ÉPÍTÉSI
ÉS KERESKEDELMI amerikai–magyar Kft.
1126
BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY
Tel:
355-4614 • Fax: 212-9626
I. rész
NAGYKANIZSA TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS
KOMPLEX TERÜLETFEJLESZTÉSI PROJEKT-CSOMAG MEGVALÓSÍTÁSA
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSI
TERVE
előzetes megvalósíthatósági tanulmánya
Budapest, 2005. április
ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI
amerikai–magyar Kft.
1126 BUDAPEST, Istenhegyi út
9/d. HUNGARY
Tel: 355-4614 • Fax: 212-9626
I. rész
NAGYKANIZSA TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS
KOMPLEX TERÜLETFEJLESZTÉSI PROJEKT-CSOMAG MEGVALÓSÍTÁSA
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSI
TERVE
előzetes megvalósíthatósági tanulmánya
Megbízó: a Remark 2001 Kft. Bozzay Balázs ügyv.ig.
Tervező: PYLON Építési és Kereskedelmi amerikai–magyar Kft.
Dr. Unk Jánosné ügyv. ig., témafelelős
Budapest, 2005. április
1. sz. ábra: ZALA MEGYE 6 STATISZTIKAI KISTÉRSÉGÉNEK ÉS A
SZOMSZÉDOS MEGYÉK KISTÉRSÉGEINEK TERÜLETI LEHATÁROLÁSA [2]
TARTALOMJEGYZÉK
Oldal
0. Előzmények 5
0.1. Kiindulási adottság 5
I. HELYZETFELMÉRÉS 7
1. NAPENERGIA AKTÍV FOTOVILLAMOS ÉS HŐENERGIA
HASZNOSÍTÁSA 7
1.1. Napenergia
átalakítás fotovillamos energiára 7
1.2. Potenciális
adottságok 9
1.3. A
Nap sugárzásából lokálisan termelhető villamos energia 9
1.4. Hasznosítási
javaslat a legegyszerűbb technológiával 11
1.5. Napenergia
aktív hőhasznosítás módja napkollektorral 11
1.6. Hasznosítási
javaslat 11
2. BIOMASSZA POTENCIÁLIS ADOTTSÁGAI ÉS
LEGEGYSZERŰBB HASZNOSÍTÁSAI 12
2.1. Megyei
szintű elemzés, értékelés 12
2.2. Kistérségi
szintű értékelés 15
2.3. Biomassza
növénytermesztési, erdőgazdasági hulladékból 15
2.4. Erdő-
és vadgazdálkodási helyzetkép és fejl. javaslatok 20
2.5. Biomassza
gyümölcstermesztési hulladékokból 21
2.6. Állattenyésztésből
származó hulladékok 23
3. GEOTERMIKUS ENERGIA POTENCIÁLIS ADOTTSÁGOK
ÉS HASZNOSÍTÁSI TERVEK 26
3.1. Megyei
szintű felmérés 26
3.2. Kistérségi
szintű értékelés 27
4. SZÉLENERGIA ADOTTSÁGOK ÉS LEHETŐSÉGEK 32
4.1. Megyei
szintű értékelés 32
4.2. Kistérségi
szint 32
Mellékletek
2. sz. ábra: ZALA MEGYE VALÓS, FUNKCIONÁLIS KISTÉRSÉGEINEK
(1–24. számú) TERÜLETI MEGOSZLÁSA [2]
NAGYKANIZSA TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS
KOMPLEX TERÜLETFEJLESZTÉSI PROJEKT-CSOMAG MEGVALÓSÍTÁSA MEGÚJULÓ
ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSI TERVE
0. ELŐZMÉNYEK
0.1. Kiindulási adottságok
A 244/2003. (XII. 18.) sz. Kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően, a korábbi tervezési-statisztikai körzet területére – amely megfelel az EU NUTS 3 szintnek – megalakult a Nagykanizsa Többcélú Kistérségi Társulás, melynek területén hét funkcionális kistérség osztozott az elmúlt bő egy évtizedben, sok esetben átlapoltan lefedve egymás területét (lásd az 1. sz. ábrát és 2. sz. ábrán a 13., 9., 12., 14., 17., 21.,11. sz. kistérségek helyét).
A Zala megyében az elmúlt 15 év alatt példamutató önszerveződéssel létrejött, ma ún. „funkcionális kistérségeknek” nevezett társulások közül a legkorábban alakultak közé tartozik a hat közül három, így: a Muramenti Nemzetiségi (1993)-, a Kis-Balaton Térségi (1993), a Közép-Zalai (1994) Kistérségi Társulások, majd rövidesen követte azokat a Nagykanizsa és Környező Települések (1996), a Principális-menti (1996), a Zalakaros Környéki (1996) és a Közép-Zalaapáti-Háti KT Társulás (1996) (lásd az 1. sz. mellékleti településlistákat). Mindegyikük évtizedes tapasztalatot gyűjtött az egyre összetettebb feladatok feltárása – együttes megoldása és végrehajtása – során, ezért vélhetően kellő gyakorlattal hangolják össze közös területfejlesztési céljaikat, súlyozzák a támogatható fejlesztések közül azokat, amelyekben a 48 tagtelepülés közvetve vagy közvetlenül, de csaknem egyformán érdekelt, vagy időbeli eltolt ütemezéssel valamennyi egykori kistérség érdekeltté tehető, vagy arányosan hasonló esélyt kaphat életkörülményeinek fokozatos javítására.
Nagykanizsai Kistérség települései:
1. Nagykanizsa
2. Alsórajk
3. Balatonmagyaród
4. Belezna
5. Bocska
6. Börzönce
7. Csapi
8. Eszteregnye
9. Felsőrajk
10. Fityeház
11. Fűzvölgy
12. Galambok
13. Garabonc
14. Gelse
15. Gelsesziget
16. Hahót
17. Homokkomárom
18. Hosszúvölgy
19. Kacorlak
20. Kerecseny
21. Kilimán
22. Kisrécse
23. Liszó
24.
Magyarszentmiklós
25. Magyarszerdahely
26. Miháld
27. Murakeresztúr
28. Nagybakónak
29. Nagyrada
30. Nagyrécse
31. Nemespátró
32. Orosztony
33. Pat
34. Pölöskefő
35. Pötréte
36. Sand
37. Sormás
38. Surd
39. Szepetnek
40. Újudvar
41. Zalakaros
42. Zalakomár
43. Zalamerenye
44. Zalasárszeg
45. Zalaszabar
46. Zalaszentbalázs
47. Zalaszentjakab
48. Zalaújlak
A hét kistérségi társulás együttműködése nagy múltra tekint vissza, mert az érintett funkcionális kistérségi társulások felismerték az együttműködésben rejlő lehetőségeket. A sok sikeres közös projekt lebonyolítása és a közös rendezvények, kiadványok összekovácsolták az egységes mikrorégióként megjelenő településeket. A korábbi közös tevékenységek azonban nem terjedtek ki egy, a teljes 54 településre egyaránt kiterjedő, egységes területfejlesztési koncepció és fejlesztési program kidolgozására. A statisztikai térség társulásai a ’90-es évek közepén külön-külön készítettek saját területfejlesztési koncepciót, amelyek azonban felülvizsgálatra, aktualizálásra szorulnak a területfejlesztés új irányvonalainak, az Európai Uniós elvárásoknak és az új területi lehatárolásnak megfelelően.
