Felsőrajk, Fűzvölgy, Gelsesziget, Hosszúvölgy) a KSH adatai szerint a vizsgált
évben egyetlen lakos sem részesül rendszeres szociális segélyben.
9. Táblázat A rendszeres szociális segély
vonatkozásában a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb támogatotti arányt
képviselő települések, 2004
|
Település
|
A
támogatásban részesítettek átlagos száma a lakónépesség ezrelékében
|
Település
|
A
támogatásban részesítettek átlagos száma a lakónépesség ezrelékében
|
|
Bocska
|
18,99
|
Fityeház
|
1,40
|
|
Börzönce
|
17,95
|
Homokkomárom
|
3,46
|
|
Galambok
|
30,28
|
Kacorlak
|
1,69
|
|
Garabonc
|
21,96
|
Magyarszentmiklós
|
3,46
|
|
Szepetnek
|
18,60
|
Pölöskefő
|
3,33
|
|
Zalasárszeg
|
23,81
|
Zalaszentbalázs
|
2,08
|
|
Zalaszabar
|
24,92
|
|
|
|
Zalaszentjakab
|
100,26
|
|
|
Forrás: TEIR adatokból saját szerkesztés
Rendszeres gyermekvédelmi támogatás
A kistérségben a 0-19 éves lakosság mintegy
harmada (3,18%) részesült 2004-ben rendszeres gyermekvédelmi támogatásban. Az
egyes települések vonatkozásában számottevő eltérést tapasztalunk az ellátásban
érintettek arányában a vizsgált korcsoport körében. Míg Homokkomáromban a 19
évesnél fiatalabb lakosság több mint 80%-a részesült 2004-ben ebben a
támogatási formában, addig Magyarszentmiklóson ugyanezen korosztály alig 2%-a
vette igénybe a rendszeres gyermekvédelmi támogatást.
10. Táblázat A rendszeres gyermekvédelmi támogatás
vonatkozásában a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb támogatotti arányt
képviselő települések, 2004
|
Település
|
A pénzbeli támogatásban részesítettek átlagos száma
a 0-19 éves lakónépesség ezrelékében
|
Település
|
A pénzbeli támogatásban részesítettek átlagos száma
a 0-19 éves lakónépesség ezrelékében
|
|
Bocska
|
604,35
|
Alsórajk
|
198,8
|
|
Börzönce
|
671,88
|
Fityeház
|
42,74
|
|
Csapi
|
703,7
|
Magyarszentmiklós
|
22,03
|
|
Galambok
|
621,12
|
Nagyrécse
|
145,95
|
|
Garabonc
|
502,73
|
Sormás
|
114,13
|
|
Homokkomárom
|
851,06
|
Zalakaros
|
122,63
|
|
Kerecseny
|
596,77
|
Zalaújlak
|
95,24
|
|
Kilimán
|
686,27
|
|
|
|
Miháld
|
555,56
|
|
|
|
Orosztony
|
631,07
|
|
|
|
Pat
|
568,2
|
|
|
|
Zalakomár
|
614,84
|
|
|
|
Zalasárszeg
|
666,67
|
|
|
|
Zalaszentjakab
|
727,27
|
|
|
Forrás: TEIR adatokból saját szerkesztés
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
A
Nagykanizsai kistérség lakosságának mintegy 11%-a részesült 2004-ben pénzbeli
rendkívüli gyermekvédelmi támogatásában, mely mögött jelentős területi
szóródások figyelhetők meg. Igen meglepő, hogy 30 települési önkormányzat
egyáltalán nem folyósított ilyen támogatást a vizsgált időszakban. A lakosság
kevesebb mint egy %-a részesült ezen támogatásban Galambok, Magyarszerdahely,
Újudvar, valamint Zalaszentjakab községekben. Ezzel szemben valamennyi 19
évesnél fiatalabb igénybe vehette e támogatást. Azon 18 településből, ahol
2004-ben folyósítottak rendkívüli gyermekvédelmi ellátást, valamennyi
helyhatóság nyújtotta azt pénzbeli ellátásként, míg természetbeni ellátásként
mindössze 5-en. Egyedül Gelsesziget Község Önkormányzata részesíti előnyben a
nevezett támogatás természetbeni ellátásként való odaítélését, az ott élő 0-19
éves korú népességnek közel 90%-a részesül a rendkívüli gyermekvédelmi
támogatás ezen formájában.
11. Táblázat A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
vonatkozásában a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb támogatotti arányt
képviselő települések, 2004
|
Település
|
A pénzbeli támogatásban részesítettek átlagos száma
a 0-19 éves lakónépesség ezrelékében
|
Település
|
A pénzbeli támogatásban részesítettek átlagos száma
a 0-19 éves lakónépesség ezrelékében
|
|
Homokkomárom
|
468,09
|
Galambok
|
9,32
|
|
Kilimán
|
882,35
|
Magyarszerdahely
|
16,95
|
|
Magyarszerdahely
|
1020,62
|
Újudvar
|
18,87
|
|
Miháld
|
1156,86
|
Zalaszentjakab
|
36,59
|
|
Surd
|
554,55*
|
|
|
|
Zalsárszeg
|
428,57
|
|
|
Forrás: TEIR adatokból saját szerkesztés
* Az adat nem egyezik a település által
szolgáltatott információval, miszerint „évek óta nem kért senki rendkívüli
gyermekvédelmi támogatást”.
Lakásfenntartási
támogatás
A kistérség szintjén a lakosság mindössze
0,7 %-a vette igénybe a nevezett támogatást a vizsgált időszakban. Az átlagos
ellátotti arány mögött az települések szintjén igen eltérő volt a támogatásban
részesültek aránya (0,1-4,7%). A térség településeinek több mint 70%-án (35)
egyetlen lakos sem részesült a fenti támogatásban. Ezen települések
döntően 500 főnél kisebb lakosságszámú községek, de megtalálható közöttük négy
1000 főnél népesebb települése is (közülük egyben a 3000-et is meghaladja a
népesség száma).
12. Táblázat A lakásfenntartási támogatás vonatkozásában
a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb támogatotti arányt képviselő
települések, 2004
|
Település
|
A
támogatásban részesítettek átlagos száma a lakónépesség ezrelékében
|
Település
|
A
támogatásban részesítettek átlagos száma a lakónépesség ezrelékében
|
|
Börzönce
|
25,64
|
Balatonmagyaród
|
1,89
|
|
Sormás
|
47,31
|
Galambok
|
1,59
|
|
Zalasárszeg
|
28,57
|
Újudvar
|
1,85
|
|
|
|
Zalakaros
|
1,58
|
Forrás: TEIR adatokból saját szerkesztés
Átmeneti
segély
Az ellátottság szintje a kistérségen belül
igen vegyes képet mutat, a támogatottak lakosság-számhoz viszonyított aránya
0,8 és 73,1% között mozog. A kistérség átlagában az ellátást a lakosság közel
4%-a vette igénybe. A szélsőségesen alakuló ellátottsági mutatók kialakulásában
a helyi rendeletek eltérő tartalma is szerepet játszhat. Például a kiugróan
magas ellátotti arányt kimutató települések között megtalálható Pötréte, ahol
az átmeneti segély adható beiskolázási segélyként, gyógyszertámogatási
segélyként, valamint étkezési térítési díj támogatásként is. Öt településen
(Börzönce, Fityeháza, Liszó, Nemespátró, Zalaújlak) egyetlen lakos sem vette
igénybe e jövedelemkiegészítő támogatási formát 2004-ben. A fenti települések –
Fityeház kivételével – 500 főnél kisebb lakosságszámúak.
