ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai–magyar Kft.

                                                                                                                                                                                     1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY

                                                                                                                                                                                                     Tel: 355-4614 • Fax: 212-9626

 

 

 

I. rész

NAGYKANIZSA TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

KOMPLEX TERÜLETFEJLESZTÉSI PROJEKT-CSOMAG MEGVALÓSÍTÁSA

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSI TERVE

előzetes megvalósíthatósági tanulmánya

 

 

Budapest, 2005. április


ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai–magyar Kft.

1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY

Tel: 355-4614 • Fax: 212-9626

I. rész

NAGYKANIZSA TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

KOMPLEX TERÜLETFEJLESZTÉSI PROJEKT-CSOMAG MEGVALÓSÍTÁSA

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSI TERVE

előzetes megvalósíthatósági tanulmánya

 

 

 

Megbízó:       a Remark 2001 Kft. Bozzay Balázs ügyv.ig.

Tervező:        PYLON Építési és Kereskedelmi amerikai–magyar Kft.

                     Dr. Unk Jánosné ügyv. ig., témafelelős

                    

 

Budapest, 2005. április


1. sz. ábra: ZALA MEGYE 6 STATISZTIKAI KISTÉRSÉGÉNEK ÉS A

SZOMSZÉDOS MEGYÉK KISTÉRSÉGEINEK TERÜLETI LEHATÁROLÁSA [2]


TARTALOMJEGYZÉK

 

Oldal

 

0.      Előzmények                                                                                                                       5

0.1.   Kiindulási adottság                                                                                                      5

 

I.       HELYZETFELMÉRÉS                                                                                                    7

1.      NAPENERGIA AKTÍV FOTOVILLAMOS ÉS HŐENERGIA HASZNOSÍTÁSA          7

         1.1.   Napenergia átalakítás fotovillamos energiára                                                                7

         1.2.   Potenciális adottságok                                                                                                9

         1.3.   A Nap sugárzásából lokálisan termelhető villamos energia                                            9

         1.4.   Hasznosítási javaslat a legegyszerűbb technológiával                                                  11

         1.5.   Napenergia aktív hőhasznosítás módja napkollektorral                                               11

         1.6.   Hasznosítási javaslat                                                                                                 11

 

2.      BIOMASSZA POTENCIÁLIS ADOTTSÁGAI ÉS LEGEGYSZERŰBB HASZNOSÍTÁSAI        12

         2.1.   Megyei szintű elemzés, értékelés                                                                               12

         2.2.   Kistérségi szintű értékelés                                                                                         15

         2.3.   Biomassza növénytermesztési, erdőgazdasági hulladékból                                          15

         2.4.   Erdő- és vadgazdálkodási helyzetkép és fejl. javaslatok                                             20

         2.5.   Biomassza gyümölcstermesztési hulladékokból                                                          21

         2.6.   Állattenyésztésből származó hulladékok                                                                     23

 

3.      GEOTERMIKUS ENERGIA POTENCIÁLIS ADOTTSÁGOK ÉS HASZNOSÍTÁSI TERVEK   26

         3.1.   Megyei szintű felmérés                                                                                              26

         3.2.   Kistérségi szintű értékelés                                                                                         27

 

4.      SZÉLENERGIA ADOTTSÁGOK ÉS LEHETŐSÉGEK                                                  32

         4.1.   Megyei szintű értékelés                                                                                             32

         4.2.   Kistérségi szint                                                                                                          32

 

Mellékletek


 

 

 

 

 

2. sz. ábra: ZALA MEGYE VALÓS, FUNKCIONÁLIS KISTÉRSÉGEINEK

(1–24. számú) TERÜLETI MEGOSZLÁSA [2]


NAGYKANIZSA TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KOMPLEX TERÜLETFEJLESZTÉSI PROJEKT-CSOMAG MEGVALÓSÍTÁSA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSI TERVE

 

0.       ELŐZMÉNYEK

 

0.1.    Kiindulási adottságok

 

A 244/2003. (XII. 18.) sz. Kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően, a korábbi tervezési-statisztikai körzet területére – amely megfelel az EU NUTS 3 szintnek – megalakult a Nagykanizsa Többcélú Kistérségi Társulás, melynek területén hét funkcionális kistérség osztozott az elmúlt bő egy évtizedben, sok esetben átlapoltan lefedve egymás területét (lásd az 1. sz. ábrát és 2. sz. ábrán a 13., 9., 12., 14., 17., 21.,11. sz. kistérségek helyét).

 

A Zala megyében az elmúlt 15 év alatt példamutató önszerveződéssel létrejött, ma ún. funkcionális kistérségeknek” nevezett társulások közül a legkorábban alakultak közé tartozik a hat közül három, így: a Muramenti Nemzetiségi (1993)-, a Kis-Balaton Térségi (1993), a Közép-Zalai (1994) Kistérségi Társulások, majd rövidesen követte azokat a Nagykanizsa és Környező Települések (1996), a Principális-menti (1996), a Zalakaros Környéki (1996) és a Közép-Zalaapáti-Háti KT Társulás (1996) (lásd az 1. sz. mellékleti településlistákat). Mindegyikük évtizedes tapasztalatot gyűjtött az egyre összetettebb feladatok feltárása – együttes megoldása és végrehajtása – során, ezért vélhetően kellő gyakorlattal hangolják össze közös területfejlesztési céljaikat, súlyozzák a támogatható fejlesztések közül azokat, amelyekben a 48 tagtelepülés közvetve vagy közvetlenül, de csaknem egyformán érdekelt, vagy időbeli eltolt ütemezéssel valamennyi egykori kistérség érdekeltté tehető, vagy arányosan hasonló esélyt kaphat életkörülményeinek fokozatos javítására.

Nagykanizsai Kistérség települései:

 


1. Nagykanizsa

2. Alsórajk

3. Balatonmagyaród

4. Belezna

5. Bocska

6. Börzönce

7. Csapi

8. Eszteregnye

9. Felsőrajk

10. Fityeház

11. Fűzvölgy

12. Galambok

13. Garabonc

14. Gelse

15. Gelsesziget

16. Hahót

17. Homokkomárom

18. Hosszúvölgy

19. Kacorlak

20. Kerecseny

21. Kilimán

22. Kisrécse

23. Liszó

24. Magyarszentmiklós

25. Magyarszerdahely

26. Miháld

27. Murakeresztúr

28. Nagybakónak

29. Nagyrada

30. Nagyrécse

31. Nemespátró

32. Orosztony

33. Pat

34. Pölöskefő

35. Pötréte

36. Sand

37. Sormás

38. Surd

39. Szepetnek

40. Újudvar

41. Zalakaros

42. Zalakomár

43. Zalamerenye

44. Zalasárszeg

45. Zalaszabar

46. Zalaszentbalázs

47. Zalaszentjakab

48. Zalaújlak


 

A hét kistérségi társulás együttműködése nagy múltra tekint vissza, mert az érintett funkcionális kistérségi társulások felismerték az együttműködésben rejlő lehetőségeket. A sok sikeres közös projekt lebonyolítása és a közös rendezvények, kiadványok összekovácsolták az egységes mikrorégióként megjelenő településeket. A korábbi közös tevékenységek azonban nem terjedtek ki egy, a teljes 54 településre egyaránt kiterjedő, egységes területfejlesztési koncepció és fejlesztési program kidolgozására. A statisztikai térség társulásai a ’90-es évek közepén külön-külön készítettek saját területfejlesztési koncepciót, amelyek azonban felülvizsgálatra, aktualizálásra szorulnak a területfejlesztés új irányvonalainak, az Európai Uniós elvárásoknak és az új területi lehatárolásnak megfelelően.

