A KISTÉRSÉG JÖVŐKÉPE

(KÜLDETÉSNYILATKOZATA)

Az európai közösségi és a hazai szakmapolitikai összefüggések, továbbá a regionális programkörnyezet és a kistérség adottságai alapján a Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása a következő időszakban az alábbi célok elérését tűzte ki.

A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása az anyagi és szellemi erőforrásait hatékonyan használva eredményesen szolgálja a gyermekek és fiatalok fejlődését, személyiségük gazdagodását az egész életen át tartó tanulás megalapozását és a munkaerő-gazdálkodásra való sikeres beilleszkedést.

Az oktatás-képzés rendszerének átfogó fejlesztésével biztosítja, hogy a fiatalok az iskolarendszerű képzésben megszerezhessék azokat a kulcsfontosságú készségeket és ismereteket, amelyek a fenti célt szolgálják. A kistérség célul tűzi ki a településtípusok közötti különbségekből, a jövedelmi egyenlőtlenségekből, a társadalmi kirekesztettségből adódó hátrányok mérséklését.

A közoktatási feladatokat a Társulás egymás érdekeit tiszteletben tartva, a partneri együttműködés és szolidaritás jegyében látja el.

TARTALOMJEGYZÉK

A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulás területén működő közoktatási intézmények 4

BEVEZETŐ............................................................................................................ 7

1. A többcélú kistérségi társulás megalakulása............... 9

1.1. A többcélú társulások megalakulásának törvényi háttere............................ 9

1.2. A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása megalakulása...................... 9

1.3. Többcélú kistérségi társulási szinten vállalt közoktatási feladatok............ 10

2. Helyzetelemzés....................................................................................... 10

2.1. Földrajzi elhelyezkedés.............................................................................. 10

2.2. Társadalmi, gazdasági, infrastrukturális jellemzők..................................... 10

2.3. Demográfiai tendenciák a Nagykanizsai kistérségben............................... 14

2.4. A közoktatási feladatellátás jellemzői a kistérségben................................ 17

2.4.1. Óvodai ellátás....................................................................................... 17

2.4.2. Általános iskolai ellátás......................................................................... 21

2.4.3.Középiskolai ellátás................................................................................ 26

2.4.4. Diákotthon, kollégiumi ellátás.............................................................. 31

2.4.5. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása.......................................... 32

2.4.6. Az alapfokú művészetoktatás............................................................... 34

2.4.7. Pedagógiai szakszolgálatok................................................................... 35

2.4.8. Pedagógiai szakmai-szolgáltatások....................................................... 36

2.4.9. Felnőttoktatás....................................................................................... 36

2.4.10. Helyettesítési és utazó szaktanári rendszer......................................... 37

2.5. A helyzetelemzés összegzése (SWOT analízis).......................................... 38

3. A közoktatás területén megfogalmazott szervezési, fejlesztési célok a kistérségben................................................................................................. 40

3.1. A közoktatás területén megfogalmazott célok és feladatok a kistérségben 40

3.2. Javaslatok közoktatási feladatok ellátására a kistérségben........................ 43

4. A célok eléréséhez szükséges konkrét intézkedések... 53

5 A Társulás együttműködése más szervezetekkel........... 54

ÖSSZEGZÉS........................................................................................................ 55

MELLÉKLETEK.................................................................................................. 56

FÜGGELÉK......................................................................................................... 56

A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulás területén működő közoktatási intézmények

ÓVODÁK

Feladatellátó hely	Intézmény	Cím
Balatonmagyaród	Napköziotthonos Óvoda	Petőfi u. 112.
Belezna	Belezna Községi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda	Kossuth L. u. 13.
Csapi	Körzeti Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium	Petőfi u. 5.
Eszteregnye	Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda	Kossuth u. 1.
Felsőrajk	Arany János Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda	Szabadság u. 12.
Fityeház	Fityeházi Általános Művelődési Központ	Alkotmány tér 37.
Galambok	Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda	Petőfi u. 2.
Garabonc	Általános Művelődési Központ	Fő u. 60.
Gelse	Napköziotthonos Óvoda	Kossuth u. 65.
Hahót	Napköziotthonos Óvoda	Kossuth tér 3.
Magyarszerdahely	Napköziotthonos Óvoda	Petőfi u. 17.
Miháld	Általános Művelődési Központ	Fő u.
Murakeresztúr	Napköziotthonos Óvoda	Honvéd u. 3.
Nagyrada	Általános Művelődési Központ	Kossuth u. 51.
Nagyrécse	Körzeti Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény	Haladás u. 4.
Orosztony	Napköziotthonos Óvoda	Petőfi u. 10.
Sormás	Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda	Kossuth u. 36.
Surd	Általános Művelődési Központ	Petőfi u. 4.
Szepetnek	Királyi Pál ÁMK-Napköziotthonos Óvoda	Petőfi u. 61.
Újudvar	Móra Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda	Fő u. 57.
Zalakaros	Móra Ferenc Általános Iskola, Zeneiskola, Napköziotthonos Óvoda és Könyvtár	Liget u. 28.
Zalakomár	Zalakomári Napköziotthonos Óvoda	Tavasz u. 17.
Zalaszabar	Napköziotthonos Óvoda	Kossuth u. 65.
Zalaszentbalázs	Napköziotthonos Óvoda	Kossuth u. 128.
Zalaszentjakab	Napköziotthonos Óvoda	Petőfi u. 44.
Nagykanizsa	Kertvárosi Óvoda	Csokonai u. 5.
Nagykanizsa	Kertvárosi Óvoda Sánc	Úttörő u. 2.
Nagykanizsa	Vackor Óvoda	Platán sor 8/b.
	Tagóvoda	Kossuth tér 6.
Nagykanizsa	Pipitér Óvoda	Bajcsy Zs. E. u. 67.
	Tagóvoda	Nagyrác u. 26.
	Tagóvoda	Törökvári u. 94.
Nagykanizsa	Rozgonyi Óvoda	Rozgonyi u. 7.
Nagykanizsa	Hétszínvirág Óvoda	Corvin u. 2.
Nagykanizsa	Micimackó Óvoda	Szent Imre u. 14.
Nagykanizsa	Attila Óvoda	Attila u. 7.
Nagykanizsa	Rózsa Óvoda	Rózsa u. 7.
Nagykanizsa	Hevesi Óvoda	Rózsa u. 17/b.
Nagykanizsa	Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa	Gárdonyi u. 10.
	Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa	Csengery u. 117.
Nagykanizsa	Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Palin	Alkotmány u. 79.
Nagykanizsa	Vasút a Gyermekekért Alapítvány Óvodája	Erdész u. 3.

ÁLTALÁNOS ISKOLÁK

Feladatellátó hely	Intézmény	Cím
Belezna	Belezna Községi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda	Kossuth L. u. 13.
Csapi	Körzeti Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium	Petőfi u. 5.
Eszteregnye	Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda	Kossuth u. 1.
Felsőrajk	Arany János Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda	Szabadság u. 12.
Fityeház	Fityeházi Általános Művelődési Központ	Alkotmány tér 37.
Galambok	Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda	Petőfi u. 2.
Garabonc	Általános Művelődési Központ	Fő u. 60.
Gelse	Weöres Sándor Általános Iskola	Kossuth út. 80.
Hahót	Vörösmarty Mihály Általános Iskola	Deák F. u. 4.
Miháld	Általános Művelődési Központ	Fő u.6-8.
Murakeresztúr	Zrínyi Miklós Általános Művelődési Központ	Kossuth L. u. 14.
Nagyrécse	Körzeti Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény	Haladás u. 4.
Sormás	Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda	Kossuth u. 36.
Surd	Általános Művelődési Központ	Petőfi u. 4.
Szepetnek	Királyi Pál ÁMK-Napköziotthonos Óvoda	Petőfi u. 61.
Újudvar	Móra Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda	Fő u. 57.
Zalakaros	Móra Ferenc Általános Iskola, Zeneiskola, Napköziotthonos Óvoda és Könyvtár	Liget u. 28.
Zalaszabar	Sík Sándor Római Katolikus Általános Iskola egyházi fenntartású	Újtelep u. 1/A
Zalaszentbalázs	Petőfi Sándor Általános Iskola	Kossuth út. 94.
Zalakomár	Zalakomári Általános és Művészeti Iskola	Tavasz u. 15
	Tagiskolája: Balatonmagyaród	Petőfi u. 116.
Nagykanizsa	Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa	Iskola u. 10.
Nagykanizsa	Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Palin	Alkotmány u. 81.
Nagykanizsa	Általános Iskola Kiskanizsa	Bajcsy Zs. E. u. 67.
Nagykanizsa	Bolyai János Általános Iskola	Erzsébet tér 9.
Nagykanizsa	Hevesi Sándor Általános Iskola	Hevesi u. 2.
Nagykanizsa	Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola	Csokonai u. 1.
Nagykanizsa	Péterfy Sándor Általános Iskola	Attila u. 2.
Nagykanizsa	Rozgonyi Úti Általános Iskola	Rozgonyi u. 25.
Nagykanizsa	Zrínyi Miklós Általános Iskola	Zrínyi M. u. 38.
Nagykanizsa	Rózsa Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola	Rózsa u. 9.
Nagykanizsa	Farkas Ferenc Zene- és Alapfokú Művészeti Iskola	Sugár út 18.
Nagykanizsa	Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon	Sugr út 11-13.

KÖZÉPISKOLÁK

Feladatellátó hely	Intézmény	Cím
Nagykanizsa	Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	Rozgonyi u. 23.
Nagykanizsa	Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kolégium	Ady E. u. 74/a.
Nagykanizsa	Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola	Platán sor 3.
Nagykanizsa	Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola	Kisfaludy u. 2.
Nagykanizsa	Zsimondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola	Hunyadi u. 18.
Csapi	Csapi Általános Iskola és Diákotthon	Petőfi S. u. 5.

tartalom

BEVEZETŐ

Az Európai Unióhoz való csatlakozás felgyorsította a területi igazgatás szerkezetének felülvizsgálatát és felvetette a kistérségi feladatellátás kiterjesztését az oktatás területére is.

A 2004. évi CVII. törvény megteremtette a jogi hátteret a települési önkormányzatok szabad elhatározásán alapuló többcélú kistérségi társulások létrehozására. Az önkormányzatok szabadon választhatnak, hogy milyen célra és mely feladatok ellátására társulnak. A társulási törvény meghatározza azonban azokat a feladatokat, amelyek ellátásának vállalásával a társulás jogosulttá válik az éves költségvetésben jóváhagyott normatív támogatásokra. Ezen feladatok között a nevelés, oktatás, mint a települési önkormányzatok egyik legfontosabb kötelezettsége, a kötelezően ellátandó feladatok között szerepel. Lehetőség van valamennyi feladat átvállalására, vagy ezen belül egyes részfeladatok felvállalására. A kistérségi együttműködés az oktatás területén hozzájárul olyan megoldások megteremtéséhez, amelyek a jövő generáció nevelése, oktatása szempontjából kedvezőbbek a jelenleginél és hatékonyabb működési feltételek mellett magasabb minőségi színvonalat biztosítanak. Ennek stratégiailag meghatározó eszköze a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. tv. (továbbiakban Kt.) 89/A §-ának (5) bekezdésében a többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak ellátására kötelezően előírt intézkedési terv.

A többcélú kistérségi társulások megalakulásának 2005. évi ösztönzéséről szóló 36/2005. (III. 1.) Kormányrendelet a közoktatási feladatellátásban részt vevő önkormányzatok fenntartásában működő intézmények részére átlaglétszám feltételeket határozott meg a 2005/2006, a 2006/2007 és a 2007/2008 nevelési/tanévekre vonatkozóan.

Az intézkedési tervet három évre kötelező elkészíteni úgy, hogy legalább hat évre előrevetíti a várható tendenciákat is.

Az intézkedési terv tartalmazza

· a tényleges demográfiai helyzetet,

· az eddigi tapasztalatok alapján a szabad iskolaválasztásból adódó tanulói mozgásokat,

· a közoktatási intézmények földrajzi elhelyezkedésének, megközelíthetőségének elemzését,

· a rendelkezésre álló infrastruktúrát,

· a kistérségben dolgozó pedagógusok végzettségének, szakképzettségének, illetve a szakos ellátottságnak az elemzését,

· a kistérségi társuláson belüli feladatellátás konkrét formáit,

· az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével és átszervezésével összefüggő elképzeléseket,

· célszerű figyelembe venni a jelenleg már működő intézményfenntartó társulásokat és az új társulások alakításának lehetőségét.

Az intézkedési terv különböző szintű társulási formákat ajánl, amelyekben a fő cél, hogy a települések részben, vagy egészben megőrizhessék saját iskolájukat, óvodájukat, intézményeik sajátosságait, főbb pedagógiai célkitűzéseiket. Az intézkedési terv esetenként választási lehetőséget is kínál az önkormányzatoknak a társulási variációk között, hogy megkereshessék azt a formát, amely számukra a legkedvezőbb.

A kistérségi közoktatási intézkedési terv végrehajtását a társulási tanács évente felülvizsgálja, ha kell, módosítja.

A közoktatási intézkedési terv a társulási tanács 79/2005. (XI.25.) számú elfogadó határozatával 2005. November 25-én lép érvénybe.

1. A többcélú kistérségi társulás megalakulása

1.1. A többcélú társulások megalakulásának törvényi háttere

A kistérség fogalma az 1990-es évektől nyert új értelmet és tartalmat, miután a települési önkormányzatok együttműködése révén az alulról építkező regionális politika meghatározó eleme lett.

1994-ben a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 9006/1994. (S.K.3) közleményével bevezette a statisztikai körzet kategóriáját.

A helyi önkormányzatok számára már az 1990. évi LXV. „önkormányzati” törvény biztosította a szabad társulás lehetőségét, a folyamat azonban a területfejlesztési törvény elfogadását követően erősödött fel.

2003-ban és 2004-ben egy három lépcsős reform folyamat indult el kistérségi szinten. A vázolt folyamatok mindenekelőtt szükségessé tették a statisztikai körzetek rendszerének felülvizsgálatát, melynek eredményeként ma összesen 168 kistérség fedi le az ország területét.

A következő lépésben a Kormány megalkotta a többcélú kistérségi társulások támogatására vonatkozó 65/2004. (IV.15.) rendeletét, amely egyrészt a települési önkormányzati közszolgáltatási feladatok a kistérség egészét átfogó társulásban történő ellátását, másrészt a kistérségi területfejlesztési feladatok biztosítását szolgálja. Az ehhez szükséges eszközöket először a 2004. évi költségvetés biztosította ösztönző pályázat kiírásával.

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 2004. évi LXXXV. tv. rendelkezett kistérségi területfejlesztési tanácsok létrehozásáról. A 258/2004. (IX.16.) Kormányrendelet meghatározza a kistérségi fejlesztési tanácsok felállításának konkrét feladatait és szervezési lépéseit.

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. tv. törvényi szintre emeli a korábban rendeletben szabályozott többcélú kistérségi társulás

· feladat és hatáskörét,

· meghatározza a társulási megállapodás tartalmát,

· a központi normatív támogatás feltételeit, valamint

· a törvény mellékleteként beemeli a statisztikai kistérségekhez tartozó települések listáját.

tartalom

1.2. A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása megalakulása

A Nagykanizsai Többcélú Kistérségi Társulása (a továbbiakban Társulás) 2004. június 28-án alakult meg 48 település részvételével. A Társulás megalakulását és annak Társulási Megállapodását a 2004. június 28-i alakuló ülésen a 18/2004. (VI.28.) számú határozatában fogadta el a tagság. (A Társulás alapadatait az 1. számú melléklet tartalmazza.)

Az összefogás célját, a működés kereteit, az ellátandó közszolgálati feladatok körét a Társulási Megállapodás szabályozza.

A települések mindegyike tagja volt valamely önkormányzati területfejlesztési társulásnak, és vannak települések, amelyek egyszerre több társulásban is részt vettek. A kistérség területén 6 olyan önkormányzati társulás működött, melynek 3, vagy annál több települése a Nagykanizsai Statisztikai Kistérség területén található. A Társulás létrejöttével a funkcionális társulások többsége már csak névlegesen működik, miután a területfejlesztési feladatok ellátását átvette a Társulás, kiegészítve azt a különböző közszolgálati feladatok ellátásával.

tartalom

1.3. Többcélú kistérségi társulási szinten vállalt közoktatási feladatok

A Társulás a közoktatási feladatok közül az alábbi pedagógiai szakszolgálati tevékenységek ellátását vállalta fel:

· gyógypedagógiai tanácsadás,

· korai fejlesztés és gondozás,

· fejlesztő felkészítés,

· nevelési tanácsadás,

· logopédiai ellátás,

· gyógy- testnevelés,

· konduktív pedagógiai ellátás.

A kistérség 48 települése közül a közoktatási feladatok ellátására eredetileg 42 település társult, majd további négy település csatlakozott az ellátáshoz.

A Társulás a szakszolgálati ellátást Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatával megkötött megállapodás alapján látja el. A megállapodás értelmében a nagykanizsai székhelyű Rózsa Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola valamint a Nevelési Tanácsadó biztosítja a vállalt szakszolgálati ellátást a kistérség 42 településén. A Kt. 89/A. § előírásának megfelelően a Társulás a Zala Megyei Önkormányzattal is megkötötte a megyei kötelező feladat átvállalására vonatkozó megállapodást.

A Társulás együttműködési megállapodást kötött a kistérség területén működő intézményfenntartó társulásokkal, hogy a közoktatási feladatok ellátásában szorosabbá tegye az együttműködést a kistérségben működő mikro-térségi társulásokkal.

tartalom

2. Helyzetelemzés

2.1. Földrajzi elhelyezkedés

A kistérség az ország délnyugati részén helyezkedik el és Zala megye déli településeit foglalja magába. Keletről Somogy megye, Zala megyén belül északról a Keszthely-Hévíz kistérség, délről Horvátország, nyugatról a Letenyei kistérség határolja. A kistérség központja Nagykanizsa Megyei Jogú Város. A Nagykanizsai Többcélú Kistérségi Társulás településeinek összterülete 893 km².

tartalom

2.2. Társadalmi, gazdasági, infrastrukturális jellemző k

A Nagykanizsai kistérség több szempontból is speciális helyzetű. Több olyan ismérvvel rendelkezik, melyek egyedivé teszik – tehetik – a Nyugat-dunántúli Régió 24 kistérsége közül.

Míg Zala megye egészére a városhiányosság és a városok egyenetlen eloszlása jellemző, addig a Nagykanizsai kistérségben két város is található, közülük egyik megyei jogú város, a másik pedig az ország legkisebb városa. A települések közül Nagykanizsa 51252 fő lakosával a legnagyobb, míg Börzönce 68 fővel a legkisebb. Ugyanakkor a térség kimondottan aprófalvas jellegét tükrözi, hogy a települések több mint fele 500 fő alatti. Ez a kedvezőtlen településszerkezet a magyarázat arra, hogy a kistérségben 23 településen nem működik óvoda és 27 település nem rendelkezik iskolával.

A települések lakosságának számát és korcsoportonkénti megoszlását a 2. számú melléklet tartalmazza.

Forrás: Zala Megye Statisztikai Évkönyve 2003

A települések népességnagyság alapján egyre „zsugorodnak”, és ez alól nem kivételek a városok sem, mára a társulás több mint 50%-a „kistelepülés”. Az aprófalvak kategóriáját az elmúlt három évben két település is növelte (Nagybakónak, Pölöskefő), míg Nagyrécse esetében kedvező kategória-váltás történt.

Település-nagyság-kategóriák	Települések száma		Települések
Település-nagyság-kategóriák	2000	2003	Települések
-499	23	25	Alsórajk, Bocska,Börzönce, Csapi, Fűzvölgy, Gelsesziget, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pötréte, Sand, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszentjakab, Zalaújlak, + Nagybakónak, Pölöskefő
500-999	16	13	Balatonmagyaród, Belezna, Eszteregnye, Felsőrajk, Fityeház, Garabonc, Magyarszerdahely, Miháld, Nagybakónak, Nagyrada, Nagyrécse, Pölöskefő, Sormás, Surd, Zalaszabar, Zalaszentbalázs - Nagybakónak, Pölöskefő, Nagyrécse
1000-1999	7	8	Galambok, Gelse, Hahót, Murakeresztúr, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros +Nagyrécse
2000-4999	1	1	Zalakomár
5000-49999	0	0	-
50000-	1	1	Nagykanizsa

Forrás: Zala Megye Statisztikai Évkönyve 2000, 2003

Ez a kettősség – a két város, ugyanakkor az aprófalvas jelleg – tükröződik vissza a kistérség földrajzi, gazdasági, társadalmi jellemzőiben is. Egyik oldalon a térség, mint az É-D és K-NY irányú közlekedési csomópont jelenik meg, ugyanakkor zsáktelepülések, a főútvonalakon kívül eső területek infrastrukturális elmaradottsága jellemző a másik oldalon. Virágzó idegenforgalom a térség egyik felében, szálláshelyek és programok hiánya miatti idegenforgalmi alul-kínálat a térség belső perifériáin.

Földrajzi fekvéséből adódóan közlekedésére és gazdasági életére meghatározó az osztrák, szlovén, horvát határ és a Balaton közelsége, Nyugat- és Dél-Dunántúlt összekötő szerepe. Térkapcsolatait tekintve fontos a megyeszékhely, a Balaton és a határ főutakon történő elérhetősége az M7 és 74-es főutakon, a majdan megépülő M7-es autópályán, melyek kiemelt fontosságúak a kistérség és az egész Nyugat-dunántúli Régió számára.

A kistérség nemzetközi logisztikai szerepét erősíti a tény, hogy itt van a megye egyetlen vasúti határátkelőhelye (Murakeresztúr – Kotoriba), és a Zala megyében található négy repülőtér közül kettő is e térségben helyezkedik el. A Nagykanizsai kistérség 48 településén működő, összesen 6337 vállalkozás 65 %-a egyéni, 35 %-a társas vállalkozás. Vállalkozásokkal leggazdagabban és a legszélesebb spektrumban ellátott települések: Nagykanizsa, Zalakaros, Zalakomár, Nagyrécse, Galambok és Szepetnek. Ugyanakkor a legkevesebb vállalkozással rendelkezik Börzönce, Kerecseny, Zalaszentjakab, Pat, Kilimán, Homokkomárom és Kacorlak.

A működő vállalkozások ágazatonkénti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a vállalkozások többsége ingatlanügyekkel, gazdasági szolgáltatásokkal, valamint kereskedelemmel foglalkozik. A térségben 573 nonprofit szervezet működik, amely a vállalkozások közel 10%-át teszi ki, ebből a legtöbb a két városban és Szepetneken működik.

A térség rendelkezik olyan egyedi turisztikai értékkel is, amely vonzza a befektetőket, az idelátogatókat. A térségben található pl.: egy nemzetközi hírű termál- és gyógyvízre épülő idegenforgalmi központ.

Társadalmi folyamatok

A piaci viszonyok térhódítása, a gazdaság teljes átalakulása, a tulajdonviszonyok gyökeres átváltozása a társadalomban is mélyreható változásokat idéztek elő, melyek hatásait még nem lehet pontosan felmérni. A legfontosabb változások, amelyeknek meghatározó szerepük van:

· a magánszféra erőteljes növekedése,

· az értelmiségiek arányának növekedése,

· a mezőgazdasági munkások, a betanított- és segédmunkások arányának csökkenése.

Forrás: Hamvas Tamás szakértői modell 2004.

Az egyénnek a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyét az iskolai végzettség erőteljesen befolyásolja. A diploma ma már határozott védelmet jelent a szegénység ellen. A szegényebb családokban magasabb a szakmunkás- és szakiskolában tanulók száma. A folyamat arra figyelmeztet, hogy a legszegényebb családok gyermekei kisebb eséllyel jutnak be a középfokú és felsőfokú képzésbe.

A rendszerváltás nagy vesztese a cigányság, mivel az alacsony iskolai végzettség, szakképzetlenség és előítéletek miatt körükben a tartós munkanélküliek száma nagyon magas.

A megszűnt munkahelyeket nem követte ugyanolyan arányú új munkahelyek létesítése, így a térségben az átlagosnál magasabb a munkanélküliség.

A munkanélküliek megoszlása az alábbiak szerint alakul:

Pályakezdő	4 %
Nem pályakezdő	96 %
Férfi	59 %
Nő	41 %
25 évnél fiatalabb	19 %
Fizikai foglalkozású	83,3 %
Szellemi foglalkozású	16,7 %

Forrás: Hamvas Tamás szakértői modell 2004.

A munkaviszonyukat vesztett dolgozók közül leghátrányosabb helyzetben a segéd-és betanított munkások, a várostól távollakók, a GYES-ről visszatértek és a nyugdíjkorhatárhoz közelálló személyek vannak.

A kistérség ivóvízzel ellátott lakásállomány tekintetében szinte 100%-osan kiépített, kivéve Kerecsenyt, ahol a kiépítettség csupán 86,1%-os. Az ivóvízellátáshoz szorosan kapcsolódik a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat megléte, kiépítése. A kistérség települései ezen infrastrukturális mutatót tekintve rendkívül hátrányban vannak, hiszen a 48 településből csupán 12 (!) településen épült ki – nem száz százalékosan – a közcsatorna hálózat. Azonban még így is magasan a megyei átlag (59%) felett van a kistérségi 70,1%-os arány. A kistérség villamos-energia ellátottsága 100%-os, néhány külterületi lakott hely kivételével.

A kistérségben 1950 óta van jelen a vezetékes gáz. Ma Börzönce, Kisrécse, Pat, Sand, Zalamerenye, Zalasárszeg és Zalaszentjakab kivételével mindenütt elérhető.

(Forrás: A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepciója)

tartalom

2.3. Demográfiai tendenciák a Nagykanizsai kistérségben

A kistérség népessége a 2002. évi átmeneti emelkedés után folyamatos csökkenést mutat.

Forrás: Zala Megyei Statisztikai Évkönyvek

Csapi, Fityeház, Kisrécse, Kerecseny, Szepetnek települések népességnövekedése volt a legnagyobb mértékű, Kisrécse esetében a 2000-es népességszámhoz viszonyítva 19%.

A térségben a népesség csökkenés legfőbb oka, hogy az élve születések száma rendre alatta marad a halálozások számának. A nagykanizsai kistérségben az ezer lakosra jutó élve születések száma 2003-ban 7,5, a halálozás 13,3 volt, ugyanezen mutató 2000-ben még 8,0 és 13,3 volt.

A településeken, néhány kivételtől eltekintve (Bocska, Börzönce, Homokkomárom, Kerecseny, Zalaszentjakab) mindenütt negatív szaporodási indexet találunk, éppúgy mint térségi és megyei szinten.

A vándorlási különbözet tekintetében már árnyaltabb a kép. Vannak olyan települések, ahol ez az index végig pozitív (Hosszúvölgy, Kacorlak, Kisrécse, Magyarszentmiklós, Murakeresztúr, Nagyrécse, Orosztony, Pötréte, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zalasárszeg, Zalaszentjakab), és vannak olyanok is, ahol

kizárólag negatív (Felsőrajk, Garabonc, Homokkomárom, Liszó, Nagybakónak, Nagykanizsa, Nagyrada, Pölöskefő, Sand, Zalamerenye, Zalaszentbalázs).

Míg azonban térségi szinten mindkét vizsgált időben negatív vándorlási egyenleg jelenik meg, addig a megyei mutatószám mindkét esetben pozitív (3. számú melléklet).

A KSH várható lakosságszámra vonatkozó előrejelzése egyértelműen azt mutatja, hogy a népességszámban a tendencia nem fordul meg, a csökkenés kistérség szinten összességében állandósul.

Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Előreszámítási adatbázis, 2003.

Egy térség humán erőforrás állományának egyik legfontosabb tényezője a korstruktúra. Azon vidéki térségekben, melyekre az elöregedés a jellemző, a gazdaságfejlesztés is problémába ütközik, hiszen az a munkaképes, innovációra hajló lakosság hiányzik, amelyik a térség megújításában szerepet játszhatna.