13. Táblázat Az átmeneti segély vonatkozásában a
legmagasabb, illetve a legalacsonyabb támogatotti arányt képviselő települések,
2004
|
Település
|
A
támogatásban részesítettek átlagos száma a lakónépesség ezrelékében
|
Település
|
A
támogatásban részesítettek átlagos száma a lakónépesség ezrelékében
|
|
Balatonmagyaród
|
467,80
|
Csapi
|
6,02
|
|
Kilimán
|
385,19
|
Kerecseny
|
6,97
|
|
Mihád
|
241,26
|
Magyarszentmiklós
|
6,92
|
|
Pötréte
|
731,63
|
Magyarszerdahely
|
1,76
|
|
|
|
Nagyrada
|
3,62
|
|
|
|
Pat
|
4,08
|
|
|
|
Pölöskefő
|
6,7
|
Forrás: TEIR adatokból saját szerkesztés
A
Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulásához tartozó települési önkormányzatok
rögzítették azon szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási
feladatokat, melyeket kistérségi szinten kívánnak ellátni. 2005. évben
eredetileg a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat és a gyermekek (családok)
átmeneti gondozásának térségi szintű biztosítása szerepelt a megállapodásban. A
fent jelzett vállalt feladatok köre 2006-ban bővült a házi segítségnyújtással,
a jelzőrendszeres házi segítségnyújtással, a nappali ellátással, valamint a
helyettes szülői ellátással. Jellemzően nem minden önkormányzat
szándéknyilatkozata terjedt ki valamennyi felsorolt közszolgáltatás közös,
kistérségi szintű megszervezésére. A fenti feladatok ellátására vonatkozóan a
Társulás megállapodást kötött az egyes szolgáltatókkal.
A
többcélú kistérségi társulásokra vonatkozó szabályozás szerint, a kistérség
akkor lát el szociális alapszolgáltatási feladatot, ha a teljes
alapszolgáltatási körből legalább hármat ellát, illetve megszervez. A
gyermekjóléti alapellátások közül minimum egy megszervezéséről, illetve
ellátásáról kell gondoskodnia a többlet normatíva igénybevételéhez. További
feltétel, hogy a fenti közszolgáltatási feladatokat azonos körű településekre
vonatkozóan kell ellátni oly módon, hogy abban vagy a kistérséghez tartozó
települések több mint fele vegyen részt, és lakosságszáma meghaladja a
kistérség lakosságszámának 60%-át, vagy a települések 60%-a vegyen részt, a
lakosságszám pedig az 50%-ot haladja meg.
A
kérdőíves adatgyűjtés alapján, valamint a Társulás Munkaszervezete
tájékoztatása szerint a Társulás feladatvállalásai nem teljesülnek
maradéktalanul. A házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
valamint a nappali ellátás keretében a szándéknyilatkozatok és a szolgáltatóval
történt megállapodás alapján nem jött létre a kistérségi szintű feladatellátás
(kivételt képez ez alól a hajléktalanok nappali melegedője, ami térségi
ellátásként működik Nagykanizsán), lényegében változatlan maradt a települések
ellátottsága, illetve ellátatlansága (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás csak
Nagykanizsán működik). A gyerekjóléti szolgálat térségi szintű ellátása sem
felel meg a többcélú társulásokra vonatkozó direktíváknak (a társulás által
ellátott településeken élő lakosság aránya nem éri el a jogszabályban rögzített
minimumot).
Nagykanizsa
MJV Közgyűlése, Surd Község Önkormányzat Képviselő-testülete és Zalakomár
Község Önkormányzat Képviselő-testülete intézményfenntartó társulást hozott
létre 2007. július 1-jétől a házi segítségnyújtásra és az idősek nappali
ellátásra.
Szociális
intézményi feladatot, valamint gyermekvédelmi szakellátás keretébe tartozó
tevékenységet a Társulás nem vállalt fel, azok igénybevételére térség
lakosságának csak a megyei fenntartású intézmények állnak rendelkezésre. Ez
alól kivételt képez Nagykanizsa lakossága, ahol helyben az idősek és a
fogyatékos személyek bentlakásos intézményei is igénybe vehetők.
A
térség szakellátórendszerének bővítésére a Zala Megyei Közgyűlés Szepetnek
(valamint Zalabaksa és Sármellék) önkormányzatával együttműködve 2006-ban
címzett pályázatot nyújtott be bentlakásos részleggel működő integrált intézmény
megvalósítására – kistérségi idősgondozási modell keretében. A fejlesztés
eredményeként 50 férőhelyes idősek számára bentlakásos ellátást nyújtó
intézmény jöhet létre 2008-ra.
Étkeztetés
SZTV 62. § (1) Az
étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi
egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve
eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani,
különösen
a) koruk,
b) egészségi
állapotuk,
c)
fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d)
szenvedélybetegségük, vagy
e)
hajléktalanságuk
miatt.
A kistérség 48 településéből 42-ben
biztosított az étkeztetés igénybevétele. A képet némileg árnyalja, hogy vannak
olyan települések, melyek a kérdőívben azt jelezték, hogy hozzáférhető az
étkeztetés, de nem az önkormányzatokon keresztül történik annak igénylése,
hanem közvetlenül az iskolai, illetőleg óvodai intézményeknél. Ezen
önkormányzatok az étkeztetésre járó normatívát nem igénylik el. Sajnálatos
módon az ebbe a körbe tartozó önkormányzatok kiléte nem derül ki a
helyhatóságok adatszolgáltatásából.
A szolgáltatás megszervezettségét
visszajelző településekből 3 község jelezte, hogy az ellátottak száma 0. Ez
jelentheti, hogy nincs rá igény, de azt is, hogy a lehetőségről nem tudnak a
potenciális igénybevevők. A szolgáltatást biztosító települések harmadában az
ellátottak száma nem éri el a 10 főt sem. A legtöbb ellátást igénybevevőt
Murakeresztúrról jelezték (425 fő), mely szerint a lakosság egyötöde ellátott.
A kiugró adat vélhetően a kérdés félreértelmezéséből adódhat, hiszen a több
mint 50 ezer lakosú Nagykanizsán ehhez képest számottevően kevesebben, 273-an
veszik igénybe az ellátást. Lakosságszámhoz viszonyítva a legtöbb érintett
Balatonmagyaródon, Csapin, Magyarszentmiklóson, Nagyradán, Orosztonyban,
Zalaszabarban és Zalaújlakon él, ezen településeken a lakosság több mint 5%-a
részesül a szolgáltatásban. Érdemes megjegyezni, hogy a felsorolt települések
közül csak Balatonmagyaródon és Zalaújlakon számottevőbb a többi településhez
képest a 60 év felettiek aránya (28, ill. 31%).