A kistérség minden települését érintő területfejlesztési koncepció és program a hét kistérségi társulás korábbi programdokumentumaival összhangban és azok felhasználásával készül. Az elkészülő területfejlesztési terv az érvényben lévő jogszabályok és az MTRFH MEH – Miniszterelnöki Hivatal Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatala irányelvei alapján épül fel. A koncepcióban olyan fejlesztésekre vonatkozó hosszabb távú javaslatok készülnek, melyek jól ütemezhető stratégiai programba építhetők be. Következő fázisban a projekteket megvalósító intézkedések kialakítása történik, melyek alapján a 48 település sikeres együttműködése létrehozható és fenntartható. Ide tartozik a térségi, összehangolható, megújuló energiaforrás-hasznosítási terv is, melynek nem csupán térségei energiagazdálkodási és környezetbarát energiaellátási előnye jelentős, hanem hozzájárul a tisztább környezeti, feltételek az életkörülmények javításához, segít a helybenfoglalkoztatási gondok csökkentésében, az import adta kiszolgáltatottság csökkentésében és a gazdaságos energiaellátással a versenyképes gazdálkodás (iparban, mező- és erdőgazdaságban) megteremtésében.
I. HELYZETÉRTÉKELÉS
Energiahordozók potenciális adottságai a kistérségben
1. NAPENERGIA AKTÍV FOTOVILLAMOS ENERGIA ÉS
HŐENERGIA
HASZNOSÍTÁSA
1.1. Napenergia átalakítás fotovillamos energiára
A napenergia közvetlen sugárzásából nyerhető a legnagyobb energiavolumen, még akkor is, ha ennek hasznosítása elenyésző Magyarországon és a megyében. Zala megye adottságai országos szinten „jó” besorolást élveznek. Ez azt jelenti, hogy a 257 településből 244 településben a napsütéses órák száma évente 1950–2000 óra közötti, ennél nagyobb csak a Balaton-parti 5 településben mérhető (2000 óra feletti) (lásd az 1/1. és 1/2. sz. ábrákat). A kistérség teljes területe is ebbe a kedvező zónába esik. Ez a csaknem homogén kedvező adottság arra serkentheti valamennyi település innovatív erőit, hogy éljenek a napenergia hő- és villamosenergia átalakítási-hasznosítási technológiai lehetőségekkel. Nagyságrendjét tekintve ez a potenciális energiakészlet nem kevés, ami a következőekben bizonyítható.
1/1. sz. ábra: Magyarországon a napos órák száma, területi eloszlásban
[5]
1/2. sz. ábra: A napsütéses órák száma, területi megoszlása
Zala megye kistérségeiben [3]
1.2. Potenciális adottságok
Magyarország
területén az 1965-ig
rendelkezésre álló mérési eredmények kiértékelése alapján megállapítható, hogy
a vízszintes felületen mért globál
sugárzás napi átlagértéke
3,2–4 kWh/m2 között volt, ami éves viszonylatban 1168–1460 kWh/m2 értéknek felel meg.
Az újabb – és valószínűsíthetően pontosabb, de rövidebb időszakot felölelő –
1958–1972 közötti – rendelkezésre álló mérési eredmények kiértékelése alapján
pedig az állapítható meg, hogy Magyarország területén a vízszintes felületen
mért globál sugárzás napi átlagértéke 3,15–3,65
kWh/m2 között van, ami éves
viszonylatban 1150–1332 kWh/m2 értéknek felel meg. A kistérségre
a Keszthelyen mért adatokkal célszerű számolni, ahol a napi átlag elérte a 3,5
kWh/m2 értéket, az éves átlag pedig megegyezik az országos
átlagértékkel, ezért az energetikai
becsléseknél egy 1250 kWh/m2 –es átlagértékkel célszerű számolni.
A nagyságrendek érzékeltetéséhez érdemes tudomásul venni, hogy Magyarország 93 ezer km2 területére az évente a Napból beérkező energia ezzel az átlagértékkel számolva ez az energia eléri a 1,16 x 1014 kWh-t, amely volumen Magyarország 4x1010 kWh éves villamos energia fogyasztásának 2900 szorosa.
A kistérség 890 km2 területére az előzőek értelmében évente elméletileg 1115 TWh/év globál sugárzási energia fogható be, amely területnek, a gyakorlatban csak töredékével szabad számolni.
1.3. A Nap sugárzásából lokálisan termelhető
villamos energia
(Fotovillamos-elemes technológiával)
A helyszínre vonatkozó meteorológiai adatokból a korszerű technológiákkal készülő – fotovillamos – napelem modulokat tartalmazó napenergiás berendezések lokális energiahozama kiszámolható. [ ]
„A Nap energiájából n nap alatt lokálisan termelhető En villamos energiát a Pn névleges teljesítményből és a helyszínre vonatkozó Efn fajlagos napenergia adatokból az alábbi módon jól közelíthetjük.
ahol ηn a névleges teljesítményhez tartozó hatásfok, Fn a napelem modul felület, és In a névleges teljesítményhez tartozó sugárzási teljesítmény (1000 W/m2). Déli irányú tájolású 30 és 65 fokos dőlésszögű felületekre jó közelítéssel átszámolhatók az év különböző hónapjaira a sugárzási energia fajlagos átlag értékei az alábbi táblázatban szereplő szorzószámok segítségével a vízszintes felületre megadott fajlagos sugárzási energia értékekből.”
Szorzószámok a vízszintes síkra megadott fajlagos sugárzási
energiaértékekben
Dőlés-szög |
jan. |
febr. |
márc. |
ápr. |
máj. |
jún. |
júl. |
aug. |
szept. |
okt. |
nov. |
dec. |
Éves átlag |
30 foknál |
1,75 |
1,57 |
1,35 |
1,16 |
1,05 |
1,00 |
1,03 |
1,12 |
1,28 |
1,51 |
1,71 |
1,83 |
1,21 |
65 foknál |
2,14 |
1,77 |
1,34 |
1,02 |
0,84 |
0,77 |
0,80 |
0,95 |
1,22 |
1,65 |
2,06 |
2,32 |
1,11 |
Magyarországi átlagértékekkel számolva 1 kWp beépített teljesítményű napelemes berendezés napi átlagos energia hozamát déli irányú, különböző dőlésszögben rögzített telepítés esetén a csatolt 1/3. és 1/4. sz. ábrák mutatják.
1/3. ábra: 1 kWp napelem napi átlag energia
termelése 1/4. ábra: 1 kWp napelem napi
átlag energia termelése
különböző hónapokban Mo-n (dőlésszög 30o). különböző hónapokban Mo-n
(dőlésszög 65o).
Éves átlag energiatermelés 1500 kWh
[ ] Éves
átlag energiatermelés 1390 kWh [ ]
Az 1/3. és 1/4. ábrák összevetéséből jól látható, hogy különbözi dőlésszögű telepítéssel a téli és nyári időszak eltérő sugárzási viszonyaiból adódó energiahozam átlaga – igaz, hogy az éves energiatermelés rovására, de – csaknem azonossá közelíthető, ill. elérhető. Ez különösen autonóm áramellátási feladatok megoldásánál jelenthet előnyt.
