A nagykanizsai kistérség

szociális Helyzetelemzése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


2007.

 

Készítette:

Herpainé Márkus Ágnes vezetésével:

antal zsuzsanna

arany orsolya virág


 

Tartalomjegyzék

BEVEZETŐ.. 3

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ.. 4

2.            módszertan.. 5

3.            Társadalmi-gazdasági helyzetkép.. 5

3.1      Földrajzi helyzet.. 5

3.2      közigazgatás. 6

3.3      Demográfiai helyzet.. 7

3.4      Lakáshelyzet.. 8

3.5      Makrogazdasági folyamatok.. 9

4             A kistérség szociális helyzetét és a társadalmi kohéziót  meghatározó körülmények.. 10

4.1      Településszerkezet, demográfia, etnikai összetétel.. 10

4.2      Közlekedési adottságok, hozzáférési problémák.. 13

3.3.     egészségügyi ellátás, a fogyatékossággal élők helyzete.. 15

3.4.     Iskolázottságra vonatkozó adatok 18

3.5.     Foglalkoztatottság és munkanélküliség.. 21

4. Kirekesztődés  és szegénység.. 24

5.            A szociális terület szabályozása, keretei és ellátásai. 26

5.1.     Ellátási kötelezetttségek a szociális és gyermekvédelmi szférában   26

5.2.     Helyi szociális és gyermekvédelmi rendeletek.. 27

5.3.     Szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások   29

5.4.     Szociális és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó ellátások.. 32

Szociális alapszolgáltatások a Nagykanizsai kistérségben. 33

Gyermekjóléti alapellátások a Nagykanizsai kistérségben. 43

Szociális szakellátások a Nagykanzsai kistérségben. 45

5.5.     HATÁRTERÜLETEK, PROBLÉMAORIENTÁLT, INNOVATÍV MEGOLDÁSOK       47

6. SWOT   48

 


 

BEVEZETŐ

 

2004-ben a települési önkormányzatok lehetőséget kaptak az ún. többcélú kistérségi társulások megalakítására (2004. évi CVII. tv). A társulások létrejöttének ösztönzésére megszületett az a Kormány rendelet is, amely értelmében ezen társulások normatív működési támogatást igényelhetnek, a Társulás által ellátott közoktatási, szociális, gyermekjóléti, belső ellenőrzési és mozgókönyvtári feladatok alapján.

 

A fentiek szellemében a többször módosított 1993. III. törvényt (a továbbiakban: Szociális törvény) is felülvizsgálták, majd néhány ponton módosították is azt.

A személyes gondoskodás megszervezése köteles szervek cím 86.§(3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a települési önkormányzatok az egyes szociális szolgáltatásokat társulás keretében lássák el. A szociális szolgáltatástervezési koncepció készítését előíró 92. §(3) bekezdése kimondja „Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti e.”

A koncepció tartalmára, kidolgozására, elfogadására és aktualizálására a települési önkormányzatokra vonatkozó szabályokat érvényesek.

 

A Nagykanizsai kistérséget alkotó települési önkormányzatok már a többcélú kistérségi társulások megalakításának ösztönzése előtt is éltek az Önkormányzati törvény által biztosított szabad társulás lehetőségével, ennek nyomán több, önkéntesen létrehozott területfejlesztési társulást hoztak létre, illetve csatlakoztak azokhoz. A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulás annak érdekében alakult 2004. júniusában, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben juthassanak hozzá, és az önkormányzatok együttműködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb színtű ellátást és szolgáltatást. A Többcélú Társuláshoz valamennyi, a térségben működő helyi önkormányzat csatlakozott. A Társulás számos közszolgáltatási feladatot vállalt fel, köztük oktatási, szociális, területfejlesztési szakigazgatási tevékenységeket, továbbá egyes oktatási, szociális ellátási, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását. Ezen feladatok ellátása igen jellemző országosan is az egyes többcélú társulásokra.

 


1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A nagykanizsai kistérség a vállalkozói környezet, külföldi tulajdon, ágazati koncentrációt tekintve egy 6-os skálán a harmadik helyen áll a régió kistérségei közül, azonos fejlettségi szinten a mosonmagyaróvári, sopron-fertődi és zalaegerszegi kistérségekkel.  A kereskedelem és turizmus tekintetében egy ugyanilyen skálán a második helyen található, mely alapján a mérsékelten kedvező turisztikai és kedvező kereskedelmi adottságok fémjelzik  (MTA RKK Ny-mo-i TI). Ezek a paraméterek azonban nem jelentik automatikusan a társadalmi-szociális infrastruktúra fejlettségét - éppen ellenkezőleg, a kistérség szociális ellátórendszere alulfejlett és hiányos. A jelen dokumentum a legfrissebb adatokkal támasztja alá, hogy mind a szociális, mind a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások és intézmények hiányosak, kapacitáshiányosak. A társadalmi infrastruktúra kiépületlensége szorosan összefügg a kistérség aprófalvas településszerkezetével, és a belső perifériák kialakulásával.

A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a csökkenő és drasztikusan alacsony születésszám, az elöregedő népesség pedig új elvárásokat támaszt mind a gazdaság, mind a társadalompolitika számára.

Mindezek a fejlődési problémák komplex és összehangolt fejlesztési programokat követelnek, amelyek a gazdaságpolitika, a regionális politika, a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika szoros együttműködését feltételezi. Az emberi és közösségi erőforrások megerősítése interszektor-igényes, amelyben kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a helyi fejlesztések koncentrált támogatása, a partnerség ösztönzése és a helyi innováció előmozdítása. A szociális ellátórendszer számára pedig különösen fontos a közösségi alapú szolgáltatások bővítése, a szociális igazgatás kompetenciaszintjeinek korrigálása, a szakemberek képzése, továbbképzése.

A szegénység és kirekesztettség által leginkább veszélyeztetettek a kistérségben, a makro-adatok által elfedett problémás mikrotérségek és rétegek:

- Aprófalvak, zsáktelepülések, roma lakta zárványok

- Területfejlesztési szempontból leghátrányosabb helyzetű-, az elöregedő-, elvándorlással sújtott települések

- Női munkavállalók (különösen az alacsony iskolai végzettségű, kistelepülésen élő, Gyes-, Gyed-ről visszatérők)

A szociális és gyermekjóléti ellátások „válaszai”:

- Egyes településeken a legelemibb szociális és gyermekjóléti szolgáltatások sem érhetők el.

- A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások ellátottsági mutatói igen alacsonyak.

- Az ellátórendszerben meghatározó szerepet játszanak az önkormányzati intézmények (illetőleg az önkormányzat által foglalkoztatott személyek).

- Bár alacsony a nem állami szervezetek szerepvállalása, a gyermekjóléti szolgálat, valamint a családsegítés területén a dominanciájuk megkérdőjelezhetetlen.

- A kistérségi gondolkodás a szociális és gyermekvédelmi terület vonatkozásában is megjelenik, azonban a tényleges feladatmegvalósítás számos hiányossággal küzd. 

- A térségi feladatellátás a családsegítés és gyermekjóléti szolgálat esetében a legkiterjedtebb,  azaz fedi le a legtöbb települést, azonban a hozzáférésük mégsem kielégítő (az ügyfélfogadás időtartama és gyakorisága miatt).

- A térségi együttműködés nem terjed ki térségben a bentlakásos intézmények, valamint a bölcsődék működtetésére, így ezek kizárólag azok székhelyén, Nagykanizsa városában élők számára igénybe vehetők. Ezen intézmények kihasználtsága 100%-os (illetve a feletti).

- A fentiek alapján elmondható, hogy a kistérségi szociális szolgáltatási háló nem kellően kiépült, nem szolgálja megfelelően a térséghez tartozó települések méretnagyságából adódó hátrányainak mérséklését, az ott élők közszolgáltatásokhoz való kiegyenlítettebb hozzáférésének elősegítését.

2.      módszertan

A koncepcióalkotás során a következő módszereket alkalmaztuk:

1.    Már meglévő regionális, megyei, kistérségi és települési fejlesztési koncepciók és programok feldolgozása

A munkánk során felhasználtuk a különböző szintű, már meglévő fejlesztési terveket. Információt a műhelytalálkozók alkalmával is gyűjtöttünk, munkánk során ezeket feldolgoztuk és elemeztük.

2.    A TeIR Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vonatkozó adatainak feldolgozása

3.    Kérdőíves felmérés a kistérség települési önkormányzatainak körében

4.    Műhelytalálkozók

 

Műhelytalálkozókat az alábbi időpontokban tartottunk:

  1. 2006. november 8. Gelse
  2. 2007. április 24. Nagykanizsa

 

A találkozókon résztvevők listáját az a. és b. melléklet tartalmazza.

 

5.    Fentieken kívül a tanulmány elkészítése folyamán rendszeres kapcsolatban álltunk a Nagykanizsai Többcélú Kistérség vezetőjével, munkaszervezetével

3.      Társadalmi-gazdasági helyzetkép

3.1   Földrajzi helyzet

A Nagykanizsai kistérség a Nyugat-dunántúli régió legdélebbi kistérsége, központja Nagykanizsa megyei jogú város.

A régió területe 11.209 km2, a kistérség területe 893 km2, , mely alapján a régió nagyobb kistérségei közé tartozik.

A kistérség települései Zala megye dél-nyugati szögletében, Nagykanizsához viszonyítottan észak déli sávban helyezkednek el. A kistérségben meghatározó szerepet betöltő Nagykanizsa  kedvező földrajzi fekvése következtében a térség ipari, kereskedelmi, közlekedési, egészségügyi és oktatási-közművelődési központja is. Zalakaros város idegenforgalmi jelentősége szintén meghatározó a kistérségen belül. A két város körzetében lévő településekre inkább a mezőgazdaság jellemző, kisebb ipari és szolgáltató vállalkozásokkal.

A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulás települései:

Alsórajk, Balatonmagyaród, Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Felsőrajk, Fityeház, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagykanizsa, Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő, Pötréte, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab és Zalaújlak.


1. Táblázat Kistérségi alapadatok

Területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség  (64/2004. Korm. rend.)

nem

Típus szerint

Társadalmi-gazdasági szempontból

nem

Ipari szerkezetátalakítási térség

nem

Vidékfejlesztési térség

nem

Mérték szerint

Hátrányos helyzetű

nem

Leghátrányosabb helyzetű

nem

Települések száma

48

Jogállás szerint

Város

2

Község

46

Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Korm. rend.)

22

Típus szerint

Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település

18

Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliség

9

Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó, leghátrányosabb helyzetű település: Belezna, Kerecseny, Pat, Sand, Zalaszentjakab

5

Forrás: VÁTI, TeIR

A nagykanizsai tervezési statisztikai kistérség 48 települést foglal magába.

3.2   közigazgatás

A közigazgatási struktúra magában hordozza a szociális közigazgatás működésének problémáit és elégtelenségeit. A kisebb körjegyzőségek és hivatalok nem alkalmaznak önálló szociálpolitikai előadót, ezekkel az ügyekkel a hivatalok munkatársai csupán munkaidejük egy részében foglalkoznak. Ez az állapot pedig törvényszerűen eredményezi a hiányos szakmai felkészültséget is. A szociális szférában fontos hatósági feladatot ellátó városoknak a település méretéhez igazodó hivatalai –pl. városi gyámhivatalok- mérete, szakember-ellátottsága nem teszi lehetővé szakszerű és a feladatok nagyságához mérten adekvát rendszer működtetését. Ez az egyébként is szociális problémákat „összegyűjtő” kistelepülési – kisvárosi és falusi – körzetekben fokozza a helyzet súlyosságát, hiszen nem csupán az ellátórendszer intézményei küszködnek nehézségekkel, hanem a megfelelő szociálpolitikát megtervezni, előkészíteni, kialakítani és működtetni képes hivatali és hatósági szakapparátus is hiányzik – éppen ott a legnagyobb mértékben, ahol arra a leginkább szükség lenne.

A kistérségben meghatározó Nagykanizsa szerepe, a foglalkoztatás, az intézményhálózat (oktatás, közművelődés, szociális ellátás) területén, valamint a közigazgatásban (okmányiroda, építésügy, gyámhivatal stb.) is körzetközponti szerepet tölt be. A térségben 48 önálló önkormányzat működik, többségük körjegyzőségben, melyek központi települései kisebb körzetközponti szerepet töltenek be a kultúra, az oktatás és az egészségügy területén.

A térség másik városa, igaz, nagyságrendileg jóval kisebb, de a turizmus, különösen a gyógyturizmus szempontjából a legjelentősebb térségi település Zalakaros 1997-ben nyerte el városi rangját ehhez méltóan infrastruktúráját tekintve a Dunántúl egyik legjobban ellátott települése. A város központjában található a Városháza, amelynek hivatali apparátusa látja el a szomszédos Zalamerenye közigazgatási és körzetközponti feladatait is.


A többi település közigazgatására jellemző, hogy többen társultak a feladatok ellátására, így körjegyzőséget alkotnak:

Körjegyzőségi székhely:

Hozzá tartozó települések:

Belezna

Nemespátró

Alsórajk

Alsórajk, Kerecseny

Eszteregnye

Eszteregnye

Felsőrajk

Felsőrajk, Pötréte

Füzvölgy

Füzvölgy, Hosszúvölgy

Gelse

Gelse, Gelsesziget, Kilimán

Galambok

Galambok, Zalaszentjakab

Garabonc

Garabonc, Nagyrada

Kisrécse

Kisrécse, Zalasárszeg, Sand

Magyarszentmiklós

Magyarszentmiklós

Miháld

Miháld, Pat

Murakeresztúr

Murakeresztúr, Fityeház

Nagyrécse

Nagyrécse, Zalaújlak, Csapi, Nagybakónak

Nagykanizsa

Nagykanizsa, Liszó

Sormás

Sormás, Homokkomárom

Zalaszabar

Zalaszabar, Orosztony

Zalaszentbalázs

Zalaszentbalázs, Kacorlak, Börzönce, Bocska, Pölöskefő

Zalakaros

Zalakaros, Zalamerenye

Zalavár

Balatonmagyaród

Újudvar

Újudvar, Magyarszerdahely

Egy települést ellátó jegyzőségek:

Hahót, Surd, Szepetnek, Zalakomár

 

A kistérségben -elsősorban településszerkezetéből adódóan- egy olyan közigazgatási szerkezet és közintézmény-rendszer jött létre, amely magában hordozza az ellátási hiányok veszélyét. E problémákra az innovatív, a településnagyságot és -szerkezetet egyaránt figyelembe vevő, a helyi adottságokhoz igazodó intézmény-felépítések és megoldások jelenthetnek valamelyest megoldást.

3.3   Demográfiai helyzet

A TeIR 2005. év végi  adatai szerint  81.390 fő élt a kistérségben. A népsűrűség a kistérségben folyamatosan csökkenő tendenciájú.

 

A népességszám alakulása

A kistérség lakónépesség már több mint másfél évtizede csökken, mértéke mindkét évtizedben magasabb volt a régiósnál és az országosnál.

2. Táblázat A lakónépesség változása (fő)

Terület

1990

1995

Változás (%)

2000

2005

Változás (%)

Nagykanizsai kistérség

85794

84623

-1,36%

84123

 

81390

 

- 3,24%

Nyugat-Dunántúl

1003469

994494

 

-1%

999069

 

991656

 

-1%

Magyarország

10353765

10211190

-1%

10199183

10075449

-1%

Forrás: TeIR

A megyei és regionális átlagok jelentős területi különbségeket takarnak, melyeknek oka kettős. Egyrészt a hazai urbanizációs folyamatban markáns változások álltak be a kilencvenes évek eleje óta. A gazdasági – társadalmi változások, a jövedelmi viszonyok átalakulása és emelkedése következtében egyre jobban jelentkeznek az ún. dezurbanizációs jegyek, vagyis a vándorlás iránya ma már nem a város, hanem egyre inkább a rurális (falusi) térség. Ez a trend elsősorban Közép-Magyarországon, a budapesti agglomerációban jelentkezik, de hatása kimutatható a Nyugat-Dunántúlon is. Amíg az 1980-as évtizedben a városok népessége nőtt, s a falvaké jelentősen csökkent, addig a kilencvenes évtizedben a városok veszítenek népességükből, s a falvak népességvesztése jelentősen csökkent, sőt kisebb, mint a városoké. A vidéki városok lakossága –3,5%-kal csökkent, a falvaké 1,1%-kal nőtt. A régióban ez –2,8 illetve –2,4%. A trend a legurbanizáltabb Győr-Moson-Sopron megyében hasonlít leginkább az országoshoz, ott a falvak népessége már növekedett 0,4%-kal. Ezzel szemben Zala megyében a dezurbanizáció még alig mutatható ki, hiszen a falvak népesség csökkenésének a mértéke alig csökkent, s ma is igen jelentős (-5,3%).

A nagykanizsai kistérségben 1990 és 2005 között a lakónépesség változása a következőképpen alakult:

3. Táblázat A lakónépesség változása a kistérségben (fő)

Népességszám csökkenés

%

Népességszám növekedés

%

 

Zalamerenye

-39,3

Zalakaros

57,1

Zalaújlak

-34,1

Zalasárszeg

13,5

Pötréte

-28,4

Nagyrécse

5,5

Orosztony

-23,1

Sormás

5,2

Balatonmagyaród

-21

Szepetnek

5

Kerecseny

-19,4

Galambok

2,4

Pölöskefő

-18,4

Homokkomárom

3,3

Hahót

-18,6

Újudvar

3,3

Sand

-18,2

Csapi

1,6

…Nagykanizsa

-5,2

Zalaszentjakab

1.0

Nyugat-dunántúl

-1,2

Zala megye

3,6

Forrás: TeIR

 

A kistérségben tíz településen követezett be népességszám növekedés, a többi 38 településen népességszám csökkenés mutatkozik. A népességszám növekedésnek eltérő oka van. Zalakaroson például a dinamikusan fejlődő város termálfürdőre építhető idegenforgalma biztos megélhetést jelent, míg Nagyrécse és Sormás a városból zöldövezetbe vágyókat vonzza. Zalaszentjakab, Galambok és Homokkomárom a roma népesség nagyobb számú növekedését mutatja.