 

A kistérség minden települését érintő területfejlesztési koncepció és program a hét kistérségi társulás korábbi programdokumentumaival összhangban és azok felhasználásával készül. Az elkészülő területfejlesztési terv az érvényben lévő jogszabályok és az MTRFH MEH – Miniszterelnöki Hivatal Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatala irányelvei alapján épül fel. A koncepcióban olyan fejlesztésekre vonatkozó hosszabb távú javaslatok készülnek, melyek jól ütemezhető stratégiai programba építhetők be. Következő fázisban a projekteket megvalósító intézkedések kialakítása történik, melyek alapján a 48 település sikeres együttműködése létrehozható és fenntartható. Ide tartozik a térségi, összehangolható, megújuló energiaforrás-hasznosítási terv is, melynek nem csupán térségei energiagazdálkodási és környezetbarát energiaellátási előnye jelentős, hanem hozzájárul a tisztább környezeti, feltételek az életkörülmények javításához, segít a helybenfoglalkoztatási gondok csökkentésében, az import adta kiszolgáltatottság csökkentésében és a gazdaságos energiaellátással a versenyképes gazdálkodás (iparban, mező- és erdőgazdaságban) megteremtésében.


I.       HELYZETÉRTÉKELÉS

          Energiahordozók potenciális adottságai a kistérségben

 

 

 

1.       NAPENERGIA AKTÍV FOTOVILLAMOS ENERGIA ÉS HŐENERGIA

          HASZNOSÍTÁSA

 

1.1.    Napenergia átalakítás fotovillamos energiára

 

A napenergia közvetlen sugárzásából nyerhető a legnagyobb energiavolumen, még akkor is, ha ennek hasznosítása elenyésző Magyarországon és a megyében. Zala megye adottságai országos szinten „jó” besorolást élveznek. Ez azt jelenti, hogy a 257 településből 244 településben a napsütéses órák száma évente 1950–2000 óra közötti, ennél nagyobb csak a Balaton-parti 5 településben mérhető (2000 óra feletti) (lásd az 1/1. és 1/2. sz. ábrákat). A kistérség teljes területe is ebbe a kedvező zónába esik. Ez a csaknem homogén kedvező adottság arra serkentheti valamennyi település innovatív erőit, hogy éljenek a napenergia hő- és villamosenergia átalakítási-hasznosítási technológiai lehetőségekkel. Nagyságrendjét tekintve ez a potenciális energiakészlet nem kevés, ami a következőekben bizonyítható.

 

 

1/1. sz. ábra: Magyarországon a napos órák száma, területi eloszlásban [5]

 


 

 

 

 

 

 

1/2. sz. ábra: A napsütéses órák száma, területi megoszlása

Zala megye kistérségeiben [3]


1.2.    Potenciális adottságok

 

Magyarország területén az 1965-ig rendelkezésre álló mérési eredmények kiértékelése alapján megállapítható, hogy a vízszintes felületen mért globál sugárzás napi átlagértéke
3,2–4 kWh/m2 között volt
, ami éves viszonylatban 1168–1460 kWh/m2 értéknek felel meg. Az újabb – és valószínűsíthetően pontosabb, de rövidebb időszakot felölelő – 1958–1972 közötti – rendelkezésre álló mérési eredmények kiértékelése alapján pedig az állapítható meg, hogy Magyarország területén a vízszintes felületen mért globál sugárzás napi átlagértéke 3,15–3,65 kWh/m2 között van, ami éves viszonylatban 1150–1332 kWh/m2 értéknek felel meg. A kistérségre a Keszthelyen mért adatokkal célszerű számolni, ahol a napi átlag elérte a 3,5 kWh/m2 értéket, az éves átlag pedig megegyezik az országos átlagértékkel, ezért az energetikai becsléseknél egy 1250 kWh/m2 –es átlagértékkel célszerű számolni.

 

A nagyságrendek érzékeltetéséhez érdemes tudomásul venni, hogy Magyarország 93 ezer km2 területére az évente a Napból beérkező energia ezzel az átlagértékkel számolva ez az energia eléri a 1,16 x 1014 kWh-t, amely volumen Magyarország 4x1010 kWh éves villamos energia fogyasztásának 2900 szorosa.

 

A kistérség 890 km2 területére az előzőek értelmében évente elméletileg 1115 TWh/év globál sugárzási energia fogható be, amely területnek, a gyakorlatban csak töredékével szabad számolni.

 

 

1.3.    A Nap sugárzásából lokálisan termelhető villamos energia

          (Fotovillamos-elemes technológiával)

 

A helyszínre vonatkozó meteorológiai adatokból a korszerű technológiákkal készülő – fotovillamos – napelem modulokat tartalmazó napenergiás berendezések lokális energiahozama kiszámolható. [  ]

„A Nap energiájából n nap alatt lokálisan termelhető En villamos energiát a Pn névleges teljesítményből és a helyszínre vonatkozó Efn fajlagos napenergia adatokból az alábbi módon jól közelíthetjük.

 

ahol ηn a névleges teljesítményhez tartozó hatásfok, Fn a napelem modul felület, és In a névleges teljesítményhez tartozó sugárzási teljesítmény (1000 W/m2). Déli irányú tájolású 30 és 65 fokos dőlésszögű felületekre jó közelítéssel átszámolhatók az év különböző hónapjaira a sugárzási energia fajlagos átlag értékei az alábbi táblázatban szereplő szorzószámok segítségével a vízszintes felületre megadott fajlagos sugárzási energia értékekből.”

 

Szorzószámok a vízszintes síkra megadott fajlagos sugárzási energiaértékekben

 

Dőlés-szög

jan.

febr.

márc.

ápr.

máj.

jún.

júl.

aug.

szept.

okt.

nov.

dec.

Éves átlag

30 foknál

1,75

1,57

1,35

1,16

1,05

1,00

1,03

1,12

1,28

1,51

1,71

1,83

1,21

65 foknál

2,14

1,77

1,34

1,02

0,84

0,77

0,80

0,95

1,22

1,65

2,06

2,32

1,11

 

Magyarországi átlagértékekkel számolva 1 kWp beépített teljesítményű napelemes berendezés napi átlagos energia hozamát déli irányú, különböző dőlésszögben rögzített telepítés esetén a csatolt 1/3. és 1/4. sz. ábrák mutatják.

    

1/3. ábra: 1 kWp napelem napi átlag energia termelése   1/4. ábra: 1 kWp napelem napi átlag energia termelése

      különböző hónapokban Mo-n (dőlésszög 30o).                    különböző hónapokban Mo-n (dőlésszög 65o).

           Éves átlag energiatermelés 1500 kWh [  ]                             Éves átlag energiatermelés 1390 kWh [  ]

                                                                                                                                                       

 

Az 1/3. és 1/4. ábrák összevetéséből jól látható, hogy különbözi dőlésszögű telepítéssel a téli és nyári időszak eltérő sugárzási viszonyaiból adódó energiahozam átlaga – igaz, hogy az éves energiatermelés rovására, de – csaknem azonossá közelíthető, ill. elérhető. Ez különösen autonóm áramellátási feladatok megoldásánál jelenthet előnyt.

