Tartalomjegyzék
II. általános adatok - előkészítő elemzések
II. 1. Általános ismertetés, helyzetfeltárás
II. 2. Településszerkezet, demográfiai helyzet
II. 3. Gazdasági struktúra, építési ágazat
helyzete
II. 3. 1. Makrogazdasági folyamatok
II. 4. 1. A
terület elhelyezkedése hulladékgazdálkodási szempontból
II. 4. 2. Az
INERT hulladékok keletkezése, mennyisége
II. 4. 3. INERT
hulladékok felhasználási lehetőségei a kistérségben és térségében
II. 5. A kínálat és kereslet egyensúlya
II. 5. 1. INERT
hulladékok hasznosítási lehetőségei
II. 5. 2. Kereslet
és kínálat elemzése
III. Projekt alternatíváinak meghatározása
III. 1. A lehetséges alternatívák
megfogalmazása
III. 2. 2. A
létrejött fejlesztések fenntarthatósága
III. 2. 3. Alternatíva
elemzés összegzett javaslata
IV. Technikai, műszaki megvalósíthatóság
IV. 2. Új funkciók szerint szükséges műszaki feltételek
biztosíthatósága
V. A fejlesztés folyamatterve (logikai kapcsolatok és időbeli ütemezés)
VI. Szolgáltatási, működési, intézményi terv
VI. 1. 1. Javasolt
jogszabályi megfogalmazások, elemek az inert hulladékok kezelésére vonatkozóan
VI. 2. A begyűjtés, átvétel módja
VIII. Környezeti, esélyegyenlőségi hatások
VIII. 1. A légszennyező anyagok emissziója
VIII. 2. Imisszió-a légszennyező anyagok
terjedése, kiülepedése
IX. Pénzügyi megvalósíthatóság, üzleti tervezés
IX. 1. A megvalósulás pénzigénye és egyéb
megfontolások
IX. 2. Inert hulladéklerakók működési költségei
XI. Összegzett javaslat, vezetői összefoglaló
Az Európai Közösség Hulladékgazdálkodási Stratégiája az alábbi direktívákat határozza meg:
Ebből az első három egyfajta prioritási sorrend.
A legátfogóbb, általános hulladékgazdálkodási szabályozás a 75/442 Direktíva a hulladékokról, amelyet a 91/156 Direktíva módosított. E direktíva alapvetően előírja a tagállamoknak, hogy tegyenek megfelelő intézkedéseket a hulladék keletkezésének megelőzésére vagy csökkentésére, és a hulladékok visszanyerésére visszaforgatással, újrahasznosítással, helyreállítással vagy bármely más eljárással, vagy a hulladékok energiaforrásként történő felhasználására.
A hulladékokra vonatkozó keretszabályozást kiegészítette a 94/3/EC Bizottsági Döntés a hulladéklista létrehozásáról. A lista célja elsősorban az azonos fogalmak alkalmazása. 2000/532/EC számon Bizottsági Határozat született az új hulladéklista elfogadásáról, hatályon kívül helyezve a hulladéklistáról szóló 94/3/EC Határozatot, valamint a 94/904/EC Határozatot a veszélyes hulladéklistáról.
A Direktíva meghatározza a lerakók típusát, és az ott fogadható hulladékok típusát. A lerakók típusai: veszélyes hulladék, nem veszélyes hulladék és inert hulladék lerakására szolgáló lerakó. A már említettek szerint, például a semleges (inert), illetve nem veszélyes hulladék felhasználható újrafejlesztési és helyreállítási, illetve területfeltöltési, illetve építési célokra is, tehát a cél, hogy minél kevésbé maradjanak a lerakóban.
2008-tól az európai uniós irányelvek előírják az inert (építési) hulladékra is az 50 százalékos újrahasznosítási arány elérését.
Magyarország eleget téve az EU elvárásainak, annak megvalósítása érdekében törvényt hozott a hulladékgazdálkodásról, majd ennek előírásai alapján elkészítette az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet. A megvalósíthatóság érdekében további tervek készültek regionális, települési (kisebb települések esetén településcsoportonként, mikrotérségenként), illetve egyes vállalati szinten.
Az inert hulladék fogalmát a gyakorlatban (eddigi jogszabályi definiálatlansága miatt) leginkább építési és bontási hulladékként, kitermelt földként vagy sittként szoktuk emlegetni.
Jogszabályi definíció (213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet) szerint: „Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket." A hulladékok megkülönböztetésére alkalmazott „inert” jelző jelentősége abban áll, hogy a lerakásra kerülő inert hulladékokra vonatkozóan olyan külön jogszabályi előírások kerültek bevezetésre, amelyek az EU-előírásokkal harmonizálnak.
Inert hulladék a termelés, szolgáltatás következtében az élet több területén is keletkezhet. Az építési és bontási folyamatokból származó hulladékok kezelésére meghatározott programon belül az inert hulladékkal kapcsolatos kérdések többnyire rendezhetők. Ezért – a jogi és műszaki szabályozás rendezése mellett – a programnak az építési és bontási folyamatokból származó hulladék kezelésére, elsősorban hasznosítására kell alapulnia.
Magyarországon az inert hulladék lerakására vonatkozóan speciális szabályok vannak életben (22/2001. (X.10.) KöM rendelet), míg az egyéb kezelési megoldások esetében a hulladékokra vonatkozó általános szabályok szerint kell eljárni.
A hazai hulladékgazdálkodás egyik érzékeny területe az inert hulladékok kezelése és ártalmatlanítása. A köztudatban 22/2001. (X.10) KöM rendelettel ellentétben az inert hulladékok, különös tekintettel az építési törmelékre nem tartoznak a hulladékok közé, így ezen hulladékok jogszerű kezelése a települési hulladékoknál is nehézkesebben várható el. Fentiekből adódik, hogy egyetlen, a 22/2001 (X.10.) KöM rendeletnek megfelelő szigeteléssel ellátott inert hulladéklerakó sem üzemel hazánkban.
Az „inert-lerakók”
műszaki védelem szempontjából alacsonyabb kategóriába soroltak, mint a
településihulladék-lerakók, ezáltal kialakításuknak – és így az ott lerakott
hulladék kezelésének – költsége alacsonyabb, miközben az inert hulladékok
tulajdonsága következtében a környezeti kockázat nem növekszik.
A nagykanizsai kistérség az ország délnyugati, Zala megye déli részén helyezkedik el, a Nyugat-dunántúli régió legdélebbre fekvő kistérsége. A térséget 48 település alkotja: Alsórajk, Balatonmagyaród, Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Felsőrajk, Fityeház, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagykanizsa, Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő, Pötréte, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek,Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab és Zalaújlak. A térség központja Nagykanizsa Megyei Jogú Város, ezen kívül még Zalakaros rendelkezik városi ranggal.
A kistérség területe 890 km2, állandó lakosainak száma 2002 végén 83971 fő volt, melyből Nagykanizsa lakossága 52513 fő. A kistérség átlagos népsűrűsége 93 fő/km2, ha leszámítjuk Nagykanizsát, akkor pedig mindössze 42 fő/km2. A településszerkezetre az aprófalvasság jellemző, a települések közül 38-ban (80 %) a lakosság nem éri el az 1000 főt, 23-ban (50 %) pedig még az 500 főt sem. A közelmúlt történéseinek eredményeként a nagykanizsai központú KSH kistérség területén megalakult a Nagykanizsai Többcélú Kistérségi Társulás, amely hozzávetőleg a korábbi három kistérség, illetve a Muramenti Nemzetiségi Társulás nagykanizsai statisztikai kistérséghez tartozó tagjai alkotnak.
A korábban működő társulási irodák egyfajta kirendeltségekként maradtak meg, egyébiránt a nagykanizsai társulás székhelyén, a kistérség szerves központjában állt fel az új munkaszervezet, amely egy munkaszervezet vezetőből és további 5 munkatársból áll. A többcélú kistérség esetében azonban nem csak területfejlesztési, hanem a közös intézményfejlesztés eredményeként összevonásra került, és a kormányzat révén ezt honorálandó kiegészített díjjal „jutalmazott” működtetési funkciókat is el kell tudnia látni. Ez a későbbiekben a kapacitások tervezésénél válhat fontossá.
1.sz.
táblázat
A Nagykanizsai kistérség
települései, valamint azok területe és népessége
a)
Települések
|
Terület (km2) |
Népesség (fő) |
Vándorlások
egyenlege |
Háztartások
száma |
8 |
431 |
12 |
163 |
|
Balatonmagyaród |
31 |
538 |
-73 |
202 |
Belezna |
31 |
859 |
-21 |
280 |
Bocska
|
7 |
376 |
4 |
123 |
Börzönce |
69 |
23 |
34 |
|
Csapi |
165 |
234 |
61 |
|
Eszteregnye |
20 |
745 |
43 |
272 |
Felsőrajk |
20 |
817 |
-13 |
277 |
Fityeház
|
6 |
718 |
57 |
259 |
Fűzvölgy
|
3 |
141 |
23 |
52 |
Galambok
|
26 |
1267 |
91 |
426 |
Garabonc
|
19 |
795 |
5 |
279 |
Gelse |
22 |
1218 |
-7 |
420 |
Gelsesziget |
5 |
264 |
29 |
94 |
Hahót |
39 |
1227 |
-45 |
446 |
Homokkomárom |
17 |
231 |
77 |
82 |
Hosszúvölgy |
4 |
198 |
9 |
67 |
Kacorlak |
8 |
242 |
-14 |
80 |
Kerecseny |
13 |
276 |
-25 |
118 |
Kilimán |
6 |
288 |
-8 |
86 |
Kisrécse |
3 |
188 |
-17 |
66 |
Liszó |
26 |
437 |
35 |
150 |
Magyarszentmiklós |
4 |
286 |
0 |
103 |
Magyarszerdahely
|
16 |
569 |
33 |
171 |
Miháld |
22 |
875 |
12 |
297 |
Murakeresztúr |
12 |
2017 |
-43 |
655 |
Nagybakónak
|
18 |
512 |
5 |
175 |
Nagykanizsa
|
148 |
52513 |
-485 |
19897 |
Nagyrada |
13 |
563 |
5 |
195 |
Nagyrécse |
27 |
1042 |
158 |
355 |
Nemespátró |
12 |
347 |
-5 |
130 |
Orosztony |
18 |
474 |
-50 |
183 |
Pat |
8 |
248 |
-8 |
98 |
Pölöskefő |
12 |
504 |
31 |
139 |
Pötréte |
14 |
322 |
-36 |
124 |
Sand |
7 |
492 |
26 |
177 |
Sormás |
16 |
925 |
87 |
300 |
Surd |
22 |
680 |
26 |
242 |
Szepetnek |
30 |
1733 |
257 |
561 |
Újudvar |
16 |
1060 |
43 |
319 |
Zalakaros |
17 |
1760 |
325 |
507 |
Zalakomár |
55 |
3155 |
241 |
1012 |
Zalamerenye |
14 |
225 |
-34 |
90 |
Zalasárszeg
|
3 |
99 |
13 |
35 |
Zalaszabar |
17 |
665 |
17 |
225 |
Zalaszentbalázs |
21 |
922 |
50 |
332 |
Zalaszentjakab |
7 |
378 |
-26 |
115 |
Zalaújlak |
10 |
133 |
-8 |
59 |
Összesen |
890 |
83971 |
1053 |
30533 |
A megye népességének 32 %-a
él a Nagykanizsai kistérségben, ezáltal
a harmadik „legsűrűbben lakott” térség. A települések átlagos népessége a
megyén belül az egyik legmagasabb, a két város, Nagykanizsa és Zalakaros
népessége a kistérségi érték 64,3 %-t teszi ki. Ez a koncentráció a
hulladékgazdálkodási rendszerek tervezésénél előnynek mutatkozhat.
Környezetvédelmi szempontból fontos tényező a népesség környezettudatosságának fejleszthetősége, amely jelentős mértékben függ a kultúra gyökereitől, az erkölcsi normáktól és az iskolázottságtól.
A népesség iskolázottsága a megye többi régiójához viszonyítva általában közepesnek mondható. Ezen belül az általános iskolai végzettség tekintetében nincs lemaradás, azonban a magasabb végzettségek felé a hat kistérségből háromban alacsonyabb a végzettek aránya, míg kettőben magasabb. Jellemző, hogy a magas munkanélküliség következményeként a szakképzett munkaerő – legtöbbször kényszerből – elhagyja a térséget. A kistérségben mintegy 10 ezer munkavállaló ingázik, ennek egynegyede Nagykanizsáról, a többi a falvakból jár el más településre dolgozni. Az összes ingázók kétharmada érettséginél alacsonyabb végzettségű, többségük az iparban talál munkát. A közlekedésből származó terhelést jelentősen mérsékelhetné – különösen Nagykanizsa esetében – ha az ezen végzettségű személyek helyben találhatnának munkát.
2.sz.
táblázat
A kistérség főbb népességi és népmozgalmi adatai
Megnevezés |
1990 |
1994 |
1995 |
1996 |
1997 |
Lakónépesség az év végén,
fő |
15918 |
15894 |
15767 |
15727 |
15499 |
Az állandó népességből 0-5 6-14 évesek aránya % 15-59 60- |
6,5 11,9 58,1 23,5 |
6,5 11,8 58,3 23,4 |
6,4 11,7 58,6 23,3 |
6,2 11,7 58,7 23,4 |
6,1 11,5 58,9 23,5 |
Élveszületések |
208 |
170 |
157 |
127 |
138 |
Halálozás |
280 |
292 |
259 |
268 |
275 |
Természetes
szaporodás illetve
fogyás (-) |
-72 |
-122 |
-102 |
-141 |
-137 |
Vándorlási különbözet |
|
317 |
73 |
55 |
-46 |
Tényleges
szaporodás illetve
fogyás |
|
195 |
-29 |
-86 |
-186 |
1000
lakosra jutó -
élveszületés -
halálozás -
természetes szaporodás ill. fogyás (-) -
vándorlási különbözet -
tényleges szaporodás ill. fogyás (-) |
13 17,6 -4,6 0,8 -3,8 |
10,7 18,4 -7-7 19,9 12,2 |
10 16,4 -6,4 4,6 -1,8 |
8,1 17 -8,9 3,5 -5,4 |
8,9 17,7 -8,8 -2,9 -11,7 |
Az egy főre jutó GDP nagysága a nyugat-dunántúli régiót Közép-magyarország után második, míg a megyék közt Zalát (85 %) pedig a hatodik helyre sorolja. Zala megyén belül közismert Nagykanizsa egyelőre hátrányos helyzete, amit a szocialista struktúrájú termelő szektor átlagosnál lassabb átalakulása, periférikus fekvése, illetve korábbi kereskedelmi városi funkcióinak részleges és remélhetőleg csak átmeneti elvesztése okozott.
A régióban megtelepülő nagy külföldi cégek mintegy 50 000 új munkahelyet teremtettek, és ezáltal a régióban foglalkoztatottak közel 20%-át adják. Ez Dél-Zalában kevéssé volt jellemző, Zalakaros környékét kivéve, ahol jelentős idegenforgalmi fejlesztések, így beruházások, felújítások történtek az építőiparban és természetesen a foglalkoztatottságban is. A termelő szektor gyengesége, és a magas, közel 10 %-os munkanélküliség természetesen kihat az inert hulladékot termelő vállalkozások aktivitására, így a keletkező hulladék mennyiségére is.