Az étkeztetés intézményi háttere a
települések döntő hányadában (76%) gyermekétkeztetés, iskolai vagy
óvodai konyha. Ez egyrészt felveti a folyamatos ellátás kérdését, hiszen ezen
intézmények zöme nyáron szünetelteti tevékenységét. Kilenc település jelezte,
hogy nyári hónapokban hosszabb, rövidebb ideig nem biztosított a szolgáltatás.
Másrészt pedig nem veszi figyelembe a fejlődő szervezetű gyermekek és a
betegeskedő idős emberek eltérő tápanyagszükségletét. A szolgáltatást
megszervező önkormányzatok csaknem 40% válaszolta a kérdőívben, hogy az
étkeztetés intézményi háttere másik településen található. Legtöbb esetben ilyenkor
a falugondnoki szolgálat gépkocsijával biztosítják az étel eljutását az
érintett településre. Mindössze 5 településen megoldott a diétás étkezés
igénybevétele. Egy kivétellel, csak hétköznapokon vehető igénybe a
szolgáltatás. Az étkeztetés igénybevételi lehetőségei közül legtöbb települési
önkormányzat a kiszállítást biztosítja. A települések felében legalább kétféle
módon vehető igénybe az ellátás. Az ellátásért fizetendő térítési díjak
nagysága igen változatos képest mutat. Mindössze 10 település jelezte, hogy
egynél több díjkategóriát állapítottak meg. A legalacsonyabb (ill. a az
egyetlen) térítési díjkategória 115 és 414 Ft között szóródik. Elenyésző azon
önkormányzatok száma, melyek térítésmentesen is nyújtják a szolgáltatást.
14. Táblázat A kistérség étkeztetéssel való ellátottsága
|
Település
|
Szolgál-tatás
|
Ellátot-tak
száma
|
Település
|
Szolgál-tatás
|
Ellátot-tak
száma
|
|
Alsórajk
|
van
|
12
|
Miháld
|
van
|
30
|
|
Balatonmagyaród
|
van
|
29
|
Murakeresztúr
|
van
|
425
|
|
Belezna
|
van
|
19
|
Nagybakónak
|
van
|
3
|
|
Bocska
|
van
|
12
|
Nagykanizsa
|
van
|
273
|
|
Börzönce
|
nincs
|
|
Nagyrada
|
van
|
50
|
|
Csapi
|
van
|
10
|
Nagyrécse
|
van
|
3
|
|
Eszteregnye
|
van
|
0
|
Nemespátró
|
nincs
|
|
|
Felsőrajk
|
van
|
25
|
Orosztony
|
van
|
28
|
|
Fityeház
|
van
|
16
|
Pat
|
van
|
6
|
|
Füzvölgy
|
nincs
|
|
Pölöskefő
|
van
|
3
|
|
Galambok
|
van
|
34
|
Pötréte
|
van
|
6
|
|
Garabonc
|
van
|
14
|
Sand
|
van
|
5
|
|
Gelse
|
van
|
32
|
Sormás
|
van
|
12
|
|
Gelsesziget
|
nincs
|
|
Surd
|
van
|
8
|
|
Hahót
|
van
|
25
|
Szepetnek
|
van
|
17
|
|
Homokkomárom
|
nincs
|
|
Újudvar
|
van
|
36
|
|
Hosszúvölgy
|
van
|
2
|
Zalakaros
|
van
|
31
|
|
Kacorlak
|
van
|
7
|
Zalakomár
|
van
|
3
|
|
Kerecseny
|
van
|
7
|
Zalamerenye
|
van
|
7
|
|
Kilimán
|
van
|
8
|
Zalasárszeg
|
van
|
0
|
|
Kisrécse
|
van
|
0
|
Zalaszabar
|
van
|
42
|
|
Liszó
|
nincs
|
|
Zalaszentbalázs
|
van
|
19
|
|
Magyarszent-miklós
|
van
|
16
|
Zalaszentjakab
|
van
|
12
|
|
Magyarszer-dahely
|
van
|
22
|
Zalaújlak
|
van
|
10
|
Házi segítségnyújtás
SZTV 63. § (1) Házi
segítségnyújtás keretében kell gondoskodni
a) azokról az
időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem
képesek és róluk nem gondoskodnak,
b) azokról a
pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről,
akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik
ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
c) azokról az
egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát
igénylik,
d) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a
saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást
igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.
A
települések alig több mint fele jelezte, hogy biztosított a házi segítségnyújtás
igénybevétele. Az ellátást nem biztosító települések között található alacsony
lakosságszámú település is és 1000 főt meghaladó község is. Megdöbbentő, hogy
azon települések közül, ahol az átlagosnál számottevőbb az időskorúak aránya
(13 település) mindössze 3 településen hozzáférhető a szolgáltatás. Nagykanizsa
(55 fő) után a legtöbb ellátottat Szepetnek és Zalaszabar (38-38 fő) tudhatja
magáénak. A lakosság legnagyobb hányada Fűzvögyön és Zalaszabaron részesül házi
segítségnyújtásban (4,4, ill. 6,3%-a) . Három településen ugyan biztosított a
szolgáltatás, de senki sem veszi igénybe az ellátást.
15. Táblázat A kistérség házi segítségnyújtással való
ellátottsága
|
Település
|
Szolgál-tatás
|
Ellátottak
száma
|
Település
|
Szolgál-tatás
|
Ellátottak
száma
|
|
Alsórajk
|
nincs
|
|
Miháld
|
van
|
15
|
|
Balatonmagyaród
|
van
|
0
|
Murakeresztúr
|
van
|
11
|
|
Belezna
|
nincs
|
|
Nagybakónak
|
van
|
0
|
|
Bocska
|
van
|
12
|
Nagykanizsa
|
van
|
55
|
|
Börzönce
|
nincs
|
|
Nagyrada
|
van
|
12
|
|
Csapi
|
nincs
|
|
Nagyrécse
|
van
|
0
|
|
Eszteregnye
|
van
|
21
|
Nemespátró
|
van
|
12
|
|
Felsőrajk
|
van
|
18
|
Orosztony
|
nincs
|
|
|
Fityeház
|
van
|
16
|
Pat
|
van
|
6
|
|
Füzvölgy
|
van
|
6
|
Pölöskefő
|
van
|
3
|
|
Galambok
|
nincs
|
|
Pötréte
|
van
|
|
|
Garabonc
|
van
|
12
|
Sand
|
nincs
|
|
|
Gelse
|
van
|
4
|
Sormás
|
nincs
|
|
|
Gelsesziget
|
nincs
|
|
Surd
|
van
|
6
|
|
Hahót
|
van
|
8
|
Szepetnek
|
van
|
38
|
|
Homokkomárom
|
nincs
|
|
Újudvar
|
nincs
|
|
|
Hosszúvölgy
|
van
|
6
|
Zalakaros
|
van
|
5
|
|
Kacorlak
|
nincs
|
|
Zalakomár
|
van
|
12
|
|
Kerecseny
|
nincs
|
|
Zalamerenye
|
nincs
|
|
|
Kilimán
|
nincs
|
|
Zalasárszeg
|
nincs
|
|
|
Kisrécse
|
nincs
|
|
Zalaszabar
|
van
|
38
|
|
Liszó
|
nincs
|
|
Zalaszentbalázs
|
van
|
19
|
|
Magyarszentmiklós
|
nincs
|
|
Zalaszentjakab
|
nincs
|
|
|
Magyarszerdahely
|
nincs
|
|
Zalaújlak
|
nincs
|
|
A szolgáltatást a legtöbb esetben az
önkormányzat által foglalkoztatott szociális gondozó látja el. Négy település a
Vöröskereszttel kötött ellátási szerződés útján biztosítja a szolgáltatást,
mely 2006-ban indult el, s még az év végére kiterjedt 25 településre. Jelenleg
még további települések tartanak igényt erre az ellátási módra. Szociális
intézményi hátteret mindössze 3 település jelzett (Nagykanizsa – ESZI,
Zalakomár – Alapszolgáltatási Központ, Nagybakónak – Idősek Klubja. Házi
segítségnyújtás keretében leggyakrabban biztosított szolgáltatások a
gyógyszerkiváltást,
az orvoshoz kísérést, a bevásárlást,
valamint az ebédszállítást. Az ellátottak számától függően 1-3 fő biztosítja az
ellátást. Az ellátás biztosítása a települések többségében térítésmentes, míg 6
helyhatóság térítés ellenében (is) nyújtja a szolgáltatást.