 

 

1/5. ábra: Magyar napenergiás oktatási berendezések

 

1/6. ábra. Tetőre szerelt napelem modulok 1 kWp teljesítménnyel


1.4.    Hasznosítási javaslat, a legegyszerűbb technológiával

 

A javasolt projektek főbb jellemzői, adatai

 

Napelemes autonóm áramforrás

 

Beépített névleges napelem teljesítmény: 1 kWp

Napelem felület: 8 m2 (1/6. sz. ábrán)

Napelemek rögzítése: tetőre szerelhető szerelvényekkel

Beépített akkumulátor kapacitás: 20 kWh (100 órás kisütésre vonatkozólag)

Kimenő feszültség: 12/24/48 VDC és 240VAC,50 Hz

Kimenő teljesítmény: 400 W

Napi átlagban állandó terhelés mellett kivehető éves energiamennyiség: 800 kWh

(déli tájolást és 65 fokos napelem dőlésszöget és magyarországi átlag adatokat figyelembe véve)

Beruházási költség: 2.000.000,- Ft (2004 évi ár)

Karbantartási költség 30 év alatt: 1.000.000,- Ft

Villamos energia költsége: 125 Ft/kWh

(30 éves energiatermelést és amortizálódást figyelembe véve.)

 

 

1.5.    Napenergia aktív hőhasznosítás-módja napkollektorral [5]

 

A nap hőenergiájának közvetlen hasznosítása nem igényel különösebb indokolást, lényege, hogy az így nyert energia közvetlenül felhasználható fűtésre, HMV előállításra minden további átalakítás nélkül.

 

A közvetlen hőhasznosítás technológiája a hagyományos épületgépészeti berendezésektől csak a megfelelő minőségű napkollektor alkalmazásában különbözik.

 

A napsugárzás földfelszínen befogható nagyságát az előző fejezet már bemutatta. A napenergia-hasznosítás, azaz az energiahozam függ a berendezések hatásfokától. A nyári hónapokban a napkollektorok átlagos hatásfoka 50% körül van, jó napsugárzásos időszakokban elérheti a 75-80%-ot is. A nyerhető energiát még sok más tényező is befolyásolja, például az, hogy mennyi hely áll rendelkezésre a napkollektorok árnyékmentes elhelyezésére, milyen dőlésszögre és tájolásra van lehetőség a napkollektorok telepítésére, mekkora tárolót és hol lehet elhelyezni, milyen a fogyasztás időbeli lefutása, stb. Minél közelebb van pl. a napkollektor síkja az érkező napsugárzás irányára merőleges síkhoz, annál jobb lesz a hasznosítás mértéke.

 

 

1.6.    Hasznosítási javaslat

 

Családi házak, lakóparkok, többlakásos házak napkollektoros egyedi használati melegvíz ellátása egész éves üzemű berendezésekkel

 

Egy átlagos családi ház melegvíz fogyasztásához 4–6 m2 szelektív bevonatú, üvegezett síkkollektorral megvalósított napenergia-hasznosító berendezésre van szükség. A 150 napos nyári szezonban a naponta szükséges melegvíz igény több mint 85 %-a kiváltható a szolár berendezéssel, egész évben ez az arány 60-70%, így naponta átlagosan 300 liter melegvíz állítható elő.

A többlakásos épületek esetében rendszerint a – zavartalan napsütés által besugárzott – rendelkezésre álló szabad tetőfelület jelenti az alkalmazási korlátot, tapasztalatok szerint a max. 3-4 szintes épületek tetőfelülete elegendő az épületben lévő lakások napenergiából való melegvíz ellátásának optimális kiszolgálására.

 

A szelektív bevonatú hőelnyelővel ellátott síkkollektorok az épület déli tájolású tetőfelületére vagy talajra telepítve tartószerkezetre kerülnek. A napkollektorok és az épületben elhelyezett szolár tároló között a zárt szolár körben fagyálló hőhordozó folyadék áramlik, amely a napkollektorokban felmelegszik és a nyert hőt a szolár tárolóba épített hőcserélő felületen keresztül adja át a használati víznek. A kollektorok és a tárolóban lévő hőcserélő között a folyadék keringetését szivattyú biztosítja.

 

Költség és energia hozam:

Egy átlagos családi ház használati melegvíz ellátására alkalmas egységnyi napenergia-hasznosító berendezés beruházási költsége jelenlegi (2004) árakon kb. 500 000 Ft + ÁFA, energia hozama kb. 10 GJ/év (átlagosan 6 m2 kollektor felülettel számolva).

 

 

2.       BIOMASSZA POTENCIÁLIS ADOTTSÁGAI ÉS LEGEGYSZERŰBB

          HASZNOSÍTÁSAI

 

A biomassza alatt, azaz a napenergiának a különböző növényi, állati és egyéb szerves anyagok átalakítása során nyert termékeit és hulladékait, ill. másod-, harmadlagos stb. átalakításával nyert, nemes energiáit: biogáz, biodízel, bioethanol, hő- és villamosenergia stb. kell érteni. Ennek alapadottságai: a napsugárzás, a kedvező klíma és a különböző talajadottságok, termesztési, tenyésztési lehetőségek stb. szerint lehet a területeket megkülönböztetni. Ebből a szempontból a megye és benne a kistérség jellegzetes térségei legalább 5 kategóriába sorolhatók, részben a talajok termőképessége (AK/ha-ban mérve) részben az erdősültsége, részben az elterjedt termesztési módok stb. szerint, általánosságban, de településre is meghatározható pontossággal. Ehhez járul további finomításként az a területi korlátozás, amelyet a Nemzeti Parkok, természetvédelmi területek és a Natura 2000 EU behatárolásai jelentenek (lásd a 2/1. sz. ábrát). Bármennyire is előnyös lenne kistérségi lehatárolás szerint is bontani ezeket az osztályozott területeket, a földrajzi és erdősültségi adottságok ezt megnehezítik.

 

 

2.1.    Megyei szintű elemzés, értékelés

 

A vázolt szempontok alapján, mégis kísérlet történt, mind az adottságok, mind az ismert energiahasznosítási technológiák közötti preferencia alapján, a hasznosító főbb művek megvalósítási és telepítési javaslatára a következők szerint:

Általánosságban megállapítható, hogy Zala megye valamennyi települése a biomassza energetikai hasznosítása szempontjából még ott is kedvező adottságú (ezért minden település 5 alapérték-pontot kaphat), ahol a talaj termőképessége a szántóföldi növénytermesztés szempontjából kedvezőtlen, mivel ezeken a helyeken lehet tovább növelni az erdőterületeket hagyományos fatelepítéssel. Az abból származó dendromassza hasznosítása fűtőerőművekben, fűtőművekben, gazdaságokban, üzemekben stb. történhet. Másrészről ide célszerű az energiaültetvényezést meghonosítani, ill. növelni, amennyire ezt a természetvédelmi korlátozások megengedik. Ebbe az első osztályba sorolhatók a 0–12 AK/ha-os területek és az erdők. Jellegzetesen a Lenti kistérség teljes területe és a Letenyei kistérség fele; a nyugati része.

