Zala megye délnyugati részén elhelyezkedő kistérségek az elmúlt időszakban bekövetkezett változások következtében szembetalálták magukat azzal a problémával, hogy az olaj és gáz készletek kimerülésével, a mezőgazdasági nagyüzemek felszámolásával, továbbá a piacgazdaságra történő átállás következtében nagyarányú munkahely felszámolás és munkanélküliség lépett fel, melyet sürgősen meg kell oldani. A megyei regionális, majd a különböző szintű kistérségi tervek a megye nagyarányú erdősültsége, az iparfejlesztés elmaradása következtében átlagosnál jobb minőségű levegője, a gyógyvizek ilyen mérvű jelenlétével a turizmust tették a térségek húzóágazatává. Időközben erőteljes átalakuláson ment keresztül az erdőgazdálkodás, miután az erdők 50 %-a magánkézbe került, megszűnt a nagykiterjedésű erdőtömböket kezelő Erdőgazdaság tevékenységi prioritása, és az általában egységes állami akarat és kivitelezési rendszer helyébe az erdőterület 50 %-án egy soktulajdonosi rendszer lépett fel , szerteágazó elképzelésekkel, akarattal. A privatizáció során az új tulajdonosok nagy része nem mérte fel, az erdő birtoklása milyen kötelezettséggel jár, sokan érzelmi alapon szereztek erdőterületet, míg mások az azonnali anyagi haszon reményével. Így nagyon értékes állományok kerültek ki az erdészeti hatóság látóköréből és ellenőrzése alól.

Ugyanakkor az új földtulajdonosoknak szembesülnie kellett azzal, hogy a megszerzett kisbirtokok, sok esetben gyenge termőképességgel társulva nem képes életfenntartásuk biztosítására. A földművelés kisparaszti eszközrendszere megszűnt, elsorvadt a hagyományos állattartás. Hatalmas földterületek kerültek ki a művelés alól, váltak parlaggá, melyen megjelent korunk egyik veszedelmes egészségkárosító növénye a parlagfű.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium különböző fejlesztési tervek, programok segítségével igyekezett ezt a problémát feltárni, orvosolni. Így került sor a megyében a Térségfejlesztési Társulások területén Erdészeti Fejlesztési Tervek készítésére, melynek egyik hangsúlyozott célja a művelés alól kikerült gyenge termőképességű mezőgazdasági területe erdőtelepítéssel történő hasznosítása volt.

1.1. Az erdészeti fejlesztési terv célja:

- a terv célja, hogy az átalakult több célú statisztikai kistérség területén felmérje az erdő területét, állapotát,

- egybefogva értékelje a Statisztikai Kistérséghez tartozó Térségfejlesztési Társulások már elkészült, illetve folyamatban lévő erdészeti programját, különös tekintettel a turizmus és az energiatermelés vonatkozásaira,

- prognosztizálja az erdők energetikai célú felhasználása esetén a figyelembe vehető fatömeget,

- meghatározza a NATURPARK létesítéséből a statisztikai kistérség erdeire háruló feladatokat, és megvalósítási javaslatokat,

- programszinten kidolgozza a statisztikai kistérség turisztikai fejlesztési programjából az erdészeti ágazatra háruló feladatokat, intézkedési javaslatokat,

- prognosztizálja a jelenlegi mezőgazdasági hasznosítás esetén a az erdőtelepítéssel hasznosítható földterület nagyságát.

A térségfejlesztési tervek sorába felkerült az időközben megalakult Nagykanizsai Többcélú Statisztikai Kistérség Területfejlesztési Koncepciója, melynek fejlesztése prioritásai közt szerepel az erdőgazdálkodás fejlesztése, valamint a turizmus fejlesztése. Miután a turizmus fejlesztésének erdészeti kihatásai is vannak, így az erdészeti koncepciónak erre is ki kellett térni.

2. VIZSGÁLAT

2.1. A statisztikai kistérség elhelyezkedése

A kistérség az ország délnyugati, Zala megye déli részén helyezkedik el, a Nyugat-dunántúli régió legdélebbre fekvő kistérsége. A térséget 48 település alkotja: Alsórajk, Balatonmagyaród, Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Felsőrajk, Fityeház, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagykanizsa, Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő, Pötréte, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab és Zalaújlak.

A kistérség települései természetföldrajzi szempontból „ Magyarország kistájainak katasztere” besorolása alapján az alábbi agroökológiai kistájakhoz tartoznak:

Egerszeg-Letenyei Dombság,Principális völgy, Zalaapáti hát

Az erdőterület a magyarországii erdőgazdasági tájbeosztás szerint ettől eltér, ennek értelmében a 36-os DÉLI PANNONHÁT erdőgazdasági táj Kelet-Zalai Dombvidék és a Kanizsai Dombvidék tájrészletéhez taroznak.

2.2. A táj geológiai jellemzése

2.2.1. Morfológia

A táj a zalai dombvidék jellegzetes formakincsét példázza. Két nagyobb egységbe rendezhető. Egyik a közel 450 m magasságon elhelyezkedő Kelet---Zalai dombság, melybe beékelődik a Principális csatorna völgyhálózata, illetve az ettől délre húzódó Zákányi dombvidék.

A domborzat É - D(ÉÉK-DDNY)-i irányultsága a domborzati térképen rögtön szembetűnik, melyet kisebb harántvölgyek darabolnak fel. A területet borító löszös-vályogos takaróba mély horhosok vágódtak be, tovább szabdalva a terepet.. A felszín könnyen erodálódik, de állékony. Ezek a kisebb, gazdaságilag általában értéktelen völgyek nyújtanak menedéket az egyre zsugorodó természetes életközösségnek.

A mai felszínképző folyamatok közül kiemelkedik a csapadék, mely további lemosódásokat, eróziós völgyeket hoz létre.

2.2.2. Talajviszonyok

A kistérségi talajok országos viszonylatban is a gyenge talajok közé tartoznak. Legrosszabbak a talajok Kanizsa környéki dombos területeken. Ennek oka, hogy a magas csapadék következtében az agyagfrakció a mélybe lemosódott, a vizet nehezen veszik be, de nehezen is adják vissza. Ahol homokos talajok találhatóak, ( Újudvar környéke) ott könnyen mozgó, laza, vízáteresztő talajokkal van dolgunk. Ezeken a területeken előfordul a feltalaj elhordása, homokverés is.

A genetikai talajok közül a periglaciális üledéken képződött barna erdőtalajok az uralkodóak. Jellemző típusai: pszeudoglejes barna erdőtalajok, illetve az agyagbemosódásos barna erdőtalajok., barnaföld, réti talaj, réti lápos talaj. Előfordulnak földes kopár, ritkábban köves kopár talajok, valamint lecsapolt, telkesített síkláp talajok is.

2.3. Éghajlati adottságok

A kistérség éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves. A napsütéses órák száma 1800 -.1900, ami hasonló magassági körön fekvő közép Alföld 2100 órájától jelentősen elmarad. Ugyanez a differenciálódás jellemzi a tenyészidőszak napsütését is.

A borús napok száma 100-120, ez magas érték az országos viszonyokat tekintve.. A felhős napok száma meghaladja a derültekét. Az évi átlaghőmérséklet 10,2 C°, ezzel az ország hűvösebb tájai közé tartozik.

A hőmérséklet éves ingadozása 21,8 C°

Téli napok száma 24

Fagyos napok száma 95

Nyári napok száma 71

Hőség napok 15

A tenyészidőszak hőmérsékleti átlaga: 16,7 C°

A szélirány gyakorisága megoszlik, leggyakoribb a Észa-kelet-29,9% és a délnyugat 30,1 %

Ez azt is jelenti, hogy a széliránynak nyitott völgyek, völgymedencék a térség átszellőzési folyosói. Az átlagos szélsebesség 2,5 m/s de a magasabban fekvő területeken elérheti a 3m/s értéket is.

Csapadék

Az éves csapadékmennyiség 700-800 mm. A tenyészidő csapadéka 442 mm, ami majdnem eléri az ország száraz területeinek összes csapadék mennyiségét. Általában ritka az aszály ( kivéve az elmúlt 3 évet) szinte mindig elegendő a csapadék a szántóföldi kultúráknak is, erdőnek pedig kiváló.

2.4. A tervezési terület növényzete ( Pócs l. ismertetése alapján)

Az erdős dombhátak gerincén, vagy a gerinchez közeli fekvésben gyertyános tölgyeseket találunk, amelyhez a bükk oly mértékben elegyedik, amennyiben az északi kitettségű domb, vagy völgyoldalak ezekhez a gerincekhez közel fekszenek. A völgyfenéki vízfolyások mentén, illetve a forráslápos területeke éger-kőrises ligeterdők találhatók, magas kőrissel, égerrel.

A tölgyek közül magasabb, szárazabb fekvésben a kocsánytalan tölgy, cser alkot állományokat, a vizesebb, üdébb termőhelyen a kocsánytalan tölgy az uralkodó. Elegyfaként megtalálható a madárcseresznye, a vadkörte, házi berkenye,. Értékes elegyfa a szelídgesztenye, mely itt őshonosnak tekinthető és nagyobb arányú elegyedése, esetleg ültetvényei a térségi idegenforgalom egyik jelentős tényezője lehetne. A gyertyánnal tölggyel elegyedve megtalálható a nagylevelű hárs, kislevelű hárs is. A gyertyán a tölgyesekben, bükkösökben elegyfaként egyaránt megtalálható.

Az erdő cserjeszintje gazdag. Ez részben az állományalkotó fajok magoncaiból részben jellegzetes cserjeszintet alkotó növényekből áll.

A tisztásokon, vágásokban gyakori a földi szeder, erdei szamóca, illetve egybibés galagonya, gyepűrózsa. Széleken, erdősávokban gyakran találkozunk a kökénnyel is,

A lazább gyertyános tölgyesekben, bükkösökben díszlik a húsos som, de inkább árnyákos helyen gyakori a veresgyűrűsom, a nagyobb árnyékot is elviselő közönséges fagyal, csíkos kecskerágó. A nedvesebb, tápanyagban gazdag ligetekben, szurdokvölgyekben gyakori a mogyoró. Ahol nagy nitrogén igényét ki tudja elégíteni találjuk a feketebodzát ( kőris-éger ligetek, fehér akácosok)

Érdemes megvizsgálni a természetközeli állapotban lévő erdők lágyszárú növényzetét. A termőhely vízgazdálkodási fokozatának megfelelően más és más növények fordulnak elő. A szerves anyagban gazdag, jobb vízellátottságú erdők (üde, félnedves fokozat) talaján a békabogyó, erdei madársóska, vérehulló fecskefű, nehézszagú gólyaorr, podagrafű, szőrős kenderkefű és az erdei szelőrózsa díszlik. Ugyancsak megtalálhatók az üde vízellátottságot jelző növények, mint a kapotnyak és a szagos müge. Jellegzetes növénye még az ilyen termőhelyeknek a bársonyos görvélyfű, a sárga és a foltos árvacsalán. A bükkösök szivárgó pangóvizes részein (félnedves, nedves vízgazdálkodás) az erdei iszalag, erdei tisztesfű, enyves zsálya, erdei varázslófű a gyakori. A kidőlt fák környékén, a megnövekedett fénymennyiség következtében a nagy csalán, az illatos macskamenta és a kerek repkény jelenik meg nagy mennyiségben. Tovább gazdagítja a növényzetet a fekete csucsor és a pelyhes kenderikefű is. A nyirkos termőhelyet jelzi még a változó boglárka és gyapjas boglárka is.