A kistérség gazdaság fejlettsége a megyei átlag alatt marad. Komoly ipari tevékenység továbbra is beszűkülőben van a területen, részben az infrastruktúrális hiányosságoknak, részben a szakképzetlen munkaerőnek köszönhetően. A kistelepüléseken több helyen kihasználatlan, ipari tevékenységre alkalmas terület, infrastruktúra rendelkezésre áll rendelkezésre, amit a lehetségesnél fejletlenebb KKV szektor nem tud kihasználni.
A nagykanizsai ipari parkban szinte egyedüli szereplőként a GE Lighting a meghatározó, aki hamarosan jelentősebb beruházásokat is végez.
A Nagykanizsai kistérség 48 településén működő, összesen 6
337 vállalkozás 65 %-a egyéni, 35 %-a társas vállalkozás. A koncentráltságot
érzékelteti, hogy a legtöbb vállalkozás Nagykanizsán működik (4718 db), ami a kistérség összes
vállalkozásának 74,5 %-át teszi ki. Ez egyben azt is jelenti, hogy a
települések 98 %-án (47 település) működik a kistérség vállalkozásainak 25,5
%-a. A másik város, Zalakaros is csupán a vállalkozások közel 4 %-át mondhatja magáénak.
A települések közül kiemelendő Börzönce, ahol a statisztikai adatok alapján sem
egyéni, sem társas vállalkozás nem működik, valamint Kerecseny és
Zalaszentjakab, ahol nem működik társas vállalkozás. A kistérség átlagos érték
feletti számú vállalkozással rendelkező települései: Nagykanizsa, Zalakaros és
Zalakomár.
A működő vállalkozások ágazatonkénti megoszlását tekintve
megállapítható, hogy a vállalkozások többsége ingatlanügyekkel, gazdasági
szolgáltatásokkal, valamint kereskedelemmel foglalkozik. Ugyanakkor a
vállalkozások csupán 4 %-a tevékenykedik a szállítás, raktározás, posta, távközlés
területén.
A vállalkozások közel 10 %-a tevékenykedik a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban. Nagykanizsán kívül csupán Galambok és Zalakaros mutat átlag feletti értéket.
Közel hasonló értékkel
találkozunk az építőipar területén (9,3 %), ahol az előző pontban említett
településeken kívül még Nagyrécse és Zalakomár mutat magasabb aktivitást.
Utóbbi esetén ez elsősorban a termálturizmusra építő idegenforgalom fejlődését
is jelzi.
Ha rátekintünk az országos építési mutatókra, úgy megállapíthatjuk, hogy a hasonló népességszámú régiókkal összevetve (Közép-, Dél-Dunántúl) mind a kiadott építési engedélyek számát, mind az érintett területnagyságot tekintve az országos átlagnál magasabb régiónk részesedése (3. sz. táblázat). A megyéken belül Zala megye is jól áll ebből a szempontból, alig marad el a jóval nagyobb lélekszámú és GDP-t felmutató Győr-Moson-Sopron megyétől. Ez erőteljes fejlesztési aktivitást mutat, ami értelemszerűen együtt jár az elsősorban az inert hulladékoknak elsősorban az építésekhez köthető keletkezésével. Ezek az értékek lehetővé teszik, hogy a későbbiekben az országos tervezési adatokat használjuk fel a Nagykanizsai Kistérség fejlesztési tervei kidolgozásánál.
Összegezve megállapítható, hogy az inert hulladékok keletkezése mind lakossági szinten (a lakosság túlnyomó többsége Nagykanizsa és szűkebb agglomerációjában él), mind gazdasági szinten (a vállalkozások számának koncentrálódása miatt itt erősebb a vállalkozói aktivitás) Nagykanizsa szűkebb térségében várható nagyobb arányban. Ez a későbbi struktúrák kialakításánál meghatározó szempont lehet.
3.sz. táblázat
Építési
engedélyt kapott lakóépületek száma, alapterülete
Forrás: KSH
A működő vállalkozások megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy meglepően alacsony, 7 %-os részesedésű a vállalkozások ágazatonkénti megoszlásában a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területe (4. sz. táblázat). A kistérség két városa mellett Galambok településén magasabb e vállalkozások száma, ellenben egy vállalkozás sem működik ezen ágazatban az alábbi községekben: Alsórajk, Börzönce, Fűzvölgy, Gelsesziget, Kacorlak, Kerecseny.
Az adatok vizsgálatakor megállapítható, hogy
vállalkozásokkal leggazdagabban és a legszélesebb spektrumban ellátott
települések Nagykanizsa, Zalakaros, Zalakomár, Nagyrécse, Galambok és
Szepetnek. Ugyanakkor a legkevesebb vállalkozással rendelkeznek, vagyis
települési rangsor végén az alábbi települések állnak: Börzönce, Kerecseny,
Zalaszentjakab, Pat, Kilimán, Homokkomárom és Kacorlak.
A foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlását tekintve a kistérségen belül és a többi kistérséghez viszonyítva is kiugróan magas a szolgáltatások területén és az iparban dolgozók aránya, mely jellemzően országos tendencia is egyben (1. sz. ábra). A kistérségben a munkanélküliek aránya (5,4 %) a megyei átlag (5,1 %) felett van, ennél kedvezőbb képet a megyében csupán Zalaegerszegi és a Keszthely-Hévízi kistérség mutat. Ha munkanélküliek körében a pályakezdők és a szellemi foglakozásúak arányát vizsgáljuk, a megyében a Nagykanizsai kistérség viszonylag kedvező képet mutat, a megyei átlag alatti értékekkel.
1.ábra
Működő
vállalkozások megoszlása Zala megye kistérségeiben
Forrás: KSH, 2003
4.sz. táblázat
Működő vállalkozások
megoszlása, 2003
Település |
Működő |
Működő vállalkozások száma a mezőgazdaság , vadgazdálkodás,
erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban |
Működő vállalkozások száma a bányászat, feldolgozóipar,
villamosenergia, gáz-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban |
Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban |
Működő vállalkozások száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés
nemzetgazdasági ágban |
Működő vállalkozások száma az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
nemzetgazdasági ágban |
|
egyéni vállalkozások száma |
társas vállalkozások száma összesen |
||||||
Alsórajk |
14 |
4 |
4 |
2 |
4 |
1 |
1 |
Balatonmagyaród |
16 |
7 |
6 |
0 |
4 |
2 |
2 |
Belezna |
20 |
3 |
8 |
0 |
0 |
2 |
3 |
Bocska |
8 |
2 |
1 |
2 |
4 |
0 |
2 |
Börzönce |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
Csapi |
14 |
2 |
1 |
0 |
0 |
0 |
2 |
Eszteregnye |
40 |
11 |
16 |
5 |
9 |
6 |
4 |
Felsőrajk |
22 |
4 |
4 |
2 |
5 |
0 |
8 |
Fityeház |
24 |
4 |
3 |
1 |
3 |
3 |
4 |
Füzvölgy |
6 |
5 |
3 |
1 |
0 |
1 |
1 |
Galambok |
57 |
29 |
10 |
13 |
11 |
6 |
15 |
Garabonc |
32 |
13 |
12 |
3 |
1 |
1 |
8 |
Gelse |
42 |
17 |
12 |
6 |
7 |
5 |
10 |
Gelsesziget |
10 |
1 |
0 |
3 |
1 |
1 |
4 |
Hahót |
36 |
26 |
10 |
9 |
8 |
1 |
8 |
Homokkomárom |
6 |
2 |
2 |
1 |
1 |
0 |
1 |
Hosszúvölgy |
10 |
2 |
1 |
2 |
3 |
0 |
3 |
Kacorlak |
3 |
5 |
1 |
0 |
2 |
0 |
3 |
Kerecseny |
5 |
0 |
1 |
0 |
1 |
0 |
0 |
Kilimán |
5 |
2 |
0 |
1 |
1 |
1 |
0 |
Kisrécse |
|
5 |
1 |
1 |
2 |
1 |
3 |
Liszó |
22 |
2 |
6 |
4 |
2 |
2 |
2 |
Magyarszentmiklós |
6 |
6 |
0 |
3 |
2 |
3 |
0 |
Magyarszerdahely |
15 |
9 |
1 |
4 |
3 |
1 |
4 |
Miháld |
27 |
8 |
7 |
1 |
5 |
2 |
7 |
Murakeresztúr |
45 |
14 |
9 |
8 |
4 |
2 |
6 |
Nagybakónak |
14 |
3 |
0 |
2 |
2 |
3 |
3 |
Nagykanizsa |
2953 |
1765 |
143 |
426 |
353 |
153 |
1457 |
Nagyrada |
25 |
15 |
9 |
3 |
6 |
2 |
7 |
Nagyrécse |
72 |
23 |
12 |
8 |
13 |
13 |
11 |
Nemespátró |
11 |
3 |
2 |
1 |
0 |
2 |
2 |
Orosztony |
10 |
2 |
4 |
0 |
1 |
1 |
0 |
Pat |
5 |
2 |
3 |
0 |
1 |
1 |
1 |
Pölöskefő |
5 |
5 |
1 |
0 |
2 |
0 |
3 |
Pötréte |
10 |
7 |
2 |
3 |
2 |
1 |
3 |
Sand |
19 |
3 |
10 |
1 |
1 |
2 |
1 |
Sormás |
56 |
14 |
11 |
9 |
8 |
6 |
11 |
Surd |
20 |
16 |
9 |
1 |
3 |
1 |
8 |
Szepetnek |
67 |
19 |
10 |
9 |
12 |
7 |
13 |
Újudvar |
35 |
13 |
6 |
8 |
6 |
1 |
4 |
Zalakaros |
164 |
82 |
7 |
12 |
21 |
6 |
38 |
Zalakomár |
94 |
19 |
15 |
6 |
11 |
6 |
22 |
Zalamerenye |
7 |
7 |
4 |
0 |
2 |
0 |
2 |
Zalasárszeg |
6 |
5 |
3 |
4 |
1 |
0 |
1 |
Zalaszabar |
13 |
16 |
1 |
4 |
5 |
0 |
6 |
Zalaszentbalázs |
27 |
11 |
4 |
7 |
4 |
0 |
8 |
Zalaszentjakab |
6 |
0 |
1 |
0 |
1 |
0 |
1 |
Zalaújlak |
9 |
2 |
3 |
1 |
2 |
0 |
2 |
Összesen |
4122 |
2215 |
379 |
577 |
540 |
246 |
1705 |
Forrás: KSH, 2003
Mára minden kistérséghez tartozó településről szervezetten szállítják el a kommunális hulladékot. Az összegyűjtést, szállítást és lerakást a nagykanizsai hulladéklerakóba legnagyobb részben a Saubermacher-Ryno Kft. végzi. A Nagykanizsa-Bagolai lerakó szinte a teljes kistérség hulladékát fogadja, jelenleg két település számít ez alól kivételnek. Egy-egy település esetében más cég működik közre (5. sz. táblázat).
Szelektív hulladékgyűjtést jelenleg Nagykanizsán és elővárosaiban végeznek. A Nyugat-balatoni Komplex Hulladékgazdálkodási Rendszer (ISPA projekt) további előrelépést hoz ez ügyben. A Nyugat-Balaton Zala völgye hulladékgazdálkodási rendszer ISPA program jelenlegi szinten már a kivitelezésnél tart. Ez a program közel 400.000 lakost érintően 3 kommunális hulladékbefogadó kialakítására épít Zalabéren, Zalaegerszegen és Nagykanizsán, ezen túl 5 hulladékudvar megépítése történik Nagykanizsán, Letenyén, Lentiben, Keszthelyen és Celldömölkön. Emellett az érintett önkormányzatok területein minden községben szelektív hulladékgyűjtő sziget kerül kialakításra, ami összesen 530 db szigetet jelent és megközelítőleg 6-700 fő/sziget átlaggal. A programban a kistérség valamennyi települése érintett Zalakomár kivételével. Zalakomár elzárkózása a programtól később települési szinten komoly környezetvédelmi gondokat (illegális lerakók felszámolási kötelezettsége), emiatt pedig nehezen megoldható költségvetési feladatot fog várhatóan okozni.
A
nagy telepeken a feldolgozási tevékenység is fejlesztésre kerül: 6 komposztáló,
valamint a program része a legális és illegális telepek rekultivációja vagy
helybenhagyva vagy szakmai döntés függvényében beszállítva a nagy befogadókba.
Az inert hulladék tekintetében ilyen fejlesztések nem valósulnak meg.
A PHARE támogatásával Nagykanizsán létesült új, műszakilag az EU elvárásoknak már megfelelő lerakó első üteme, illetve az ISPA projekt támogatásával tovább fejlődő gyűjtési, szállítási kapacitások minden feltételt adottá tesznek, hogy az önkormányzatok valóban fenntartható, jogszabályoknak és ésszerűségnek is megfelelő kommunális, illetve erre is építve párhuzamosan inert hulladékkezelő rendszerek épülnek ki. A lerakó további fejlesztésére a működés során keletkező éves bevételekből lehetséges céltartalékot képezni. A terület, amely egy rendkívül jó szigetelésű agyagrétegen található, megfelelő nagyságú és elhelyezkedésű a lerakó további ütemei fejlesztéséhez, illetve akár további lerakó helyek, így inert hulladék lerakó kialakításához is.
5.sz.
táblázat
Kommunális hulladék keletkezés és szállítás
A keletkező veszélyes hulladék mennyisége meglehetősen csekély (6. sz. táblázat), ártalmatlanítása megoldott. Bár nem sikerült teljes körben felmérni, de úgy tűnik a köztéri hulladékgyűjtés és szállítás ugyancsak rendezett keretekben történik (8. sz. táblázat).
A tanulmány
által érintett települések mindegyikében szelektív hulladékok elhelyezésére
biztosított edények kerülnek ezeken a szigeteken, így a Dél-zalai területen 130
sziget fog megépülni 2005-ben és 2006 tavaszán. Ezt azért fontos hangsúlyozni,
mert részben csak akkor lehet a szelektív gyűjtést tudatosítani, ha
rendelkezésre állnak a szükséges edényrendszerek. Az ISPA program vagy már
Kohéziós Alap programok építésével párhuzamosan lehetséges az inert hulladékok
elhelyezésére, gyűjtésére településenként egy vagy két konténer elhelyezése,
amivel egyszerűsödik az inert hulladékok szállítása.
6.sz. táblázat
Veszélyes hulladékok
településenként
7.sz. táblázat
Köztéri hulladékgyűjtő edények
száma és ürítése településenként
.
A jelen tanulmány szempontjából érdekes információ, hogy 2008-ig kötelezően rekultiválandók a korábban megfelelő, de mára bezárt, illetve az engedéllyel soha nem rendelkező illegális lerakók.
Ennek
támogatását is biztosítja az ISPA projekt, és ebben a projektben a vizsgált
területünk mindegyik települése érintett és akár az építések során
hasznosítható anyagokat is lehet biztosítani az elsősorban építőipari inert
hulladékok elhelyezésével. Ez a fejlesztés egyúttal bizonyos
hulladékgazdálkodási feladatok megvalósításához biztosít barnamezős beruházási
lehetőséget.