 

A következő osztályba sorolható a megye területnek közel egyharmada, ahol a talajadottságok 7–16 AK/ha érték között változva, alkalmasak intenzív növénytermesztésre, gyümölcstermesztésre, biokertészkedésre stb., ott, ahol az erdők kialakult területei ezt nem akadályozzák. Legjellemzőbb: a Zalaegerszegi kistérség csaknem teljes területe és a Letenyei kistérség K-i része. Ezeken a helyeken valóban célszerű áttérni az alkalmas és javasolt szerkezetváltásra, ill. még itt is az erdőterületek növelésére. Főleg a Zalaegerszegi kistérségben célszerű a biomassza növényi eredetű hulladékainak energetikai hasznosításán felül bevonni az állattenyésztési, húsipari és a kommunális hulladékokat biogáztermelő-bioerőművi hasznosító rendszerek létesítésével.

 

A megye viszonylag jó talajadottságú kistérsége: a Nagykanizsai kistérség, amely még átnyúlik a Keszthely-Hévízi és a Zalaszentgróti kistérségbe is. Értékük 8–23 AK/ha között változik, ahol ezután is ajánlott a szántóföldi növénytermesztés, ill. amennyivel ez meghaladná az „engedélyezett” területméretet, úgy a vetésforgóba célszerű mindazon növények támogatott termesztése, amely ipari növénye, alapanyaga a bioethanol, biodízel és alkohol előállításnak. Az olajosok termesztésének itt megtalálhatók nemcsak hagyományai, hanem a kistérség új komplex rendszeré szerveződés szándékai is. A bioüzemanyag és szerves takarmány-előállítás mellett, a biogáz átalakítását és egyéb hulladék hasznosítását fűtőerőművi célra ugyancsak lehetővé tenné a jelölt térség biomassza potenciálja a felmérések szerint.

 

A megye legjobb biomassza adottságai (jó talajok + gazdag erdősültség) a K-i részén, a Zalaszentgróti kistérség, a Keszthely-Hévízi kistérség területére esnek és kis mértékben a Nagykanizsai kistérség legkeletibb részére. Intenzív hasznosításukat azonban az ugyanide eső Nemzeti Parkok, védett területi szabályozások nehezítik. Ennek az É–D-i széles zónának egy jelentős része védett erdőterület, ahonnan viszont annyi erdőgazdasági hulladék nyerhető és hasznosítható, amelyre egy Keszthely városi fűtőerőművi kapacitás is létrehozható, ill. ellátható.

 

A vázolt, javasolt biomassza hasznosításoknak mintegy hét jellegzetes fejlesztési pólusai is kirajzolódnak az ismert megyei programok és projektek alapján, ezek: Nagykanizsa (2-féle bázisközpontra), Nagypáli, Lenti térsége, Zalaszentgrót-Zalabér és Zalaszántó-Karmacs térsége (lásd a 2/1. sz. ábrát).

 

 


 

 

 

 

 

 

 

2/1. sz. ábra: Zala megye és benne a Nagykanizsa Többcélú Térségi Társulás területén

a biomassza hasznosításra preferált területek [4]


2.2.    Kistérségi szintű elemzés és értékelés

 

A biomassza potenciál jelenlegi adottságai és távlati lehetőségei a mezőgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás) helyzetéhez és szerkezeti átalakításhoz köthetők és mérhetők. E tevékenységekből származó hulladékok alkotják jelenleg a hasznosítható biomassza energia potenciált. Nagyságrenddel növelhetők ellenben ezek az egyébként nem kevés volumenek, ha a mezőgazdaságban megnövelik az „energianövények” termesztését (biodízel, bioethanol, bioalkohol motorhajtó üzemanyag-gyártási céllal), az állattenyésztésből és kommunális hulladékokból származó biogáz alapanyagok újrahasznosítását és az erdőgazdaság- és energiaültetvényezés növeléséből származó biomassza mennyiségeket.

A jelenlegi kistérségi elemzés is a talajadottságok, a termőterületek feltárásával kezdhető.

 

 

2.3.    Biomassza növénytermesztési-, erdőgazdasági hulladékból

 

A kistérség területének jelentős hányadát a 17 AK (aranykorona)/ha érték feletti területek teszik ki (lásd a 2/2. sz. ábrát), amelyen a szántóterületek aránya azonban még mindig nagy az OECD ruralitás szerinti kategorizálás szerint, amelynek behatárolásai a következők:

·            a szántónak javasolt területek aránya:                        5,1–10%,

·            a gyeptelepítésre javasolt területek aránya:              10,0–15%,

·            az erdőtelepítésre javasolt területek aránya:             10,0–20%.

 

A részletes elemzés azt is kimutatta, hogy még mindig jelentős a szántóföldi növénytermesztés a rossz minőségű területeken (lásd a 2/3/a. jelű ábrát), ugyanakkor helyesen, a rét-legelőgazdálkodást a teljes területen, a 10 AK/ha alatti területeken végzik (a 2/3/b. ábra). A gyümölcsösök és a szőlőtermesztés területei (a 2/3/c. és /d. jelű ábrán) a térség központi területein a legjobb minőségű földekre koncentrálódtak.

 

A teljes terület: 89.264 ha

A termőterületek művelési ágak szerinti megoszlása jelenleg:

·            szántó                       30–31% (lásd a 2/3/a. ábrát), ami megfelel              26 779 ha-nak

·            rét, legelő                 15–16% (lásd a 2/3/b. ábrát), ami megfelel             13 390 ha-nak

·            erdő                         38% (lásd a 2/4. ábrát), ami megfelel                      33 920 ha-nak

·            kert, gyüm.               2–3% (lásd 2/3/c. ábrát), ami megfelel                      2 678 ha-nak

·            szőlő                        2–3% (lásd a 2/3/d. ábrát), ami megfelel                   2 678 ha-nak

·            vetetlen termőter.      3%, (ami megfelel 2383 ha-nak)

·            művelésből kivett területek aránya mintegy 11%                                        9 819 ha

                                                                                                                     89 264 ha

 

A szántóföldi gazdálkodás a hagyományosan termelt növényeken – mint kukorica, őszibúza, tavaszi árpa, napraforgó stb. – túl még nem állt rá az ipari növények részarányának növelésére (pl. repce, energiaültetvény stb.), noha ezek jövedelemtermelő képessége jóval kedvezőbb már – jelenleg is. A szántóföldi növénytermesztés akkor tarthatja meg nagyobb arányát, ha nem a gabonacélú termesztésre, hanem energiahasznosító növények (kukorica, napraforgó, repce stb.) vetésterületeinek növelésére törekszik a vetésforgó keretében. Amennyiben a korábbi biodízel program megvalósításában gondolkodik a kistérség, úgy célszerű a repcetermő területeket a mai megyei szinten mintegy 4–5000 ha-ról 9500–10000 ha-a megnövelni, a szántóföldi növénytermesztésen belüli szerkezet átalakítással, részben a bevetetlen termőterületek bevonásával ahhoz, hogy az ide adaptálható biodízel üzemben évente mintegy 0,358 PJ energiatermelés létrejöhessen.


 

 

 

2/2. sz. ábra: A kistérség 17 AK alatti szántóterületeinek és a borvidéknek területi megoszlása


 

 

2/3. sz. ábra: A kistérség szántó-, legelő-, gyümölcsös és szőlőterületeinek jelenlegi

aranykorona értéke és területi megoszlása [7]


A gyepgazdálkodás kihasználtsága az állattenyésztés túlzott lecsökkenése miatt ugyancsak lecsökkent, a fű összetétele és kultúrállapota leromlott, emiatt a hozama csak a gondozott területeken megfelelő. Fenntartása mind a völgyfenéki területeken, mind az eróziónak kitett meredek lejtők hasznosítása szempontjából fontos marad, területi arányának növelése környezetvédelmi és táji értéknövelő hatása miatt is javasolható.