A gyertyános tölgyesek jellegzetes növénye üde területen a gyöngyvirág, az erdei gyömbérgyökér, a borsfű és a bojtorjános tüskemag..

A bükkösök jellegzetes lágyszárúi: gombernyő, a típusalkotó bükksás, erdei ibolya, egyvirágú gyöngyperje, tavaszi lednek, hagymás fogasír, magyar varfű, fürtös salamonpecsét. Gyakori az orvosi tüdőfű, erdei kutyatej. Szórtan fordul elő a kákicsvirág, erdei galaj,, gyakrabban a baracklevelű harangvirág, csalánlevelű harangvirág, üdébb termőhelyen a nagyvirágú méhfű erdei lórom és az erdei hölgymál..

Külön kell foglalkozni a térség védett növényeivel, mert létük részben a szabályozatlan gyűjtés illetve a drasztikus erdőművelési eljárások következtében veszélyeztetettek.

Ezek:

Növény neve	Eszmei értéke Ft
Zalai bükköny (Vicia oroboides)	5000 Ft
Farkasboroszlán ( Daphne mesereum)	10 000
Erdei ciklámen ( Cyclamen purpurascens)	5000
Szártalan kankalin ( Primula vulgaris	2000
Pirítógyökér ( Thamus communis)	2000
Madárfészek ( Neottida nidus avis)	2000
Kardos madársiska ( Cephalanthera longifolia)	5000
Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine)	5000

Több település közigazgatási határához tartozó külterületi részeken, elsősorban a bolygatott, és erdővel borított részek határán, réteken, legelőkön, többnyire a művelés alól kivont területeken egyre több kozmopolita, vagy ruderális gyom telepszik meg. Jellemző a magas aranyvessző ( Solidago gigantea) erdei sédkender ( Eupatorium cannabinum) és a sepence (Stenactis annua) egyre nagyobb mérvű megjelenése. Az erdőszéleken jelenik meg az édeslevelű csűdfű ( Astragallus glycyphyllos) a cserebükköny ( Vicia dumetorum) a tejoltó galaj(Galium vernum) és a közönséges galaj ( Galium mollugo), réti boglárka ( Ranunculus acris) mezei zsálya ( Salvia pratensis) Sajátságos növényzete van az erdei utak mentének, illetve a kisebb, mesterséges útszéli tisztásoknak. Gyakori főleg a nedvesebb területeken a saspáfrány, borsos menta. A szárazabb útszegélyek kísérője az ezüstös hölgymál és a közönséges gyíkfű. Az agyagos, lefolyástalan munkagödrökben, töltésoldalakon az acsalapu, a zsurló jelenik meg. A degradált rétek közelében gyakori a közönséges oroszlánfog (Leontida hispidus).

Az intenzív erdőgazdálkodás, továbbá a kistérség vízfolyásainak szabályozása, mezőgazdasági művelésbe fogása mára nagyrészt megváltoztatták a térség természetes növénytakaróját. Valamit segít ezen a helyzeten, hogy pénz hiányában a korábbi árokrendezések elmaradtak és a rétek elvizesedett réteken ismét megjelennek az eredeti növénytakaró egyes elemei.

2.5. Állatvilága

Mindenki számára leglátványosabb képviselői a nagyvadak: a gímszarvas ( Cervus elaphus), vaddisznó( Sus scrofa), őz ) Capreolus capreolus). A sík, szántóföldi művelésű területek jellegzetes vadfaj a mezei nyúl ( Lephus europeus), a fogoly, illetve a betelepített fácán (Phasanus colchicus) A kisemlősök közül előfordul a csalitjáró pocok (Microtus agrestis), pirókegér (Apodemus agrarius), a menyét, a hermelin, a róka. Az erdei odúlakó állatok sajnos a számukra szükséges odvas fákat egészségügyi kitermelés címén történő eltávolítása következtében egyre ritkábban találják meg.

Madárvilága is változatos. A kistérség területén fészkel a vörös kánya, a héja, az egerészölyv, az örvös galamb, a kakukk, a gyöngybagoly, az erdei fülesbagoly, a kis- és a nagy fakopács, a zöld küllő, a fekete harkály, a szén- és a kékcinke, a fekete rigó, a vetési- és a dolmányos varjú, több poszáta féle valamint a szajkó..

Védett ritkaságai a területnek a fekete gólya és a Kis-Balatonon fészkelő, vagy átutazó kócsag, kanalas gém, törpe gém, stb.

Egyre több védett madár érkezik a Kis-Balatonról a Principális menti területekre, így a pölöskefői bányatavakra, halastavakra.

2.6. Az erdőterület vizsgálata

2.6.1. Az erdőterület kiterjedése, erdősültség

A statisztikai kistérséghez tartozó települések táblázatos listáját, közigazgatási és erdőterületét valamint az egyes települések erdősültségét. Mellékletekben található 1.sz. táblázat mutatja.

Megjegyzendő, az erdőterület nagyságát ebben a táblázatban a földnyilvántartás adatiból állítottuk össze.

Ez nem minden esetben azonos az ÁESZ által nyilvántartott erdőterülettel.

Látható, hogy a kistérség átlagos erdősültsége az országos átlagnál ( 19,7%) jobb, azzal együtt, hogy néhány település esetében ennél alacsonyabb értékek is tapasztalhatók. Ezen települések szinte mind sík, vagy közel sík területeken találhatók ahol a mezőgazdasági hasznosításra kedvező lehetőségek kínálkoznak. Kiemelkedően magas az erdősültség azokban a településeken, ahol nagyon gyenge a talajminőség, ( Zalaújlak, Belezna, Homokkomárom) ehhez jelentős szintkülönbség is társult, (Liszó, Zalaújlak, Zalamerenye) illetve ahol korábban jelentős legelőterületek erdősültek be az állattartás felhagyása , illetve koncentrált beltéri tartás következtében ( Eszteregnye, Nagyrécse pl.)

Azt le kell szögezni, hogy a megye, ennek megfelelően a tervezési terület is kiváló adottságokkal rendelkezik erdő vonatkozásában.

A honfoglalás idején az eleve gyepes vízparti területeken, ritkábban homokpusztai gyepeken kívül erdő borította a megye egészét,. A természetes növénytakaró fennmaradása szempontjából fontos tény, hogy Zala megye általában szétszórt, aprófalvas táj, melyet a lakosság több kisebb foltban bontott meg. Erdőt irtottak, ha szántó kellett és erdőt irtottak ha a legelő területét akarták növelni.

Sajátságos módja volt az erdőterület használatának a makkoltatás, részben a helybéli lakosság által, részben, mert a megye területe beleesett a dalmát, illetve nyugati piacokra irányuló lábon hajtott csordák útvonalába.

A modernizációs folyamatok a térséget elkerülték, így maradhatott meg sokáig az erdős, lápos terület, melyen csak az elmúlt évtizedek történései okoztak kedvezőtlen hatásokat.

Táblázatos formában kimunkáltuk az elmúlt száz év erdőterület6 változását településenként. (2.sz. Melléklet)

Az adatok összesítéséből kitűnik, hogy a vizsgált időszakban múlt század végén volt a legtöbb erdő a tervezési területen. Ezután - valószínűleg a gazdasági válság következtében - rohamosan lecsökkent az erdő mennyisége, majd lassan, fokozatosan nőtt napjainkig. Ez azonban más képet mutat, ha a településenkénti erdőterület változást vizsgáljuk. Vannak települések, ahol a csökkenés nem állt meg, vannak, ahol növekedés tapasztalható. Az ingadozás okát pontosan megmondani nem tudjuk.

2.6.2. Kezelői-tulajdonosi viszonyok.

1.sz.diagram

Állami tulajdonban 11949,8 ha található. Az állami erdők 94,6 %át a Zalaerdő Rt mint ideiglenes vagyonkezelő kezeli.

A Zalaerdő RT kezelésében lévő erdőterület 97,0%-án a Nagykanizsa-Bajcsai erdészet, 3,0 %-án a Bajánsenyei erdészet gazdálkodik.

Állami tulajdonú erdőt kezel NYUDIVIZIG jogutódja ( 3,7 %), Állami Közútkezelő, illetve a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.

Közösségi erdő kategóriába tartoznak az össze Önkormányzati tulajdonban lévő erdő, ezek részaránya azonban nem számottevő.

Jelentős, az erdőterület több mint 50 %-a van a kistérségen belül magántulajdonban.

(12159,7 ha). Ebből rendezetlen tulajdon rendezetlen tulajdon mára csupán 0,4 ha, ez kedvező.

( ÁESZ adatszolgáltatás)

2.6.3. Az erdőterület elsődleges rendeltetés szerint megoszlása

Az elsődleges rendeltetés mutatja meg, hogy a többcélú erdőben melyek az előre ragsorolt célok az erdők társadalmi elvárásoknak megfelelően. .

Településenként megjelenítése jelzi, hogy az adott település közigazgatási határához tartozó erdőterület milyen mértékben került igénybevételre a fentiek szerint, illetve az erdőterület másirányú igénybevétel tervezése esetén mely erdőrészeket véd a speciális besorolás.

Védelmi erdők (1893,6 ha)

Védelmi rendeltetésű erdők valamilyen cél érdekében kerültek kijelölésre. Az elsődleges cél nem a faanyagtermelés, hanem valaminek a védelme. Megoszlanak védő és védett erdőre.

Védőerdő besorolásúak a különféle talaj, víz, út, épület, műtárgy védelme érdekében telepített, vagy ebbe a kategóriába üzemtervezett erdőterületek ( pl a Vízügy védő erdei, illetve a természetvédelmi terület védőzónájához tartozó puffer) erdők.

Védett erdők a Természetvédelem érdekeit megtestesítő, ebbe a kategóriába besorolt erdők, melyek vagy elhelyezkedésüknél, (pl. a Kis-Balaton védett erdei) vagy különleges vadállomány, vagy botanikai értékek miatt védelemre kerültek.( Pl. fekete gólya fészkelőhelye.)

Ezen erdők kezelés a gazdasági erdőktől eltérő módon történik, vagy nem történik ( Kis-Balaton erdei )

Gazdasági erdők ( 20376,4 ha)

Gazdasági besorolású az összes faanyagtermelésre kijelölt erdőterület, továbbá a csemetetermelésre, maggyűjtésre szaporító anyag termelésre kijelölt erdőrészlet.

Látható, hogy a kistérség erdőterületeinek java része faanyagtermelésre kijelölt erdő.

Egészségügyi- szociális, turisztikai erdő. (534,4 ha)

A kijelölt és berendezett parkerdők, tartoznak ide, ahol a faanyagtermelést megelőzi a pihenés, rekreáció szolgáltatása

Láthatóan alacsony részaránnyal szerepelnek, területarányuk a kistérség idegenforgalmi szolgáltatási színvonalának növelése érdekében felülvizsgálandó.