A kistérség Zala megye, és így a Nyugat-dunántúli régió legdélebbi részén, a 7-es fő közlekedési út mentén fekszik. Nagykanizsa vonzáskörzetét szinte teljes mértékben lefedi, kivéve a délre eső, Csurgóig tartó, de már Somogy megyéhez tartozó részeket, amit a történelem során választottak le. A térség természetes központja Nagykanizsa, az egykori meghatározó kereskedő város, amely közlekedési útvonalak csomópontján, kapuként fogadta és szolgálta ki az ide érkezőket. A térség másik városa Zalakaros. Utóbbi településnek az idegenforgalmi jelentősége meghatározó, de az inert hulladékok keletkezése szempontjából nem összevethető Nagykanizsával, hiszen mind az itt élők lélekszáma, mind az itt zajló gazdasági tevékenységek jóval kisebb nagyságrendet jelentenek.
A kistérség külső megközelíthetősége mind vasúton, mind közúton jónak mondható. A jelenlegi tervek szerint 2007-re autópálya köti össze Budapesttel, illetve Zágrábbal és Ljubljanával, míg 2005-re tervezik az M9-es autópályán keresztül a Zalaegerszeg – Győr irányába történő fejlesztést. Vasúton a Budapesti fővonalon fekszik, észak felé pedig a Nagykanizsa - Szombathely vonal szeli át. A vasúti közlekedés országos viszonylatban közepesnek mondható, bár az ország egyik legrégebbi vonala halad a Principális völgyében. Jelentős vasútállomások Nagykanizsán, Zalakomárban és Murakeresztúron vannak, de jelentősebb vasúti megállóval rendelkezik még Nagyrécse, Gelse és Újudvar is. A már feldolgzott inert hulladékok nagyobb volumenű, nagyobb távolságra történő alkalmi szállítása esetén (későbbi komolyabb útépítések, nagyobb feltöltések esetén) a térség több pontján is megoldható a berakodás.
2.ábra
Nagykanizsa
megközelíthetősége
Forrás: www.terkepcentrum.hu
A kistérség belső megközelíthetősége azonban már korántsem ilyen megfelelő. A belső fő feltáró utak még megfelelőek, így a Nagykanizsától északra, a Principális-völgye keleti oldalán egészen Pacsáig vezető szakasz, illetve a Zalaszentbalázs – Hahótig a 74-es főútvonal. A 7-es főút Balatonszentgyörgyig tartó szakasza belső feltáró útként is tekinthető, azonban erről Zalakaros megközelíthetősége már kevéssé megfelelő. Szükség lenne egy közvetlen, a mainál nagyobb áteresztő kapacitású és jobb minőségű bekötésre a fő közlekedési folyosóra.
A további belső települések megközelíthetősége már kifejezetten rossz, helyenként zsákfalvakkal, vagy főleg télen erősen időjárástól függő utakkal. A legrosszabb helyzetben Bocska, Fűzvölgy, Börzönce, Nagybakónak, Zalaújlak, Csapi, Zalamerenye, Kerecseny, Orosztony vannak, ahol a megközelíthetőség komoly akadálya akár a fejlesztéseknek, akár egy komolyabb hulladékgazdálkodási fejlesztésnek.
Ennél még rosszabb a térségben jelentős gazdasági, társadalmi és helyenként kulturális szerepet betöltő ”hegyek” megközelíthetősége a mezőgazdasági, külterületi úthálózat kiépítetlensége miatt.
Az Európai Unióba kerülésünkkel párhuzamosan a jelentős mezőgazdasági útfejlesztési programok gyorsulnak Sapard vagy újabban AVOP pályázati lehetőség és 50%-os támogatás mellett. Ezeknek a programoknak a szerepe abban is jelentős, hogy csaknem minden Zala megyei településnek van valamilyen mezőgazdasági szőlőskertje, „hegye”, ahol a mezőgazdasági háttérgazdálkodás biztonságos elérhetőségét, megközelítését jelentik ezek az utak. Ezekhez az utakhoz alépítményi szinten a rétegrendben 30-40 cm vastagságú kő, kavics frakciók kerülnek beépítésre, ami helyett kedvezőbben lehet felhasználni az őrölt építőipari, alépítményi hulladékokat. Ez azért is hangsúlyos, mert a különböző bányák termelési lehetőségei – elsősorban természetvédelmi okok miatt – korlátozottak és a megye perifériáin találhatók (Keszthelyi-hegység vagy Dráva, Mura, Cserta kavicsanyagok). Ezt a funkciót ma is betölthetné ez az anyag, ám a hulladék kihelyezése ezen külterületi utakra feldolgozás és előválogatás nélkül, megfelelő bedolgozás hiányában ma nem megfelelő (minimális).
A környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási szabályozásokon túl sokkal nagyobb hatással vannak az inert hulladékok keletkezésére, kezelésére az építési tevékenységet szabályozó törvények és rendeletek, hiszen az építési és bontási hulladékok az építőipar területén keletkeznek. Szemléletes példa a 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet, mely az építési termékek megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának szabályairól szól. Az EU-konform minősítési rendszer a bontott építőanyagok felhasználását nem ösztönzi. Hiszen a hivatalos procedúrával járó költségeket senki sem vállalja. Tehát az építtetőnek (beruházónak) a bontott építőanyag felhasználásáért vagy túlzó költségekkel, vagy jogsértéssel és garanciavesztéssel kell számolni. Egy ilyen helyzetben nem beszélhetünk a hulladékmegelőzés prioritásának megvalósulásáról. Különösen nagy szakmai problémákat okoz ez a meglévő épületállomány karbantartásánál és felújításánál, kiemelten a közbeszerzéssel érintett műemléki munkáknál. Itt ugyanis a hiányzó minősítések és “pecsétek” nyomán jelenik meg a nyugat-európai építőanyag, ami értelmetlen plusz környezeti terheléssel jár.
Az építményekkel szemben támasztott követelményeket aránytalanul kérik számon a szabályozásban. (Konkrét példával: míg a környezetbarát vályogot vagy szalmabálát igen nehézkesen lehet csak alkalmazni a víztől és tűztől való indokolatlan félelem miatt, addig az egészségre és a környezetre igen káros festékek nem minősülnek építőanyagnak, így rájuk nem vonatkozik a minősítési eljárás kötelezettsége.)
Az inert építőanyagok származása:
A Nagykanizsai Többcélú Kistérség területén évente termelődő, illetve várhatóan bővülő mennyiségben termelődő építőipari hulladékait (tégla, cserép, beton, aszfalt, homok, stb.) ma pontosan sem mennyiségében, sem összetételében nem ismerjük. Ennek a felmérése országosan sem végrehajtott, aminek oka, hogy a környezetre semleges hatású, a szilárd hulladékokhoz képest alacsonyabb prioritású problémaként kezelték. Gyakorlatilag nem is értik bele a hagyományos települési szilárd hulladék fogalmába, ugyanakkor – főleg kommunális szinten – azzal együtt kerül általában a lerakóba, jobb esetben külterületi felhasználásba (mezőgazdasági utakra). A keletkezése elsősorban építkezésekhez, illetve útfelújításokhoz kötődik. Mivel ezidáig kezelése nem volt részletesen szabályozott, az így évente „termelődő” anyagmennyiséghez tartozik a jelenleg a kistérségében is felgyülemlett legális vagy illegális építőipari hulladékmennyiség, amit szintén fel lehet dolgozni. A realitásokhoz tartozik ugyanakkor, hogy a már kihelyezett inert hulladékok begyűjtése, és feldolgozása költségessége, annak finanszírozójának megtalálása és szervezési nehézségek miatt kis esélyű.
A felmérések
alapján az alábbi önbevallásos becslés adatokat adták meg a települések, mint
keletkező inert hulladékot:
8.sz.
táblázat
A településeken keletkezett inert
hulladék
Települések
|
Építési,
bontási és egyéb inert hulladék mennyisége t/év |
Éves
hulladékmérleg és kezelési arány: Hasznosítás t/év % |
|
Alsórajk |
n.a. |
n.a. |
|
Balatonmagyaród |
200 |
150 |
75 |
Belezna |
2 |
2 |
100 |
Bocska |
1 |
1 |
100 |
Börzönce |
0,5 |
0,5 |
100 |
Csapi |
50 |
50 |
100 |
Eszteregnye |
|
|
|
Felsőrajk |
n.a. |
n.a. |
|
Fityeház |
60 |
60 |
100 |
Fűzvölgy |
50 |
40 |
80 |
Galambok |
400 |
250 |
62 |
Garabonc |
800 |
800 |
100 |
Gelse |
|
|
|
Gelsesziget |
|
|
|
Hahót |
5 |
5 |
100 |
Homokkomárom |
n.a. |
n.a. |
|
Hosszúvölgy |
10 |
10 |
100 |
Kacorlak |
5 |
5 |
100 |
Kerecseny |
n.a. |
n.a. |
|
Kilimán |
|
|
|
Kisrécse |
100 |
100 |
100 |
Liszó |
5 |
4 |
80 |
Magyarszentmiklós |
n.a. |
n.a. |
|
Magyarszerdahely |
n.a. |
n.a. |
|
Miháld |
100 |
90 |
90 |
Murakeresztúr |
|
|
|
Nagybakónak |
100 |
70 |
70 |
Nagykanizsa |
|
|
|
Nagyrada |
800 |
800 |
100 |
Nagyrécse |
500 |
350 |
70 |
Nemespátró |
1 |
1 |
100 |
Orosztony |
50 |
50 |
100 |
Pat |
100 |
90 90 |
|
Pölöskefő |
30 |
30 100 |
|
Pötréte |
n.a. |
n.a. |
|
Sand |
50 |
50 100 |
|
Sormás |
10 |
10 100 |
|
Surd |
1,5 |
1,5 |
|
Szepetnek |
|
|
|
Újudvar |
60 |
n.a. |
|
Zalakaros |
|
|
|
Zalakomár |
10 |
8 80 |
|
Zalamerenye |
50 |
50 100 |
|
Zalasárszeg |
20 |
20 100 |
|
Zalaszabar |
|
|
|
Zalaszentbalázs |
30 |
10 33 |
|
Zalaszentjakab |
70 |
50 71 |
|
Zalaújlak |
20 |
20 100 |
|
Összesen |
3691 |
|
Forrás:
Helyi Hulladékgazdasági tervek
Sajnos a 48 települést érintő adatok önbevallásos
visszaigazolása rendkívül pontatlan. Teljesen szélsőségesen kezelik az
információkat az önkormányzatok, 23 településnél pedig nem minősíthetők az
adatok. A többinél hiteltelen adatszolgáltatás történt. A feintiek miatt a
szakirodalomban, valamint a Környezetvédelmi, Vízügyi Minisztérium minden
megyére kidolgozott „fejkvótája” alapján terveztünk. Zala megye esetében ez 740
kg/fő/év inert hulladék termelődését jelenti, és ezt az adatot tudtuk minden
érintett településre visszavetíteni. A 48 településen eszerint évente reálisan
63.394 t építési és bontási hulladék termelődik, amiből szintén a szakirodalmi
anyagok és a kiegészítő felmérések alapján 27.867 tonna a beton és tégla, 8%,
azaz 5.055 t aszfalt, és 30.429 t a műanyag, fa, fém, gipsz, mész, üveg
hulladék. Ez mintegy 10-szeres érték!
Alsórajk,
Bocska, Börzönce, Felsőrajk, Fityeház, Fűzvölgy, Hahót, Homokkomárom,
Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely,
Pölöskefő, Pötréte, Sormás, Surd, Újudvar, Zalaszentbalázs településeken a
településekről beszállított és onnan kiszállított építési, bontási és egyéb
inert hulladékok mennyiségére vonatkozóan a rendelkezésre álló források alapján
nincs adat. Ugyanez igaz a többi településre is néhány kivétellel. Ezek az
adatok tehát nem tekinthetőek reprezentatívnak. Fontos feladat lesz a jövőben
egy monitoring rendszer kiépítése, amely térségi szinten követi az inert
hulladékok keletkezésének ütemét, helyét, megoszlását.
9.sz. táblázat
Településenkénti adatok
Ssz |
Települések |
Népes- ség (fő) |
Építési, bontási és egyéb
inert hulladék mennyisége t/év |
Építési, bontási és egyéb
inert hulladék mennyisége t/év |
Beton, tégla 44% |
Aszfalt 8% |
Fa, műanyag, fém, gipsz, mész, üveg 48% |
Éves hulladékmérleg és kezelési arány: Hasznosítás t/év
% |
Polgár- mester |
Cím |
1 |
Alsórajk |
431 |
n.a. |
319 |
140 |
26 |
153 |
n.a. |
Horváth
Lajos |
8768 Kossuth u. 8. |
2 |
Balatonmagyaród |
562 |
200 |
416 |
183 |
33 |
200 |
150 75 |
Németh
Zoltán |
8753 Petőfi u. 112. |
3 |
Belezna |
880 |
2 |
651 |
286 |
52 |
312 |
2 100 |
Pécsi
József |
8855
Szabadság tér 20 |
4 |
Bocska |
386 |
1 |
286 |
126 |
23 |
137 |
1 100 |
Pintér
Péter |
8776 |
5 |
Börzönce |
61 |
0,5 |
45 |
20 |
4 |
22 |
0,5 100 |
Fülöp
Zoltán |
8772 |
6 |
Csapi |
168 |
50 |
124 |
55 |
10 |
60 |
50 100 |
Dr. Tóth László |
8755 |
7 |
Eszteregnye |
756 |
|
560 |
246 |
45 |
269 |
|
Kele
István Antalné |
8882 Petőfi u. 1. |
8 |
Felsőrajk |
829 |
n.a. |
613 |
270 |
49 |
294 |
n.a. |
Vígh
László |
8767 Kossuth u. 8. |
9 |
Fityeház |
733 |
60 |
542 |
238 |
43 |
260 |
60 100 |
Takács
József |
8833
Alkotmány tér 10 |
10 |
Fűzvölgy |
148 |
50 |
110 |
48 |
9 |
53 |
40 80 |
Schmidt
István |
8777 Kossuth u. 52. |
11 |
Galambok |
1295 |
400 |
959 |
422 |
77 |
460 |
250 62 |
Kis
Tóth László |
8754 Ady u. 2. |
12 |
Garabonc |
800 |
800 |
592 |
260 |
47 |
284 |
800 100 |
Koma
László |
8747Fő út 16. |
13 |
Gelse |
1260 |
|
932 |
410 |
75 |
447 |
|
Rácz
József |
8774 Kossuth u. 20. |
14 |
Gelsesziget |
277 |
|
205 |
90 |
16 |
98 |
|
Magyar
Győző |
8774 |
15 |
Hahót |
1254 |
5 |
928 |
408 |
74 |
445 |
5 100 |
Kámán
Péter |
8771 Deák F. u. 63. |
16 |
Homokkomárom |
224 |
n.a. |
166 |
73 |
5 |
80 |
n.a. |
Papné
Szabó Mónika |
8777 |
17 |
Hosszúvölgy |
174 |
10 |
129 |
57 |
10 |
62 |
10 100 |
özv.