Szociális információszolgáltatás
SZTV 61. § (1) A szociális
információs szolgáltatás célja, hogy az e törvényben meghatározott, illetve
egyéb, a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és
szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások
hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban.
A szociális információszolgáltatást, mint
alapszolgáltatást a Szociális Törvény 2005. évi módosítása vezette be, és tette
kötelezővé valamennyi helyhatóság számára annak biztosítását. Ezen
szolgáltatásnak különösen fontos szerepe van (lenne) főként a kistelepüléseken,
ahol a szociális és egészségügyi ellátások többsége helyben nem elérhető.
A Nagykanizsai kistérség településein az
önkormányzatok mintegy háromnegyede biztosítja a szociális információ
szolgáltatást az ott élők számára. Jellemzően a Polgármesteri Hivatalon,
illetve a körjegyzőségeken keresztül biztosítják az önkormányzatok a lakosság
számára szükséges információt a szociális szolgáltatások, ellátások
elérhetőségéről, igénybevételi módjáról. Több válaszadó jelezte, hogy az
önkormányzat ezen kötelezettségének a családsegítő szolgálat bevonásával tesz
eleget. A szolgáltatást végző személyek többnyire a jegyzőtől és/vagy a hivatal
munkatársától kapott információk alapján frissítik ismereteiket. Ezen túl
különböző közszolgáltatást végző intézményektől (iskolától, óvodától,
egészségügyi intézménytől, Közigazgatási Hivataltól), valamint a jogszabályok
módosulásának figyelemmel kísérésével
tájékozódnak az ellátásokat, szolgáltatásokat érintő változásokról.
16. Táblázat A kistérség szociális információs
szolgáltatással való ellátottsága
|
Település
|
Szolgáltatás
|
Település
|
Szolgáltatás
|
|
Alsórajk
|
van
|
Miháld
|
nincs
|
|
Balatonmagyaród
|
van
|
Murakeresztúr
|
van
|
|
Belezna
|
nincs
|
Nagybakónak
|
van
|
|
Bocska
|
nincs
|
Nagykanizsa
|
van
|
|
Börzönce
|
nincs
|
Nagyrada
|
van
|
|
Csapi
|
van
|
Nagyrécse
|
van
|
|
Eszteregnye
|
nincs
|
Nemespátró
|
van
|
|
Felsőrajk
|
van
|
Orosztony
|
nincs
|
|
Fityeház
|
van
|
Pat
|
nincs
|
|
Füzvölgy
|
nincs
|
Pölöskefő
|
van
|
|
Galambok
|
van
|
Pötréte
|
van
|
|
Garabonc
|
van
|
Sand
|
van
|
|
Gelse
|
van
|
Sormás
|
van
|
|
Gelsesziget
|
van
|
Surd
|
van
|
|
Hahót
|
van
|
Szepetnek
|
van
|
|
Homokkomárom
|
van
|
Újudvar
|
van
|
|
Hosszúvölgy
|
nincs
|
Zalakaros
|
van
|
|
Kacorlak
|
nincs
|
Zalakomár
|
van
|
|
Kerecseny
|
van
|
Zalamerenye
|
van
|
|
Kilimán
|
van
|
Zalasárszeg
|
van
|
|
Kisrécse
|
van
|
Zalaszabar
|
nincs
|
|
Liszó
|
nincs
|
Zalaszentbalázs
|
nincs
|
|
Magyarszentmiklós
|
van
|
Zalaszentjakab
|
van
|
|
Magyarszerdahely
|
van
|
Zalaújlak
|
van
|
Családsegítés és
gyermekjóléti szolgálat
SZTV 64. § (1) A
családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet
miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető
okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési
képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
GYTV39. § (1) A
gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes
szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek
felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban
történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének
megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a
családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.
A családsegítő és gyermekjóléti
szolgáltatásokat, ugyan más-más törvény szabályozza (Sztv., Gyvt.), mégis
együtt kezeljük, tekintettel arra, hogy a kistérségben évek óta működnek a
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok, melyek mindkét szolgáltatástípust
biztosítják a hozzájuk tartozó településeken.
A családsegítés megszervezése az Sztv. 2004.
évi módosítása értelmében csak Zalakomár és Nagykanizsa számára jelent
kötelezettséget. Ennek ellenére – az önkormányzati visszajelzések alapján –
Gelsesziget és Nagyrada község kivételével, valamennyi településen biztosított
a szolgáltatás. A legtöbb települést (36) Nagykanizsa és Környéke
Foglalkoztatási, Szociális és Közművelődési Kht. Családsegítő és Gyermekjóléti
Szolgálata látja el a Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulásával 2006
januárjában kötött megállapodás alapján. A Kht. A családsegítés mellett a
gyermekjóléti alapellátási feladatok kistérségi szintű ellátására is kiterjed.
Négy településen a Zalakaros Város Önkormányzatának Családsegítő és
Gyermekjóléti Szolgálata biztosítja a szolgáltatást, ugyancsak a Többcélú
Társulással 2006. januárjában kötött megállapodás alapján. A fenti két
szolgáltatóval határozatlan időre szól a feladatellátásról szóló megállapodás.
A szepetneki székhelyű Muramenti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
Szepetneken kívül további 3 településen biztosítja a családsegítést. Felsőrajk
és Pötréte községet a Pacsa székhellyel működő Közép-Zalai Családsegítő és
Gyermekjóléti Szolgálat látja el, míg Zalakomár önállóan biztosítja a
családsegítés feladatainak ellátását.
Minden településen helyben
biztosított a szolgáltatás, legtöbbször a polgármesteri hivatal
helyiség(ek)ben. A családsegítés ügyfélfogadási időtartalma (ami községekben
egyben a gyermekjóléti szolgálat ügyfélfogadási időtartama is) igen eltérő az
egyes települések között. A különbségek még a közel azonos nagyságú települések
esetében is igen szembetűnők. Az előforduló legkevesebb és egyben a
leggyakoribb helyben elérhető ügyfélfogadási időtartam a kéthetenkénti 1 óra.