Ide került besorolásra a Galamboki auitóspihenő azóta szinte megszűnt parkerdeje, a nagykanizsai parkerdő ( Csónakázó tó melletti parkerdő), Miklósfai parkerdő, a zalakarosi parkerdő ( Zalamerenye) és a Ormándlaki kastély melletti parkerdő.( Zalakomár)

Oktatás, kutatás (26,3 ha)

Oktatási-kutatási célokat a kísérleti állományok, illetve az szakoktatás oktatás során többszörösen megemlített, mintaállományok tartoznak ebbe a kategóriába

Kezelésük különleges előírások szerint történik.

Egyéb (1316,5)

Ebbe a kategóriába taroznak azok az erdészeti üzemtervben területtel szereplő, faállománnyal nem borított részletek, melyek a gazdálkodás szempontjából szükségesek.

Ide taroznak az utak, tisztások, nyiladékok, rakodók, épületek, és a vadföld is.

Az erdőterület elsődleges rendeltetés szerinti megoszlását településenkénti bontásban a 3.sz. melléklet tartalmazza

A korábban elkészült erdészeti fejlesztési tervek az erdők besorolását, illetve további erdőterületek átsorolási javaslatát tartalmazta, illetve térképen is ábrázolta, illetve a most készülő szűken vett nagykanizsai kistérségre készülő részletes fejlesztési terv tartalmazni fogja.

Fontos ismerni ezen állományok térbeni elhelyezkedését is, ennélfogva az elsődleges rendeltetést térképen is ábrázoltuk. ( Melléklet)

2.6.4. Az erdő talajai.

Az alábbi diagram szemlélteti az egyes talajtípusok területi eloszlását a tervezési terület erdeiben:

2.sz.diagram

A diagram jól szemlélteti, hogy a bevezetőben a talajokról elmondottak az erdő talajainál is érvényre jutnak, azaz a barna erdőtalajok közül legnagyobb területtel az agyagbemosódásos barna erdőtalaj található. Ezt területtel a rozsdabarna erdőtalaj követi. Kisebb a részaránya homokos alapkőzeten kialakult Barna földnek A Principális völgyben és A Kis Balaton medencében találjuk a különféle réti talajokat , illetve ezek kombinációit

2.6.5. A kistérség faállományai.

Fafajösszetétel, állományviszonyok

Az erdészeti nyilvántartás 72 fafajt különít el a kistérség erdeiben. Az egyes fafajok által elfoglalt területet táblázatosan a 4. sz. Mellékletben foglaltuk össze.

A tölgyesek területe az akác és a gyertyán rovására növelhető. A bükk részaránya megfelelő, azonban a korosztályonkénti megoszlása egyenetlen. Az akác részaránya nagyon magas, átalakításra javasolt. A nyarasok területe megfelel a lehetőségeknek, állományuk a félnedves, üde rétek feltörésével lenne növelhető, de ez a ténykedés nem kívánatos. A kezeletlen gyepeken úgy is felverődik a fűz és az éger.

A fenyvesek részarányát felül kell gondolni, a kísérleti jelleggel ültetett simafenyő, douglaszfenyő állományok, de a luc is, az elmúlt aszályos időszakban erősen károsodtak

2.6.6. Az állománygazdálkodás vizsgálata. Korosztályviszonyok.

A 5.sz melléklet tartalmazza táblázatosan az egyes állománytípusok által elfoglalt terület adatokat a korosztályok szerinti bontásban

Korosztályviszonyok

A 1-10 éves állományok egy része éppen befejezett erdősítés, vagy erdőfelújítás. Optimális esetben azonos területi értékkel szerepel, mint az idős, véghasználati korú állományok, ez jelenti ugyanis a tartamosság biztosítását, azaz ugyanannyi fiatal erdő, van, mint amennyinek a kitermelése várható.

A 11-20 éves állományok az un. tisztítási korban lévő állományok. A munkálatok elvégzése az állomány fafajösszetételének és optimális törzsszám valamint növőtér kialakításának érdekében szükségesek, de komoly fatömeget nem adnak (14 m³/ha), így költség. Felhasználása jelenleg nem megoldott, esetenként a vastagabb anyagot kiszedik tüzelőnek. Ez abban az esetben veszélyes, ha a tisztítást végző érdekelt a kitermelt anyag felkészítésében, ugyanis a szebb, méretesebb egyedeket szedi, ki, ami az állományok jövőbeni alakulására nézve káros lehet..

31-60, esetenként 80 éves korú állományok tartoznak a gyérítési korba. Már jelentősebb fatömeget adó állományok ( hektáronként 30-50) m³ fatömeggel lehet számolni. A tüzifa, farostfa zömét adó korosztályok.

A 80 év feletti állományok alkotják a véghasználati korú erdőket. Ezeket nevezzük értett erdőknek is. A véghasználat során kerül a megtermelt faanyag kivágásra és választékonként felkészítésre. A kitermelés végbemehet több év alatt, amikor a véghasználati kor elején egy un. bontó vágással lecsökken a törzsszám, megnő a az egyedek számára jutó szabad terület, „ fényt visznek az állományba”, nő a korona, és ezzel megtermésre serkentik az egyedeket. A fokozatos felújító vágás során általában 500 m³/ha fatömeggel lehet számolni. A tarvágás, azaz az állomány teljes letermelése során a hektáronkénti fatömeg 300-400 m³körüli.

Ebben a korban lehet számolni az értékes választékokkal azaz a lemezipari rönk, első osztályú fűrészrönk keletkezésével.

Természetesen itt is keletkezik rövid anyag ( farostfa, tüzifa.), ezen túlmenően fafajtól függően még más és más.

A kistérség településeinek közigazgatási területén lévő erdők fakészletét és az optimális esetben évente kitermelhető fatömeget szintén táblázatban foglaltuk össze. ( 6.sz.Melléklet )

A táblázat második oszlopa az üzemtervezett erdőterület adatait tartalmazza, a harmadik a település közigazgatási területén lévő erdő bruttó élőfakészletét. A negyedik oszlop mutatja az állományok átlagos évi növekményét m3-ben, hektáronként.

A magas értékek általában gyorsan növő fafajok ( akác ) túlsúlyát jelzik, míg az alacsony értékek a lassan növő tölgy, bükk túlsúlyát, illetve a termőhely fatermőképességére is utalnak.

Ez a szám határozza meg továbbá a kitermelhető fatömeget is, ugyanis az erdőből nem termelhető ki több fa, mint a mennyi pótlódik azaz az éves folyónövedék .

2.6.7. Az egyes szektorok erdőgazdálkodásának megítélése.

Állami szektor

A Zalaerdő Rt kezelésben lévő erdőterület egybefüggő, kiváló állományokból tevődik össze, ugyanis már korábban is üzemterv szerint kezelt nagybirtokok államosítása útján került a Magyar Állam tulajdonába.

Az Zalaerdő Rt megfelelő szakember gárdával, az erdőgazdálkodási terveknek megfelelő gazdasági tevékenységet folytat.

Gazdálkodását a felügyeleti szerve az ÁESZ mérlegbeszámolójában megfelelőnek ítéli. Esetenként jelentkezi kis mérvű elmaradás, vagy a véghasználat során túltermelés, ennek volumene az egészhez viszonyítva elenyésző.

Jellemző adatok:

1 ha ra eső kitermelt fatömeg

Véghasználatban

Tarvágásban 424 m³/ha

Felújító vágásban 577 m³/ha

Összes átlag: 440 m³ /ha

Gyérítésekben

Törzskiválasztó gyérítés 34 m³ /ha

Növedéfokozó gyérítés 52 m³ /ha

Összes átlag: 43 m³/ha

Tisztítás során: 14 m³ /ha

Egyéb állami szektor

A többi állami erdőt kezelő szervezet gazdálkodásnak megítélése már nem ennyire kedvező. Az erdőművelési munkákban elmaradás tapasztalható, és esetenként az üzemtervi előírásokat sem végzik el.

Vízügyi Igazgatóság.

Véghasználatot nem végeznek

Gyérítésben

Törzskiválasztó gyérítés 24 m² /ha

Növedékfokozó gyérítés 28 m³ /ha

Összes átlag 24 m³ /ha

Természetvédelmi kezelésben lévő erdők

Erdőgazdálkodás tekintetében elmarasztalt szektor a Balaton-felvidéki Nemzeti Park A Kis-Balaton területéhez tartozó erdőket kezeli, kevés helyi szakemberrel, veszprémi irányítással. A természetvédelmi megítélés szerint a kezelt erdők nem természetes ökoszisztémák, ennek megfelelően nem érvényesítik az erdőtervi előírásokat.

A 2005 évi szervezeti változás erdőkezelésre gyakorolt hatása még nem észlelhető.

Közösségi szektor

Önkormányzati tulajdonban lévő erdők tartoznak ide, melyekben a szükséges munkálatokat szakirányító erdész segédletével a gazdálkodó elvégezteti. Gazdasági jelentősége csekély.

Véghasználati korú erdejük nincs

Törzskiválasztó gyérítés 49 m³ /ha

Magánerdőgazdálkodás

A kistérség életében meghatározó tényezőnek kellene lenni a magánerdőgazdálkodásnak Hatósági megítélése a magántulajdonban lévő erdők kezelését illetően lesújtó. A tervezési területen 12159,7 ha magántulajdonban lévő erdő található.

Ebből működő magánerdő 12159,4ha

Rendezetlen tulajdonú erdő 0,3 ha

Általános szakmai megítélés, hogy a privatizáció óta eltelt időszak során (17 év) a gazdálkodás színvonala a magánerdőkben visszaesett.

A tulajdonosi kör kialakult, de állandóan változik, melynek oka: öröklés, ajándékozás, eladás, stb.

A gazdálkodás alá vont erőterület nagysága nagyon lassan növekszik.. Ennek oka a tulajdonosok nagy száma, és a jogszabályi környezet.

Kialakult gazdálkodási formák:

- Természetes magánszemély

- Erdőbirtokossági társulás

- Erdőszövetkezet

- Szövetkezetek

- Gazdasági társaságok

A kezelt erdők közel 50 %án a természetes személy ( egyéni, közös képviselő, megbízott erdőgazdálkodó ) a jellemző.

Leggyakoribb forma a megbízott erdőgazdálkodó. Gyakran szerepük kimerül a gazdálkodó érdekképviseletében.

Erdőbirtokossági társulás

Az erdőgazdálkodás szempontjából a legkedvezőbb forma lenne, de aggasztó, hogy egyre több küzd pénzügyi gondokkal. A magántulajdonú erdők 17 %-át kezelik, ami a működő magánerdők 30 %-a Ez a szám sajnos folyamatosan csökken. Oka a tőkehiány és a kedvezőtlen gazdasági környezet. Ettől a társasági formától a pénzügyi támogatásokat fokozatosan elvonták, de meghagyták a szigorításokat, sőt fokozták azokat ( Pl: alapításhoz 2/3-os többség egyező akarata kell, eltörölték a tulajdonszerzési lehetőségeket, ami pedig az erdőtelepítés egyik komoly pillére lehetett volna, valamint az adózási nehézségek jelentkeztek)

Erdőszövetkezetek

Nem meghatározó társulási forma, jóllehet gazdálkodásuk erősödik.