Kele Lászlóné |
8777 |
18 |
Kacorlak |
244 |
5 |
181 |
80 |
14 |
87 |
5 100 |
Magyar
Zsolt |
8773 |
19 |
Kerecseny |
289 |
n.a. |
214 |
94 |
17 |
103 |
n.a. |
Réti
Alfréd |
8745 |
20 |
Kilimán |
288 |
|
213 |
94 |
17 |
102 |
|
Bársony
Károly |
8774 |
21 |
Kisrécse |
171 |
100 |
127 |
56 |
10 |
61 |
100 100 |
Milei
Vince |
8756 Ságvári u. 8. |
22 |
Liszó |
459 |
5 |
340 |
150 |
27 |
163 |
4 80 |
Godena
József |
8832 Kanizsai u. 41. |
23 |
Magyarszentmiklós |
296 |
n.a. |
219 |
96 |
18 |
105 |
n.a. |
Németh
Lajos |
8776 |
24 |
Magyarszerdahely |
574 |
n.a. |
425 |
187 |
34 |
204 |
n.a. |
Marczin
György |
8776 |
25 |
Miháld |
865 |
100 |
640 |
282 |
51 |
307 |
90 90 |
Mándó
Tibor |
8825 Fő u. 2. |
26 |
Murakeresztúr |
2038 |
|
1580 |
695 |
126 |
758 |
|
Pávlicz
Lajos |
8834 Honvéd u. 3. |
27 |
Nagybakónak |
536 |
100 |
397 |
175 |
32 |
191 |
70 70 |
Hegedűs
István |
8821 |
28 |
Nagykanizsa |
53951 |
|
39924 |
17567 |
3194 |
19164 |
|
Litter
Nándor |
8800 |
29 |
Nagyrada |
591 |
800 |
437 |
192 |
35 |
210 |
800 100 |
Kiss
János |
8746 |
30 |
Nagyrécse |
1055 |
500 |
781 |
344 |
62 |
375 |
350 70 |
Hegedűs
György |
8756 Kossuth u. 48. |
31 |
Nemespátró |
351 |
1 |
260 |
114 |
21 |
125 |
1 100 |
Gilicze
Sándor |
8857 Petőfi u. 3. |
32 |
Orosztony |
501 |
50 |
371 |
136 |
30 |
178 |
50 100 |
Szőllősi
Tiborné |
8744 |
33 |
Pat |
243 |
100 |
180 |
79 |
14 |
86 |
90 90 |
Pintér
Lajos |
8825 |
34 |
Pölöskefő |
507 |
30 |
375 |
165 |
30 |
180 |
30 100 |
Kánnár
Antal |
8773 Szabadság tér 2 |
35 |
Pötréte |
344 |
n.a. |
255 |
112 |
20 |
122 |
n.a. |
Cseke
László |
8769 |
36 |
Sand |
506 |
50 |
374 |
165 |
30 |
180 |
50 100 |
Györek
László |
8824 Kanizsai u. 42. |
37 |
Sormás |
927 |
10 |
686 |
302 |
55 |
329 |
10 100 |
Póczai
Zoltán |
8881 Fő u. 2. |
38 |
Surd |
687 |
1,5 |
508 |
224 |
41 |
244 |
1,5 |
Dezső
János |
8856 Kossuth u. 2. |
39 |
Szepetnek |
1690 |
|
1251 |
550 |
100 |
600 |
|
Grabant
János |
8861 Petőfi u. 70. |
40 |
Újudvar |
1010 |
60 |
747 |
329 |
60 |
359 |
n.a. |
Gregor
Tiborné |
8778 Petőfi u. 2. |
41 |
Zalakaros |
1550 |
|
1147 |
505 |
92 |
551 |
|
Szirtes
Lajos |
8749
Gyógyfürdő tér 1 |
42 |
Zalakomár |
3188 |
10 |
2359 |
1038 |
189 |
1132 |
8 80 |
Varga
Miklós |
8751 Tavasz u. 13. |
43 |
Zalamerenye |
244 |
50 |
181 |
80 |
6 |
87 |
50 100 |
Stankovics Ferenc |
8747 |
44 |
Zalasárszeg |
106 |
20 |
78 |
34 |
6 |
37 |
20 100 |
Nagy
Gábor |
8755 |
45 |
Zalaszabar |
672 |
|
497 |
219 |
40 |
239 |
|
Varga
Dezső |
8743 Kossuth u. 67. |
46 |
Zalaszentbalázs |
931 |
30 |
689 |
303 |
55 |
331 |
10 33 |
Molnár
Mihály |
8772 Kossuth u. 126. |
47 |
Zalaszentjakab |
370 |
70 |
274 |
121 |
22 |
132 |
50 71 |
Molnár
József |
8827 |
48 |
Zalaújlak |
144 |
20 |
107 |
47 |
9 |
51 |
20 100 |
Szabó
József |
8822 |
|
Összesen |
85566 |
|
63394 |
27867 |
5055 |
30429 |
3178 |
|
|
A vizsgált hulladékgazdálkodási tanulmányok ill. tervek egyértelműen és egybehangzóan az alábbi megállapításokkal éltek:
· Építési, bontási és egyéb inert hulladék jellemző elhelyezési módja a vizsgált települések esetében – elsősorban külterületen - az útalapként hasznosítás. Kisebb mennyiségben a települési hulladéklerakón, valamint illegálisan kerül lerakásra.
· A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései között, csekély lehetőség nyílik az inert hulladékok keletkezésének megelőzésére, itt inkább a hasznosítás ad lehetőségeket.
· Hulladékhasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai és célkitűzései között szerepel, hogy az építési-bontási hulladékok befogadására alkalmas inert hulladéklerakót kell egyedileg vagy a szomszédos településekkel közösen létesíteni.
· Hulladékhasznosító és ártalmatlanító célkitűzéseket biztosító fejlesztések és prioritások között szerepel, hogy az építési, bontási törmelék a tervidőszak végéig a településeken a külterületi utak alapjaiként hasznosítják az inert hulladékot. Nagykanizsa fejlesztési tervei között továbbá szerepel az inert hulladéklerakó létesítése, amely a térségben keletkezett építési hulladékok elhelyezésének lehetőségét is biztosíthatja.
· Építési, bontási törmelék, Nagyradán a veszélyes földpart megerősítés és útépítés a környező községek inert hulladékának lerakására megoldást szolgáltat a tervidőszak végéig.
· Zalamerenye területén a felhagyott települési lerakó mögötti területen építési törmeléklerakó létesítését tervezi Zalakaros Város Önkormányzata, jelenleg a tulajdonosoktól a terület megvásárlása történik, így ezen terület a tervezési időszak végéig szintén megoldást nyújt a törmelék elhelyezésére, a beruházás várható befejezése: 2006. év
· Miháld, Pat, Sand, Zalaszentjakab községek esetében nem várható nagyobb mennyiségű építési törmelék keletkezése, de Sand felhagyott települési lerakója alkalmasnak látszik inert hulladék lerakására. Megemlítendő, hogy az elkövetkező években Nagykanizsa város inert hulladéklerakót kíván megvalósítani, mely a térségben keletkezett építési törmelék egy részének elhelyezését biztosíthatja.
Ezeknek az anyagoknak az újrahasznosítása technikailag megoldható, akár a mobil rendszerek kihelyezésével, akár a tervezett hulladékgazdálkodási telep fogadó térburkolatával. Az új hulladéktörvény nagyon szigorú feltételeket szab a kommunális– és építőipari hulladékok elhelyezésére, fogadására, újrahasznosítására vonatkozóan. A rendszer megépítése után a beruházók vagy az építtetők kötelesek a hulladék építőanyagról elszámolni, és a lehetőségnek megfelelően az anyagot leadni vagy helyben átalakíttatni.
A jelenlegi önbevallásos hasznosítás a 63.394 t évente termelődő anyaghoz képest 3.691 t, ami nem éri el az 5%-ot, tehát hihetetlenül alacsony. Ez nyilván nem reális, hiszen csak a külteri utakra több kerül ennél a mennyiségnél. Ez is jól jelzi, hogy az önkormányzatok mennyire nincsenek birtokában a szükséges információknak e témában.
A térségben nincsenek útépítési alapot biztosító bányák, csupán az 50-100 km-re lévő Keszthelyi-hegység dolomitbányái, ahol a szállítás a jelenlegi szállító vállalási árak figyelembe vételével (20 Ft/t/km) 1.000 - 2.000 Ft terhet jelent az anyag árán kívül a helyben felhasználható anyagokhoz képest.
A mezőgazdasági területek úthálózat-kialakítását szolgáló Sapard, illetve jelenleg AVOP pályázatok legjelentősebb költségtétele az alépítményi anyag megvásárlása. Ha a 33.000 tonnát évente jelentő aszfalt és betontégla anyagot inert hulladékként újrahasznosítanák a térségben, ez a jelenlegi átlagár 80.000.000,- Ft-jával szemben megközelítően évente a térségben 50.000.000,- Ft megtakarítást jelenthetne, és eltűnnének azok az illegális és legális építőipari hulladéktömegek, amelyek közel hasonló módon szennyezik a környezetet, mint a kommunális szeméttelepek. Természetesen ez a program csak úgy teljesíthető, hogyha minden településen az építkezések engedélyezésénél, illetve befejezésénél a használatbavételi eljárás kötelező tartozéka lenne egy építési hulladékmérleg, illetve a termelődő hulladékok feldolgozóba történő szállításának, illetve elszámolásának a bizonylata.
A területen 2002-es sikeres ISPA pályázat után 2005.
második felében egy minden települést érintő kommunális hulladékra vonatkozó
rekultivációs program indul. Arra kevés esély van, hogy az építőipari
hulladékok vonatkozásában a korábban termelődött anyagok felhasználhatóvá
kerüljenek, vagy legfeljebb töredék részben. Ezt a Környezet- és
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Zöldhatóság) kötelezése tenné
lehetővé. Az idei évtől mindenféleképpen ezt a rendszert ebben a térségben nagyon
komolyan kell venni, mert a kommunális hulladékok rendje és rendezése után az
építőipari hulladékok hasonló, szisztematikus rendjét kell megteremteni a
hasznosítással együtt, mint a folyamatban lévő kommunális hulladékok vonalán
ISPA vagy Kohéziós Alap pályázatok formájában meg kell történnie. Ez a
hulladékfajta országosan és regionálisan is folyamatosan növekszik, mennyisége egyrészt terhet, másrészt
viszont lehetőséget jelent az önkormányzatok számára.
A Nagykanizsai Többcélú Társulás INERT lerakó és feldolgozó rendszere
hasonló konstruktív, előremutató kezdeményezés, mint amilyen a 2001-ben induló,
és Dunántúlon elsőként ma már a megvalósítás szintjén épülő ISPA program volt
(400.000 fő, 8,5 milliárd beruházási összeg, szelektív gyűjtés, feldolgozás, hasznosítás
és teljes rekultiváció).
Az inert hulladéklerakó természetesen kisebb volumenű és célirányosabb
feladatmegoldás egy szintén nem megfelelő módon kezelt hulladéktömegről, mely
közel 90.000 fő termelődő inert hulladékát kezelné egységes rendszerben, amivel
megtöbbszöröződne a jelenleg minimális újrahasznosítás, fontos mezőgazdasági
beruházások, alapanyag-biztosítójaként.
A vizsgált területen termelődő 30.000 t/év építési anyag szinte teljes
egészében újrahasznosítható, a mezőgazdasági utak fm-enkénti 2 tonnás
alépítményi anyagigényét figyelembe véve. A program sikerében természetesen
következetes hatósági és önkormányzati konstruktív hozzáállás kell, mert amíg
az építők vagy az építtetők az engedélyeknél, illetve a használatbavételkor nem
kötelesek bizonylatokkal elszámolni a keletkezett hulladékokról, addig a
nagykanizsaihoz hasonló kezdeményezések igazán nem terjedhetnek, illetve nem
életképesek.
A jelzett anyagfelhasználás egyúttal meggyorsítaná az érintett
települések mezőgazdasági úthálózat-fejlesztését. Az állam, illetve az Európai
Unió, valamint az önkormányzat részéről felmerülő költségarányokat figyelembe
véve az anyagköltségben, szállítási költségekben sokkal kedvezőbb alépítményi
„építőanyagokat” lehet biztosítani a rendszerek szisztematikus működése során.
A Zala megye lakosságának közel 1/3-át kitevő térségben a program jól
illeszkedik és összehangolható a folyamatban lévő ISPA kivitelezéssel, és a
környezetvédelmi kultúra, elvárás feltételeivel. A rendszert azért sem szabad
elhanyagolni, háttérbe szorítani, mert az infrastrukturális fejlesztések
körében, illetve a környezetvédelmi fejlesztések körében a kommunális
hulladékgazdálkodási rendszerek közvetlen folytatása kell hogy legyen az inert
hulladékok gyűjtése, hasznosítása és bizonyos mértékig a rekultiválása is.
10.sz.
táblázat
Nagykanizsa gyűjtőkörzete
Nagykanizsa gyűjtőkörzete |
|
Lerakók száma |
15 |
Ellátott települések száma |
27 |
Terület (m²) |
122536 |
Befogadó képesség (m³) |
197760 |
Lerakott hulladék (m³) |
100950 |
Beszállítás m³/év |
9002 |
Gyűjtőkörzet |
Települések
száma |
Lakosszám fő |
Települési
hulladék laza m³ |
Nagykanizsa |
72 |
103368 |
182645 |
11.sz.
táblázat
Tervezett hulladékudvarok és gyűjtőszigetek
Nagykanizsa
gyűjtőkörzet |
|||
Hulladékudvar |
Gyűjtősziget |
||
Település |
darab |
Település |
darab |
Nagykanizsa |
2 |
Zalakaros |
1 |
Letenye |
1 |
Letenye |
1 |
|
|
Murakeresztúr |
1 |
|
|
Becsehely |
1 |
|
|
Szepetnek |
1 |
Összesen |
3 |
Összesen |
5 |
Az un. inert hulladékok nem jelentenek olyan környezeti kockázatot, mint a lerakást követően folyamatosan átalakuló vegyes hulladékok, ezért (az EU előírásokkal összhangban) ezek műszaki védelem szempontjából alacsonyabb kategóriába sorolhatók és így olcsóbban kialakítható, valamint a sokkal drágább műszaki védelemmel ellátott kommunális lerakókkal szembeni kapacitásigény csökkenthető.
Elérendő cél az inert hulladék újrahasznosításának lehető legnagyobb mértékben történő biztosítása úgy, hogy csak a már semmire sem használható maradék kerüljön lerakásra.
A környezeti károk enyhítése és felszámolása tekintetében meg kell határozni, fel kell mérni és fel kell számolni az illegális lerakóhelyeket és a szennyezett területeket; a meglévő, a környezetvédelmi követelményeknek meg nem felelő hulladéklerakókat be kell zárni, majd rehabilitálni és rekultiválni. Az ilyen rekultivált hulladéklerakók alkalmasak lehetnek inert hulladék fogadására, átrakására, aprítására és értékesítésére vagy deponálására szolgáló létesítmény kialakítására.
Az inert hulladéklerakók építésének kezdeményezése mellett szükség van tehát az újra hasznosítás feltételeinek megteremtésére is. A cél tehát, hogy az inert hulladék tekintetében létre kell hozni a teljes infrastruktúrát, beleértve a gyűjtés, a hasznosítás és a megsemmisítés létesítményeit és eszközeit.
Az inert hulladékokat előkezelést követően a hulladéklerakás technológiájában szerkezeti elemként használják fel rézsűépítéshez, napi, heti takaráshoz. Jelenleg tehát nem fontos cél az építőanyag-hulladék mennyiségének radikális csökkentése.