A „Nagykanizsa és a Környező Települések Területfejlesztési Társulása” funkcionális kistérség korábban, 2000 évben már elkészítette középtávú komplex stratégiai fejlesztési programját [7] a kistérségen túl, egy nagyobb régióra végzett elemzéssel megalapozva, mely a korszerű termékszerkezeti átalakítást célozta s arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a programot nagyobb területre célszerű készíteni, például a szomszédos kistérségekkel közösen pályázni és megvalósítani, mint ahogyan a vidékfejlesztési-struktúraváltási, jelenleg folyó programok is ezt preferálják, hogy a jellegzetességük szerint kategorizált területeket (lásd a 2/4. sz. ábrát) a rendeltetésüknek megfelelően lehessen hasznosítani. A kistérség területének nagyobb hányada külterjes, extenzív művelésre javasolt agrárterület. Belterjes – intenzív – művelést csak 10 település térségében javasol az országos ajánlás, így: Felsőrajk, Alsórajk, Újudvar, Fűzvölgy, Hosszúvölgy, Nagykanizsa, Kisrécse, Nagyrécse, Zalakaros és Murakeresztúr településekben, ahol a föld minősége és értéke valamivel jobb a Zalai-dombvidékekénél.

A térség felerészben mezőgazdasági jellegű, ahol fejlődésében meghatározó szerepet játszik az agrárágazat jövője. A viszonylag sokféle, agrár-jellegű tevékenység közül kitörési pontként a következőket javasolta a program [7]:

·       a szőlő-, alma- és általában a honos gyümölcstermesztés,

·       az ipari növények részarányának növelése, és a jelenleg termesztett növények körének bővítése,

·       a szarvasmarhatartás, EU konform juh-, kecsketenyésztés és ezek fejlesztésével járó takarmánytermesztés,

·       valamint a hatékonyabb erdőgazdálkodás,

·       speciális növény-zöldség, dísznövény stb. termesztés.

Alapvető cél az ágazat jövedelemtermelő képességének javítása, hogy képessé váljon a térség népessége jelenleginél nagyobb mértékű eltartására, ezáltal a munkanélküliség csökkentésére.

A fejlesztéseket megelőzően nélkülözhetetlen a földtulajdonság, a birtokviszonyok és az optimális földhasználat rendezése.

A falugazdász-hálózat kiterjesztésével számolt a program keretében a kistérség, agrár-ágazati támogatásokkal alátámasztva.

Létre kívánták hozni az ún. Szakszövetkezeti Rendszert (termeltető-értékesítői feladatokkal) a biztonságos termelés érdekében. Szervezetfejlesztés címén erre ugyancsak (pályázati) támogatást igényelték. Jelenleg az FVM keretében kezdeményezett és létrehozott HANGYA Szövetkezet végzi ezt az integráló feladatot, amit célszerű ide is kiterjeszteni.

Új profilokat, ill. a meglevőek bővítését tervezik ma is a kistérség, ezek:

·         vetőmagtermesztés bőv. támog. előirányzat:

·         biokertészet (főleg zártkertekben)

·         gyógynövénytermesztés és gyűjtés

·         zöldségtermesztés (fóliasátras hajtatás bőv. megújuló energiákkal)

·         termálenergia hasznosítású hajtatás

·         tárolóbázisok, hűtők-szárítók bővítése, újak létesítése

·         takarmánytárolás, terményfeldolg. operatív pr., Nagykanizsán

·         gabonafelvásárlás támogatása (AGROMURA, „Összefogás”

·         agromarketing centrum és hálózat Homokkomáromban

·         rét-legelő hasznosítás bővítés: Fityeháza, Liszón stb.

 

 

 

2/4. sz. ábra: Nagykanizsa és a Környéki Településeinek TFT Kistérség mezőgazdasági

területeinek kategorizálása, korszerű termékszerkezet-átalakítási programjavaslata [7]


Ipari növények fejlesztési programjavaslata

A jó víz- és tápanyag gazdálkodású talajokon a jelenleginél nagyobb területen célszerű az ipari növények termesztése. Ezt indokolja a hektáronkénti nagyobb árbevétel, a megnövekedett kereslet, az export lehetőségek, valamint a melléktermékeknek az állattenyésztésben való hasznosíthatósága. További előny, hogy a szükséges gépek is rendelkezésre állnak és a termelési költségekből a termeltetők is részt vállalnak. E téren a szemléletváltás elősegítése és a megfelelő információáramlás az FVM falugazdász tanácsadói hálózatától és az Agrárkamara szakembereitől várható a jövőben.

Program szükséges:

·         a repce kiterjedtebb termesztésére, marketing programmal

·         a térség erdő- és mezőgazdasági biomassza potenciáljának felmérése, központi – intézmények fűtési – hőhasznosítási programtervezete

·         speciális vetőmagtermesztésre, értékesítés, forgalmazó hálózatra

·         mézfelvásárlás, feldolgozás, csomagolás

·         nem piacképes gyümölcsök feldolgozása, szeszfőzdék, léüzemek létrehozása

·         erdei termékek: gomba, gyümölcs, gyógynövénygyűjtés, aszalás, felvásárlás, csomagolás, raktározásra

 

Dísznövény-termesztési program

·         Nagykanizsa és agglomerációjában a zöldségtermesztéssel kombinált dísznövénytermesztésre előirányzat

·         fenyőtermesztés támogatására Belezna, Surd, Nemespátró, Liszó, Sand térségben

 

 

2.4.   Erdő- és vadgazdálkodás helyzetkép és fejlesztési javaslatok

 

Meglehetősen kiterjedt területen folyik erdőgazdálkodás a kelet-zalai dombvidék és a kanizsai homokvidék tájrészletében (lásd a 2/5. sz. ábrát), így Újudvar, Nagybakónak, Nagyrécse, Zalakomár, Nagykanizsa térségében, ill. délen a Belezna körüli kiterjedt homokos térségben. Az állami erdőkön a ZALAERDŐ Rt. gazdálkodik, melynek főbb tevékenységei: erdőművelés, fakitermelés, magtermelés, csemetetermelés és díszfanevelés. [  ]

 

Zala megye élőfakészlete: 28 788 243 m3, tüzifa megoszlása: 2 854 952 t/10 év (2001–2010)

Az egy évre eső fakitermelés, a különböző használati módokat (véghasználat, gyérítés, tisztítás, egyéb stb.) figyelembe véve Zala megyében mintegy 550 103 m3, melyben a tölgy, bükk, akác, gyertyán és fenyő fafajták dominálnak.

 

Az egyes fafajok elegyarányában a tölgyek (főleg a kocsányos) dominálnak, jelentős még emellett a fenyőfélék és a gyertyán és keménylombú erdők aránya, emellett a cser, az éger és bükk erdők sem elhanyagolhatóak.

 

Az országos viszonylatban kedvezően nagyarányú erdősültség ellenére a rosszminőségű földterületeken, a megműveletlen területeken célszerű az erdőterületeket tovább növelni.

Ez a kistérség területén a jelenlegi mintegy 34 000 ha erdőterületnek mintegy 10%-os növelését jelentheti.