Erdőt kezelő szövetkezetek

Számuk csökken, viszont az általuk kezelt terület megduplázódott. Sajnos ugyanakkor megszűnt 2003 év végére a jogfolytonosan gazdálkodó régi szövetkezetek földhasználati joga.

Egyéb gazdasági társaságok

Száma és az általa kezelt erdőterület tovább nőtt. Ennek oka sok esetben nem ismert. Gazdálkodásuk sok esetben problémás, ( fizetési késedelem, spekulációs célú erdőterület felvásárlás)

Szakszemélyzet helyzete a magánerdőgazdálkodás területén.

Számuk stabilizálódott A szakszemélyzet regisztrációra került, esküt tettek, hatósági jelvénnyel rendelkeznek.

A szakirányítás színvonala változó. A kis gazdálkodók nem tudnak és nem is akarnak áldozni rá ennek megfelelően nincs hatékony szakszemélyzeti munka, ritkán irányítják a teljes folyamatot. A teljes vertikumot irányítók közt is gyakori a rövidtávú haszonszerzés, a több évre szóló tervek általában elmaradnak. Elmaradnak a nevelővágások tervezésével. A tarvágásokéval sosem.

Az erdő őrzése stagnál, sok a falopás zöldgally szedés, erdőtűz.

Jellemző adatok:

1 ha-ra eső kitermelt fatömeg

Véghasználat

Tarvágásban 303 m³ /ha

Fokozatos felújító vágásban 571 m³ /ha

Összes átlag: 318 m³ /ha

Gyérítésben

Törzskiválasztó gyérítés 30 m³ /ha

Növedékfokozó gyérítés 48 m³ /ha

Összes átlag 39 m³ /ha

Tisztítás

14 m³ /ha

Egészségügyi termelés 314 m³ /ha

2.7. Környezeti állapot

2.7.1. Levegőszennyezettség

Az ipari üzemek hiánya miatt a kistérség nem számít szennyezett levegőjű területnek. Az uralkodó széliránnyal megegyező fekvésű (É-D) Principális-völgy valamint az Egerszeg-letenyei-dombság és a Zalaapáti hát is jó levegőjű területnek számít. Ez köszönhető a magas fokú erdősültségnek is. Gondot okoz a gépkocsik által kibocsájtott szennyeződés azokon a településeken, amelyek a forgalmas utak mellett fekszenek (Sormás, Surd, Újudvar).

Legjelentősebb veszélyt az allergén hatásáról ismert parlagfű (Ambrosia elatior) jelenti. Ennek kiírtása összkormányzati feladat kell, hogy legyen. (Pl. a parlag területek beerdősítése.)

2.7.2. Vízminőség

Az ivóvíz minősége - mivel a vezetékes vízellátás megoldott - jónak mondható. A falvak egy része a nagykanizsai VÍZMŰ által üzemeltetett Mura II. kútról kapja az ivóvizet. Belezna és Surd községek közös beruházásban épített, Surd községben lévő kútról oldják meg a vízellátást. Több településen,( pl.Zalakaros, Miháld, Orosztony,) saját kutat üzemeltetnek, de minden településre jellemző, hogy megoldott a fertőtlenítés és vastalanítás.

A Mura a környék legjelentősebb vízfolyása. Ipari és öntözési célokra I. osztályú, de halgazdasági és ivóvíz felhasználására II. osztályú. A felszíni vizek minősége az elmúlt évtizedekben sokat romlott a túlzott mezőgazdasági vegyszerhasználat ill. települések leszivárgó szennyvize miatt. Példa erre a Principális-csatorna, amelynek Nagykanizsa utáni alsó szakasza már szennyvizcsatornaként funkcionálva viszi a szennyvizet a Murába.

Erdészeti beavatkozásra nincs szükség.

2.7.3. Talajszennyezettség

Ebből a szempontból a kistérség állapotát kedvezőnek értékelhetjük, hiszen a vizsgált területen komoly ipari tevékenység, így szennyezés sem történik. Gondot egyedül a szennyvíz nem megfelelő kezelése okozza, hiszen több község is a szippantás után un. barázda teknős módszerrel "szabadul" meg a szennyvíztől.

Erdészeti beavatkozásra nincs szükség.

2.7.4. Hulladék-elhelyezés

A kommunális hulladék-elhelyezés minden faluban megoldott. Hetente-kéthetente a SAUBERMACHER-Pannonia Kft. elszállítja a hulladékot a Nagykanizsa melletti bagolai szeméttelepre. Néhány északon fekvő település a pacsai szeméttelepre szállíttatja a hulladékot. Balatonmagyaród, Zalakomár és Zalamerenye hulladékszállítója: Rumpold Marcali Kft, Marcali-Cserhátpuszta a lerakó helye.

Erdészeti beavatkozásra nincs szükség.

2.7.5. Természeti vonzerők

Védett területek, Zala megye és azon belül a kistérség természetvédelmi oltalom alatt álló területeinek száma rendkívül alacsony. Nemzeti park 1997 októberétől létezik a megyében, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része a Kis-Balaton és a Keszthelyi hegység. Tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület is rendkívül kis területet foglal el a megye területéből. Előbbi mindössze 3,6 %, utóbbi pedig 1,5 % az országos adathoz képest.

A kistérség helyi jelentőségű természetvédelmi területei :

Fűzvölgyi garmadabuckák

Homokkomárom határában találhatók a buckák, amelyek a szélbarázdából kifujt homok felhalmozódásával keletkeztek. Jellegzetes 3-5 m magas parabola alakú dombok. A buckákat erdei fenyő és fekete fenyő ültetésével próbálták "megkötni". A garmadabuckákat megközelíthetjük Homokkomárom felől a "templom-part"-tól D-K-i irányból, valamint a Zsigárd majorból kiinduló kék kereszttel jelzett túristaúton. Ez utóbbi főleg túristáknak ajánlott.

Újudvari Csibiti-völgy

Az Újudvari tévétoronytól a kék kereszt turistajelzés vezet el bennünket a Púpi-hegy és a Gózon-erdő között húzódó Csibiti-völgybe. A völgy és annak közvetlen környezete természetközeli erdőállománnyal büszkélkedhet. A völgy több védett virágos növény élőhelye. A völgy alján egy másfél méter magas völgyzáró gáttal kialakított tó fogja fel a források és a szurdok által levezetett vizet. Kedvelt kirándulóhely, de nagyobb tömegek fogadására nem alkalmas. Elsősorban az edzett "bakancsos" turistáknak ajánlott.

Nagyrécsei fás legelő

A község külterületén, a 7-es számú főközlekedési út mellett található a nagyrészt idős fákkal benőtt, védett terület. Megtalálható itt a cser, a bükk, a kocsányos tölgy, de a gyertyán, a mezei juhar és a vadkörte idős példányaival is találkozhatunk. A legeltetés felhagyása miatt a terület eredeti jellegét folyamatosan elveszíti. A nem legeltetett területeket egyre nagyobb tömegben cserjék és gyomok lepik el. A jelentős tájképi értékkel bíró terület rendszeresebb karbantartást igényelne.

Nagykanizsai szurkosfenyő állomány

A város délre vezető útja mellet a 7.sz főútra történő kicsatlakozás előtti erdőtömbben található. Kísérleti jelleggel telepítették, de a hozzáfűzött reményeket nem váltotta be. Szálanként, kisebb foltokban a Csoto parkerdejében is előfordul a szurkosfenyő.

Surd – pihenőpark

A község belterületén egy mesterségesen létrehozott kis horgásztó mellett található a pihenőpark, melyhez a zöld turistajelzésen juthatunk el. A parkot lombos és örökzöld növények telepítésével alakították ki. Megtalálható itt a vöröstölgy, a hegyi juhar, a nyír, a dió, a kocsányos tölgy és a díszcseresznye is. Az örökzöldek közül említést érdemel a tiszafa bokor, a keleti tuja, a jegenyefenyő, a duglaszfenyő, a mamutfenyő, valamint a magyal és a puszpáng is.

Surd – platánsor

A falu központjában, a pihenőparkba vezető út mentén találjuk a 120 éves, 25 m átlagos magasságú kettős platánfasort. A parkra fejlesztési terv készült.

Surd – szelídgesztenyefák

A falutól délre, a hegyi pincéknél találhatók a környék legidősebb szelídgesztenyefái. A legidősebb 700 éves, melynek törzskörmérete 760 cm.

Helyi védelemre javasolt területek:

Diákotthon parkja (Csapi)

A régi kastélyhoz tartozó park tanúfáinak, és a területen átfolyó pataknak és környékének védetté nyilvánításával meg lehetne őrizni a park mostani állapotát.

Kastély-park (Alsórajk)

Vadgesztenyefák (Miháld)

Liszói patakvölgy

Bakónaki-Kisbakónaki-patak összefolyása

Szepetneki láprét

Nagybakónaki kősziklaszurdok

Zalakaroson: Kanicza erdő, Ciccegető, Bodoni rét, Banyavölgyi patak melletti láprét, Gástya

rét

Szép tájképi területek:

Pátrói szőlőhegyről kilátás

Szepetneki jóléti víztározó ("Európa park")

Vöröshegy (Szepetnek)

Ádámhegy (Nagyrécse)

Pogányvári hegy (Orosztony)

Raffa és Mánta hegy (Sormás)

Bóni hegy (Murakeresztúr)

Száka hegy (Nagybakónak)

Egyéb:

Murakeresztúri Zrinyi kút (forrás)

I-II. világháborúból kopjafa (Murakeresztúr)

Orosztonyi Thury György kopjafa

Királyi Pál emlékfa (Szepetnek)

1848-as kopjafa (Surd)

Kopjafa a testvér községből (Belezna)

2.7.5. Táj és védőfásítások.

A kistérség nem fátlan. A vonalas létesítményei általában szépen fásítottak. Néhány mellékút védőfásítása hiányzik, (Magyarszerdahely) melyet a Principális völgy TFT-re készült fejlesztési tervben észrevételeztünk, és a fásítási tervek el is készültek. Olyan tájsebet, mely erdészeti beavatkozást tenne szükségessé, nem találtunk.

WORKSHOP I.

Az erdővel kapcsolatos adatokat, észrevételeket a állami felügyeletet gyakorló Állami Erdészeti Szolgálat Igazgatójával, területileg illetékes felügyelőjével a terepi munka során folyamatosan megtárgyaltuk, észrevételeinket egyeztettük, javaslataikat magunkévá tettük.

SWOT analízis

Erősségek

Kedvező klimatikus és talajadottságok
Az erdőterület 50 %-a állami tulajdonban van,
Az állami erdők jól kezelt, változatos, üzemterv szerint kezelt keménylomb állományok.
A tartamos erdőgazdálkodásnak megfelelő korosztályviszonyok
Megfelelő szakmai és műszaki felkészültséggel rendelkező kezelő szervezet
Kedvező feldolgozói háttéripar
Erős szakmai hatósági felügyelet.