Figyelembe véve az építőipari hulladék törésének a 0-50 mm közötti lehetőségeit, bármilyen építőipari anyag a kezelés után felhasználható útépítési, térburkolási alépítményként akár önállóan, akár – a lehetőségek függvényében– aszfalttal vagy betonnal lezárva.
Ezek az anyagok a kezdeti időszakban sem tudják teljes egészében a Nagykanizsai Többcélú Kistérségnek a hegyi út, és mezőgazdasági útstabilitását megoldani, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból, hogy a térségben új építő alapanyag bányanyitási lehetőségek nincsenek (kő, kavics), így gazdaságosan jól kiválthatók a 100-150 km-ről a Keszthely-hegység vagy bakonyi bányák termékei, amelyeket terhel, drágít a jelzett szállítási távolság.
A térségben épülő M7-es, idővel pedig a remélhetőleg megépülő M9-es munkálataihoz minden szóba jöhető anyagra szükség lesz, „piaca” tehát itt is biztosított, amennyiben a települések leromlott mezőgazdasági, hegyi úthálózatuk felújításánál, újak kiépítésénél nem fogják felhasználni a teljes keletkező mennyiséget.
Cél lehet egyes, a bontás során elkülöníthető és újrahasznosítható terméktípusok (alumínium-, acél- és műanyag nyílászárók) szelektív összegyűjtésének és újrahasznosításának ösztönzése. Ezek leválasztása tovább javítja a felhasználhatósági arányt, emellett bevételt is jelent a projekt során. További cél lehet a hőszigetelések esetén az átlagosnál szennyezőbb üveggyapot és polisztirol termékek helyettesítőinek használatára való ösztönzés
A fent említett nyersanyagok feldolgozott formában felhasználhatók illegális hulladéklerakók rekultivációja során. Nagykanizsa gyűjtőkörzetében 15 db bezárásra, felszámolásra váró lerakó található, ezek területi kiterjedése 122 536 m2. A lerakó rekultivációjához 1 m vastagságú feldolgozott inert hulladéktakaró rétegre van szükség, ami kb. 123 000 köbméter nyersanyag felhasználást jelent. Ez önmagában 3-4 évig lehetővé teszi a feldogozott, és felhasználásra kerülő mennyiség elhelyezésének finanszírozott lehetőségét.
További nyersanyag felhasználás várható külterületi utak, állami és települési utak, autópályák és gyorsforgalmi utak útalapjaiból és feltöltések, területrendezések során.
Az alábbi táblázat mutatja a kül-, beltéri illetve kiépített, kiépítetlen utak hosszúságát Zala megye és a kistérség tekintetében:
(az alábbi adatok számított, kalkulált adatok, a Zala – megyei adatok továbbontására vonatkoztatva)
12.sz.
táblázat
Kiépített és kiépítetlen utak nagysága
|
Kiépített |
Kiépítetlen |
Összesen
(km) |
|||
|
Belterületi
utak |
Külterületi
utak |
Belterületi
|
Külterületi
|
||
|
Főutak |
Mellékutak |
||||
Zala megye |
32,80 |
1
296,80 |
496,10 |
558,10 |
3
271,10 |
5
654,90 |
Nagykanizsai Kistérség |
7,71 |
304,75 |
116,58 |
131,15 |
768,71 |
1
328,90 |
Nagykanizsa |
1,28 |
50,58 |
19,35 |
21,77 |
127,57 |
220,54 |
Forrás: KSH
3.ábra
Magyarország gyorsforgalmi úthálózata 2002-ben
Forrás: www.gkm.hu
4.ábra
Magyarország gyorsforgalmi úthálózatának javaslata
2015-re
Forrás: www.gkm.hu
A fenti ábrán látható, hogy Nagykanizsa vonzáskörzete nagyban érintett a jövőben a gyorsforgalmi utak kiépítésében és az ehhez kapcsolódó nyersanyagok elhelyezésében, szállításában.
Nyersanyag tekintetében építési hulladékokkal is számolhatunk. A 2004-ben kiadott országos építési engedélyek számából a következő adatokkal számolhatunk a kistérségre vonatkozóan: az egész évben kiadott engedélyek alapterülete 7 235 265 m2, ebből 4 458 202 m2 a lakóépületekre kiadott engedélyek nagysága, 2 777 063 m2 a nem lakóépületekre vonatkozó megadott engedélyek kiterjedése.
Nagykanizsa gyűjtőkörzetének inert hulladék összesítése a 48 településre, illetve 85.566 főre vonatkozóan az alábbi következtetéseket jelenti:
A beszerzett, illetve önbevallásos alapon elkészített, rendelkezésre bocsátott eredmények meglehetősen kezelhetetlenek, ezért a szakirodalomban, valamint a Környezetvédelmi, Vízügyi Minisztérium minden megyére kidolgozott „fejkvótája” alapján, ami Zala megye esetében 740 kg/fő/év fajlagos mennyiség termelődését jelenti, és ezt az adatot tudtuk minden érintett településre visszavetíteni. Így a 48 településen – beleértve Nagykanizsát is – évente az országos átlagnak megfeleltetve reálisan 63.394 t építési és bontási hulladék termelődik, amiből szintén a szakirodalmi anyagok és a kiegészítő felmérések alapján 27.867 tonna a beton és tégla és 30.429 t a műanyag, fa, fém, gipsz, mész, üveg hulladék. A származott aszfalt mennyisége 5.055 t, viszont ezt nem fogadja egy lerakó sem.
Ugyan a Nagykanizsa – Bagolai hulladéklerakó telep évi 17 000 t beérkező hulladékkal számol, viszont ebben az esetben figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ide inkább a városi hulladék érkezik be, a vidék által beszolgáltatott feldolgozandó hulladék mennyisége elenyésző. Az ide beérkező hulladékok között beton és tégla szerepel, a többi fent megemlített nyersanyag műanyag, üveg, gipsz elenyésző mennyiségben érkezik illetve a lerakó nem fogadja az aszfaltot.
Ebből a hulladékmennyiségből viszonylag könnyen lehet útlapot képezni a beton, tégla és aszfalt bontási anyagból, míg a közel 50%-ot kitevő egyéb anyagokból ez jóval nehézkesebb, de ennek is jelentős része, becslésünk szerint mintegy fele visszafordítható – elsősorban gipsz, mész – illetve hasznosítható. Eszerint középtávon a teljes keletkező mennyiségnek mintegy 25 %-ával kell lerakásban gondolkozni, míg 75 %-t valamilyen módon lehetséges hasznosítani.
Ezek a megközelítések azt jelentik, hogy mindenféleképpen szükséges Nagykanizsán és ezen kívül még egy helyen inert lerakó és átrakó telep létrehozása. Nagykanizsán kívül erre Zalamerenye, illetve Zalakomár jöhet szóba.
A projekt során
három alternatívát vizsgáltunk meg. Ezt megelőzően azonban helyből elvetettük a
csak lerakás változatát, hiszen ezt az EU elvárásai sem teszik lehetővé
2008-tól. Eszerint a hasznosítás lehetőségeit vizsgáltuk meg:
A) Az inert hulladékok egésze egy telephelyre
kerül beszállításra, itt kerül feldolgozásra
Az egyetlen fix lerakó helyéül a már meglévő Nagykanizsa – Bagolai telep
szolgálna.
B) Az inert hulladékok sok kis helyen
kerülnek deponálásra egy mobil törő alkalmazása mellett
C) Az inert hulladékok 2 vagy 3 helyszínen kerülnek deponálásra, majd egy kistérségi mobil törő dolgozza fel azt.
A fejlesztés során két hulladéklerakó telep került tervezésre. Az egyik a már működő Nagykanizsa – Bagolai hulladéklerakó üzem, a másik Zalakomár térségében várható. A kistérség minden egyes településén megtalálható lesz egy konténer, ennek és a promóciónak köszönhetően várhatóan begyűjtésre kerül a kistérségben termelődő 50 000 t újrahasznosítható építési és bontási hulladék.
Az A változatban a fent említettek szerint egy fix lerakóhely működne a már meglévő Nagykanizsa – Bagolai hulladéklerakó helyén.
Ebben az esetben az alábbi beruházási költségek merülnének fel:
13.sz. táblázat
Beszerzendő eszközök
|
Megnevezés |
Száma/ egysége |
Ár (bruttó – M Ft) |
1 |
Mobil
építőipari hulladéktörő berendezés |
1 db |
200 |
|
Műszaki leírása: Teljesítményigény: 75 kW Kapacitás: 30-60 t/óra Végtermék mérete: 0-50 mm Súly: 15,5 t Szállíthatóság: mobil trailerrel,
illetve vontatva Méret:2200 mm x 8000 mm x 3500 mm |
||
2 |
A
mobil építőipari hulladéktörő berendezés szállítására alkalmas speciális
önrakodó tehergépjármű |
1 db |
47 |
|
Műszaki leírása: Teljesítmény: 301/410 kW/LE Raksúly: 20t Össztömeg:
31 t |
||
3 |
Önrakodó
speciális tehergépjármű |
2 db |
50 |
|
Műszaki leírása: Súly: 8,5 t Motorteljesítmény: 150 KW Méret: 2200 mm x 7000 mm x 4500 mm 5
tonna, 5 m gépkinyúlás 1tonna
terhelhetőségű darukar |
||
4 |
Homlokrakodó
(gumikerekes) |
1 db |
20 |
|
Műszaki leírása: Súly: 6,5 t Méret: kanáltól függően változó 3
kanállal 1,5 - 2,5 m3 közötti űrtartalommal |
||
5 |
Szigetelt,
szilárd burkolatú, fogadó terület a beszállított és feldolgozott anyagok
készletezésére |
1 db |
45 |
|
Műszaki leírása: 20
cm alap + 18 cm beton |
||
6 |
Konténer |
50 db |
12,5 |
|
Műszaki leírása: 7
m3 / db 250
000 Ft/db |
||
7 |
Speciális
mérleg |
1 db |
10 |
|
Műszaki leírása: 10 000 000 FT/db |
||
8 |
Szociális
létesítmények |
1 db |
20 |
|
Műszaki leírása: 100
nm |
||
9 |
Gépszín |
1 db |
8,5 |
|
Műszaki leírása: 500
nm |
||
Összesen: 413 |
Ebben az esetben a kistérséget alkotó 48 településről minden konténerbe lerakott hulladék beszállításra kerül az egyetlen, Nagykanizsa – Bagolai telephelyre.
Ennek megfelelően 6 alkalmazottra lenne szükség, akik a következők: egy portás, egy mérlegelő és 4 gépkezelő. A fentiek függvényében így az éves szintű személyi jellegű kiadás: 10 374 000 Ft
A kistérség által „termelt” 50 000 t hulladék beszállítása így a már meglévő szállításra alkalmas 2 tehergépkocsijával és a beszerzésre kerülő további két tehergépkocsival napi átlag 6 fuvar jut egy tehergépkocsira, az átlag megteendő távolság pedig fuvaronként 20 km.
Ehhez magas üzemanyag felhasználás társul, és magasabb általános költségek a fenntartásra vonatkozóan.
14.sz.
táblázat
Inert hulladéklerakó (becsült) kalkulált beruházási
költségei, e Ft
|
e Ft |
Földmukák,
altalaj-tömörítés |
15 000 |
Szivárgópaplan, drénezés |
40 000 |
Csurgalékvíz rendszer
(medence, csővezetékek, gépészet stb.) |
5 000 |
Lerakóterület összesen: |
60 000 |
Telepi műtárgyak (kerítés,
burkolt árok, véderdő stb.) |
20 000 |
A telep infrastruktúrájának
kiépítése (bekötőút, víz-, elektromos hálózat) |
15 000 |
Infrastruktúrális beruházások összesen: |
35 000 |
Részköltség I: |
95 000 |
Épületek, építmények (iroda, szociális épület,
gépszín stb.) összesen |
33 500 |
A telep üzemeltetéséhez
szükséges géppark (hulladéktörő berendezés, tehergépkocsi, homlokrakodó,
speciális mérleg) |
372 000 |
Egyéb felszerelések (konténer) |
12 500 |
Részköltség II. Hulladékkezelő gépek, egyéb felszerelések összesen: |
418 000 |
Mindösszesen: |
513 000 |
A B változat aránytalanul sok kiadást jelentene a bevételhez képest és nem igazán megoldható, magas fuvarozási költséggel, nagy személyi jellegű kiadással járna, ugyanis nagyobb lenne az eszközigény abban az esetben, ha a törő berendezés folyamatosan járná a kistérség településeit és az állandó szállítás nem célszerű a törőgép szempontjából sem.
A C változat 2 telephelye közül egyik a már meglévő Nagykanizsa – Bagolai hulladéklerakó telep, a másik Zalakomárra javasolt.
Az említettek tükrében az alábbi beruházásokat javasoljuk:
15.sz. táblázat
Beszerzendő eszközök
|
Megnevezés |
Száma/ egysége |
Ár (bruttó – M Ft) |
1 |
Mobil
építőipari hulladéktörő berendezés |
1 db |
120 |
|
Műszaki leírása: Teljesítményigény: 75 kW Kapacitás: 30-50 t/óra Végtermék mérete: 0-50 mm Súly: 11,5 t Szállíthatóság: mobil trailerrel,
illetve vontatva Méret:2200 mm x 8000 mm x 3500 mm |
||
2 |
A
mobil építőipari hulladéktörő berendezés szállítására alkalmas speciális
önrakodó tehergépjármű |
1 db |
47 |
|
Műszaki leírása: Teljesítmény: 301/410 kW/LE Raksúly: 13050 kg Össztömeg: 24000 kg |
||
3 |
Önrakodó
speciális tehergépjármű |
1 db |
25 |
|
Műszaki leírása: Súly: 8,5 t Motorteljesítmény: 150 KW Méret: 2200 mm x 7000 mm x 4500 mm 5
tonna, 5 m gépkinyúlás 1tonna
terhelhetőségű darukar |
||
4 |
Homlokrakodó
(gumikerekes) |
2 db |
40 |
|
Műszaki leírása: Súly: 6,5 t Méret: kanáltól függően változó 3
kanállal 1,5 - 2,5 m3 közötti űrtartalommal |
||
5 |
Szigetelt,
szilárd burkolatú, fogadó terület a beszállított és feldolgozott anyagok
készletezésére |
1 db |
30 |
|
Műszaki leírása: 20
cm alap + 18 cm beton |
||
6 |
Konténer |
50 db |
12,5 |
|
Műszaki leírása: 7
m3 / db 250 000 Ft/db |
||
7 |
Speciális
mérleg |
1 db |
10 |
|
Műszaki leírása: 10 000 000 FT/db |
||
8 |
Szociális
létesítmények |
2 db |
25 |
|
Műszaki leírása: 80
nm |
||
9 |
Gépszín |
1 db |
5 |
|
Műszaki leírása: 350
nm |
||
Összesen: 298,5 |
A már meglévő 2 tehergépjármű mellé további egy beszerzése javasolt illetve a további géppark bővítése a fentiekben látható.