 

Az erdősítés növelését indokolják a kitűnő export lehetőségek, a térség viszonylag fejlett fafeldolgozó és bútoripara, a tűzifa iránti növekvő igény és nem utolsósorban az erdő természet és környezetvédelmi előnyei. További szempont, hogy ezzel egyúttal biztosítva lenne a híres zalai vadállomány élőhelye – gímszarvas, vaddisznó –, mely állomány minőségét okszerű selejtezéssel tovább lehetne javítani.

Fejlesztési cél, hogy a kitermelt ipari fa magasabb feldolgozottsági fokban kerüljön értékesítésre. Ennek megvalósítását a meglévő fafeldolgozó üzemek modernizálása, jobb kihasználása lehetővé tenné. A telepítésre kerülő fafajok kiválasztásánál a várható piaci igényeket jobban figyelembe kell venni.

Ezen célkitűzéseket azonban a mezőgazdaság szereplői csak számottevő állami támogatással tudják megvalósítani. A kiszámítható támogatási és adórendszer mellett rendkívül fontos hogy működésükhöz a továbbiakban is hiteles és friss információkat, folyamatos szakmai segítséget kapjanak a falugazdász hálózat, a hegyközség és egyéb, agrárvállalkozásokat is támogató helyi szervezetek útján.

 

A kistérség korábbi javasolt programjai:

·         erdei birtokviszonyok rendezésére (kataszter, tagosítás, kárpótlás)

·         magánerdőbirtokokon erdőkezelő szervezet, társulások létrehozása

·         fafeldolgozó* kapacitások bővítése

·         környezetbarát faszállítási technológiák bevezetése

·         energiaültetvények létrehozása vizes területeken** (biomassza termelésre), a területnek további legalább 5%-nyi területére (min 2700 ha)

·         vadásztársasági területeken az apróvad állomány növelése

·         vadgazdálkodási berendezések fejlesztése, javítása

·         vadászati turizmus fejlesztése

·         részvétel a FVM fatelepítési pr.-ban (Orosztony, Belezna + 8 telep.)

·         facsemete-nevelő (Surd, Belezna)

 

 

2.5.    Biomassza gyümölcstermesztési hulladékból

 

Zala megye a KKV vállalkozói program keretében szerepel a kistérség bekapcsolódása az ún. holland-gyömölcstermelési programba, amelybe további telepítések csatlakoznak, szándékaik szerint, így: Fityeház, Homokkomárom, Nemespátró, Surd.

A térségben a körte- (Zalasárszeg) és almatermesztésnek vannak hagyományai (Belezna, Nemespátró, Surd, Nagykanizsa), körte-, meggytermesztésnek Szepetnek, Sormás térségében stb.

 

Előzetes fejlesztési javaslatok:

·         meglévő gyümölcsültetvények rekonstrukciójára:

·         a TÉSZ-be (Termelő és Értékesítő Szövetkezet) való csatlakozás a termelvények értékesítésére, támogatással

·         bogyósok: málna, ribizli, szeder termesztés bővítésére

·         gyümölcslé üzem létesítésére

·         hűtőházak, tárolók létesítésére (max. 4000 t)

·         erdei termékfeldolgozó kisüzem 2 db

 

Biomassza hasznosítás szempontjából a keletkező jelentős mennyiségű és évenként újratermelődő „nyesedék” alapanyagként járulhat akár a biogáz előállításban, akár a közvetlen elégetéssel nyert hőenergiaellátásban. Méretezésnél 2,5 6/ha nyesedék mennyiségű értékkel célszerű számolni.

 

 

 

 

2/5. sz. ábra: A kistérség meglévő erdőterületi fedettsége, megoszlása [7]


Szőlőtermesztés

 

A szőlőterületek zöme erdőirtást követően alakult ki a dombhátakon, ahol a talajok minősége gyenge. Az éghajlati viszonyok sem kedveznek a keleti és nyugati lejtőre telepített szőlőknek. A szőlőfajták felváltása nemesebb fajtákra is csak lassú ütemben valósult meg, így összességében a szőlőtermesztési kialakult hagyományok ellenére – bizonyos területek kivételével: így Homokkomárom, Fűzvölgy, Hosszúvölgy, Molnári – vélhetően megtartja önellátó jellegét és csak fokozatosan, középtávon vált át a minőségi szőlőtermesztésre. Ott, ahol pedig a kialakult kedvező viszonyok lehetővé teszik, a „borvidéki” adottságok további kihasználását kell a programban iktatni.

A szőlőtermesztés fejlesztéséhez a kistérség északi, ÉNY-i területi természeti adottságai jók, a továbblépést a borvidéki besorolás bővítése jelentené. Komoly korlátozó tényező viszont a piac beszűkülése, amely az ágazat jövedelmezőségét nagymértékben rontja. Az eredményesség a központi intézkedéseken túl az alábbiakat feltételezi: folyamatos képzés, korszerű fajták, garantált minőség, palackozott borokkal való megjelenés, továbbá az érintettek értékesítő szövetkezet jellegű szervezetbe tömörülése az érdekérvényesítés javítása céljából.

A térségben megfogalmazódott, fentieket elősegítő intézkedések, projektek a következők:

·         a dombvidéki hegyi utak folyamatos felújítása és karbantartása

·         növényvédelmi előrejelző hálózatba kapcsolódás

·         borlabor és palackozó létrehozása és üzemeltetése

·         a hegyközségi tevékenységére, működtetésére

·         folyamatos képzés

·         Pannon borút tagjaként pincekataszterre

·         Közös projekt + 3 kistérség bevonása a „Zalai boros fények” rendezvényre

 

A biomassza hasznosításhoz a jelentős mennyiségű „szőlővenyige” is becsatlakozhat, biogáz előállító technológiához alapanyagként szolgál. Ennek hozama 1,5 t/ha.

 

 

2.6.   Állattenyésztésből származó hulladékok

 

A kedvező rét-legelő adottságú területeken, ami a kistérség területén eléri a 15%-ot, az állattenyésztés, ezen belül a szarvasmarha tartás jelentős növelése volna indokolt a drasztikus csökkentés után, továbbá az EU által támogatott juh- és kecsketenyésztés meghonosítása. A térség nagykiterjedésű gyepterülete legeltetéssel hasznosítva számottevően csökkentené a költségeket.

·         Olcsóbb és több tejet igényelnének a fogyasztók, üdülők,

·         a minőségi tej az exportképes sajtgyártás miatt is fontos,

·         a hízómarha keresett exportcikk,

·         a szarvasmarha hizlalás kisüzemi keretek között is eredményesen folytatható tevékenység,

·         a nagy abrakszükséglet előállítása helyben olcsóbb és az állattartásban gazdaságosabban  értékesül a takarmánygabona felesleg is,

·         a volt nagyüzemek üresen álló istállói és a pályázati lehetőségek révén megfelelő férőhelyet lehet biztosítani a növekvő állománynak, amely a piac igényeinek megfelelően célszerű, ha kettős hasznosítású.

 

Külön az Öko-turizmus, külön 1-2 kistérség SAPARD előtámogatási programja keretében célszerű középtávon elindítani a speciális EU által támogatott állattartás bevezetését és fejlesztését:

·         méhészetre

·         kecske- és juhtenyésztésre

·         ló tenyésztésére (húsló) és

·         csirke-, pulyka-, nyúltenyésztésre

·         termékeik feldolgozására

·         piacbővítés, exportnövelésre

·         korszerű szarvasmarha tenyészt. fenntartása a meglévő telephelyeken

·         fejőház, tejházak fejl.