Gyengeségek

Az erdő védelme nem megoldott, sok a lopáskár, tűzkár.
Túltartott vadállomány következtében jelentős a vadkár
A gépkocsival járható erdei utak szegélye hulladékkal, szeméttel telítettek.
Helyenként magas a akác részarány. és ez nem csökken
Az erdőterület több, mint 50 %- a magántulajdonban van, magán erdők gazdálkodásában nagyon sok a probléma.
A magánerdő tulajdonos tőkehiánnyal küzd, ezért csak az azonnali hasznot adó véghasználatokat, leginkább tarvágásokat végzik el, elmaradnak a nevelővágások.
A magánerdőket irányító szakembergárda esetenként egymás ellen, rövidtávú célok érdekében dolgozik.
Erdei turizmusról nem beszélhetünk, hiányoznak a megfelelő létesítmények.(erdei szálláshelyek, szolgáltatások)

Lehetőségek

A természetközeli állományok magas kort érnek el, így huzamosan biztosítják a turizmus, idegenforgalom számára a szép, egészséges környezetet.
Az optimális termőhelyen álló tölgy és bükk állományok magas értékű, lemezipari rönk termesztésére adnak lehetőséget.
Az állományokat természetes módon könnyen fel lehet újítani
A vadfotózás ( fotoszafari) beindítása viszonylag alacsony költséggel megoldható.

· A keménylombos tűzifa energetikai célú felhasználása az eddig nehezen eladható választékok számára új, kedvező piaci lehetőség.

Kedvező klimatikusviszonyok a különféle vadgyümölcsök termesztésére (som, szeder, málna)

Veszélyforrások

· A magántulajdonban lévő erdők kezelésének elmulasztása az erdők leromlásához, fertőzési gócok kialakulásához vezet.

· Sok a szétaprózott erdőbirtok.

· A jelenlegi gazdasági és jogi környezet nem kedvező az erdőterület növelésének.

· Erdőtelepítés csak tulajdonosi kezdeménnyel lehetséges, a magántulajdonosok tőkehiányosak.

Kevés a jól képzett szakmunkás, főleg a magánerdőgazdálkodásban.

· A monokultúrák ( elegyetlen állományok) sérülékenyek, az időszakosan fellépő károsításnak kevésbé tudnak ellenállni.

· Több károsító közös fellépése egész állományok megsemmisülését hozhatja magával

· Az el nem végzett állományszabályzás következtében az invaziv fafajok térhódítása fokozódhat.

· Az építőipari beruházások stagnálása a parketta és bútorgyártás visszaszorulást hozza, ez ismét munkahely csökkenést jelent.

3. ERDÉSZETI FEJLESZTÉSI PROGRAM

A kistérség vidékfejlesztési programja - melyhez az erdészeti fejlesztés is csatlakozik értelemszerűen-, stratégiai irányelveiben célszerűen figyelembe kell, hogy vegye a regionális és megyei fejlesztési irányokat és fontossági sorrendjüket ( prioritásukat), minthogy ezek alapját az Országos Területfejlesztési Koncepció képezte.

3.1 Átfogó cél megfogalmazása

A Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési Koncepció legfőbb mondanivalóját nyolc főbb helyi érték ( I-VIII) és fejlesztési cél köré csoportosította :

- környezeti értékek

- emberi erőforrások

- gazdaság-vállalkozásfejlesztés

- vidékfejlesztés

- műszaki infrastruktúra

- intézmény, szervezetfejlesztés

- településrendszer és területi infrastruktúra fejlesztés

- EU csatlakozás és regionális kapcsolatok fejlesztése

köré, melyeknek rangsorolása időtávonként (közép és hosszú távon) változik az ajánlások és helyi szándékok szerint, azonban abban megegyeznek, hogy bármelyik időtávban első helyen (I.) a környezeti értékek fenntartása és javítása áll.

3.2. Specifikus programcélok

A megfelelő termőhelyen álló, megfelelő fafaj-összetételű erdő olyan jelentős környezeti érték, melynek mennyisége, minősége, területi elhelyezkedése kihatással van a természeti erőforrások ( talaj, víz, levegő) tartamosságára, minőségére, ezért az erdő fenntartása össztársadalmi érdek. Az erdőterület fenntartására, fejlesztésére az alábbi specifikus célok fogalmazhatók meg:

- A kistérség erdeinek fejlesztése területének, minőségének megőrzése,

- a kistérségben lévő erdők természetközeli állapotának visszaállítása,

- az erdő feleljen meg a kistérség egyik húzóágazatának tartott turizmus fejlesztési igényeinek, erdei és falusi turizmus színterének és egészséges keretének biztosítása

- erdei turizmus, vadászturizmus fejlesztése

- kapcsolódás a NATURPARK kialakításban szereplő turisztikai és egyéb célokhoz

- a gazdaságtalanul hasznosítható mezőgazdasági területek beerdősítésével kistérség gazdasági potenciáljának növelése, és egyúttal munkalehetőség teremtése a képzetlen, munkaerő számára is az erdei munkák által,

- szerep a megújuló energiaforrások megteremtésében, tartamos fenntartásában

- erdőterület mennyiségi növelésével

- a kistérség korszerű szennyvízgyűjtés, -kezelés,- tisztítás rendszereinek szükség szerinti védőfásítása

Várható eredmények

- javul az erdők ökológiai állapota

- nő az erdőterület, gazdasági potenciál

- munkalehetőség keletkezik

- kedvező turisztikai lehetőségek által nő a vendégéjszakák száma

3.2.1. Az erdőfejlesztést meghatározó stratégiai fejlesztési irányok.

- az erdő tartamosságának biztosítása

- erdőterület minőségi változásai ( állománycserék, állomány-átalakítások)

- az elegyfajok számának és mennyiségének a növelése

- a többcélú erdők társadalmi igények szerinti minőségi változásai ( elsődleges rendeltetés átsorolások, az erdők funkcióértékének meghatározása.)

3.3. A programcélok megvalósítása.

3.3.1. A kistérség erdeinek fejlesztése területének, minőségének megőrzése

3.3.1.1. Az erdő tartamosságának megőrzése, a kistérség igényeinek megfelelő

fafaj-politika kidolgozása és alkalmazása

Az erdő tartamosságának megőrzése a körzeti erdőtervek és az erdészeti üzemtervek előírásainak betartásával az erdőtulajdonos és kezelő feladata. Az erdőtervet készítő erdészeti hatóság a tervekben erdőrészlet mélységig meghatározzák az adott területegységen végzendő és végezhető munkákat és azok elvégzését, az előírások betartását szigorúan ellenőrzik. Az erdőtartamosságának megőrzése leegyszerűsítve azt jelenti, hogy nem termelhető ki több faanyag, mint amennyinek az újratermelésére az állomány képes. Az erdő területe sem csökkenhet, ezért erdőterület igénybevétel esetén területpótló erdőtelepítést ír elő a hatóság.

Meghatározza a termőhelynek legjobban megfelelő fafajok alkalmazását, azaz a hosszú vágásfordulójú, keménylomb szálerdő elérését teszi a kezelők, erdőtulajdonosok feladatává. Ahol a termőhely és klíma lehetővé teszi, az ország ( kistérség) fenyőhiányának enyhítése érdekében fenyvesek ültetését írja elő. A programkészítés során az erdőtervi előírásokat áttanulmányozva, attól eltérő javaslattal nem kívántunk élni.

3.3.1.2. Az erdőterület minőségi változásai ( állománycserék, állomány-átalakítások)

Az erdőtörvény előírja a termőhelynek nem megfelelő, vagy rontott állományok

átalakítását cseréjét, a természetközeli állapot elérését..

A minőségi változások közé tartoznak pl az akácos állományok, vagy helytelen gazdálkodás, esetleg katasztrófa következtében beállott pusztulás utáni új erdők telepítése a termőhelynek megfelelő fafajjal, összetételben. Szintén erdészeti üzemtervben előírt és megtervezett tevékenység.. Katasztrófa esetén van lehetőség üzemtervtől eltérő használat végzésére, de ezt is meg kell tervezni, és üzemtervtől eltérő használattal kivitelezni. Az eltérő használat területének megfelelő mértékű csereterület kijelölés szükséges és a tartamosság megőrzése érdekében az itt kitermelt fatömeget másutt visszahagyják.

3.3.1.3 Az elegyfajok számának és mennyiségének a növelése

Mind az erdőfelújítások során, mind az erdőtelepítések során megkívánt és megkövetelendő tevékenység. Szerepe a biológiai sokféleség megőrzésében van, mert élelmet, búvóhelyet jelentenek az állatvilág képviselői számára, ezen túlmenően az erdő esztétikai megjelenését is befolyásolja. Fokozottan kell odafigyelni a vadgyümölcsök arányának növelésére, továbbá az erdőszegély cserjeszintjének kialakítására. Mind az üzemtervek erdőfelújítási terveiben, mind az erdőtelepítési kiviteli tervekben kell a fajok számát és arányát megtervezni, és a műszaki átvételek során ( időközi eredményesség ellenőrzése ) megvalósulást számon kérni.

3.3.1.4 A többcélú erdők társadalmi igények szerinti minőségi változásai ( elsődleges

rendeltetés átsorolások, az erdők funkcióértékének meghatározása.)

Korábban foglalkoztunk az erdők elsődleges rendeltetésének a fontosságával. A természeti erőforrások tartamosságának megőrzése érdekében kerültek kialakításra a védőerdők,, szerepük a talaj, ivóvíz, levegő. Esetenként az épített emberi környezet, műtárgyak védelmi a természetes vagy mesterséges behatásokkal szemben.

Ugyanígy lényeges a turizmus céljait szolgáló erdők esetében is a megfelelő besorolás, ugyanis a különleges célú erdőkre a fatermelési célú erdők kezelési előírásainál szigorúbb előírások vannak.

Ugyanezek érvényesek a védett növények, állatok költő, élőhelyének a védelmére kijelölt állományok esetében is. Szintén az erdőtervekben kerülnek előírásra, azonban a változtatást a célok elérése érdekében fel lehet gyorsítani.

3.3.2. A kistérségben lévő erdők természetközeli állapotának visszaállítása.

Mint már az előzőkben érintettük, az erdőterv írja elő a természetközeli állapot visszaállítását. A természetközeli állapot visszaállítás azt jelenti, hogy a termőhelynek megfelelő, őshonos fafajokból álló elegyes erdőt kell létrehozni, az elmúlt időszakban kialakított monokultúrák, faültetvények helyett. A tartamosság megőrzése megköveteli, hogy ez a folyamat ne menjen kampányszerűen végbe. A természetközeli állapot visszaállítása fokozatosan az erdőfelújítások során valósítható meg. A véghasználtra betervezett erdőrészletek esetében asz üzemterv előírja a felújítás során alkalmazandó fafajokat. A fő és töltelékfajok számát, arányát. Szükség esetén itt kell megtervezni a természetes erdők cserjéit is, ez általában még ritka. előírás. Meg kell követelni a cserjeszegély kialakítását és a kialakításhoz szükséges többletköltséget állami forrásból biztosítani kell. A természetközeli erdők jellemzője a gazdag különféle cserjékből álló - állományszegély, mely a madárvilág kedvelt élőhelye. A másik lehetséges megoldás, hogy a meglévő szegélyeket a fakitermelés során meg kell hagyni.