16.sz.
táblázat
Inert hulladéklerakó (becsült) kalkulált beruházási
költségei, e Ft
|
e Ft |
Földmukák,
altalaj-tömörítés |
15 000 |
Szivárgópaplan, drénezés |
40 000 |
Csurgalékvíz rendszer
(medence, csővezetékek, gépészet stb.) |
5 000 |
Lerakóterület összesen: |
60 000 |
Telepi műtárgyak (kerítés,
burkolt árok, véderdő stb.) |
20 000 |
A telep infrastruktúrájának
kiépítése (bekötőút, víz-, elektromos hálózat) |
15 000 |
Infrastruktúrális beruházások összesen: |
35 000 |
Részköltségek: |
95 000 |
Épületek, építmények (iroda, szociális épület, gépszín
stb.) összesen |
33 500 |
A telep üzemeltetéséhez
szükséges géppark (hulladéktörő berendezés, tehergépkocsi, homlokrakodó,
speciális mérleg) |
226 000 |
Egyéb felszerelések
(konténer) |
12 500 |
Részköltségek: Hulladékkezelő gépek,
egyéb felszerelések összesen |
272 000 |
Mindösszesen: |
367 000 |
Ebben az esetben a két telephelyre 3 illetve négy fő alkalmazotti létszámmal számolva a személyi jellegű költségek éves szinten 11 830 000 Ft kiadást jelentenek.
A Nagykanizsa – Bagolai telephelyen 4 fő alkalmazottra, míg a Zalakomár térségében kialakított lerakóban 3 fő alkalmazottal számolva – portás, mérleg- és két illetve egy gépkezelő – van szükség, akiknek bérköltsége évi 11 830 000 Ft kiadást jelent.
Az éves üzemanyagköltség 1 500 000 Ft – ra tehető. A
vagyonvédelem, őrzés, védés költsége 4 000 000 Ft/év. Karbantartás, javítás
éves szinten 3 000 000 Ft – ot jelent, ami magába foglalja a speciális mérleg
karbantartási költségét is. A közmű és egyéb általános üzemi díjak további
kiadást jelentenek, éves szinten ennek nagysága 1 000 000 Ft.
Az önrészt azzal
a feltételezéssel számoljuk, hogy a projekt megvalósításához sikerül 90 %-os támogatást
szerezni. Ebben az esetben a projekt megvalósítása 36,7 millió Ft-t, a projekt
előkészítése (tervezés, engedélyeztetés, pályázatkészítés, nem számolva a jelen
tanulmány költségét) további, mintegy 10 %-ot tesz ki, ami további 36,7 millió
Ft-t jelent. Az összesen 73 400 000 Ft fejkvótára leosztva 874 Ft/fő
költséget jelent településenként. Ez a legkisebb település esetén (Börzönce) 60
ezer Ft, a legnagyobb esetén (Nagykanizsa) 45 900 000 Ft nagyságú
részvállalást igényel. Ehhez viszont – amennyiben a pályázat a Strukturális
Alapokból, Kohéziós Alapból, INTERREG-ből, vagy más, EU által finanszírozott
támogatásból valósul meg – a BM önerő alapjából 50 %-ban fedezhető. További
lehetőséget jelent az EU hitel, amely kedvező kamatozással teszi lehetővé a szükséges
hitelek felvételét – beleértve a likviditási hitelt is, ami szakmailag javasolt
a projekt zavartalan lebonyolítása érdekében.
A fenntarthatóság esetén több típusú bevétellel lehet számolni.
Szerény becslésekkel is 5 db konténer állandó bérbeadásával lehet számolni éves szinten, ami a 7 m3 méretű konténerek esetében 17 000 Ft/konténeres bérleti díjjal számolva 1 020 000 bevételi összeget jelent.
Az inert hulladék beszállítási díja köbméterenként 1300 Ft – ra tehető. Ez által a kistérségi adatokkal a várhatóan 50 000 t évi beérkező hulladékmennyiséggel számolva évi 65 000 000 Ft – os bevételre lehet szert tenni.
További bevételi
lehetőséget jelent az aprítógéppel bérmunkák végzésének a lehetősége. Ennek
pontos becslése rendkívül nehéz, mivel ma még kialakulóban van ennek a
területnek a teljes rendszere, így még nincs ismert piaca. Előzetes tervszámok
alapján napidíjjal érdemes tervezni. Figyelembe véve a gép forgalmi értékét,
szállításának költségeit és a működtetés kiadásait, a napidíjnak távolságtól
függően 150 000 Ft és 300 000 Ft között kell lennie. Tervezési
szinten 200 000 Ft napidíjjal, és évi 20 nap bérmunkával számolva is
minimálisan 4 000 000 Ft tervezési szintű bevétel érhető el.
További jelentős
bevételi oldalként vehető figyelembe, hogy a feldolgozott, így lerakásra nem
kerülő inert hulladék nem terheli a már kiépült és igen drága kommunális
lerakót. Az így nyerhető élettartam hosszabbítás igen jelentős, több tíz millió
Ft-os megtakarítást jelent a települések részére.
Ezek a becsléseink alatta maradnak a lehetséges elérhető legnagyobb bevételeknek, tehát tartalék még maradt a rendszerben. Ezzel együtt is biztosítják a rendszer működőképessége mellett a további fejlesztésekhez tartalék alap képzését is.
A három lehetőséget összevetve a C változat javasolt a Nagykanizsai Kistérség számára, ugyanis mind az A és mind a B változat aránytalanul sok kiadással járna. Az egy telephelyes megoldással nagyon sok lenne a beszállítási mennyiség illetve a távolság is.
Sok kis helyszín esetében pedig a törőgépnek kellene indokolatlanul sokat mozognia.
Tehát javasoljuk a két fix telephelyes megoldást, mert így a kistérség és környékén létrejövő hulladékmennyiség kezelése ebben az esetben a legoptimálisabb.
A nemzeti Környezetvédelmi Program a
hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLVII. törvény alapján fokozatosan be
kell vezetni a hulladékok szelektív gyűjtését. Ennek elérésére
hulladékszigeteket, vagy hulladékudvarokat kell létrehozni, amelynek
megvalósulása a gyűjtés feltétele.
A jelenlegi
hulladéklerakó 18 000 m2 alapterületű, melynek helyrajzi száma
Nagykanizsa 1003. A meglévő eszközparkban fellelhető egy speciális mérleg.
Abban az esetben ha valaki nyersanyagot szállít a hulladéklerakóba, érkezés
előtt is megtörténik a mérlegelés (ebből kiderül a beérkezett hulladék és a
gépkocsi összsúlya) majd a depóniából kifelé jövet egy újabb mérlegelésre kerül
sor, amiból az üres gépkocsi súlyát állíapítják meg. A telepen található
továbbá egy konténer amely irodai funkció ellátására szolgál illetve a mérlegen
áthaladó gépkocsik mérlegelés után itt igazoltatják szállítólevelüket.
A kommunális hulladéklerakó gépeinek
tulajdonosa a Saubermacher – Ryno Kft. A géppark hiányosságai közé tartozik a
hulladéktörő berendezés, önrakodó speciális gépjármű és a homlokrakodó.
Továbbá az igények felmérésre kerülnek az
ipar és a lakosság körében, majd azt követően sor kerül a hulladékgyűjtőhelyek
(udvar, sziget) helyének kiválasztására és szakcégek együttműködésével a
gyűjtőhelyek kialakítására.
Az inert lerakók passzív védelmi rendszere, azaz a szigetelés rétegrendje nem különbözik alapvetően a települési hulladéklerakók szigetelési rétegrendjétől, és a művelési technológia is hasonlatos, így a települési hulladéklerakók esetében tárgyalt törvényszerűségek és összefüggések jó közelítéssel alkalmazhatók.
A lerakótér kialakítása során a 22/2001 (X. 10.) KöM rendelet 1. sz. függelékében foglalt szigetelési rétegrend tekinthető irányadónak. A települési hulladéklerakó szigetelési rétegrendje és az inert hulladéklerakó szigetelési rétegrendje a következőkben különbözik:
Az inert lerakó esetében nincs szükség geofizikai szenzorrendszer, fóliaszigetelés létesítésére.
Az inert hulladéklerakó csurgalékvíz-gyűjtő rendszere lényegesen egyszerűbb feltételeknek felel meg.
Az inert hulladéklerakó rekultivációs rétegrendje is egyszerűbb.
5.ábra
Inert hulladéklerakó szigetelése
(Aljzat és felső ’lezáró’
szigetelés)
A fenti ábrán látható az inert hulladéklerakó szigeteléséhez szükséges rétegelés. Az általunk javasolt hulladéklerakó esetében az alsó – természetes szigetelő – réteg már rendelkezésre áll 4700 m2-es agyag formájában, ezért a létrehozás költsége ennek összegével csökkenthető.
Szükségesek korszerű, univerzális ürítő szerkezetű gépek.
A lerakótelepi tömeg szerinti ártalmatlanítási díj megállapításának műszaki feltétele az elektronikus hídmérleg számítógépes nyilvántartó számlázó rendszerrel ötvözve. A műszaki feltételekhez sorolható a regionális depóniák létesítése is, lehetőleg működő hulladékudvarokon, vagy rekultivált lerakókon.
A létrehozandó
inert hulladéklerakóhoz szükséges beruházás mértéke:
17.sz.
táblázat
Szükséges eszközök, berendezések jegyzéke
|
Megnevezés |
Száma/ egysége |
Ár (bruttó – M Ft) |
1 |
Mobil
építőipari hulladéktörő berendezés |
1 db |
120 |
|
Műszaki leírása: Teljesítményigény: 75 kW Kapacitás: 30-50 t/óra Végtermék mérete: 0-50 mm Súly: 11,5 t Szállíthatóság: mobil trailerrel,
illetve vontatva Méret:2200 mm x 8000 mm x 3500 mm |
||
2 |
A
mobil építőipari hulladéktörő berendezés szállítására alkalmas speciális
önrakodó tehergépjármű |
1 db |
47 |
|
Műszaki leírása: Teljesítmény: 301/410 kW/LE Raksúly: 13050 kg Össztömeg: 24000 kg |
||
3 |
Önrakodó
speciális tehergépjármű |
1 db |
25 |
|
Műszaki leírása: Súly: 8,5 t Motorteljesítmény: 150 KW Méret: 2200 mm x 7000 mm x 4500 mm 5
tonna, 5 m gépkinyúlás 1tonna
terhelhetőségű darukar |
||
4 |
Homlokrakodó
(gumikerekes) |
2 db |
40 |
|
Műszaki leírása: Súly: 6,5 t Méret: kanáltól függően változó 3
kanállal 1,5 - 2,5 m3 közötti űrtartalommal |
||
5 |
Szigetelt,
szilárd burkolatú, fogadó terület a beszállított és feldolgozott anyagok
készletezésére |
1 db |
30 |
|
Műszaki leírása: 20
cm alap + 18 cm beton |
||
6 |
Konténer |
50 db |
12,5 |
|
Műszaki leírása: 7
m3 / db 250 000 Ft/db |
||
7 |
Speciális
mérleg |
1 db |
10 |
|
Műszaki leírása: 10 000 000 FT/db |
||
8 |
Iroda
és szociális létesítmények |
1 db |
25 |
|
Műszaki leírása: 150
nm |
||
9 |
Gépszín |
1 db |
5 |
|
Műszaki leírása: 350
nm |
||
Összesen: 298,5 |
A beszerzésre javasolt feldolgozó gép műszaki adatai:
Feladható anyag legnagyobb él hosszúsága: kb.500 mm
Feladási teljesítmény:
30-50 t/óra, max. 7% nedvesség tartalomnál.
A töret várható szemcseösszetétele:
0/3 – 20%
3/8 – 20%
8/32 – 40%
+32 – 20%
/Ez a szemszerkezet a röpítő törő törőrésének illetve kerületi sebességének
változtatásával módosítható./
A kistérségben települési szinten 1-1
gyűjtő edényzet kihelyezése biztosíthatja a lehetőséget a lakossági szinten
keletkező inert hulladék legális elhelyezésére. Ezt Nagykanizsa területén
kiváltja a hulladékudvar, illetve a hulladéktelep, ahol biztosítani kell a lakossági
beszállítások díjmentes lerakási lehetőségét.
A 7 m3-es konténer befogadó
méretei (mm):
A konténerek községenként kerülnek elhelyezésre.
Hosszúság: 3 564
Szélesség: 1 900
Magasság: 1440
Anyaga erős acélszerkezet, ami rendkívüli
stabilitást és tartósságot biztosít.
A mobil építőipari hulladéktörő
berendezés szállítására alkalmas speciális önrakodó tehergépjármű műszaki
adatai:
Teljesítmény:
301/410 kW/LE
Méret: 640x250x140
Tengelytáv: 4500 mm
Kerék: 295/40 R 22,5
Raksúly: 13 050
kg
Össztömeg: 24 000
kg
Ülések száma: 2 db
Szociális létesítmények:
Telephelyenként 4-4 alkalmazott, 8 órás
munkaidőben dolgozik majd, ennek megfelelően a munkaidő alatt felmerült
szociális igények kielégítésére szolgál a szintén telephelyenként elhelyezett
1-1 db szociális létesítmény (konténer, benne található mosdóval és toalettel),
melynek nagysága: 80 m2
Fontos lenne egy központi iroda épület
kialakítása is, mintegy 70 nm nagyságban, ahol a telepvezető munkafeltételei és
a szakmai tárgyalások munkafeltélei biztosíthatók.
Tevékenységek |
2005 |
2006 |
2007 |
||||||||
|
|
III. |
IV. |
I. |
II. |
III. |
IV. |
I. |
II. |
III. |
IV. |
Tervezés |
Program kidolgozása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Engedélyes tervek készítése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Engedélyeztetés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Részletes piackutatás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Promóció |
Sajtó tájékoztatása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Interjúk készíttetése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hirdetések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Direkt mail kampány |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Megvalósítás |
Lakosság tájékoztatása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Térségi gazdálkodók
tájékoztatása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Térségi építőipari
vállalkozások értesítése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Forrásszerzés |
Pályázatfigyelés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pályázatkészítés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Eszközök beszerzése |
Önrakodó speciális
tehergépjármű beszerzése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A mobil hulladéktörő
berendezés szállítására alkalmas speciális tehergépjármű beszerzése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Homlokrakodó beszerzése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mobil építőipari
hulladéktörő berendezés beszerzése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Speciális mérleg beszerzése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Konténerek beszerzése és
felállítása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Építés |
Szigetelt, szilárd
burkolatú terület létrehozása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Gépszín felállítása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szociális létesítmények
felállítása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az INERT hulladék gyűjtő és feldolgozó rendszer működésére települési rendeleteket kell hozni. AZ EU elvárása, amelyet már Magyarországnak is teljesítenie kell(ene), hogy a keletkező inert hulladék 50 %-ban újrahasznosításra kerüljön. Az, hogy ez akár részben is sikerülhessen a kistérség szintjén, első lépésként ennek meg kell teremteni a helyi jogszabályi feltételeit. Ehhez ki kell dolgozni egy, a települések számára konszenzusos módon elfogadható szabályozási mintát, amit aztán be kell ültetni az egyes települések hulladékgazdálkodási rendeleteibe. Harmonizálni kell az egyes települések rendeleteit kistérségi szinten, hogy biztosítható legyen a kistérségi szintű rendszer működőképessége.