3.4   Lakáshelyzet

2001-ben a Népszámlálási adatok szerint a kistérségben a  lakott lakások száma 29.826 volt.

A lakásállomány elhelyezkedése, a szobák száma, a laksűrűség, a közművekkel való ellátottság szerepet játszik a népesség életminőségének alakulásában. A lakásnagyság és laksűrűség hozzájárul a jó egészségi állapot és pszicho-szociális egyensúly megőrzéséhez.

4. Táblázat A lakónépesség és a lakás céljára használt lakások, 2001

Terület

 

Lakónépesség

Lakott lakások száma

Nem lakott lakások száma

Nagykanizsai kistérség

84.123

29.826

5.459

Nyugat-Dunántúl

1.001.665

350.035

53.571

Magyarország

10.197.119

3.723.509

586.969

Forrás: KSH, Népszámlálási adatok 

 

A régióban a lakások mennyiségi és minőségi mutatói jók, az átlagos alapterület 80 négyzetméter, ami az elmúlt évek óta tovább növekedett, és csökkent a 100 szobára jutó személyek száma is.

A Nagykanizsai kistérség mutatói rosszabbak mint a régióé. Míg az összkomfortos lakások száma az összes lakáshoz képes 51,8 % a régióban, addig ez az arány 31,9 % a kistérségben. E tekintetben legjobb helyzetben Fűzvölgy (48,1%), Magyarszentmiklós (43,4%), Murakeresztúr (35,4%), Sormás (36%) és Nagykanizsa (34,4%) van. A legrosszabb helyzetben, azaz a  komfort nélküli lakások számát tekintve  Magyarszerdahely (63,2%), Kerecseny (57,6%), Orosztony (42,9%) és Kisrécse (41,1%) községek vannak.

A folyóvízzel ellátott lakások az összes lakás 90%-át képezik és a szennyvízelvezetéssel ellátott lakások az összes lakás 69,2 %-át, mely megközelítőleg ugyan az, mint a régiós érték.

Míg 2001-ben 14 település nem volt gázzal ellátott, addig 2004-re ez a szám 7-re csökkent (Börzönce, Kisrécse, Pat, Sand, Zalasárszeg, Zalaszabar és Zalaszentjakab).

A közüzemi ivóvezeték hálózatban bekapcsolt lakások számát vizsgálva 2004-ben Miháld (76,5%) és Kerecseny (84,9%) állt a legrosszabbul.

3.5   Makrogazdasági folyamatok

A gazdasági teljesítmény leggyakrabban használt mutatója, az egy főre jutó GDP  nagysága a régiót Közép-Magyarország után második, míg a megyék közt Győr-Moson-Sopront (Budapest után) a második, Vast a negyedik, Zalát pedig a hatodik helyre sorolja.

Az elemzésekben leggyakrabban használt többi statisztikai mutató jellemzően ugyancsak kedvező relatív helyzetet körvonalaz, számottevő megyénkénti eltérésekkel, jellemzően Zala megye némi hátrányával. Külön említést érdemel – önmagában és végső soron kifejezetten pozitív jellemzőként - a munkanélküliségi ráta kifejezetten alacsony szintje, mely kétségtelenül összefügg a gazdaság általános állapotával, még inkább a szociális konfliktusok alacsony szintjével.

Az egyéni és társas vállalkozások száma is kedvező képet mutat, a Nyugat-Dunántúli régió második helyen áll a központi régió után, 1,1%-kal meghaladva a régiós átlagot.   A régión belül Győr-Moson-Sopron megye áll az első helyen. A második helyen Zala megye van, azon belül a Keszthely-Hévízi, Zalaegerszegi és Nagykanizsai kistérségek.  Vas megye 26,9%-kal harmadik helyen áll a régióban.

Jövedelemkülönbségek a régió kistérségei közt

                                    Forrás: Ny-Pannon EURégió Térségének Gazdasági Stratégiája

 

Az egy lakosra vetített  személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem tekintetében a kistérség a régió kistérségeit tekintve a második legrosszabb területek közé tartozik, annak ellenére, hogy pozícióját Nagykanizsa erősíti.

 

5. Táblázat GDP adatok, 2004

megnevezés

GDP beszerzési áron

Bruttó GDP egy lakosra

Bruttó hozzáadott érték a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban

Bruttó hozzáadott érték a szolgáltatások nemzetgazdasági ágakban

Bruttó hozzáadott érték az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágakban

GY-M–S megye

1.028.117

2.336

38.593

437.886

397.796

Vas megye

541.848

2.039

21.898

235.826

203.045

Zala megye

544.381

1.839

25.141

267.446

170.336

Nyugat-dunántúl

2.114.346

6.214

85.632

941.158

771.177

Magyarország

20.429.456

34.397

676.643

11.333.598

5.362.249

     Forrás: TeIR

 

A vállalkozói környezet, külföldi tulajdon, ágazati koncentrációt tekintve (6-os skálán) a harmadik helyen áll, a mosonmagyaróvári, sopron-fertődi és zalaegerszegi kistérségekkel együtt.  Erre a csoportra az átlagosnál egyértelműen (mérsékelten) kedvezőbb helyzet, a szolgáltatási dominancia és a mérsékelt külföldi tőke a jellemző (MTA RKK Ny-mo-i TI).

A kereskedelem és turizmus tekintetében a 6-os skálán második helyet foglal el a régiós rangsorban, mely alapján a mérsékelten kedvező turisztikai és kedvező kereskedelmi jellemezők fémjelzik  (MTA RKK Ny-mo-i TI).

4        A kistérség szociális helyzetét és a társadalmi kohéziót  meghatározó körülmények

4.1  Településszerkezet, demográfia, etnikai összetétel

A 2001.évi népszámlálás adatai szerint a régió lakónépességének 56 %-a él városokban és 44%-a községekben, de az egy községre jutó átlagos lélekszám nem éri el az 1000 főt. Az aprófalvas térségeket jellemző tünet-együttesek kistérségi szinten jelentős problémákat jeleznek.

Míg Zala megye egészére a városhiányosság és a városok egyenetlen eloszlása jellemző, addig a Nagykanizsai kistérségben két város is található, Nagykanizsa és Zalakaros. A települések közül Nagykanizsa 50918 fő lakosával a legnagyobb, míg Börzönce 77 fővel a legkisebb (TeIR 2005). Ugyanakkor a térség kimondottan aprófalvas jellegét tükrözi, hogy a települések több mint fele 500 fő alatti.


6. Táblázat A kistérség települései lakosságának száma 2005.

Település-nagyság-kategóriák

Települések száma

 

Települések

2000

2005

-499

23

25

Alsórajk, Bocska,Börzönce, Csapi, Fűzvölgy, Gelsesziget, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pötréte, Sand, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszentjakab, Zalaújlak,

Nagybakónak, Pölöskefő

500-999

16

13

Balatonmagyaród, Belezna, Eszteregnye, Felsőrajk, Fityeház, Garabonc, Magyarszerdahely, Miháld, Nagybakónak, Nagyrada, Nagyrécse, Pölöskefő, Sormás, Surd, Zalaszabar, Zalaszentbalázs

- Nagybakónak, Pölöskefő, Nagyrécse

1000-1999

7

8

Galambok, Gelse, Hahót, Murakeresztúr, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros

+Nagyrécse

2000-4999

1

1

Zalakomár

5000-49999

0

0

-

50000-

1

1

Nagykanizsa

Forrás: TeIR

 

Amíg a kilencvenes évtizedben a természetes szaporodás trendje igen kedvezőtlenül változott, addig a régió felértékelődött helyzetéből fakadóan az országon belül vonzó területté vált és megindult a vándorlás a Nyugat-Dunántúl felé.

A téma szempontjából elsősorban a külső vándorlások a lényegesek, hiszen a régión, illetve a megyéken belüli népesség mozgások nem befolyásolják a népességszámot, csupán a népességnek a közigazgatási egységeken belüli területi elhelyezkedését, eloszlását.

A Nyugat-Dunántúl állandó külső vándorlási egyenlege 1990 és 1999 között pozitív, 3709 fővel többen telepedtek le, mint ahányan elköltöztek. Ez egyébként zömmel Győr-Moson-Sopron megye és kis részben Vas megye miatt van így, mivel Zala megye vándorlási egyenlege tartósan negatív, pozitív értéket csupán 2002-ben ért el.

A ’90-es évek második felétől a megváltozott országos, urbanizációs folyamat hatására megfordult a település típusok közötti vándorlás iránya. A városokba vándorlás egyre csökken, helyette már az elvándorlás jellemző, kezdetben csak a nagyobb városok körüli falvakba, napjainkban már a távolabbi településekre is. Mindez főleg Vas és részben Zala megyében jelentett markáns változást.

A humán erőforrás állományának egyik legfontosabb mutatója a korstruktúra. Az elöregedéssel párhuzamosan a gazdaságfejlesztés is problémába ütközik, hiszen az a munkaképes, innovációra hajló lakosság hiányzik, amelyik a térség megújításában szerepet játszhatna.

A korstruktúra eleme az öregedési index, azaz a fiatal/idős arány. A Nagykanizsai kistérségben ez az érték: 0,7, azaz öregedő korstruktúráról tanúskodik. Ugyanakkor a kedvezőtlen térségi átlag nagy szórást takar. A térség "legöregebb" települése Zalaújlak (index: 0,13) majd őt követi Fűzvölgy (0,21) és Zalamerenye (0,23), mindannyian 200 főnél kevesebb lélekszámúak. A legfiatalabb települések Bocska és Homokkomárom (index: 1,13-1,13).

Romák

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Magyarországon 189.984 cigány lakos él (47 ezerrel több, mint 1990-ben), tehát a népesség 1,9 %-a vallja magát cigánynak. Ezek az adatok a Nyugat-Dunántúli régióban a következőképpen alakulnak:  6785 fő, azaz a cigány népesség 3,6 %-a él a régióban. Megyei bontásban: Győr-Moson-Sopron megyében 1368 fő, a megye népességének 0,31 %-a cigány, Vas megyében 1378 fő, a megye népességének 0,51 %-a cigány, és Zala megyében 4039 fő, a megye népességének 1,36 %-a.

A népszámlálási számadatok és a becsült adatok közti réteget Pádár László a Győr-Moson-Sopron Megyei Cigányok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke „látens romáknak” nevezi, akik közül néhányan a diszkrimináció elleni, illetve az integráció egyik eszközének tekintik cigányságuk tagadását.

Győr-Moson-Sopron megyében 4-5 %,  Vas megyében 3-4 %, Zala megyében a cigány lakosság aránya 10-12%-ra tehető. A cigány népességet érintő munkanélküliség – hátrányos helyzetük, alacsony iskolai végzettségük, és a munkaerőpiaci diszkrimináció következtében magasabb, mint a nem romák esetében. Sokuk alkalmi munkából él, vagy a szociális illetve munkanélküli ellátórendszer között mozog. Jelentős azok száma is, akik időlegesen, vagy véglegesen kiszorultak  munkaerőpiacról és a szociális ellátórendszerbe kerültek át. Az inaktívvá válás pedig azt eredményezi, hogy sem munkanélküliként, sem pedig álláskeresőként nem kerülnek kapcsolatba a munkaügyi kirendeltségekkel, így foglalkoztatásuk  elősegítésére az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök nem alkalmazhatók.  

A régióban Zala megyében él a legtöbb roma lakos. Megyén belül vannak olyan városok és térségek, ahol nagyon magas arányú roma népesség található. Ilyen város Nagykanizsa, valamint környéke. A kistérség vonatkozásában egy-egy községben koncentrálódó roma közösségek közül kiemelkedik Zalakomár, Zalaazentjakab, Garabonc és Galambok.

A munkaügyi regisztrációban szereplő munkanélküliek között a becslések szerint 10-15%  roma. Az aprófalvas vidéken a romák munkanélkülisége eléri a 80 %-ot is.  Korosztályi összetételben nincs nagy különbség, azaz a roma munkanélkülieknél ugyanúgy megtalálható a huszonéves és idősebb korosztály. Ez azt is jelzi, hogy a befejezett általános iskolai tanulmányok tekintetében újratermelődik az a réteg, amely éppen emiatt nem tud munkát vállalni.

Hátrányos munkaerőpiaci körülményeik mellett sok esetben lakókörülményeik is átlagon aluliak.  A garabonci romaközösség döntő hányada két utcában, egymás szomszédságában él. A jellemzően egy szobás lakások 66%-a komfortnélküli, ahol nincs fürdőszoba, és bevezetett folyóvíz. Előkészületben van a telepfelszámolási program.  Zalakaros romaközössége 1,5 km-re a város határától, Zalakomár közelségében él egy tömbben, külterületen. Zalakomárban a cigány családok 1/3-a csatornázatlan, ivóvíz és szilárd padozat nélküli lakásban él, illetve fa melléképületben és lakókocsiban. 2002-ben 7 szociális bérlakást adtak át,  melyek enyhítették a település lakhatási és szociális problémáit.  Nagykanizsa „Citromsziget” nevű romatelepén 130 roma család él, szinte mindegyik családnak közüzemi tartozása van. A kistérségben élő roma családokban magas a fogyatékos gyermekek aránya.

Zala megyében az Első Magyar-Dán Termelő Iskola végzi az iskolarendszerből kimaradt cigány fiatalok szakképzést, de erre irányul a „Roma Közösségi Ház” és a „Hátrányos helyzetűek képzési  programjai” is. A munkaügyi központ jó kapcsolatot alakított ki  a CKÖ-kel, közösen szervezett programok a Roma NET konferencia, Roma Centrum Mo-on, a sormási Leader és a csurgói Roma konferencia, a Hálózat az Integrációért Alapítványi konferencia.  Zala megyében 2003-ban 1067 roma került a munkaügyi központ támogatottjai közé.

Cigány Kisebbségi Önkormányzatok a kistérségben:

Balatonmagyaród, Bocska, Galambok, Garabonc, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagykanizsa, Nagyrada, Orosztony, Szepetnek, Újudvar, Zalakomár, Zalamerenye, Zalaszabar, Zalaszentjakab

4.2  Közlekedési adottságok, hozzáférési problémák

Nemzetközi viszonyok[1]

A régió négy országgal határos elhelyezkedéséből adódóan a nemzetközi közlekedés szempontjából kiemelt terület. Azonban szükséges a V/a. Pozsonynál megszakadó korridornak a Nagykanizsáig történő meghosszabbítása, ahol csatlakozna az V-ös és az V/b. folyosókhoz Trieszt-Fiume irányába. Ez a pótlás a Balti államok és Olaszország észak-déli kapcsolatának hiányzó eleme. Így kialakulhat a Helsinki-Varsó-Pozsony-Szombathely-Nagykanizsa-Zágráb-Fiume-Trieszt útvonalú új I-es korridor, az észak-déli közlekedési és gazdasági tengely. Hiányzó láncszem továbbá a mai 8-as és 4-es út egyes szakaszait követő, Budapestet új Duna-híddal délről elkerülő, kelet-nyugati irányú tengely is, amely pedig a TINA hálózatba kell, hogy bekerüljön. A közös határszakaszokat jelentős átmenő forgalom terheli (az országos tranzitforgalom 60%-a), különösen a régió osztrák határszakaszán. 1990 óta csekély mértékben (118 km-rel) bővült az országos közutak hossza a régióban, 1999. év végén 4830 kilométert tett ki együttesen. Az úthálózat egyötöde főútvonal. Autópálya 72 km hosszban vezet át a térségen (M1-es), mely kelet-nyugati irányban fűzi fel a régiót a meghatározó Bécs-Budapest tengelyre. Az észak-déli irányú közlekedési kapcsolatok hiányosak. A legforgalmasabb főutak mentén tovább épültek a járműforgalomtól elválasztott kerékpárutak. A régió legfontosabb vasútvonala a Budapest-Hegyeshalom vonal. A fejlesztés kiemelt céljai közé tartozik a vasúti fővonalak villamosításának folytatása, valamint a hiányzó vasúti ágak megépítése. A légi (Pér, Sármellék, Szombathely) közlekedés adta adottságok megfelelő hasznosítása érdekében jelentős fejlesztésre van szükség a régióban ezeken a területeken. A régió északi határát Európa egyik legjelentősebb vízi útja, a Duna alkotja, amely a VII. Helsinki-folyosó részeként jelentős szállítási teljesítményekkel rendelkezik. A folyón kiemelt fontosságú a magas színvonalú hajózhatóság elérése. A régió potenciális logisztikai központ hálózatának elsődleges szerepe van az európai IV. és VII., illetve az V. korridor mentén, a hármas határoknál fekvő térségben az áruk elosztásának és raktározásának fizikai feltételeinek megteremtése és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások biztosítása. A különböző szállítási formák meghonosítását emellett környezetvédelmi (pl. közúti forgalom vasútra terelése csökkenti a közlekedési eredetű légszennyezést)és költséghatékonysági megfontolások is indokolják. Ilyen a soproni RO-LA és a gönyűi RO-RO terminál is. A további fejlődés záloga az észak-déli közlekedési és gazdasági tengely fejlesztésének támogatása lehet.