3.3.3. Az erdő feleljen meg a kistérség egyik húzóágazatának tartott turizmusfejlesztési igényeinek, erdei és falusi turizmus színterének és egészséges keretének biztosítása

Ahhoz, hogy az erdő megfeleljen a fent leírt követelményeknek, elsőrendű feladat az erdőtervi előírások maradéktalan betartása. Az erdőtervben meg kell határozni azokat a speciális állománykezelési feladatokat is, melyek az erdőterületet alkalmassá teszi a célok elérésére.

- A szociális, üdülési turisztikai erdőkre speciális fejlesztési tervet kell készíteni,

amely tartalmazza a kialakítandó úthálózatot, az üdülési berendezések helyét

fajtáját, mennyiségét, megadja a szükséges kezelési előírásokat. A fejlesztési

terveket az erdészeti hatóság, vagy kezelő elvégzi, vagy elvégezteti, de a főbb

szempontokat az erdőtervekbe is át kell vezetni.

Főbb szempontok:

- A szociális-üdülési rendeltetésű erdők ( parkerdők) csak fokozatos felújító vágásos üzemmóddal kezelhetők.

- Turistautak találkozási pontjainál, turistautak mentén árnyalófák biztosítása véghasználati munkák esetén is.

- Nyiladékok metszéspontjainál, pihenőhelyeknél, árnyaló illetve tájékozódási fák meghagyása, vagy facsoport tudatos ültetése korosabb( csemeteültetés esetén néhány suhángból képzett facsoport) és eltérő anyaghasználat ( fenyvesben lombos , lomberdőben fenyőkből álló árnyaló és jelzőfák.)

- Erdőkezelő ( erdőtulajdonos) feladata az útjelölésre használt fák megtartása, kihelyezett turisztikai berendezések – az erdei munkából fakadó károsodásoktól való – védelme.

3.3.3.1.Közjóléti erdők fejlesztése

A korábban elkészült erdészeti fejlesztési tervek mindegyike tartalmazta adott kistérségre vonatkozó-lehetőségek és igények szerint kialakított közjóléti fejlesztési programját. Ez az igény és lehetőség most sem változott, amit akkor a javaslat tartalmazott, azokat aktuálisnak tartjuk és megismételjük jelen anyagban is.

Táblázatban összefoglaltuk településenként a korábbi tervek igény és lehetőség felméréséből származó rövid programot. Megjelenítettük ugyanitt, mely objektum rendelkezik fejlesztési tervvel, melyre kell készítetni.

A tervekben megfogalmaztuk az erdei és a falusi turizmus kapcsolódási pontjait, illetve azokat a feladatokat, melyek a falusi turizmus fejlesztése során erdészeti beavatkozást tesznek szükségessé. Alapvetőnek tarjuk az erdőben történő tájékozódást ami a turistautak, illetve a javasolt községi sétautak gondos karbantartását, kijelölést, térképi ábrázolását jelentik. Megfogalmaztuk azt az igényt, hogy az erdő tulajdonosok, kezelők fordítsanak gondot a jelzések állapotára, a jelzéseket tartalmazó fákat hagyják lábon állni. Meghatároztuk azt az igényt is, hogy a meglévő és a jövőben kijelölésre kerülő utak találkozási pontjainál, keresztezéseknél pihenőhelyet kell kialakítani , mely állhat egy padból, vagy erdei garnitúrából, valamint irányító táblákból, melyen az egyes utakon elérhető célok, a megtételhez szükséges idő is feltüntetésre kerülnek.

A táblázat a mellékletben található meg.

3.3.3.2 Erdei turizmus fejlesztése

Megállapítottuk, hogy erdei turizmusról ennek eszközkínálati hiányánál fogva nem lehet beszélni. Néhány vadászházban van lehetőség turisztikai szolgáltatás igénybevételére:

Azonban a vadászházak környezet nincs felkészülve a vendégkör fogadására ( sétautak, túrautak, esetlegesen igénybe vehető vadászati létesítmények )

Az egykori erdészlakok ma már nem funkcionálnak, általában komfort nélküli, alacsony alapterületű épületek, alapvetően alkalmatlanok a kultúrált lakás, vendégfogadás céljára.

Csak javasolható lenne a külterületi erdészházak megfelelő komfort-fokozatú kialakítása, vendégfogadásra is alkalmas kivitelben. Ez egyúttal többletbevételt jelentene az erdőben lakó amúgy meglehetősen alacsony jövedelmű erdész-vadász családok számára és az erdő felügyelete is megkövetelhető lenne.

Az erdészházakat erdőtömbben, zúzalékburkolatú utak mentén kolóniába ( 3-4 erdészház egy csoportban javasoljuk elhelyezni.

Kapjon az erdész állattartási lehetőséget, erdei kaszálót stb, bérkiegészítést.

Az erdészek hatósági és intézkedési jogkörét meg kell erősíteni, az erdőben tartózkodók és saját biztonsága érdekében.

Alapvetően hiányzik a turizmus eszköztárából a kistérség alapvonzerejének számító erdei, illetve a faipari termékek megjelenése.

Bemutató jellegű egykori erdei tevékenységek ( faszén égetés, faszerszám készítés) kellenének, illetve fa használati tárgyak, eszközök, játékok megjelenése a kistérség ajándékkínálatában

Amennyiben a tulajdonos Ormándlaki ( Zalakomár) fejlesztése megvalósul ( egykori szociális otthon kastély jellegű épületének átalakítása, erdei környezetbe ágyazott szállodai szolgáltatások , pihenőpark) lesz egy komoly erdei turisztikai létesítmény, mely nemzetközi vonatkozásban is megállja a helyét)

3.3.3.3. Vadászturizmus fejlesztése.

A kistérség fejlesztési terveiben állandóan és hangsúlyosan szereplő pont a vadászturizmus fejlesztése. Ennek technikai kivitelezésére sajnos nem adnak javaslatot.

Ezzel kapcsolatos észrevételek és fejlesztési javaslatok:

- a vadászat fegyvertartási engedélyhez, vadászidényhez és vadászati üzemtervben meghatározott faj és egyedszám kilövéséhez kötött, ez mint turisztikai szolgáltatás a nagyvadlétszám további növelésével – a jelenleg is túltartott vadlétszám mellett- nem növelhető.

- Az apróvad vadászata során nincs ilyen mérvű egyedszám korlátozás, azonban a nyúlállomány olyan mértékben visszaesett, hogy már a nyúl kíméltre szorul. , állománya elszaporításához tudatos, földtulajdonosi - vadászszemlélettel készített élőhelyfejlesztés, aktív dúvadirtás szükséges. Az intenzív vadászat is ellentmond a biológiai sokszínűség fenntartása elvének.

Van azonban olyan „vadászati mód” mely nem jár a vadlétszámba történő negatív beavatkozással, és szélesebb rétegek számára nyújthat „vadászélményt) Ez a „fotoszafari”

- A filmfelvevővel, fényképezőgéppel történő vadászat sem eszközében, sem időpontjában nem korlátozott, valóban szélesebb vendégkör által igénybevehető szolgáltatás.

- Megjelenési formájában a lovaskocsis cserkelésnek megfelelő mozgást és eszközigényt jelent, azzal a különbséggel, hogy nagyobb létszám egyidejű mozgását teszi lehetővé erdőterületen.

- A meglévő vadászati létesítményeket hasznosítja. Néhány nagyobb létszámú csoport befogadására alkalmas megfigyelő leshely kialakítása szükséges csupán.

- Megfelelő szervezéssel a tényleges vadászatot nem zavarja.

- Lovasfogattal rendelkező vállalkozók foglalkoztatását teszi lehetővé, egyúttal a lovaskörúttal érintett őstermelői egységek terményeik eladására is jobb lehetőséget kapnának.

- A filmfelvevővel, fényképezőgéppel történő vadászat kedvelt tevékenység. Erre a célra vadaspark is létesíthető.

A fotoszafari gondolat épít a vad azon szokására, hogy etetéssel, takarmányozással meghatározott időben egy adott helyszínre szoktatható.

Korábban készült erdészeti fejlesztési tervek már foglalkoztak ezzel a gondolattal, és több javaslatot tettek :

- A Principális völgy kistérség területén a Pötrétei tőzegbánya tavak mellé madármegfigyelő magasles építése szerepelt a tervjavaslatok között.

- A Zalakarosi kistérség erdészeti fejlesztési terve két vadaspark kialakítására tett javaslatot:

Csak nagyvad ( szarvas, vaddisznó) Nagybakónak - Zalamerenye térségében 500 ha mezőgazdasági és erdőterület bekerítésével lenne vadaspark kialkítható. Apróvadas (vegyesvadas) park létesítésére Miháld - Pat térségében lenne lehetőség.

Mindkét javaslat a környezet kínálta lehetőségekre is épít. ( zártkerti programok, lovasfogatos erdei túra, vadászvacsora egy hangulatos kisvendéglőben, vadászházban…)

Miháld és Pat estében még hazai háziállat bemutatóval is gazdagítani javasolta a terv a fotoszafari útvonalkínálatát.

A turisztikai kínálatból-az éttermek vadételeit leszámítva- hiányzik a vadból készült száraz (nyers) húsipari termék. E vonatkozásban a szarvas hús feldolgozása jöhet szóba, míg konzervipari termékként a vad minden fajtája felhasználható.

Vadhúsból nincs export kontingens megállapítva. Nem siránkozni kell, hanem új termékekkel kísérletezni, és megjelenni vele a piacon.

A vadhúsra épülő feldolgozó üzemek alapanyag ellátását a vadaskertek állandó vadlétszámára lehet alapozni.

3.3.4. Csatlakozás a NATÚRPARK programhoz

A megcélozott vendégkör megszokta a gondozott, szépen kezelt tájat. Hasonlót keres és vár el itt is.

A Natúrpark erdővel kapcsolatos programja:

1. A nagykanizsai kistérség natúrturisztikai „rehabilitációja”

Egy a lehetőségeken belül egységes arculatú turisztikai tájpark kialakítása, - részben egy eredeti állapot visszaállítása, - melyhez hozzátartozik többek között a turistautak felújítása (turistajelzések újrafestése, az utak karbantartása, tisztítása, bozótirtás), új túraútvonalak kialakítása, felfestése, eltömődött források tisztítása, információs táblarendszer kialakítása, pihenőhelyek, esőbeállók felújítása-kialakítása, tűzrakóhelyek, hulladékgyűjtők, padok, asztalok elhelyezése, tanösvények kialakítása. Valamennyi partner a fejlesztés helyszínét a fejlesztés rendelkezésére bocsátotta. (ld. Partneri nyilatkozatok)

A tájpark területe turistautakkal rendkívül jól ellátott, de ezek elhanyagoltak, festésük, tisztításuk esetleges, nem megoldott. Ezeknek a már létező turistautaknak a fennmaradását az erdőtörvény garantálja, függetlenül a privatizáció során esetleg magántulajdonba került területektől. A tájpark rehabilitációja elsősorban a már létező turistautak felújítására koncentrál, illetve a térségben egy helyen, Zalakarosban a Parkerdőben újak létrehozására, feljelölésére (itt a tulajdonos a magyar állam, kezelő a Zalaerdő Rt, aki társult partnerként támogatja a területére eső fejlesztéseket,. A túraútvonalak mellett szükség van a leromlott állagú pihenőhelyeken a parkbútorok (esőbeállók, rönkpadok, rönkasztalok, hulladékgyűjtők) pótlására, illetve információs táblák, útjelző-irányító táblák, és a településhatárnál a majdani tájpark-logót ábrázoló táblák elhelyezésére. (Ez utóbbi fémből, egyébként valamennyi egyéb parkbútor és tábla természetes anyagokból - fából, illetve a tűzrakóhelyek terméskőből készülnének.)