A korstruktúra vizsgálatának legfontosabb eleme az öregségi index meghatározása, mely a fiatal/idős arányt fejezi ki.

A vizsgált térségben ez az érték: 0,7, azaz öregedő korstruktúráról tanúskodik. Ugyanakkor a kedvezőtlen térségi átlag nagy szórást takar. A térség "legöregebb" települése Zalaújlak (index: 0,13) majd őt követi Fűzvölgy (0,21) és Zalamerenye (0,23), mindannyian 200 főnél kevesebb lélekszámúak. A legfiatalabb települések Bocska és Homokkomárom (index: 1,13-1,13). Az egyes települések öregségi indexét a 4. számú melléklet mutatja.

Az oktatási feladatok tervezésében fontos az átlagéletkor várható alakulása, és ezen belül is meghatározó a 0-24 éves korúak számának várható alakulása.

Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Előreszámítási adatbázis, 2003.

A kormegoszlás előre vetített adatai azt mutatják, hogy a korcsoportok közötti létszámarányok egyértelműen eltolódnak a középkorosztály irányába, és a 65 év felettiek aránya még ennél is magasabb lesz. A közoktatás szempontjából fontos (0-24 éves) korcsoport aránya a lakosságon belül a népesség fogyásával arányosan csökken. Egyértelműen megállapítható, hogy a kistérség népessége fogyó és elöregedő tendenciát mutat, amit az alábbi diagramm is tükröz.

Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Előreszámítási adatbázis, 2003.

A hatályos jogi szabályozás alapján Magyarországon a közoktatás közszolgáltatási feladatait az ellátásra jogosultak száma (a „feladatmutató” értéke) határozza meg, ezért a kistérség közoktatási intézményei kapacitásmutatóinak indokolt mértékét a demográfiai létszámmutatók és tendenciák alapján lehet prognosztizálni. Haladási szintenként (pl. alsó tagozat elsősök, másodikosok stb.) célszerű összehasonlítani az egyes intézménytípusokban ellátottak létszámát az „ellátási szinttel” azonos korú népesség (pl. 6-7 évesek, 7-8 évesek stb.) létszámával, mert ennek alapján pedig az erőforrásigény becsülhető. A települések eltérő adottságai miatt az ellátásra jogosult népesség demográfiai viszonyait Nagykanizsa Megyei Jogú Város és a kistérség más települései tekintetében külön kell vizsgálni, továbbá a Nagykanizsán kívüli térségben egyes közoktatási feladatellátásra külön is társult településcsoportok demográfiai viszonyait célszerű külön-külön is áttekinteni, mert ennek alapján minősíthető a „résztársulás” indokoltsága, finanszírozási hatékonysága.

Az 5. számú mellékletből megállapítható, hogy a térségben élők között az 1980-1982 években születettek létszámához képest a 2003. évben született gyermekek száma kb. 49,4 %-kal alacsonyabb. A kialakult és a jövőben várhatóan masszívan tovább folytatódó születésszám csökkenési tendencia településenként, illetve közoktatási intézménytípusonként eltérő mértékben, de a kistérségben összességében átlagosan évi 6%-kal csökkenti a közoktatási ellátás kapacitásigényét.

Az ehhez tartozó ábra a létszámváltozás „térségrészenkénti” (Nagykanizsa és a többi település együtt) trendjeit mutatja. Az „alsó” grafikonból arra lehet következtetni, hogy megindult a 20-24 éves korosztály elvándorlása a Nagykanizsán kívül eső térségrészből (lásd a grafikon baloldalát). A felső grafikon hasonló szakasza pedig azt tükrözi, hogy a „költözés” célterülete valószínűleg Nagykanizsa (ui. amilyen arányban csökken a Nagykanizsán kívüli térségben a 20-24 éves korosztály létszáma, kb. ugyan olyan arányban növekszik létszámuk Nagykanizsán). A trendeket ábrázoló grafikonok „jobb oldalát” vizsgálva hasonló tendencia tapasztalható, de ezen a szakaszon az ok nagy valószínűséggel nem a „beköltözés”, hanem az, hogy az itt élő lakosságon belül növekszik az idősebb korosztályok aránya.

A kistérség településein a tényleges születési adatok 2000-2005 az alábbiak szerint alakultak:

Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Előreszámítási adatbázis, 2003.

A megyei jogú városon kívüli térségrészben 2000 után sokkal nagyobb mértékben csökkent a születésszám mint Nagykanizsán.

tartalom

2.4. A közoktatási feladatellátás jellemzői a kistérségben

2.4.1. Óvodai ellátás

Az állam a közoktatás ellátási kötelezettségét az 1990. évi LXV. törvényben meghatározottak szerint elsősorban az önkormányzatok, által biztosítja. Ennek alapján a települési önkormányzatok feladata a helyi közszolgáltatás kereteiben az ellátás megteremtése a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig. Az óvodai nevelés igénybevétele szülői elhatározáson múlik mindaddig, ameddig gyermeke nem lép be az ötödik életévébe.

A Kt. rendelkezései alapján a gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti köteles napi négy órát óvodai nevelésben részt venni.

Az előző három nevelési év közoktatási statisztikái azt mutatják, hogy a kistérség óvodai feladatot ellátó intézményeiben - az ellátásban részesülő gyermekek létszáma kivételével (amely folyamatosan csökkent)- nem változtak a működési jellemzők, illetve azok arányai. Következésképpen a 2004/2005 nevelési év statisztikai adatainak áttekintése megfelelő képet ad az ellátórendszer működéséről.

A kistérség 48 települése összesen 37 óvodát üzemeltet. A kis lélekszámú községek intézményfenntartó társulást kötöttek a szomszédos községekkel, és így látják el az óvodáztatást. Szervezetileg az óvodák döntő többsége önálló (19), közös igazgatású 12, és 6 általános művelődési központ keretében látja el feladatát (6. számú melléklet).

Közös igazgatású közoktatási intézmény óvodai egysége Belezna, Csapi, Eszteregnye, Felsőrajk. Fityeház, Galambok, Nagyrécse, Sormás, Zalakaros és három nagykanizsai. Általános művelődési központ óvodai intézményegysége a fityeházi, a garabonci, a miháldi, a nagyradai, a surdi és a szepetneki óvoda.

Az önkormányzati fenntartású intézmények mellett Nagykanizsán egy alapítványi óvoda is működik. 38 kisgyermek ellátását biztosítja.

A 2004/2005 nevelési évben 2673 férőhelyen 2227 gyermek vette igénybe ezen szolgáltatást.

Nagykanizsán 1362 fő, a kistérség más településein 865 fő részesült óvodai ellátásban. A környező településekről bejárók száma Nagykanizsán 53 fő volt, akik között 1 fő a Rózsa úti intézmény speciális szolgáltatását vette igénybe.

A többi település óvodájába összesen 165 fő kisgyermeket vittek az adott településen kívülről a szülők (lsd. térkép melléklet T/1, T/2).

Az országos tapasztalatok szerint az óvoda az egyik legdrágább közoktatási ellátási forma, melynek költségeit csak részben (a nagy intézményekben is csak 80-85 %-ban) fedezi a normatív állami támogatás (lsd. 10. számú melléklet)

Az a tény, hogy a kistelepülések óvodáiba bejárók összlétszámhoz viszonyított aránya 19,1 %, a Nagykanizsára bejáróké pedig csak 3,9 %, alátámasztja, hogy a szülők nem azon szempont szerint választottak óvodát, hogy hol kap gyermekük többletszolgáltatást, hanem azt tartották fontosnak, hogy az óvoda a lehető legközelebb legyen a lakóhelyükhöz. Nyilvánvalóan ezt a szempontot a jövőben is figyelembe kell venni a kistérség óvodai ellátórendszerének megtervezése, illetve működtetése során.

A férőhelyek kihasználtsága 83,3 %, ami azt jelenti, hogy minden igénylő gyermek, család számára biztosított az óvodai ellátás.

A meglévő kapacitás kihasználtsága Nagykanizsa három óvodájában (Rózsa, Hevesi, Micimackó) és a gelsei óvodában 100 %-os vagy a fölötti. 90 % feletti a kihasználtsága a nagykanizsai Attila Óvodának, a Kertvárosi Óvodának, a Rozgonyi Óvodának, a Vackor Óvodának, a palini óvodának, Zalakomár, Surd, Eszteregnye, Murakeresztúr óvodáinak.

Nagyon gyengének ítélhető a kihasználtság Balatonmagyaród, Sormás, Zalaszabar, Zalaszentjakab, Felsőrajk, Miháld, Garabonc, Fityeház, Belezna községekben működő intézményekben (64 % alatti).

Az óvodavezetők statisztikai jelentéseiben megadott nevelési célú helyiségek befogadóképessége alapján meghatározott férőhelyek és létszámadatok azt mutatják, hogy a beleznai óvoda 76 %-ban, a fityeházi óvoda 60 %-ban, a garabonci óvoda 50 %-ban, míg a miháldi, a nagyradai és a felsőrajki óvoda 45-46 %-ban kihasználatlan, melyek fenntartása jelentős anyagi ráfordítást igényel az érintett fenntartó önkormányzatoktól. Az óvodák nevelési célra igénybevett helyiségeit a 7. számú melléklet tartalmazza, amiből megállapítható, hogy valamennyi óvoda rendelkezik a jogszabályban meghatározott csoportszobával, sőt a beleznai, a felsőrajki, és a miháldi óvodák a kelleténél többel is. Nincs tornaszobája, vagy tornaterme a balatonmagyaródi, a hahóti, a nagyradai, a nagykanizsai Micimackó, Rozgonyi, valamint a zalaszabari, a zalaszentbalázsi és a zalaszentjakabi óvodáknak (az óvodák 19,4 %). A 37 óvodából 13 óvodában nincs a pedagógus munkájának végzéséhez szükséges munkaszoba, vagy szertár.

Az óvodák mindegyike rendelkezik a működéshez szükséges alapdokumentumokkal.

Az óvodai nevelés országos alapprogramja biztosítja a hátteret ahhoz, hogy az óvodák saját nevelési program alapján tevékenykedjenek. Ennek megfelelően egyéni arculatot kialakítva a nevelési programokban mindenütt jelen vannak a helyi hagyományok, a partnerek és az óvodahasználók igényei, elvárásai. A nevelési sokszínűség fejeződik ki, nagy hangsúlyt fektetve az anyanyelvi-, a művészeti-, a zenei, egészséges életmódra nevelésre, valamint a játékos testmozgásra.

Speciális feladatok is megjelennek egyes intézményekben.

· A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása

A gyógypedagógiai nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának részletes adatai a 2.4.5. fejezetben találhatók.

· Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés

.A Kt. 5. §-a lehetővé teszi, hogy az óvodai nevelés a magyar nyelv mellett a nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén folyjék. A kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 7. §-a biztosítja a kisebbségi óvodai nevelésbe való bekapcsolódás önkéntességét.

A Nagykanizsai kistérségben öt intézményben (Murakeresztrúr, Fityeház, Galambok, Garabonc, Szepetnek) folyik nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés.

Nagykanizsán két óvoda, a Kertvárosi Óvoda Sánci tagintézménye és a Ligetvárosi Óvoda nevelési programjának része az etnikai kisebbségi nevelés.

· Az óvoda e térségben is jelentős szocializációs illetve szociális feladatokat lát el. A félnapos óvodások száma mindössze 9 fő volt, a gyermekek 98,47 %-a (2193 fő) részesült étkezésben, s ebből 761 fő (34,39 %) térítésmentesen kapta az ellátást. A térségben mindössze 3 óvoda volt, amelyben nem jeleztek egyetlen térítés nélkül étkezőt sem. (Fityeház - ÁMK, Nagykanizsa - Micimackó Óvoda, Sormás - Napköziotthonos Óvoda.)

A kistérség óvodapedagógusait kivétel nélkül közalkalmazottként, teljes munkaidőben foglalkoztatják és 3 fő (1,4% )kivételével valamennyien rendelkeznek a munkakörük betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel. A 213 fő alkalmazott közül 1 fő gyógypedagógus, 209 fő felsőfokú végzettségű. A 213 foglalkoztatott óvodapedagógus közül a 2004/2005-ös nevelési évben 35-en további szakképesítés megszerzéséért tanultak, 83-an pedig tanfolyami továbbképzéseken vettek részt. A legtöbben az informatika, az alapfokú-számítógép használati ismeretek elsajátítására vállalkoztak.

A kistérségben dolgozó óvodapedagógus mind nő, többségük a középkorosztályhoz tartozik, így megfelelő szakmai tapasztalattal és gyakorlattal rendelkezik.

Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Előreszámítási adatbázis, 2003.

Az óvodapedagógusok munkáját segítik az óvodai csoportokhoz tartozó szakképzett dajkák, akik az óvodai élet minden területén közreműködnek. Az óvodai élet zökkenőmentes megszervezéséhez 220 nem pedagógus alkalmazott járul hozzá. Az adminisztrációs feladatok ellátásához Nagykanizsán óvodatitkárokat alkalmaznak. Mivel a többcélú intézmények esetében nehéz meghatározni, hogy mely feladatok ellátásában vesznek részt, a pedagógiai munkát közvetlenül segítők, vagy a műszaki, konyhai dolgozók stb. a 7. számú melléklet adatai nagy szórást mutatnak.

Az óvodába járó 2213 kisgyermek életkori megoszlását az alábbi táblázat mutatja:

Életkor	3 éves	4 éves	5 éves	6 éves	7 éves
Létszám	457	609	650	469	28

Figyelembe véve a gyermekek életkor szerinti megoszlását egy negatív tendencia figyelhető meg. Egyre több kisgyermek túlkorosan kezdi meg tanulmányait (6-7 éves), ami nagyon veszélyes. Ugyanis abban az életkorban, amikor a gyermekek képesség fejlődésének és fejlettségének szórása plusz-mínusz két év is lehet, a jelentős számú túlkoros (akiknél ez a szóródás már nem olyan nagy) megoldhatatlan probléma elé állítja a tanítókat, amely kihat a tanulók kompetenciáinak fejlesztésére egész további tanulmányukra, s az általános iskolák szakmai teljesítményére is. Ezen túl a családokat minimum plusz egy év iskoláztatási többletkiadásra kényszeríti. E tekintetben a nagykanizsaiak aránya még rosszabb. (Ez a tendencia arra enged következtetni, hogy álláshely megtartási törekvés van mögötte.)

Látható, hogy a belépő 3 évesek száma szinte megegyezik a 6-7 évesek számával. Ez stabilizálja a meglévő létszámokat, csoportszámokat annak ellenére, hogy egyre csökken az óvodás korú gyermekek száma a térségben.

A hatékonyság mutatók térségi szinten nem rosszak:

Óvodai csoportok átlaglétszáma: 21,41

Egy csoportszobára jutó gyermekek száma: 20,43

Egy nem óvodapedagógusra jutó gyermekszám: 10,46

Egy nem pedagógus alkalmazottra jutó gyermekszám: 10,12

A 7. számú melléklet intézményenkénti bontásban tartalmazza a fajlagos költségeket meghatározó mutatókat.

A GY/P a térségben Belezna, Fityeház, Murakeresztúr, Surd esetében messze az országos átlag alatt van, vagyis, jelentős „üres kapacitást” finanszíroznak. A GY/P arány „csak” egy számított (álláshely típus) viszonyítási alap, pusztán azt mutatja, hogy ugyanazt a szakmai feladatot az egyik intézmény mennyivel olcsóbban vagy drágábban oldja meg, ugyanis a közoktatási intézményekben ma az egyik legjelentősebb kiadást a bér és annak közterhei jelentik.

A kötelezően alkalmazandó óvodapedagógusok számát a nyitvatartási idő, a csoportok száma és az órakedvezmények határozzák meg elsősorban.

Belezna, Eszteregnye, Gelse, Murakeresztúr, Nagyrécse, Surd, Újudvar, Zalakaros esetében az átlagosnál magasabb, Galambok, Nagyrada és Miháld esetében pedig alacsonyabb a foglalkoztatott óvónők száma. Célszerű áttekinteni ezen óvodáknál a törvényi paraméterekre való illeszkedést.

Az egyes óvodák külön-külön vizsgálatánál bizony komoly lépésekre van szükség a jövőben a hatékonyabb és gazdaságosabb működést illetően.

A 11/1994. (VI.24.) MKM rendelet 7. számú mellékletében meghatározott számú csoportszobával valamennyi óvoda rendelkezik.

Öt óvoda túllépi a törvényi maximális (25 fő) létszámot (Felsőrajk 30; Gelse 27,5; Miháld 27; Nagykanizsa Rózsa Óvoda 26,8; Hevesi Óvoda 25,2).

Az átlaglétszám (20 fő) alatt működik a kistérség 18 óvodája. Ez nem jelenti azt, hogy ők jogszabály ellenesen működnének, csak a megszerezhető normatív támogatás mellé a fenntartónak magasabb hozzájárulást kell finanszírozni.

tartalom

2.4.2. Általános iskolai ellátás

Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik, ahol a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül a középiskolai, illetve a szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az általános iskolának nyolc évfolyama van, de ennél kevesebb évfolyammal is működhet, ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a hiányzó évfolyam indítását, feltéve, hogy a helyi önkormányzat a feladat-ellátási kötelezettségét így is teljesíti.

A Társulás területén az általános iskolás korosztály iskoláztatásában önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézmények is részt vesznek.

A kistérség 48 településéből 20 önkormányzat tart fenn általános iskolát.

A főbb kistérségi létszámmutatók az alábbiak:

Önkormányzati intézmények száma

Tanulólétszám

Bejárók

Tanulócsoportok száma

Átlaglétszám

Pedagógusok száma

Egy pedagógusra jutó tanuló

T/P

Nem pedagógusok száma

6380

1037

315

20,25

630

10,13

285

Az intézmények statisztikai létszámait, feladatmutatóit településenkénti bontásban a 8. számú melléklet tartalmazza.

A nagykanizsai Rózsa Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola a tanulásban akadályozott, sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai és szakiskolai ellátását biztosítja, fenntartója Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az 1-8. évfolyamon tanulók száma 143 fő, közülük 46 fő bejáró.

Az önkormányzati fenntartású általános iskolákon kívül Nagykanizsán a Piarista Rend, Zalaszabar területén a Kaposvári Püspökség fenntartásában működik általános iskolai ellátást (is) biztosító közoktatási intézmény.

A zalaszabari Sík Sándor Római Katolikus Általános Iskola 1-8. évfolyamán 167 diák tanul, közülük 59 tanuló helyi lakos, 108 diák, a környező településekről jár be. Ez a létszám 64,7 %-a.

A szintén egyházi fenntartású Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon az 1-8. évfolyamán szervezett 15 tanulócsoportban 280 tanuló általános iskolai ellátását biztosítja, közülük 71 fő bejáró, ami az iskolai népesség 25,4 %-a.

Amennyiben az alapfokú oktatásba beleértjük a középfokú oktatás alsó szintjét, akkor ide tartozik a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola által, a 10-14 éves korosztály (5-8. évfolyam) számára szervezett gimnáziumi oktatás is. A nyolcosztályos gimnázium 5-8. évfolyamának egy-egy tanulócsoportjában a vizsgált időszakban 130 diák tanul.

A kistérség területén tehát 32 intézményben összesen 7100 tanuló általános iskolai ellátása biztosított, közülük 6653 tanuló önkormányzati fenntartású intézménybe jár, ami az ellátásban résztvevők 93,7 %-a.

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás

A népesség csökkenése és a sűrűn lakott kistérség rákényszerítette a településeket az intézményfenntartó társulások létrehozására (6. számú melléklet).

A születések számának ismeretében és az általános iskolák alsó és felső tagozatos osztálylétszámainak arányából megállapítható, hogy a prognosztizálható létszámváltozás általános trendje a kistérségben az elkövetkező években továbbra is csökkenő marad.

A nagykanizsai általános iskolák közül az intézményi összevonások automatikus csoportmegszűnéseit levezető iskolák (Péterfy, Zrínyi), illetve a szerkezetváltó intézmények (Kiskanizsa, Bolyai, Hevesi) létszáma fog jelentősen csökkenni. A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola tanulólétszáma – a tanulócsoportokra meghatározott maximális létszám betartása mellett – tovább már nem növekedhet, illetve Palinban és Miklósfán a változás jellege növekvő.

Az általános iskolákban más településekről bejárók létszám-aránya évről-évre változatlan a térségben.

Az intézményfenntartó társulások közül hatban (Felsőrajk, Zalaszentbalázs, Nagyrécse, Gelse, Miháld és Galambok) nagyon magas a bejárók aránya (lsd. térképek T/3, T/4).

Nagykanizsa arányukat és létszámukat tekintve is jelentős számú bejáró általános iskolás ellátásáról gondoskodik (alsóban 165 fő, felső tagozatban 249 fő, a Rózsa Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskolában 46 fő, összesen 22 osztály az évfolyamra előírt átlaglétszám alapján). A peremkerület egysoros iskoláiban (Miklósfa, Palin) a bejárók magas létszáma elsősorban a megyei jogú város és egyes önkormányzatok (Liszó, Nemspátró, Hosszúvölgy, Fűzvölgy, Homokkomárom) között megkötött megállapodás következménye. Az alsó tagozatos és a felsőbb évfolyamok bejáró tanulólétszám arányainak vizsgálatából megállapítható, hogy az alsó tagozatosok esetében a szülők többsége elsősorban azt tekintette fontosnak, hogy gyermeke a lakóhelyéhez közel kapja meg a szolgáltatást. A magasabb évfolyamokra járók esetében már a lakóhelytől távolabb is választottak iskolát, amely azt a feltételezést támasztja alá, hogy a felsősök utaztatásától, ha jobb feltételeket sejtenek a „célintézményben”, nem zárkóznak el a szülők.

A térség 28 általános iskolája közül kilencben biztosítottak iskolaotthonos ellátást.

Egyéb tekintetben az iskolaotthonos, a napközis és a tanulószobás ellátás volumene, aránya (átlagosan 56,9 %) megfelelt az országos átlagnak (55-65 %) és tükrözte a szülők elfoglaltságára, a családok szociális helyzetére visszavezethető ellátási igényeket. Az önkormányzatok és intézményeik pedig kivétel nélkül biztosították e szociális jellegű ellátási formákhoz szükséges feltételeket.

Magyarországon 1988-tól három képzési formában folyik a nemzetiségi oktatás: az anyanyelvű, a kétnyelvű és a nemzetiség nyelvét tantárgyként bevezető oktatás formájában. E fogalmak oktatáspolitikai tartalma többször változott az elmúlt időszakban.

Az állami költségvetés a nem magyar nyelven folyó nevelést és oktatást, valamint a roma kisebbségi oktatást alap és kiegészítő hozzájárulással támogatja az igényjogosultságra megállapított eljárási szabályok szerint.

A társulás önkormányzati intézményei közül az alábbiakban van jelen a nemzetiségi oktatás valamelyik formája: Csapi cigány népismeret és beás nyelv, Zalakomár cigány népismeret, Murakeresztúr, Fityeház és Belezna horvát, Szepetnek és Surd német nemzetiségi nyelv és irodalom.

Az integrált nevelésben, oktatásban részesülők és a tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarral küzdők létszámaránya a térségben nem tekinthető kirívónak. Ez a mutató Nagykanizsán valószínűleg azért magasabb, mert ezen a településen – az „intézményesített” ellátás központjában – a speciális felkészültségű szakemberek hamarabb észrevették az integrált nevelésben részesíthetőket, illetve a pedagógiai szakszolgálati ellátásra szorulókat.

A hátrányos helyzetű tanulók iskolai összlétszámához viszonyított arányát tekintve jelentős különbség mutatkozik az egyes iskolák között. Az eszteregnyei, kiskanizsai, sormási és surdi iskolák nem jelentettek a statisztikában hátrányos helyzetű tanulót, de vélhetően ez csak adatszolgáltatási hiba.

A létszámok ismeretében látható, hogy miközben az általános iskolai ellátórendszerben 5,42 %-os létszámarány – csökkenés volt, eközben a hátrányos helyzetűek létszámaránya 1,22 %-kal növekedett. Nem állt meg, hanem éppen ellenkezőleg erősödött az a szociális és egzisztenciális okokra (pl. munkahelyhiányra) visszavezethető folyamat.

A térség általános iskolái a gyermekek felzárkóztatásának, tehetsége kibontakoztatásának érdekében a kötelező tanórai foglalkozásokon túl jelentős számú „nem kötelező (választható)” foglalkozást biztosítottak. Ezek megoszlása iskolánként és térségenként is eltérő.

A Társulás általános iskolái közül Nagykanizsán 71 szakkör, a térség többi intézményében 145 szakkör – érdeklődési kör működött a 2004/2005-ös tanév nyitó adatai szerint. A szakkörökre Nagykanizsán 1237 tanuló járt, a többi település esetében ugyanez a létszám 2133 fő.

A gyermekek mindössze 2,5-3 %-a volt valamilyen művészeti csoport tagja. A működő csoportok száma 19, ebből 6 csoport működött Nagykanizsán.

Az énekkarok száma 39. A 13 nagykanizsai kórus munkájában 441 általános iskolás, a többi 26 énekkarban 732 fő diák vett részt. A tehetséggondozó foglalkozásokra megadott óraszámokhoz kellett számítani – a Közoktatási Statisztikai Kézikönyv útmutatása szerint – azokat a tantervi keretben tanított (emelt szintű) plusz órákat, amelyek a pedagógiai program szerint a pedagógus munkaidejébe beszámított órák, azaz a térítéses tanfolyamokon töltött időt itt nem lehet figyelembe venni. Örvendetes, hogy az iskolák erre a területre kiemelt figyelmet fordítottak. Nagykanizsán 108 csoportban 1192 fő, a többi településen 149 csoportban 1897 fő, az összlétszám 29,1 %, illetve 29,27 %-a vett részt. Összességében a tanulók 49-50 %-a részére tartottak a nevelést-oktatást segítő, valamilyen választható kiegészítő foglalkozást.

A különböző szolgáltatások között érdemes megvizsgálni az idegen nyelv oktatás helyzetét. Annak ellenére, hogy a kistelepülések jelentős finanszírozási problémákkal küzdöttek, a fenntartók és intézményeik mindent megtettek, hogy az idegen nyelvek oktatását megfelelő volumenben biztosítsák. A nyelvek között a német van túlsúlyban.

(Többletszolgáltatások emeltszintű oktatás, vagy alacsonyabb évfolyamoktól oktatás keretében, két idegen nyelv oktatása a felső tagozaton még a nagyon kicsi iskolákban is stb.)

A csoportok, osztályok szervezésével kapcsolatban fontos tudni, ha az osztály létszáma nem éri el az átlaglétszám ötven százalékát, akkor a Kt. 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított időkeretet, az un. nem kötelező tanórai foglalkozások óratömegét kettővel el kell osztani. Így az az időkeret lesz lényegesen kisebb, amelyből az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerinti választható foglalkozásokat szervezik. A minőségi oktatásnak – a szakos ellátottság hiánya mellett – ez, az alacsony osztálylétszámból fakadó következmény is gátja lehet a jövőben, ha az önkormányzatot az intézményfenntartás emelkedő költsége a jogszabály betartására, betartatására kényszeríti.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a kistérségben az önkormányzatok iskolabarátok, ugyanis minden racionalizációs, hatékonyságjavító (szerkezetváltozással járó) döntést addig halogatnak, ameddig csak lehet, ugyanakkor az ellátáshoz szükséges finanszírozási feltételeket (iskolai többletszolgáltatások formájában) igyekeznek biztosítani, ameddig erejük engedi.

Mivel az óvodákhoz hasonlóan az általános iskolák működési kiadásaiban is a legnagyobb arányt a pedagógus bérek és a közterhek képviselik, ezért a T/P (tanuló/pedagógus) paraméter összehasonlíthatóvá teszi az egyes iskolák „szakmai költségét”, illetve azt, hogy a különböző intézmények ugyanazt a szakmai feladatot - gazdálkodási szempontból – milyen hatékonyan látják el (10. számú melléklet).