Helyi adottságok

A nagykanizsai kistérség szervező központja a megye második legjelentősebb városa, Nagykanizsa. Lényegében a kistérség közepén helyezkedik el s ez meghatározó a terület közlekedéshálózati struktúrájának kialakulásában. Közlekedés földrajzi adottságainak kedvező alakulásához nagymértékben hozzájárul az ország dél- és délnyugati határának közelsége s a várost érintő nemzetközi közlekedési kapcsolatok jelentősége. Ez a körülmény kihat a város és a kistérség mindenirányú fejlődésére, kapcsolatainak erősödésére. A kistérségen belül valamennyi közlekedési ág csomópontja Nagykanizsa, potenciális lehetőséget kínálva ezzel egy logisztikai, központi szerepkör várhatóan hatékony működéséhez.

A kistérség közúthálózatának legrangosabb eleme a területet – Nagykanizsát érintve – északnyugati irányból (Zalasárszegtől) kelet, délkeleti irányban (Eszteregnyéig), mintegy 16 km hosszban átszelő, 7. sz. I. rendű főút. E főútnak jelentős nemzetközi-forgalmi szerepe (E71) van, emellett ez a főút kapcsolja a megyét az ország fővárosához, a kistérséget – Nagykanizsával együtt – az ország többi részéhez. Korszerűsítése folyamatban van.

Rövid – alig 10 km hosszú – szakaszon érinti a kistérséget a megye közlekedése szempontjából ugyancsak fontos észak–déli irányú 74. sz. II. rendű főút (E65), melynek a megyén belüli közlekedési – feltárást, illetve Zala megye más területrészeivel való kapcsolatot illetően az előbbinél is jelentősebb szerepe van. Ugyancsak nem elhanyagolható feladata van a 61. sz. II. rendű főútnak, mely délkeleti irányból, Somogy megye felől érkezik Zala megye területére, s mintegy 8 km-es szakasz után kapcsolódik Nagykanizsánál a 7-es sz. I. rendű főúthoz.

A további utak közül – a kistérség szempontjából – a legjelentősebb közút a 7527-es számú, észak–déli irányú összekötő út, mely Nagykanizsától északon – Újudvartól délre – torkollik a 74. sz. II. rendű főútba. Nagy jelentőségű a várostól délre, Somogy megye határáig, a megye területén É–D irányban húzódó másik négyszámjegyű (6804 sz.) összekötő út is. Mindkét összekötő út a kistérség feltárása szempontjából igen jelentős. Észak–déli irányban – szinte végighúzódnak az egész térség majdnem tengelyvonalában s felfűzik a csatlakozó közutak révén ellátás és megközelítés vonatkozásában annak minden települését.

A kistérség feltárása szempontjából még jelentősek az alábbi összekötő utak is:

·         a 7532. sz. összekötő út Pötrétét kapcsolja a 7527. sz. úthoz és Felsőrajkhoz a kistérség északi csücskében,

·         a 7525. sz. ö.k. út átmetszi a térséget, feltárja Kerecsenyt és Orosztonyt s hozzákapcsolja a településeket (a már a térség határán kívül fekvő Kilimánnal együtt) az észak–déli irányú – 7527-es számú – főartériához,

·         a 7531. sz. ök. út Újudvar felett kapcsolódik a 7527-es úthoz, majd a 7528-as sz. ök. úton át Újnéppuszta, Magyarszerdahely és Bocska települések elérését biztosítja, már a térség határán kívül,

·         a 7511-es és a 7524-es sz. ök. utak Kisrécsét, Nagyrécsét kötik össze egymással és Nagykanizsával,

·         a 6834-es és 6837-es összekötő utak Sormást és Szepetneket viszik „közelebb” Nagykanizsához,

·         a 6833-as ök. út a 7. sz. I. rendű főúttól az országhatárig halad s közben felfűzi Kiskanizsát, Fityeházat és Murakeresztúrt,

·         a 6832-es út Miklósfát, Bagolát és Sandot fűzi fel, míg

·         a 6813-as sz. összekötő út a kistérség déli csücskén – a 6804-es útból kiágazva – Csurgó felé fordul és Somogy megyei települések kapcsolatát könnyíti meg Zala megyével.

 

A kistérség feltárásában, a települések megközelítésében és a közvetlen környékkel való kapcsolatokban fontos szerepe van még az alábbi ötszámjegyű bekötő utaknak is:

68152 sz. (Liszó)

75128 sz. (Nagybakónak)

68153 sz. (Nemespátó)

75129 sz. (Újudvar, Morgánypuszta)

68154 sz. (Belezna)

75130. sz. (Nagykanizsa elkerülő út)

75125 sz. (Orosztony)

75131 sz. (Hosszúvölgy, Homokkomárom)

75126 sz. (Kerecseny)

75134 sz. (Eszteregnye, Obornak)

75127 sz. (Csapi, Zalaújlak)

75323 sz. (Várhelypuszta)

 

Az utak kiépítettségénél hiányosak a keresztmetszeti, korszerű méretek s néhány mellékútvonal még kiépítésre és portalan burkolattal való ellátásra is szorul. A hálózati ellátottságot [úthossz/km2] azonban megfelelőnek lehet ítélni.

A kistérség felénél érkezik be keleti irányból a MÁV Budapest–Murakeresztúri vasúti fővonala, mely Nagykanizsa vasútállomásán fordul délnyugati irányba. A vasútvonal az ország fővárosával (átszállással az egész országgal) s a szomszédos délszláv államokkal teszi lehetővé a kapcsolatot. A vonal korszerűsítése (villamosítása és az állomások átalakítása és biztonságának növelése) már folyamatban és előre haladott állapotban van, befejezése a közeli jövőben várható. A Zalaegerszeg (Zalaszentiván) – Nagykanizsa közötti MÁV fővonal észak–déli irányban halad át a kistérségen s jelentős szerepet visz a személyforgalom és a teherszállítás lebonyolításában. A vasútvonal korszerűsítésre érett.

Kerékpárutak építése szempontjából – erőfeszítése ellenére is – elmaradt a kistérség. A kerékpárforgalom jelenleg szinte teljes egészében a közutakon bonyolódik le.

A kistérség tömegközlekedési igényeit a Zala Volán Zrt. autóbuszai elégítik ki. A kistérség valamennyi települése elérhető menetrendszerűen közlekedő, helyközi autóbusszal. Jó Nagykanizsával – a kistérség központjával – is, a jelentős kapcsolatot lebonyolító autóbusz közlekedés. Az igénybevett úthálózaton hátrányos néhány bekötőút szélességi elégtelensége és az autóbusz megálló-öblök hiánya. S időszerűvé vált már az autóbuszpark mielőbbi felfrissítése is.

Közvetlen autóbusszal Nagykanizsáról a kistérség legtávolabbi települései megközelítőleg fél óra alatt közelíthetőek meg. Zalaszabar 26 perc, Pötréte 26 perc, Felsőrajk 23 perc.

A legritkábban járatok Börzöncére, Zalamerenyére, Zalaszentjakabra és Pötrétére közlekednek. Kedvezőtlen helyzetben van még Kacorlak, Zalaújlak  és Pölöskefő.

7. Táblázat Autóbuszjáratok száma

Megnevezés és lakónépesség

Közvetlen buszok száma hétköznap Nagykanizsáról

Közvetlen buszok száma hétköznap Nagykanizsára

Börzönce, 77 fő

3

5

Pötréte, 287 fő

6

5

Zalamerenye, 184 fő

5

9

Zalaszentjakab, 405 fő

5

4

Kacorlak, 246 fő

6

8

Zalaújlak, 118 fő

7

7

Pölöskefő, 426 fő

7

8

Sormás, 914 fő

60

60

Galambok, 1299 fő

46

47

Zalakaros, 1178 fő

40

41

Forrás: hivatalos autóbusz menetrend 2006.

 

Szombatonkét Pötrétén (1-1)  Börzöncén (2-4), Zalamerenyén (4-6) csökkentik jelentős mértékben a járatok számát. Vasárnap Nagykanizsáról Pötrétére nem indítanak autóbusz járatot.

A legsűrűbben indított járatok nem feltétlenül lakónépesség számhoz kötöttek. A legsűrűbben a 914 fős Sormásra/ról indul járat, mely Nagykanizsa zöldövezete és az ott lakók a városban dolgoznak, illetve Zalakarosra/ról, ahol  az üdülők és a bejáró dolgozók veszik igénybe zömmel a járatokat.

 

ZSÁKTELEPÜLÉSEK A KISTÉRSÉGBEN

A három megyei Közútkezelő adatai alapján a 103 zsáktelepülés található a régióban, Zala egyében 63, a nagykanizsai kistérségben 7:   Belezna, Zalaújlak,  Nagybakónak,  Nemespátró,  Homokkomárom, Liszó, Zalamerenye. A polgármesterek szerint Eszteregnye és Kisrécse is zsáktelepülés.

3.3.            egészségügyi ellátás, a fogyatékossággal élők helyzete

A régióban egészségügyi ellátás tekintetében legjobb helyzetben a keszthelyi kistérség van, elsősorban Hévíznek köszönhetően. A háziorvosokra vonatkozó adatok nem tekinthetők kiemelkedően jónak, de a kórházi és gyógyszertári ellátottság messze átlag felettinek tekinthető. Hét kistérség tartozik a második klaszterbe; közöttük a nagykanizsai kistérség is.  Kisebb gyengeségnek tekinthető a háziorvosok viszonylagosan alacsonyabb száma, de a konkrét értelemben vett infrastrukturális ellátottságra vonatkozó indikátorok alapján kedvező kép rajzolódik ki. A régiós átlagnál magasabb a kórházi ágyak és a gyógyszertárak száma. Mindemellett, hogy magas a kistérségben a gyógyszertárak száma, a 48 település közül csupán  7-ben található gyógyszertár (Nagykanizsa 16, Zalakaros 1, Gelse 1, Hahót 1, Murakeresztúr 2, Zalakomár 1, Zalaszabar 1:  www.egeszsegkalauz.hu).

8. Táblázat Egészségügyi ellátás, 2003

 

A második klaszter adatai

Nagykanizsai kistérség

régiós átlag

Egy háziorvosra jutó állandó lakos

2004

1886

Háziorvosok száma, 10000 lakosra jutó

5,0

5,4

A háziorvosnál megjelentek aránya az állandó lakossághoz viszonyítva

18,2

17,5

Kórházi ágyak száma, 1000 lakosra jutó

9,6

5,6

Elbocsátott kórházi betegek száma, 1000 lakosra jutó

300

149

Gyógyszertárak száma, 10000 lakosra jutó

1,9

1,8

Egy gyógyszertárra jutó állandó lakos

5339

6471

                       Forrás: MTA RKK Nyd-i TI, 2004.

Fogyatékossággal élők

A fogyatékossággal élők számáról, helyzetéről csak a 2001-es népszámlálási adatok foglakoznak, kistérségi szinten nem rendelkezünk adatokkal. Mivel helyzetükben kiugró területi eltérések nem mutatkoznak, így a régiós helyzetkép rávilágít a kistérségben jelentkező problémáikra is. Magyarországon a fogyatékos emberek létszáma az 1990. évi 368 ezer főről a 2001. évi 577 ezer főre emelkedett, arányuk a népességen belül 3,5 százalékról 5,7 százalékra változott. Nyugat-Dunántúlon a 2001-es népszámlálási adatok alapján 43641 fogyatékos ember él. Ez a szám a legalacsonyabb országos viszonylatban, régión belül pedig Vas megye van a legkedvezőbb helyzetben.

9. Táblázat A fogyatékossággal élők száma a régióban

Nyugat-Dunántúl

 43 641

Vas megye

11 951

                          Zala megye

          14 092

                          Győr-Moson-Sopron megye

          17 598

 Forrás: Népszámlálási adatok, 2001.

A fogyatékos népesség a fogyatékosság típusa szerint a Nyugat-Dunántúli régióban

                                                                     Forrás: Népszámlálási adatok, 2001.

A fogyatékosság típusa szerint a mozgássérültek létszáma a legmagasabb, míg vak, siket, siket-néma, néma és beszédhibás fogyatékossággal relatíve kevesen élnek.

10. Táblázat Fogyatékossággal élők korcsoportos megoszlása a 1990-es és 2001-es népszámlálási adatok alapján

Nyugat-Dunántúl

Összesen

0-14

15-29

30-39

40-49

50-59

60-69

70-x

1990

34925

3295

4500

4220

4480

5600

6240

6590

2001

43641

2406

3898

2854

6303

8750

7381

12049

Forrás: Népszámlálási adatok, 2001

A fogyatékossággal élők száma a 40 év felettiek körében mutat ugrásszerű növekedést, melynek egyik oka az élet folyamán szerzett fogyatékosság lehet. Kedvező tendencia ugyanakkor, hogy a magzati korban történő szűrővizsgálat (ultrahang, AFP) eredményeképpen kevesebb a vele született fogyatékossággal világra jövő újszülöttek száma.

A népszámlálási adatok jól mutatják, hogy

Ø   az iskolázottság szintje a fogyatékosság tekintetében fontos differenciáló tényezőként értékelhető. Bár a népesség többségéhez hasonlóan a fogyatékos emberek körében is emelkedett az iskolai végzettség, de még így is 2001-ben a fogyatékos emberek iskolai végzettségének színvonala jóval alacsonyabb a nem fogyatékosoknál.

Ø   a településtípus szerinti adatok azt mutatják, hogy a fogyatékos emberek magasabb arányban élnek községekben és kevésbé a fővárosban, valamint más városokban, mint a nem fogyatékos népesség. Így társadalmi hátrányaikat a települési egyenlőtlenségből adódó nehézségek tovább súlyosbítják.

Ø   a fogyatékos személyek döntő többségének, több mint 86 százalékának egy, 12 százalékának kettő és mindössze 2 százalékának három fogyatékossága van.

Ø   a romák között magas a fogyatékos emberek aránya. A cigány fogyatékos emberek iskolázottsága, munkavállalása alacsonyabb szintű, mint a többi fogyatékos személyé.

Ø   a gazdasági aktivitás tekintetében a fogyatékos és nem fogyatékos emberek között már 1990-ben jelentős különbséget tapasztalhattunk, míg az előbbi csoportban a foglalkoztatottak aránya csupán közel 17 százalék volt, addig az utóbbiban meghaladta a 44 százalékot. Az 1990-es évtized alapvető munkaerő-piaci változásai a fogyatékos személyek körében még ezt az alacsonynak mondható foglalkoztatottsági arányt is – a 2001. évre – 9%-ra csökkentette.

Ø   A fogyatékos emberek döntő többsége magánháztartásban él (92 százalék), azonban körükben az átlagnál jóval nagyobb az intézetben élők hányada (8 százalék).

A fogyatékossággal élő emberek gazdasági aktivitási arányából következik, hogy 2001-ben több mint felük olyan háztartásban élt, amelyben nem volt foglalkoztatott, viszont volt inaktív kereső és/vagy eltartott tagja. A fogyatékossággal élők nehéz helyzetét jelzi, hogy háztartásaikban a száz háztartásra jutó foglalkoztatottak száma csak 61, míg a fogyatékosok nélküli háztartásokban ez a szám 99.

Az intézetben élő fogyatékosok között kiugróan magas az értelmi fogyatékosok aránya (48 százalék), mely azt jelzi, hogy a magánháztartásokban, illetve az intézetekben élő fogyatékos személyek fogyatékosságuk szerinti megoszlása élesen eltér egymástól.

A népszámlálási adatok azt mutatják, hogy Magyarországon a lakások minőségi összetétele javuló tendenciát mutat. Ez a fogyatékos emberek lakáskörülményeit is befolyásolta oly módon, hogy emelkedett az összkomfortos, illetve komfortos lakásban élő fogyatékos emberek aránya. Ugyanakkor különösen örvendetes, hogy míg 1990-ben a fogyatékos emberek 25 százaléka élt komfort nélküli lakásban, addig 2001-re ez az arány 13 százalékra csökkent. Ezt a pozitív képet viszont beárnyékolja az a körülmény, hogy a fogyatékos és nem fogyatékos emberek lakáskörülményei továbbra is eltérnek egymástól, azaz a fogyatékos személyek lakásainak komfortossága alacsonyabb szintű, mint amit a nem fogyatékos emberek körében tapasztalunk.

3.4.            Iskolázottságra vonatkozó adatok [2]

3.4.1. Óvodai ellátás

A kistérség 48 települése összesen 37 óvodát üzemeltet. A kis lélekszámú községek intézményfenntartó társulást kötöttek a szomszédos községekkel, és így látják el az óvodáztatást. Szervezetileg az óvodák döntő többsége önálló (19), közös igazgatású 12, és 6 általános művelődési központ keretében látja el feladatát (6. számú melléklet).

Az önkormányzati fenntartású intézmények mellett Nagykanizsán egy alapítványi óvoda is működik. 38 kisgyermek ellátását biztosítja.

A 2004/2005 nevelési évben 2673  férőhelyen 2227 gyermek vette igénybe ezen szolgáltatást.

Nagykanizsán 1362 fő, a kistérség más településein 865 fő részesült óvodai ellátásban.