A Natúrpark pályázatának előkészítése során konzultációt tartottunk, illetve szakmai anyagot adtunk a turisztikai létesítmények anyagára, megjelenési formájára nézve, mely anyagok a pályázat során felhasználásra kerültek.

A NATÚRPARK és az erdő fejlesztésének főbb szempontjai, kapcsolódási pontjai:

- Az erdő természetközeli és kultúrált állapotának megőrzése, javítása a NP turisztikai létesítményei környezetében.

- A NP alapgondolatában is megfogalmazott ökológiai sokszínűség védelme érdekében az erdőben meglévő költő, fészkelőhelyek, odvas fák megtartása, védelme, ilyenek kialakulásának elősegítése ( erdőnevelési munkák során az egyértelmű böhöncök meghagyása.)

- Száradékok visszahagyása a rovarvilág, gombák életterének biztosítására.

- Források, kutak vízvédelme árnyalófák meghagyásával

- A gazdálkodó a fahasználati munkák során feldúlt turista és sétautakat a legrövidebb határidővel állítsa helyre!

Közös. Projektek:

Nagykanizsai Erdei Iskola fejlesztése

Surd Zichy park pihenő fejlesztés

3.3.5. A gazdaságtalanul hasznosítható mezőgazdasági területek beerdősítésével kistérség gazdasági potenciáljának növelése, és egyúttal munkalehetőség teremtése a képzetlen, munkaerő számára is az erdei munkák által Az erdőterület mennyiségi növelésének lehetősége.

A mezőgazdaság kedvezőtlen struktúrája, a gyenge termőképességű területek gazdaságtalan eredményei miatt jelentős földterületek maradtak műveletlenül. Erdőtelepítéssel történő hasznosításuk a kistérség területén elhatározott tény volt, azonban a kivitelezést több tényező akadályozta: kezdetben a bizonytalan birtokpolitikai helyzet, majd a vállalkozó kedv, végül a támogatás elvonása.

3.3.5.1.Erdőtelepítési lehetőségek vizsgálata.

A kistérségen belül a művelésen kívüli gyepek ( legelők és kaszálók ) beerdősítése kerül legelőször szóba. Az eddigi erdőtelepítések is általában az állatállomány csökkenése következtében szükségtelenné vált, elhanyagolt, ezért fokozatosan elbokrosodó területeken mentek végbe. A szántóterület ritkábban szerepelt az erdőtelepítési célterületek közt, pedig a realitás és a gyomfélék okozta levegőszennyezés, és az ennek következtében fellépő súlyos allergiás megbetegedések a túlnyomórészt parlagon hagyott szántók ilyen irányú igénybevételét tennék szükségessé. Szántót beeredősíteni sokszor tabu volt az elmúlt időszakban.

Arra nézve sehol nem lehet pontos adatot nyerni, hogy mennyi az a minimális szántóterület, aminek a művelését mindenképpen elvégzik, mert az ugyan nyereséget nem hoz, de valamilyen szinten a létfenntartáshoz szükséges növényeket megtermelik rajtuk. Lehet, hogy ami az egyik településen gyenge szántónak számít, azt a másik településen kényszerből még megművelik.

A földminőségtől függően lehet prognosztizálni a gyenge termőképességű, gazdaságosan nem hasznosítható területek mértékét, ahol nagy valószínűséggel az erdő a legcélravezetőbb használati mód.

Általában az 5-7 minőségi osztályokhoz tartozó, illetve a 17%-nál meredekebb területek vehetők figyelemre erdőtelepítésre, a 8. min osztályba sorolt területek gyakran már erdő számára is alkalmatlanok.

A 7.sz. mellékletbe . táblázatosan kimunkáltuk az egyes települések szántóterületeit, összesítve és gyenge minőségi osztályonkénti bontásban.

A statisztikai kistérség területén ennek megfelelően:

5. minőségi osztály: 7471,4856 ha

6. minőségi osztály: 7089,6480 ha

7. minőségi osztály: 1930,8502 ha

8 minőségi osztály: 454,7620 ha

Összesen :16946,7458 ha

Nyilvánvalóan a földminőségek településenként is változnak. A termőföld hasznosítását ezen kívül determinálja még a település lélekszáma, az állatlétszám, gazdálkodásra alkalmas porták mennyisége, stb.

Nagyon alacsony aranykorona értékű földek találhatók az alábbi településekben:

Nemespátró 5,76 AK

Belezna 7,2 AK

Liszó 7,42 AK

Börzönce 10,7 AK

Surd 10,81 AK

Hosszúvölgy 11,9 AK

Pat 12,39 AK

Homokkomárom 13,7 AK

Bagola 13,94 AK

Nagybakónak 14,23 AK

Bajcsa 15,39 AK

Erdőtelepítési szempontból külön kell vizsgálni az azóta Nagykanizsa városhoz csatolt Bagolát, ugyanis mind domborzatilag, mind földminőség tekintetében elkülönülő részt képez.

Mezőgazdasági művelés szempontjából kiugróan kedvezőtlen adottságú Nemespátró, ahol a rossz talajadottság mellé még jelentős szintkülönbség is társul, ugyanígy Liszó, és bizonyos mértékben hasonló gondok lépnek fel Bagola, Surd, Homokkomárom és Nagybakónak esetében is. Az említett települések estében az agyagos-vályogos talaj rendkívül könnyen erodálódik, ezt el lehet mondani a kistérség településeinek 70%-ra. Gyenge homoktalajok találhatók Homokkomárom és Belezna térségében.

Az alacsony gazdaságosságú szántók parlagon hagyása a parlagfű elképzelhetetlen mértékű elterjedését, hozza magával, és ezzel a térség elveszti azt az előnyét, amit az ipartelepítés elmaradása következtében a levegőtisztaság terén megnyert.

Már az eddig elkészült fejlesztési tervekben is azért szerepeltek nagykiterjedésű, parlagon hagyott szántók erdőtelepítési feladatként, mert már abban az időben is nagykiterjedésű parlagfüves térségek voltak tapasztalhatók.

3.3.5.2 Az erdőtelepítések gazdasági környezete

A jelenlegi gazdasági és jogi környezet nem kedvező az erdőterület növelésének. Erdőtelepítés csak tulajdonosi kezdeménnyel lehetséges, a magántulajdonosok tőkehiányosak, tehát erdőt telepíteni az erdő tulajdonos önerőből nem tud. Ennek oka az alapvető tőkehiány. Gyakran az agrárágazatban az újratermeléshez sem áll rendelkezésre elegendő pénzeszköz. Egy ideig az erdőbirtokosságoknak volt lehetőségük területszerzéssel erőtelepítésre. Az új jogszabályok megszüntették az erdőbirtokosságok területszerzési lehetőségeit, a támogatások nagy részét elvonták a birtokosságoktól.

2004-ig az erdőtelepítések támogatása normatív módon, a telepítendő célállomány függvényében volt megpályázható. Az erdőtelepítések kivitelezéséhez ( talajelőkészítés, csemetevásárlás) az állam előleg felvételét biztosította, ennek ellenére nem volt jelentős a kistérség területén eltelepített erdő ( 2005 évig 30 ha új telepítést regisztrált) Ennek okául az idegenkedés, állami beavatkozással szemben (Erős erdőfelügyeleti kontroll, évenkénti műszaki átvétel a telepítés, ápolás során, esetenként a csemetehiány, illetve a kivitelezésre fordítható állami támogatás hiánya!!! ) volt nevesíthető.

A csatlakozás után a telepítés támogatása utófinanszírozással történik, azaz már az állam előleget nem fizet, amennyiben a támogatásra beadott pályázat alapján a telepítő a támogatást elnyeri, a telepítés befejeztével számolhatja el az erdőtelepítés költségeit.

( Lásd FVM Erdőtelepítések támogatásáról szóló rendelet)

- szerep a megújuló energiaforrások megteremtésében, tartamos fenntartásában

- erdőterület mennyiségi növelésével

- a kistérség korszerű szennyvízgyűjtés, -kezelés,- tisztítás rendszereinek szükség szerinti védőfásítása

3.3.5.3.Az erdő szerepe a megújuló energiaforrások tartamos fenntartásában.

A nap, a szél és mértékletesen használva a biomassza és a geotermikus energia hosszú távon használható energiahordozók az egyre inkább kimerülő szénhidrogének mellett.

Az erdő maga is a napenergia hasznosítója, azáltal, hogy a fák fotoszintézis a talaj szervetlen ásványaiból útján megújuló szerves energiaforrást, biomasszát állítanak elő, melynek hasznosítására számos lehetőség kínálkozik. Ezzel mintegy akkumulálja, minden időpontban használhatóvá teszi az évszakfüggő napenergiát. A biomassza mennyisége növelhető az erdőterület mennyiségi növelése által.

Ezen túlmenően részt vesz a szénkörforgásban, védi a termőföldet, az ivóvízkészletet. Olyan termőhelyet hasznosít, melyet más növény gazdaságosan már nem tud hasznosítani.

Az erdő ezt a szerepet az alábbiak betartásával képes betölteni:

- védi a termőföldet a csepperózió okozta lemosódásoktól

- védi az elhordástól, kiszáradástól

- a lehullott csapadékot fokozatosan adja át a talajnak, lassítva víz beszivárgását

- kiszűri a levegőből a port és a káros anyagokat ( virágpor)

- oxigént termel, javítja a levegőminőséget

- táplálékot, búvóhelyet biztosít különböző élőlények számára

- megújítható, képes önmaga megújulására ( természetes újulat)

3.3.5.4. A fa energia célú felhasználása, lehetőségek vizsgálata

A kistérség erdeiben az 1ha_ra vetített átlag fatömeg 138 m³/ha körüli. Ez a teljes erdőterületre vetítve megközelítőleg 3 337 000 m³ bruttó fatömeget jelent. Ha 100 éves vágásfordulóval számolunk, akkor ez évente 33000 m³ fa kitermelését biztosítja. Ennek mintegy 77 %-a keménylomb, s ebből megközelítőleg 15 000 m³ az a keménylomb tüzifa, aminek az energiacélú felhasználása megoldott a pécsi hőerőmű vásárolja fel.

Tüzifa keletkezik a törzskiválasztó gyérítésekben, növedékfokozó gyérítésekben, továbbá a véghasználatok során is. Felhasználható alapanyaggal lehet számolni az akácosok átalakítása során is.