A kistelepülések kis iskolái már most is a finanszírozhatóság határán működnek, s a helyzet egyre romlik, mert a közeljövőben (2-4 éven belül) az általános iskolás- korúak létszámcsökkenése minimum 11,6 % körüli lesz, és ez a tendencia folytatódik.

A kistérség általános iskolai feladatot ellátó intézményeiben szinte valamennyi pedagógus rendelkezik a munkaköréhez szükséges végzettséggel és szakképesítéssel, s többségükben eleget tesznek a jogszabály által előírt, 7 évenkénti kötelező továbbképzésnek, és ebben az iskolák és a fenntartók is támogatják őket. A végzettségi, képesítési, a képzési, továbbképzési adatok, tendenciák azt tükrözik, hogy a kistérségben a személyi erőforrások motivációja még mindig magas, a kvalifikáció is kiemelkedően jó. A teljesítményproblémák oka nem a pedagógusok hozzáállásában, felkészültségében, hanem az elégtelen finanszírozásban és a beiskolázási környezet hatásában keresendő.

A rendszer esetleges hatékonyságjavító átalakítása során indokolt lesz a pedagógusok kvalifikációját is felmérni és az új struktúra kialakításához figyelembe venni.

A társulás általános iskoláiban az 1-8. és az 5-8. évfolyamokon tanító pedagógusok korcsoportonkénti megoszlását bemutató görbék alapján szemmel látható, hogy az intézményekben a legnagyobb létszámot a 32-50 évesek képviselik.

Forrás: INOVEX Kft.

Mivel az általános iskolásokkal azonos korú gyermekek létszáma (demográfiai okok miatt) gyorsabban csökken, mint amilyen ütemben a felsőbb korcsoportokba tartozó pedagógusok elérik a nyugdíjas kort (a jelenlegi szabályzók mellett), 2-4 éven belül robbanásszerűen jelentkező általános iskolai pedagógus munkanélküliséggel kell számolni a térségben, ha addig nem történnek meg a szükséges szerkezeti átalakítások.

A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak vonatkozásában a nagykanizsai intézmények és Csapi alkalmazotti ellátottsága kifejezetten jó. Az egy nem pedagógus alkalmazottra jutó gyermekek, tanulók létszáma e települések iskoláiban volt a legmagasabb, azaz ezek az iskolák ebből a szempontból gazdaságosabban működtethetők.

Az általános iskolák kihasználtsága az oktatási helyiségek és a tanulócsoportok számának összehasonlítása alapján minősíthető.

A nevelő-oktató munka rendelkezésére álló ilyen jellegű feltételek azonban nem többletszolgáltatások, hanem üres kapacitások, amelyeket az önkormányzatoknak a működés fenntartása érdekében finanszíroznia kell. Ha csak a tantermek, szaktantermek kihasználtságát vizsgáljuk, akkor ez a mutatószám 66,4 %, ha ehhez a tornatermeket és tornaszobákat is hozzászámítjuk, akkor a kihasználtság mindössze 62,3 %.

Összefoglalva: a létszámparaméterek és a fajlagos mutatók alapján megállapítható, hogy a feladat-ellátási volumen (a feladatmutatók száma) a térségben jelentős mértékben csökkent, s ez a folyamat nem állt meg, kisebb meredekséggel, de folytatódik. A demográfiai csökkenés következtében iskolaszervezési és szerkezeti szempontból, ezen belül a pedagógus álláshelyek szempontjából a rendszer rendkívül nehéz helyzetbe került és a „szorítás” tovább erősödik.

A hatékony működéshez Nagykanizsa intézményei állnak közelebb. E város évek óta óvatos racionalizációt folytat. Más forrásból megítélhető, hogy a megyei jogú város intézményei jó és hatékony tanügyi irányítással törvényesen és eredményesen működnek.

tartalom

2.4.3.Középiskolai ellátás

A középiskolai oktatás szervezeti struktúrája sokat változott az elmúlt évtizedben, de alapjában megmaradt a nyolc osztályos általános iskolára épülő, érettségit adó, négy osztályos középiskola. A középiskola a nemzeti kultúra folytonosságának egyik legfontosabb letéteményese: általános műveltséget ad, előkészít a felsőfokú tanulmányokra, a munkába állásra.

A közoktatásról szóló törvény 88. § (3) bekezdése a megyei önkormányzat kötelező feladatává teszi a középiskolai és szakiskolai ellátást abban az esetben, ha a települési önkormányzat a feladatellátását nem vállalja. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 61. § (1) bekezdése szerint a megyei jogú város illetékességi területén saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladatokat, így a középfokú oktatást is. A térségben a középfokú oktatási feladatok 90 %-át Nagykanizsa, 7 %-át megyei intézmények, 3 %-át pedig egyéb fenntartású intézmények látják el.

A Nagykanizsán kívüli kistérség-részben 8. évfolyamot végzőknél (2004-ben 293 fő), a nagykanizsai iskolák 9. évfolyamán átlagosan 45,4 %-kal (2004-ben 537 fővel) magasabb (volt) a más településekről bejárók összlétszáma, ami arra utal, hogy a kistérségen kívül eső településekről is járnak be a középfokra tanulók. (Ez a megállapítás a 10., 11., 12. évfolyamokra is igaz.) Ha ehhez hozzászámítjuk a 193 fő kollégistát, látható, hogy Nagykanizsa 2004-ben a középfokú iskoláiban (az általános képzési és a szakképzési évfolyamokon) tanulók közül kb. 60,6 %-ban (3168 fő nem az illetékességi területén állandó lakhellyel rendelkező) más településről bejáró és kollégista (normatíván felüli) ellátási költségét finanszírozta. (2004-ben a 5226 fő középfokon, illetve szakképzésben tanuló közül 3168 fő nem Nagykanizsai lakos volt!)

Az arányokat tekintve a nagykanizsai középfokú beiskolázásban a következő időszakban (kétévenként) a demográfiai helyzetre visszavezethető finanszírozási problémák várhatók, tehát a szerkezetátalakítással járó hatékonyságjavítás elkerülhetetlen.

A tanulók összlétszámának alakulásában az elmúlt 4 évben stagnálás volt a jellemző, illetve az utóbbi két évben megkezdődött a lassú csökkenés is. Ennek magyarázata a tankötelezettség felső határának kitolódása 14 éves korról első lépcsőben 16 éves korra, illetve az 1998/1999 tanévben első osztályt kezdő tanulóknak már 18 éves korra. Ennek hatása valójában csak a 2008/2009-es tanévben fog először jelentkezni. A középiskolai tanulólétszám várható fogyása a 2009/2010-es tanévig 6 tanulócsoport csökkenést vetít előre, a 9. évfolyamon 2-2 gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai csoportot.

A kistérségben a középfokú oktatást Nagykanizsa 5 többcélú középfokú oktatási intézmény fenntartásával látja el.

A kistérség területén, Nagykanizsán felsőoktatás is működik, a Veszprémi Egyetem Kihelyezett Képzési Helyén.

A középiskolák legfontosabb mutatóit a 9. számú mellékletek tartalmazzák.

Az önkormányzatok által fenntartott középiskolák többcélúak, és a szakképzés területén is lefedik a munkaerő-piaci igényeket. A Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola a tehetséggondozás intézményi feltételét biztosítja a nyolc évfolyamos gimnáziumi képzéssel.

A kínált képzési típusok legfontosabb jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze:

	Szakiskola	Szakközépiskola	Gimnázium	Összesen
Tanulók száma	1239	2560	1147	4946
Tanulócsoportok száma	42	88	39	171
Osztálytermek száma	45	112	32	189
Pedagógus álláshely-szám	82,03	226,04	83,93	392
Egyéb álláshely-szám	50,79	132,71	49,5	233

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás

A képzési típusok megoszlása a kistérségben az alábbiak szerint alakul:

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás

Az elmúlt évtizedben megszaporodtak a vegyes képzési céllal működő intézmények, a gimnáziumok is indítottak szakközépiskolai osztályokat, hogy a szakképzési támogatásra jogosulttá váljanak. A 90-es évek elején a gimnáziumok terjeszkedése megindult az általános iskolai korosztály felé (hat-nyolc osztályos képzések szervezése). A rendszerváltást követően megjelent egy gimnáziumi képzést is folytató egyházi gimnázium (Piarista Gimnázium).

A nyelvtanulás iránti igények megnövekedtek a 2004. szeptemberétől működő nyelvi előkészítő évfolyammal. Az új képzési forma célja az uniós elvárásoknak megfelelően legalább egy európai idegen nyelv elsajátítása, valamint az informatikai és alapkészségek megerősítése. Nagykanizsán a 2004/2005-ös tanévtől négy középiskola indított nyelvi előkészítő osztályt az engedélyezett tanulócsoportok terhére. A 2004/2005-ös tanévtől a középfokú intézmények az emelt szintű érettségire készítenek fel, melyhez a felkészítést a 11-12. évfolyamon ennek megfelelően közép és emelt szinten is biztosítják.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város fenntartásában kettő vegyes gimnázium és három szakközépiskola típusú:

· Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola;

· Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, és három szakközépiskola és szakiskola típusú;

· Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola;

· Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium;

· Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola

intézmény működik.

A gimnáziumi képzés iránti igény folyamatosan nő, a jelentkezők száma minden évben több, mint a férőhelyek száma. A 2005/2006 tanévben ezért a gimnáziumi osztályok számát a Dr. Mező gimnáziumban eggyel megemelte az önkormányzat a szakközépiskolai osztályok terhére. Ennek indokoltságát az alábbi táblázat is alátámasztja:

Egy tanulócsoportra jutó tanulók száma

1991/92

1995/96

2000/04

2003/04

2004/05

Törvényi

átlaglétszám

Gimnázium

30,1

30,5

31,7

30,6

31,7

Szakközépiskola

26,8

27,7

29,5

28,8

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás

Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 13,2, ami a fajlagos költségeket pozitívan befolyásolja (országos átlag 11,5), de az egy tanulócsoportra jutó 31 fölötti tanuló a gimnáziumi képzésben nagyon magas, törekedni kell a létszám csökkentésére.

A szakközépiskolai képzés két elkülönülő ciklusból épül fel. A 9-10. évfolyamon szakmai orientáció keretében a pályaválasztást segítik elő egy, vagy több szakterület tevékenységi formáinak, technológiáinak megismerésével a humán, a műszaki, a gazdaság-szolgáltatási illetve az agrár szakterületeken. A 11. évfolyamtól kezdődően a szakmacsoportos alapozó oktatás keretében mód van a készségek fejlesztésére, a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati tevékenységeinek megismerésére. Segíti a pályaválasztási döntést, megalapozza az érettségit követő szakképzést, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulást.

A 2001-ben módosított Országos Képzési Jegyzék 4 szakterületbe, azon belül 21 szakmacsoportba sorolja a szakmákat. Intézményeink jelenleg 15 szakmacsoportból a szakmák széles palettáját kínálják a tanulóknak.

A térségben szakközépiskolai oktatás csak Nagykanizsán folyik. A középiskolás tanulóknak 51 %-a jár érettségit adó szakközépiskolai intézménybe (88 tanulócsoportba), az egy pedagógusra eső tanulók száma 12,7.

Szakiskola

A szakiskolára vonatkozó szabályozások az elmúlt tíz évben gyökeresen megváltoztak. A szakiskola kilencedik és tizedik évfolyamán az általános műveltséget megalapozó nevelési-oktatás folyik, és itt biztosítható a pályaorientáció, szakmai alapozó oktatás is. Ezt követően az OKJ-ben meghatározott számú szakképzési évfolyamon a szakképesítés megszerzésére készít fel. A szakiskola funkciója a rendszerben rendkívül vitatható, miután az iskola tradicionálisan a legalsó társadalmi csoportokból származó, leggyengébb tanulmányi eredményű gyerekek „gyűjtőhelye” lett. A szakiskoláknak a mindenhonnan kimaradó, igen gyenge felkészültségű, alacsonyan motivált tanulókat is fel kell vennie a tankötelezettség teljesítésének feltételeit garantálva. Az eddig rendkívül hanyagolt terület a tanulási kudarcok, a felmerülő nevelési problémák miatt rendkívül neuralgikus ponttá vált. Felismerve a „pedagógiai kudarcot” az elmúlt tanévben komoly innováció kezdődött ezen a területen, ami a tanulók képességeinek kibontakoztatását és a tevékenységalapú ismeretszerzést állítja a középpontba.

A kistérségben két településen, Nagykanizsán és Csapiban, összesen négy iskolában folyik szakiskolai oktatás.

Egy iskolában a Rózsa Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskolában a sajátos nevelési igényű enyhén értelmi fogyatékos tanulók felkészítése folyik. A speciális szakiskolai képzésre akkor van szükség, ha a tanulók a fogyatékosságuk miatt nem képesek együtt haladni a szakmai vizsgára történő felkészítés során a többi tanulóval, és az oktatás nem kötődik minden esetben az OKJ-ban található államilag elismert szakképesítésekhez.

A szakiskolai oktatásban a tanulók létszáma az 1999/2000-es tanévben 911-re csökkent, majd fokozatosan visszaállt az 1100-1200 közötti értékre.

A 2004/2005 tanévben, ebben a képzési típusban 42(+4) tanulócsoportban 1147 (+50) tanuló (22 %) felkészítése folyik.

Az egy tanulócsoportra jutó tanulók, száma 27,3 (+ 12,5) fő, az egy pedagógusra jutó tanulószám (T/P) az iskolák között nagyon nagy a szóródást mutat, ami a feladatok erősen eltérő jellege (sajátos nevelési igényű, magas hátrányos és veszélyeztetett arány) miatt nem összehasonlítható.

A hatékonysági mutatók intézményi bontásban a 2004/2005 tanévben

	Tanulók száma	Tanulócsoport száma	Tanuló / Tanulócsoport	Pedagógusok száma	T/P
Csapi	35	2	17,5	4	8,75
Cserháti	20	2	10	0	0,0
Thúry	376	13	28,9	25	15,4
Zsigmondy	716	25	28,6	52	13,8
Rózsa	50	4	12,5	7	7,1
Összesen	1197	46	26,0	88	13,6

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás

A tanulók 19,21 %-a vesz részt felzárkóztató foglalkozáson, ami a 17,8 %-os szakközépiskolai arányhoz viszonyítva alacsony. Az iskolák közötti különbségek is jelentősek. A Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskolában 10,47 %, a Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskolában 38 %.

Szövegdoboz:

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás

A törvényileg biztosított többletórák igénybevételében a szakiskola hátránya tovább nő. Csak 3,97 % a szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel aránya (szakkör, művészeti csoport, sportkör, énekkar, tanulószoba), míg a gimnázium és szakközépiskola esetében ez nagyságrendekkel magasabb.

Ugyanezt az arányt követi a tehetséggondozásban való részvétel is.

A veszélyeztetett tanulók száma 47 fő, ami komoly feladatot ró az intézmények ifjúságvédelmi felelőseire.

A 9-10. évfolyam követelményei a gyengébb képességű, motiváció hiányos tanulóknak teljesíthetetlenek, ebből adódik a sok bukás és a nagy lemorzsolódás. A Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskolában főállású iskolapszichológus, egy teljes állású ifjúságvédelmi felelős és egy félállású pedagógiai asszisztens segíti a gyermekek problémáinak kezelését.

A hátrányok csökkentésére speciális program kidolgozása és alkalmazása szükséges. A Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskolában, a szakiskolai osztályokban bevezették tanulási módszertan és egészségkultúra tantárgyak tanítását. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására csökkentett létszámmal működő, úgynevezett hátránykompenzáló osztályt indítanak. A speciális programban a 2001/2002-as tanévben két osztály 35 tanulóval, majd a 2003/2004-es tanévben három csoport 44 tanulóval vett részt. Az alacsony létszám mindenképpen indokolt, tapasztalat szerint az évközi kimaradás aránya ezzel felére-harmadára csökken.

A tanulók szociális hátterét ismerve nagyon alacsony a kollégiumi ellátást és az étkezést igénybevevő tanulók száma (Csapit kivéve). A probléma megoldását tovább nehezíti, hogy ebben az iskolatípusban a legmagasabb a naponta bejáró tanulók aránya is.

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás

A Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskolából 16, a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskolából mindössze 26 tanuló kollégista és 31, illetve 29 fő veszi igénybe az étkezést.

A középiskolák szakos ellátottsága jó, bár néhány esetben gondot okoz a megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus alkalmazása. Az elmúlt években egyetemi végzettségű matematika, fizika és számítástechnika szakos tanárokból, illetve elektromérnökökből volt hiány, melyek a vállalkozó szférában is keresett szakmák. 2000 óta jelentősen nőtt az egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya a főiskolai végzettségűekkel szemben. A pedagógusok korcsoportonkénti létszámeloszlása egyenletes.

A szakképző intézményekben továbbra is fontos szerepet töltenek be a megfelelő szakmai ismeretekkel és nagy tapasztalattal rendelkező szakoktatók. Az intézmények szakember-ellátottságának biztosítása elsősorban a továbbképzési forrásokra támaszkodik. A pedagógus továbbképzés tervezésekor az új tantervi követelményeknek megfelelő képzettség, illetve a kétszintű érettségire való felkészülés kapott elsőbbséget.

A nem pedagógus alkalmazottak száma a biztonságos működés feltételeit garantálja.

Az úgynevezett felzárkóztató képzés indítására a térségben egyelőre nem került sor. A feladatellátásra rendelkezésre álló épületek megfelelő számú helyiséget biztosítanak a „középfokú” iskolai nevelés-oktatás számára.

tartalom

2.4.4. Diákotthon, kollégiumi ellátás

A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye, speciális feladatokat lát el, össztársadalmi és regionális szolgáltatásokat biztosít.

A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. 32.§ (1) bekezdése az alábbiakban határozza meg a kollégium feladatát:

· megfelelő feltételek megteremtése a tanulásban;

· a kollégista tanulók személyiségének fejlesztése;

· a szülőkkel, iskolával való kapcsolattartás.

A szabad iskolaválasztás alkotmányos jogából, a térség településszerkezetéből és közoktatási rendszeréből nem hiányozhat a bentlakásos intézményhálózat. A térségben két önkormányzati és egy egyházi kollégium működik

Kollégium megnevezése	Férőhely	Létszám 2003/2004		Kihasználtság	Létszám 2004/2005
Csapi Diákotthon	250	170	általános iskola	78,80%	246
		27	szakiskola
Dr. Mező Kollégium	216	106		49,07%	-
Cserháti Kollégium	231	126		54,55%	189

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás

Az általános iskolás korosztály (normál) számára mindössze egy diákotthon működik a térségben speciális céllal. A Csapi Diákotthon több mint 30 dél-zalai és Somogy megyei település halmozottan hátrányos helyzetű, cigány etnikumú gyermekeit fogadja az óvodás korosztálytól az általános iskoláig. A országban is egyedülálló intézmény több mint 2 évtized óta végzi eredményes munkáját és biztosít 170 gyermeknek teljes ellátást és színvonalas felzárkóztatást, nevelést és képzést. A bentlakó diákokat hétvégére az intézmény saját busszal szállítja haza. Az intézményt szakiskolával bővítették ki az elmúlt 2 évben, amelyről a középiskoláknál már volt szó.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2003-ban a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola, majd 2004-ben a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola kollégiumát is megszüntette,

A kollégiumi igényeket a megmaradt Cserháti Kollégium maximálisan ki tudja elégíteni. A feleslegessé vált középiskolai kollégiumi épületeket az önkormányzat a helyi főiskolának adta használatba, de még így sem éri el a 90%-ot, így a férőhelyek bővítésére a térségben nincs szükség.

A kollégiumok felújítása részben megtörtént, illetve folyamatban van.

tartalom

2.4.5. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása

A gyógypedagógiai ellátás iránti igény a közoktatás rendszerének kiépülésével egyre növekedett. Az 1990-es évek közepétől erőteljesebb hangsúlyt kapott a fogyatékosok esélyegyenlőségét elősegítő jogszabályi és infrastrukturális háttér kialakításának programja. Ezek a változások előnyösek az érintettek számára, de megvalósításuk viszonylag lassan halad, hiszen a szemlélet változtatásán túl anyagi fedezetre is szükség van.

A sajátos nevelési igényű tanuló/gyermek nevelése és oktatása

· elkülönítetten,

· együtt a többi gyermekkel (integráltan) történhet.

Törekedni kell az integrációra a közoktatásban, de a külön csoportban nevelés létjogosultsága továbbra is fennáll.

A 2004/2005 nevelési évben, a kistérség óvodáiban 36 fő sajátos nevelési igényű gyermek ellátásáról gondoskodtak. A beszámolási időszak előtt gyógypedagógiai ellátásban részesült 29 fős létszám az új tanév elejére csak 6 fővel csökkent, miközben további 13 fő jelent meg a rendszerben. A tendencia - amely szerint az ellátó rendszerben a csökkenés kevesebb, mint a növekedés - már a korábbi évekre is jellemző volt, ezért a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése különösen fontos ellátási forma a kistérségben.

Jellemzőinek értékeléséhez az óvodáskorúak fogyatékossági típus szerinti létszámmegoszlását tartalmazó táblázat nyújt támpontot.

A létszám fogyatékossági típus szerinti megoszlása

Összes gyermeklétszám

(fő)

Enyhén értelmi fogyatékos

Középsúlyos értelmi fogyatékos

Nagyothalló

Siket

Beszédfogyatékos

Enyhén értelmi fogyatékos, nagyothalló

Enyhén értelmi fogyatékos siket

Autista

Súlyos magatartási zavarral küzd

Összesen

2213

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás

Látszik, hogy a kistérségben a különleges nevelést igénylő óvodás gyermekek között túlsúlyban vannak az értelmi fogyatékosok (25 fő, 69,4 %). 11 gyermek ellátásáról Zalaszentjakab (9 fő) és Zalaszentbalázs (2 fő) óvodáiban gondoskodtak, a fennmaradó 25 főt (köztük 19 fő értelmi fogyatékost, 1 fő autistát, 1 siketet és 4 nagyothallót) Nagykanizsa intézményei látják el.

A térségben a Rózsa Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola biztosít önálló csoportban ellátást, a többi óvoda integráltan végzi a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését. A fejlesztő csoportban nyolc gyermek gyógypedagógiai ellátásáról gondoskodik Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata.

Az elmúlt tanévben a kistérség általános iskoláiban 251 fő fogyatékos tanuló ellátását kellett megoldani. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek általános iskolai ellátására is jellemző, hogy a fogyatékosok ellátása terén az évenkénti létszámcsökkenés kevesebb, mint az új igények jelentkezése.

A kistérségben a sajátos nevelést igénylő általános iskolások között is túlsúlyban vannak az értelmi fogyatékosok (143 fő, 56,9 %). Nagyon magas az értelmi fogyatékosok általános iskolás összlétszámhoz (7100 főhöz) viszonyított aránya (143 fő, 2,0 %) és az összes sajátos nevelést igénylők részaránya (251 fő, 3,5 %). Figyelmet érdemel, hogy a térségben évről évre emelkedik a diszlexiások és az egyéb részképesség zavarban szenvedők száma, amely az előző tanévben elérte a 77 főt, a tanuló összlétszámhoz viszonyított 1,1 %-ot.

A 251 fogyatékos tanuló közül 143 főt (akik közül 46 fő, az itt tanulók 32,17 %-a más településről jár iskolába) a nagykanizsai Rózsa Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola lát el. A többi tanuló (108 fő) integrált nevelését, oktatását Eszteregnye, Fityeház, Garabonc, Hahót, Murakeresztúr, Nagyrécse, Szepetnek, Zalaszentbalázs általános iskolai feladatot (is) ellátó intézményei, valamint Nagykanizsa kilenc másik általános iskolája végzi.

Az előző tanévben a kistérség középfokú iskoláiban 71 fő különleges bánásmódot igénylő tanuló részesült ellátásban.

A középfokú intézményekben tanuló, különleges bánásmódot igénylők létszámváltozására vonatkozó tendencia szinte az általános iskolai trendről másolható, és ebben az intézménytípusban is növekedést jelez.

A középfokú képzésre is jellemző, hogy a kistérségben nagyon magas az enyhén értelmi fogyatékosok és a diszlexiás, részképesség zavaros tanulók aránya. Az előbbiek a tanuló összlétszámon (4654 főn) belül 1,14 %-ot, az utóbbiak 0,26 %-ot képviselnek.

A kialakulóban lévő növekedési folyamat azért is veszélyes, mert ezzel párhuzamosan – demográfiai okokra visszavezethetően – jelentős mértékben csökken az óvodásokkal, iskolásokkal azonos korú népesség létszáma, amely további arányromlást eredményez. Az arányeltolódás pedig már rövid távon is szociális és egyéb társadalmi problémák tömkelegéhez vezethet, amely kihat a térségrész és Nagykanizsa fejlődésére.

tartalom

2.4.6. Az alapfokú művészetoktatás

A Kt. valamint annak többszöri módosítása alapvetően szabályozta a művészetoktatási intézmények tartalmi és szervezeti működését. A törvény elismerte a zene, a művészetoktatás több évtizedes fejlődését a művészetoktatás iránt megnyilvánuló, fokozódó társadalmi igényt. A törvény véglegesen beemelte az alap-és középfokú művészetoktatási intézményeket a magyar közoktatás intézményrendszerébe, meghatározta a művészetoktatás szakterületeit, a tanügy-igazgatási és tartalmi működés legfontosabb alapelveit.

A művészetoktatás területére és tantárgyaira 1990-ig a hangszeres oktatás, illetve a zenei tárgyak voltak a jellemzőek országszerte, így Nagykanizsa térségében is. 1993-tól folyamatosan elterjedt és növekedett a zenén kívüli művészeti tárgyak oktatása, ennek sorában a tánc (társas, népi, modern), a képzőművészet (népi, iparművészet) és a drámajáték (szín-báb).

Az önkormányzati fenntartású intézmények mellett alapítványi és magán fenntartók is kezdeményeztek alapfokú művészetoktatást.

Nagykanizsa térségében mindhárom fenntartói forma megtalálható, lehetőséget biztosítva ezzel, hogy a 6-18 éves korosztály aktívan részt vehessen a művészetoktatásban.

Önkormányzati fenntartásban a kistérség területén alapfokú művészetoktatás Nagykanizsán, Nagyrécsén, Zalakarosban, Zalakomárban folyik.

A Társulás önkormányzati fenntartású alapfokú művészetoktatási intézményeibe járók létszáma a művészeti ágak szerint és a 2004/2005. évi statisztikai adatok alapján:

Intézményszám	Pedagógusok száma	A képzésben részt vevő tanulólétszám
Intézményszám	Pedagógusok száma	Klasszikus zene	Elektroakusz-tikus zene	Népzene	Táncművészet	Képző- és iparművészet	Szín- és bábművészet	Összesen
4	55	683	2	19	42	48	62	856

Forrás: INOVEX Kft.

A nem önkormányzati fenntartású intézményekben erősen túlsúlyban van a csoportos művészetoktatás. Az egyéni foglalkoztatást is igénylő – ezáltal magas fajlagos költséget jelentő – zeneoktatás ellátása a térségben nem kiegyensúlyozott.