1/5. ábra: Magyar napenergiás oktatási berendezések
1/6. ábra. Tetőre szerelt napelem modulok 1 kWp
teljesítménnyel
1.4. Hasznosítási javaslat, a legegyszerűbb
technológiával
A javasolt projektek
főbb jellemzői, adatai
Napelemes autonóm áramforrás
Beépített névleges napelem teljesítmény: 1 kWp
Napelem felület: 8 m2 (1/6. sz. ábrán)
Napelemek rögzítése: tetőre szerelhető szerelvényekkel
Beépített akkumulátor kapacitás: 20 kWh (100 órás kisütésre vonatkozólag)
Kimenő feszültség: 12/24/48 VDC és 240VAC,50 Hz
Kimenő teljesítmény: 400 W
Napi átlagban állandó terhelés mellett kivehető éves energiamennyiség: 800 kWh
(déli tájolást és 65 fokos napelem dőlésszöget és magyarországi átlag adatokat figyelembe véve)
Beruházási költség: 2.000.000,- Ft (2004 évi ár)
Karbantartási költség 30 év alatt: 1.000.000,- Ft
Villamos energia költsége: 125 Ft/kWh
(30 éves energiatermelést és amortizálódást figyelembe véve.)
1.5. Napenergia
aktív hőhasznosítás-módja napkollektorral [5]
A nap hőenergiájának közvetlen hasznosítása nem igényel különösebb indokolást, lényege, hogy az így nyert energia közvetlenül felhasználható fűtésre, HMV előállításra minden további átalakítás nélkül.
A közvetlen hőhasznosítás technológiája a hagyományos épületgépészeti berendezésektől csak a megfelelő minőségű napkollektor alkalmazásában különbözik.
A napsugárzás földfelszínen befogható nagyságát az előző fejezet már bemutatta. A napenergia-hasznosítás, azaz az energiahozam függ a berendezések hatásfokától. A nyári hónapokban a napkollektorok átlagos hatásfoka 50% körül van, jó napsugárzásos időszakokban elérheti a 75-80%-ot is. A nyerhető energiát még sok más tényező is befolyásolja, például az, hogy mennyi hely áll rendelkezésre a napkollektorok árnyékmentes elhelyezésére, milyen dőlésszögre és tájolásra van lehetőség a napkollektorok telepítésére, mekkora tárolót és hol lehet elhelyezni, milyen a fogyasztás időbeli lefutása, stb. Minél közelebb van pl. a napkollektor síkja az érkező napsugárzás irányára merőleges síkhoz, annál jobb lesz a hasznosítás mértéke.
1.6. Hasznosítási javaslat
Családi házak,
lakóparkok, többlakásos házak napkollektoros egyedi használati melegvíz
ellátása egész éves üzemű berendezésekkel
Egy átlagos családi ház melegvíz fogyasztásához 4–6 m2 szelektív bevonatú, üvegezett síkkollektorral megvalósított napenergia-hasznosító berendezésre van szükség. A 150 napos nyári szezonban a naponta szükséges melegvíz igény több mint 85 %-a kiváltható a szolár berendezéssel, egész évben ez az arány 60-70%, így naponta átlagosan 300 liter melegvíz állítható elő.
A többlakásos épületek esetében rendszerint a – zavartalan napsütés által besugárzott – rendelkezésre álló szabad tetőfelület jelenti az alkalmazási korlátot, tapasztalatok szerint a max. 3-4 szintes épületek tetőfelülete elegendő az épületben lévő lakások napenergiából való melegvíz ellátásának optimális kiszolgálására.
A szelektív bevonatú hőelnyelővel ellátott síkkollektorok az
épület déli tájolású tetőfelületére vagy talajra telepítve tartószerkezetre
kerülnek. A napkollektorok és az épületben elhelyezett szolár tároló között a
zárt szolár körben fagyálló hőhordozó folyadék áramlik, amely a
napkollektorokban felmelegszik és a nyert hőt a szolár tárolóba épített
hőcserélő felületen keresztül adja át a használati víznek. A kollektorok és a
tárolóban lévő hőcserélő között a folyadék keringetését szivattyú biztosítja.
Költség és energia hozam:
Egy átlagos családi ház használati melegvíz ellátására alkalmas egységnyi napenergia-hasznosító berendezés beruházási költsége jelenlegi (2004) árakon kb. 500 000 Ft + ÁFA, energia hozama kb. 10 GJ/év (átlagosan 6 m2 kollektor felülettel számolva).
2. BIOMASSZA POTENCIÁLIS ADOTTSÁGAI ÉS
LEGEGYSZERŰBB
HASZNOSÍTÁSAI
A biomassza alatt, azaz a napenergiának a különböző növényi, állati és egyéb szerves anyagok átalakítása során nyert termékeit és hulladékait, ill. másod-, harmadlagos stb. átalakításával nyert, nemes energiáit: biogáz, biodízel, bioethanol, hő- és villamosenergia stb. kell érteni. Ennek alapadottságai: a napsugárzás, a kedvező klíma és a különböző talajadottságok, termesztési, tenyésztési lehetőségek stb. szerint lehet a területeket megkülönböztetni. Ebből a szempontból a megye és benne a kistérség jellegzetes térségei legalább 5 kategóriába sorolhatók, részben a talajok termőképessége (AK/ha-ban mérve) részben az erdősültsége, részben az elterjedt termesztési módok stb. szerint, általánosságban, de településre is meghatározható pontossággal. Ehhez járul további finomításként az a területi korlátozás, amelyet a Nemzeti Parkok, természetvédelmi területek és a Natura 2000 EU behatárolásai jelentenek (lásd a 2/1. sz. ábrát). Bármennyire is előnyös lenne kistérségi lehatárolás szerint is bontani ezeket az osztályozott területeket, a földrajzi és erdősültségi adottságok ezt megnehezítik.
2.1. Megyei szintű elemzés, értékelés
A vázolt szempontok alapján, mégis kísérlet történt, mind az adottságok, mind az ismert energiahasznosítási technológiák közötti preferencia alapján, a hasznosító főbb művek megvalósítási és telepítési javaslatára a következők szerint:
Általánosságban megállapítható, hogy Zala megye valamennyi települése a biomassza energetikai hasznosítása szempontjából még ott is kedvező adottságú (ezért minden település 5 alapérték-pontot kaphat), ahol a talaj termőképessége a szántóföldi növénytermesztés szempontjából kedvezőtlen, mivel ezeken a helyeken lehet tovább növelni az erdőterületeket hagyományos fatelepítéssel. Az abból származó dendromassza hasznosítása fűtőerőművekben, fűtőművekben, gazdaságokban, üzemekben stb. történhet. Másrészről ide célszerű az energiaültetvényezést meghonosítani, ill. növelni, amennyire ezt a természetvédelmi korlátozások megengedik. Ebbe az első osztályba sorolhatók a 0–12 AK/ha-os területek és az erdők. Jellegzetesen a Lenti kistérség teljes területe és a Letenyei kistérség fele; a nyugati része.
A következő osztályba sorolható a megye területnek közel egyharmada, ahol a talajadottságok 7–16 AK/ha érték között változva, alkalmasak intenzív növénytermesztésre, gyümölcstermesztésre, biokertészkedésre stb., ott, ahol az erdők kialakult területei ezt nem akadályozzák. Legjellemzőbb: a Zalaegerszegi kistérség csaknem teljes területe és a Letenyei kistérség K-i része. Ezeken a helyeken valóban célszerű áttérni az alkalmas és javasolt szerkezetváltásra, ill. még itt is az erdőterületek növelésére. Főleg a Zalaegerszegi kistérségben célszerű a biomassza növényi eredetű hulladékainak energetikai hasznosításán felül bevonni az állattenyésztési, húsipari és a kommunális hulladékokat biogáztermelő-bioerőművi hasznosító rendszerek létesítésével.