Az a tény, hogy a kistelepülések óvodáiba bejárók összlétszámhoz viszonyított aránya 19,1 %, a Nagykanizsára bejáróké pedig csak 3,9 %, alátámasztja, hogy a szülők nem azon szempont szerint választottak óvodát, hogy hol kap gyermekük többletszolgáltatást, hanem azt tartották fontosnak, hogy az óvoda a lehető legközelebb legyen a lakóhelyükhöz. Nyilvánvalóan ezt a szempontot a jövőben is figyelembe kell venni a kistérség óvodai ellátórendszerének megtervezése, illetve működtetése során. A férőhelyek kihasználtsága átlag 83,3 %, ami azt jelenti, hogy minden igénylő gyermek, család számára biztosított az óvodai ellátás. Nagykanizsa három óvodájában (Rózsa, Hevesi, Micimackó) és a gelsei óvodában 100 %-os vagy a fölötti. Nagyon gyengének ítélhető a kihasználtság Balatonmagyaród, Sormás, Zalaszabar, Zalaszentjakab, Felsőrajk, Miháld, Garabonc, Fityeház, Belezna községekben működő intézményekben (64 % alatti).

Speciális feladatok is megjelennek egyes intézményekben.

·          A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása

A gyógypedagógiai nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának részletes adatai a később  találhatók.

·          Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés

A Nagykanizsai kistérségben öt intézményben (Murakeresztrúr, Fityeház, Galambok, Garabonc, Szepetnek) folyik nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés.

Nagykanizsán két óvoda, a Kertvárosi Óvoda Sánci tagintézménye és a Ligetvárosi Óvoda nevelési programjának része az etnikai kisebbségi nevelés.

·                   Az óvoda e térségben is jelentős szocializációs illetve szociális feladatokat lát el. A félnapos óvodások száma mindössze 9 fő volt, a gyermekek 98,47 %-a (2193 fő) részesült étkezésben, s ebből 761 fő (34,39 %) térítésmentesen kapta az ellátást. A térségben mindössze 3 óvoda volt, amelyben nem jeleztek egyetlen térítés nélkül étkezőt sem. (Fityeház - ÁMK, Nagykanizsa - Micimackó Óvoda, Sormás - Napköziotthonos Óvoda.)

 

Az óvodába járó 2213 kisgyermek életkori megoszlását az alábbi táblázat mutatja:

Életkor

3 éves

4 éves

5 éves

6 éves

7 éves

Létszám

457

609

650

469

28

A belépő 3 évesek száma szinte megegyezik a 6-7 évesek számával. Ez stabilizálja a meglévő létszámokat, csoportszámokat annak ellenére, hogy egyre csökken az óvodás korú gyermekek száma a térségben.

3.4.2. Általános iskolai ellátás

A Társulás területén az általános iskolás korosztály iskoláztatásában önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézmények is részt vesznek.

A kistérség 48 településéből 20 önkormányzat tart fenn általános iskolát.

A nagykanizsai Szivárvány Fejlesztő Központ (2006. július előtt: Rózsa Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola) a tanulásban akadályozott, sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai és szakiskolai ellátását biztosítja, fenntartója Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata.

A társulás önkormányzati intézményei közül az alábbiakban van jelen a nemzetiségi oktatás valamelyik formája: Csapi cigány népismeret és beás nyelv, Zalakomár cigány népismeret, Murakeresztúr, Fityeház és Belezna horvát, Szepetnek és Surd német nemzetiségi nyelv és irodalom.

2.4.3.Középiskolai ellátás

A térségben a középfokú oktatási feladatok 90 %-át Nagykanizsa, 7 %-át megyei intézmények, 3 %-át pedig egyéb fenntartású intézmények látják el.

A tanulók összlétszámának alakulásában az elmúlt 4 évben stagnálás volt a jellemző, illetve az utóbbi két évben megkezdődött a lassú csökkenés is. Ennek magyarázata a tankötelezettség felső határának kitolódása 14 éves korról első lépcsőben 16 éves korra, illetve az 1998/1999 tanévben első osztályt kezdő tanulóknak már 18 éves korra. Ennek hatása valójában csak a 2008/2009-es tanévben fog először jelentkezni.

A kistérségben a középfokú oktatást Nagykanizsa 5 többcélú középfokú oktatási intézmény fenntartásával látja el.

A gimnáziumi képzés iránti igény folyamatosan nő, a jelentkezők száma minden évben több, mint a férőhelyek száma. A 2005/2006 tanévben ezért a gimnáziumi osztályok számát a Dr. Mező gimnáziumban eggyel megemelte az önkormányzat a szakközépiskolai osztályok terhére. Ennek indokoltságát az alábbi táblázat is alátámasztja:

A térségben szakközépiskolai oktatás csak Nagykanizsán folyik. A középiskolás tanulóknak 51 %-a jár érettségit adó szakközépiskolai intézménybe.

3.4.4. Szakiskola

A kistérségben két településen, Nagykanizsán és Csapin, összesen négy iskolában folyik szakiskolai oktatás.

Egy iskolában (Szivárvány Fejlesztő Központ) a sajátos nevelési igényű enyhén értelmi fogyatékos tanulók felkészítése folyik. A speciális szakiskolai képzésre akkor van szükség, ha a tanulók a fogyatékosságuk miatt nem képesek együtt haladni a szakmai vizsgára történő felkészítés során a többi tanulóval, és az oktatás nem kötődik minden esetben az OKJ-ban található államilag elismert szakképesítésekhez.

A 2004/2005 tanévben, ebben a képzési típusban 42(+4) tanulócsoportban 1147 (+50) tanuló (22 %) felkészítése folyik.

A veszélyeztetett tanulók száma 47 fő, ami komoly feladatot ró az intézmények ifjúságvédelmi felelőseire.

A 9-10. évfolyam követelményei a gyengébb képességű, motiváció hiányos tanulóknak teljesíthetetlenek, ebből adódik a sok bukás és a nagy lemorzsolódás. A Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskolában főállású iskolapszichológus, egy teljes állású ifjúságvédelmi felelős és egy félállású pedagógiai asszisztens segíti a gyermekek problémáinak kezelését.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására csökkentett létszámmal működő, úgynevezett hátránykompenzáló osztályt indítanak. A 2003/2004-es tanévben 44 tanulóval.

3.4.5. Diákotthon, kollégiumi ellátás

A térségben két önkormányzati és egy egyházi kollégium működik.

Az általános iskolás korosztály (normál) számára mindössze egy diákotthon működik a térségben speciális céllal. A Csapi Diákotthon több mint 30 dél-zalai és Somogy megyei település halmozottan hátrányos helyzetű, cigány etnikumú gyermekeit fogadja az óvodás korosztálytól az általános iskoláig. A országban is egyedülálló intézmény több mint 2 évtized óta végzi eredményes munkáját és biztosít 170 gyermeknek teljes ellátást és színvonalas felzárkóztatást, nevelést és képzést. A bentlakó diákokat hétvégére az intézmény saját busszal szállítja haza. Az intézményt szakiskolával bővítették ki az elmúlt 2 évben, amelyről a középiskoláknál már volt szó.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2003-ban a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola, majd 2004-ben a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola  kollégiumát is megszüntette.

A kollégiumi igényeket a megmaradt Cserháti Kollégium maximálisan ki tudja elégíteni. A feleslegessé vált középiskolai kollégiumi épületeket az önkormányzat a helyi főiskolának adta használatba, de még így sem éri el a 90%-ot, így a férőhelyek bővítésére a térségben nincs szükség.

3.4.6. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása

A gyógypedagógiai ellátás iránti igény a közoktatás rendszerének kiépülésével egyre növekedett. Az 1990-es évek közepétől erőteljesebb hangsúlyt kapott a fogyatékosok esélyegyenlőségét elősegítő jogszabályi és infrastrukturális háttér kialakításának programja. Ezek a változások előnyösek az érintettek számára, de megvalósításuk viszonylag lassan halad, hiszen a szemlélet változtatásán túl anyagi fedezetre is szükség van.

A sajátos nevelési igényű tanuló/gyermek nevelése és oktatása

·          elkülönítetten,

·          együtt a többi gyermekkel (integráltan) történhet.

Törekedni kell az integrációra a közoktatásban, de a külön csoportban nevelés létjogosultsága továbbra is fennáll.

A 2004/2005 nevelési évben, a kistérség óvodáiban 36 fő sajátos nevelési igényű gyermek ellátásáról gondoskodtak. A beszámolási időszak előtt gyógypedagógiai ellátásban részesült 29 fős létszám az új tanév elejére csak 6 fővel csökkent, miközben további 13 fő jelent meg a rendszerben. A tendencia - amely szerint az ellátó rendszerben a csökkenés kevesebb, mint a növekedés - már a korábbi évekre is jellemző volt, ezért a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése különösen fontos ellátási forma a kistérségben.

2. Táblázat Jellemzőinek értékeléséhez az óvodáskorúak fogyatékossági típus szerinti létszámmegoszlását tartalmazó táblázat nyújt támpontot.

A létszám fogyatékossági típus szerinti megoszlása

Összes gyermeklétszám

(fő)

Enyhén értelmi fogyatékos

Középsúlyos értelmi fogyatékos

Nagyothalló

Siket

Beszédfogyatékos

Enyhén értelmi fogyatékos, nagyothalló

Enyhén értelmi fogyatékos siket

Autista

Súlyos magatartási zavarral küzd

Összesen

2213

13

10

4

1

4

1

1

1

1

36

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás

 

Látszik, hogy a kistérségben a különleges nevelést igénylő óvodás gyermekek között túlsúlyban vannak az értelmi fogyatékosok (25 fő, 69,4 %). 11 gyermek ellátásáról Zala­szent­ja­kab (9 fő) és Zala­szent­ba­lázs (2 fő) óvodáiban gondoskodtak, a fennmaradó 25 főt (köztük 19 fő értelmi fogyatékost, 1 fő autistát, 1 siketet és 4 nagyothallót) Nagykanizsa intézményei látják el.

A térségben a Szivárvány Fejlesztő Központ biztosít önálló  csoportban ellátást, a többi óvoda integráltan végzi a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését. A fejlesztő csoportban nyolc gyermek gyógypedagógiai ellátásáról gondoskodik Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata.

Az elmúlt tanévben a kistérség általános iskoláiban 251 fő fogyatékos tanuló ellátását kellett megoldani. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek általános iskolai ellátására is jellemző, hogy a fogyatékosok ellátása terén az évenkénti létszámcsökkenés kevesebb, mint az új igények jelentkezése.

A kistérségben a sajátos nevelést igénylő általános iskolások között is túlsúlyban vannak az értelmi fogyatékosok (143 fő, 56,9 %). Nagyon magas az értelmi fogyatékosok általános iskolás összlétszámhoz (7100 főhöz) viszonyított aránya (143 fő, 2,0 %) és az összes sajátos nevelést igénylők részaránya (251 fő, 3,5 %). Figyelmet érdemel, hogy a térségben évről évre emelkedik a diszlexiások és az egyéb részképesség zavarban szenvedők száma, amely az előző tanévben elérte a 77 főt, a tanuló összlétszámhoz viszonyított 1,1 %-ot.

A 251 fogyatékos tanuló közül 143 főt (akik közül 46 fő, az itt tanulók 32,17 %-a más településről jár iskolába) a Szivárvány Fejlesztő Központ lát el. A többi tanuló (108 fő) integrált nevelését, oktatását Eszteregnye, Fityeház, Garabonc, Hahót, Murakeresztúr, Nagyrécse, Szepetnek, Zalakaros, Zalaszentbalázs általános iskolai feladatot (is) ellátó intézményei, valamint Nagykanizsa kilenc másik általános iskolája végzi.

Az előző tanévben a kistérség középfokú iskoláiban 71 fő különleges bánásmódot igénylő tanuló részesült ellátásban.

A középfokú intézményekben tanuló, különleges bánásmódot igénylők létszámváltozására vonatkozó tendencia szinte az általános iskolai trendről másolható, és ebben az intézménytípusban is növekedést jelez.

A középfokú képzésre is jellemző, hogy a kistérségben nagyon magas az enyhén értelmi fogyatékosok és a diszlexiás, részképesség zavaros tanulók aránya. Az előbbiek a tanuló összlétszámon (4654 főn) belül 1,14 %-ot, az utóbbiak 0,26 %-ot képviselnek.

A kialakulóban lévő növekedési folyamat azért is veszélyes, mert ezzel párhuzamosan – demográfiai okokra visszavezethetően – jelentős mértékben csökken az óvodásokkal, iskolásokkal azonos korú népesség létszáma, amely további arányromlást eredményez. Az arányeltolódás pedig már rövid távon is szociális és egyéb társadalmi problémák tömkelegéhez vezethet, amely kihat a térségrész és Nagykanizsa fejlődésére.

3.5.            Foglalkoztatottság és munkanélküliség

A KSH (15-74 éves népesség gazdasági aktivitására vonatkozó) adatai szerint 2006. III. negyedévében országosan és a nyugat-dunántúli régióban egyaránt többen dolgoztak, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma országosan 21 ezer fővel, Nyugat-Dunántúlon 400 fővel emelkedett, így a foglalkoztatási ráta régiónkban 55,0%-ról 55,3%-ra növekedett. A munkanélküliek száma országosan emelkedett, (a ráta 0,2%-ponttal nőtt), ugyanakkor a Nyugat-dunántúli régiónkban 27,4 ezer főről 26 ezer főre csökkent, a munkanélküliségi ráta 6,0%-ról 5,7%-ra változott.


3. Táblázat Foglalkoztatottsági ráta kistérségenként, 2006. második negyedév

Forrás: www.afsz.hu

Foglalkoztatottság tekintetében a Lenti és Zalaszentgróti kistérség után a Nagykanizsai kistérség a harmadik helyen áll.

A foglalkoztatottak nemek és életkor szerinti megoszlásának adatai azt mondják, hogy a 30-39 év közötti foglalkoztatottak aránya a legmagasabb (78,1%) az azonos korú népességből a régióban. Ez mintegy 7,4 %-kal haladja meg az országos átlagot. A 40-59 éves foglalkoztatottak aránya alacsonyabb (69,2 %), de ez is  8,9%-ka meghaladja az országos értéket. Az adatok szerint 50,7 %-os a 15-29 éves népesség foglalkoztatottsága (országos átlag: 43,2%), de ez a szám félrevezető lehet, ha nem kalkuláljuk bele a még középiskolai, valamint nappali tagozaton főiskolai és egyetemi és egyéb tanulmányokat folytató  tanulókat. A nők aránya a 40-59 éves korú foglalkoztatottak között a legmagasabb: 47, 3 %. Ezek az adatok hasonló arányt mutatnak a megyében és a kistérségben is.

Kereseti átlagok tekintetében a régió harmadik helyen áll, a megyéket tekintve Győr-Moson-Sopron megye a negyedik, Vas megye a kilencedik, Zala megye a tizenhatodik helyet foglalja el. A nők átlagkeresete átlagosan 13-20 ezer forinttal kevesebb mint a férfiaké.  Ezek az  adatok a GDP adatokkal összevetve meglepő helyzetet tárnak fel. 

Az 1990-es rendszerváltozás után az aktív keresők foglalkozási struktúrája gyökeresen megváltozott. Országosan dominánsan jelent meg az un. tercierizáció, vagyis a tercier szektorban foglalkoztatottak arányának erőteljes növekedése, visszaesett az agrártermelésben résztvevőké, míg az ipari keresőké lényegében stagnál. 1990 óta azonban a Nyugat-Dunántúlon – különösen Vas és Zala megyében – egy elkésett indusztrializáció történik, vagyis az országos trendekkel szemben erőteljesen nő az ipari foglalkoztatottak aránya. Ennek fő oka a nagymértékű tőkebefektetések és a beruházás bővülése volt. 

A kistérség települései foglakoztatási szempontból három lényeges csoportba sorolhatók:

1.      Nagykanizsa város ipari, kereskedelmi, kulturális, oktatási, egészségügyi, közlekedési területeken betöltött központi szerepe miatt nemcsak a város lakosságának nyújtott és nyújt munkalehetőséget, hanem a vonzáskörzetében élőknek is.

2.      Zalakaros város fejlett idegenforgalmán és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokon keresztül a városban élőknek nyújt elsősorban megélhetési lehetőséget, de nagy mértékben a környékről is fogad munkavállalókat, főszezonban ez a szám még növekedhet is.

3.      A kistérség többi településének jelentős része elmaradott. Mezőgazdasági jellegükből adódóan elszenvedték a mezőgazdasági termelőszövetkezetek felszámolását, megszűnését, sok munkahely elvesztését és a városokban munkanélkülivé váltak visszatelepülését.

Nagykanizsa foglalkoztatásban betöltött központi szerepe is csorbát szenvedett, a '90-es évek elején történt privatizáció és ipari szerkezet átalakítás során. Ennek következtében jelentős számú munkahely szűnt meg, ami nemcsak Nagykanizsán, hanem vonzáskörzetében is foglakoztatási feszültséget jelentett és okozott viszonylag magas munkanélküliséget a térségben.

A munkanélküliség a térségben ugyanúgy, mint a megyében fokozatos növekedés után 1994-1996 között érte el legmagasabb mértéket, majd ezt követően, folyamatos, de lassú csökkenése következett be.

A Nagykanizsai kistérség 48 településén működő, összesen 6337 vállalkozás 65 %-a egyéni, 35 %-a társas vállalkozás. Vállalkozásokkal leggazdagabban és a legszélesebb spektrumban ellátott települések: Nagykanizsa, Zalakaros, Zalakomár, Nagyrécse, Galambok és Szepetnek. Ugyanakkor a legkevesebb vállalkozással rendelkezik Börzönce, Kerecseny, Zalaszentjakab, Pat, Kilimán, Homokkomárom és Kacorlak.