Az intézményi beruházások az elmúlt években a művészetoktatási intézmények tekintetében is visszafogottak voltak. Ehhez hozzájárultak a fenntartók anyagi gondjai, az eszközök (hangszerek, kották, ruhák, könyvek, festékek és más képzőművészeti anyagok, stb.) drasztikus áremelkedései. A törvényileg kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékben foglaltak teljesítése is nagy feladatot ró a fenntartókra, ugyanakkor az alapfokú művészetoktatás állami normatívái az elmúlt évhez képest kisebb fajlagos összeggel kerültek meghatározásra, és szigorodtak az igénylés feltételei. Ez a tendencia a következő gazdasági évben is folytatódni fog.

tartalom

2.4.7. Pedagógiai szakszolgálatok

A társulás az általa ellátható közoktatási feladatok közül a következő pedagógiai szakszolgálati feladatok közös megszervezését és ellátását vállalta: gyógy-testnevelés, logopédiai ellátás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; fejlesztő felkészítés; nevelési tanácsadás; konduktív pedagógiai ellátás. Mivel a korábbi évek közoktatási statisztikája azt tükrözi, hogy ezen a téren az ellátási igény és volumen nem változott jelentősen a közelmúltban, elégséges a helyzetet a 2004/2005 tanévi mutatók alapján áttekinteni, értékelni.

Gyógy-testnevelésben az előző tanévben 230 fő nagykanizsai tanuló vett részt. Az ellátást a Rózsa Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskolán kívül a Bolyai János Általános Iskola és a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 3,0 álláshelyen foglalkoztatott 4 fő pedagógus közreműködésével biztosítja. Feltűnő az ellátási aránytalanság. A Nagykanizsán kiszűrtek létszáma és a tanulói összlétszámhoz viszonyított arány (kb. 5,3 %) volt, amely érték messze meghaladja az országos átlagot. A városon kívüli térségben ugyanakkor ez a mutató az országos átlag alatt maradva, nem éri el a 0,85 %-ot. Nagykanizsán kívül a statisztikai adatok szerint a 2004/2005 tanévben egyetlen tanuló sem részesült gyógy-testnevelésben.

A logopédiai ellátás értékeléséhez is célszerű különválasztani Nagykanizsát a kistérség többi településétől.

A 2004/2005 nevelési, illetve tanévi nagykanizsai ellátási mutatók azt tükrözik, hogy a legnagyobb ellátási volument az óvodáskorúak számára kell biztosítani. Az általános iskola alsó tagozatának a végére, ha megfelelő az ellátás, gyakorlatilag elfogynak a beszédjavításra szorulók, 10-12 éves életkorra a legtöbb gyermek beszédhibája megszűnik.

Az előző nevelési év elején a 2213 fő nagykanizsai óvodás közül 287 fő (az összlétszám 13 %-a) részesült logopédiai ellátásban, amely az átlagosnak tekinthető 10 %-os aránynál lényegesen magasabb. A város által fenntartott iskolákban tanuló 3017 fő alsó tagozatosból mindössze 126 főnek (az összlétszám 4,2 %-ának) volt szüksége beszédjavításra. (Az óvodások és az alsósok közül logopédiai ellátásban részesülők száma együtt 10,31 %-os un. „súlyozott” arányt képviselt).

A térség Nagykanizsán kívüli településein eddig a megye „decentrumokban”, utazó gyógypedagógusokkal látta el a beszédjavítást. 2005-ben a feladat átkerült a kistérségi társuláshoz.

A korai fejlesztést és gondozást, továbbá a képzésre kötelezetteket (a fejlesztő felkészítésben részvevőket) az értékelt időszakban a megyei önkormányzat látta el. Az igényekre, a volumenre a hasonló térségekben ellátottak arányából, a megyei szakértői és rehabilitációs bizottság adatközléséből és az ellátás jogi keretparamétereiből (14/1994. VI.24.) MKM rendelet 8. § (1)-(5) bekezdések és a 9. § (2) bekezdések) lehet következtetni.

A hatásköri és területi illetékességgel rendelkező Zala Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság adatközlése alapján a korai fejlesztéshez, valamint a fejlesztő felkészítéshez 2005. szeptember 1-jétől 2,0 álláshelyet indokolt biztosítani a kistérségben. A pedagógusok a szakszolgálati ellátás jellegének megfelelően a gyógypedagógiai tanácsadásban is közreműködhetnek.

A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, 3-18 éves korú gyermekek problémáinak feltárása, prevenciós és rehabilitációs célú foglalkoztatása a jelenlegi társadalmi helyzetben különösen fontos, alapvető közoktatási szolgáltatás.

A nevelési tanácsadó által biztosítandó szakszolgálati ellátás mértékére konkrét felmérés hiányában az országos, a regionális tendenciák és a helyi szakemberek tapasztalatai alapján lehet következtetni. E szerint az igényjogosultak 8 %-ának (1100 fő) lehet szüksége a nevelési tanácsadó valamelyik szolgáltatására.

tartalom

2.4.8. Pedagógiai szakmai-szolgáltatások

A szolgáltatás kistérségben történő igénybevételének megteremtése szükséges és elengedhetetlen, mivel az oktatás területén egyre inkább előtérbe kerül a hatékonyság, a szakszerűség és a minőségfejlesztés.

A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről a 10/1994. (V.13.) MKM rendelet rendelkezik.

A Kt. 36. §-a alapján a pedagógiai szakmai szolgáltatásnak az alábbi feladatokat kell ellátnia:

· pedagógiai mérés értékelés,

· szaktanácsadás, tantárgygondozás, munkaközösség-vezetés,

· pedagógiai tájékoztatás,

· igazgatási pedagógiai szakmai szolgáltatás,

· pedagógus továbbképzés, képzés,

· tanulmányi és tehetséggondozó versenyek,

· tanulói tájékoztató, tanácsadó szolgálat.

A felsorolt szolgáltatásokat az intézmények anyagi lehetőségeiktől függően, túlnyomórészt külső szolgáltatóktól vásárolják meg. Indokolt a kistérségben ezen feladatok közös tervezése és szervezése.

tartalom

2.4.9. Felnőttoktatás

Az esti és levelező képzésben (felnőttoktatásban) Nagykanizsa a Zrínyi Miklós Általános Iskolában az alapfokú végzettséggel nem rendelkező, nem tanköteles korúak számára biztosítja az alapfokú végzettség megszerzését. A képzésben 30 fő vesz részt, amiből több mint 90 % más településről jár be. A felzárkóztató oktatás törvényi feltételinek megteremtésével az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatal felnőtteknek ezt a képzési formát célszerű ajánlani. Ezt „vállalkozói” alapon működő felnőttképzést folytató akkreditált iskolákkal is meg lehet oldani, az esetleg felesleges kapacitással rendelkező mikrocentrumok infrastruktúrájára építve. Az esti és levelező képzésben 54 fő gimnáziumi érettségire történő felkészítésben, 417 fő szakközépiskolai képzésben, illetve szakképzésben vesz részt az alábbi bontásban:

Intézmény	Képzés	2000/2001	2001/2002	2002/2003	2003/2004	2004/2005
Zrínyi Miklós Általános Iskola	esti alapfokú képzés levelező alapfokú képzés	48	42	48	20 27	30
Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola	levelező szakképzés	25	27	67	57	36
Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola	levelező gimnáziumi	207	158	124	92	54
Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola	SZIT levelező esti	122 341	86 377	15 342	0 117 232	368
Összesen		743	690	596	545	488

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás

Látható, hogy e képzési formára az igény a 2000/2001-es tanév óta erőteljesen csökkent, ami a kapacitás szűkítését indokolja. Nagykanizsa Megyei Jogú Város a 2005/2006-os tanévben a középiskolai felnőttképzést csak a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskolában kínálja.

A Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal közösen 2001-től minden tanévben indít egy osztályt, mely elsősorban roma fiatalok számára biztosít lehetőséget a középfokú végzettség megszerzésére. A hátrányos helyzetű fiataloknak nyújtott lehetőség az érettségi megszerzésével hozzájárul az esélyegyenlőtlenség mérsékléséhez

A Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola levelező munkarend szerinti oktatás keretében is folytat ápoló szakképzést a Nagykanizsai Városi Kórházzal együttműködve.

A felnőttképzésben résztvevők közül 200 fő a bejáró (kb 43 %). Ez az arány finanszírozási szempontból tekintve relatíve magas, miután a normatív támogatás nagyon alacsony. A többletköltséget Nagykanizsa vállalja. Mindenképpen indokolt e területen más szolgáltatások és más képzési formák felkutatása (pl. távoktatás).

tartalom

2.4.10. Helyettesítési és utazó szaktanári rendszer

A kistérségnek gondoskodnia kell az oktatási-nevelési intézményekben folyó szakmai munka színvonalának emeléséről és a hatékonyabb működés megszervezéséről.

A Kt. 87. § (4) bekezdése jogi lehetőséget ad az állandó helyettesítési rendszer kiépítésére és működtetésére ott, ahol a közoktatási intézményekben folyó pedagógiai munka zavartalan megszervezése érdekében erre szükség van és a költségek fedezete az érdekelt önkormányzatok által kötött megállapodás alapján biztosítható.

A rendszer kiépítésének nincs hagyománya és gyakorlati alkalmazásának buktatóit sem ismerjük, de a kistérségen belül – a szakos ellátottság 100 %-os biztosítása érdekében – elkerülhetetlen.

A kisiskolákban pl. a betegség, vagy továbbtanulás miatt távollévő pedagógusok szakszerű helyettesítése csak részben oldható meg.

Az adatokból kitűnik, hogy a meglévő munkaerő-kapacitás egyenetlenül oszlik el az egyes intézményekben.

A kistérségre vonatkozóan a „felesleg” és a „hiány” az alábbiak szerint alakul:

Szakos hiány óra		Szakos többlet óra
ének	13,5	ének	16
kémia	1,5	matematika	10
fizika	13	fizika	8
technika	6	kémia	2
testnevelés	16	földrajz	2
rajz	16	biológia	2
történelem	15
földrajz	6
angol	6
biológia	3

Forrás: Intézményi adatszolgáltatás

A „egyensúly” megteremtésével a 100 %-os szakos lefedettség mellett további pedagógusok foglalkoztatására is mód van többletköltség nélkül. A foglalkoztatás munkajogi oldalról jelenleg nem teljesen tisztázott (de megoldható).

tartalom

2.5. A helyzetelemzés összegzése (SWOT analízis)

Erősségek

· Többletfeladatok finanszírozásának vállalása kistérségi szinten

· A működés törvényi előírásainak biztosítása alapszinten

· Informatikai képesítést szerzettek magas száma

· Szervezettség

· Folyamatos párbeszéd

· Egyes szakszolgálati feladatok közös ellátása

· Már meglevő intézményfenntartó társulások

· Szülők aktív együttműködése, önkéntes munkavégzés az intézmények javára

· Innovatív pedagógusok, szakmai igényesség

· Sok gyakorlati tapasztalat

· Kistérségi szinten szervezett bemutatók, kulturális szemlék, versenyek

· Nagy pályázati hajlandóság

· Iskolabusz a szakszolgálati ellátáshoz

· Szoros szakmai együttműködés a gesztor önkormányzat tanügy-igazgatási egységével

· A kanizsai intézmények együttműködési készsége

· Speciális programok hátrányos helyzetű tanulókra

· Jó együttműködés a regionális és országos szakmai szervezetekkel

Gyengeségek

· A rendszer esetenkénti túlméretezettségének, ugyanakkor elaprózottságának együttes jelenléte

· Szakemberhiány

· Szakember felesleg

· Kötött bér- és létszámgazdálkodás, rugalmatlan munkajogi szabályozás

· Az oktatáspolitika következetlensége

· Nagykanizsa gesztor település és a többi település érdekkülönbözősége

· A nagyobb létszámú iskolát fenntartó önkormányzat és a többi érdekkülönbözősége

· Szakigazgatás –tanügyigazgatás hiánya

· Tehetséggondozás nem lefedett

· Szakmai szolgáltatás szervezetlensége

· Közlekedés fejletlensége

· Kisiskolák elszigeteltsége

· Alapfokú művészetoktatás csak részleges lefedettsége

· Versengés együttműködés helyett

· A német nyelv túlsúlya a nyelvoktatásban

· Infrastrukturális ellátottságban meglévő aránytalanság

Lehetőségek

· A területi feladatellátásban tapasztalható egyenetlenség megszűntetése

· A felszabaduló infrastruktúra felhasználása más feladatok ellátására, ezáltal a lakosság komfortérzetének javulása (továbbképzés, szociális ellátás…)

· Civil szervezetek aktivitásának növelése és egyes önkormányzati feladatok átadása civil szervezeteknek

· Regionális és központi források elnyerése közösen tervezett pályázatokkal

· Az oktatás imagenek erősítése, a térségről kialakult nem mindig pozitív kép megváltoztatása

· Az együttműködés a szolgáltatás más, nem szorosan vett oktatási feladatokra (takarítás, étkeztetés, gazdálkodás) is kiterjeszthető

· A kapacitás-kihasználás növelése az ellátórendszer racionalizálásával, a fajlagos költségek csökkentése

· Fenntartói irányítás szakszerűségének és a törvényes működés feltételeinek megteremtése

· Az intézményi kapcsolatok erősítésével az átjárhatóság biztosítása és az egyes szintek közötti átlépés nehézségeinek csökkentése

· Sokszínű pedagógiai kínálat (nyelvoktatás, tehetséggondozás, emelt szintű képzés stb.)

· Személyi és anyagi erőforrások koncentrálása

· Szaktárgyi, intézményközi munkaközösségek, innovatív műhelyek létrehozása

· Közös eszköztár létrehozása

Veszélyek

· Magas fajlagos költségek

· Egy térség – egy centrum kialakulása

· Negatív demográfiai tendenciák hatásai

· Közös intézményfenntartásból fakadó feszültségek

· Múltból meglevő feszültségek, ellentétek

· Hátrányos helyzetű családok és gyermekek koncentrált megjelenése egyes intézményekben

· Roma tanulók és családok szegregáltsága

· Iskolák megtartó-képességében jelentkező eltérések növekedése

· Az intézményrendszer infrastrukturális és tárgyi feltételeinek folyamatos romlása, a visszapótlás hiánya

· Kiszámíthatatlan finanszírozási háttér

tartalom

3. A közoktatás területén megfogalmazott szervezési, fejlesztési célok a kistérségben

3.1. A közoktatás területén megfogalmazott célok és feladatok a kistérségben

Partneri együttműködés, szolidaritás

Egy kistérségben, de nem egy központban gondolkodni

Átjárhatóság biztosítása

· A kistérségben élő gyermekek, tanulók számára a tankötelezettség teljesítéséhez a közoktatási rendszer rugalmas átjárhatóságának és a „folytathatóság-továbbépíthetőség” elvének biztosítása az intézményrendszerben.

· A pályaorientáció biztosítása az alapfokú képzés 6-8. évfolyamán és középfokon is. A szakképzésben a jelenlegi beiskolázási arányok biztosítása.

· A gazdaság és oktatás közötti kapcsolatot erősítése a valós munkaerő-piaci igényeknek való megfelelős érdekében. A munka világába történő átmenet segítése a képzés tartalmának modernizálásával.

Az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén

· Az oktatás tartalmának és kínálatának fejlesztése.

· Kommunikációs alapkészségek értelmi, szociális képességek fejlesztése.

· Tanulási módszerek tanítása.

Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása az alap- és középfokú intézmények informatikai programjának összehangolásával

· Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának szélesítése.

Az európai dimenzió tudatosítása

· A nyelvtanulás feltételrendszerének fejlesztésével a hatékonyságának növelése.

· A nemzetközi kapcsolatok erősítése és szélesítése, melyek által kialakítható a más kultúrák iránti fogékonyság. Ez hozzájárul a kistérségben élő német, horvát és roma kisebbségek identitástudatának megerősítéséhez, illetve más kultúrák elfogadásához.

· A nyelvoktatás hatékonyságának növelése érdekében a nemzetiségi oktatásban elért eredmények megtartása, igény esetén annak további bővítése, a nyelvi előkészítő és a két tanítási nyelvű képzés feltételeinek megteremtése.

Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése

· A kistérségen belül a pedagógiai programok összehangolásával iskolák közötti esélyegyenlőség megteremtése és az egyes iskolák közötti különbségek csökkentése.

· A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteinek kielégítése.

· Az oktatásban érvényesülő hátrányos megkülönböztetés felszámolása.

· Az óvodáztatás kiterjesztése a hátrányos helyzetű gyermekcsoportok körében.

· A szakiskolai hálózat modernizálása.

· Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem, szoros együttműködés a rendőrség ifjúságvédelmi osztályával, az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények és civil szervezetek között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában.

Az oktatás minőségének fejlesztése

· Kistérségi szintű intézmény-működtetési, valamint szakmai ellenőrzési és értékelési rendszer működtetése, amely az intézményi önértékelésekre épül.

· A „hozzáadott pedagógiai érték” mérése a jóváhagyott pedagógiai programok alapján.

· Minőségelvű, partnerközpontú működés biztosítása, melynek alapja az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja.

· Innovációs kezdeményezések támogatása és kistérségi szintű összehangolása.

· A szakmai munka hatékonyságának növelése a pedagógus-kompetenciák fejlesztésével.

Zalakaros bevonása a középiskolai oktatásba és szakképzésbe

A pedagógus szakma fejlődésének támogatása

· A pedagógus szakma fejlesztése a továbbképzések szakvizsgák támogatásával, koordinálásával.

· A differenciált bérezés és egy átfogó elismerési rendszer kidolgozása.

· Az intézményekben stabil-innovatív nevelő-oktató tantestületek kiépítése, a teljes szakos ellátottság biztosítása.

· Az öntevékeny szakmai műhelyek kistérségi szintű koordinációja és együttműködése.

· Szabályozott ágazatközi kapcsolatrendszer működtetése.

Az oktatási infrastruktúra és az oktatás tárgyi feltételeinek javítása

· Rekonstrukciós koncepció kidolgozása az intézményhálózatban a leromlott műszaki állapotú közoktatási intézmények épületállományának és a kapcsolódó szolgáltatások (közművelődés, sportlétesítmények) háttér-infrastruktúrájának korszerűsítésére.

· Eszköz- és felszerelési jegyzék felülvizsgálata és teljesítése.

· Az oktatatás informatikai bázisának erősítése.

· Az akadálymentesítés kötelező feltételeinek biztosítása.

· Az iskolabusz-hálózat kiépítése.

A közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása

· A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet működjön jogszerűen, költségorientáltan, hatékonyan és erősödjön a tervezés szerepe.

· Hatékony információs rendszer működtetése a fenntartó és az intézmények között, intézményközi vezetői információs rendszer kialakítása és fenntartása.

· A fejlesztések a jelenlegi önkormányzati intézmények eredményeire alapozva, a hatékonyságára vonatkozó adatok elemzése, értékelése alapján és a partnerekkel együttműködve valósulnak meg.

· Az oktatásfinanszírozási rendszer fejlesztése az elszámoltathatóság elvének érvényesítésével.

· Társulások, települések és intézmények közötti együttműködések erősítése és bővítése.

· A tanulólétszám és a kapacitások összehangolása, az ehhez szükséges intézményi struktúra kialakítása és az iskolaszerkezet összehangolása.

· Kistérségi egyeztetés és közös teherviselés a nem kötelező feladatok ellátásában.

· A helyi döntéshozatalt segítő információs és statisztikai rendszer működtetése; az intézményi, pénzügyi, közigazgatási, tanulói adatbázisok együttkezelése, összekapcsolása.

· A működéshez szükséges feltételek biztosítására benyújtott pályázatok esetében pályázati önrész biztosítása.

A kistérségi szintű művészeti neveléshez való hozzáférés biztosítása alap- és középfokon egymásra épülő rendszerben

Az egészségnevelés

· Stratégiai program kidolgozása annak érdekében, hogy az adott korosztály egészségi mutatói javuljanak.

· A 6-12 éves korosztály mindennapos testnevelésének megvalósítása.

· A 6. évfolyam végére lehetőségei szerint minden gyermek tanuljon meg úszni.

· A diáksport kistérségi szintű összehangolása.

tartalom

3.2. Javaslatok közoktatási feladatok ellátására a kistérségben

Demográfiai tendenciákra alapozott kapacitás- és erőforrásigény becslés nélkül nem lehet megalapozott intézkedési tervet készíteni.

2005-2009 között minimum 8,6 %-kal csökken a 0-6 évesek és ezen belül 10 %-kal az óvodáskorúak (a 3-6 évesek) létszáma. Így az óvodai ellátás területén fel kell készülni a finanszírozási problémák kiküszöbölésére. Az általános iskolás korúak létszámcsökkenése minimum 11,6 % körüli lesz.

Az 8. számú melléklet rögzíti a Társulás általános iskolai feladatokat (is) ellátó intézmények 2004/2005 évi nyitólétszámait.

A felsős és az alsós osztálylétszámok arányaiból megállapítható, hogy a térség 28 általános iskolája közül a következő években 19-ben jelentős, Zalakomár esetében kisebb mértékben csökkenni fog a tanulólétszám.

A fennmaradó iskoláknál stagnál, vagy minimális mértékben növekedhet a tanulólétszám.

A 11. számú melléklet alapján látható, hogy Eszteregnye, Hahót, Újudvar, Fityeház, Sormás, Surd, Belezna iskoláinak „fenntarthatósága” a jelenlegi paraméterek mellett veszélybe kerül.

Gelsén (12,4 %), Galambokon (15,5 %), Zalakarosban (27 %), Zalaszentbalázson (27,4 %), Nagyrécsén (27,8 %) jelentős csökkenés várható, de a jelenlegi, viszonylag magas létszám miatt az elkövetkezendő hat évben ennek hatása elsősorban a fajlagos költség növekedésében jelentkezik. Ezen iskolák fenntartóinak a működésében veszélyeztetett iskolák fenntartóival lenne célszerű iskolafenntartó társulást kezdeményezni.

Nagykanizsa esetében pedig következetesen végig kell vinni a létszám és kapacitás összehangolását.

A Társulás egyes települései jelenleg együtt látják el az óvodai és/vagy általános iskolai feladatokat, ezért az alábbiakban részleteztük azokat a lehetséges szerkezetváltoztatási megoldásokat, amelyek révén az alapellátás-szakmai és költségvetési szempontokra tekintettel – fenntartható.

Óvodai és általános iskolai ellátás a kistérségben

A 11. számú mellékletek és az 1. számú függelék bemutatják a jelenleg működő intézményekben a következő három évre várható létszámokat. A létszámok alakulását figyelembe véve az egyes intézményfenntartóknak az alábbi javaslatokat tesszük a továbbműködtetésre vonatkozóan. A javaslatainkban prioritása van a fenntarthatóságnak, és ezzel párhuzamosan a fajlagos költségek legalább szinten tartásának. A táblázatokban az egyes intézményeknél meghatározásra került az évfolyamokra vonatkozó átlaglétszám (peremfeltétel). Az átlaglétszám megállapítása a 2006. évi költségvetési törvénytervezeten alapul. Az ott meghatározott átlaglétszámok teljesítése a feltétele a kistérségi normatíva leigénylésének. Ezen normatíva az egyébként automatikusan emelkedő fajlagos költség csökkentéséhez járul hozzá. A javaslatokban figyelembe vettük, hogy minden intézményfenntartó önkormányzat, illetve társulás alapfokú intézményeit komoly anyagi áldozatok árán is szeretné fenntartani, és rögzítésre kerültek a szóbeli egyeztetések során felvetett további társulási szándékok is, amennyiben a finanszírozási feltételek tovább romlanak. A javaslatok összegzését a 12. számú melléklet tartalmazza.

Balatonmagyaród óvodája

Az óvoda jelenlegi és a várható létszámával önálló intézményként nem tud megfelelni a peremfeltételeknek.

A 16 gyermeket fogadó 1 csoportos óvoda jövőbeni fenntartása a peremfeltételeknek való megfelelés érdekében intézményi társulás létrehozásával javasolható. A szomszédos Zalakomárhoz célszerű csatlakoznia.

Belezna óvodája

Az óvoda jelenlegi és a várható létszámával önálló intézményként nem tud megfelelni a peremfeltételeknek, ami a fajlagos költség drasztikus növekedését eredményezi.

A 13 gyermeket fogadó 1 csoportos óvoda jövőbeni fenntartása a peremfeltételeknek való megfelelés érdekében intézményi társulás létrehozásával javasolható. A szomszédos Surd-Nemespátró társuláshoz célszerű csatlakoznia.

Belezna iskolája

A beleznai iskola 36 fős összlétszáma a fajlagos költséget jelenleg is rendkívüli módon megemelik. A peremfeltételeknek az intézmény semmilyen, törvényileg engedélyezett évfolyam összevonással sem tud megfelelni. Belezna esetében tehát az amúgy is gyenge pozíciójú surdi mikrotársulásba való becsatlakozás nem jelent megoldást. Ha a megemelkedett fajlagos költséget a fenntartók nem tudják vállalni, nincs más megoldás, mint tárgyalásokat kezdeni Nagykanizsa Megyei Jogú Várossal, miután közlekedési szempontból ez a legkedvezőbb lehetőség. Indokolja ezt, hogy jelenleg is magas az ezen településről Nagykanizsára bejáró tanulók száma. Az ilyen kritikus létszámhatár alatt működő intézmények működtetése már szakmai kérdéseket is felvethet.

Csapi-Zalaújlak intézményi társulás óvodája

A sajátos feladatot ellátó intézmény, amelynek felvevő körzete a megye határt is átlépi, hosszú távon is megtartható. Gyermeklétszám csökkenés esetén csoportszám csökkentéssel, illetve az etnikai csoportokra vonatkozó kedvezőbb létszám követelmények teljesítésével meg tud felelni a peremfeltételeknek.

Csapi-Zalaújlak intézményi társulás iskolája

Speciális feladatot lát el az iskola, illetve a fenntartó. A mutatók alapján az intézmény hosszabb távon is stabilan működtethető. A felújított iskola infrastruktúrája hosszú távon kiemelkedő feltételeket nyújt az itt tanulóknak.

Miután az intézmény szakiskolai feladatokat is ellát, indokolt a szakmaválasztás és pályaorientáció miatt feladat ellátási szerződést kötni Nagykanizsa Megyei Jogú Várossal, valamint javasolt a TISZK létrehozásában való kölcsönös együttműködés. Emellett javasolható az intézményfenntartói társulás létrehozása ugyancsak Nagykanizsával, miután közel 50 fő nagykanizsai gyermek ellátását biztosítja a csapi iskola.

Eszteregnye-Rigyác intézményi társulás óvodája

A két csoportos óvoda fenntartása a jövőben is indokolt, ha a peremfeltételeket teljesíti.

Eszteregnye-Rigyác intézményi társulás iskolája

Az iskolafenntartó társulás modellje azon mikrotársulásnak, amely a kistérségi határt átlépi. A társulási formában fenntartott iskola a 85 fős létszámmal és 9-13 közötti évfolyami létszámok szórásával a peremfeltételeknek nem tud megfelelni. A két település gyermek létszáma - bár nem mutat összességében jelentős csökkenést (8,19 %), ennek ellenére a társulásba még egy partnert be kell fogadnia ahhoz, hogy a fenntartóra eső fajlagos költség ne emelkedjen drasztikusan.

· Társulási partnerként elvileg szóba jöhet Sormás, de ez jelen pillanatban csak a 3-4. évfolyamon javítana a kondíciókon, így hosszú távon nem jelent megoldást. Közlekedés tekintetében Sormás esetében Nagykanizsa vonzóbb lehet.

· Az alsó tagozat tagintézményként helyben marad, és a felső tagozat feladatait a település mással láttatja el (Szepetnek).

· Hasonló nagyságrendű iskolát fenntartó partnert keresve a „kétpólusú” modell (az egyik önkormányzat az alsó tagozatot, a másik a felső tagozatot működteti) lehet egy megoldás. Elvileg szóba jöhető partner Szepetnek.

· Megoldást jelenthet Nagykanizsa Megyei Jogú Várossal történő megállapodás.

Felsőrajk-Alsórajk-Pötréte intézményi társulás óvodája

A jelenleg 1 csoportos óvoda a következő 2 évben 1 csoportjával nem felel meg a törvényi működésnek. A gyermeklétszám csökkenést társulással tudja kompenzálni. Társulást hozhat létre Hahóttal vagy Gelsével.