- A hulladékkezelési közszolgáltatás terjedjen ki valamennyi város, község közigazgatási területén lévõ valamennyi ingatlantulajdonosra, tulajdonosi közösségre, birtokosra vagy használóra, illetve az azoknál keletkező inert hulladékra, (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonosokra).
- Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező inert hulladék gyűjtéséről és annak begyűjtésére feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadásáról az … rendeletben meghatározott módon köteles legyen gondoskodni.
- az építési és bontási, valamint a felújítási munkálatok helyét - a szükség esetén - a környező közterülettől el kell zárni. Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelékek, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül el kell szállítani és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.
- mindennemű anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület be ne szennyeződjék. Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, vagy szállítás alatt a közterület beszennyeződik, a szállító köteles azt a fel vagy lerakás elvégzése után, illetőleg a szállítás során nyomban megtisztítani.
- Építési munkálatoknál, illetőleg egyéb közterület használata során a fákat, valamint a közterületi létesítményeket védőburkolattal kell körülvenni. A rongálódásból keletkezett kárt annak okozója köteles megtéríteni.
- Inert hulladékot (továbbiakban: hulladék) csak az erre a célra kijelölt és legálisan működtetett lerakó és/vagy feldolgozó telepen – itt megjelölni a legközelebbi lerakási lehetőséget - , a vonatkozó üzemeltetési szabályok és előírások szigorú betartásával szabad elhelyezni.
Az építési és bontási hulladékok döntő hányada valóban nem veszélyes inert hulladék. Egy nagy tételről azonban mindig külön kell beszélni, ez az azbeszttartalmú szigetelések és az azbesztcement, de ezen túl egyes csoportok mégis a veszélyes hulladékok körébe számítanak. Ilyenek például a festék- és ragasztómaradékok, a szénkátránytartalmú bitumenhulladékok és a tartósítószerekkel kezelt fahulladékok. A veszélyes hulladéknak minősülő anyagok hányada minden bizonnyal növekszik, erre következtethetünk az új építőanyagipari termékek ismeretéből és a vegyszeres kezelések terjedéséből.
Az átvételkor ezeket vagy a beszállítónak kell különválogatva leadnia, vagy az átvételt követően kell ezt szétválogatni, majd külön kezelni.
A jogok
és kötelezettségek szabályozását javasoljuk a pályázat benyújtása előtt
szerződésben meghatározni. A pályázat érdemes konzorcium formájában benyújtani,
melyben konzorcium gesztora Nagykanizsa Megyei Jogú Város önkormányzata,
továbbá a kistérség minden települése tagként szerepel.
A
környezetvédelmi referens és a polgármester irányításával Nagykanizsa Megyei
Jogú Város önkormányzata megnevezhető, mint a konzorcium gesztora.
A
projekt- és pályázat előkészítést, valamint annak lebonyolítását egy a
kistérség elnökségéből, Nagykanizsa Megyei Jogú Város környezetvédelmi
referenséből és a projektmenedzserből álló projektmunkacsoport koordinálja
majd.
Javasolt
az építkezések során hulladéklap bevezetése, mellyel biztosítható a építkezési
hulladékok megfelelő helyre (hulladéklerakóba) kerülése. A hulladéklap
igazolására kijelölt szerv az önkormányzat vagy a hulladék átvevője lehet,
mellyel az illetékes szerv igazolja, a depónába került hulladék mennyiségét.
A
beszerzésre kerülő eszközök esetében a tulajdonjogok gyakorlásánál
szabályozandó, hogy a gesztor és a partnerek milyen mértékben lesznek
tulajdonosai a beszerzett eszközöknek.
A hulladéklerakó
üzemeltetésére javasoljuk a már meglévő Nagykanizsa – Babolai hulladéklerakó
telep üzemeltetőjét, hiszen ők megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a leendő
hulladéklerakó telep megfelelő működtetéséhez. Az üzemeltetési szerződés
megkötésénél természetesen a mindenkori közbeszerzési eljárás szabályai a
meghatározóak.
Javasolt szervezeti séma:
Két fix telephely kialakítását javasoljuk, az egyik a már meglévő Nagykanizsa – Bagolai hulladéklerakó telep bővítésével illetve felújításával kerül kialakításra, a másik Zalakomár területén található rekultiválásra váró hulladéklerakó területén javasolt.
Egy – egy telephelyen 3 illetve 4 fizikai munkás alkalmazása (2 gépkezelő, egy mérlegelő és egy portás) célszerű.
A hulladéklerakó
megvalósítása során külső és belső promócióra lesz szükség.
A belső promóció
során az érintett lakosság, vállalkozások, építőipari cégek figyelmét kell
felhívni a hulladék beszállítási lehetőségre. Ezen túl tájékoztatni kell őket a
vonatkozó EU-s, magyarországi és települési szabályozások őket érintő
kötelezettségeiről, mint a beszállítás okáról. Mindennek során az elhelyezés
lehetőségét kell előtérbe helyezni. Hangsúlyozni kell, hogy annak módja, jellege
rugalmasan alkalmazható. Fontos, hogy az ilyen jellegű kommunikáció mind a
helyi megyei és térségi sajóban megjelenjen, majd ezt követően a lakosság és a
vállalkozások közvetlen szórólapon is értesülhessenek a lehetőségről és
kötelezettségről. Ezen fel kell tüntetni a későbbi ügyintézéssel és az
informálódással kapcsolatos elérhetőségeket is.
Meg kell különböztetni egy egy bevezető, felfuttató időszakot, amikor
kampányszerűen gyakori megjelenéssel kell a lehetőséget a széles közvélemény
számára ismeretni.
A bevezető idpszakban háttér információkat kell biztosítani az inert
hulladék fejatáiról, kiemelve, hogy nem minden, a bontás során keletkező anyag
inert hulladék. Fel kel hívni a feladatok környezetvédelmi és
gazdaságfejlesztési hatásaira is.
A felfuttató
időszakban kell a legintenzívebb, a napi sajtón kívül a direkt kapmány
eszközeit is alkalmazni. Ennek során a lerakás kötelezettségeit, lehetőségeit a
gyakorlat szempontjából kell feldolgozni, visszautalva a bevezető időszakban
bemutatott környezetvédelmi-, gazdasági hatásokra.
Minden szakaszban
hangsúlyozni kell, hogy a térségi gyűjtés, feldolozás nem a kistérségen kívüli,
hanem a már eddig is érintett területet érinti, és be kell mutatni a
garanciákat arra, hogy ez jelentősen nem fog más térségek számára lehetőséget
biztosítani. További fontos feladat annak hangsúlyozása, hogy egy már eddig is
keletkező, elsősorban vizuális környezetszennyezést okozó anyagról van szó.
További fontos, javasolt elem kiemelni a kezelés gazdasági kérdéseit, különösen
annak hatását, hogy ezáltal mennyi kiadást takarít meg a térség a kommunális
lerakó későbbi megvalósítása által.
Javasolt PR
eszközök:
Ø Megyei napilabban
interjúk elhelyezése, fél oldal terjedelemben, esetleg 3 részes sorozat
keretében
Ø Interjúk
elhelyezése a helyi (városi, települési, kistérségi) lapokban, hírlevelekben.
Ø Hirdetések
megjelenése: a régió megyei napilapjában, hirdetési újságokban.
Ø Adatbázis
kialakítása, direct mailek küldése a régió építőipari vállalkozásainak
A projekt hatását tekintve elsősorban környezetvédelmi célokat szolgál. Ennek során az alábbi pozitív hatások jelennek meg:
- az inert hulladék gyűjtésének és hasznosításának rendezésével csökkennie kell az illegális lerakásoknak, így a tájképi romboló hatás visszaszorul vagy eltűnik;
- a lerakás helyett az újrafelhasználás tehermentesíti a műszakilag megfelelő lerakókat, amik így lassabban telnek, hosszabb ideig üzemelnek, ezáltal késleltethető a költséges és környezetterhelő új lerakó(k) létesítése;
- az inert hulladék gyűjtésével párhuzamosan biztosítható az építkezések során keletkező egyéb, környezetre már veszélyt jelentő hulladékok begyűjtése, így a környezet terhelésének csökkentése;
- a feldolgozás során újra felhasználható, elsősorban útépítési alapanyag keletkezik, ami kiválthat ugyanezen mennyiségű kavicsot a bányászattól, megőrizve ezáltal ezt a nyersanyagkészletet, illetve mentesítve a bányászat káros mellékhatásaitól a talajvizet, természetet és tájképet;
- a helyi alapanyag alkalmazása miatt kis mértékben ugyan, de csökkennek az útépítési alapanyagok kistérség útjait, házait, levegőminőségét terhelő negatív hatások;
- a külterületi utak kezelésével csökkenthetők az eróziós károk, illetve a termőföldek közlekedési károsítása, amit a szétszabdalt, kezeletlen utak helyett választanak a szállításokat végzők;
- a térségben jelentős útfelújítások keletkező bontási maradékanyagai (felmart aszfalt, alapok, stb.) helyi feldolgozással újrahasznosításra kerülnek;
- a feldolgozás működtetésével térségi, helyi munkahelyekés helyi bevételek teremtődnek, ami a kezelés kötelezettsége miatt mindenképpen felmerülő kiadások csökkentése mellett társadalmilag előnyös, így elősegíti a fenntartható fejlődést.
Összességében tehát jelentős környezeti pozitív hatással jár a projekt.
A negatív hatások között a légszennyező anyagok kibocsátása (emissziója), a légköri lebegő anyagok, például por kis mértékű növekedése (imisszió), illetve a zaj-, és rezgés hatások említhetők meg negatívumként. Mivel a projekt korábbi vagy jelenlegi hulladéklerakók területén valósul meg, így a természetes rendszereket és tájképet már nem fogja negatívan érinteni.
A légszennyezőanyag kibocsátás a szállításból, a depóniák kezelő munkagépeiből, mint kipufogógáz, továbbá a burkolatlan területek kiporzásából, a nyílt depó felületeken az aprításkor és válogatáskor keletkező porszennyezésből állhat.
Ezek közül a kipufogógázok keletkezésével tartósan számolni kell, a többi esetében a keletkezésük megfelelő technológiák alkalmazásával alacsony szinten tartható.
A munkagépek emisszióját a környezetvédelmi felülvizsgálat fajlagosan, EPA adatok alapján állapította meg. A térségben keletkező inert hulladék mennyiségét, illetve a választott, mobil technológiát figyelembe véve, a szállítójárművek által okozott légszennyező hatás nem lesz számottevő a térség számára.
A hulladékok beszállítása nyári időszakban 6-17 óra között, télen 7-16 óra között történik. A beszállítást óránként 2-3 fordulóval kell figyelembe venni, egy forduló átlagosan 20 percet vesz igénybe. Ennek során keletkező zajhatást minimalizálni lehet a sebességkorlátozások és a kikerülő útvonalak kéréseinek betartásával.
A hulladéklerakó telep üzemeltetése során keletkező kipufogógáz, por, biogáz és bűz szennyezők közül a porkeltés terjedését indokolt érdemben vizsgálni.
Nagy szárazság esetén a locsolás ellenére előforduló kiporzást feltételezve a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat hasonló esetekben már megállapította, hogy egy viszonylag erős szél esetén is már 89 m-en belül kiülepedik a por. Ez a telephelyek kiválasztásánál bőven a szükséges védőtávolságon belül található, tehát a porszennyezés még száraz időben sem okozhat gondot. Természetesen egy vizes, locsolásos technológia ezt is tovább minimalizálja, gyakorlatilag 10 méteren belülire csökkenti.
Az országos háttérszennyezettségi mérőhálózat állomásának adatai szerint a vizsgált tevékenységgel összefüggésbe hozható komponensek - SO2, NOx, NO2, szálló por - tekintetében a Dunántúlon lévő állomások (Fertő-Hanság, Farkasfa, Majláth puszta) 1999-ben sem 30 perces, sem 24 órás, sem havi, sem más vonatkozásban nem mutattak érdemi levegőminőségi problémát. A mért értékek vonatkoztatástól függően a határérték 1-2 százalékától 10-60 százalékig terjedtek. Ennek a változása jelen projekt megvalósulási körzetében sem változik mérhetően.
A zajhatás elsősorban a szállítások, illetve a telepek körzetében az előválogatás – aprítás – rostálás – rakodás munkafázisoknál jelenik meg. A szállításból adódó zaj-, és rezgés hatás várhatóan erősödik, de figyelembe véve a telepek elhelyezkedését, illetve a megközelíthetőség során a fő útvonalak nyomvonal vezetését, amely már a lakosság többségét elkerüli, ez kezelhető marad. Ez tovább csökkenthető a megfelelő kikerülő útvonalak fegyelmezett tartásával, szállítási időpontok, illetve a telepek megfelelő zajhatás elleni védő technológiái, szükség esetén zajvédő falak felállításával.
A vizsgálat alapján megállapítható, hogy csak a gépek közvetlen környezetében, 92,5 decibel fölött ajánlott a fülvédő használata, de egyetlen egy gép esetében sem szükséges és ajánlott 10 méter távolságból, 100 méter távolságból pedig a hanghatás egyik esetben sem erősebb a városi közlekedés hanghatásánál.
18.sz.
táblázat
A beszerzendő gépek kapacitása és hanghatása
Megnevezés |
Kapacitás |
Hanghatás (decibel) |
||||
0 |
1m |
10m |
100m |
|||
120 |
100 |
90 |
80 |
|||
1. |
Hulladéktörő
berendezés |
30-60 t/óra |
115 |
95,0 |
88,0 |
70,0 |
2. |
Homlokrakodó |
2,5 kg/kanál 500 t/műszak |
95,0 |
85,0 |
70,0 |
60,0 |
Összességében megállapítható, hogy a tevékenység jóval több és nagyobb súlyú pozitív környezeti hatást fejt ki, mint amennyi negatív hatást gyakorol. A feldolgozás helyénél és a szállítás során tett megfelelő óvintézkedésekkel mind a környezeti elemek, mind a lakosság számára előnyös a fejlesztés környezetvédelmi szempontból.
Alapvetően elmondható (és külföldi példákkal igazolható), hogy a bontott építőanyagok újrahasználata és újrahasznosítása egy új iparágat hoz majd létre. Megfelelő kényszerítő szabályozások hatására a szemétből nyersanyag lesz, így jelentős megtakarítások érhetők el a lerakásnál, illetve az olcsó nyersanyag piacon történő újbóli értékesítése javítja a foglalkoztatottságot, és adóbevételt jelent az önkormányzatoknak.
A beruházási összegek tervezése során feltételezve egy 400.000 m3 befogadóképességű, „zöldmezős” beruházást, mindennemű infrastrukturális feltétel megteremtése szükséges.