A működő vállalkozások ágazatonkénti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a vállalkozások többsége ingatlanügyekkel, gazdasági szolgáltatásokkal, valamint kereskedelemmel foglalkozik. A térségben 573 nonprofit szervezet működik, amely a vállalkozások közel 10%-át teszi ki, ebből a legtöbb a két városban és Szepetneken működik.

A térség rendelkezik olyan egyedi turisztikai értékkel is, amely vonzza a befektetőket, az idelátogatókat. A térségben található pl.: egy nemzetközi hírű termál- és gyógyvízre épülő idegenforgalmi központ.

A munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának megbomlása mindhárom megyében, így a régióban is, Pest megye után a legkésőbb következett be. A régió foglalkoztatási helyzete az elmúlt tizenhárom évben a régiók közül a második legkedvezőbb képet mutatta, az együttes munkanélküliségi ráta soha nem érte el a kritikus 10%-os szintet.  A régióban a munkanélküliség tartósan a még elfogadható, kezelhető szinten maradt. Ez a megyék fejlődő gazdasága mellett elsősorban a régió kedvezőbb és felértékelődött relatív földrajzi fekvésének, a fejlettebb humán erőforrásoknak és a jó innovációs fogadási feltételeknek köszönhető. Az azonos gazdasági problémák (keleti piacok elvesztése, nehézipar általános válsága) itt kisebb megrázkódtatást jelentett, mint más, főleg alföldi, északi megyékben. A régióban nem volt nagymértékű nehézipar (a zalai szénhidrogén bányászaton kívül), így nem volt minek válságba kerülni, vagy ami volt (a győri és mosonmagyaróvári) nagyon hamar talpra állt.  Összességében a régió gazdasága gyorsan és rugalmasan átállt, sikeres volt a szerkezetváltás – köszönhetően a külföldi működő tőke érdeklődésének, a vállalkozásoknak és a fejlett európai területek közelségének.  2001,2002-től azonban megváltozott a külföldi tőke helyzete (elsősorban a multinacionális cégek) és szándéka a régióban. Az, ami eddig a régió erősségét jelentette, ma a veszélyek közé sorolható. Egy-egy multinacionális cég bezárásakor  nagy számú, döntő többségben betanított munkát végző, 40 év feletti réteg válik munkanélkülivé.

A régión belül minden évben Zala megyében volt a legmagasabb a munkanélküliség, 1996-ban 9,8%, 2000-ben 7,2 %, 2003-ban 7,1%, 2006-ban 7,03%.

 A régiós és megyei átlagok nagy kistérségi különbséget takarnak. 7 % feletti 2006. második negyedévében a letenyei (10,37%) mellett a nagykanizsai (7,66%), a Keszthely-Hévízi (7,55%) és a zalaszentgróti (7,51%)  kistérségekben.  

Munkanélküliségi ráta 2006. második negyedév

Forrás: www.afsz.hu

4. Táblázat Nyilvántartott álláskeresők aránya az állandó lakóhelyük szerint, 2006 második negyedév

megnevezés

Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ban

Az országos mutatóhoz (5,45%) viszonyított aránya

Zalaszentjakab

16,12

2,96

Csapi

14,68

2,69

Zalaújlak

13,64

2,50

Kisrécse

12,50

2,29

Pat

11,85

2,19

Bocska

11,79

2,16

Garabonc

10,94

2,01

Orosztony

10,42

1,91

Homokkomárom

9,52

1,75

… Nagykanizsa

5,78

1,06

Zalaszentgrót

6,01

1,10

Nagyrécse

3,20

0,59

Magyarszentmiklós

3,35

0,61

Magyarszerdahely

3,43

0,63

Forrás: www.afsz.hu

Egyetemi és főiskolai végzettségű munkanélküliek a 2006. 2 negyedéves adatok szerint szinte kizárólag Nagykanizsán és Zalakaroson találhatók a rendszerben (összesen 119 fő). Az általános iskolát végzett, illetve a 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettségű munkanélküliek a regisztrált munkanélküliek számához viszonyítva Zalaszentjakabon (41  főből 36 fő), Galambokon (83 főből 58 fő) és  Homokkomáromban (16 főből 15 fő) találhatók.

A regisztrált munkanélküliek férfi-nő aránya 1%-os eltérést mutat a férfiak javára, az életkort vizsgálva a kistérségben a legveszélyeztetettebbek az 50-54 és az 55-59 év közötti munkanélküliek.

4. Kirekesztődés és szegénység

A szegénység kiterjedtségét nehéz megragadni. Ezzel kapcsolatban nincsenek területi adatszolgáltatások, pusztán országos vizsgálatok állnak rendelkezésre. A szegénység érintettségének meghatározását a definíciók sokszínűsége, a különböző megközelítések létjogosultsága is nehezíti. A hiányzó adatok miatt, csak a szegénységbe kerülést valószínűsítő faktorokon keresztül közelíthető meg a szegénységben élők területi elhelyezkedése, a probléma nagysága.

A kutatók körében lényegében egyetértés van a szegénységbe kerülést valószínűsítő kockázati tényezőkben. Ezek közé tartozik az alacsony iskolai végzettség, a szervezett munka világából való átmeneti vagy tartós kirekesztődés (pl. munkanélküliség), a demográfiai tényezők, a háztartás szerkezete és száma. A felsorolt faktorok bár lehetnek tipikus és tömeges utak is, mégis: családok és egyének egymástól elkülönített életpályáit és csapdahelyzeteit jelenítik meg. A kirekesztődésnek azonban két kollektív helyzet is forrása lehet. Ezek egyike a településszerkezettel függ össze, míg a másik az etnikai hovatartozás által determinált. Az alacsony keresetek és nyugdíjak, a lakásfenntartás költségei, a komoly betegségek, vagy a leszakadó térségek és települések, mint lakóhelyek szegénység kockázatot növelő tényezők. Annak ellenére azonban, hogy az országos szegénységi mutatóknál a régiós szegénységi arány átlagosan kedvezőbb, mégis a Nyugat-Dunántúli régió bizonyos jellemzői – hátrányos helyzetű kistérségek, az alacsony nyugdíjak, valamint a magas megélhetési költségek – azt is jelentik, hogy a régió háztartásainak  a 21%-a él a hat különböző típusú - jövedelme, kiadása, lakása, fogyasztása, vagy szubjektív érzete alapján –  szegénység egyikében 7,7%-uk két típusú szegénységben, valamint további 5% él halmozott három vagy annál több típusú szegénységben.

5. Táblázat Különböző szegénységi arányok megoszlása régióban 2001

terület

Jövedelmi szegénység[3]

Kiadási szegény[4]

Lakáskomfort szegény[5]

Fogyasztási szegény[6]

Lakás szegény[7]

Szubjektív szegény[8]

Nyugat-Dunántúl

6,2

9,6

6,9

12,6

8,0

10,9

Magyarország

7,5

9,4

10,0

13,3

11,6

11,4

Forrás: KSH 2001

 

A KSH Háztartás-stasztisztikai felvétele alapján a régióban a legjellemzőbb az országos átlag feletti kiadási szegénység, valamint az országostól valamennyire elmaradó, mégis magas fogyasztási szegénység. Bár a régió gazdasági termelőképessége az országos átlag feletti, mégis ez a gazdasági kedvező helyzet  a régión belül érvényesülő jövedelmi egyenlőtlenségek, részben pedig a magas fogyasztói áraknak, és magas megélhetési költségeknek köszönhetően nem jelent jelentősen alacsonyabb szegénységi arányt. A régió a szegénységi mutatók között inkább a lakásszegénység tekintetében mutat jelentősen kedvezőbb képet.

A régióban ugyanakkor minden tizedik háztartás él jóval kevesebből, mint amit a megélhetéshez szükségesnek tartana; 8%-a, azaz 28,300 háztartás él substandard lakásban, vagy lepusztult lakókörnyezetben; és 12,6%-a azaz 44,800 háztartás költi el több, mint jövedelmének 45%-át élelmiszerre. 

A kistérségen belül, több tényező miatt is depressziósnak minősíthető települések/település részek között a legnagyobb szegénységi kockázatot hordozzák azok, amelyek elöregedőek, ahol magas a munkavállalásra alkalmas korban lévő, ám munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya. Az eddig leírtak értelmében ha mindez együtt jár a roma népesség nagymértékű jelenlétével, e kockázat tovább nő.

A szegénység által leginkább veszélyeztetettnek, szociális szempontból a kistérség belső perifériáinak  Kerecseny, Pat, Sand, Zalamerenye, Zalaújlak, Zalaszentjakab, Orosztony, Garabonc, Zalakomár, Galambok tekinthetőek elsősorban.

6. Táblázat Szociális szempontból, egyes mutatók mentén hátrányos helyzetűnek minősíthető kistérségek

Kistérség

Területfejlesztési szempontból

 (korm. rend)

 leghátrányosabb helyzetű település

Népesség-szám csökkenés

(%)

Elöregedő település

(index)

Roma lakosság magas száma

Komfort nélküli lakások, gáz és közüzemi ivóvízhálózatba be nem kapcsolt lakások  száma

Nyilvántartott  álláskeresők a munkavállalás korú népesség %-ában

Belezna

X

 

 

 

 

7,92

Fűzvölgy

 

-11,5

0,21

 

 

9,21

Garabonc

 

 

 

X

 

10,94

Galambok

 

 

 

X

 

9,46

Homok-komárom

 

 

 

 

 

9,52

Kerecseny

X

- 19,4

 

 

X

8,18

Pat

X

 

 

 

X

11,85

Pötréte

 

- 28,4

 

 

 

 

Sand

X

-18,2

 

 

X

9,39

Zalakomár

 

 

 

X

X

8,02

Zalamere-nye

 

- 39,3

0,23

X

 

8,43

Zalaújlak

 

- 34,1

0,13

 

 

13,64

Zalaszent-jakab

X

 

 

X

X

16,12

Orosztony

 

-23,1

 

X

X

10,42

Forrás: saját összeállítás TeIR  adatok felhasználásával

 

5.            A szociális terület szabályozása, keretei és ellátásai

5.1.      Ellátási kötelezetttségek a szociális és gyermekvédelmi szférában

Törvényi háttér

Az egyes települések által biztosítandó szociális szolgáltatások körét az 1993. évi III. tv szabályozza. A törvény egyes alapszolgáltatások megszervezése valamennyi települési önkormányzat számára kötelezően előírja, míg az ellátások zömét településnagyságtól függően kell biztosítaniuk a települési önkormányzatoknak. Néhány speciális szolgáltatás megszervezése a megyei önkormányzatok, valamint a megyei jogú városok számára ró kötelezettséget. A szociális alap- és szakszolgáltatások a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi ellátásokkal közösen hivatottak a szociális biztonság megteremtését elősegíteni. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások körét, biztosításának feltételeit az 1997. évi XXXI. Tv szabályozza. Ezen ellátások többségének kötelező megszervezése ugyancsak lakosságszám függő.


7. Táblázat A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek

Szociális ellátások

Kötelezettség feltétele

Gyermekvédelmi ellátások

1993. évi III. tv.

 

1997. évi XXXI. tv.

szociális információs szolgáltatás

lakosságszámtól függetlenül

gyermekjóléti szolgáltatás

étkeztetés

 

gyermekek napközbeni ellátása

házi segítségnyújtás

 

gyermekek átmeneti gondozása

családsegítés

2000 fő felett

 

nappali ellátás

3000 fő felett

 

támogató szolgáltatás

10000 fő felett

bölcsőde

jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

 

 

közösségi ellátások

 

 

idősek átmeneti elhelyezése

 

 

 

20000 fő felett

gyermekek átmeneti otthona

átmeneti elhelyezési formák

30000 fő felett

családok átmeneti otthona

 

40 000 fő felett

gyermekjóléti központ

utcai szociális munka

50000 fő felett

 

idősellátás+legalább 2 további intézménytípus

mjv

Otthont nyújtó ellátás

Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás 

5.2.      Helyi szociális és gyermekvédelmi rendeletek

Valamennyi települési önkormányzat rendeletben szabályozza az általa biztosított ellátások, szolgáltatások feltételeit. Az általános gyakorlat, hogy a két különálló törvény által szabályozott felnőtt és gyermekvédelem helyi szabályozása is két rendeletben, külön történik. Az esetek kis számában (6) azonban egy rendelet tartalmazza a szociális és gyermekvédelmi ellátások körét. A jogszabályok tartalmazzák a pénzbeli és a természetbeni ellátásokat, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályait.

Valamennyi települési önkormányzat rendeletének szerkezete eleget tesz a jogszabály megalkotásával kapcsolatos formai követelményeknek. Az egyes ellátások igénybevételének szabályozása igen eltérő mind tartalmukat, mind pedig részletezettségüket tekintve (számos esetben egyes ellátások csak felsorolásszerűen szerepelnek a rendeletben, a szolgáltatások tartalmának, igénybevételük feltételeinek megismerhetősége kívánni valót hagy maga után).

A rendeletek aktualitásukat tekintve is igen különbözőek, többségük követi a vonatkozó törvények módosulásait. Néhány esetben azonban olyan ellátásokat is tartalmaz a helyi rendelet, amelyek már hatályukat vesztették (pl. jövedelempótló támogatás).

A rendeletekben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó ellátások és a kérdőívben a települési önkormányzatok által jelzett szolgáltatások igen gyakran nem fedik egymást, azaz vagy a jogszabályok nem tartalmaznak olyan ellátást, amik az általunk kért adatszolgáltatásban biztosítottnak jeleztek, vagy annak ellenére, hogy a helyi rendelet tartalmazza az egyes szolgáltatásokat, a kérdőívet kitöltők mégis a hiányukat jelezték. A fenti megállapítás túlnyomórészt a szociális szolgáltatásokra jellemző. A legtöbb eltérést a családsegítő szolgáltatások esetében tapasztaltuk (15). Nagyszámú különbséget figyeltünk meg még a szociális információszolgáltatás (11), a házi segítségnyújtás (12), valamint a falugondnoki szolgálatok (9) biztosítására vonatkozó adatokban. A gyermekjóléti ellátások közül a gyermekek átmeneti gondozása bizonyult a legellentmondásosabbnak a helyi rendeletek és a kitöltött kérdőívek összevetése alapján. Míg a kérdőívben egyedül Nagykanizsa jelezte ezen ellátás biztosítását, addig a helyi rendeletben 8 település rögzítette, hogy a gyermekek átmeneti gondozása biztosított a többcélú társulás keretén belül, és további 15 község felsorolta a személyes gondoskodást nyújtó ellátások között a nevezett ellátást, nem részletezve, hogy miként biztosítja azt az önkormányzat. A fentieken túl 6 rendelet tartalmazta még a gyermekek átmeneti gondozását oly módon, hogy azt más önkormányzat által fenntartott intézményben oldja meg.

A pénzbeli és a természetbeni ellátások esetében az önkormányzati rendeleteket a helyhatóságok adatszolgáltatásain alapuló KSH-s adatokkal vetettük össze. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a helyi rendeletben deklarált ellátások ténylegesen igénybevehetők-e a lakosság számára, illetve, hogy a lakosság mekkora hányadát érintik az ellátások. A 2004 statisztikai adatok szerint az egyes segélyfajtákban a települések kisebb-nagyobb hányadában egyetlen lakos sem részesült. Ennek oka lehet részben vagy egészében, hogy a településen a vizsgált időszakban senki sem volt jogosult a támogatásra, a rászorulók nem kívánják igénybe venni az ellátásokat, nem ismertek az ellátási formák, illetve azok igénybevételének módja, illetve hogy a településen bizonyos ellátások igénybevétele ténylegesen nem lehetséges. A tényleges ok(ok) nem ismertek. Az azonban igen meglepő, hogy a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében a kistérség 48 településéből 30-ban egyetlen támogatott gyermek sem volt a vizsgált évben. Ugyancsak különös, hogy a Nagykanizsa térségében lévő települések alig több mint negyedében volt 2004-ben lakhatási támogatásban részesülő személy. Az azonban, hogy a térség területfejlesztés szempontjából hátrányos 5 községe közül a KSH adatai szerint mindössze egyben volt lakásfenntartási segélyben részesülő, és ugyancsak egy településen folyósítottak rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, igen megdöbbentő, és a szociális ellátórendszer valamilyen diszfunkcióját sejteti.

8. Táblázat Az egyes településeken néhány segélyfajta esetében ténylegesen előforduló támogatási esetek 2004-ben

Település

rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

lakásfenntartási támogatás

rendszeres szociális segély

Település

rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

lakásfenntartási támogatás

rendszeres szociális segély

Alsórajk

 

 

X

Miháld

X

 

X

Balatonmagyaród

 

X

X

Murakeresztúr

 

 

X

Belezna

 

X

X

Nagybakónak

 

 

X

Bocska

X

X

X

Nagykanizsa

X

X

X

Börzönce

 

X

X

Nagyrada

 

 

X

Csapi

 

 

X

Nagyrécse

 

 

X

Eszteregnye

X

 

X

Nemespátró

 

 

X

Felsőrajk

 

 

 

Orosztony

 

 

X

Fityeház

 

 

X

Pat

X

 

X

Fűzvölgy

 

 

 

Pölöskefő

 

 

X

Galambok

X

X

X

Pötréte

 

 

X

Garabonc

 

 

X

Sand

 

 

X

Gelse

X

X

X

Sormás

 

X

X

Gelsesziget

X

 

 

Surd

X

 

X

Hahót

X

 

X

Szepetnek

 

 

X

Homokkomárom

X

 

X

Újudvar

X

X

X

Hosszúvölgy

 

 

 

Zalakaros

X

X

X

Kacorlak

 

X

X

Zalakomár

 

 

X

Kerecseny

 

 

X

Zalamerenye

 

 

X

Kilimán

X

 

X

Zalasárszeg

X

X

X

Kisrécse

 

 

X

Zalaszabar

 

 

X

Liszó

 

 

X

Zalaszentbalázs

X

X

X

Magyarszentmiklós

X

 

X

Zalaszentjakab

 

 

X

Magyarszerdahely

X

 

X

Zalaújlak

 

 

 

Forrás: TEIR adatokból saját szerkesztés

Fentiekből az alábbi következtetések vonhatók le:

-        a helyi rendeletek egy része nem illeszkedik a kerettörvényekhez (Sztv, Gyvt),

-        a szabályozás nincs összhangban a ténylegesen biztosított ellátásokkal, szolgáltatásokkal,

-        a változó feltételrendszer mellett a helyi rendeletek rendszeres felülvizsgálata, szükséges módosításai nem történnek meg.