Ez főként az 500 főnél kisebb lakosú településeken figyelhető meg, de
megtalálható az 500 és 1000 fő közötti falvakban is (5), sőt még az 1000 főnél
nagyobb lakosú Gelsén is. A másik legelterjedtebb ügyfélfogadási időtartam a
heti gyakorisággal 2 órás időtartam biztosítása. Ez ugyancsak elsősorban az
aprófalvakra jellemző, de a kérdőíven ezen időtartamot jelölt meg 3 népesebb
település is, köztük az 1000 főnél nagyobb lakosú Galambok. Hetente több
alkalommal nyitvatartó ügyfélszolgálat csak a közel 1700 fős lélekszámot
magáénak tudó Zalakaroson (heti 4 alkalommal fél nap), a mintegy 1800 lakosú
Szepetnek (heti két alkalommal fél nap), valamint a kistérségi központban (heti
5 nap hétvégi ügyelettel) találunk.
A teleülések zömében a gyerekjóléti
szolgálat tevékenységét és a családsegítés feladatait ellátó személy
megegyezik.
17. Táblázat A kistérségben működő családsegítő és
gyermekjóléti szolgálatok és az általuk ellátott települések (a Többcélú
Társulás adatszolgáltatása alapján)
|
feladatot
ellátó szervezet
|
székhely
|
ellátott települések száma*
|
ellátott települések
|
|
Nagykanizsa
és Környéke Kht. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
|
Nagykanizsa
|
36
|
Alsórajk,
Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Fűzvölgy, Garabonc, Geles, Gelsesziget,
Hahót, Homokkomárom, Kacorlak, Hossúvölgy, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse,
Liszó, Magyrszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Nagybakónak, Nagyrada,
Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő, Sand, Sormás, Surd,
Újudvar, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab, Zalaújlak
|
|
Nagykanizsa
M.J.V. Családsegítő És Gyermekjóléti Központ
|
Nagykanizsa
|
1
|
Nagykanizsa
|
|
Közép-Zalai
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
|
Pacsa
|
2
|
Felsőrajk,
Pötréte
|
|
Muramenti
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
|
Szepetnek
|
4
|
Eszteregnye,
Fityeház, Murakeresztúr, Szepetnek
|
|
Zalakaros
Város Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata
|
Zalakaros
|
4
|
Balatonmagyaród,
Galambok, Zalakaros, Zalamerenye
|
|
Alapszolgáltatási
Központ
|
Zalakomár
|
1
|
Zalakomár
|
* a kistérségen belül
Falugondnoki szolgálat
SZTV 60. § (1) A
falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a
külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek
intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek
kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes
alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi
szintű szükségletek teljesítésének segítése.
A falugondnoki ellátás
létrehozását a településnagyságból fakadó hátrányok mérséklésének,
csökkentésének igénye hívta létre. A kistérség aprófalvas szerkezete ellenére a
falugondnoki szolgálatban rejlő lehetőségek nincsenek kellőképpen kiaknázva.
Ennek egyik oka, hogy ezen ellátás számos kistelepülésen nem működik. A 600
főnél kisebb lakosságszámú települések alig felében szervezték meg a
falugondnoki szolgáltatást. Ebben szerepet játszanak a pályázati rendszerből
adódó problémák (pl. önrész biztosítása, a minisztériumi források évről-évre
történő szűkülése), továbbá az önkormányzatok hozzáállása (pl. érdektelensége).
18. Táblázat A 600 főnél kisebb lakosságszámú
települések falugondnoki szolgáltatással való ellátottsága
|
Település
|
Lakosság-szám
|
Szolgál-tatás
|
Település
|
Lakosság-szám
|
Szolgál-tatás
|
|
Alsórajk
|
401
|
van
|
Magyarszentmiklós
|
276
|
van
|
|
Balatonmagyaród
|
526
|
van
|
Magyarszerdahely
|
555
|
van
|
|
Bocska
|
380
|
nincs
|
Nagybakónak
|
450
|
van
|
|
Börzönce
|
77
|
nincs
|
Nagyrada
|
526
|
van
|
|
Csapi
|
185
|
nincs
|
Nemespátró
|
334
|
van
|
|
Füzvölgy
|
138
|
van
|
Orosztony
|
449
|
nincs
|
|
Gelsesziget
|
262
|
nincs
|
Pat
|
250
|
van
|
|
Homokkomárom
|
221
|
van
|
Pölöskefő
|
426
|
nincs
|
|
Hosszúvölgy
|
182
|
van
|
Pötréte
|
287
|
nincs
|
|
Kacorlak
|
246
|
nincs
|
Sand
|
439
|
nincs
|
|
Kerecseny
|
286
|
van
|
Zalamerenye
|
184
|
van
|
|
Kilimán
|
246
|
van
|
Zalasárszeg
|
101
|
nincs
|
|
Kisrécse
|
186
|
nincs
|
Zalaszentjakab
|
405
|
nincs
|
|
Liszó
|
437
|
van
|
Zalaújlak
|
118
|
nincs
|
A szolgáltatások zöme az elmúlt 5 évben került
bevezetésre, mindössze két településen (Liszó, Nemespátró) működik már a 90-es
évek óta, és további egyben (Kilimán) pedig 2006. októberétől vehető igénybe az
ellátás. Így nem meglepő, hogy a falugondnoki gépjárművek eddig futott km-ek
mindössze 3 esetben haladják meg a 100 ezret. Az már sokkal inkább szembetűnő,
hogy a szolgáltatást 1998-ban indító Nemespátró gépkocsija által futott km nem
éri el a 25 ezret, ami vélhetően összefüggésben van azzal, hogy a
jelenleg futó gépkocsi 2006-tól áll rendelkezésükre. Egy szolgálat esetében
jelezték csak, hogy egynél több település lakosságát látják el (Hosszúvölgy,
Fűzvölgy). Egy községben (Nagyrada) civil szervezet működteti a falugondnoki
szolgálatot.
A szolgáltatások túlnyomó többsége eleget
tesz a falugondnoki szolgálattal szemben támasztott jogszabályi
követelményeknek, s így végleges működési engedéllyel rendelkeznek. Ez alól
kivételt képez a magyarszerdahelyi és a nemespátrói falugondnoki szolgálat,
melyek ideiglenes működési engedéllyel bírnak. A működő szolgálatok az egyéb
kötelező személyi szolgáltatásokból komoly szerepet vállalnak, pl. az
étkeztetés, házi segítségnyújtás területén, de egyes esetekben a családsegítés
feladataiban is résztvállalnak. Az általánosan biztosított legfontosabbnak
ítélt szolgáltatások közül az alábbiakat nevesítették leggyakrabban:ebéd
házhozszállítás, gyógyszerkiváltás, bevásárlás, gyermekek óvodába, iskolába
történő szállítása, továbbá önkormányzati rendezvények lebonyolításában való
részvétel. Egyes falugondnokok feladatát képezi a betegek orvoshoz történő
szállítása is.