Felsőrajk-Alsórajk-Pötréte intézményi társulás iskolája

Az intézmény 100 fővel mikrotársulási iskolaként sem ad kellő stabilitást hosszú távon. Az évfolyamok között az osztályok létszáma 7 és 16 fő között változik, ami a peremfeltételeknek esetenként már most sem felel meg. Hosszú távon sem biztos, hogy kellően meg tud erősödni, miután a társulásban tagként részt vevő Alsórajk községből a tanulók egy része már jelenleg is Gelsére jár.

· Felsőrajk számára elsődlegesen a „kétpólusú” modell ajánlható.

· Ezen kívül szóba jöhet a Gelsével való fúzió. Ez a fúzió elviekben a felsőrajki iskola helyben maradását is lehetővé tenné, bár ebben az esetben lényeges normatíva többletre számítani nem lehet. Idealizálható ez a változat az alsó tagozat helyben tartásával, mert ebben az esetben a felső tagozat után a fentiekben már részletezett kistérségi normatíva igénybe vehető, ami a helyben tartás fajlagos költségét jelentősen csökkenti.

· Elviekben nem kizárt a Zalaszentbalázzsal történő társulás, de ez a földrajzi elhelyezkedés és az úthálózat miatt nem igazán ideális. Ezen belül-ha létrejön- ez a társulás a fent bemutatott „gelsei megoldás” mintájára automatikusan alkalmazható.

· Felsőrajk esetében a délnyugati mikrotérségben már említett kistérségi határt is átlépő modell sem kizárt, miután pl. a Pacsával egyéb területen működő jó kapcsolatok ugyancsak jó megoldást jelenthetnek, amennyiben a pacsai létszámok ezt lehetővé teszik, és a pacsai iskola létszámai a létszám hiányt kompenzáló szerepet betöltheti.

Fityeház óvodája

A település esetében a 2 év múlva bekövetkező gyermekszám csökkenés komoly problémát jelenthet. Javasolt a szomszédos Murakeresztúrral, illetve esetlegesen a közeli horvát nemzetiségű Molnárival való intézményi társulás, tagóvoda formában való intézmény megtartás.

Fityeház iskolája

Az 59 fővel működő 8 évfolyamos iskola a peremfeltételeket horvát nemzetiségi iskolaként ugyan megközelítően teljesíteni tudja, de a biztonságos és gazdaságos működés mindenképpen felveti annak szükségességét, hogy a fenntartó társulási partnert keressen elsősorban a környező horvát nemzetiségi települések között.

Megoldás lehet:

· Intézményfenntartó társulás jön létre Murakeresztúrral és /vagy Molnárival, és ÁMK formájában változatlan módon működik tovább.

· Rövid távú megoldás, hogy intézményfenntartó társulás jön létre, és az alsó tagozat 1-4 évfolyama 2 összevont osztállyal helyben marad. Ez a következő 6 évre nem jelent „végleges” megoldást, miután a létszámhatárok már a következő tanévben sem teljesíthetőek megnyugtatóan.

· Fityeház intézményfenntartó társulást hoz létre Murakeresztúrral a „kétpólusú” modellt működteti, és iskolabusz szállítja a tanulókat.

· Megoldást jelenthet Nagykanizsa Megyei Jogú Várossal történő iskolafenntartó társulás.

Galambok-Zalaszentjakab intézményi társulás óvodája

A létszám előre vetítés alapján a két település által fenntartott óvoda 2 csoporttal a következő években is képes lesz megfelelni a peremfeltételeknek.

Galambok-Zalaszentjakab intézményi társulás iskolája

A jelenlegi társulásban fenntartható, azzal a feltétellel, hogy egysorosként működik az iskola, azaz évfolyamonként egy osztályt működtet. Ez nem csak a létszám határok miatt, hanem szakmailag is indokolt, mert a jelenlegi 1-3, 2-4, 5-6 évfolyamon a párhuzamos osztályokat összevontan működteti a fenntartó. Ezek az osztályok összevontan is messze alatta maradnak az előírt létszámoknak. Ennek fenntartása a szegregálódás állandósítását teszi lehetővé. Az egysoros iskola tanulói létszáma hosszú távon biztosíthatja az intézmény megmaradását. Tovább stabilizálja az intézmény működését, ha a Garabonccal megkötött megállapodás működik.

Garabonc óvodája

Az önálló óvoda létszáma és az 1 csoport működése 3 év távlatában megtartható.

Garabonc iskolája

Az ÁMK-n belül működő alsó tagozat a jelenlegi formában nem tud megfelelni a létszám követelményeknek. Átmenetileg ez kezelhető lenne osztályok összevonásával, de ez a problémát csak elodázza, túl azon, hogy szakmailag visszalépést jelent. Így javasolt mikrotársuláshoz való csatlakozás. Földrajzi helyzeténél fogva Zalakaros és Galambok jöhet szóba. Az előremutató megoldás az intézmény megszüntetése lenne, úgy, hogy az iskola épülete a mikrotérségben más feladatot pl. szociális feladatot lásson el. Ezzel a magasan kvalifikált munkaerő hasznosítása megtartható lenne. Amennyiben az intézmény megszüntetésre sor kerülne, felvetődik a 1 csoportos óvoda önálló fenntartásának kérdése. Létszám szempontjából tovább vihető, de fenntartói szempontból megtakarítást jelentene, ha a csoport helyben tartásával tagóvodaként működne tovább, vagy egy másik település óvodájával összevonva, vagy az intézményfenntartó társulásban működtetett óvoda tagóvodájaként.

Gelse-Gelsesziget-Kilimán intézményi társulás óvodája

A 2 csoportos óvoda a peremfeltételeknek megfelel. A létszámok további biztonságos megtartása érdekében 3-4 éven belül javasolt Alsórajk bevonása a társulásba.

Gelse-Gelsesziget-Kilimán-Kerecseny-Alsórajk-Orosztony intézményi társulás iskolája

A 8 évfolyamos általános iskola a 225 fővel és a stabil tanuló csoport létszámokkal hosszú távon működtethető, ha a társulásban együttműködő települések ezt az iskolát választják és korrektül együttműködnek. A bejáró tanulók száma magasabb a helyben lakó tanulók számánál, ezért odafigyelésre érdemes, hogy pedagógiai programjában olyan minőségi többletet nyújtson, ami a megtartó erőt biztosítja. Az intézményben viszonylag magas a hátrányos helyzetű tanulók aránya, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók száma is jelentős, ami külön pedagógiai odafigyelést és fejlesztést igényel. Fontos, hogy a fejlesztő tevékenységbe, a hátrány kompenzációba, a tehetséggondozásba az iskola minél több tanulóját bevonják.

Garanciát jelenthet az intézmény megtartó képességére a korszerű infrastruktúrális feltételek megléte, és a fejlesztésben tervezett tanuszoda létrehozása. Ez kibővítheti az intézmény szolgáltatási körét és növelheti vonzerejét. A kialakításra kerülő tanuszoda a már meglévő sportcsarnokkal együtt kistérségi szinten tud szolgáltatást nyújtani a gyermekek, tanulók számára. Mind az iskolába bejáró gyermekek szállítása, mind a tanuszodai szolgáltatás beindítása indokolttá teszi egy korszerű, legalább 40 főt befogadó iskolabusz beszerzését. Miután az intézmény felszereltsége (nyelvi, számítástechnikai labor megléte) és a már kialakított szakmai kapcsolata lehetővé teszi, érdemes a továbbiakban szorgalmazni a kapcsolatot Nagykanizsával, és a felnőttoktatás illetve a „bokor iskola” rendszer kialakítása terén keresni az együttműködés lehetőségeit.

Hahót óvodája

Az önállóan fenntartott óvoda esetében az 1 csoport megtartása hosszabb távon is biztosított.

A folyamatosan csökkenő gyermeklétszám miatt ajánlott valamely intézményi társuláshoz csatlakoznia, és tagintézményként működtetni az óvodát. Tagintézménye lehet a Felsőrajknak vagy Zalaszentbalázsnak.

Hahót iskolája

Az iskola a jelenlegi 99 tanulóval a kritikus határon van létszámával. Az elkövetkezendő 4 évben a tanuló létszámban további csökkenés prognosztizálható. A két év múlva beiskolázható kisgyermekek száma 2 fő, ami a fenntartónak a fajlagos költségben jelentős többletet eredményez, és a plusz forrásokhoz nem juthat hozzá a jelenlegi szabályok szerint. Emiatt - mérlegelve az önálló működés megtartása mellett szóló indokokat is - javasolt a hozzá közel eső mikrotársulások valamelyikéhez csatlakoznia.

· A legkézenfekvőbb megoldás a zalaszentbalázsi mikrotársuláshoz való csatlakozás lehetne, akár azzal a megoldással is, hogy zalaszentbalázsi iskola tagiskolájaként helyben működik, amíg a létszámok ezt lehetővé teszik. Ezen társulási megoldás hosszú távon is garanciát jelenthetne az 1-4 évfolyam helyben tartására.

· Társulási partnerként elvileg a gelsei iskolafenntartó társulás is szóba jöhet, de ennek a gyakorlati kivitelezése még tagintézményi modellben is megkérdőjelezhető.

· Jó megoldási lehetőséget kínál a Felsőrajkkal létrehozható iskolafenntartó társulás. Ezen „kétpólusú” modell esetében mindkét településen kb. 40-50 fő közötti tanuló létszám stabilizálódna hosszú távon. Ez a legideálisabb változat finanszírozási oldalról, miután ebben az esetben a létszámfeltételeknek mindkét helyen megfelelnének a tanulócsoportok, és a kistérségi normatíván belül (a bejáró gyermekek után +a helyben lakók után) támogatás hívható le. Nagy előnye ennek a modellnek, hogy mindkét településen megmarad az iskola, ami az óvoda megtartó képességét is erősíti, és arányosan oszlanak meg az utazásból eredő tehervállalások is. Ez a megoldási modell kizárólag iskolabusz működtetésével valósítható meg, amit Hahót település szerkezete (5 km hosszú) egyébként is indokol.

· Az intézményben folyó magas szintű pedagógiai tevékenység, a gazdag kínálati rendszer a művészeti, környezeti, sport és egyéb nevelés terén indokolja az intézmény további megtartását, és a legideálisabb együttműködési forma megtalálását a partnerség keresése és kialakítása során.

Magyarszerdahely óvodája

Az 1 csoporttal működtetett, önállóan fenntartott óvoda esetében a működtetés fajlagos költségének csökkentése érdekében javasolt a társulás Magyarszentmiklóssal.

Javasolható még a tagóvodai működés a zalaszentbalázsi székhelyű társulás tagóvodájaként is.

Miháld-Sand-Pat intézményi társulás óvodája

A három település által fenntartott óvoda a létszám előrejelzés alapján megtartható, amennyiben a gyermeklétszám csökkenés ezt indokolja, tagóvodaként működtethető.

Miháld-Sand-Pat intézményi társulás iskolája

Ha a három településről minden gyermek a szolgáltatást a mikrotársulásban venné igénybe, akkor elviekben - nagyon a határon mozogva - a jelenlegi peremfeltételekkel a pozíciója nem romlana. Tény viszont, hogy a településekről jelenleg is 10 gyermek Galambokon, Nagykanizsán és Zalakaroson jár iskolába, illetve ha évfolyamokra lebontva vizsgáljuk a létszámot, akkor a törvényi peremfeltételek 3 évfolyamon (1-5-6) már jelenleg sem teljesülnek. Így, ha az iskolát a társulás fenn akarja tartani, vagy a fajlagos költség emelkedik (és ez a fenntartót sújtja), vagy a szakmai visszalépés történik, mert a létszámfeltételek csak csoport összevonással teljesíthetők. Ez utóbbi legfeljebb alsó tagozatban javasolt, így megfontolandó hosszú távon a Galambokkal vagy Zalakomárral való társulás. Ebben az esetben az iskolabusz szolgáltatást célszerű biztosítani.

Murakeresztúr óvodája

Az önállóan fenntartott óvoda a demográfiai adatok alapján gyermekszáma csökkenésével számolhat, ami esetlegesen csoport szám csökkentést indukál, a 3 csoport helyett 2 csoporttal működik tovább. A horvát nemzetiségi óvoda megtartása mindenképpen indokolt.

Murakeresztúr iskolája

Az intézmény jelenlegi szerkezetében és szakmai programjával stabilan működtethető, nemzetiségi iskolaként a létszám feltételeknek hosszú távon meg tud felelni. Speciális feladatát, a horvát nemzetiségi oktatást és a művészeti oktatást mindenképpen indokolt megtartani. Ugyanakkor, amennyiben a fenntartó fajlagos költségét csökkenteni kívánja, érdemes kapcsolatot kezdeményezni a szomszédos horvát nemzetiségi településekkel: Fityeházzal, illetve a statisztikai határt átlépve akár Molnáriaval is, és intézményi társulást létrehozni ezen települések között. A létrejövő társulás működtetéséhez mindenképpen szükséges a iskolabusz beállítása. Hasonlóan fontos a jelenleg hiányzó tornaterem megépítése. Nem kizárt annak lehetősége, hogy tárgyalás kezdődjön Murakaresztúr és Belezna között, jelenleg az elérhetőséget akadályozza egy 4 km-es útszakasz hiánya, aminek megépítése esetén ez a probléma megoldódik.

Nagyrada óvodája

Az óvoda jelenlegi és a várható létszámával önálló intézményként nem tud megfelelni a peremfeltételeknek, ami a fajlagos költség drasztikus növekedését eredményezi.

A 14 gyermeket fogadó 1 csoportos óvoda jövőbeni fenntartása a peremfeltételeknek való megfelelés érdekében intézményi társulás létrehozásával javasolható. A szomszédos Garabonchoz célszerű csatlakoznia.

Nagyrécse-Kisrécse-Nagybakónak-Csapi-Zalasárszeg-Zalaújlak

intézményi társulás óvodája

Az intézmény 2 csoportjával megfelel a peremfeltételeknek. A gyermek születések prognózisa alapján az intézmény 2 csoporttal továbbra is képes lesz ezen feltételeknek megfelelni

Nagyrécse-Kisrécs-Nagybakónak-Csapi-Zalasárszeg-Zalaújlak intézményi társulás iskolája

Az intézményfenntartó társulás esetében a következő 5 évben kb. 6%-os csökkenéssel kell számolni, így a stabil működés nem biztosított. A létszámok egy része az alsó tagozatban már a kritikus határhoz közelítenek, illetve a sajátos nevelési igényűek integrált oktatásával tartható a határon. Ez utóbbi szakmailag egy új problémát vet fel, az utazó gyógypedagógiai szolgálat biztosítását vagy végzettséggel rendelkező szakember foglalkoztatását. Szakmailag ez a megoldás támogatható, de a fenntartónak ez a fajlagos költségét jelentős mértékben megemeli. A létszámhatárok tarthatóvá válnának évfolyamok összevonásával, ez viszont a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében nem javasolt. Hosszabb távon a társulásnak további partnereket kell keresnie. Lehetőségként kínálkozik a felső tagozat feladat ellátását társulási megállapodással pl. Nagykanizsa valamely iskolájával elláttatni. Amennyiben a fenntartók az intézmény önállóságának megtartása mellett teszik le a voksukat, törekedni kell arra, hogy minél vonzóbb és szélesebb pedagógiai kínálatot biztosítsanak a szülők és gyermekeik számára helyben. Fontos továbbá, hogy iskolabusz beszerzéssel segítsék a tanulók számára azon szolgáltatások elérhetőségét, amelyek helyben nem állnak rendelkezésre.

Orosztony-Kerecseny intézményi társulás óvodája

Az 1 csoportos óvoda a demográfiai adatok alapján fenntartható, de hosszabb távon ajánlott lehet a gelsei intézményfenntartó társulás tagóvodájaként működtetni.

Sormás óvodája

A jelenleg is kis létszámmal működő 1 csoportos óvoda esetében javasolt a társulás Nagykanizsával vagy Szepetnekkel. A Szepetnekkel való társulásnál figyelembe kell venni a csoport szervezésnél a német nemzetiségi programot. A település számára megfontolandó az a megoldás, hogy a kis létszámú óvodát magán óvodaként működteti a továbbiakban. Az óvodások szállítása esetén a biztonságos közlekedés érdekében iskolabusz beállítása válik szükségessé.

Sormás iskolája

Jelenleg már csak 3-4. évfolyamot tart fenn, nem iskolázott be 1-2. évfolyamot. A gyermekek száma a településen az iskola fenntartását nem indokolja, így javasolt társulás létrehozása. A társulás létrehozásánál Nagykanizsa Megyei Jogú Város valamelyik iskolája jöhet szóba, illetve elvileg Eszteregnye iskolafenntartó társulása is megoldás lehet. Az elvi megoldások szintjén Szepetnek is felmerülhet, mint társulási partner, de egysoros nemzetiségi iskola lévén, ez szakmailag nem javasolt. Intézményi társulás létrejötte esetén a településen indokolt iskolabusz beszerzése pályázat útján.

Surd-Nemespátró intézményi társulás óvodája

Az intézmény 1 összevont csoportjával jelenleg megfelel a peremfeltételeknek, de a rendelkezésre álló demográfiai adatok alapján 2008-2009 körül már nem teljesül a 75%-os létszámfeltétel. Javasolt Belezna településsel tagóvodát létrehozni.

Surd-Nemespátró intézményi társulás iskolája

Az intézményfenntartó társulás általános iskolája - a törvényi létszámokat figyelembe véve - hosszabb távon nem tudja elérni a működőképesség fenntartását, miután Nemespátró települése Nagykanizsával láttatja el jelenleg is a feladatot. A nemespátrói gyerekek 90%-a Nagykanizsára jár, így hosszabb távon sem valószínűsíthető hogy a tendencia megfordul. Ezen társulási intézménynél az évfolyam összevonás sem oldja meg a problémát, miután az évfolyamonkénti létszám 4 és 10 fő között mozog.

Javaslat: elvileg megoldási lehetőség lehetne a társulás bővítése Belezna községgel, de a jelzett problémák ezzel sem oldódnak meg. Javasolt a kapcsolat felvétele Nagykanizsa Megyei Jogú Várossal és közoktatási megállapodás megkötése Surd esetében, illetve intézményi társulás létrehozása Nemespátró, Surd, illetve Nagykanizsa között.

Szepetnek óvodája

A nemzetiségi programmal működő 2 csoportos óvoda működése hosszabb távon is fenntartható, miután a településen született gyermekek előrevetített száma alapján megállapítható, hogy a két csoportban a létszámfeltételek tarthatók. Amennyiben valamilyen oknál fogva a létszámban drasztikus változás /csökkenés/ következne be - más településre viszik a gyerekeket, nem kérik az ellátást - az óvoda 1 csoportos óvodaként akkor is fenntartható.

Szepetnek iskolája

A 8 évfolyamos általános iskolában a létszámok évfolyamonként viszonylag nagy szórást mutatnak (8-23), az intézmény a peremfeltételeknek megfelel, tekintettel arra, hogy német nemzetiségi oktatás folyik. Megtartása ebben a formában indokolt.

Társulási partner olyan település lehet, ahol a létszámok nem veszélyeztetik a peremfeltételekben előírt létszámokat /túl alacsony létszámot nem tud befogadni tagiskolaként/. Az intézményi társulás a fenntartó fajlagos költségét tudná csökkenteni. A társulás létrehozása - a település földrajzi fekvésénél fogva - szóba jöhet akár a kistérségi határ átlépésével is. A társulás szakmailag akkor javasolt, ha a nemzetiségi oktatást a programban tovább tudja vinni. Szóba jöhető partner a közeli Eszteregnye település, javasolt a kapcsolat felvétele. Amennyiben az együttműködés mellett döntenek a felek, mindenképpen szükséges a települések közötti összekötőút felújítása és iskolabusz biztosítása a szállítás megkönnyítésére.

Újudvar óvodája

Az önállóan fenntartott óvoda egycsoportos óvodaként való működése a várható gyermeklétszám alapján biztonságos.

Újudvar iskolája

A tanulólétszám jelenleg 81 fő. Az intézmény fajlagos költsége, figyelembe véve azt a tényt, hogy további csökkenés prognosztizálható a létszámban, a továbbiakban erőteljesen növekszik. Az intézményfenntartó társulás elvileg megoldást jelenthetne, de ha az intézmény tagiskolaként működik a társuláson belül, jelentős változást ez a megoldás nem eredményez. Társulási partnerként ebben az esetben is olyan partnert kell keresni, amelynek létszáma az esetenként kritikusan alacsony létszámokat képes javítani. A befogadó mikrotársulás nem érdekelt ezen működési forma létrehozásában, miután ez a megoldás normatíva többletet nem eredményez.

A szóba jöhető partner társulás Nagykanizsa, Zalaszentbalázs, Gelse lehet.

Rontja a település gyermekmegtartó képességét Nagykanizsa földrajzi közelsége, így hosszabb távon indokolt egy stabil megoldás. Javasoljuk a kapcsolat felvétel keresését Nagykanizsa Megyei Jogú Várossal, és 2-3 éven belül kidolgozni vele a lehetséges együttműködési módozatokat. Amennyiben az intézmény megürül, keresnie kell a településnek és a kistérségnek az épület szociális célú hasznosítási lehetőségét.

Zalakaros óvodája

Az önálló fenntartású óvoda számos környező településről fogad óvodás korú gyermekeket. Az óvoda a peremfeltételeknek hosszabb távon is meg tud felelni, amennyiben indokolt, csoportszám csökkentéssel a létszámcsökkenés követhető.

Mivel jelentős a Garabonc, Zalakomár, Nagyrada településekről a zalakarosi óvodába beíratott gyermekek száma, javasolható ezen településekkel esetlegesen intézményfenntartói társulás létrehozása.

Zalakaros iskolája

Az egysoros iskolaként működő Zalakarosnál a létszám csak akkor tartható biztosan, ha további települést kapcsol be a közös fenntartásba. Társulás létrehozását fontolóra kell venni, mert a sokszor határon lévő létszám 10 község tanulóival tartható fenn jelenleg is.

A pozíciókat tovább rontja, hogy ugyanezen településekről magas létszámban járnak át tanulók a zalaszabari nem önkormányzati fenntartású intézménybe.

/A stabilitást nagyon veszélyezteti, ha a határon lévő létszám amúgy is sok település gyereklétszámából tevődik össze/. Amennyiben a város középfokú intézmény létrehozását indokoltnak tartja, az indulás fázisába Nagykanizsával a „bokoriskola” modellt célszerű kialakítani.

Zalakomár óvodája

Az önállóan fenntartott zalakomári óvoda a jelenlegi gyermek létszámával megtartható, amennyiben szükséges/a gyereklétszám csökkenés ezt indokolja/ csoportszám csökkentéssel a perem feltételeknek megfeleltethető.

Zalakomár-Balatonmagyaród intézményi társulás iskolája, tagintézménye

Javasolt a tagintézmény beintegrálása Zalakomárba, mert sem szakmailag, sem gazdaságilag nem indokolt a fenntartása a jelenlegi struktúrában. A tagiskola már jelenleg sem teljesíti a létszám követelményeket. Ezt indokolja továbbá, hogy Zalakomárból jár át gyermek Balatonmagyaródra és további osztály összevonás szakmailag nem indokolt.

A zalakomári iskola nemzetiségi, etnikai programja, a művészeti oktatás megfelelő szintű ellátást biztosít az intézmény tanulói számára. Az iskola kapacitásai lehetővé teszik a kihelyezett felnőttoktatási rendszer esetleges kialakítását.

Zalaszabar óvodája

Az önállóan fenntartott 20 fős egycsoportos óvoda a várható létszámok alapján a következő 3 évben fenntartható.

Zalaszentjakab óvodája

Az egy csoporttal működő óvoda az átlaglétszám követelményeknek jelenleg sem felel meg. Három éves vonatkozásban a gyereklétszám csökkenő tendenciát mutat, ezért javasolt, hogy tagóvodaként működjön tovább. Partnerként az iskolafenntartó társulás székhely intézménye a legkézenfekvőbb megoldás.

Zalaszentbalázs-Bocska-Börzönce-Kacorlak-Pölöskefő intézményi társulás óvodája

A jelenleg 3 csoportos óvoda működésével hosszú távon nem lesz probléma. Az esetleges gyermeklétszám változást csoportszám csökkentéssel meg tudja oldani.

Zalaszentbalázs-Bocska-Börzönce-Kacorlak-Magyarszerdahely-Pölöskefő intézményi társulás iskolája

A hat település intézményi társulásában működő iskola hosszú távon stabilan működőképes, miután a csoportok létszáma is kiegyensúlyozott.

A társult települések bejáró tanulói létszáma kétszerese a helyben lakó tanulók (66 fő) számának, ezért fontos, hogy a pedagógiai program sokszínűségével és a jó minőségű pedagógiai munkával a megtartó képesség garantált legyen.

Az iskolában folyó művészetoktatás pozitív módon hozzájárulhat ehhez. Fontos, hogy a fejlesztő tevékenységben, a hátrány kompenzációban, a tehetséggondozásban széles kínálati spektrumot biztosítsanak a továbbiakban is.

Nagykanizsa alapfokú nevelési-oktatási intézményei

A város óvodái és általános iskolái a peremfeltételeket teljesítik.

A további működtetést és a szükséges intézkedéseket az egységes szerkezetbe foglalt Közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat fejlesztési terv és az önkormányzati minőségirányítási program tartalmazza, amelyet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a 8/2004. (I.29.) számú határozatával elfogadott.

Nagykanizsa középfokú nevelési-oktatási intézményei

A középfokú intézményhálózatban a város fenntartja a többfokozatú kimenetet, a gimnáziumi oktatásban pedig a hagyományos négyosztályos képzés mellett a nyolc évfolyamos gimnáziumi képzést is.

A 8/2004. (I.29.) számú határozattal jóváhagyott fejlesztési tervnek megfelelően a város anyagi lehetőségeihez mérten a továbbiakban is biztosítja a sok választási lehetőséget nyújtó, a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó szakképzést, törekedve a párhuzamos képzések felszámolására és a térségi integrált szakképző központ létrehozására.

A kistérség aprófalvas településszerkezete miatt a tervezet szolgáltatások kistérségi szintű kibővítése (tehetséggondozás, úszásoktatás, szakszolgálati ellátás teljes kiépítése, stb.) kizárólag jól megszervezett iskolabusz-hálózat működtetésével biztosítható. A jelenleg meglévő iskolabuszok mellett pályázati úton további járművek vásárlása, illetve a szolgáltatás megvásárlása jelenthet megoldást. Az indokoltságot a térképek közül a T/5 és T/6 számú mellékletek tartalmazzák.

tartalom

4. A célok eléréséhez szükséges konkrét intézkedések

· Modellként legalább egy általános iskolával és középiskolával a „bokoriskola” kialakítása.

· Intézményközi műhelymunkával az innovációs folyamatokban való részvétel, speciális pályázatok országos szinten (TISZK, TIOK, Kompetencia alapú oktatás, Szakiskolai fejlesztés).

· A német nyelv oktatása mellett az angol nyelv oktatásának erősítése a kistérségi szinten megszervezett „utazó”, szaktanár szolgáltatással.

· A kistérségi települések nemzetközi testvérkapcsolatainak bekapcsolása a nyelvoktatás hatékonyságának növelésébe (közös táborok, projektek, cserekapcsolatokhoz Európai Uniós pályázatok kihasználásával).

· Kistérségi szintű nemzetközi kapcsolatok lehetőségének felkutatása elsősorban már jól működő gyakorlatok megismerésére.

· Az oktatási esélyegyenlőség biztosítására kistérségi szinten szakkörök, tanulmányi versenyek, sport és kulturális rendezvények szervezése.

· A hátrányos helyzetű tanulók ellátásában meglévő speciális programok fenntartását biztosító pályázati források felkutatása.

· A szakszolgálati ellátás decentrumainak kialakítása a stabil létszámokkal rendelkező intézményfenntartó társulásokban.