19.sz.
táblázat
Inert hulladéklerakó (becsült) kalkulált beruházási
költségei, e Ft
|
e Ft |
Földmukák,
altalaj-tömörítés |
15 000 |
Szivárgópaplan, drénezés |
40 000 |
Csurgalékvíz rendszer
(medence, csővezetékek, gépészet stb.) |
5 000 |
Lerakóterület összesen: |
60 000 |
Telepi műtárgyak (kerítés,
burkolt árok, véderdő stb.) |
20 000 |
A telep infrastruktúrájának
kiépítése (bekötőút, víz-, elektromos hálózat) |
15 000 |
Infrastruktúrális beruházások összesen: |
35 000 |
Részköltségek: |
95 000 |
Épületek, építmények (iroda, szociális épület,
gépszín stb.) összesen |
33 500 |
A telep üzemeltetéséhez
szükséges géppark (hulladéktörő berendezés, tehergépkocsi, homlokrakodó,
speciális mérleg) |
226 000 |
Egyéb felszerelések
(konténer) |
12 500 |
Részköltségek: Hulladékkezelő gépek,
egyéb felszerelések összesen |
272 000 |
Mindösszesen: |
367 000 |
A működési költségek becslése hasonló elvek alapján történt mint a beruházási költségek kalkulációja esetében (22. táblázat). A működési költségeknek a települési hulladéklerakók működési költségstruktúrájától való eltérései:
20.sz.
táblázat
Inert hulladéklerakó becsült éves működési költségei
e
Ft
Kiegészítő adatok |
Éves beszállítás, t |
50 000 |
Fajlagos
üzemanyag-felhasználás, l/t |
0,5 |
|
Foglalkoztatottak száma, fő |
7 |
|
Hulladékkezelő gépek
értéke, eFt |
272 000 |
|
Lerakótér kialakítása, eFt |
60 000 |
|
Infrastrukturális
beruházások, eFt |
35 000 |
|
Épületek, építmények
értéke, eFt |
30 500 |
|
Költség tényezők |
Bérköltség + közteher, e Ft |
11 830 |
Üzemanyag költség, eFt |
1 500 |
|
Egyéb anyagi ráfordítások,
eFt |
1 000 |
|
Őrzés, védelem, eFt |
4 000 |
|
Hatósági díjak,
kötelezések, eFt |
1 000 |
|
Rekultiváció és utógondozás
időszakos költségei, eFt |
3 000 |
|
Egyéb költségek, eFt |
900 |
|
Amortizáció (gépek 14,5 %) |
39 440 |
|
Amortizáció (lerakóterület,
infrastruktúra 5 %) |
3 000 |
|
Amortizáció (épület 2%) |
610 |
|
Össz |
Összköltség amortizáció nélkül, eFt |
420 730 |
Összköltség amortizációval együtt, eFt |
463 780 |
21.sz.
táblázat
Hulladéklerakóhoz vezető bejáró út készítésének fajlagos
költségei, Ft
Munkafolyamat |
Egységár |
Költség |
Útpálya
profilozás |
D: 120-,/m2 |
120.- |
Zúzottkőalap-készítés
25 cm vtg-ban |
A+D: 6500,-/m3 |
1.625.- |
CKT útalap-készítés 20 cm
vtg-ban |
A+D: 14500,-/m3 |
2.900.- |
JU-20 útalap-készítés 6 cm
vtg-ban |
A+D: 34.000.-/m3 |
2.040.- |
AB-12 aszfaltburkolat 4 cm
vtg-ban |
A+D: 37.500.-/m3 |
1.500.- |
Padkakészítés 0/20
zúzottkőből |
A+D: 380.-/m2 (6
m széles út esetén) |
130.- |
Kétoldali földárok készítés |
D: 1800.-/m3 6 m széles út
esetén |
300.- |
Összesen: 6 m széles pályaszerkezet m2
költsége |
|
8.615.-/m2+ÁFA |
Összesen: 6 m széles pályaszerkezet fm költsége |
|
51.690,-/fm+ÁFA |
(A hulladéklerakóra nehéz tehergépjárművek közlekedése
várható, ezért a pályaszerkezet kialakítását ennek figyelembevételével kell
meghatározni. Az ilyen rétegrend szerint kialakított pályaszerkezet
egyenérték-vastagsága 72 cm, amely megfelel a nehéz tehergépjárművek
forgalmához szükséges pályaszerkezetnek.)
A költségkalkulációnál
figyelembe veendő szempontok:
- szállítás és begyűjtés díja
- lerakás esetén fizetendő díj
- a feldolgozás költségei,
- a kezelő létesítmény bezárását és lerakó esetén a bezárást követő utógondozás és harminc évig történő monitorozás költségeit.
Amennyiben közszolgáltató veti ki, úgy a díjak a közszolgáltató költségeinek és nyereségigényének fedezetéül szolgálnak, meghatározásuk során azonban nem csak a közszolgáltató költségeit és ráfordításait növelő tényezőkre kell figyelemmel lenni, hanem azokra a tényezőkre is, amelyek azokat csökkentik. A költségeket és ráfordításokat csökkentik a különböző - központi és önkormányzati - támogatások, valamint a közszolgáltatás teljesítése során a közszolgáltatónál keletkező melléktermékek hasznosításából származó bevételek.
A díj nem tartalmazhat indokolatlan megkülönböztetést a különböző fogyasztók, illetve fogyasztói csoportok között.
A
hulladékkezelési közszolgáltatás
igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára
behajtható köztartozás. Ehelyett azonban a használatbavételi engedély
kiadásának feltételéül kell szabni, hogy az építtető számoljon el
bizonylatokkal a keletkezett építési inert hulladékkal. Ennek hiányában meg
kell tagadni a használatbavételi engedélyt.
A díjak fedezetet,
kell, hogy nyújtsanak:
A hulladékkezelési
közszolgáltatásban visszatérő lényegi gazdálkodási gond, hogy az élettartam
alatt képződő amortizáció nem nyújt fedezetet az eszközök pótlására. E probléma
megoldására három megoldás javasolható:
Hulladék díjak:
Az összköltség 5 %-át
lehet nyereségként számítani, a vetítési alapba azonban nem lehet beleszámítani
a ráfordítások elemeit (kintlevőségek költségei, pénzügyi műveletek
ráfordítása, adók, egyéb ráfordítások).
Négyféle
hulladékszállítás díj alkalmazható: lakossági helyi közszolgáltatási díjak,
vidéki lakossági közszolgáltatási díjak, közületi, ipari, intézményi díjak és a törmelékkezelési
díjak, melyek mind az ürítésszámon és edényzettérfogaton alapulnak, valamint
ötödikként a lerakói ártlamatlanítási díjak.
Az
előbbiekben már említettek szerint a hulladéklerakón súlymérő szerkezettel
lehetséges az ártalmatlanítási díj meghatározása.
A hulladékkezelési
közszolgáltatási díj számításának alapjául szolgáló árkalkuláció mintája:
(Aj+B+J+Kd+A+K+Jk+ák)*H+U-Hb
D= ------------------------------------------------
+ Ny - T + áfa
M
ahol:
D: egységnyi közszolgáltatási díj
Aj: közszolgáltatással kapcsolatos várható közvetlen
anyagköltségek és anyag jellegű szolgáltatások
B: közszolgáltatással kapcsolatos várható közvetlen
bérköltségek és személyi jellegű egyéb költségek
J: B járulékai
Kd: hulladéklerakónak a közszolgáltatással
kapcsolatos üzemeltetési költségei vagy a hulladéklerakási költségek
A: a létesítmények, eszközök, gépek, berendezések amortizációja
K: karbantartási, fenntartási költségek
Jk: egyéb közvetlen költségek
ák: általános költségek és egyéb ráfordítások
H: hatékonysági követelmények együtthatója (kisebb
legyen mint 1)
U: a közszolgáltatás körében működtetett
létesítmények utógondozásának és monitorozásának adott évre kalkulált költsége
Hb: hasznosítási bevételek
A fenti tényezőknél a várható költségeket a
szolgáltatási mennyiség (volumen) változásából és az infláció költségnemenként
várható mértékéből kell meghatározni.
Ny: fajlagos nyereség
T: fajlagos állami és önkormányzati támogatások
áfa: általános forgalmi adó
M: az éves szolgáltatás mennyisége (volumene)
A beruházás átlagos
volumene kistérségi szinten: 500 – 600 millió Ft.
A projekt hulladékgazdálkodási elképzelései a jövőbeli feladatok között
az építőipari inert hulladékok újrahasznosítását, értékesítését oldja meg.
A megbízott Nagykanizsa Megyei
Jogú Város önkormányzatától megbízást kapott egy INERT hulladéklerakó és
feldolgozó rendszer kialakítására való lehetőségeinek felmérésére.
Mára minden kistérséghez
tartozó településről szervezetten szállítják el a kommunális hulladékot. Az
összegyűjtést, szállítást és lerakást a nagykanizsai hulladéklerakóba
legnagyobb részben a Saubermacher-Ryno Kft. végzi. Szelektív hulladékgyűjtést
jelenleg Nagykanizsán és elővárosaiban végeznek.
Az un. inert hulladékok nem jelentenek olyan környezeti kockázatot, mint a lerakást követően folyamatosan átalakuló vegyes hulladékok, ezért a jövőben (az EU előírásokkal összhangban) ezek műszaki védelem szempontjából alacsonyabb kategóriába sorolhatók és így olcsóbban kialakítható, valamint a sokkal drágább műszaki védelemmel ellátott kommunális lerakókkal szembeni kapacitásigény csökkenthető.
A 48 településen – beleértve
Nagykanizsát is – évente az országos átlagnak megfeleltetve reálisan 63.394 t
építési és bontási hulladék termelődik.
Átfogó cél: A Nagykanizsán és
Nagykanizsa gyűjtőkörzetében, az azt ölelő 48 településen keletkező, közel
50 000 t inert hulladék begyűjtése.
Specifikus cél: Létrehozni két
fix hulladékgyűjtő telepet (a lehetőségeknek megfelelően egyik a már meglévő és
működő Nagykanizsa – Bagolai hulladéklerakó területe, a másik rekultiválandó
terület, Zalakomár községben).
Elérendő cél az inert hulladék újrahasznosításának lehető legnagyobb mértékben történő biztosítása úgy, hogy csak a már semmire sem használható maradék kerüljön lerakásra.
A környezeti károk enyhítése és felszámolása tekintetében meg kell határozni, fel kell mérni és fel kell számolni az illegális lerakóhelyeket és a szennyezett területeket; a meglévő, a környezetvédelmi követelményeknek meg nem felelő hulladéklerakókat be kell zárni, majd rehabilitálni és rekultiválni. Az ilyen rekultivált hulladéklerakók alkalmasak lehetnek inert hulladék fogadására, átrakására, aprítására és értékesítésére vagy deponálására szolgáló létesítmény kialakítására.
Az inert hulladéklerakók építésének kezdeményezése mellett szükség van tehát az újra hasznosítás feltételeinek megteremtésére is.
A cél tehát, hogy az inert hulladék tekintetében létre kell hozni a teljes infrastruktúrát, beleértve a gyűjtés, a hasznosítás és a megsemmisítés létesítményeit és eszközeit.
További cél lehet egyes, a
bontás során elkülöníthető és újrahasznosítható terméktípusok (alumínium-,
acél- és műanyag nyílászárók) szelektív összegyűjtésének és újrahasznosításának
ösztönzése.
A projekt során
három alternatívát vizsgáltunk meg. Ezt megelőzően azonban elvetettük a csak
lerakás változatát, hiszen ezt az EU elvárásai sem teszik lehetővé 2008-tól.
Eszerint a hasznosítás lehetőségeit vizsgáltuk meg:
Ø
Az inert
hulladékok egésze egy telephelyre kerül beszállításra, itt kerül feldolgozásra
Ø
Az inert
hulladékok sok kis helyen kerülnek deponálásra egy mobil törő alkalmazása mellett
Ø
Az inert
hulladékok 2 vagy 3 helyszínen kerülnek deponálásra, majd egy kistérségi mobil
törő dolgozza fel azt
Az egy telephelyes megoldással nagyon sok lenne a beszállítási mennyiség illetve a beszállítást végző tehergépkocsiknak megteendő távolság is, illetve több lenne a beruházás eszközigénye, mivel az egy telephelyre való beszállításhoz több gépkocsi szükséges.
Sok kis helyszín esetében a törőgépnek indokolatlanul sokat kellene mozognia.
Mindezek függvényében
javasoljuk a két fix telephelyes megoldást, mert így a kistérség és környékén
létrejövő hulladékmennyiségének kezelése a legoptimálisabb. A két fix hely: a
már meglévő Nagykanizsa – Bagolai lerakótelepen és a másik Zalakomár községben.
A kistérség minden településén
elhelyezésre kerül majd egy 7m3 befogadó képességű konténer.
Az inert hulladéklerakó
létrejöttéhez szükséges egy nagyobb beruházást végezni géppark kialakítása
céljából. Ugyan néhány szállítást végző gép rendelkezésre áll, de azok
tulajdonosa a Saubermacher – Ryno Kft. 2 tehergépkocsi áll most rendelkezésre.
A fentiek függvényében az
alábbi beruházásra lesz szükség:
|
Megnevezés |
Száma/ egysége |
Ár (bruttó – M Ft) |
1 |
Mobil
építőipari hulladéktörő berendezés |
1 db |
120 |
|
Műszaki leírása: Teljesítményigény: 75 kW Kapacitás: 30-50 t/óra Végtermék mérete: 0-50 mm Súly: 11,5 t Szállíthatóság: mobil trailerrel,
illetve vontatva Méret:2200 mm x 8000 mm x 3500 mm |
||
2 |
A
mobil építőipari hulladéktörő berendezés szállítására alkalmas speciális
önrakodó tehergépjármű |
1 db |
47 |
|
Műszaki leírása: Teljesítmény: 301/410 kW/LE Raksúly: 13050 kg Össztömeg: 24000 kg |
||
3 |
Önrakodó
speciális tehergépjármű |
1 db |
25 |
|
Műszaki leírása: Súly: 8,5 t Motorteljesítmény: 150 KW Méret: 2200 mm x 7000 mm x 4500 mm 5
tonna, 5 m gépkinyúlás 1tonna
terhelhetőségű darukar |
||
4 |
Homlokrakodó
(gumikerekes) |
2 db |
40 |
|
Műszaki leírása: Súly: 6,5 t Méret: kanáltól függően változó 3
kanállal 1,5 - 2,5 m3 közötti űrtartalommal |
||
5 |
Szigetelt,
szilárd burkolatú, fogadó terület a beszállított és feldolgozott anyagok
készletezésére |
1 db |
30 |
|
Műszaki leírása: 20
cm alap + 18 cm beton |
||
6 |
Konténer |
50 db |
12,5 |
|
Műszaki leírása: 7
m3 / db 250 000 Ft/db |
||
7 |
Speciális
mérleg |
1 db |
10 |
|
Műszaki leírása: 10 000 000 FT/db |
||
8 |
Szociális
létesítmények |
2 db |
25 |
|
Műszaki leírása: 80
nm |
||
9 |
Gépszín |
1 db |
5 |
|
Műszaki leírása: 350
nm |
||
Összesen: 298,5 |
A hulladékregeneráló, újrahasznosítható állapotba hozó rendszerek kiépítése úgy képzelhető el, hogy egy mobil gép beszerzésével időről időre a felhalmozódott nyersanyag feldolgozásra kerülhessen.
A nyersanyagok elhelyezhetők illegális hulladéklerakók rekultivációja során. További nyersanyag várható külterületi utak, állami és települési utak, autópályák és gyorsforgalmi utak útalapjaiból és feltöltések, területrendezések során.
Mindezeket összegezve nagyon konstruktív és szükséges a Nagykanizsai Többcélú Kistérség 48 településének igénye az inert hulladék kezelés megoldására. Ez a kezdeményezés gyakorlatilag Zala megye 30%-ának törekvését takarja, így széles társadalmi háttérrel megalapozott igény.