Nagykanizsa központtal egy nagyobb biogáz-termelő üzem létrehozása szerepel a város és a kistérség középtávú terveiben (egy biomasszával fűtött CHP erőműbe integrált 1 MW-os ORC technológia), amely valamennyi térségben keletkező szerves hulladékot is felhasználna, így az állattenyésztés során keletkező hígtrágyát, a feldolgozási hulladékokat stb. Ennek mennyisége ugyancsak jelentős adalékként jelentkezik, a vonatkozó mennyiségeket és fajlagos értékeket figyelembe véve (lásd a csatolt 1. sz. táblázatot).

1. sz. táblázat

Biogáz-előállítás alapanyagai és távlati lehetőségei Magyarországon (Bartha I.)

Szerves melléktermék

Összes

mennyiség

Anaerob erjesztésre felhasználható

Az erjesztés során kinyerhető

Biogáz

Energia

103 t

103 t

103 t/év

PJ/év

Szarvasmarha-ürülék

3 193

2 235

592

12,4

Sertésürülék

913

822

218

4,6

Juhürülék

743

297

79

1,7

Baromfi-, nyúlürülék

120

114

30

0,6

Ló ürülék

103

52

14

0,3

Élelmiszeripari melléktermék

125

125

33

0,7

Kommunális szennyvíziszapok szárazanyag-tartalma

800

440

282

4,6

Összesen

5 997

4 085

1 248

24,9

 

Zala megyében (2001): a szarvasmarhaállomány 25 400 db, sertés: 115 000 db, juh: 11 400 db, baromfi: 236 000 db.

2. sz. táblázat

Élőállatok trágyatermelése

(Forrás: MAFF 1991)

Megnevezés

Élősúly

kg

Trágya nedvesség tartalma, %

Trágya mennyiség, literben

Tejelő tehén

450-650

90

57

Hízóbika

200-450

90

27

Koca

90-120

90

4

Szoptató koca, almozással

90-120

90

12

Sertés, száraz takarmányozás

45-75

90

4

Sertés, nedves takarmány, víz 2,5:1

45-75

90

4

Sertés, nedves takarmány, víz 4:1

45-75

94

7

Sertés, savóval tak.

45-75

97

14

Hízó bárány

45

89

2,2

Anyajuh

60-80

89

4

1000 tojótyúk

2000

70

115

1000 tojótyúk, légszáraz trágya

2000

30

49

1000 brojlercsirke, almozással

1000

30

36

1000 pulyka, almozással

5000

30

124

 

*        *        *

Valamennyi javasolt fejlesztés esetében célszerű a kistérség hátrányos helyzetű településeit előnyben részesíteni a helyek kiválasztásakor, hogy ezek esélye növekedjék (lásd a 2/6. sz. ábrát), ill. a területi kiegyenlítődés megtörténjen.


 

2/6. sz. ábra: A kistérség támogatásra kedvezményezett településeinek

- Nemespátró, Belezna, Liszó, Surd, Hosszúvölgy, Homokkomárom, Fűzvölgy, Nagybakónak –

területi megoszlása


3.       GEOTERMIKUS ENERGIA POTENCIÁLIS ADOTTSÁGOK ÉS HASZNOSÍTÁSI

          TERVEK

 

3.1.    Megyei szintű felmérés

 

Magyarország kedvező geotermikus adottságainak egyik jellemzésére szolgálnak a hőmérsékleti izotermák térképei (lásd a 3/1. sz. ábrát), amely Zala megyének jelentős területeire igen kedvező képet prognosztizálnak.

 

Geotermikus energia-forrásadottságai Zala megyének mind a régióban, mind a Dunántúlon a legismertebbek (lásd a 3/2. sz. ábrát), mivel itt indult a szénhidrogén bányászat, s annak folyamatos kutatása, mely még napjainkban (külföldi konzorciumoknak adva) is folyik. Zala megyében az Állami Kincstári Vagyonügynökség mintegy 500 db CH meddő kutat, ill. fúrást tart számon, amelyre külön, több szempontú válogatás és osztályozás történt [  ], elsősorban gyógyfürdő, ill. termálstrandfürdői céllal. Az értékelések szerint a jövőben csakis komplex, többcélú hasznosítással érdemes fürdőkomplexumot életre hívni, melyben a villamos és hőenergia-átalakítás dominál, a fludium felső tartományának hasznosításával, majd a hőfoklépcső egyéb hőenergia hasznosításai. Ezt követhetik a termálstrandi és esetleg a gyógyvízhasznosítások, ill. a biokertészeti, keltetői, halivadék-nevelői stb. technológiák. Ez a mód biztosítja a rentábilis üzemet, azonfelül, hogy a meglévő és üzemelő gyógy- és termálstrandok számát piaci szempontból sem előnyös mérték nélkül emelni. Noha a megye csaknem valamennyi települése kedvező adottságú, mégis csak a javasolt települések kaphatnak pontozást a szintézis során.

 

A jelenleg üzemelő európai hírű 4 gyógyfürdő (Hévíz, Zalakaros, Lenti, Kehidakustyán) mellett (lásd a 3/3. sz. ábrát) sorra felnőtt még 7 db termálstrand (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Lenti, Zalaszentgrót, Gelse, Bázakerettye, Pusztaszentlászló).

 

A három nagy geotermikus energiahasznosító mező közül a középsőt már nem célszerű sokkal terhelni, legfeljebb energetikai bővítésüket megteremteni (pl. az Andráshidai termálfűtőművet), ill. Pölöske-Zalaszentmihály-Pacsa térségét feltárni. A nyugati mezőben (lásd a 3/3. sz. ábrát) ellenben legalább hat bázist lehet még optimális módon kialakítani, ezek: Zalalövő, Szilvágy-Salomvár, Lovászi, Lenti-Bárszentmihályfa, Szentgyörgyvölgy-Csesztreg, Nagylengyel.

 

A dél-keleti mezőben a bajcsai tervezett geotermikus kiserőmű mellett a nagyrécsei, a pati, a liszói és a Belezne-surdi termálenergia-bázisok javasolhatók fűtőerőművi, ill. kertészeti, egyéb mezőgazdasági hasznosításra.


 

3/1. sz. ábra: Hőmérsékleti izotermák Magyarországon a felszíntől számított

2000 m mélységben (12)

 

 

 

3.2.    Kistérségi szintű értékelés

 

A korábbi tanulmányok szerint a megyére kimutatott 174 CH meddő kútnak kistérséget érintő megoszlása (lásd a 3/5. sz. ábrát) és sűrűsödési helyei jelzik a hasznosításra számításba vehető helyeket [  ]. E munka eredményeként Zala megye elfogadta a Nagykanizsa-Bajcsa térségébe javasolt (lásd a 3/6. sz. ábrán) geotermikus kiserőmű létesítési javaslatát (1 – max. 2 MW ORC technol.), amelyre már jelentős projekt-előkészítési munkák (előzetes megvalósíthatósági tanulmány [10]) készültek.

 

A programfázisban célszerű a megyei tervei javaslatokat és a korábbi erőművi komplex hasznosítási javaslatokat is beépíteni.