A megye viszonylag jó talajadottságú kistérsége: a Nagykanizsai kistérség, amely még átnyúlik a Keszthely-Hévízi és a Zalaszentgróti kistérségbe is. Értékük 8–23 AK/ha között változik, ahol ezután is ajánlott a szántóföldi növénytermesztés, ill. amennyivel ez meghaladná az „engedélyezett” területméretet, úgy a vetésforgóba célszerű mindazon növények támogatott termesztése, amely ipari növénye, alapanyaga a bioethanol, biodízel és alkohol előállításnak. Az olajosok termesztésének itt megtalálhatók nemcsak hagyományai, hanem a kistérség új komplex rendszeré szerveződés szándékai is. A bioüzemanyag és szerves takarmány-előállítás mellett, a biogáz átalakítását és egyéb hulladék hasznosítását fűtőerőművi célra ugyancsak lehetővé tenné a jelölt térség biomassza potenciálja a felmérések szerint.
A megye legjobb biomassza adottságai (jó talajok + gazdag erdősültség) a K-i részén, a Zalaszentgróti kistérség, a Keszthely-Hévízi kistérség területére esnek és kis mértékben a Nagykanizsai kistérség legkeletibb részére. Intenzív hasznosításukat azonban az ugyanide eső Nemzeti Parkok, védett területi szabályozások nehezítik. Ennek az É–D-i széles zónának egy jelentős része védett erdőterület, ahonnan viszont annyi erdőgazdasági hulladék nyerhető és hasznosítható, amelyre egy Keszthely városi fűtőerőművi kapacitás is létrehozható, ill. ellátható.
A vázolt, javasolt biomassza hasznosításoknak mintegy hét jellegzetes fejlesztési pólusai is kirajzolódnak az ismert megyei programok és projektek alapján, ezek: Nagykanizsa (2-féle bázisközpontra), Nagypáli, Lenti térsége, Zalaszentgrót-Zalabér és Zalaszántó-Karmacs térsége (lásd a 2/1. sz. ábrát).
2/1. sz. ábra: Zala megye és benne a Nagykanizsa Többcélú Térségi
Társulás területén
a biomassza hasznosításra preferált területek [4]
2.2. Kistérségi
szintű elemzés és értékelés
A biomassza potenciál jelenlegi
adottságai és távlati lehetőségei a mezőgazdaság
(növénytermesztés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás) helyzetéhez és szerkezeti átalakításhoz köthetők és mérhetők. E tevékenységekből származó hulladékok
alkotják jelenleg a hasznosítható biomassza energia potenciált. Nagyságrenddel növelhetők ellenben ezek az egyébként
nem kevés volumenek, ha a mezőgazdaságban megnövelik az „energianövények” termesztését (biodízel, bioethanol, bioalkohol
motorhajtó üzemanyag-gyártási céllal), az állattenyésztésből és kommunális
hulladékokból származó biogáz
alapanyagok újrahasznosítását és az erdőgazdaság- és energiaültetvényezés
növeléséből származó biomassza mennyiségeket.
A jelenlegi
kistérségi elemzés is a talajadottságok,
a termőterületek feltárásával kezdhető.
2.3. Biomassza
növénytermesztési-, erdőgazdasági hulladékból
A kistérség
területének jelentős hányadát a 17 AK (aranykorona)/ha érték feletti területek
teszik ki (lásd a 2/2. sz. ábrát), amelyen a szántóterületek aránya azonban még
mindig nagy az OECD ruralitás szerinti kategorizálás szerint, amelynek
behatárolásai a következők:
·
a szántónak
javasolt területek aránya: 5,1–10%,
·
a
gyeptelepítésre javasolt területek aránya: 10,0–15%,
·
az erdőtelepítésre
javasolt területek aránya: 10,0–20%.
A részletes elemzés
azt is kimutatta, hogy még mindig jelentős a szántóföldi növénytermesztés a
rossz minőségű területeken (lásd a 2/3/a. jelű ábrát), ugyanakkor helyesen, a
rét-legelőgazdálkodást a teljes területen, a 10 AK/ha alatti területeken végzik
(a 2/3/b. ábra). A gyümölcsösök és a szőlőtermesztés területei (a 2/3/c. és /d.
jelű ábrán) a térség központi területein a legjobb minőségű földekre
koncentrálódtak.
A teljes terület:
89.264 ha
A termőterületek
művelési ágak szerinti megoszlása jelenleg:
·
szántó 30–31% (lásd a 2/3/a.
ábrát), ami megfelel 26 779
ha-nak
·
rét, legelő 15–16% (lásd a 2/3/b. ábrát),
ami megfelel 13 390
ha-nak
·
erdő 38% (lásd a 2/4.
ábrát), ami megfelel 33 920
ha-nak
·
kert, gyüm. 2–3% (lásd 2/3/c. ábrát), ami
megfelel 2 678
ha-nak
·
szőlő 2–3% (lásd a 2/3/d.
ábrát), ami megfelel 2 678
ha-nak
·
vetetlen
termőter. 3%, (ami megfelel 2383
ha-nak)
·
művelésből
kivett területek aránya mintegy 11% 9 819
ha
89
264 ha
A szántóföldi gazdálkodás a hagyományosan
termelt növényeken – mint kukorica, őszibúza, tavaszi árpa, napraforgó stb. –
túl még nem állt rá az ipari növények részarányának növelésére (pl. repce,
energiaültetvény stb.), noha ezek jövedelemtermelő képessége jóval kedvezőbb
már – jelenleg is. A szántóföldi növénytermesztés akkor tarthatja meg nagyobb
arányát, ha nem a gabonacélú termesztésre, hanem energiahasznosító növények
(kukorica, napraforgó, repce stb.) vetésterületeinek növelésére törekszik a
vetésforgó keretében. Amennyiben a korábbi biodízel program megvalósításában
gondolkodik a kistérség, úgy célszerű a repcetermő területeket a mai megyei
szinten mintegy 4–5000 ha-ról 9500–10000 ha-a megnövelni, a szántóföldi
növénytermesztésen belüli szerkezet átalakítással, részben a bevetetlen
termőterületek bevonásával ahhoz, hogy az ide adaptálható biodízel üzemben
évente mintegy 0,358 PJ
energiatermelés létrejöhessen.
2/2. sz. ábra: A kistérség 17 AK alatti szántóterületeinek és a
borvidéknek területi megoszlása
2/3. sz. ábra: A kistérség szántó-, legelő-, gyümölcsös és
szőlőterületeinek jelenlegi
aranykorona értéke és területi megoszlása [7]
A gyepgazdálkodás kihasználtsága
az állattenyésztés túlzott lecsökkenése miatt ugyancsak lecsökkent, a fű összetétele és kultúrállapota leromlott, emiatt a
hozama csak a gondozott területeken megfelelő. Fenntartása mind a völgyfenéki területeken, mind az eróziónak kitett
meredek lejtők hasznosítása szempontjából fontos marad, területi arányának
növelése környezetvédelmi és táji
értéknövelő hatása miatt is javasolható.
A „Nagykanizsa és a Környező Települések Területfejlesztési Társulása” funkcionális kistérség korábban, 2000 évben már elkészítette középtávú komplex stratégiai fejlesztési programját [7] a kistérségen túl, egy nagyobb régióra végzett elemzéssel megalapozva, mely a korszerű termékszerkezeti átalakítást célozta s arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a programot nagyobb területre célszerű készíteni, például a szomszédos kistérségekkel közösen pályázni és megvalósítani, mint ahogyan a vidékfejlesztési-struktúraváltási, jelenleg folyó programok is ezt preferálják, hogy a jellegzetességük szerint kategorizált területeket (lásd a 2/4. sz. ábrát) a rendeltetésüknek megfelelően lehessen hasznosítani. A kistérség területének nagyobb hányada külterjes, extenzív művelésre javasolt agrárterület. Belterjes – intenzív – művelést csak 10 település térségében javasol az országos ajánlás, így: Felsőrajk, Alsórajk, Újudvar, Fűzvölgy, Hosszúvölgy, Nagykanizsa, Kisrécse, Nagyrécse, Zalakaros és Murakeresztúr településekben, ahol a föld minősége és értéke valamivel jobb a Zalai-dombvidékekénél.