· Szakszolgálati módszertani központ kialakítása.

· A gyógypedagógiai ellátás kidolgozása kistérségi szinten.

- Az integrált nevelés feltételeinek teljes körű biztosítása (utazó gyógypedagógiai szolgálat rendszerének kiépítésével.

- A „szegregált” intézményi ellátás biztosítása.

· Kistérségi szintű minőségirányítási program kidolgozása és ezen belül egységes mérési-értékelési rendszer alkalmazása.

- Kistérségi szinten intézményvezetői és iskolaközi szakmai munkaközösségek.

- Pedagógus továbbképzések közös szervezése.

· Az „utazó” szaktanári és helyettesítési rendszer kiépítése.

· Kistérségi szintű közoktatási adatbázis kiépítése.

· A társulási megállapodás keretében szervezett alapellátás igénybevételéhez a gyermekek biztonságos utazási feltételeinek megteremtése iskolabusz hálózat kiépítésével.

· A közoktatási feladat-ellátás teljes körű biztosítása érdekében folyamatos koordináció az intézményfenntartók között.

· A települési önkormányzatok statisztikai adatszolgáltatásai alapján – az intézmények fenntartói részére – a hatékony közoktatási feladatellátás elősegítése érdekében statisztikai értékelések, elemzések készítése.

· A tanügy-igazgatási feladatok ellátására vonatkozó rendszer kidolgozása.

· Az alapfokú művészetoktatás kistérségi szintre történő kiterjesztése, a meglévő személyi- és tárgyi feltételekre alapozva. A zeneoktatás kiszélesítése a csoportos művészetoktatás egyensúlyának megteremtésével lehetséges.

· A nemzetiségi és kisebbségi oktatás biztonságos működéséhez szükséges források további bővítése megszervezése.

· A gyermekek nyári felügyeletének ellátását biztosító rendszer (nyári táborok, erdei iskolák működtetésének segítése, a szükséges források feltárásával) közös működtetése.

· Munkacsoportok felállítása.

· Oktatási szakértőkből tanácsadó testület felállítása.

· Operatív terv készítése a térségi feladat-ellátás racionalizálására:

- A térség munkaerőtérképének elkészítése

- Az intézményi struktúraváltozások előkészítése.

· Éves programok, feladattervek készítése.

· A fenntartói közoktatás-irányítás, ellenőrzés megszervezése.

tartalom

5 A Társulás együttműködése más szervezetekkel

A közoktatás minőségének javítása és hatékony működése érdekében a Társulás szorosan együttműködik azokkal a szervezetekkel, amelyek a fejlődésben és a szakszerű ellátásban segítenek.

A közoktatás feladatellátás érdekében együttműködik az alábbi szervezetekkel:

· Oktatási Minisztérium,

· Országos Közoktatási Intézet,

· Nemzeti Szakképzési Intézet,

· OKÉV Nyugat-dunántúli Igazgatóság,

· Zala Megyei Közigazgatási Hivatal,

· Zala Megyei Önkormányzat,

· Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat,

· Magyar Államkincstár Zala Megyei Területi Igazgatósága,

· Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara,

· Zala Megyei Kézműves és Iparkamara,

· Zala Megyei Agrárkamara,

· Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatok,

· Zala Megyei Művelődési és Pedagógiai Intézet, Szakképző Iskola,

· Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság,

· Zala Megyei Munkaügyi Központ,

· Zala Megyei Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltség,

· Zala Megye Kistérségi Társulásai.

tartalom

ÖSSZEGZÉS

Az aprófalvas településszerkezetű Nagykanizsai kistérségben a közoktatási feladatellátás nagy kihívást jelent az ellátásra kötelezett települési önkormányzatoknak. Ennek legszembetűnőbb tényezői a kedvezőtlen demográfiai tendenciák, a hosszabb távon nem tervezhető finanszírozási rendszer, a minőségi oktatás tárgyi és személyi feltételeinek magas színvonalú biztosítása, a hatékonyság és eredményesség elvárásainak előtérbe kerülése.

A gyermekek számának drasztikus csökkenése egy ideig jó hatással volt az oktatás feltételeire, mert a tanulócsoportok létszámainak csökkenése mellett a pedagóguslétszám nem változott lényegesen. Napjainkra ez a szinte változatlan intézményszerkezet már nem tudja szerepét zavartalanul betölteni, elsősorban a gazdasági, működési terhek miatt, de a nemzetközi mérések szerint az eredményességben nem történt előrelépés.

Nem mindig garantált a hátrányos helyzetű tanulók különös emberi szükségleteinek ugyanolyan színvonalú biztosítása, ami a földrajzi és társadalmi egyenlőtlenségekből eredő egyenlőtlen viszonyt konzerválja.

tartalom

MELLÉKLETEK

T TÉRKÉPEK

T/1 Óvodába bejárók (Nagykanizsa kivételével)

T/2 Nagykanizsai óvodába bejárók

T/3 Általános iskolába bejárók (Nagykanizsa kivételével)

T/4 Nagykanizsára bejáró általános iskolások

T/5 Óvodások szállítása iskolabusszal

T/6 Általános iskolások szállítása iskolabusszal

1. számú melléklet: A többcélú kistérségi társulás alapadatai

2. számú melléklet: A lakosság száma és korösszetétele

3. számú melléklet: A kistérség népmozgalmi adatai, 2000, 2003

4. számú melléklet: Az öregségi index és alapadatai a térségben

5. számú melléklet: Nagykanizsai társulás területén élők létszáma 2004. január 1-jén születés éve szerinti sorrendben

6. számú melléklet: Közoktatási feladatellátás a Nagykanizsai kistérségben 2004-ben

7. számú melléklet: Óvodai ellátás 2004/2005 nevelési évre vonatkozó adatai

8. számú melléklet: Általános iskolai ellátás 2004/2005 tanévről

9. számú melléklet: Középiskolai statisztika a 2004/2005 tanévről

10. számú melléklet: Fajlagos bekerülési költségek

11. számú melléklet: A többcélú társulás 2004/2005 tanév létszámadatai

11/A A Társulás területén 2004 január 1-jén élő 0-24 éves korosztály korévek szerinti létszám megoszlása

12. számú melléklet: Javaslat az intézmények további működtetésére

tartalom

FÜGGELÉK

tartalom

MELLÉKLET

T/1 számú melléklet

Óvodába bejárók (Nagykanizsa kivételével)

T/2 számú melléklet

T/3 számú melléklet

Általános iskolába bejárók (Nagykanizsa kivételével)

T/4 számú melléklet

T/5 számú melléklet

Óvodások szállítása iskolabusszal

T/6 számú melléklet

Általános iskolások szállítása iskolabusszal

számú melléklet

A többcélú kistérségi társulás alapadatai
	Régió:	Nyugat-Dunántúli
	Kistérség neve:	Nagykanizsai
	KSH azonosító:	15560373-7511-322-20
	Kijelölt önkormányzat:	Nagykanizsa
Ssz.	A kistérség települései	Tagja-e a többcélú társulásnak (I/N)	Jóváhagyó határozat száma
1.	Alsórajk	I	18/2005. (III.30.)
2.	Balatonmagyaród	I	23/2005. (IV.04.)
3.	Belezna	I	27/2005. (IV.04.)
4.	Bocska	I	8/2005. (IV.04.)
5.	Börzönce	I	20/2005 (IV.04.)
6.	Csapi	I	27/2005. (IV.05.)
7.	Eszteregnye	*I	15/2005 (III.24.)
8.	Felsőrajk	I	26/2005. (III.31.)
9.	Fityeház	I	7/2005. (IV.04.)
10.	Fűzvölgy	I	12/2005. (IV.05.)
11.	Galambok	I	13/2005. (IV.04.)
12.	Garabonc	I	14/2005. (III.17.)
12.	Gelse	I	9/2005. (IV.01.)
14.	Gelsesziget	I	36/2005. (IV.15.)
15.	Hahót	*I	14/2005. (III.31.)
16.	Homokkomárom	I	10/2005. (IV.04.)
17.	Hosszúvölgy	I	8/2005. (IV.04.)
18.	Kacorlak	I	9/2005. (III.23.)
19.	Kerecseny	I	9/2005. (IV.04.)
20.	Kilimán	I	7/2005. (III.31.)
21.	Kisrécse	I	9/2005. (IV.04.)
22.	Liszó	I	9/2005. (III.23.)
23.	Magyarszentmiklós	I	12/2005. (III.30.)
24.	Magyarszerdahely	I	18/2005. (IV.01.)
25.	Miháld	I	29/2005. (IV.04.)
26.	Murakeresztúr	I	13/2005. (IV.05.)
27.	Nagybakónak	I	21/2005. (IV.04.)
28.	Nagykanizsa	I	79/2005.(III.29.)
29.	Nagyrada	I	17/2005.(IV.04.)
30.	Nagyrécse	I	13/2005. (IV.04.)
31.	Nemespátró	I	9/2005. (IV.04.)
32.	Orosztony	I	12/2005. (III.31.)
33.	Pat	I	10/2005. (IV.04.)
34.	Pölöskefő	I	10/2005. (IV.05.)
35.	Pötréte	I	14/2005. (III.24.)
36.	Sand	I	8/2005. (IV.05.)
37.	Sormás	I	25/2005. (IV.01.)
38.	Surd	I	25/2005. (IV.05.)
39.	Szepetnek	I	41/2005. (IV.05.)
40.	Újudvar	I	23/2005. (IV.04.)
41.	Zalakaros	I	51/2005. (IV.04.)
42.	Zalakomár	I	25/2005. (III.29.)
43.	Zalamerenye	I	18/2005. (III.30.)
44.	Zalasárszeg	I	7/2005. (IV.04.)
45.	Zalaszabar	I	12/2005. (III.31.)
46.	Zalaszentbalázs	I	8/2005. (IV.04.)
47.	Zalaszentjakab	I	8/2005. (III.30.)
48.	Zalaújlak	I	8/2005. (IV.04.)

*-gal jelölt települések tagjai a Többcélú Társulásnak, de jelenleg nem vesznek részt a közoktatási feladat ellátásban.

számú melléklet


	A lakosság száma és korösszetétele a 2001-es népszámlálási adatok szerint
S.	Település	0–4	5–9	10–14	15–19	20-39	40-59	60-	Összesen
1.	Alsórajk	12	26	28	27	87	121	129	430
2.	Balatonmagyaród	13	21	21	32	101	144	192	524
3.	Belezna	24	49	47	59	242	240	187	848
4.	Bocska	24	27	30	19	108	95	69	372
5.	Börzönce	9	3	8	3	25	18	21	87
6.	Csapi	30	95	102	33	47	43	42	392
7.	Eszteregnye	40	44	45	40	198	206	185	758
8.	Felsőrajk	38	50	44	60	217	207	198	814
9.	Fityeház	26	37	42	45	208	216	147	721
10.	Füzvölgy	2	4	6	10	32	32	58	144
11.	Galambok	80	95	104	88	340	292	264	1 263
12.	Garabonc	59	52	54	38	235	185	183	806
13.	Gelse	59	75	74	67	305	344	278	1 202
14.	Gelsesziget	14	15	12	13	85	73	63	275
15.	Hahót	64	60	64	72	337	324	333	1 254
16.	Homokkomárom	20	28	12	8	85	50	48	251
17.	Hosszúvölgy	6	8	8	11	40	56	38	167
18.	Kacorlak	13	14	10	13	56	51	78	235
19.	Kerecseny	18	17	17	23	91	63	73	302
20.	Kilimán	17	15	16	20	57	80	72	277
21.	Kisrécse	5	11	11	10	38	37	52	164
22.	Liszó	15	22	36	30	128	120	105	456
23.	Magyarszentmiklós	13	10	19	19	79	77	80	297
24.	Magyarszerdahely	20	34	25	34	184	135	113	545
25.	Miháld	51	55	50	56	246	246	209	913
26.	Murakeresztúr	79	122	123	108	561	587	377	1 957
27.	Nagybakónak	12	34	41	22	131	109	134	483
28.	Nagykanizsa	2 080	2 687	2 991	3 562	14 637	16 138	10 011	52 106
29.	Nagyrada	19	43	44	29	141	145	142	563
30.	Nagyrécse	42	61	61	72	306	316	208	1 066
31.	Nemespátró	15	21	19	2	94	88	106	345
32.	Orosztony	19	39	35	31	122	103	127	476
33.	Pat	4	17	15	13	57	61	82	249
34.	Pölöskefő	29	28	24	19	144	126	108	478
35.	Pötréte	8	20	17	21	61	83	116	326
36.	Sand	17	15	34	35	113	125	161	500
37.	Sormás	36	43	65	71	239	269	203	926
38.	Surd	22	33	43	52	183	207	132	672
39.	Szepetnek	81	122	134	130	505	489	329	1 790
40.	Újudvar	46	71	59	58	271	283	177	965
41.	Zalakaros	55	70	72	100	309	424	315	1 345
42.	Zalakomár	225	219	236	189	801	773	689	3 132
43.	Zalamerenye	6	4	8	4	41	65	81	209
44.	Zalasárszeg	6	5	8	7	20	25	28	99
45.	Zalaszabar	30	35	50	39	150	151	178	633
46.	Zalaszentbalázs	44	50	57	54	247	245	235	932
47.	Zalaszentjakab	30	21	29	19	95	73	90	357
48.	Zalaújlak	2	5	2	6	24	40	50	129
	Összesen	3 579	4 632	5 052	5 473	22 823	24 380	17 296	83 235

				3. számú melléklet
kistérség népmozgalmi adatai, 2000, 2003

Település	Természetes szaporodás, illetve fogyás		Vándorlási egyenleg
Település	2000	2003	2000	2003
Alsórajk	-7	-4	2	-10
Balatonmagyaród	-9	-13	-10	9
Belezna	-16	-6	4	-18
Bocska	1	6	-9	8
Börzönce	0	0	9	-1
Csapi	-1	2	3	-3
Eszteregnye	-13	-7	-1	25
Felsőrajk	-3	-7	-2	-13
Fityeház	-8	-5	-7	3
Füzvölgy	-4	-1	3	-1
Galambok	-13	-14	14	-7
Garabonc	3	-1	-3	-8
Gelse	-13	-14	-3	4
Gelsesziget	-3	-4	1	-2
Hahót	-12	-12	22	-7
Homokkomárom	0	2	-1	-2
Hosszúvölgy	-4	-2	3	0
Kacorlak	-1	-3	1	0
Kerecseny	0	3	-7	14
Kilimán	3	-2	2	-2
Kisrécse	-2	1	6	12
Liszó	0	-7	-5	-2
Magyarszentmiklós	-1	-2	3	7
Magyarszerdahely	-3	-4	-1	2
Miháld	-1	-8	5	-17
Murakeresztúr	-10	-23	15	1
Nagybakónak	-12	-7	-11	-3
Nagykanizsa	-207	-235	-463	-304
Nagyrada	-9	-5	-3	-15
Nagyrécse	-8	-17	0	3
Nemespátró	-3	-9	4	-2
Orosztony	-8	-12	6	7
Pat	-2	-2	1	-9
Pölöskefő	-8	-6	-3	-15
Pötréte	-1	-3	4	6
Sand	-4	-8	-5	-3
Sormás	-3	-3	12	-9
Surd	-8	2	5	-9
Szepetnek	-9	-5	60	-6
Újudvar	-2	-5	23	14
Zalakaros	0	-2	69	23
Zalakomár	-19	-18	16	12
Zalamerenye	-4	-5	-1	-8
Zalasárszeg	1	-1	4	2
Zalaszabar	-2	-2	8	-21
Zalaszentbalázs	-5	-2	-13	-16
Zalaszentjakab	2	0	4	2
Zalaújlak	-2	-3	3	-5
Térség összesen.	-430	-473	-236	-364
Zala megye összesen:	-1616	-1687	100	340
Forrás: Zala Megye Statisztikai Évkönve 2000, 2003

			4. számú melléklet
Az öregségi index és alapadatai a térségben
Település	14 év alattiak száma	60 év felettiek száma	Öregségi index
Alsórajk	55	109	0,5
Balatonmagyaród	56	175	0,32
Belezna	112	197	0,57
Bocska	79	70	1,13
Börzönce	10	20	0,5
Csapi	27	35	0,77
Eszteregnye	113	186	0,61
Felsőrajk	136	185	0,74
Fityeház	104	135	0,77
Füzvölgy	11	52	0,21
Galambok	262	241	1,09
Garabonc	156	169	0,92
Gelse	190	267	0,71
Gelsesziget	37	57	0,65
Hahót	175	297	0,59
Homokkomárom	54	48	1,13
Hosszúvölgy	26	40	0,65
Kacorlak	35	79	0,44
Kerecseny	59	74	0,8
Kilimán	47	66	0,71
Kisrécse	28	60	0,47
Liszó	55	103	0,53
Magyarszentmiklós	37	77	0,48
Magyarszerdahely	77	117	0,66
Miháld	134	189	0,71
Murakeresztúr	301	366	0,82
Nagybakónak	83	129	0,64
Nagykanizsa	7004	9930	0,71
Nagyrada	88	134	0,66
Nagyrécse	138	209	0,66
Nemespátró	49	101	0,49
Orosztony	89	107	0,83
Pat	37	77	0,48
Pölöskefő	89	110	0,81
Pötréte	37	104	0,36
Sand	52	149	0,35
Sormás	107	202	0,53
Surd	95	133	0,71
Szepetnek	285	341	0,84
Újudvar	187	180	1,04
Zalakaros	218	430	0,51
Zalakomár	691	654	1,06
Zalamerenye	18	80	0,23
Zalasárszeg	11	24	0,46
Zalaszabar	97	171	0,57
Zalaszentbalázs	125	222	0,56
Zalaszentjakab	80	82	0,98
Zalaújlak	7	52	0,13
Térség összesen.	11963	17035	0,7
Forrás: Zala Megye Statisztikai Évkönve 2000, 2003

5. számú melléklet

Nagykanizsai társulás területén élők létszáma 2004. január 1-jén születés éve szerinti sorrendben



Születés éve	1980.	1981.	1982.	1983.	1984.	1985.	1986.	1987.	1988.	1989.	1990.	1991.	1992.	1993.	1994.	1995.	1996.	1997.	1998.	1999.	2000.	2001.	2002.	2003.
Életkor	24	23	22	21	20	19	18	17	16	15	14	13	12	11	10	9	8	7	6	5	4	3	2	1
Nagykanizsa	885	838	801	723	666	659	661	643	636	621	578	573	559	542	526	512	489	453	432	420	405	393	392	387
Többi település	380	454	467	488	369	426	401	407	428	398	479	454	374	379	402	352	313	298	348	279	256	276	279	247

Közoktatási feladatellátás a Nagykanizsai kistérségben 2004-ben											6. számú melléklet
Központ	Társult települések	Kötelező alapfeladat			Egyéb feladatok			Szervezeti struktúra
		Óvodai ellátás	Alapfokú oktatás		Középfokú képzés	Szakszolgálat	Alapfokú művészetoktatás	Önálló óvoda	Önálló iskola	Óvoda és iskola	ÁMK
		Óvodai ellátás	alsó tagozat	felső tagozat	Középfokú képzés	Szakszolgálat	Alapfokú művészetoktatás	Önálló óvoda	Önálló iskola	Óvoda és iskola	ÁMK
Balatonmagyaród		*						*
Belezna		*	*	*						*
Csapi		*	*	*	*					*
Csapi	Zalaújlak
Eszteregnye		*	*	*						*
Eszteregnye	Rigyác
Felsőrajk		*	*	*						*
	Alsórajk
	Pötréte
Fityeház		*	*	*							*
Galambok		*	*	*						*
Galambok	Zalaszentjakab
Garabonc		*	*								*
Gelse		*	*	*				*	*
	Gelsesziget
	Kilimán
	Kerecseny	-
	Orosztony	-
	Alsórajk	-
Hahót		*	*	*				*	*
Magyarszerdahely		*						*
Miháld		*	*	*							*
	Sand
	Pat
Murakeresztúr		*	*	*				*			*
Nagyrada		*									*
Nagyrécse		*	*	*			*			*
	Kisrécse
	Nagybakónak
	Csapi
	Zalaújlak
	Zalasárszeg
Orosztony		*						*
Orosztony	Kerecseny
Sormás		*	*							*
Surd		*	*	*							*
Surd	Nemespátró
Szepetnek		*	*	*							*
Újudvar		*	*	*						*
Zalakaros		*	*	*			*			*
Zalakomár		*	*	*			*	*	*
Zalakomár	Balatonmagyaród	-	*
Zalaszabar		*						*
Zalaszentbalázs		*	*	*				*	*
	Bocska
	Börzönce
	Kacorlak
	Pölöskefő
	Magyarszerdahely
Zalaszentjakab		*						*
Nagykanizsa		*	*	*	*	*	*	*	*	*

															7. számú melléklet
ÓVODAI ELLÁTÁS 2004/2005. NEVELÉSI ÉVRE VONAKTOZÓ ADATAI
Sorszám	Településnév	Óvodai férőhely	Gyermeklétszám	Óvodai csoportok száma	Más településről bejárók	Integráltan nevelt, sajátos nevelési igényű gyermekek	Hátrányos helyzetű gyermekek	Óvodapedagógusok száma	Egy óvodapedagógusra jutó gyermek P/GY	Nem pedagógus alkalmazott	Egy nem pedagógus alkalmazottra jutó gyermek NP/GY	Óvodai csoportszoba	Tornaszoba	Tornaterem	Egy csoportszobára jutó gyermek
1.	Balatonmagyaród	25	16	1	7			2	8,00	2	8,00	1			16,00
2.	Belezna	50	12	1			4	3	4,00	4	3,00	2			6,00
3.	Csapi	50	39	2			27	4	9,75	0	0,00	2		1	19,50
4.	Eszteregnye	50	36	2	16			3	12,00	5	7,20	2	1	1	18,00
5.	Felsőrajk	55	30	1	3			2	15,00	7	4,29	2	1		15,00
6.	Fityeház	30	12	1	2			2	6,00	2	6,00	1	2		12,00
7.	Galambok	58	54	3	4		28	5	10,80	5	10,80	3		1	18,00
8.	Garabonc	50	25	1	1		20	2	12,50	5	5,00	2	1		12,50
9.	Gelse	50	55	2	21		7	5	11,00	2	27,50	2	1		27,50
10.	Hahót	50	41	2	7	5		4	10,25	7	5,86	2			20,50
11.	Magyarszerdahely	30	22	1	7			2	11,00	4	5,50	1	1		22,00
12.	Miháld	50	27	2	11			2	13,50	4	6,75	2	2		13,50
13.	Murakeresztúr	75	54	3	1		9	7	7,71	10	5,40	3		1	18,00
14.	Nagyrada	25	14	1				1	14,00	4	3,50	1			14,00
15.	Nagyrécse	50	41	2	17			3	13,67	2	20,50	2	1		20,50
16.	Orosztony	25	18	1	8		11	2	9,00	4	4,50	1	1		18,00
17.	Sormás	50	16	1				2	8,00	3	5,33	1	1		16,00
18.	Surd	50	23	2	7			3	7,67	6	3,83	2	1		11,50
19.	Szepetnek	50	38	2				4	9,50	10	3,80	2	1	1	19,00
20.	Újudvar	34	28	2	1		4	3	9,33	7	4,00	2	1		14,00
21.	Zalakaros	50	59	2	13		9	6	9,83	4	14,75	3		1	19,67
22.	Zalakomár	125	116	5	2		34	11	10,55	8	14,50	5	1		23,20
23.	Zalaszabar	25	16	1	1			2	8,00	1	16,00	1			16,00
24.	Zalaszentbalázs	85	57	3	36	1		6	9,50	3	19,00	3			19,00
25.	Zalaszentjakab	25	16	1				2	8,00	1	16,00	1			16,00
	NAGYKANIZSA
26.	Attila Óvoda	150	128	6		7	50	13	9,85	11	11,64	6	1		21,33
27.	Hétszínvirág Óvoda	150	133	6	4	1	31	13	10,23	11	12,09	6		1	22,17
28.	Hevesi Óvoda	150	151	6	5			13	11,62	12	12,58	6	3		25,17
29.	Kertvárosi Óvoda	150	142	6	2	1		13	10,92	10	14,20	6	1		23,67
30.	Micimackó Óvoda	68	75	3	1			6	12,50	5	15,00	3			25,00
31.	Pipitér Óvoda	150	122	6	2	4		13	9,38	10	12,20	6	2		20,33
32.	Rozgonyi Óvoda	150	143	6	12		34	13	11,00	10	14,30	6	1		23,83
33.	Rózsa Óvoda	150	161	6	4			13	12,38	15	10,73	6		1	26,83
34.	Vackor Óvoda	175	173	7	4	1		15	11,53	14	12,36	7		1	24,71
35.	Ál. Isk. és Óvoda Palin	50	46	2	10		1	4	11,50	4	11,50	2	1	1	23,00
36.	Ált. Isk. és Óvoda Miklósfa	100	79	4	8	2	37	8	9,88	8	9,88	5	2		15,80
37.	Rózsa Úti Ált. Isk. és óvoda	13	9	1	1	9	2	1	9,00	0	0,00	1		1	9,00
	Összesen	2673	2227	104	218	31	308	213	10,46	220	10,12	109	27	11	20,43

																		8. számú melléklet
ÁLTALÁNOS ISKOLAI ELLÁTÁS 2004/2005

Sorszám	Település	Tanulólétszám	Bejárók	Tanuló csoportok száma	Osztály átlaglétszám	Pedagógus létszám (fő munkaviszony)	Egy pedagógusra jutó tanuló T/P	Nem pedagógus alkalmazott	Napközis - iskolaotthonos - tanulószobai ellátás				Gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevők	Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők	Hátrányos helyzetű tanulók száma	Oktatási helyiségek száma	Tornaszoba	Tornaterem
Sorszám	Település	Tanulólétszám	Bejárók	Tanuló csoportok száma	Osztály átlaglétszám	Pedagógus létszám (fő munkaviszony)	Egy pedagógusra jutó tanuló T/P	Nem pedagógus alkalmazott	Napközi	Iskolaotthonos	Tanulószobás	Összesen	Gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevők	Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők	Hátrányos helyzetű tanulók száma	Oktatási helyiségek száma	Tornaszoba	Tornaterem
1.	Belezna	36	0	4	9,00	6	6,00	2	0	0	14	14	0	1	7	8		1
2.	Csapi *	168	0	8	21,00	10	16,80	3					0	0	90	9		1
3.	Eszteregnye	84	30	8	10,50	13	6,46	4	35	0	0	35	6	0		10	1
4.	Felsőrajk	106	42	8	13,25	13	8,15	4	82	0	0	82	0	0	43	8	1
5.	Fityeház	56	13	8	7,00	13	4,31	5	22	0	0	22	4	0	5	9	2
6.	Galambok	179	55	11	16,27	17	10,53	12	114	0	28	142	0	3	69	12		1
7.	Garabonc	37	5	4	9,25	7	5,29	1	36	0	0	36	6	3	33	4	1
8.	Gelse	227	120	10	22,70	21	10,81	8	127	0	0	127	0	0	74	14		1
9.	Hahót	89	3	8	11,13	14	6,36	3	18	45	0	63	8	0	36	9		1
10.	Murakesztúr	159	7	8	19,88	18	8,83	7	0	81	24	105	1	0	19	15	1
11.	Miháld	106	36	8	13,25	12	8,83	6	44	0	0	44	0	3	55	8	2
12.	Nagyrécse	136	73	8	17,00	14	9,71	9	16	39	49	104	3	0	53	9	1	1
13.	Sormás	20	1	2	10,00	3	6,67	1	20	0	0	20	0	0		2	1
14.	Surd	40	3	4	10,00	10	4,00	2	10	0	0	10	0	2		10	1
15.	Szepetnek	138	0	8	17,25	19	7,26	5	72	0	2	74	2	0	74	11	1	1
16.	Újudvar	94	4	8	11,75	15	6,27	2	14	0	11	25	0	4	30	10	1
17.	Zalakaros	173	78	8	21,63	18	9,61	13	50	73	0	123	0	0	32	11		1
18.	Zalakomár	343	28	17	20,18	33	10,39	9	163	0	0	163	0	2	76	21	1	1
19.	Zalaszentbalázs	195	125	9	21,67	21	9,29	14	94	66	6	166	2	23	49	13		1
	NAGYKANIZSA
20.	Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa	212	79	8	26,50	17	12,47	11	28	106	0	134	2	0	71	11	1	1
21.	Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Palin	175	46	8	21,88	16	10,94	9	98	0	0	98	4	6	31	11		1
22.	Általános Iskola Kiskanizsa	324	17	17	19,06	36	9,00	25	97	64	0	161	7	0		21	1	1
23.	Bolyai János Általános Iskola	618	103	24	25,75	54	11,44	26	337	0	27	364	4	19	116	27		1
24.	Hevesi Sándor Általános Iskola	596	24	24	24,83	49	12,16	24	363	0	0	363	6	0	91	27		1
25.	Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola	468	9	17	27,53	38	12,32	19	118	112	41	271	4	0	36	20		1
26.	Péterfy Sándor Általános Iskola	565	26	25	22,60	54	10,46	30	300	0	0	300	26	20	178	34		2
27.	Rozgonyi Úti Általános Iskola	399	34	16	24,94	33	12,09	10	231	0	0	231	17	0	89	17		1
28.	Zrínyi Miklós Általános Iskola	637	76	27	23,59	56	11,38	21	265	25	63	353	6	36	40	36		2
Kistérség összesen		6380	1037	315	20,25	630	10,13	285	2754	611	265	3630	108	122	1397	397	16	21

* Csapi kollégiumi ellátást biztosít a bejáró tanulók számára, amely napközis jellegű foglalkozást is jelent, ezért nincs a két cellában adat.