5.3.      Szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások

Rendszeres szociális segély

A kistérségen belül a támogatottak lakosságszámhoz viszonyított aránya igen szélsőségesen alakult a vizsgált időszakban, többé-kevésbé tükrözve a települések munkanélküliséggel való érintettségét. Átlagosan a Nagyakanizsai térségében a lakosság közel 1%-a részesült ezen jövedelempótló támogatásból. A támogatottak aránya Zalaszentjakabon a legmagasabb, ahol minden tizedik lakos részesül rendszeres szociális segélyben. Egyes helyhatóságokon az egy ezreléket sem éri el a lakosság érintettsége. Pat, Orosztony és Kerecseny, községekben a magas munkanélküliség ellenére viszonylag alacsony a lakosságon belül az e segélyben részesítettek aránya, míg a lakosságon belül ugyancsak az állástalanok magas arányát felmutató Zalaújlakon egyetlen ellátottat sem jelez a 2004-es statisztika. További négy településen (Felsőrajk, Fűzvölgy, Gelsesziget, Hosszúvölgy) a KSH adatai szerint a vizsgált évben egyetlen lakos sem részesül rendszeres szociális segélyben.

 

9. Táblázat A rendszeres szociális segély vonatkozásában a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb támogatotti arányt képviselő települések, 2004

Település

A támogatásban részesítettek átlagos száma a lakónépesség ezrelékében

Település

A támogatásban részesítettek átlagos száma a lakónépesség ezrelékében

Bocska

18,99

Fityeház

1,40

Börzönce

17,95

Homokkomárom

3,46

Galambok

30,28

Kacorlak

1,69

Garabonc

21,96

Magyarszentmiklós

3,46

Szepetnek

18,60

Pölöskefő

3,33

Zalasárszeg

23,81

Zalaszentbalázs

2,08

Zalaszabar

24,92

 

 

Zalaszentjakab

100,26

 

 

Forrás: TEIR adatokból saját szerkesztés


Rendszeres gyermekvédelmi támogatás[9]

A kistérségben a 0-19 éves lakosság mintegy harmada (3,18%) részesült 2004-ben rendszeres gyermekvédelmi támogatásban. Az egyes települések vonatkozásában számottevő eltérést tapasztalunk az ellátásban érintettek arányában a vizsgált korcsoport körében. Míg Homokkomáromban a 19 évesnél fiatalabb lakosság több mint 80%-a részesült 2004-ben ebben a támogatási formában, addig Magyarszentmiklóson ugyanezen korosztály alig 2%-a vette igénybe a rendszeres gyermekvédelmi támogatást.

10. Táblázat A rendszeres gyermekvédelmi támogatás vonatkozásában a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb támogatotti arányt képviselő települések, 2004

 

Település

A pénzbeli támogatásban részesítettek átlagos száma a 0-19 éves lakónépesség ezrelékében

Település

A pénzbeli támogatásban részesítettek átlagos száma a 0-19 éves lakónépesség ezrelékében

Bocska

604,35

Alsórajk

198,8

Börzönce

671,88

Fityeház

42,74

Csapi

703,7

Magyarszentmiklós

22,03

Galambok

621,12

Nagyrécse

145,95

Garabonc

502,73

Sormás

114,13

Homokkomárom

851,06

Zalakaros

122,63

Kerecseny

596,77

Zalaújlak

95,24

Kilimán

686,27

 

 

Miháld

555,56

 

 

Orosztony

631,07

 

 

Pat

568,2

 

 

Zalakomár

614,84

 

 

Zalasárszeg

666,67

 

 

Zalaszentjakab

727,27

 

 

Forrás: TEIR adatokból saját szerkesztés

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

A Nagykanizsai kistérség lakosságának mintegy 11%-a részesült 2004-ben pénzbeli rendkívüli gyermekvédelmi támogatásában, mely mögött jelentős területi szóródások figyelhetők meg. Igen meglepő, hogy 30 települési önkormányzat egyáltalán nem folyósított ilyen támogatást a vizsgált időszakban. A lakosság kevesebb mint egy %-a részesült ezen támogatásban Galambok, Magyarszerdahely, Újudvar, valamint Zalaszentjakab községekben. Ezzel szemben valamennyi 19 évesnél fiatalabb igénybe vehette e támogatást. Azon 18 településből, ahol 2004-ben folyósítottak rendkívüli gyermekvédelmi ellátást, valamennyi helyhatóság nyújtotta azt pénzbeli ellátásként, míg természetbeni ellátásként mindössze 5-en. Egyedül Gelsesziget Község Önkormányzata részesíti előnyben a nevezett támogatás természetbeni ellátásként való odaítélését, az ott élő 0-19 éves korú népességnek közel 90%-a részesül a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ezen formájában.


11. Táblázat A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás vonatkozásában a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb támogatotti arányt képviselő települések, 2004

Település

A pénzbeli támogatásban részesítettek átlagos száma a 0-19 éves lakónépesség ezrelékében

Település

A pénzbeli támogatásban részesítettek átlagos száma a 0-19 éves lakónépesség ezrelékében

Homokkomárom

468,09

Galambok

9,32

Kilimán

882,35

Magyarszerdahely

16,95

Magyarszerdahely

1020,62

Újudvar

18,87

Miháld

1156,86

Zalaszentjakab

36,59

Surd

554,55*

 

 

Zalsárszeg

428,57

 

 

Forrás: TEIR adatokból saját szerkesztés

* Az adat nem egyezik a település által szolgáltatott információval, miszerint „évek óta nem kért senki rendkívüli gyermekvédelmi támogatást”.

Lakásfenntartási támogatás

A kistérség szintjén a lakosság mindössze 0,7 %-a vette igénybe a nevezett támogatást a vizsgált időszakban. Az átlagos ellátotti arány mögött az települések szintjén igen eltérő volt a támogatásban részesültek aránya (0,1-4,7%). A térség településeinek több mint 70%-án (35) egyetlen lakos sem részesült a fenti támogatásban. Ezen települések döntően 500 főnél kisebb lakosságszámú községek, de megtalálható közöttük négy 1000 főnél népesebb települése is (közülük egyben a 3000-et is meghaladja a népesség száma).

12. Táblázat A lakásfenntartási támogatás vonatkozásában a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb támogatotti arányt képviselő települések, 2004

Település

A támogatásban részesítettek átlagos száma a lakónépesség ezrelékében

Település

A támogatásban részesítettek átlagos száma a lakónépesség ezrelékében

Börzönce

25,64

Balatonmagyaród

1,89

Sormás

47,31

Galambok

1,59

Zalasárszeg

28,57

Újudvar

1,85

 

 

Zalakaros

1,58

Forrás: TEIR adatokból saját szerkesztés

Átmeneti segély

Az ellátottság szintje a kistérségen belül igen vegyes képet mutat, a támogatottak lakosság-számhoz viszonyított aránya 0,8 és 73,1% között mozog. A kistérség átlagában az ellátást a lakosság közel 4%-a vette igénybe. A szélsőségesen alakuló ellátottsági mutatók kialakulásában a helyi rendeletek eltérő tartalma is szerepet játszhat. Például a kiugróan magas ellátotti arányt kimutató települések között megtalálható Pötréte, ahol az átmeneti segély adható beiskolázási segélyként, gyógyszertámogatási segélyként, valamint étkezési térítési díj támogatásként is. Öt településen (Börzönce, Fityeháza, Liszó, Nemespátró, Zalaújlak) egyetlen lakos sem vette igénybe e jövedelemkiegészítő támogatási formát 2004-ben. A fenti települések – Fityeház kivételével – 500 főnél kisebb lakosságszámúak.


13. Táblázat Az átmeneti segély vonatkozásában a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb támogatotti arányt képviselő települések, 2004

Település

A támogatásban részesítettek átlagos száma a lakónépesség ezrelékében

Település

A támogatásban részesítettek átlagos száma a lakónépesség ezrelékében

Balatonmagyaród

467,80

Csapi

6,02

Kilimán

385,19

Kerecseny

6,97

Mihád

241,26

Magyarszentmiklós

6,92

Pötréte

731,63

Magyarszerdahely

1,76

 

 

Nagyrada

3,62

 

 

Pat

4,08

 

 

Pölöskefő

6,7

Forrás: TEIR adatokból saját szerkesztés

5.4.      Szociális és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó ellátások

A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulásához tartozó települési önkormányzatok rögzítették azon szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatokat, melyeket kistérségi szinten kívánnak ellátni. 2005. évben eredetileg a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat és a gyermekek (családok) átmeneti gondozásának térségi szintű biztosítása szerepelt a megállapodásban. A fent jelzett vállalt feladatok köre 2006-ban bővült a házi segítségnyújtással, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtással, a nappali ellátással, valamint a helyettes szülői ellátással. Jellemzően nem minden önkormányzat szándéknyilatkozata terjedt ki valamennyi felsorolt közszolgáltatás közös, kistérségi szintű megszervezésére. A fenti feladatok ellátására vonatkozóan a Társulás megállapodást kötött az egyes szolgáltatókkal.

A többcélú kistérségi társulásokra vonatkozó szabályozás szerint, a kistérség akkor lát el szociális alapszolgáltatási feladatot, ha a teljes alapszolgáltatási körből legalább hármat ellát, illetve megszervez. A gyermekjóléti alapellátások közül minimum egy megszervezéséről, illetve ellátásáról kell gondoskodnia a többlet normatíva igénybevételéhez. További feltétel, hogy a fenti közszolgáltatási feladatokat azonos körű településekre vonatkozóan kell ellátni oly módon, hogy abban vagy a kistérséghez tartozó települések több mint fele vegyen részt, és lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át, vagy a települések 60%-a vegyen részt, a lakosságszám pedig az 50%-ot haladja meg.

A kérdőíves adatgyűjtés alapján, valamint a Társulás Munkaszervezete tájékoztatása szerint a Társulás feladatvállalásai nem teljesülnek maradéktalanul. A házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a nappali ellátás keretében a szándéknyilatkozatok és a szolgáltatóval történt megállapodás alapján nem jött létre a kistérségi szintű feladatellátás (kivételt képez ez alól a hajléktalanok nappali melegedője, ami térségi ellátásként működik Nagykanizsán), lényegében változatlan maradt a települések ellátottsága, illetve ellátatlansága (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás csak Nagykanizsán működik). A gyerekjóléti szolgálat térségi szintű ellátása sem felel meg a többcélú társulásokra vonatkozó direktíváknak (a társulás által ellátott településeken élő lakosság aránya nem éri el a jogszabályban rögzített minimumot).

Nagykanizsa MJV Közgyűlése, Surd Község Önkormányzat Képviselő-testülete és Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testülete intézményfenntartó társulást hozott létre 2007. július 1-jétől a házi segítségnyújtásra és az idősek nappali ellátásra.

Szociális intézményi feladatot, valamint gyermekvédelmi szakellátás keretébe tartozó tevékenységet a Társulás nem vállalt fel, azok igénybevételére térség lakosságának csak a megyei fenntartású intézmények állnak rendelkezésre. Ez alól kivételt képez Nagykanizsa lakossága, ahol helyben az idősek és a fogyatékos személyek bentlakásos intézményei is igénybe vehetők.

A térség szakellátórendszerének bővítésére a Zala Megyei Közgyűlés Szepetnek (valamint Zalabaksa és Sármellék) önkormányzatával együttműködve 2006-ban címzett pályázatot nyújtott be bentlakásos részleggel működő integrált intézmény megvalósítására – kistérségi idősgondozási modell keretében. A fejlesztés eredményeként 50 férőhelyes idősek számára bentlakásos ellátást nyújtó intézmény jöhet létre 2008-ra.

Szociális alapszolgáltatások a Nagykanizsai kistérségben

Étkeztetés

SZTV 62. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk

miatt.

 

A kistérség 48 településéből 42-ben biztosított az étkeztetés igénybevétele. A képet némileg árnyalja, hogy vannak olyan települések, melyek a kérdőívben azt jelezték, hogy hozzáférhető az étkeztetés, de nem az önkormányzatokon keresztül történik annak igénylése, hanem közvetlenül az iskolai, illetőleg óvodai intézményeknél. Ezen önkormányzatok az étkeztetésre járó normatívát nem igénylik el. Sajnálatos módon az ebbe a körbe tartozó önkormányzatok kiléte nem derül ki a helyhatóságok adatszolgáltatásából.

A szolgáltatás megszervezettségét visszajelző településekből 3 község jelezte, hogy az ellátottak száma 0. Ez jelentheti, hogy nincs rá igény, de azt is, hogy a lehetőségről nem tudnak a potenciális igénybevevők. A szolgáltatást biztosító települések harmadában az ellátottak száma nem éri el a 10 főt sem. A legtöbb ellátást igénybevevőt Murakeresztúrról jelezték (425 fő), mely szerint a lakosság egyötöde ellátott. A kiugró adat vélhetően a kérdés félreértelmezéséből adódhat, hiszen a több mint 50 ezer lakosú Nagykanizsán ehhez képest számottevően kevesebben, 273-an veszik igénybe az ellátást. Lakosságszámhoz viszonyítva a legtöbb érintett Balatonmagyaródon, Csapin, Magyarszentmiklóson, Nagyradán, Orosztonyban, Zalaszabarban és Zalaújlakon él, ezen településeken a lakosság több mint 5%-a részesül a szolgáltatásban. Érdemes megjegyezni, hogy a felsorolt települések közül csak Balatonmagyaródon és Zalaújlakon számottevőbb a többi településhez képest a 60 év felettiek aránya (28, ill. 31%).

Az étkeztetés intézményi háttere a települések döntő hányadában (76%) gyermekétkeztetés, iskolai vagy óvodai konyha. Ez egyrészt felveti a folyamatos ellátás kérdését, hiszen ezen intézmények zöme nyáron szünetelteti tevékenységét. Kilenc település jelezte, hogy nyári hónapokban hosszabb, rövidebb ideig nem biztosított a szolgáltatás. Másrészt pedig nem veszi figyelembe a fejlődő szervezetű gyermekek és a betegeskedő idős emberek eltérő tápanyagszükségletét. A szolgáltatást megszervező önkormányzatok csaknem 40% válaszolta a kérdőívben, hogy az étkeztetés intézményi háttere másik településen található. Legtöbb esetben ilyenkor a falugondnoki szolgálat gépkocsijával biztosítják az étel eljutását az érintett településre. Mindössze 5 településen megoldott a diétás étkezés igénybevétele. Egy kivétellel, csak hétköznapokon vehető igénybe a szolgáltatás. Az étkeztetés igénybevételi lehetőségei közül legtöbb települési önkormányzat a kiszállítást biztosítja. A települések felében legalább kétféle módon vehető igénybe az ellátás. Az ellátásért fizetendő térítési díjak nagysága igen változatos képest mutat. Mindössze 10 település jelezte, hogy egynél több díjkategóriát állapítottak meg. A legalacsonyabb (ill. a az egyetlen) térítési díjkategória 115 és 414 Ft között szóródik. Elenyésző azon önkormányzatok száma, melyek térítésmentesen is nyújtják a szolgáltatást.

14. Táblázat A kistérség étkeztetéssel való ellátottsága

Település

Szolgál-tatás

Ellátot-tak száma

Település

Szolgál-tatás

Ellátot-tak száma

Alsórajk

van

12

Miháld

van

30

Balatonmagyaród

van

29

Murakeresztúr

van

425

Belezna

van

19

Nagybakónak

van

3

Bocska

van

12

Nagykanizsa

van

273

Börzönce

nincs

 

Nagyrada

van

50

Csapi

van

10

Nagyrécse

van

3

Eszteregnye

van

0

Nemespátró

nincs

 

Felsőrajk

van

25

Orosztony

van

28

Fityeház

van

16

Pat

van

6

Füzvölgy

nincs

 

Pölöskefő

van

3

Galambok

van

34

Pötréte

van

6

Garabonc

van

14

Sand

van

5

Gelse

van

32

Sormás

van

12

Gelsesziget

nincs

 

Surd

van

8

Hahót

van

25

Szepetnek

van

17

Homokkomárom

nincs

 

Újudvar

van

36

Hosszúvölgy

van

2

Zalakaros

van

31

Kacorlak

van

7

Zalakomár

van

3

Kerecseny

van

7

Zalamerenye

van

7

Kilimán

van

8

Zalasárszeg

van

0

Kisrécse

van

0

Zalaszabar

van

42

Liszó

nincs

 

Zalaszentbalázs

van

19

Magyarszent-miklós

van

16

Zalaszentjakab

van

12

Magyarszer-dahely

van

22

Zalaújlak

van

10

 

Házi segítségnyújtás

SZTV 63. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni

a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,

b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,

c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,

d) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

A települések alig több mint fele jelezte, hogy biztosított a házi segítségnyújtás igénybevétele. Az ellátást nem biztosító települések között található alacsony lakosságszámú település is és 1000 főt meghaladó község is. Megdöbbentő, hogy azon települések közül, ahol az átlagosnál számottevőbb az időskorúak aránya (13 település) mindössze 3 településen hozzáférhető a szolgáltatás. Nagykanizsa (55 fő) után a legtöbb ellátottat Szepetnek és Zalaszabar (38-38 fő) tudhatja magáénak. A lakosság legnagyobb hányada Fűzvögyön és Zalaszabaron részesül házi segítségnyújtásban (4,4, ill. 6,3%-a) . Három településen ugyan biztosított a szolgáltatás, de senki sem veszi igénybe az ellátást.