A térség felerészben mezőgazdasági jellegű, ahol fejlődésében meghatározó szerepet játszik az agrárágazat jövője. A viszonylag sokféle, agrár-jellegű tevékenység közül kitörési pontként a következőket javasolta a program [7]:
· a szőlő-, alma- és általában a honos gyümölcstermesztés,
· az ipari növények részarányának növelése, és a jelenleg termesztett növények körének bővítése,
· a szarvasmarhatartás, EU konform juh-, kecsketenyésztés és ezek fejlesztésével járó takarmánytermesztés,
· valamint a hatékonyabb erdőgazdálkodás,
· speciális növény-zöldség, dísznövény stb. termesztés.
Alapvető cél az ágazat jövedelemtermelő képességének javítása, hogy képessé váljon a térség népessége jelenleginél nagyobb mértékű eltartására, ezáltal a munkanélküliség csökkentésére.
A fejlesztéseket megelőzően nélkülözhetetlen a földtulajdonság, a birtokviszonyok és az optimális földhasználat rendezése.
A falugazdász-hálózat kiterjesztésével számolt a program keretében a kistérség, agrár-ágazati támogatásokkal alátámasztva.
Létre kívánták hozni az ún. Szakszövetkezeti Rendszert (termeltető-értékesítői feladatokkal) a biztonságos termelés érdekében. Szervezetfejlesztés címén erre ugyancsak (pályázati) támogatást igényelték. Jelenleg az FVM keretében kezdeményezett és létrehozott HANGYA Szövetkezet végzi ezt az integráló feladatot, amit célszerű ide is kiterjeszteni.
Új profilokat, ill. a meglevőek bővítését tervezik ma is a kistérség, ezek:
· vetőmagtermesztés bőv. támog. előirányzat:
· biokertészet (főleg zártkertekben)
· gyógynövénytermesztés és gyűjtés
· zöldségtermesztés (fóliasátras hajtatás bőv. megújuló energiákkal)
· termálenergia hasznosítású hajtatás
· tárolóbázisok, hűtők-szárítók bővítése, újak létesítése
· takarmánytárolás, terményfeldolg. operatív pr., Nagykanizsán
· gabonafelvásárlás támogatása (AGROMURA, „Összefogás”
· agromarketing centrum és hálózat Homokkomáromban
· rét-legelő hasznosítás bővítés: Fityeháza, Liszón stb.
2/4. sz. ábra: Nagykanizsa és a Környéki Településeinek TFT Kistérség
mezőgazdasági
területeinek kategorizálása, korszerű termékszerkezet-átalakítási
programjavaslata [7]
Ipari növények fejlesztési programjavaslata
A jó víz- és tápanyag gazdálkodású talajokon a jelenleginél nagyobb területen célszerű az ipari növények termesztése. Ezt indokolja a hektáronkénti nagyobb árbevétel, a megnövekedett kereslet, az export lehetőségek, valamint a melléktermékeknek az állattenyésztésben való hasznosíthatósága. További előny, hogy a szükséges gépek is rendelkezésre állnak és a termelési költségekből a termeltetők is részt vállalnak. E téren a szemléletváltás elősegítése és a megfelelő információáramlás az FVM falugazdász tanácsadói hálózatától és az Agrárkamara szakembereitől várható a jövőben.
Program szükséges:
· a repce kiterjedtebb termesztésére, marketing programmal
· a térség erdő- és mezőgazdasági biomassza potenciáljának felmérése, központi – intézmények fűtési – hőhasznosítási programtervezete
· speciális vetőmagtermesztésre, értékesítés, forgalmazó hálózatra
· mézfelvásárlás, feldolgozás, csomagolás
· nem piacképes gyümölcsök feldolgozása, szeszfőzdék, léüzemek létrehozása
· erdei termékek: gomba, gyümölcs, gyógynövénygyűjtés, aszalás, felvásárlás, csomagolás, raktározásra
Dísznövény-termesztési program
· Nagykanizsa és agglomerációjában a zöldségtermesztéssel kombinált dísznövénytermesztésre előirányzat
· fenyőtermesztés támogatására Belezna, Surd, Nemespátró, Liszó, Sand térségben
2.4. Erdő- és vadgazdálkodás helyzetkép és fejlesztési javaslatok
Meglehetősen kiterjedt területen folyik erdőgazdálkodás a kelet-zalai dombvidék és a kanizsai homokvidék tájrészletében (lásd a 2/5. sz. ábrát), így Újudvar, Nagybakónak, Nagyrécse, Zalakomár, Nagykanizsa térségében, ill. délen a Belezna körüli kiterjedt homokos térségben. Az állami erdőkön a ZALAERDŐ Rt. gazdálkodik, melynek főbb tevékenységei: erdőművelés, fakitermelés, magtermelés, csemetetermelés és díszfanevelés. [ ]
Zala megye élőfakészlete: 28 788 243 m3, tüzifa megoszlása: 2 854 952 t/10 év (2001–2010)
Az egy évre eső fakitermelés, a különböző használati módokat (véghasználat, gyérítés, tisztítás, egyéb stb.) figyelembe véve Zala megyében mintegy 550 103 m3, melyben a tölgy, bükk, akác, gyertyán és fenyő fafajták dominálnak.
Az egyes fafajok elegyarányában a tölgyek (főleg a kocsányos) dominálnak, jelentős még emellett a fenyőfélék és a gyertyán és keménylombú erdők aránya, emellett a cser, az éger és bükk erdők sem elhanyagolhatóak.
Az országos viszonylatban kedvezően nagyarányú erdősültség ellenére a rosszminőségű földterületeken, a megműveletlen területeken célszerű az erdőterületeket tovább növelni.
Ez a kistérség területén a jelenlegi mintegy 34 000 ha erdőterületnek mintegy 10%-os növelését jelentheti.
Az
erdősítés növelését indokolják a kitűnő export lehetőségek, a térség viszonylag
fejlett fafeldolgozó és bútoripara, a tűzifa iránti növekvő igény és nem
utolsósorban az erdő természet és környezetvédelmi előnyei. További szempont,
hogy ezzel egyúttal biztosítva lenne a híres zalai vadállomány élőhelye –
gímszarvas, vaddisznó –, mely állomány minőségét okszerű selejtezéssel tovább
lehetne javítani.
Fejlesztési
cél, hogy a kitermelt ipari fa magasabb feldolgozottsági fokban kerüljön
értékesítésre. Ennek megvalósítását a meglévő fafeldolgozó üzemek
modernizálása, jobb kihasználása lehetővé tenné. A telepítésre kerülő fafajok
kiválasztásánál a várható piaci igényeket jobban figyelembe kell venni.
Ezen célkitűzéseket azonban a
mezőgazdaság szereplői csak számottevő állami támogatással tudják
megvalósítani. A kiszámítható támogatási és adórendszer mellett rendkívül
fontos hogy működésükhöz a továbbiakban is hiteles és friss információkat,
folyamatos szakmai segítséget kapjanak a falugazdász hálózat, a hegyközség és
egyéb, agrárvállalkozásokat is támogató helyi szervezetek útján.