Középiskolai statisztika a 2004/2005 tanévre
Intézmény	Képzés	Tanulócsoport száma	Osztálytermek száma	Tanulók száma
				Összes	Ebből:
				Összes	Leány	5. évf.	6. évf.	7. évf.	8. évf.	9. évf.	10. évf.	11.évf.	12. évf.	13. évf.	14. évf.	15. évf.	9-12.évf. nappali	Bejáró	Más megyéből	Állami gondozott	Veszélyeztetett	Diáksport	Menzás	Kollégium
Batthyány Lajos Gimnázium	gimnázium	31		956	612	31	32	34	33	198	223	214	191	0	0	0	826	227	13	0	1	956	619	22
és Egészségügyi SZKI.	szakközépiskola	5		129	119	0	0	0	0	35	34	25	22	0	0	13	116	66	3	0	0	116	42	2
Felnőttoktatás:		2		36	36	0	0	0	0	0	0	0	0	20	16	0	0	24	0	0	0	0	0	0
Batthyány összesen:		38	35	1121	767	31	32	34	33	233	257	239	213	20	16	13	942	317	16	0	1	1072	661	24
Dr. Mező Ferenc Gimnázium	gimnázium	8		283	173	0	0	0	0	70	69	70	74	0	0	0	283	157	10	0	0	283	84	8
és Közgazdasági SZKI.	szakközépiskola	17		550	408	0	0	0	0	105	94	104	100	113	34	0	403	320	29	0	0	550	97	25
Felnőttoktatás:		3		54	29	0	0	0	0	27	10	17	0	0	0	0	54	22	0	0	0	0	0	0
Mező összesen:		28	0	887	610	0	0	0	0	202	173	191	174	113	34	0	740	499	39	0	0	833	181	33
Cserháti Sándor Műszaki	szakközépiskola	24		708	27	0	0	0	0	159	166	150	129	90	14	0	604	251	37	0	34	708	316	49
és Mezőgazdasági Sz I.	szakiskola	1		20	14	0	0	0	0	0	0	20	0	0	0	0	20	9	0	0	0	20	0	0
Cserháti összesen:		25	21	728	41	0	0	0	0	159	166	170	129	90	14	0	624	260	37	0	34	728	316	49
Thúry György Ker., Vend.	szakközépiskola	23		646	440	0	0	0	0	135	108	114	114	83	92	0	471	306	39	0	3	28	60	20
és Idegenforgalmi Sz.I.	szakiskola	13		376	198	0	0	0	0	72	87	121	96	0	0	0	376	187	28	0	0	82	31	16
Thúry összesen:		36	31	1022	638	0	0	0	0	207	195	235	210	83	92	0	847	493	67	0	3	110	91	36
Zsigmondy Vilmos és	szakközépiskola	19		527	175	0	0	0	0	64	118	87	113	80	65	0	382	260	20	0	3	100	35	21
Széchenyi István Sz.I.	szakiskola	25		716	194	0	0	0	0	224	154	200	138	0	0	0	716	418	42	0	16	150	29	26
Felnőttoktatás:		7	0	368	174	0	0	0	0	0	209	79	80	0	0	0	154	0	0	0
Zsigmondy összesen:		51	0	1611	543	0	0	0	0	288	481	366	331	80	65	0	1252	678	62	0	19	250	64	47
Gimnázium		39		1239	785	31	32	34	33	268	292	284	265	0	0	0	1109	384	23	0	1	1239	703	30
Szakközépiskola		88		2560	1169	0	0	0	0	498	520	480	478	366	205	13	1976	1203	128	0	40	1502	550	117
Szakmunkás		39	0	1112	406	0	0	0	0	296	241	341	234	0	0	0	1112	614	70	0	16	252	60	42
Nappali összessen:		166	87	4911	2360	31	32	34	33	1062	1053	1105	977	366	205	13	4197	2201	221	0	57	2993	1313	189
Felnőttoktatás összesen:		12	0	458	239	0	0	0	0	27	219	96	80	20	16	0	208	46	0	0	0	0	0	0
Mindösszesen:		178	87	5369	2599	31	32	34	33	1089	1272	1201	1057	386	221	13	4405	2247	221	0	57	2993	1313	189

Középiskolai statisztika a 2004/2005 tanévről
Intézmény	Képzés	Tanulócsoport száma	Osztálytermek száma	Szaktanterem	Összesen	Tanulócsoportos fogl. kialakított kisterem	Tornaszoba, tornaterem */	Iskolai tanműhely k.helyek	Iskolán kívüli tanműhely kh.	Tanulók száma	Dolgozók száma		Egy pedagógusra jutó tanulók száma	Egy nempedagógus dolgozóra jutó tanulók száma
										Összes	Dolgozók száma
										Összes	Pedagógus	Nem pedagófus
Batthyány Lajos Gimnázium	gimnázium	31	31	10	41	3	2	0	0	956	73	41	13,1	23,3
és Egészségügyi SZKI.	szakközépiskola	5	4	0	4	1	0	0	0	129	2	0	64,5
Batthyány összesen:		36	35	10	45	4	2	0	0	1085	75	41	14,5	26,5
Dr. Mező Ferenc Gimnázium	gimnázium	8	8	5	13	0	1	0	0	283	21	18	13,5	15,7
és Közgazdasági SZKI.	szakközépiskola	17	12	5	17	0	1	0	0	550	40	19	13,8	28,9
Mező összesen:		25	20	10	30	0	2	0	0	833	61	37	13,7	22,5
Cserháti S. Műszaki	szakközépiskola	24	21	10	31	2	1	135	0	708	61	44	11,6	16,1
és Mezőgazdasági Sz I.	szakiskola	1	0	0	0	0	0	0	1	20	0	0
	kollégium										10	0
Cserháti összesen:		25	21	10	31	2	1	135	1	728	71	44	10,3	16,5
Zsigmondy szakközépisk.	szakközépiskola	19	15	15	30	3	1	40	0	527	54	30	9,8	17,6
	szakiskola	25	10	10	20	5	1	95	15	716	52	17	13,8	42,1
Zsigmondy összesen:		44	25	25	50	8	2	135	15	1243	106	47	11,7	26,4
Thúry Gy. Ker. és Vend.SzKI.	szakközépiskola	23	19	5	24	3	1	41	0	646	45	15	14,4	43,1
és Szakmunkásképző Iskola	szakiskola	13	12	3	15	2	0	41	0	376	25	9	15,0	41,8
Thúry összesen:		36	31	8	39	5	1	82	0	1022	70	24	14,6	42,6
Gimnázium (nappali)		39	39	15	54	3	3	0	0	1239	94	59	13,2	21,0
Szakközépiskola		88	71	35	106	9	4	216	0	2560	202	108	12,7	23,7
Szakmunkás		38	22	13	35	7	1	136	16	1112	77	26	14,4	42,8
Nappali összesen		165	132	63	195	19	8	352	16	4911	373	193	13,2	25,4

				10.számú melléklet
Fajlagos bekerülési költségek Ft/év
Település	2004	2004	2005	2005
Település	1 fő óvodás	1 fő iskolás	1 fő óvodás	1 fő iskolás
Balatonmagyaród		x		x
Belezna	624 062	838 583	-	-
Csapi	364 000	1 120 000	594 000	1 195 000
Eszteregnye
Felsőrajk	621 811	380 744	365 795	491 699
Fityeház	778 643	732 523	796 154	888 552
Galambok	555 721	607 762	375 838	587 587
Garabonc	390 827	617 358	630 680	787 945
Gelse	446 759	429 147	544 100	522 500
Hahót	511 500	552 368	552 000	605 800
Magyarszerdahely	704 238	x	764 000	x
Miháld			557 000	510 000
Murakeresztúr	-	468 000	-	561 000
Nagykanizsa	210 000	195 000	325 000	133 000
Nagyrada	585 000	x		x
Nagyrécse	502 692	439 780	514 700	517 066
Orosztony	489 000	x	672 000	x
Sormás	726 000	808 000	1 021 300	736 000
Surd	604 208	734 545	728 458	1 077 139
Szepetnek	418 750	503 396	427 752	605 250
Újudvar	514 630	573 206	387 071	432 422
Zalakaros	421 000	429 000	446 000	463 000
Zalakomár	462 248	406 465	460 487	451 833
Zalaszabar		x		x
Zalaszentbalázs	365 787	535 207	493 825	612 714
Zalaszentjakab		x		x
A 2005 évi adatok tervezett mutatók. Az üres sorok települései nem szolgáltattak adatot.

																11. számú melléklet
A többcélú társulás 2004/2005 tanév létszámadatai
Sorszám	Településnév	Intézmény	Évfolyamok													Létszám-trend	A változás mértéke
			1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.		1.-4.		5.-8.
			1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	Összesen	összesen	átlag-létszám	összesen	átlag-létszám
1.	Belezna	Ált. Isk. és Napk. Óvoda	4	0	6	5	0	10	7	4	36	15	3,75	21	5,25	csökkenő	-28,57
2.	Csapi	Ált. Isk. Szakisk. Koll.	23	12	19	20	23	24	24	23	168	74	18,50	94	23,50	csökkenő	-21,28
3.	Eszteregnye	Ált. Isk. és Napk. Óv.	13	8	10	9	12	12	13	7	84	40	10,00	44	11,00	csökkenő	-9,09
4.	Felsőrajk	Arany J. Ált. Isk. és Napk. Óv.	12	17	12	13	14	15	11	12	106	54	13,50	52	13,00	növekvő	3,85
5.	Fityeház	ÁMK	6	8	9	6	7	5	7	8	56	29	7,25	27	6,75	növekvő	7,41
6.	Galambok	Ált. Isk. és Napk. Óv.	23	16	25	18	22	32	19	24	179	82	20,50	97	24,25	csökkenő	-15,46
7.	Garabonc	ÁMK	11	10	8	8	0	0	0	0	37	37	9,25	0	0,00	növekvő
8.	Gelse	Weöres S. Ált. Isk.	17	25	43	21	25	32	40	24	227	106	26,50	121	30,25	csökkenő	-12,40
9.	Hahót	Vörösmarty M. Ált. Isk.	12	11	13	9	8	11	14	11	89	45	11,25	44	11,00	csökkenő	2,27
10.	Miháld	ÁMK	15	14	17	10	6	15	18	11	106	56	14,00	50	12,50	növekvő	12,00
11.	Murakeresztúr	Zrínyi Miklós ÁMK	20	15	22	24	21	17	22	18	159	81	20,25	78	19,50	növekvő	3,85
12.	Nagykanizsa	Ál. Isk. és Óvoda Palin	28	22	23	20	21	23	20	18	175	93	23,25	82	20,50	növekvő	13,41
13.	Nagykanizsa	Ált. Isk. és Óvoda Miklósfa	25	23	28	30	32	28	26	20	212	106	26,50	106	26,50	állandó	0,00
14.	Nagykanizsa	Ált. Isk. Kiskanizsa	44	31	31	49	38	38	45	48	324	155	38,75	169	42,25	csökkenő	-8,28
15.	Nagykanizsa	Bolyai	78	71	77	70	75	88	79	80	618	296	74,00	322	80,50	csökkenő	-8,07
16.	Nagykanizsa	Hevesi	83	79	80	79	70	66	76	63	596	321	80,25	275	68,75	növekvő	16,73
17.	Nagykanizsa	Kőrösi	60	52	59	54	57	59	74	53	468	225	56,25	243	60,75	csökkenő	-7,41
18.	Nagykanizsa	Péterfy	54	41	52	70	84	78	99	87	565	217	54,25	348	87,00	csökkenő	-37,64
19.	Nagykanizsa	Rozgonyi	51	41	54	49	57	39	57	51	399	195	48,75	204	51,00	csökkenő	-4,41
20.	Nagykanizsa	Zrínyi M. Ált. Isk.	55	44	92	77	96	87	93	93	637	268	67,00	369	92,25	csökkenő	-27,37
21.	Nagyrécse	Körzeti Ált. Isk. Óvoda és Alapfokú Műv. Okt. Int.	14	14	11	18	24	21	20	14	136	57	14,25	79	19,75	csökkenő	-27,85
22.	Sormás	Ált. Isk. és Napk. Óv.	1	9	5	5	0	0	0	0	20	20	5,00	0	0,00	csökkenő
23.	Surd	ÁMK	7	3	4	5	3	0	8	10	40	19	4,75	21	5,25	csökkenő	-9,52
24.	Szepetnek	Király P. ÁMK	16	15	22	9	24	18	20	14	138	62	15,50	76	19,00	csökkenő	-18,42
25.	Újudvar	Móra Ferenc Ált. Isk. Napk. Óvoda	7	12	12	9	15	12	14	13	94	40	10,00	54	13,50	csökkenő	-25,93
26.	Zalakaros város	Móra F. Ált.Isk. Zeneiskola Napk. Óvoda és Könyvtár	14	24	22	13	23	23	24	30	173	73	18,25	100	25,00	csökkenő	-27,00
27.	Zalakomár	Ált. és Művészeti Isk.	51	53	25	40	45	44	47	38	343	169	42,25	174	43,50	csökkenő	-2,87
28.	Zalaszentbalázs	Petőfi S. Ált. Isk.	20	24	22	16	30	30	21	32	195	82	20,50	113	28,25	csökkenő	-27,43
	Összesen		764	694	803	756	832	827	898	806	6380	3017		3363
		Összesen	3017				3363				6380						-259,50
		Az összlétszám %-ában	47,29%				52,71%				100%					csökkenő	-9,27
Megjegyzés:		A sajátos nevelésű igéányű tanulók gyógypedagógiai nevelését, oktatását végző nagykanizsai Rózsa Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola az ellátás és a létszámmutatók jogszabály által más módon szabályozott átlaglétszám mutatói miatt tudatosan nem szerepel a táblázatban.

																						11/A számú melléklet
A Társulás területén 2004 január 1-jén élő 0-24 éves korosztály korévek szerinti létszám megoszlása
Sorszám	Településnév	Korévek
Sorszám	Településnév	0.-1.	1.-2.	2.-3.	3.-4.	4.-.5.	5.-6.	6.-7.	7.-8.	8.-9.	9.-10.	10.-11.	11.-12.	12.-13.	13.-14.	14.-15.	15.-16.	16.-17.	17.-18.	18.-19.	19.-20.	20.-21.	21.-22.	22-.23.	23.-24.
1.	Alsórajk	1	2	3	0	1	3	4	4	4	5	5	4	6	7	6	8	5	5	6	4	6	6	3	6
2.	Balatonmagyaród	1	5	2	3	4	5	4	3	4	5	3	3	7	6	3	6	6	9	5	4	9	7	7	8
3.	Belezna	5	4	2	8	7	2	8	10	11	7	8	9	11	13	7	9	11	15	18	10	15	9	12	8
4.	Bocska	7	4	6	3	7	6	4	4	4	3	5	6	9	7	3	5	6	7	3	5	8	3	6	3
5.	Börzönce	2	0	3	0	1	1	0	0	0	0	0	0	1	1	0	2	1	1	0	0	3	2	0	0
6.	Csapi	1	3	1	2	1	1	2	3	2	2	1	4	1	2	3	1	2	0	3	1	6	2	7	0
7.	Eszteregnye	8	4	12	4	11	8	8	9	8	8	7	9	9	6	10	12	7	8	5	7	10	7	15	6
8.	Felsőrajk	2	12	11	9	3	13	8	8	8	9	10	9	13	16	7	9	9	10	12	8	12	11	9	9
9.	Fityeház	2	4	6	4	4	7	7	7	7	7	8	10	11	14	5	7	11	14	8	6	10	15	12	8
10.	Fűzvölgy	0	0	0	1	0	1	0	1	1	1	2	1	0	3	2	0	3	2	0	2	0	2	4	2
11.	Galambok	11	17	10	13	16	20	19	19	20	20	21	20	24	25	16	21	19	20	18	17	21	17	17	19
12.	Garabonc	8	10	9	5	9	14	11	12	13	14	15	10	7	11	10	14	8	9	9	7	8	14	10	7
13.	Gelse	7	8	13	13	13	8	13	12	15	16	15	15	17	20	19	16	14	15	20	17	16	11	19	17
14.	Gelsesziget	0	2	2	1	3	2	2	2	4	4	2	5	3	5	2	4	4	2	3	3	4	4	5	0
15.	Hahót	4	9	5	10	14	20	13	9	12	11	12	8	21	15	13	21	13	12	15	16	18	19	23	13
16.	Homokkomárom	1	6	3	2	2	5	4	4	7	10	2	2	4	2	4	5	0	4	2	1	0	4	2	2
17.	Hosszúvölgy	3	1	2	2	1	1	2	3	2	3	0	1	2	4	4	0	3	3	4	4	4	4	0	4
18.	Kacorlak	3	1	3	0	1	4	3	4	3	4	2	2	3	2	3	2	1	0	5	1	5	3	3	0
19.	Kerecseny	2	4	1	5	5	2	5	3	4	6	4	2	5	6	2	3	2	5	3	4	6	7	2	1
20.	Kilimán	4	2	5	3	5	1	1	2	3	2	2	2	6	6	1	4	4	4	6	5	4	6	4	3
21.	Kisrécse	3	2	1	2	2	0	2	1	3	2	1	4	2	1	1	5	1	5	2	4	2	0	5	0
22.	Liszó	3	3	2	1	2	5	3	3	5	4	4	6	3	9	8	5	3	7	7	3	9	9	6	9
23.	Magyarszentmiklós	1	3	3	1	4	3	1	2	1	2	3	2	2	4	6	4	3	3	0	4	0	5	7	3
24.	Magyarszerdahely	4	6	4	1	6	1	6	5	6	6	5	8	9	6	6	5	6	8	5	6	9	12	16	3
25.	Miháld	11	4	8	4	5	15	7	10	7	12	9	11	13	10	7	9	11	13	5	8	14	17	9	13
26.	Murakeresztúr	10	15	13	14	20	22	20	23	25	20	24	20	31	29	24	28	26	27	23	21	30	24	33	32
27.	Nagybakónak	3	6	2	2	4	5	2	5	5	6	7	12	11	12	7	10	8	6	5	4	8	4	5	5
28.	Nagykanizsa	387	392	393	405	420	432	453	489	512	526	542	559	573	578	621	636	643	661	659	666	723	801	838	885
29.	Nagyrada	1	5	3	2	5	3	5	7	7	11	8	8	12	7	7	8	6	8	8	6	9	6	7	1
30.	Nagyrécse	5	8	8	12	8	7	8	9	11	9	10	6	16	19	14	9	13	14	13	14	19	15	17	16
31.	Nemespátró	1	3	3	1	1	5	3	4	6	6	2	5	3	5	5	4	0	2	2	0	6	2	5	1
32.	Orosztony	6	4	4	4	2	8	4	7	6	7	6	6	11	12	8	9	7	2	8	8	8	8	4	6
33.	Pat	3	2	2	1	0	4	1	3	2	2	4	0	4	6	4	2	3	1	5	2	0	4	1	3
34.	Pölöskefő	5	7	7	6	7	7	6	5	7	6	5	2	8	8	7	5	4	7	5	4	7	4	8	6
35.	Pötréte	0	2	1	0	1	3	3	3	5	6	4	0	3	3	5	6	5	3	6	5	6	7	2	2
36.	Sand	5	5	3	0	5	2	2	4	4	1	1	3	7	8	7	9	4	6	7	6	8	2	9	9
37.	Sormás	0	4	5	9	8	4	6	6	8	12	14	9	9	10	10	12	18	18	15	9	18	17	11	5
38.	Surd	4	5	4	9	5	6	2	1	7	6	10	6	12	10	9	7	9	11	9	6	11	13	14	11
39.	Szepetnek	17	17	14	14	7	20	9	22	21	27	25	22	26	30	27	28	26	15	25	24	28	33	25	34
40.	Újudvar	7	10	10	5	8	15	15	13	11	19	16	19	17	13	14	16	17	15	19	12	20	19	13	12
41.	Zalakaros	13	16	14	16	7	14	11	15	9	17	15	21	11	27	19	13	21	25	29	25	29	25	21	23
42.	Zalakomár	54	36	47	39	42	50	48	31	39	53	49	54	50	48	46	56	44	31	46	36	45	50	40	44
43.	Zalamerenye	1	0	2	0	2	2	0	0	2	2	2	0	3	0	1	4	2	0	0	3	3	5	0	5
44.	Zalasárszeg	1	0	0	3	1	1	1	0	0	0	2	1	0	0	3	2	3	1	1	1	4	2	2	1
45.	Zalaszabar	7	6	6	7	6	8	8	6	10	9	12	13	10	10	13	9	13	12	15	13	9	13	14	11
46.	Zalaszentbalázs	5	6	6	7	6	8	7	5	9	12	12	7	11	15	13	9	15	10	11	17	16	11	17	3
47.	Zalaszentjakab	5	6	5	8	7	6	0	2	4	5	5	5	10	6	5	4	9	5	7	6	5	5	3	4
48.	Zalaújlak	0	0	0	0	0	0	0	2	0	3	0	2	0	0	2	1	1	1	3	0	0	2	0	2
	Összesen	634	671	669	661	699	780	751	802	864	928	921	933	1027	1057	1019	1064	1050	1062	1085	1035	1211	1268	1292	1265

12. számú melléklet

JAVASLAT AZ INTÉZMÉNYEK TOVÁBBI MŰKÖDTETÉSÉRE

Óvodák további működtetése a létszámfeltételek alapján

A jelenlegi működése biztosított

Csoportmegszűnéssel javasolt a működés

Társulnia szükséges

Csapi

Felsőrajk (2 csoport kellene)

Galambok

Garabonc

Gelse

Hahót

Magyarszerdahely

Miháld

Nagykanizsa

Nagyrécse

Orosztony

Surd

Szepetnek

Újudvar

Zalakaros

Zalakomár

Zalaszabar

Zalaszentbalázs

(és társult tagjai)

Eszteregnye

(2007/2008)

Murakersztúr

(2 csoport

indokolt jelenleg is, pedagógus többlet: 1 fő)

Belezna

Nagyrada

Fityeház

(2006/2007: 13 fő)

Sormás

Zalaszentjakab

(14 fő)

Balatonmagyaród

Iskolák további működtetése a létszámfeltételek alapján

A jelenlegi működése biztosított

Együttműködés javasolt

Társulnia szükséges

Csapi

(különleges helyzeténél fogva)

Galambok összevonással („árnyék” évfolyam beolvasztásával)

Gelse

Zalakaros

Zalakomár

Zalaszentbalázs

Nagykanizsa

Murakeresztúr

Nagyrécse

Szepetnek

Belezna

Eszteregnye

Felsőrajk

Fityeház

Garabonc

Hahót

Miháld

Sormás

Surd

Újudvar

HOSSZÚTÁVON DECENTRUM, AHOL A FEJLESZTÉSEKET BIZTONSÁGOSAN LEHET VÉGREHAJTANI

1. Gelse

2. Zalaszentbalázs

3. Zalakaros

4. Zalakomár

5. Nagykanizsa

Indokolt lenne „decentrumként stabilizálni”

1. Murakeresztúr: elsősorban a horvát kisebbségi nevelés-oktatás biztosítása miatt (javasolt a teljes kifinanszírozás). A létszám emelése stabilizálása szakmailag indokolt, hogy a minőségi oktatás feltételei megteremthetők legyenek (infrastruktúra, pl. tornaterem).

FÜGGELÉK

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: BALATONMAGYARÓD

Az intézmény fenntartója: önkormányzat

Az óvoda neve: Napköziotthonos Óvoda

Nevelési év	2005-2006.					2006-2007.					2007-2008.
Nevelési év	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1	12	-	12	12	1	9	-	9	9	1	8	-	8	8
2.			-			1	9	-	9	9
3.			-					-

Megjegyzés: A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: BELEZNA

Az intézmény fenntartója: önkormányzat

Az óvoda neve: Belezna Községi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda (óvodai intézményegység)

Nevelési év	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Nevelési év	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		13	-	13	13	1	15	-	15	15	1	14	-	14	14
2.							1	15	-	15	15
3.

Az iskola neve: Belezna Községi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda (iskolai intézményegység)

Évfo-lyam	2005-2006.					2006-2007.					2007-2008.
Évfo-lyam	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1	3	1x2	4	3	1	5	-	5	4	1	2	-	2	3
2.	1	2		2	3	1	3	1x2	4	4	1	5	-	5	3
3.	- 1	-	-	-	4	- 1	2	-	2	4	1	3	1x2	4	3 4
4. 5.		6 3	- -	6 3			- 5	-	- 5			2 -	- -	2 -
6.		-	-	-			3	-	3			5	-	5
7.	1	8	-	8	7	- 1	-	-	-	- 9	1	3	-	3
8.	1	7	-	7	7	- 1	8	1x2	9	- 9	1	-	-	-

Megjegyzés: A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

A pirossal jelzett átlag nem felel meg a többcélú kistérségi társulás létszámfeltételeinek.

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: CSAPI

Az intézmény fenntartója: intézményfenntartó társulás

A társulás tagjai: Csapi, Zalaújlak

Az óvoda neve: Körzeti Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium (óvodai intézményegység)

Nevelési év	2005-2006.					2006-2007.					2007-2008.
Nevelési év	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	2	33	-	33	33	2	35	-	35	35	2		-
2.						2	35	-	35	35
3.

Megjegyzés:

Az óvoda beóvodázási körzete megye határon túli
A 2007/2008-as tanévre vonatkozóan a kiscsoport bejövő létszáma nem áll rendelkezésre /középső csoport 10 fő, nagycsoport 15 fő/

Az iskola neve: Körzeti Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium (iskolai intézményegység)

Évfo-lyam	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Évfo-lyam	Osztály-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		16	1x2	17	17	1	22		22	20	1
2.	1		24	-	24	22	1	16	1x2	17	20	1	22		22
3.	1		15	2x2	17		1	24	-	24	21	1	16	1x2	17
4.	1		24	1x2	25		1	15	2x2	17	21	1	24	-	24	24
5.	1		27	-	27	27	1	24	1x2	25	26	1	15	2x2	17	23
6.	1		25	-	25	24	1	27	-	27	26	1	24	1x2	25
7.	1		25	1x2	26		1	25	-	25	25	1	27	-	27
8.	1		21	-	21		1	25	1x2	26	25	1	25	-	25	25

Megjegyzés:

az iskola speciális feladatot lát el, beiskolázási körzete megye határt átlépő
A 2007/2008-as tanév 1.osztályosainak létszáma nem áll rendelkezésre

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: ESZTEREGNYE

Az intézmény fenntartója:

intézményfenntartó társulás

Az intézményfenntartó társulás tagjai: Eszteregnye-Rigyác

Az óvoda neve: Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda (óvodai intézményegység)

Nevelési év	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Nevelési év	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	2		30	-	30	15	2	33	-	33	16	2	24	-	24	12
2.							2	33	-	33	16
3.