15. Táblázat A kistérség házi segítségnyújtással való ellátottsága

Település

Szolgál-tatás

Ellátottak száma

Település

Szolgál-tatás

Ellátottak száma

Alsórajk

nincs

 

Miháld

van

15

Balatonmagyaród

van

0

Murakeresztúr

van

11

Belezna

nincs

 

Nagybakónak

van

0

Bocska

van

12

Nagykanizsa

van

55

Börzönce

nincs

 

Nagyrada

van

12

Csapi

nincs

 

Nagyrécse

van

0

Eszteregnye

van

21

Nemespátró

van

12

Felsőrajk

van

18

Orosztony

nincs

 

Fityeház

van

16

Pat

van

6

Füzvölgy

van

6

Pölöskefő

van

3

Galambok

nincs

 

Pötréte

van

 

Garabonc

van

12

Sand

nincs

 

Gelse

van

4

Sormás

nincs

 

Gelsesziget

nincs

 

Surd

van

6

Hahót

van

8

Szepetnek

van

38

Homokkomárom

nincs

 

Újudvar

nincs

 

Hosszúvölgy

van

6

Zalakaros

van

5

Kacorlak

nincs

 

Zalakomár

van

12

Kerecseny

nincs

 

Zalamerenye

nincs

 

Kilimán

nincs

 

Zalasárszeg

nincs

 

Kisrécse

nincs

 

Zalaszabar

van

38

Liszó

nincs

 

Zalaszentbalázs

van

19

Magyarszentmiklós

nincs

 

Zalaszentjakab

nincs

 

Magyarszerdahely

nincs

 

Zalaújlak

nincs

 

 

A szolgáltatást a legtöbb esetben az önkormányzat által foglalkoztatott szociális gondozó látja el. Négy település a Vöröskereszttel kötött ellátási szerződés útján biztosítja a szolgáltatást, mely 2006-ban indult el, s még az év végére kiterjedt 25 településre. Jelenleg még további települések tartanak igényt erre az ellátási módra. Szociális intézményi hátteret mindössze 3 település jelzett (Nagykanizsa – ESZI, Zalakomár – Alapszolgáltatási Központ, Nagybakónak – Idősek Klubja. Házi segítségnyújtás keretében leggyakrabban biztosított szolgáltatások a gyógyszerkiváltást,

az orvoshoz kísérést, a bevásárlást, valamint az ebédszállítást. Az ellátottak számától függően 1-3 fő biztosítja az ellátást. Az ellátás biztosítása a települések többségében térítésmentes, míg 6 helyhatóság térítés ellenében (is) nyújtja a szolgáltatást.

Szociális információszolgáltatás

SZTV 61. § (1) A szociális információs szolgáltatás célja, hogy az e törvényben meghatározott, illetve egyéb, a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban.

 

A szociális információszolgáltatást, mint alapszolgáltatást a Szociális Törvény 2005. évi módosítása vezette be, és tette kötelezővé valamennyi helyhatóság számára annak biztosítását. Ezen szolgáltatásnak különösen fontos szerepe van (lenne) főként a kistelepüléseken, ahol a szociális és egészségügyi ellátások többsége helyben nem elérhető.

A Nagykanizsai kistérség településein az önkormányzatok mintegy háromnegyede biztosítja a szociális információ szolgáltatást az ott élők számára. Jellemzően a Polgármesteri Hivatalon, illetve a körjegyzőségeken keresztül biztosítják az önkormányzatok a lakosság számára szükséges információt a szociális szolgáltatások, ellátások elérhetőségéről, igénybevételi módjáról. Több válaszadó jelezte, hogy az önkormányzat ezen kötelezettségének a családsegítő szolgálat bevonásával tesz eleget. A szolgáltatást végző személyek többnyire a jegyzőtől és/vagy a hivatal munkatársától kapott információk alapján frissítik ismereteiket. Ezen túl különböző közszolgáltatást végző intézményektől (iskolától, óvodától, egészségügyi intézménytől, Közigazgatási Hivataltól), valamint a jogszabályok módosulásának  figyelemmel kísérésével tájékozódnak az ellátásokat, szolgáltatásokat érintő változásokról.

16. Táblázat A kistérség szociális információs szolgáltatással való ellátottsága

Település

Szolgáltatás

Település

Szolgáltatás

Alsórajk

van

Miháld

nincs

Balatonmagyaród

van

Murakeresztúr

van

Belezna

nincs

Nagybakónak

van

Bocska

nincs

Nagykanizsa

van

Börzönce

nincs

Nagyrada

van

Csapi

van

Nagyrécse

van

Eszteregnye

nincs

Nemespátró

van

Felsőrajk

van

Orosztony

nincs

Fityeház

van

Pat

nincs

Füzvölgy

nincs

Pölöskefő

van

Galambok

van

Pötréte

van

Garabonc

van

Sand

van

Gelse

van

Sormás

van

Gelsesziget

van

Surd

van

Hahót

van

Szepetnek

van

Homokkomárom

van

Újudvar

van

Hosszúvölgy

nincs

Zalakaros

van

Kacorlak

nincs

Zalakomár

van

Kerecseny

van

Zalamerenye

van

Kilimán

van

Zalasárszeg

van

Kisrécse

van

Zalaszabar

nincs

Liszó

nincs

Zalaszentbalázs

nincs

Magyarszentmiklós

van

Zalaszentjakab

van

Magyarszerdahely

van

Zalaújlak

van

 

 

 


 

Családsegítés és gyermekjóléti szolgálat

SZTV 64. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

 

GYTV39. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

 

A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokat, ugyan más-más törvény szabályozza (Sztv., Gyvt.), mégis együtt kezeljük, tekintettel arra, hogy a kistérségben évek óta működnek a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok, melyek mindkét szolgáltatástípust biztosítják a hozzájuk tartozó településeken.

A családsegítés megszervezése az Sztv. 2004. évi módosítása értelmében csak Zalakomár és Nagykanizsa számára jelent kötelezettséget. Ennek ellenére – az önkormányzati visszajelzések alapján – Gelsesziget és Nagyrada község kivételével, valamennyi településen biztosított a szolgáltatás. A legtöbb települést (36) Nagykanizsa és Környéke Foglalkoztatási, Szociális és Közművelődési Kht. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata látja el a Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulásával 2006 januárjában kötött megállapodás alapján. A Kht. A családsegítés mellett a gyermekjóléti alapellátási feladatok kistérségi szintű ellátására is kiterjed. Négy településen a Zalakaros Város Önkormányzatának Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata biztosítja a szolgáltatást, ugyancsak a Többcélú Társulással 2006. januárjában kötött megállapodás alapján. A fenti két szolgáltatóval határozatlan időre szól a feladatellátásról szóló megállapodás. A szepetneki székhelyű Muramenti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szepetneken kívül további 3 településen biztosítja a családsegítést. Felsőrajk és Pötréte községet a Pacsa székhellyel működő Közép-Zalai Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat látja el, míg Zalakomár önállóan biztosítja a családsegítés feladatainak ellátását.

Minden településen helyben biztosított a szolgáltatás, legtöbbször a polgármesteri hivatal helyiség(ek)ben. A családsegítés ügyfélfogadási időtartalma (ami községekben egyben a gyermekjóléti szolgálat ügyfélfogadási időtartama is) igen eltérő az egyes települések között. A különbségek még a közel azonos nagyságú települések esetében is igen szembetűnők. Az előforduló legkevesebb és egyben a leggyakoribb helyben elérhető ügyfélfogadási időtartam a kéthetenkénti 1 óra. Ez főként az 500 főnél kisebb lakosú településeken figyelhető meg, de megtalálható az 500 és 1000 fő közötti falvakban is (5), sőt még az 1000 főnél nagyobb lakosú Gelsén is. A másik legelterjedtebb ügyfélfogadási időtartam a heti gyakorisággal 2 órás időtartam biztosítása. Ez ugyancsak elsősorban az aprófalvakra jellemző, de a kérdőíven ezen időtartamot jelölt meg 3 népesebb település is, köztük az 1000 főnél nagyobb lakosú Galambok. Hetente több alkalommal nyitvatartó ügyfélszolgálat csak a közel 1700 fős lélekszámot magáénak tudó Zalakaroson (heti 4 alkalommal fél nap), a mintegy 1800 lakosú Szepetnek (heti két alkalommal fél nap), valamint a kistérségi központban (heti 5 nap hétvégi ügyelettel) találunk.

A teleülések zömében a gyerekjóléti szolgálat tevékenységét és a családsegítés feladatait ellátó személy megegyezik.


17. Táblázat A kistérségben működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok és az általuk ellátott települések (a Többcélú Társulás adatszolgáltatása alapján)

feladatot ellátó szervezet

székhely

ellátott települések száma*

ellátott települések

Nagykanizsa és Környéke Kht. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Nagykanizsa

36

Alsórajk, Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Fűzvölgy, Garabonc, Geles, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Kacorlak, Hossúvölgy, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyrszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Nagybakónak, Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő, Sand, Sormás, Surd, Újudvar, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab, Zalaújlak

Nagykanizsa M.J.V. Családsegítő És Gyermekjóléti Központ

Nagykanizsa

1

Nagykanizsa

Közép-Zalai Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Pacsa

2

Felsőrajk, Pötréte

Muramenti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Szepetnek

4

Eszteregnye, Fityeház, Murakeresztúr, Szepetnek

Zalakaros Város Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata

Zalakaros

4

Balatonmagyaród, Galambok, Zalakaros, Zalamerenye

Alapszolgáltatási Központ

Zalakomár

1

Zalakomár

* a kistérségen belül

 

Falugondnoki szolgálat

SZTV 60. § (1) A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.

A falugondnoki ellátás létrehozását a településnagyságból fakadó hátrányok mérséklésének, csökkentésének igénye hívta létre. A kistérség aprófalvas szerkezete ellenére a falugondnoki szolgálatban rejlő lehetőségek nincsenek kellőképpen kiaknázva. Ennek egyik oka, hogy ezen ellátás számos kistelepülésen nem működik. A 600 főnél kisebb lakosságszámú települések alig felében szervezték meg a falugondnoki szolgáltatást. Ebben szerepet játszanak a pályázati rendszerből adódó problémák (pl. önrész biztosítása, a minisztériumi források évről-évre történő szűkülése), továbbá az önkormányzatok hozzáállása (pl. érdektelensége).

 


18. Táblázat A 600 főnél kisebb lakosságszámú települések falugondnoki szolgáltatással való ellátottsága

Település

Lakosság-szám

Szolgál-tatás

Település

Lakosság-szám

Szolgál-tatás

Alsórajk

401

van

Magyarszentmiklós

276

van

Balatonmagyaród

526

van

Magyarszerdahely

555

van

Bocska

380

nincs

Nagybakónak

450

van

Börzönce

77

nincs

Nagyrada

526

van

Csapi

185

nincs

Nemespátró

334

van

Füzvölgy

138

van

Orosztony

449

nincs

Gelsesziget

262

nincs

Pat

250

van

Homokkomárom

221

van

Pölöskefő

426

nincs

Hosszúvölgy

182

van

Pötréte

287

nincs

Kacorlak

246

nincs

Sand

439

nincs

Kerecseny

286

van

Zalamerenye

184

van

Kilimán

246

van

Zalasárszeg

101

nincs

Kisrécse

186

nincs

Zalaszentjakab

405

nincs

Liszó

437

van

Zalaújlak

118

nincs

 

A szolgáltatások zöme az elmúlt 5 évben került bevezetésre, mindössze két településen (Liszó, Nemespátró) működik már a 90-es évek óta, és további egyben (Kilimán) pedig 2006. októberétől vehető igénybe az ellátás. Így nem meglepő, hogy a falugondnoki gépjárművek eddig futott km-ek mindössze 3 esetben haladják meg a 100 ezret. Az már sokkal inkább szembetűnő, hogy a szolgáltatást 1998-ban indító Nemespátró gépkocsija által futott km nem éri el a 25 ezret, ami vélhetően összefüggésben van azzal, hogy a jelenleg futó gépkocsi 2006-tól áll rendelkezésükre. Egy szolgálat esetében jelezték csak, hogy egynél több település lakosságát látják el (Hosszúvölgy, Fűzvölgy). Egy községben (Nagyrada) civil szervezet működteti a falugondnoki szolgálatot.

A szolgáltatások túlnyomó többsége eleget tesz a falugondnoki szolgálattal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek, s így végleges működési engedéllyel rendelkeznek. Ez alól kivételt képez a magyarszerdahelyi és a nemespátrói falugondnoki szolgálat, melyek ideiglenes működési engedéllyel bírnak. A működő szolgálatok az egyéb kötelező személyi szolgáltatásokból komoly szerepet vállalnak, pl. az étkeztetés, házi segítségnyújtás területén, de egyes esetekben a családsegítés feladataiban is résztvállalnak. Az általánosan biztosított legfontosabbnak ítélt szolgáltatások közül az alábbiakat nevesítették leggyakrabban:ebéd házhozszállítás, gyógyszerkiváltás, bevásárlás, gyermekek óvodába, iskolába történő szállítása, továbbá önkormányzati rendezvények lebonyolításában való részvétel. Egyes falugondnokok feladatát képezi a betegek orvoshoz történő szállítása is.

 


19. Táblázat A falugondnokok által ellátott legfontosabb feladatok az önkormányzatok véleménye alapján

Település

ebédkihordás

gyógyszer kiváltás

bevásárlás

rendezvény szervezésének segítése

karbantartás (önk)

betegszállítás

óvodás, iskolás gyerekek szállítása

sportolók szállítása

házi segítségnyújtás

csalseg

mozgáskorlátozottak szállítása

karbantartás (idősek)

hivatali munkából adódó teendők

orvos kihívása

lakossági ügyek intézése

kommunális feladatok

rászoruló emberek sorsának figyelemmel kísérése

személyszállítás

Alsórajk

x

x

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Balaton-magyaród

x

x

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fűzvölgy

x

 

 

 

 

x

x

 

x

x

 

 

 

 

 

 

 

 

Homokko-márom

 

x

 

x

 

 

x

 

 

 

x

x

 

 

 

 

 

 

Hosszúvölgy

x

 

 

 

 

x

x

 

x

x

 

 

 

 

 

 

 

 

Kerecseny

x

x

x

x

 

 

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kilimán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Liszó

 

x

 

 

 

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyarsz-entmiklós

x

x

x

 

 

x

 

 

 

 

 

 

 

x

 

 

 

 

Magyarszer-dahely

x

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

x

x

x

 

Nagybakó-nak

x

 

 

x

 

 

 

 

x

x

 

 

 

 

 

 

 

x

Nagyrada

x

x

x

x

 

x

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nemespátró

 

 

x

x

 

x

x

 

 

 

 

 

 

 

 

x

 

 

Pat

?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zalamerenye

x

x

 

 

 

 

 

 

x

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

SZTV 65. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,

b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

(3) A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval.

 

A társulási szerződésben a társulás keretében ellátandó feladatok között szerepel a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A 2006. májusában a Kistérség Többcélú Társulásának a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetével kötött megállapodásában a civil szervezet vállalta ezen szolgáltatás biztosítását. A fentiek ellenére a nevezett alapszolgáltatás kistérségi szintű megszervezése, illetve ellátása nem valósult meg, jelenleg a kiépítése folyamatban van (költségigény, beruházás, üzemeltetés, rendszer-megfelelőség). A szolgáltatás az adatfelvétel időpontjában egyedül Nagykanizsán hozzáférhető. A kistérségi központban 2006-ban indult el a szolgáltatás, 40 készülék üzembe helyezésével.

 

Támogató szolgálat

SZTV 65/C. § (1) A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.

(2)

(3) A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen

a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése),

b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása,

c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása,

d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása,

e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz,

f) egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan,

g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása,

h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése.

Támogató szolgálat a kistérségben egyedül Nagykanizsán szerveződött meg. A Fogyatékkal Élők Integrált Intézménye biztosítja a szolgáltatást a településen élő fogyatékos személyek számára.

 

Közösségi ellátások

SZTV 65/A. § (1) A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése.

(2) A közösségi ellátások keretében biztosítani kell

a) a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában,

b) a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését,

c) a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését,

d) a pszicho-szociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást,

e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését,

f) megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében.

A települési önkormányzatok által kitöltött kérdőívek alapján a közösségi ellátás megszervezésére jogszabály által kötelezett Nagykanizsa mellett önként vállalt feladatként Nagyrada község is biztosítja az ellátást. A kistérség központjában civil szervezet (Völgy Alapítvány) látja el a tevékenységet a saját településen, míg Nagyradán a teleház keretén belül működik a szolgáltatás.