19. Táblázat A falugondnokok által ellátott legfontosabb
feladatok az önkormányzatok véleménye alapján
|
Település
|
ebédkihordás
|
gyógyszer kiváltás
|
bevásárlás
|
rendezvény szervezésének segítése
|
karbantartás (önk)
|
betegszállítás
|
óvodás, iskolás gyerekek szállítása
|
sportolók szállítása
|
házi segítségnyújtás
|
csalseg
|
mozgáskorlátozottak szállítása
|
karbantartás (idősek)
|
hivatali munkából adódó teendők
|
orvos kihívása
|
lakossági ügyek intézése
|
kommunális feladatok
|
rászoruló emberek sorsának figyelemmel kísérése
|
személyszállítás
|
|
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Balaton-magyaród
|
x
|
x
|
|
|
|
x
|
x
|
x
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fűzvölgy
|
x
|
|
|
|
|
x
|
x
|
|
x
|
x
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Homokko-márom
|
|
x
|
|
x
|
|
|
x
|
|
|
|
x
|
x
|
|
|
|
|
|
|
|
Hosszúvölgy
|
x
|
|
|
|
|
x
|
x
|
|
x
|
x
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kerecseny
|
x
|
x
|
x
|
x
|
|
|
x
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kilimán
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Liszó
|
|
x
|
|
|
|
x
|
x
|
x
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Magyarsz-entmiklós
|
x
|
x
|
x
|
|
|
x
|
|
|
|
|
|
|
|
x
|
|
|
|
|
|
Magyarszer-dahely
|
x
|
x
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
x
|
x
|
x
|
|
|
Nagybakó-nak
|
x
|
|
|
x
|
|
|
|
|
x
|
x
|
|
|
|
|
|
|
|
x
|
|
Nagyrada
|
x
|
x
|
x
|
x
|
|
x
|
x
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nemespátró
|
|
|
x
|
x
|
|
x
|
x
|
|
|
|
|
|
|
|
|
x
|
|
|
|
Pat
|
?
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Zalamerenye
|
x
|
x
|
|
|
|
|
|
|
x
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jelzőrendszeres
házi segítségnyújtás
SZTV 65. § (1) A
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi
állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék
megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai
betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő
krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
(2) A jelzőrendszeres házi
segítségnyújtás keretében biztosítani kell
a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes
gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,
b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében
szükséges azonnali intézkedések megtételét,
c) szükség esetén további
egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.
(3) A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek
részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a
támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást
nyújtó szolgáltatóval.
A
társulási szerződésben a társulás keretében ellátandó feladatok között szerepel
a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A 2006. májusában a Kistérség Többcélú
Társulásának a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetével kötött
megállapodásában a civil szervezet vállalta ezen szolgáltatás biztosítását. A
fentiek ellenére a nevezett alapszolgáltatás kistérségi szintű megszervezése,
illetve ellátása nem valósult meg, jelenleg a kiépítése folyamatban van
(költségigény, beruházás, üzemeltetés, rendszer-megfelelőség). A szolgáltatás
az adatfelvétel időpontjában egyedül Nagykanizsán hozzáférhető. A kistérségi
központban 2006-ban indult el a szolgáltatás, 40 készülék üzembe helyezésével.
Támogató
szolgálat
SZTV 65/C. § (1) A támogató
szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása,
elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint
életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális
segítségnyújtás biztosítása révén.
(2)
(3) A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság
jellegének megfelelően különösen
a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő
szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális
személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése),
b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság
jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő
tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása,
c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást
követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás
biztosítása,
d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat
elérhetőségének biztosítása,
e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek
kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez
speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz,
f) egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok
biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan,
g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi
integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a
kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges
feltételek biztosítása,
h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő
szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése.
Támogató
szolgálat a kistérségben egyedül Nagykanizsán szerveződött meg. A Fogyatékkal
Élők Integrált Intézménye biztosítja a szolgáltatást a településen élő
fogyatékos személyek számára.
Közösségi ellátások
SZTV 65/A. § (1) A közösségi
ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben
történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése.
(2) A közösségi ellátások keretében biztosítani kell
a) a lakókörnyezetben történő
segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában,
b) a meglevő képességek
megtartását, illetve fejlesztését,
c) a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás
révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel
kísérését,
d) a pszicho-szociális
rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást,
e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban
való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését,
f) megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló
személyek elérése érdekében.
A települési önkormányzatok által kitöltött
kérdőívek alapján a közösségi ellátás megszervezésére jogszabály által
kötelezett Nagykanizsa mellett önként vállalt feladatként Nagyrada község is
biztosítja az ellátást. A kistérség központjában civil szervezet (Völgy
Alapítvány) látja el a tevékenységet a saját településen, míg Nagyradán a
teleház keretén belül működik a szolgáltatás.
Utcai szociális munka
SZTV
65/E. § (1) Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az
utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek
figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az
ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.
Utcai szociális munka
megszervezésére a kistérségen belül egyedül Nagykanizsa m.j.v. kötelezett,
amely a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetén keresztül biztosítja ezt a
szolgáltatást.
20. Táblázat Az utcai szociális munka éves forgalmi
adatai
|
év
|
éves
forgalmi adat
|
|
2002
|
47
|
|
2003
|
65
|
|
2004
|
70
|
|
2005
|
69
|
Nappali ellátás
SZTV 65/F. § (1) A nappali
ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,
a)
tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt
szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes
személyek,
b)
tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem
igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,
c) harmadik
életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes,
de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek
részére biztosít
lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az
alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint
megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.
A nappali ellátás térségi szintű biztosítása
is megjelenik a társulási szerződésben, valamint a 2005-ben a Kistérség
Többcélú Társulásának a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetével kötött
megállapodásában, melyben a civil szervezet vállalta ezen szolgáltatás
megszervezését. A térségi szinten a hajléktalan személyek nappali melegedője
biztosított Nagykanizsa városban, ugyanakkor a nappali ellátás más formái
(időseket, illetőleg fogyatékos személyeket ellátó) mindössze 4 településen
hozzáférhetők. Pszichiátriai betegek, valamint a szenvedélybetegek számára nem
szerveződött meg szolgáltatás a Nagykanizsai kistérség egyetlen településén
sem.
Nagybakónak, Surd és Zalakomár az
idősek napközbeni tartózkodását és étkeztetését biztosítja intézményes keretek
között, míg Nagykanizsa város az idősek mellett a fogyatékos és hajléktalan
személyek nappali ellátását is biztosítja. Nagybakónak a település önálló
intézményében, heti 40 órában 30 idős személy ellátásáról gondoskodik. Surdon
gondozási központ keretében 25 férőhelyen, heti 30 órában történik az idősek
nappali ellátás. Zalakomár község Alapszolgáltatási Központja biztosítja 55
férőhelyen, heti 40 órában az ellátást. Nagykanizsán az idős személyek a
nappali ellátást az Egyesített Szociális Intézményben vehetik igénybe, ahol 110
férőhely heti 40 órában áll rendelkezésre. A fogyatékos személyek nappali
ellátásról ugyancsak más feladatot is ellátó intézményen keresztül
gondoskodnak. A Fogyatékkal Élők Integrált Intézménye átmeneti és tartós
bentlakásos részlege, valamint támogató szolgálat működtetése mellett
hétköznapokon 6.30-17.00 között 20 férőhelyen biztosítják a fogyatékos
személyek nappali ellátását. A hajléktalan személyek nappali ellátását ellátási
szerződés alapján térségi szinten a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete
biztosítja. A fedél nélkül élők számára 40 férőhely áll rendelkezésre.