 

3/5. sz. ábra: A 171 db meddő szénhidrogénkutató fúrás áttekintő helyszínrajza [  ]


 

 

 

 

 

3/2. sz. ábra: Zala megye potenciális geotermikus-forrás adottságainak területi lehatárolási. Javasolt komplex hasznosítási helyei [  ]


3/3. sz. ábra: Zala megye hévizeinek turisztikai és energetikai hasznosításra

kiemelten javasolt térségei [8]

4/1. sz. ábra: Szélerőforrás-eloszlás Magyarországon [W/m2 év] [8]


 

3/6. sz. ábra: A geotermikus energiahasznosítás tágabb területe (M = 1:60000) ez 3,5 km sugarú körterülettel lehatárolva


4.       SZÉLENERGIA ADOTTSÁGOK ÉS LEHETŐSÉGEK

4.1.    Megyei szintű értékelés

Szélenergia potenciál tekintetében Zala megye a Nyugat-Dunántúli Régió legmostohább területe (lásd a 4/1. sz.ábrát), mégis a közelmúlt feltárásai szerint, egy 120 m felszín feletti magasságra végzett modellezés szerint a megye területének mintegy kétharmadán 160 W/m2 szélteljesítmény tételezhető fel (lásd a 4/2. sz. ábrát), egyharmadán pedig eléri a 180 W/m2 értéket, amely mező a megye északi és ÉK-i részén helyezkedik el, sőt a Balaton térségében e mezőt 220 W/m2 értékű foltok is gazdagítják. Ugyanilyen foltok jelentkeznek a megye déli részén, pl. Becsehely és Nagyrécse térségében, Szigetszerű kedvező foltok jelentkeznek még Nagyrada-Kerecseny és Lendvadedes-Kerkateskánd térségében is. Energetikai hasznosításra leginkább a 220 W/m2 értékű foltok javasolhatók (ahol már 70 m magasságban a szélsebesség eléri az 5,0 m/sec-t). Azonban a legkedvezőbb helyek egybeesnek a Nemzeti Park és védett területek helyeivel (a Kerka mentén is), így közülük legfeljebb É-on Zalaszentgrót-dél, ill. a Sénye térsége, délen Becsehely preferálhatók. Ezen felül a megye északi féltekén egy jelentős sáv esik a 180 W/m2 szélteljesítményű zónába (mintegy 79 db település, amelynek pontértéke kétszerese (10) a megye fennmaradó nagyobb hányadának (122 település) (5)). Ezen felül marad még mintegy 44 település, amelyik abszolút szélárnyékban helyezkedik el, vagy nagyon alacsony (100 W/m2 alatti) teljesítményt lehet csak elvárni.

 

4.2.   Kistérségi szint

A Nagykanizsa-kelet–Nagyrécse szűkebb térségében kimutatott kedvező adottságú területet célszerű a későbbiekben kihasználni egy referenciaértékű kiserőmű telepítésére, annál is inkább, mivel itt a villamos főelosztóhálózati (120 kV-os) adottságok, hálózati csatlakozási lehetőségek is igen kedvezőek (lásd az 5/1. sz. ábrát).

4/2. sz. ábra: Zala megye és benne a Nagykanizsai Kistérség területér becsült

szélsebesség-erő eloszlások preferált „szigetei” [  ]


 

5/1. sz. ábra: Zala megye villamos energia és közúti – zónákba tömöríthető –

nagyrendszerei [3]

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MELLÉKLETEK


1. sz. melléklet

 

Település

Terület [km2]

Népesség [fő]

1. Nagykanizsa

148,40

52 361

2. Alsórajk

8,45

421

3. Balatonmagyaród

31,53

532

4. Belezna

30,93

873

5. Bocska

7,38

368

6. Börzönce

5,60

68

7. Csapi

10,11

185

8. Eszteregnye

20,09

745

9. Felsőrajk

20,55

786

10. Fityeház

6,50

729

11. Fűzvölgy

3,14

145

12. Galambok

25,91

1 297

13. Garabonc

18,56

799

14. Gelse

22,45

1 185

15. Gelsesziget

4,98

277

16. Hahót

39,01

1 260

17. Homokkomárom

16,70

237

18. Hosszúvölgy

3,60

166

19. Kacorlak

7,60

230

20. Kerecseny

12,83

273

21. Kilimán

5,72

284

22. Kisrécse

3,42

176

23. Liszó

25,91

447

24. Magyarszentmiklós

4,19

291

25. Magyarszerdahely

16,22

561

26. Miháld

21,64

928

27. Murakeresztúr

11,71

2 006

28. Nagybakónak

17,94

501

29. Nagyrada

12,85

567

30. Nagyrécse

26,99

1 080

31. Nemespátró

12,25

358

32. Orosztony

18,45

460

33. Pat

8,33

261

34. Pölöskefő

12,32

471

35. Pötréte

14,12

317

36. Sand

7,48

469

37. Sormás

16,37

940

38. Surd

21,94

690

39. Szepetnek

30,39

1 804

40. Újudvar

16,31

1 010

41. Zalakaros

17,17

1 519

42. Zalakomár

54,88

3 162

43. Zalamerenye

13,99

214

44. Zalasárszeg

3,04

98

45. Zalaszabar

16,95

626

46. Zalaszentbalázs

20,99

916

47. Zalaszentjakab

7,01

387

48. Zalaújlak

9,64

136


2. sz. melléklet

 

Tájékoztató összeállítás a biomassza potenciál méretezésekhez

 

 

 

 

Mo terület 103 ha

Mo

főtermék

103 t

Mo termés fajl.

t/ha

Mellék-termék a főtermék-hez viszonyítva

Mo. mellék-termék

103 t

fajl. mellék-termék

t/ha

almozás-ra 30% + 10% ipari -40% 60% eltüz.

fűtőérték

GJ/t (MJ/kg)

1

kukorica

1053

5989

5,61

1,8

10780

10,24

6,14

szár 10,5-12,5

2

napraforgó

473

868

1,82

2,0

1736

3,67

2,2

csutka 12,5-14,6

3

búza (őszi)

1193

3910

3,28

0,8

3128

2,62

1,57

szár 8,0-10,0

4

árpa (tavaszi)

171

474

2,77

0,8

379

2,22

1,33

 

5

árpa (őszi)

154

447

2,90

1,1

492

3,19

1,91

 

6

tritilak

108

244

2,26

1,2

293

2,71

1,63

 

7

rozs

59

98

1,65

1,8

176

2,99

1,73

 

8

zab

48

112

2,34

1,3

146

3,03

1,82

 

9

kalászosok 3+4+5+6+7+8

1733

5285

3,05

 

4614

2,66

1,60

 

10

repce

94

138

1,47

1,4

193

2,06

1,23

35,8

11

szőlő

131

 

 

 

 

1,5

 

nyesed. 10,5-12,5

12

gyümölcsös

94

 

 

 

 

2,5

 

nyesed. 10,5-11

13

erdei apríték

 

 

 

 

 

 

 

10,0-14,5

14

faip. hulladék

 

 

 

 

 

 

 

13,0-16,0

15

fa

 

 

 

 

 

 

 

18,5

16

kéreg

 

 

 

 

 

 

 

16,2

17

miszantus

 

 

 

 

 

 

 

17,4

 

 


4. sz. melléklet

 

1. sz. táblázat

  

  

  

    

 




* a fafeldolgozás során a Zala megyei felhasználható összes faipari biomassza potenciál 208 TJ/év (elsődleges, ill. továbbfeldolgozója ipari hulladékokból)

** egy országos 300 ezer hektáros bioenergiaültetvény program keretében Zala megyére 7823 ha vetetlen terület hasznosítását javasolják, amelyből az évente kitermelhető apríték mennyisége (száraz) 137 600 t, amelynek energiatartalma: 2,399 PJ