Megjegyzés:

A létszám előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

Az iskola neve: Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda (általános iskolai intézményegység)

Évfo-lyam	2005-2006.							2006-2007.					2007-2008.
Évfo-lyam	Osztály-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám		Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		11	2x2		13	13	1	8		8	11	1	16		16	12
2.	1		12	1x3		14	11	1	11	2x2	13	11	1	8		8
3.	1		7	2x2		9		1	12	1x3	14	12	1	11	2x2	13
4.	1		9	1x2		10		1	7	2x2	9	12	1	12	1x3	14	14
5.	2		9	1x2		10	10	1	9	1x2	10	10	1	7	2x2	9	9
6.	1		12	-		12	12	2	9	1x2	10	10	1	9	1x2	10
7.	1		12	-		12		1	12		12	12	2	9	1x2	10
8.	2		13	-		13		1	12		12	12	1	12		12	12

Megjegyzés:

A létszám előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

o A piros színnel jelzett átlagok nem felelnek meg a többcélú kistérségi társulás létszámfeltételeinek

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: FELSŐRAJK

Az intézmény fenntartója: intézményfenntartó társulás

A társulás tagjai: Felsőrajk, Alsórajk, Pötréte

Az óvoda neve: Arany János Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda (óvodai intézményegység)

Nevelési év	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Nevelési év	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		32	-	32	32	1	37	-	37	37	1		35	-	35	35
2.							1	37	-	37	37
3.

Megjegyzés: A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok
A pirossal jelzett átlag nem felel meg a többcélú kistérségi társulás létszámfeltételeinek.

Az iskola neve: Arany János Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda (iskolai intézményegység)

Évfo-lyam	2005-2006.					2006-2007.					2007-2008.
Évfo-lyam	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1	7	-	7	7	1	8	-	8	8	1	12	-	12	12
2.	1	11	-	11	13	1	7	-	7	8	1	8	-	8
3.	1	16	-	16		1	11	-	11	14	1	7	-	7
4.	1	12	-	12		1	16	-	16	14	1	11	-	11	11
5.	1	11	-	11	11	1	12	-	12	12	1	16	-	16	13
6.	1	13	-	13	14	1	11	-	11	12	1	12	-	12
7.	1	16	-	16		1	13	-	13	15	1	11	-	11
8.	1	14	-	14		1	16	-	16	15	1	13	-	13	13

Megjegyzés: A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

A pirossal jelzett átlag nem felel meg a kistérségi társulás létszámfeltételeinek

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: FITYEHÁZ

Az intézmény fenntartója: önkormányzat

Az óvoda neve: Fityeházi Általános Művelődési Központ (óvodai intézményegység)

Nevelési év	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Nevelési év	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		14	-	14	14	1	13	-	13	13	1	11	-	11	11
2.							1	13	-	13	13
3.

Megjegyzés: A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

Az iskola neve: Fityeházi Általános Művelődési Központ (iskolai intézményegység)

Évfo-lyam	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Évfo-lyam	Osztály-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		9	2x3	11	11	1	8		8	9	1	6		6	8
2.	1		5		5	8	1	9	2x3	11	9	1	8		8
3.	1		9		9		1	5		5	7	1	9	2x3	11
4.	1		9		9		1	9		9	7	1	5		5	5
5.	1		7	2x2	9	9	1	9		9	9	1	9		9	9
6.	1		8		8	7	1	7	2x2	9	9	1	9		9
7.	1		5		5		1	8		8	6	1	7	2x2	9
8.	1		7		7		1	5		5	6	1	8		8	8

Megjegyzés: A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

Az intézményekben nemzetiségi oktatás folyik, ezt az átlaglétszám számításnál figyelembe vettük

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: GALAMBOK

Az intézmény fenntartója: intézményfenntartó társulás

Intézményfenntartó társulás tagjai: Galambok-Zalaszentjakab

Az óvoda neve: Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda (óvoda intézményegység)

Nevelési év	2005-2006.					2006-2007.					2007-2008.
Nevelési év	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	2	43		43	21	2	40		40	20	2	42	-	42	21
2.						2	40		40	20
3.

Megjegyzés: A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

Az iskola neve: Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda (iskola intézményegység)

Évfo-lyam	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Évfo-lyam	Osztály-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		22		22	22	1	21		21	21	1	14		14	19
2.	1		14		14	16	1	22		22	21	1	21		21
3.	1		13		13		1	14		14	13	1	22		22
4.	1		22		22		1	13		13	13	1	13		13	13
5.	1		15		15	15	1	22		22	18	1	22		22	17
6.	1		15		15	16	1	15		15	18	1	15		15
7.	2		35		35		1	15		15	17	1	15		15
8.	1		15		15		2	35		35	17	2	35		35	17

Megjegyzés: A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

Az iskola kislétszámú összevont/párhuzamos osztályokat működtet

Összevont osztályok: 1-3. évf. 5+4=9 fő, 2-4. évf. 9+4=13 fő, 5-6. évf. 7+5=12 fő

Ez nem felel meg sem a támogatott csoport összevonásnak (1-2., 2-3. felső tagozatban nem elismert az összevonás), sem az összevont osztályok átlaglétszám követelményének: 16 ill. 11 fő.

Az összevonás veszélyezteti az önálló osztályok támogathatóságát.
Amennyiben a kislétszámú párhuzamos/összevont osztályok egy tanulócsoportban való összevonására kerül sor, az iskola a kistérségi létszámfeltételeknek megfelel.

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: GARABONC

Az intézmény fenntartója: önkormányzat

Az óvoda neve: Általános Művelődési Központ (óvodai intézményegység)

Nevelési év	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Nevelési év	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		22	-	22	22	1	22	-	22	22	1	24	-	24	24
2.							1	22	-	22	22
3.

Megjegyzés: A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

Az iskola neve: Általános Művelődési Központ (iskolai intézményegység)

Évfo-lyam	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Évfo-lyam	Osztály-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám		Átlag
1.	1		9	2x2	11	11	1	9	-	9	10	1	9	-	9	10
2.	1		8	3x2	11	12	1	9	2x2	11	10	1	9	-	9
3.	1		10	2x2	12		1	8	3x2	11	11	1	9	2x2	11
4.	1		8	6x2	14		1	10	2x2	12	11	1	8	3x2	11	11
5.			-	-
6.			-	-
7.			-	-
8.			-	-

Megjegyzés: A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

A pirossal jelzett számok nem felelnek meg a kistérségi létszámnak

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: GELSE

Az intézmény fenntartója: intézményfenntartó társulás

Az intézményfenntartó társulás tagjai: Gelse, Gelsesziget, Kilimán

Az óvoda neve: Napköziotthonos Óvoda (önálló)

Nevelési év	2005-2006.					2006-2007.					2007-2008.
Nevelési év	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	2	46	-	46	23	2	42	-	42	21	2	40	-	40	20
2.	-	-	-	-		2	42	-	42	21
3.

Megjegyzés:

A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születések száma alapján
Az intézményben vegyes csoport/ok működik/nek

Az iskola fenntartója: intézményfenntartó társulás

Az intézményfenntartó társulás tagjai: Gelse, Gelsesziget, Alsórajk, Kilimán, Kerecseny,Orosztony

Az iskola neve: Weöres Sándor Általános Iskola (önálló iskola)

Évfo-lyam	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Évfo-lyam	Osztály-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám		Átlag
1.	1		26	5x2	31	31	1	18	3x2	21	26	1	28	-	28	17
2.	1		15	2x2	17	23	1	27	5x2	32	26	1	18	3x2	21
3.	1		25	1x2	26		1	16	2x2	18	22	1	27	5x2	32
4.	2		43	6x2	49		1	25	1x2	26	22	1	16	2x2	18	19
5.	1		20	3x2	23	23	2	43	6x2	49	24	1	25	1x2	26	22
6.	1		25	-	25	24	1	20	3x2	23	24	2	43	6x2	49
7.	1		33	-	33		1	25	-	25	29	1	20	3x2	23
8.	1		38	-	38		1	33	-	33	29	1	25	-	25	26

Megjegyzés: A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születések száma alapján

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: HAHÓT

Az intézmény fenntartója: önkormányzat

Az óvoda neve: Napköziotthonos Óvoda (önálló)

Nevelési év	2005-2006.							2006-2007.					2007-2008.
	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám		Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		23	-		23	23	1	17	-	17	17	1	24	-	24	24
2.
3.

Megjegyzés: A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

Az intézmény fenntartója: önkormányzat

Az iskola neve: Vörösmarty Mihály Általános Iskola (önálló)

Évfo-lyam	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Évfo-lyam	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám		Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1	19	-		19	19	1	10	-	10	15	1	5	-	5	11
2.	1	13	-		13	12	1	19	-	19	15	1	10	-	10
3.	1	11	-		11		1	13	-	13	12	1	19	-	19
4.	1	11	-		11		1	11	-	11	12	1	13	-	13	13
5.	1	12	-		12	12	1	11	-	11	12	1	11	-	11	11
6.	1	7	-		7	11	1	12	-	12	12	1	11	-	11
7.	1	11	-		11		1	7	-	7	9	1	12	-	12
8.	1	15	-		15		1	11	-	11	9	1	7	-	7	7

Megjegyzés:

A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok
A pirossal jelzett átlag nem felel meg a többcélú kistérségi társulás létszámfeltételeinek.

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: MAGYARSZERDAHELY

Az intézmény fenntartója: önkormányzat

Az óvoda neve: Napköziotthonos Óvoda

Nevelési év	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Nevelési év	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		23	-	23	23	1	28	-	28	28	1	24	-	24	24
2.				-			1	28	-	28	28
3.				-					-

Megjegyzés: A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: MIHÁLD

Az intézmény fenntartója: intézményfenntartó társulás

Az intézményfenntartó társulás tagjai: Miháld- Sand-Pat

Az óvoda neve: Általános Művelődési Központ (óvodai intézményegység)

Nevelési év	2005-2006.						2006-2007.						2007-2008.
Nevelési év	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám		Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		30	-	30	30	1	30		-	30	30	1	30	-	30	30
2.							1	30		-	30	30
3.

Megjegyzés: A létszám előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

Az iskola neve: Általános Művelődési Központ (általános iskolai intézményegység)

Évfo-lyam	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Évfo-lyam	Osztály-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		9	1x2	10	10 15	1	13	-	13	12 15	1	13		13	12 16
2.	1		15	1x2	16		1	9	1x2	10		1	13	-	13
3.	1		13		13		1	15	1x2	16		1	9	1x2	10
4.	1		16	-	16		1	13	-	13		1	15	1x2	16
5.	1		9	-	9	9 13	1	16	-	16	13 12	1	13	-	13	13 7
6.	1		7	-	7		1	9	-	9		1	16	-	16
7.	1		15	1x2	15		1	7	-	7		1	9	-	9
8.	1		17	-	17		1	15	1x2	16		1	7	-	7

Megjegyzés: A létszám előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

A pirossal jelzett létszámok nem felelnek meg a kistérségi létszámkövetelményeknek

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: MURAKERESZTÚR

Az intézmény fenntartója: önkormányzat

Az óvoda neve: Napköziotthonos Óvoda Murakeresztúr (önálló)

Nevelési év	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Nevelési év	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	3		48	-	48	16	3	51	-	51	17	3	33	-	33	11
2.							3	51	-	51	17
3.

A létszám előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

Az intézményben nemzetiségi oktatás folyik, a létszámkövetelményeknél ezt figyelembe vettük

Az iskola fenntartója: önkormányzat

Az iskola neve: Zrínyi Miklós Általános Művelődési Központ (iskolai intézményegység)

Évfo-lyam	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Évfo-lyam	Osztály-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		15		15	15	1	10		10	13	1	15		15	13
2.	1		19		19	19	1	15		15	13	1	10		10
3.	1		15		15		1	19		19	17	1	15		15
4.	1		22		22		1	15		15	17	1	19		19	19
5.	1		25	2x2	27	27	1	22		22	24	1	15		15	21
6.	1		22	1x2	23	21	1	25	2x2	27	24	1	22		22
7.	1		18		18		1	22	1x2	23	20	1	25	2x2	27
8.	1		21		21		1	18		18	20	1	22	1x2	23	23

Megjegyzés:

A létszám előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

Az intézményben nemzetiségi oktatás folyik, a létszámkövetelményeknél ezt figyelembe vettük

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: NAGYRADA

Az intézmény fenntartója: önkormányzat

Az óvoda neve: Általános Művelődési Központ (óvodai intézményegység)

Nevelési év	2005-2006.							2006-2007.					2007-2008.
	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám		Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		15	-		15	15	1	12	-	12	12	1	9	-	9	9
2.				-
3.				-						-

Megjegyzés: A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: NAGYRÉCSE

Az intézmény fenntartója: intézményfenntartó társulás

Az intézményfenntartó társulás tagjai: Nagyrécse, Kisrécse, Csapi, Nagybakónak, Zalaújlak, Zalasárszeg

Az óvoda neve: Körzeti Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (óvodai intézményegység)

Nevelési év	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Nevelési év	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	2		44	-	44	22	2	35	-	35	18	2	38	-	38	19
2.							2	35	-	35	18
3.

Az iskola neve: Körzeti Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (iskolai intézményegység)

Évfo-lyam	2005-2006.							2006-2007.					2007-2008.
Évfo-lyam	Osztály-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI		Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		13	1x2	14		14	1	15	1x2	16	15	1	12	-	12	14
2.	1		10	-	10		12	1	13	1x2	14	15	1	15	1x2	16
3.	1		15	-	15			1	10	-	10	13	1	13	1x2	14
4.	1		12	-	12			1	15	-	15	13	1	10	-	10	10
5.	1		21	1x2	22		22	1	12	-	12	17	1	15	-	15	16
6.	1		21	-	21		21	1	21	1x2	22	17	1	12	-	12
7.	1		21	-	21			1	21	-	21	21	1	21	1x2	22
8.	1		20	1x2	21			1	21	-	21	21	1	21	-	21	21

Megjegyzés:

A létszám előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok
A pirossal kiemelt adatok nem felelnek meg a kistérségi létszám követelményeknek

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: OROSZTONY

Az intézmények fenntartója: intézményfenntartó társulás

Az intézményfenntartó társulás tagjai: Kerecseny-Orosztony

Az óvoda neve: Napköziotthonos Óvoda

Nevelési év	2005-2006.							2006-2007.					2007-2008.
	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám		Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		21	-		21	21	1	23	-	23	23	1	25	-	25	25
2.
3.

Megjegyzés: A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: SORMÁS

Az intézmény fenntartója: önkormányzat

Az óvoda neve: Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda (óvodai intézményegység)

Nevelési év	2005-2006.								2006-2007.					2007-2008.
	Csoport-szám	Tényleges létszám			Ebből SNI	Számított létszám		Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		12	-			12	12	1	11	-	11	11	1	11	-	11	11
2.
3.

Megjegyzés:

o A létszám előrejelzés forrása: Az intézményvezető adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

o A pirossal jelzett átlag nem felel meg a kistérségi létszámfeltételeknek.

Az iskola neve: Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda (iskolai intézményegység)

Évfo-lyam	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Évfo-lyam	Osztály-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	- -		-	-	-				-
2.	- -		-	-	-
3.	1		8	-	8	13	1				7
4.	1		5	-	5	13	1	7	-	7	7
5.	- -		-	-	-
6.	- -		-	-	-
7.	- -		-	-	-
8.	- -		-	-	-

Összevont osztály: 3-4. o
A létszám előrejelzés forrása: Az intézményvezető adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok
A pirossal jelzett átlag nem felel meg a kistérségi létszámfeltétel

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: SURD

Az intézmény fenntartója: intézményfenntartó társulás

Az intézményfenntartó társulás tagjai: Surd-Nemespátró

Az óvoda neve: Általános Művelődési Központ (óvodai intézményegység)

Nevelési év	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Nevelési év	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		24	-	24	24	1	21	-	21	21	1	22	-	22	22
2.							1	21	-	21	21
3.

Megjegyzés: A létszám előrejelzés forrása: Az intézményvezető adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

Az iskola neve: Általános Művelődési Központ (iskolai intézményegység)

Évfo-lyam	2005-2006.							2006-2007.					2007-2008.
Évfo-lyam	Osztály-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag		Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1. 3.	1		5 3		5 3		4	1. 2.	7 5		7 5	6 5	1. 2.	7 7		7 7	7 6 4
2. 4.	1		7 4		7 4		6 5	3. 4.	7 3		7 3	6 5	3. 4.	5 7		5 7
5. 6.	1		5 4		5 4			5. 6. 7.	4 5 4		4 5 4	4 8	5. 6. 7.	3 4 5		3 4 5
7.	-		-		-			8.	-			4 8	8.	4		4	4
8.	1		8		8		8

Megjegyzés:

A létszám előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása

Az iskolában összevont osztályok működnek, az osztály összevonással sem felel meg a kistérségi létszám követelményeknek az iskola

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: SZEPETNEK

Az intézmény fenntartója: önkormányzat

Az óvoda neve: Királyi Pál Általános Művelődési Központ (óvodai intézményegység)

Nevelési év	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Nevelési év	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám		Átlag
1.	2		41	-	41	20	2	49	-	49	24	2	48	-	48	24
2.							2	49	-	49	24
3.

Megjegyzés: A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

Az iskola neve : Királyi Pál Általános Művelődési Központ (iskolai intézményegység)

Évfo-lyam	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Évfo-lyam	Osztály-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		8		8	8	1	10		10	9	1	14		14	11
2.	1		14		14	19	1	8		8	9	1	10		10
3.	1		15		15		1	14		14	15	1	8		8
4.	1		23	3x3	29		1	15		15	15	1	14		14	14
5.	1		10	2x3	14	14	1	23	3x3	29	22	1	15		15	26
6.	1		24		24	20	1	10	2x3	14	22	1	23	3x3	29
7.	1		18		18		1	24		24	21	1	10	2x3	14
8.	1		19		19		1	18		18	21	1	18		18	18

Megjegyzés:

A létszám előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

Az intézményben nemzetiségi oktatás folyik, a létszámkövetelményeknél ezt figyelembe vettük

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: ÚJUDVAR

Intézmény fenntartója: önkormányzat

Intézmény neve: Móra Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda (óvodai intézményegység)

Nevelési év	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Nevelési év	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		27	-	27	27	1	27	-	27	27	2	30	-	30	15
2.							1	27	-	27	27
3.

Megjegyzés: A létszám előrejelzés forrása: Az intézményvezető adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

Intézmény neve: Móra Ferenc Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda (iskolai intézményegység)

Évfo-lyam	2005-2006.						2006-2007.						2007-2008.
Évfo-lyam	Osztály-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1. 2. 3.	1		2 7 11		2 7 11	2 10	1		6 2 7		6 2 7	4 8	1	10 6 2		10 6 2	6 7 10
4.	1		11		11	9 13	1		11		11	4 8	1	7		7
5. 6.	1		9 15		9 15		1 1		11 9		11 9	10 14	1 1	11 11		11 11
7.	1		12		12		1		15		15	10 14	1	9		9
8.	1		14		14		1		12		12		1	15		15	15

Megjegyzés:

A létszám előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok
A pirossal jelzett átlag nem felel meg a kistérségi létszámfeltétel

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: ZALAKAROS

Az intézmény fenntartója: önkormányzat

Az óvoda neve: Móra Ferenc Általános Iskola, Zeneiskola, Napköziotthonos Óvoda és Könyvtár (óvodai intézményegység)

Nevelési év	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Nevelési év	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	3		65	-	65	22	3	67	-	67	22	3	65	-	65	22
2.							3	67	-	67	22
3.

Megjegyzés: A létszám előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

Az iskola neve: Móra Ferenc Általános Iskola, Zeneiskola, Napköziotthonos Óvoda és Könyvtár (iskolai intézményegység)

Évfo-lyam	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Évfo-lyam	Osztály-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		22	-	22	22	1	20	-	20	21	1	14	-	14	19
2.	1		15	-	15	21	1	22	-	22	21	1	20	-	20
3.	1		25	-	25		1	15	-	15	20	1	22	-	22
4.	1		24	-	24		1	25	-	25	20	1	15	-	15	15
5.	1		16	-	16	16	1	24	-	24	20	1	25	-	25	22
6.	1		21	-	21	23	1	16	-	16	20	1	24	-	24
7.	1		24	-	24		1	21	1x2	22	13	1	16	-	16
8.	1		23	-	23		1	24	-	24	13	1	21	1x2	22	22

Megjegyzés: A létszám előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: ZALAKOMÁR

Az intézmény fenntartója: önkormányzat

Az óvoda neve: Zalakomári Napköziotthonos Óvoda

Nevelési év	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Nevelési év	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	5		112		112	22	5	116		116	23	5		140	-		28
2.											23				-
3.															-

Megjegyzés:

A létszám előrejelzés forrása: Az intézményvezető adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

Az iskola fenntartója: intézményfenntartó társulás

Az intézményfenntartó társulás tagjai: Zalakomár-Balatonmagyaród

Az iskola neve: Zalakomári Általános és Művészeti Iskola (+Balatonmagyaródi tagiskola)

Évfo-lyam	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Évfo-lyam	Osztály-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		21	6x2	27	27	2	37		37	21	2	45		45	22
2.	2		43	3x2	46	23	1	21	6x2	27	21	2	37		37
3.	2		45	4x2	49		2	43	3x2	46	24	1	21	6x2	27
4.	1		19	1x2	21		2	45	4x2	49	24	2	43	3x2	46	23
5.	2		38	5X2	43	22	1	19	1x2	21	21	2	45	4x2	49	23
6.	2		38	-	38	20	2	38	5x2	43	21	1	19	1x2	21
7.	3		57	-	57		2	38		38	19	2	38	5X2	43
8.	1		26	-	26		3	57		57	19	2	38		38	19

Megjegyzés: Az intézmény az átlaglétszámra vonatkozó feltételeknek – és a tagiskolára (összevont osztályokra, bár az összevonás nem a támogatott felmenő rendszerű: 1-2., 3-4. o.) alkalmazható létszámfeltételeknek is megfelel.

Tagiskola: (Balatonmagyaród)

2005/2006 2006/2007 2007/2008

1-3. évf. összevont 6+7=13 fő 13 fő átlag 1-2-3-4. évf. összevont 3+6+5+5= 19 ?

2-4. évf. összevont 6+4=10 fő 1 fő SNI 1x2 11 fő 11 fő átlag

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: ZALASZABAR

Az intézmény fenntartója: önkormányzat

Az óvoda neve: Napköziotthonos Óvoda

Nevelési év	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Nevelési év	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		20	-	20	20	1	19	-	19	19	1	22	-	22	22
2.				-			1	19	-	19	19
3.				-					-

Megjegyzés: A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: ZALASZENTJAKAB

Az intézmény fenntartója: önkormányzat

Az óvoda neve: Napköziotthonos Óvoda

Nevelési év	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Nevelési év	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		14	-	14	14	1	15	-	15	15	1	14	-	14	14
2.							1	15	-	15	15
3.

Megjegyzés: A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: ZALASZENTBALÁZS

Az intézmény fenntartója: intézményfenntartó társulás

A társulás tagjai: Bocska, Börzönce, Kacorlak, Pölöskefő. Zalaszentbalázs

Az óvoda neve : Napköziotthonos Óvoda (önálló)

Nevelési év	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Nevelési év	Csoport-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Csoport-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		20	-	20	20	1 1	17 21	-	17 21	19	1 1 1	16 17 21	-	16 17 21	18
2.	1		19		19	19	1 1	17 21	-	17 21	19
3.	1		17		17	17	1	17	-	17	17

Megjegyzés: A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

Az iskola fenntartója: intézményfenntartó társulás

A társulás tagjai: Bocska, Börzönce, Kacorlak, Magyarszerdahely, Pölöskefő. Zalaszentbalázs

Az iskola neve : Petőfi Sándor Általános Iskola (önálló)

Évfo-lyam	2005-2006.						2006-2007.					2007-2008.
Évfo-lyam	Osztály-szám	Tényleges létszám		Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag	Osztály-szám	Tényleges létszám	Ebből SNI	Számított létszám	Átlag
1.	1		23	2x2	25	25	1	16	-	16	20	1	29	-	29	23
2.	1		21	3x2	24	23	1	22	2x2	24	20	1	16	-	16
3.	1		22	-	22		1	20	3x2	23	22	1	22	2x2	24
4.	1		23	2x2	25		1	22	-	22	22	1	20	3x2	23	23
5.	1		17	-	17	17	1	23	2x2	25	21	1	22	-	22	21
6.	1		29	-	29	27	1	17	-	17	21	1	23	2x2	25
7.	1		32	2x2	34		1	29	-	29	31	1	17	-	17
8.	1		20	-	20		1	32	2x2	34	31	1	29	-	29	29

Megjegyzés: A létszám-előrejelzés forrása: Az intézményvezetők adatszolgáltatása és a tényleges születési adatok

Készítette:

Dr. Pintérné Grundmann Frida közoktatási szakértő (001445-02)

Orlainé Tauer Andrea

Szmodics Józsefné

Veitné Molnár Anikó

Szerkesztette:

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ

1. A többcélú kistérségi társulás megalakulása

1.2. A Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása megalakulása

2.4.5. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása

A képzésben részt vevő tanulólétszám

2.5. A helyzetelemzés összegzése (SWOT analízis)

3. A közoktatás területén megfogalmazott szervezési, fejlesztési célok a kistérségben

5 A Társulás együttműködése más szervezetekkel

ÖSSZEGZÉS

FÜGGELÉK

T/1 számú melléklet

Óvodába bejárók (Nagykanizsa kivételével)

T/2 számú melléklet

T/3 számú melléklet

Általános iskolába bejárók (Nagykanizsa kivételével)

T/4 számú melléklet

T/5 számú melléklet

Óvodások szállítása iskolabusszal

T/6 számú melléklet

Általános iskolások szállítása iskolabusszal

12. számú melléklet

JAVASLAT AZ INTÉZMÉNYEK TOVÁBBI MŰKÖDTETÉSÉRE

Óvodák további működtetése a létszámfeltételek alapján

Miháld

Murakersztúr

Iskolák további működtetése a létszámfeltételek alapján

Gelse

Murakeresztúr

Hahót

Indokolt lenne „decentrumként stabilizálni”

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: BALATONMAGYARÓD

Az intézmény fenntartója: önkormányzat

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: BELEZNA

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: CSAPI

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: ESZTEREGNYE

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: FELSŐRAJK

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: FITYEHÁZ

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: GALAMBOK

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: GARABONC

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: HAHÓT

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: MAGYARSZERDAHELY

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: MIHÁLD

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: MURAKERESZTÚR

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: NAGYRADA

Az intézmény fenntartója: önkormányzat

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: NAGYRÉCSE

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: OROSZTONY

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: SORMÁS

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: SURD

Az iskolában összevont osztályok működnek, az osztály összevonással sem felel meg a kistérségi létszám követelményeknek az iskola

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: SZEPETNEK

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: ÚJUDVAR

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: ZALAKAROS

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: ZALAKOMÁR

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: ZALASZABAR

Az intézmény fenntartója: önkormányzat

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: ZALASZENTJAKAB

LÉTSZÁM-ELŐREJELZÉS: ZALASZENTBALÁZS

Kémné Milei Éva