A kistérség korábbi javasolt programjai:
· erdei birtokviszonyok rendezésére (kataszter, tagosítás, kárpótlás)
· magánerdőbirtokokon erdőkezelő szervezet, társulások létrehozása
· fafeldolgozó* kapacitások bővítése
· környezetbarát faszállítási technológiák bevezetése
· energiaültetvények létrehozása vizes területeken** (biomassza termelésre), a területnek további legalább 5%-nyi területére (min 2700 ha)
· vadásztársasági területeken az apróvad állomány növelése
· vadgazdálkodási berendezések fejlesztése, javítása
· vadászati turizmus fejlesztése
· részvétel a FVM fatelepítési pr.-ban (Orosztony, Belezna + 8 telep.)
· facsemete-nevelő (Surd, Belezna)
2.5. Biomassza gyümölcstermesztési hulladékból
Zala megye a KKV vállalkozói program keretében szerepel a kistérség bekapcsolódása az ún. holland-gyömölcstermelési programba, amelybe további telepítések csatlakoznak, szándékaik szerint, így: Fityeház, Homokkomárom, Nemespátró, Surd.
A térségben a körte- (Zalasárszeg) és almatermesztésnek vannak hagyományai (Belezna, Nemespátró, Surd, Nagykanizsa), körte-, meggytermesztésnek Szepetnek, Sormás térségében stb.
Előzetes fejlesztési javaslatok:
· meglévő gyümölcsültetvények rekonstrukciójára:
· a TÉSZ-be (Termelő és Értékesítő Szövetkezet) való csatlakozás a termelvények értékesítésére, támogatással
· bogyósok: málna, ribizli, szeder termesztés bővítésére
· gyümölcslé üzem létesítésére
· hűtőházak, tárolók létesítésére (max. 4000 t)
· erdei termékfeldolgozó kisüzem 2 db
Biomassza hasznosítás szempontjából a keletkező jelentős mennyiségű és évenként újratermelődő „nyesedék” alapanyagként járulhat akár a biogáz előállításban, akár a közvetlen elégetéssel nyert hőenergiaellátásban. Méretezésnél 2,5 6/ha nyesedék mennyiségű értékkel célszerű számolni.
2/5. sz. ábra: A kistérség meglévő erdőterületi fedettsége, megoszlása
[7]
Szőlőtermesztés
A szőlőterületek zöme erdőirtást követően alakult ki a
dombhátakon, ahol a talajok minősége gyenge. Az éghajlati viszonyok sem
kedveznek a keleti és nyugati lejtőre telepített szőlőknek. A szőlőfajták
felváltása nemesebb fajtákra is csak lassú ütemben valósult meg, így
összességében a szőlőtermesztési kialakult hagyományok ellenére – bizonyos
területek kivételével: így Homokkomárom,
Fűzvölgy, Hosszúvölgy, Molnári – vélhetően megtartja önellátó jellegét és csak fokozatosan, középtávon vált át a minőségi szőlőtermesztésre. Ott,
ahol pedig a kialakult kedvező viszonyok lehetővé teszik, a „borvidéki”
adottságok további kihasználását kell a programban iktatni.
A szőlőtermesztés fejlesztéséhez a kistérség északi, ÉNY-i területi természeti adottságai jók, a továbblépést a borvidéki besorolás bővítése jelentené. Komoly korlátozó tényező viszont a piac beszűkülése, amely az ágazat jövedelmezőségét nagymértékben rontja. Az eredményesség a központi intézkedéseken túl az alábbiakat feltételezi: folyamatos képzés, korszerű fajták, garantált minőség, palackozott borokkal való megjelenés, továbbá az érintettek értékesítő szövetkezet jellegű szervezetbe tömörülése az érdekérvényesítés javítása céljából.
A térségben megfogalmazódott,
fentieket elősegítő intézkedések, projektek a következők:
·
a dombvidéki hegyi utak
folyamatos felújítása és karbantartása
·
növényvédelmi előrejelző
hálózatba kapcsolódás
·
borlabor és palackozó létrehozása
és üzemeltetése
·
a hegyközségi tevékenységére,
működtetésére
·
folyamatos képzés
·
Pannon borút tagjaként
pincekataszterre
·
Közös projekt + 3
kistérség bevonása a „Zalai boros fények” rendezvényre
A biomassza hasznosításhoz a jelentős mennyiségű „szőlővenyige” is becsatlakozhat, biogáz előállító technológiához alapanyagként szolgál. Ennek hozama 1,5 t/ha.
2.6. Állattenyésztésből származó
hulladékok
A kedvező rét-legelő adottságú területeken, ami a kistérség területén eléri a 15%-ot, az állattenyésztés, ezen belül a szarvasmarha tartás jelentős növelése volna indokolt a drasztikus csökkentés után, továbbá az EU által támogatott juh- és kecsketenyésztés meghonosítása. A térség nagykiterjedésű gyepterülete legeltetéssel hasznosítva számottevően csökkentené a költségeket.
· Olcsóbb és több tejet igényelnének a fogyasztók, üdülők,
· a minőségi tej az exportképes sajtgyártás miatt is fontos,
· a hízómarha keresett exportcikk,
· a szarvasmarha hizlalás kisüzemi keretek között is eredményesen folytatható tevékenység,
· a nagy abrakszükséglet előállítása helyben olcsóbb és az állattartásban gazdaságosabban értékesül a takarmánygabona felesleg is,
· a volt nagyüzemek üresen álló istállói és a pályázati lehetőségek révén megfelelő férőhelyet lehet biztosítani a növekvő állománynak, amely a piac igényeinek megfelelően célszerű, ha kettős hasznosítású.
Külön az Öko-turizmus,
külön 1-2 kistérség SAPARD előtámogatási programja keretében célszerű
középtávon elindítani a speciális EU
által támogatott állattartás bevezetését és fejlesztését:
· méhészetre
· kecske- és juhtenyésztésre
· ló tenyésztésére (húsló) és
· csirke-, pulyka-, nyúltenyésztésre
· termékeik feldolgozására
· piacbővítés, exportnövelésre
· korszerű szarvasmarha tenyészt. fenntartása a meglévő telephelyeken
· fejőház, tejházak fejl.
Nagykanizsa központtal egy nagyobb biogáz-termelő üzem létrehozása szerepel a város és a kistérség középtávú terveiben (egy biomasszával fűtött CHP erőműbe integrált 1 MW-os ORC technológia), amely valamennyi térségben keletkező szerves hulladékot is felhasználna, így az állattenyésztés során keletkező hígtrágyát, a feldolgozási hulladékokat stb. Ennek mennyisége ugyancsak jelentős adalékként jelentkezik, a vonatkozó mennyiségeket és fajlagos értékeket figyelembe véve (lásd a csatolt 1. sz. táblázatot).
1. sz. táblázat
Biogáz-előállítás alapanyagai és távlati lehetőségei Magyarországon
(Bartha I.)
Szerves
melléktermék |
Összes mennyiség |
Anaerob
erjesztésre felhasználható |
Az
erjesztés során kinyerhető |
|
Biogáz |
Energia |
|||
103
t |
103
t |
103
t/év |
PJ/év |
|
Szarvasmarha-ürülék |
3 193 |
2 235 |
592 |
12,4 |
Sertésürülék |
913 |
822 |
218 |
4,6 |
Juhürülék |
743 |
297 |
79 |
1,7 |
Baromfi-, nyúlürülék |
120 |
114 |
30 |
0,6 |
Ló ürülék |
103 |
52 |
14 |
0,3 |
Élelmiszeripari
melléktermék |
125 |
125 |
33 |
0,7 |
Kommunális szennyvíziszapok
szárazanyag-tartalma |
800 |
440 |
282 |
4,6 |
Összesen |
5 997 |
4 085 |
1 248 |
24,9 |
Zala megyében (2001): a szarvasmarhaállomány 25 400 db, sertés: 115 000 db, juh: 11 400 db, baromfi: 236 000 db.