 

Utcai szociális munka

SZTV 65/E. § (1) Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét.

Utcai szociális munka megszervezésére a kistérségen belül egyedül Nagykanizsa m.j.v. kötelezett, amely a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetén keresztül biztosítja ezt a szolgáltatást.

20. Táblázat Az utcai szociális munka éves forgalmi adatai

év

éves forgalmi adat

2002

47

2003

65

2004

70

2005

69

 

Nappali ellátás

SZTV 65/F. § (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,

a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,

b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,

c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek

részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

A nappali ellátás térségi szintű biztosítása is megjelenik a társulási szerződésben, valamint a 2005-ben a Kistérség Többcélú Társulásának a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetével kötött megállapodásában, melyben a civil szervezet vállalta ezen szolgáltatás megszervezését. A térségi szinten a hajléktalan személyek nappali melegedője biztosított Nagykanizsa városban, ugyanakkor a nappali ellátás más formái (időseket, illetőleg fogyatékos személyeket ellátó) mindössze 4 településen hozzáférhetők. Pszichiátriai betegek, valamint a szenvedélybetegek számára nem szerveződött meg szolgáltatás a Nagykanizsai kistérség egyetlen településén sem.

Nagybakónak, Surd és Zalakomár az idősek napközbeni tartózkodását és étkeztetését biztosítja intézményes keretek között, míg Nagykanizsa város az idősek mellett a fogyatékos és hajléktalan személyek nappali ellátását is biztosítja. Nagybakónak a település önálló intézményében, heti 40 órában 30 idős személy ellátásáról gondoskodik. Surdon gondozási központ keretében 25 férőhelyen, heti 30 órában történik az idősek nappali ellátás. Zalakomár község Alapszolgáltatási Központja biztosítja 55 férőhelyen, heti 40 órában az ellátást. Nagykanizsán az idős személyek a nappali ellátást az Egyesített Szociális Intézményben vehetik igénybe, ahol 110 férőhely heti 40 órában áll rendelkezésre. A fogyatékos személyek nappali ellátásról ugyancsak más feladatot is ellátó intézményen keresztül gondoskodnak. A Fogyatékkal Élők Integrált Intézménye átmeneti és tartós bentlakásos részlege, valamint támogató szolgálat működtetése mellett hétköznapokon 6.30-17.00 között 20 férőhelyen biztosítják a fogyatékos személyek nappali ellátását. A hajléktalan személyek nappali ellátását ellátási szerződés alapján térségi szinten a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete biztosítja. A fedél nélkül élők számára 40 férőhely áll rendelkezésre.


21. Táblázat Nappali ellátást biztosító települések ellátási adatai

Település

Lakos-ság-szám

Ellátotti csoport

Intézményi háttér

Személyi feltétel

Nyitvatartási idő

Férőhely

Ellátott

Nagybakónak

450

idősek

a település önálló nappali intézménye

4

heti 5 nap, 40 óra

30

30

Nagykanizsa

50918

idősek

Egyesített Szociális Intézmény

13

heti 7 nap, 56 óra

110

89

fogyatékos személyek

Fogyatékkal Élők Integrált Intézménye

5

heti 7 nap, 73,5 óra

20

19

hajléktalan személyek

Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete

nincs adat

nincs adat

40

 

Surd

657

idősek

Gondozási Központ

4

heti 5 nap, 30 óra

25

25

Zalakomár

3149

idősek

Alapszolgáltatási Központ

6

heti 5 nap, 40 óra

55

54

 

Gyermekjóléti alapellátások a Nagykanizsai kistérségben

Gyermekjóléti szolgálat

A gyermekjóléti szolgálatok helyzetének bemutatása az előző részben, a családsegítő szolgálatokkal közösen került bemutatásra.

Gyermekek napközbeni ellátása

Bölcsőde

GYTV 42. § (1) A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.

A kistérségben egyedül Nagykanizsán működik a kisgyermekek napközbeni ellátására bölcsőde. A 3 intézmény 190 férőhelyén átlagosan több mint 210 kisgyermek ellátásáról gondoskodnak. Vélhetően csak a városi lakosság gyermek-elhelyezési igényeit szolgálják ki.

 

22. Táblázat A bölcsődei ellátás adatai

év

férőhely

igénylők

ellátást igénybevevők

ellátott dec. 31-én

várakozók

2002

180

396

364

209

32

2003

180

432

397

218

35

2004

180

449

413

217

36

szept. 1-től 190

2005

190

428

405

225

23

 

Családi napközi

GYTV 43. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása.

A kistérség egyetlen településén sem szerveződött meg a gyermekek napközbeni ellátásának ezen formája, holott ezen ellátás kisebb településen is megszervezhető, működtethető (lenne). Annál is meglepőbb a napközbeni gyermekellátás nevezett formájának hiánya a térségben, mivel mindössze egyetlen bölcsőde működik, amely kizárólag nagykanizsai gyermekeket fogad. Az ellátás megszervezésének szükségességét látszik alátámasztani a fentieken túl az egyes településekre, illetőleg településcsoportokra eső 0-2 éves gyermekek száma is.

A kistérség óvodai ellátással igen jól lefedett, a 48 településből 37 üzemeltet óvodát. A férőhelyek kihasználtsága alig haladja meg a 80%-ot, azaz valamennyi ellátást igénylő gyermek számára biztosított az óvodai ellátás. Így a 3-6, ill. 7 éves gyermekek napközbeni ellátása megoldott.

23. Táblázat Intézményfenntartó társulás keretében működtetett óvodák

Település

0-2 éves népesség

3-5 éves népesség

Település

0-2 éves népesség

3-5 éves népesség

Gelse*

23

30

Zalaszentbalázs*

16

18

Gelsesziget

7

5

Bocska

14

13

Kilimán

6

9

Börzönce

4

4

össz.

36

44

Kacorlak

4

4

Miháld*

29

16

Pölöskefő

9

18

Pat

3

3

össz.

47

57

Sand

9

9

Csapi*

4

6

össz.

41

28

Zalaújlak

0

0

Kisrécse*

9

5

össz.

4

6

Nagyrécse

13

26

Eszteregnye*

12

19

Nagybakónak

7

9

Rigyác

 

 

Csapi

4

6

össz.

12

19

Zalasárszeg

3

3

Alsórajk*

7

5

Zalaújlak

0

0

Felsőrajk

15

30

össz.

36

49

Pötréte

3

3

Kerecseny*

12

10

össz.

25

38

Orosztony

14

13

Galambok*

35

39

össz.

26

23

Zalaszentjakab

14

17

Surd*

15

18

össz.

49

56

Nemespátró

4

8

 

 

 

össz.

19

26

 

 

 

* Az intézményfenntartó társulás székhelye

Forrás: Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulás Közoktatási Intézkedésterve 2005-2008, KSH, 2004

– saját szerkesztés


24. Táblázat Önállóan működtetett óvodák

Település

0-2 éves népesség

3-5 éves népesség

Település

0-2 éves népesség

3-5 éves népesség

Garabonc

21

25

Zalakaros

48

52

Hahót

22

23

Zalakomár

148

120

Magyarszerdahely

14

10

Zalaszentjakab

14

17

Murakeresztúr

36

44

Nagykanizsa

1138

1190

Nagyrada

9

10

Balatonmagyaród

4

11

Sormás

11

20

Belezna

21

13

Szepetnek

51

45

Fityeház

15

14

Újudvar

32

25

 

 

 

Forrás: Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulás Közoktatási Intézkedésterve 2005-2008, KSH, 2004

– saját szerkesztés

Házi gyermekfelügyelet

GYTV 44. § (1) A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani.

A kistérség egyetlen településén sem szerveződött meg ez az ellátás.

 

Gyermekek átmeneti gondozása

GYTV 45. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni.

A gyermekek átmeneti gondozás megvalósítható helyettes szülő útján, illetve gyermekek vagy családok átmeneti otthonán keresztül. A települési önkormányzatok által kitöltött kérdőívek szerint a gyermekek átmeneti gondozása a kistérség központjában és Surd községben biztosított, Nagykanizsán helyettes szülői ellátás, valamint a családok átmeneti otthona révén, míg Surdon helyettes szülői ellátáson keresztül. Helyettes szülőnél jelenleg egyetlen ellátásban lévő gyermek sincs, míg intézményes ellátás az engedélyezett férőhelyszám (40) maximális kihasználtsággal működik a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete fenntartásában. A feladatellátás az egész kistérségben biztosított.

25. Táblázat A családok átmenti otthonának forgalmi adatai

év

éves forgalmi adat

2002

22 család / 98 fő

2003

21 család / 260 fő

2004

28 család / 222 fő

2005

31 család / 342 fő

 

Szociális szakellátások a Nagykanzsai kistérségben

Szakosított szociális ellátást nyújtó intézmények egyedül a kistérség központjában, Nagykanizsán működnek, melyek ellátási területe csak a várost foglalja magába. Valamennyi intézmény végleges működési engedéllyel rendelkezik.

A kistérség rászoruló lakosai számára a megyei fenntartású szakosított intézmények állnak (csak) rendelkezésre.

26. Táblázat Idősek gondozóháza ellátás adatai

év

Engedélyezett férőhely

Ellátásba részesülők dec. 31-én

Ellátást kérők

Ellátásba vettek

Sürgősségi elhelyezés

Várakozók létszáma

2002

15

15

20

25

10

6

2003

15

15

46

28

14

5

2004

15

16

50

30

13

8

2005

15

15

47

17

14

5

 

27. Táblázat Idősek otthona ellátás adatai

év

Engedélyezett férőhely

Ellátásba részesülők dec. 31-én

Ellátást kérők

Ellátásba vettek

Sürgősségi elhelyezés

Várakozók létszáma

2002

56

56

40

21

16

47

2003

56

56

48

15

10

42

2004

56

56

38

18

5

29

2005

56

56

50

17

9

23

 

28. Táblázat Fogyatékos személyek otthona ellátásadatai

év

Engedélyezett férőhely

ellátásba részesülők (átlag)

ellátást kérők

várakozók létszáma

2002

70

70

9

1

2003

70

68

0

0

2004

65

64

6

6

2005

60

60

6

7

 

29. Táblázat Hajléktalan személyek átmeneti otthona forgalmi adatai

év

 

engedélyezett férőhely

éves forgalmi adat

2002

45

75

2003

45

70

2004

45

84

2005

45

82

 

30. Táblázat Hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye forgalmi adatai

év

engedélyezett férőhely - női

éves forgalmi adat - nők

engedélyezett férőhely - férfi

éves forgalmi adat - férfiak

2002

20

44

20

103

2003

20

43

20

133

2004

20

39

20

134

2005

20

42

20

123

 


5.5.      HATÁRTERÜLETEK, PROBLÉMAORIENTÁLT, INNOVATÍV MEGOLDÁSOK

Intézményismertetést és jó gyakorlatok leírását kértük a SWOT elemzés kidolgozásában részt vett helyi szakemberektől. Jegyzők, polgármesterek, szociális szakemberek és a többcélú kistérségi társulás munkatársai vettek részt a közös munkában. A helyi megoldások az ígért szakmai leírások beérkezése után kerülnek bele a dokumentumba.

Tervezői javaslat az ebbe a fejezetbe szükséges további leírásokról:

   Kanizsa lakásprogramja

   Szociális közhasznú társaság működésének ismertetése

   Kistelepülési megoldások szolgáltatási hiányok pótlására

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004-ben a Regionális Operatív Programból új típusú közösségi és személyi szolgáltatások fejlesztésére nyert támogatást. A 18 hónapig futó projekt célja a város szociális ellátórendszerének fejlesztése, a non-profit szervezetek szerepvállalásának ösztönzése, valamint aktív korú munkanélküliek (elsősorban nők) munkaerőpiaci reintegrációja.

A Zala Megyei Vöröskereszt Nagykanizsai Szervezete, a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat, a Nagykanizsa és Környéke Foglalkoztatási, Szociális és Közművelődési Kht., valamint az Önkormányzat által kidolgozott program a Nagykanizsa városban élő idős emberek, hátrányos helyzetű fiatalok, és a családon belüli erőszak áldozatainak szociális helyzetét javítja, személyre szabott szolgáltatások bevezetésével, 12 fő aktív korú munkanélküli szociális gazdaságban való foglalkoztatása révén. Az elnyert támogatásból a foglalkoztatásba bevont személyek képzése (házi gondozó, ápoló) mentális kísérése (szupervízió, kommunikációs és konfliktus kezelő foglalkozások), valamint a bevezetendő szolgáltatások hátterét biztosító infrastruktúra kialakítása is megvalósult.

A szolgáltatások fő területei:

-          idős emberek otthoni segítése, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás bevezetése: háztartási munkák (főzés, mosás, takarítás, vasalás, növényápolás stb.)

-          Csellengő közösségi ház” működtetése: csellengő, problémás fiatalok szabadidős programjainak szervezése esti és éjszakai órákban nyitva tartó (18 – 06) közösségi tér megnyitása

-          „Befogadó ház” létrehozása a családon belüli erőszaknak áldozatául eső személyek (elsősorban nők és gyermekek) részére.


6. SWOT

A szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer szempontjából

Erősségek

Gyengeségek

-          Működnek jó példák a kistérség egyes településein

-          Térségi családsegítő és gyerekjóléti szolgálat

-          Az esetleges szakképzetlenséget ellensúlyozza az empátia és a tapasztalat

-          Ahol van közoktatási intézmény, általában megoldott az étkeztetés

-          Sok elkötelezett, elszánt és hozzáértő ember dolgozik az ellátásban

-          A város és térség szakemberei között jó az együttműködés

-          A városi intézményekben működik  szupervízió és szakmai továbbképzés

 

 

-          A szociális területen dolgozók végzettsége alacsony

-          Szociális szolgáltatásban és igazgatásban kevés a megfelelő végzettségű szakember

-          A szociális ellátások döntő többsége a községekben nem létezik

-          A diétás étkeztetés gyakorlatilag nem megoldott

-          Az étkeztetés magas ára visszafogja az igénybevételt, miközben szükséglet lehetséges

-          A nyári és hétvégi étkezés nem megoldott

-          A településszerkezethez mérten nem kiépült a falugondnoki szolgálat

-          A hiányzó nappali ellátások miatt bizonyos segélytípusokra kényszerül a rendszer (pl. ápolási díj)

-           „Látszat” házigondozás

-          Bölcsőde csak Nagykanizsán működik, kevés férőhellyel

-          Alternatív, nyári, 10 év feletti és 3 év alatti gyermekek napközbeni ellátása nincs

-          A kisebb településeken kevés időt töltenek a családgondozók és munkaidőben

-          Nincs roma származású szakember

Lehetőségek

Veszélyek

-          A társulási pluszfinanszírozással fejleszthetőek lennének a szolgáltatások

-          Vállalkozások bevonása az étkeztetésbe

-          A közoktatási és szociális rendszer harmonizálása

-          Falugondnoki szolgálat területi lefedettségének és az ellátási tevékenységeinek bővítése

-          Gyermekek napközbeni ellátásának bővítése telephellyel, óvodai mini-csoporttal

-          Nagykanizsával közös intézményfenntartás a közel dupla források mozgósítására

 

-          A magas gyerekszám egy kirekesztett csoport körében

-          A család és gyerektámogatások változásával a helyi segélyezési lehetőségeket szűkülnek

-          A kényszertársulás települési szinten nem tesz lehetővé eredményes és hatékony helyi szolgáltatást

-          Látszatszolgáltatások jellemzik és fogják is a szociális területet 

-          A nappali ellátások pótlásának hiánya fenntartja a segélyezést

Általános szempontok

Erősségek

Gyengeségek

-          Magas gyerekszám egyes településeken

-          Kisebb településeken a helyi közösségek megtartó ereje még él

 

-          Elöregedés

-          Magas a sajátos nevelési igényű gyermekek száma

-          Magas roma népesség

-          Megnövekedett az egyszülős háztartások száma

-          A öntéshozók szakértelem híján hoznak szakmai döntéseket

 

Lehetőségek

Veszélyek

 

 

-          Egyes segélyek a munkavállalásra ellenösztönzőek

-          Az önkormányzatok anyagilag ellehetetlenültek

 

 

 

 

 

 

                                                                                                                    



[1] forrás: www.westpa.hu

 

[2] forrás: nagykanizsai kistérség többcélú társulás közoktatási intézkedési terve 2005-2008

 

[3] Egy fogyasztási egységre jutó mediánjövedelem 60%-a alatt élők

[4] az egy fogyasztási egységre jutó összes kiadás mediánjának 60%-a

[5] az összes tartós fogyasztási cikk figyelembevételével készülő vagyon-index alapján a legalacsonyabb 10%-ba kerülők

[6] élelmiszerrészarány 45% vagy magasabb az összes egy fogyasztási egységre jutó kiadásból

[7] substandard lakás és vagy a lakókörnyezet jellege

[8] nagyon szűkös megélhetéshez a háztartás által szükségesnek tartott összegnél a háztartás által szükségesnek tartott összegnél legalább 20%-kal kevesebb.

[9] Bár 2006-ban már nem létezik a rendszeres gyermekvédelmi támogatás (a családi pótlék részét képezi jelenleg), a helyzetfeltárás által vizsgált időszakban még igencsak elterjedt ellátási formát jelentett a leginkább rászoruló gyermekes családok körében. A fentieken túl azért is indokolt ezen segély ellátási adatainak bemutatása, mert a rendszeres szociális segély mellett ez a másik legáltalánosabban használt támogatási forma a települési önkormányzatok körében.