21. Táblázat Nappali ellátást biztosító települések
ellátási adatai
|
Település
|
Lakos-ság-szám
|
Ellátotti csoport
|
Intézményi háttér
|
Személyi feltétel
|
Nyitvatartási idő
|
Férőhely
|
Ellátott
|
|
Nagybakónak
|
450
|
idősek
|
a település önálló nappali intézménye
|
4
|
heti 5 nap, 40 óra
|
30
|
30
|
|
Nagykanizsa
|
50918
|
idősek
|
Egyesített Szociális Intézmény
|
13
|
heti 7 nap, 56 óra
|
110
|
89
|
|
fogyatékos személyek
|
Fogyatékkal Élők Integrált Intézménye
|
5
|
heti 7 nap, 73,5 óra
|
20
|
19
|
|
hajléktalan személyek
|
Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete
|
nincs adat
|
nincs adat
|
40
|
|
|
Surd
|
657
|
idősek
|
Gondozási Központ
|
4
|
heti 5 nap, 30 óra
|
25
|
25
|
|
Zalakomár
|
3149
|
idősek
|
Alapszolgáltatási Központ
|
6
|
heti 5 nap, 40 óra
|
55
|
54
|
Gyermekjóléti
alapellátások a Nagykanizsai kistérségben
Gyermekjóléti szolgálat
A gyermekjóléti szolgálatok helyzetének
bemutatása az előző részben, a családsegítő szolgálatokkal közösen került
bemutatásra.
Gyermekek napközbeni ellátása
Bölcsőde
GYTV 42. § (1) A bölcsőde a
családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű
gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte,
de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai
nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és
gondozható a bölcsődében.
A kistérségben egyedül
Nagykanizsán működik a kisgyermekek napközbeni ellátására bölcsőde. A 3
intézmény 190 férőhelyén átlagosan több mint 210 kisgyermek ellátásáról
gondoskodnak. Vélhetően csak a városi lakosság gyermek-elhelyezési igényeit
szolgálják ki.
22. Táblázat A bölcsődei ellátás adatai
|
év
|
férőhely
|
igénylők
|
ellátást
igénybevevők
|
ellátott
dec. 31-én
|
várakozók
|
|
2002
|
180
|
396
|
364
|
209
|
32
|
|
2003
|
180
|
432
|
397
|
218
|
35
|
|
2004
|
180
|
449
|
413
|
217
|
36
|
|
szept.
1-től 190
|
|
2005
|
190
|
428
|
405
|
225
|
23
|
Családi napközi
GYTV 43. § (1) A gyermekek
napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő,
továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási
idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe
nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása.
A kistérség egyetlen településén sem
szerveződött meg a gyermekek napközbeni ellátásának ezen formája, holott ezen
ellátás kisebb településen is megszervezhető, működtethető (lenne). Annál is
meglepőbb a napközbeni gyermekellátás nevezett formájának hiánya a térségben,
mivel mindössze egyetlen bölcsőde működik, amely kizárólag nagykanizsai
gyermekeket fogad. Az ellátás megszervezésének szükségességét látszik
alátámasztani a fentieken túl az egyes településekre, illetőleg
településcsoportokra eső 0-2 éves gyermekek száma is.
A kistérség óvodai ellátással igen jól
lefedett, a 48 településből 37 üzemeltet óvodát. A férőhelyek kihasználtsága
alig haladja meg a 80%-ot, azaz valamennyi ellátást igénylő gyermek számára
biztosított az óvodai ellátás. Így a 3-6, ill. 7 éves gyermekek napközbeni
ellátása megoldott.
23. Táblázat Intézményfenntartó társulás keretében
működtetett óvodák
|
Település
|
0-2
éves népesség
|
3-5
éves népesség
|
Település
|
0-2
éves népesség
|
3-5
éves népesség
|
|
Gelse*
|
23
|
30
|
Zalaszentbalázs*
|
16
|
18
|
|
Gelsesziget
|
7
|
5
|
Bocska
|
14
|
13
|
|
Kilimán
|
6
|
9
|
Börzönce
|
4
|
4
|
|
össz.
|
36
|
44
|
Kacorlak
|
4
|
4
|
|
Miháld*
|
29
|
16
|
Pölöskefő
|
9
|
18
|
|
Pat
|
3
|
3
|
össz.
|
47
|
57
|
|
Sand
|
9
|
9
|
Csapi*
|
4
|
6
|
|
össz.
|
41
|
28
|
Zalaújlak
|
0
|
0
|
|
Kisrécse*
|
9
|
5
|
össz.
|
4
|
6
|
|
Nagyrécse
|
13
|
26
|
Eszteregnye*
|
12
|
19
|
|
Nagybakónak
|
7
|
9
|
Rigyác
|
|
|
|
Csapi
|
4
|
6
|
össz.
|
12
|
19
|
|
Zalasárszeg
|
3
|
3
|
Alsórajk*
|
7
|
5
|
|
Zalaújlak
|
0
|
0
|
Felsőrajk
|
15
|
30
|
|
össz.
|
36
|
49
|
Pötréte
|
3
|
3
|
|
Kerecseny*
|
12
|
10
|
össz.
|
25
|
38
|
|
Orosztony
|
14
|
13
|
Galambok*
|
35
|
39
|
|
össz.
|
26
|
23
|
Zalaszentjakab
|
14
|
17
|
|
Surd*
|
15
|
18
|
össz.
|
49
|
56
|
|
Nemespátró
|
4
|
8
|
|
|
|
|
össz.
|
19
|
26
|
|
|
|
*
Az intézményfenntartó társulás székhelye
Forrás: Nagykanizsai
Kistérség Többcélú Társulás Közoktatási Intézkedésterve 2005-2008, KSH, 2004
– saját szerkesztés
24. Táblázat Önállóan működtetett óvodák
|
Település
|
0-2
éves népesség
|
3-5
éves népesség
|
Település
|
0-2
éves népesség
|
3-5
éves népesség
|
|
Garabonc
|
21
|
25
|
Zalakaros
|
48
|
52
|
|
Hahót
|
22
|
23
|
Zalakomár
|
148
|
120
|
|
Magyarszerdahely
|
14
|
10
|
Zalaszentjakab
|
14
|
17
|
|
Murakeresztúr
|
36
|
44
|
Nagykanizsa
|
1138
|
1190
|
|
Nagyrada
|
9
|
10
|
Balatonmagyaród
|
4
|
11
|
|
Sormás
|
11
|
20
|
Belezna
|
21
|
13
|
|
Szepetnek
|
51
|
45
|
Fityeház
|
15
|
14
|
|
Újudvar
|
32
|
25
|
|
|
|
Forrás: Nagykanizsai
Kistérség Többcélú Társulás Közoktatási Intézkedésterve 2005-2008, KSH, 2004
– saját szerkesztés
Házi gyermekfelügyelet
GYTV 44. § (1) A házi
gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más
törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy
időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt)
és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja
megoldani.