2. sz. táblázat
Élőállatok trágyatermelése
(Forrás: MAFF 1991)
Megnevezés |
Élősúly kg |
Trágya nedvesség tartalma, % |
Trágya mennyiség, literben |
Tejelő tehén |
450-650 |
90 |
57 |
Hízóbika |
200-450 |
90 |
27 |
Koca |
90-120 |
90 |
4 |
Szoptató koca, almozással |
90-120 |
90 |
12 |
Sertés, száraz takarmányozás |
45-75 |
90 |
4 |
Sertés, nedves takarmány, víz 2,5:1 |
45-75 |
90 |
4 |
Sertés, nedves takarmány, víz 4:1 |
45-75 |
94 |
7 |
Sertés, savóval tak. |
45-75 |
97 |
14 |
Hízó bárány |
45 |
89 |
2,2 |
Anyajuh |
60-80 |
89 |
4 |
1000 tojótyúk |
2000 |
70 |
115 |
1000 tojótyúk, légszáraz trágya |
2000 |
30 |
49 |
1000 brojlercsirke, almozással |
1000 |
30 |
36 |
1000 pulyka, almozással |
5000 |
30 |
124 |
* * *
Valamennyi javasolt fejlesztés esetében célszerű a kistérség hátrányos helyzetű településeit előnyben részesíteni a helyek kiválasztásakor, hogy ezek esélye növekedjék (lásd a 2/6. sz. ábrát), ill. a területi kiegyenlítődés megtörténjen.
2/6. sz. ábra: A kistérség támogatásra kedvezményezett településeinek
- Nemespátró, Belezna, Liszó, Surd, Hosszúvölgy, Homokkomárom,
Fűzvölgy, Nagybakónak –
területi megoszlása
3. GEOTERMIKUS ENERGIA POTENCIÁLIS
ADOTTSÁGOK ÉS HASZNOSÍTÁSI
TERVEK
3.1. Megyei szintű felmérés
Magyarország
kedvező geotermikus adottságainak egyik jellemzésére szolgálnak a hőmérsékleti
izotermák térképei (lásd a 3/1. sz. ábrát), amely Zala megyének jelentős
területeire igen kedvező képet prognosztizálnak.
Geotermikus energia-forrásadottságai Zala megyének mind a régióban, mind a Dunántúlon a legismertebbek (lásd a 3/2. sz. ábrát), mivel itt indult a szénhidrogén bányászat, s annak folyamatos kutatása, mely még napjainkban (külföldi konzorciumoknak adva) is folyik. Zala megyében az Állami Kincstári Vagyonügynökség mintegy 500 db CH meddő kutat, ill. fúrást tart számon, amelyre külön, több szempontú válogatás és osztályozás történt [ ], elsősorban gyógyfürdő, ill. termálstrandfürdői céllal. Az értékelések szerint a jövőben csakis komplex, többcélú hasznosítással érdemes fürdőkomplexumot életre hívni, melyben a villamos és hőenergia-átalakítás dominál, a fludium felső tartományának hasznosításával, majd a hőfoklépcső egyéb hőenergia hasznosításai. Ezt követhetik a termálstrandi és esetleg a gyógyvízhasznosítások, ill. a biokertészeti, keltetői, halivadék-nevelői stb. technológiák. Ez a mód biztosítja a rentábilis üzemet, azonfelül, hogy a meglévő és üzemelő gyógy- és termálstrandok számát piaci szempontból sem előnyös mérték nélkül emelni. Noha a megye csaknem valamennyi települése kedvező adottságú, mégis csak a javasolt települések kaphatnak pontozást a szintézis során.
A jelenleg üzemelő európai hírű 4 gyógyfürdő (Hévíz, Zalakaros, Lenti, Kehidakustyán) mellett (lásd a 3/3. sz. ábrát) sorra felnőtt még 7 db termálstrand (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Lenti, Zalaszentgrót, Gelse, Bázakerettye, Pusztaszentlászló).
A három nagy geotermikus energiahasznosító mező közül a középsőt már nem célszerű sokkal terhelni, legfeljebb energetikai bővítésüket megteremteni (pl. az Andráshidai termálfűtőművet), ill. Pölöske-Zalaszentmihály-Pacsa térségét feltárni. A nyugati mezőben (lásd a 3/3. sz. ábrát) ellenben legalább hat bázist lehet még optimális módon kialakítani, ezek: Zalalövő, Szilvágy-Salomvár, Lovászi, Lenti-Bárszentmihályfa, Szentgyörgyvölgy-Csesztreg, Nagylengyel.
A dél-keleti mezőben a bajcsai tervezett geotermikus kiserőmű mellett a nagyrécsei, a pati, a liszói és a Belezne-surdi termálenergia-bázisok javasolhatók fűtőerőművi, ill. kertészeti, egyéb mezőgazdasági hasznosításra.
3/1. sz. ábra: Hőmérsékleti izotermák Magyarországon a felszíntől
számított
2000 m mélységben (12)
3.2. Kistérségi szintű értékelés
A korábbi tanulmányok szerint a megyére kimutatott 174 CH meddő kútnak kistérséget érintő megoszlása (lásd a 3/5. sz. ábrát) és sűrűsödési helyei jelzik a hasznosításra számításba vehető helyeket [ ]. E munka eredményeként Zala megye elfogadta a Nagykanizsa-Bajcsa térségébe javasolt (lásd a 3/6. sz. ábrán) geotermikus kiserőmű létesítési javaslatát (1 – max. 2 MW ORC technol.), amelyre már jelentős projekt-előkészítési munkák (előzetes megvalósíthatósági tanulmány [10]) készültek.
A programfázisban célszerű a megyei tervei javaslatokat és a korábbi erőművi komplex hasznosítási javaslatokat is beépíteni.
3/5. sz. ábra: A 171 db meddő szénhidrogénkutató fúrás áttekintő
helyszínrajza [ ]
3/2. sz. ábra: Zala megye potenciális geotermikus-forrás adottságainak
területi lehatárolási. Javasolt komplex hasznosítási helyei [ ]
3/3. sz. ábra: Zala megye hévizeinek turisztikai és energetikai
hasznosításra
kiemelten javasolt térségei [8]
4/1. sz. ábra: Szélerőforrás-eloszlás Magyarországon [W/m2
év] [8]
3/6. sz. ábra: A geotermikus energiahasznosítás tágabb területe (M =
1:60000) ez 3,5 km sugarú körterülettel lehatárolva
4. SZÉLENERGIA ADOTTSÁGOK ÉS
LEHETŐSÉGEK
4.1. Megyei szintű értékelés
Szélenergia potenciál tekintetében Zala megye a Nyugat-Dunántúli Régió legmostohább területe (lásd a 4/1. sz.ábrát), mégis a közelmúlt feltárásai szerint, egy 120 m felszín feletti magasságra végzett modellezés szerint a megye területének mintegy kétharmadán 160 W/m2 szélteljesítmény tételezhető fel (lásd a 4/2. sz. ábrát), egyharmadán pedig eléri a 180 W/m2 értéket, amely mező a megye északi és ÉK-i részén helyezkedik el, sőt a Balaton térségében e mezőt 220 W/m2 értékű foltok is gazdagítják. Ugyanilyen foltok jelentkeznek a megye déli részén, pl. Becsehely és Nagyrécse térségében, Szigetszerű kedvező foltok jelentkeznek még Nagyrada-Kerecseny és Lendvadedes-Kerkateskánd térségében is. Energetikai hasznosításra leginkább a 220 W/m2 értékű foltok javasolhatók (ahol már 70 m magasságban a szélsebesség eléri az 5,0 m/sec-t). Azonban a legkedvezőbb helyek egybeesnek a Nemzeti Park és védett területek helyeivel (a Kerka mentén is), így közülük legfeljebb É-on Zalaszentgrót-dél, ill. a Sénye térsége, délen Becsehely preferálhatók. Ezen felül a megye északi féltekén egy jelentős sáv esik a 180 W/m2 szélteljesítményű zónába (mintegy 79 db település, amelynek pontértéke kétszerese (10) a megye fennmaradó nagyobb hányadának (122 település) (5)). Ezen felül marad még mintegy 44 település, amelyik abszolút szélárnyékban helyezkedik el, vagy nagyon alacsony (100 W/m2 alatti) teljesítményt lehet csak elvárni.
4.2. Kistérségi szint
A Nagykanizsa-kelet–Nagyrécse szűkebb térségében kimutatott kedvező adottságú területet célszerű a későbbiekben kihasználni egy referenciaértékű kiserőmű telepítésére, annál is inkább, mivel itt a villamos főelosztóhálózati (120 kV-os) adottságok, hálózati csatlakozási lehetőségek is igen kedvezőek (lásd az 5/1. sz. ábrát).
4/2. sz. ábra: Zala megye és benne a Nagykanizsai Kistérség területér
becsült
szélsebesség-erő eloszlások preferált „szigetei” [ ]
5/1. sz. ábra: Zala megye villamos energia és közúti – zónákba
tömöríthető –
nagyrendszerei [3]
MELLÉKLETEK
1. sz. melléklet
Település |
Terület [km2] |
Népesség
[fő] |
1. Nagykanizsa |
148,40 |
52 361 |
2. Alsórajk |
8,45 |
421 |
3. Balatonmagyaród |
31,53 |
532 |
4. Belezna |
30,93 |
873 |
5. Bocska |
7,38 |
368 |
6. Börzönce |
5,60 |
68 |
7. Csapi |
10,11 |
185 |
8. Eszteregnye |
20,09 |
745 |
9. Felsőrajk |
20,55 |
786 |
10. Fityeház |
6,50 |
729 |
11. Fűzvölgy |
3,14 |
145 |
12. Galambok |
25,91 |
1 297 |
13. Garabonc |
18,56 |
799 |
14. Gelse |
22,45 |
1 185 |
15. Gelsesziget |
4,98 |
277 |
16. Hahót |
39,01 |
1 260 |
17. Homokkomárom |
16,70 |
237 |
18. Hosszúvölgy |
3,60 |
166 |
19. Kacorlak |
7,60 |
230 |
20. Kerecseny |
12,83 |
273 |
21. Kilimán |
5,72 |
284 |
22. Kisrécse |
3,42 |
176 |
23. Liszó |
25,91 |
447 |
24. Magyarszentmiklós |
4,19 |
291 |
25. Magyarszerdahely |
16,22 |
561 |
26. Miháld |
21,64 |
928 |
27. Murakeresztúr |
11,71 |
2 006 |
28. Nagybakónak |
17,94 |
501 |
29. Nagyrada |
12,85 |
567 |
30. Nagyrécse |
26,99 |
1 080 |
31. Nemespátró |
12,25 |
358 |
32. Orosztony |
18,45 |
460 |
33. Pat |
8,33 |
261 |
34. Pölöskefő |
12,32 |
471 |
35. Pötréte |
14,12 |
317 |
36. Sand |
7,48 |
469 |
37. Sormás |
16,37 |
940 |
38. Surd |
21,94 |
690 |
39. Szepetnek |
30,39 |
1 804 |
40. Újudvar |
16,31 |
1 010 |
41. Zalakaros |
17,17 |
1 519 |
42. Zalakomár |
54,88 |
3 162 |
43. Zalamerenye |
13,99 |
214 |
44. Zalasárszeg |
3,04 |
98 |
45. Zalaszabar |
16,95 |
626 |
46. Zalaszentbalázs |
20,99 |
916 |
47. Zalaszentjakab |
7,01 |
387 |
48. Zalaújlak |
9,64 |
136 |
2. sz. melléklet
Tájékoztató összeállítás a biomassza
potenciál méretezésekhez
|
|
Mo terület 103 ha |
Mo főtermék 103 t |
Mo termés fajl. t/ha |
Mellék-termék a főtermék-hez viszonyítva |
Mo. mellék-termék 103 t |
fajl. mellék-termék t/ha |
almozás-ra 30% + 10% ipari -40% 60% eltüz. |
fűtőérték GJ/t (MJ/kg) |
1 |
kukorica |
1053 |
5989 |
5,61 |
1,8 |
10780 |
10,24 |
6,14 |
szár 10,5-12,5 |
2 |
napraforgó |
473 |
868 |
1,82 |
2,0 |
1736 |
3,67 |
2,2 |
csutka 12,5-14,6 |
3 |
búza (őszi) |
1193 |
3910 |
3,28 |
0,8 |
3128 |
2,62 |
1,57 |
szár 8,0-10,0 |
4 |
árpa (tavaszi) |
171 |
474 |
2,77 |
0,8 |
379 |
2,22 |
1,33 |
|
5 |
árpa (őszi) |
154 |
447 |
2,90 |
1,1 |
492 |
3,19 |
1,91 |
|
6 |
tritilak |
108 |
244 |
2,26 |
1,2 |
293 |
2,71 |
1,63 |
|
7 |
rozs |
59 |
98 |
1,65 |
1,8 |
176 |
2,99 |
1,73 |
|
8 |
zab |
48 |
112 |
2,34 |
1,3 |
146 |
3,03 |
1,82 |
|
9 |
kalászosok 3+4+5+6+7+8 |
1733 |
5285 |
3,05 |
|
4614 |
2,66 |
1,60 |
|
10 |
repce |
94 |
138 |
1,47 |
1,4 |
193 |
2,06 |
1,23 |
35,8 |
11 |
szőlő |
131 |
|
|
|
|
1,5 |
|
nyesed. 10,5-12,5 |
12 |
gyümölcsös |
94 |
|
|
|
|
2,5 |
|
nyesed. 10,5-11 |
13 |
erdei apríték |
|
|
|
|
|
|
|
10,0-14,5 |
14 |
faip. hulladék |
|
|
|
|
|
|
|
13,0-16,0 |
15 |
fa |
|
|
|
|
|
|
|
18,5 |
16 |
kéreg |
|
|
|
|
|
|
|
16,2 |
17 |
miszantus |
|
|
|
|
|
|
|
17,4 |
4. sz. melléklet
1. sz. táblázat
* a fafeldolgozás során a Zala megyei felhasználható összes faipari biomassza potenciál 208 TJ/év (elsődleges, ill. továbbfeldolgozója ipari hulladékokból)
** egy országos 300 ezer hektáros bioenergiaültetvény program keretében Zala megyére 7823 ha vetetlen terület hasznosítását javasolják, amelyből az évente kitermelhető apríték mennyisége (száraz) 137 600 t, amelynek energiatartalma: 2,399 PJ