A kistérség egyetlen településén sem szerveződött meg ez az
ellátás.
Gyermekek átmeneti gondozása
GYTV 45. § (1) A gyermekek
átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi
fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb
szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról,
mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról
(a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni.
A
gyermekek átmeneti gondozás megvalósítható helyettes szülő útján, illetve
gyermekek vagy családok átmeneti otthonán keresztül. A települési
önkormányzatok által kitöltött kérdőívek szerint a gyermekek átmeneti gondozása
a kistérség központjában és Surd községben biztosított, Nagykanizsán helyettes
szülői ellátás, valamint a családok átmeneti otthona révén, míg Surdon
helyettes szülői ellátáson keresztül. Helyettes szülőnél jelenleg egyetlen ellátásban
lévő gyermek sincs, míg intézményes ellátás az engedélyezett férőhelyszám (40)
maximális kihasználtsággal működik a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete
fenntartásában. A feladatellátás az egész kistérségben biztosított.
25. Táblázat A családok átmenti otthonának forgalmi
adatai
|
év
|
éves forgalmi
adat
|
|
2002
|
22 család / 98 fő
|
|
2003
|
21 család / 260 fő
|
|
2004
|
28 család / 222 fő
|
|
2005
|
31 család / 342 fő
|
Szociális
szakellátások a Nagykanzsai kistérségben
Szakosított szociális ellátást nyújtó intézmények egyedül a
kistérség központjában, Nagykanizsán működnek, melyek ellátási területe csak a
várost foglalja magába. Valamennyi intézmény végleges működési engedéllyel
rendelkezik.
A kistérség rászoruló lakosai számára a megyei fenntartású
szakosított intézmények állnak (csak) rendelkezésre.
26. Táblázat Idősek gondozóháza ellátás adatai
|
év
|
Engedélyezett
férőhely
|
Ellátásba
részesülők dec. 31-én
|
Ellátást kérők
|
Ellátásba vettek
|
Sürgősségi
elhelyezés
|
Várakozók
létszáma
|
|
|
|
2002
|
15
|
15
|
20
|
25
|
10
|
6
|
|
|
2003
|
15
|
15
|
46
|
28
|
14
|
5
|
|
|
2004
|
15
|
16
|
50
|
30
|
13
|
8
|
|
|
2005
|
15
|
15
|
47
|
17
|
14
|
5
|
|
27. Táblázat Idősek otthona ellátás adatai
|
év
|
Engedélyezett
férőhely
|
Ellátásba
részesülők dec. 31-én
|
Ellátást kérők
|
Ellátásba vettek
|
Sürgősségi
elhelyezés
|
Várakozók
létszáma
|
|
|
|
2002
|
56
|
56
|
40
|
21
|
16
|
47
|
|
|
2003
|
56
|
56
|
48
|
15
|
10
|
42
|
|
|
2004
|
56
|
56
|
38
|
18
|
5
|
29
|
|
|
2005
|
56
|
56
|
50
|
17
|
9
|
23
|
|
28. Táblázat Fogyatékos személyek otthona ellátásadatai
|
év
|
Engedélyezett
férőhely
|
ellátásba
részesülők (átlag)
|
ellátást kérők
|
várakozók
létszáma
|
|
2002
|
70
|
70
|
9
|
1
|
|
2003
|
70
|
68
|
0
|
0
|
|
2004
|
65
|
64
|
6
|
6
|
|
2005
|
60
|
60
|
6
|
7
|
29. Táblázat Hajléktalan személyek átmeneti otthona
forgalmi adatai
|
év
|
engedélyezett
férőhely
|
éves forgalmi
adat
|
|
2002
|
45
|
75
|
|
2003
|
45
|
70
|
|
2004
|
45
|
84
|
|
2005
|
45
|
82
|
30. Táblázat Hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye
forgalmi adatai
|
év
|
engedélyezett
férőhely - női
|
éves forgalmi
adat - nők
|
engedélyezett
férőhely - férfi
|
éves forgalmi
adat - férfiak
|
|
2002
|
20
|
44
|
20
|
103
|
|
2003
|
20
|
43
|
20
|
133
|
|
2004
|
20
|
39
|
20
|
134
|
|
2005
|
20
|
42
|
20
|
123
|
5.5. HATÁRTERÜLETEK,
PROBLÉMAORIENTÁLT,
INNOVATÍV MEGOLDÁSOK
Intézményismertetést és jó
gyakorlatok leírását kértük a SWOT elemzés kidolgozásában részt vett helyi
szakemberektől. Jegyzők, polgármesterek, szociális szakemberek és a többcélú
kistérségi társulás munkatársai vettek részt a közös munkában. A helyi
megoldások az ígért szakmai leírások beérkezése után kerülnek bele a
dokumentumba.
Tervezői
javaslat az ebbe a fejezetbe szükséges további leírásokról:
→
Kanizsa lakásprogramja
→
Szociális közhasznú társaság működésének
ismertetése
→
Kistelepülési megoldások szolgáltatási hiányok
pótlására
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004-ben a
Regionális Operatív Programból új típusú közösségi és személyi szolgáltatások
fejlesztésére nyert támogatást. A 18 hónapig futó projekt célja a város
szociális ellátórendszerének fejlesztése, a non-profit szervezetek
szerepvállalásának ösztönzése, valamint aktív korú munkanélküliek (elsősorban
nők) munkaerőpiaci reintegrációja.
A Zala Megyei
Vöröskereszt Nagykanizsai Szervezete, a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti
Szolgálat, a Nagykanizsa és Környéke Foglalkoztatási, Szociális és
Közművelődési Kht., valamint az Önkormányzat által kidolgozott program a
Nagykanizsa városban élő idős emberek, hátrányos helyzetű fiatalok, és a
családon belüli erőszak áldozatainak szociális helyzetét javítja, személyre
szabott szolgáltatások bevezetésével, 12 fő aktív korú munkanélküli szociális
gazdaságban való foglalkoztatása révén. Az elnyert támogatásból a
foglalkoztatásba bevont személyek képzése (házi gondozó, ápoló) mentális
kísérése (szupervízió, kommunikációs és konfliktus kezelő foglalkozások),
valamint a bevezetendő szolgáltatások hátterét biztosító infrastruktúra
kialakítása is megvalósult.
A szolgáltatások fő területei:
-
idős emberek otthoni segítése, jelzőrendszeres
házi segítségnyújtás bevezetése: háztartási munkák (főzés, mosás, takarítás,
vasalás, növényápolás stb.)
-
Csellengő közösségi ház” működtetése: csellengő,
problémás fiatalok szabadidős programjainak szervezése esti és éjszakai órákban
nyitva tartó (18 – 06) közösségi tér megnyitása
-
„Befogadó ház” létrehozása a családon belüli
erőszaknak áldozatául eső személyek (elsősorban nők és gyermekek) részére.