A cél az kellene, legyen, , hogy a helyben megtermelt fatömeg hasznosítása helyben történjen, ezzel energiát és munkaalkalmat is szolgáltasson a kistérségben élők számára.

A kistérség területén jelenleg nincs tudomásunk faenergia felhasználású nagyobb ( ipari méretű) kazánokról, melyhez a teljes előkészítő vertikumot is ki kell építeni ( tároló. aprító üzem, gépek stb.)

A vizsgálatban közölt településenkénti fakészlet segíthet az ilyen jellegű üzemek telepítéséhez, ezek alapján lehet a kazánokat a mennyiségi adatokhoz méretezni, esetleg nagyobb hőigény esetén körzetesíteni.

Faanyagra építhető üzemág lehet a fagáz , lehet a metanol ( metilalkohol) előállítás a fa száraz lepárlásával., melynek során faszén, metilalkohol, más szerves vegyületek és víz keletkezik (optimális esetben).

Magyarországon forgalmazott faelgázosító kazán típus Pl.- a DC25GS, DC 35 GC, DC 40 GS ATMOS kazánok, melyek lakások és kisebb középületek fűtésére használhatók. További hasonló készülékek: KÜNZEL faelgázosító kazán, valamint VIGAS típusú faelgázosító kazán).

Ezek a kazánok általában mindenféle darabos faanyag elgázosítására alkalmasak, optimális esetben 5-15 cm. Vastagságban. Alkalmasak nagyobb méretek, tuskók befogadására, hatékonyságuk azonban csökken.

A fát jobban hasznosítják, mint a hagyományos kályhák, vagy kazánok, ezéltal az égéstermék is kevesebb káros anyagot tartalmaz.

Faanyag hasznosításra készültek a MEGAMORV kazánok, ÖKOFE PELLEMATIC, melyek fa és mezőgazdasági hulladékok, fapellet hasznosítására kerültek kifejlesztésre. Az SZB típusú kazánok biomassza hasznosításra készültek.)

A 6.sz Melléklet táblázata községhatáros bontásban tartalmazta a közigazgatási határban lévő összes bruttó fatömeget, valamint a hektáronkénti folyónövedéket. A két szám megközelítő támpontot ad, hogy egy kisebb fűtőmű elhelyezése esetén, a településen, vagy településcsoporton belül mennyi energia célú fa felhasználásával lehet kalkulálni. A végleges számítás során természetesen sok más tényezőt is figyelembe kell venni ( fafaj, kor, korosztálymegoszlás, de leglényegesebb az üzemtervi előírás), mely jelen terv kereteit túlhaladja.

3.3.5.5. Fa alapú energiaültetvények

Az energiaültetvények tervezésénél fel kell hívni a figyelmet a Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési koncepciójában, továbbá a Zala Megyei Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott elkötelezettségre, a meglévő ökológiai egyensúly fenntartására, melynek értelmében a tájidegen fajok termesztésbe vonását lehetőleg mellőzni kell.

Ez kizárja az olyan gyorsan növő fafajok alkalmazását, mint pl. az akác, bálványfa, ahol a telepítés után optimális esetben hasznosítható faanyag nyerhető..

Az energiacélú faültetvények esetében arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a vékony, néhány éves korban letermelhető biomassza betakarításához nincs meg a megfelelő géppark, csak kézi erővel, jelentős élőmunka ráfordítással lehet az anyagot kitermelni, szállítható állapotba kötegelni, szállítóeszközre felterhelni. Tény viszont, hogy ez jelentős szakképzetlen munkaerőt lenne képes felvenni.

Előny viszont, hogy a munka télen is végezhető, az esetleges egy –két hónap elmaradás nem jelent komoly minőségromlást. A faalapú energiaültetvények a telepítés 10- évétől lenne vágásérett, ( keménylomb fafaj esetében). A puhafás, gyorsan növő állományokat a kistérségben a nedvesebb Balaton-árok területére, ( természetvédelmi akadály) vagy a Principális völgybe lehetne telepíteni, ahol a jobb minőségű szántók miatt más termények is ( repce, pl.) is termeszthetők gazdaságosan.

Gyepek beültetése a nedves termőhelyek védelme miatt nem jöhet szóba. szántóterületek hasznosítása során alternatív megoldáskánt figyelembe vehető takarmány gyep telepítése is, ennek azonban legalább is rövid távon a jelenlegi állattartás legelő, kaszáló igénye ellentmond. Amennyiben energiaültetvény kerülne a jelzett területre, arra nézve nem FVM erdőtelepítési támogatással kell számolni.

3.3.5.6. Nem energia-alapanyag termelő ültetvények

A erdőtelepítések támogatásáról szóló rendelet nem támogatja az 1-ha nál kisebb, erdőhöz közvetlenül nem csatlakozó földrészleteket. Esetükben lehetőség van az összevonásra, vagy támogatás nélkül NEM AKÁC ALAPÚ faültetvények létrehozására. Javasolhatók közönséges dió, törökmogyoró, de kislevelű hárs ültetvények ültetése, előbbiek faanyagnyerés céljára, utóbbi gyógytea gyűjtés és méhlegelő céljára.

A savanyú talajokon, kedvező fekvésben a gyenge bort termő szőlőültetvények helyett áfonya és kiwi ültetvények javasoltak.

Példa van már a térségben ( Nagyrécse) bodzaültetvény telepítésére. Érdemes lenne gyógy és fűszernövények termesztését is az apróparcellás területeken megkezdeni, azonban célszerű ehhez előzetes piackutatás

Külön kategóriát képeznek az elhagyott, általában meredek zárkertek hasznosítása. Egyre keresettebbek a biotermékek. Garantált piaca lenne a nem megszokott, közismerttől eltérő hazai jellegű fajtáknak. Dotálni kell a régi gyümölcsfajták termesztésbe vonását, régi gyümölcsös génbankot kell kialakítani. Erre is alkalmasak lennének a felhagyott zártkertek.

3.4. A megvalósítás keretei.

Az erdészeti fejlesztési program megvalósításának személy -és pénzügyi vonzatai vannak.

3.4.1. Személyi feltételek

Az erdőgazdasági tevékenység végrehajtói állami tulajdonban lévő erdő esetében a Zalaerdő Rt, míg a Magánerdők esetében vagy a tulajdonos, tulajdonosi közösség, Erdőbirtokosságok, Erdőszövetkezetek. A tevékenység ellenőrzése, eredmények számbavétele az Állami Erdészeti Szolgálat Zalaegerszegi Igazgatóság feladata. A felsorolt szervezetek önálló költségvetéssel rendelkeznek.

Mindezeken túlmenően:

3.4.1.1. Erdészeti koordinátor alkalmazása

Feltétlenül kell a Kistérségi Tanácsban egy erdőmérnök végzettségű erdészeti szakreferenst alkalmazni, aki- mint egykor a TSZ Szövetségnél :

- egybefogja a kistérség magánerdőgazdálkodóit, szövetkezeteit és koordínálja az erdőgazdálkodási tevékenységüket. ( erdőtelepítés, fahasználat, csemetetermelés,

szaporító anyag beszerzése, üzletkötések elősegítése.. stb.)

- közreműködik a turizmus, erdei üdülésnél felmerülő erdészeti feladatok megoldása során, koordinálja a tevékenység lebonyolítását

( feladatára nézve további részletezés található a következő fejezetekben)

3.4.1.2. Integrátor bevonása az erdőtelepítésekbe

Az erdőtelepítések előremozdítása érdekében kell keresni a térségben hatékonyan működő integrátort, aki megfelelő szakképzettséggel, tapasztalattal és gépparkkal rendelkezik az erdőtelepítések elvégzésére. AZ integrátor 20 éves hosszúlejáratú szerződést köt a földtulajdonossal, ezáltal jogosult az EU-s támogatás elnyerésére. Megfelelő banki kapcsolata révén az előfinanszírozást hitelekből lerendezi, majd a támogatásból a felvett hiteleket visszafizeti. Saját maga a kivitelező, a költségek és a támogatás összeg közti különbség a haszna. A földtulajdonos 20 év után kész erdőt kap, melyen már mint erdőtulajdonos gazdálkodik. ( Pl: Mocz András Somogyszob)

Ismeri az erdészeti pályázatokat író , terveket készítő szakembereket, velük kapcsolatot tart.

3.4.1.3. Erdőbirtokosságok bevonása az erdőtelepítésekbe

Vissza kell állítani az erdőbirtokosságok korábbi státusát, jogkörét, meg kell követelni az elaprózódott erdőtulajdonok társulatba tömörülését. El kell törölni a 2/3 többségi egyetértést a társulás megalakításához.

Az erdőbirtokossági társulás vezető testülete bírjon mindazon jogokkal ami a működés döntéseihez szükséges. Legyen jogosult az erdőműveléssel, ápolással kapcsolatos pályázati pénzek elnyerésére is.

A földtulajdon nem művelését ( az erdőét is ) közérdekből olyan szinten kell szankcionálni, hogy az így befolyt büntetésből a kényszerművelés elvégezhető legyen.

Amennyiben az erdőtulajdonos nem érhető el, ( háromszori felszólításra nem jelentkezik )vagy az Állami Földlap Kezelő vásárolja fel a területe napi árfolyamon, melyet helyezzenek elkülönített bankszámlára és a szükséges gazdasági műveleteket ebből az összegből fedezzék, vagy kerüljön közösségi ( Önkormányzati tulajdonba) erdőkezelő kijelölésével.

Kezdeményező a Kistérségi Tanács lehet. Indítványozza a kistérségi erdészeti szakreferens.

3.4.2. Pénzügyi keretek

3.4.2.1. Fakitermelés pénzügyi keretei

A fakitermelés mértéke a m3. Ezen túlmenően mind a gyérítés, mind a véghasználat a munkálatokkal érintett hektárban is kifejezésre kerül. Értékesíthető fatömeget ad, így állami támogatás már nem vehető igénybe.

3.4.2.2.Erdőművelési munkák pénzügyi keretei

Az erdőgazdálkodási alaptevékenység hasznot nem, vagy csupán minimálisat hozó állományszabályozási munkái a kitermelt fatömeg után befizetett Központ Erdőfenntartási Alap terhére történnek. Ennek kezelője, illetve szétosztója a Mezőgazdasági ás Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Főosztálya. A erdőművelési munkák egy része ( erdőfelújítás, erdőfelújítások ápolása, tisztítás) egységáras támogatás alapján ebből a finanszírozódnak. Kifizetés a tárgyi munka évét követő felmérés után történik.

Mérési alap: hektár . Kifizetés egysége Eft

A/az. Erdőfelújítás pénzügyi keretei:

Mérték: befejezett erdősítés Ha-ban.

Az erdők megújításának az un. „erdőfelújításnak” ilyen típusú finanszírozása az agrárium területén egyedülálló, hiszen sem a búza tonnája sem az alma kilója után nincs a gazdálkodás biológiai-genetikai alapjainak megújítását célzó közvetlen alapképzés. A finanszírozás a gyakorlatban döntő részben az elvégzett feladat mértének megfelelő, differenciált szempontok alapján megvalósuló normatív támogatásban testesül meg, melynek szakmai, pénzügyi megvalósulását az ÁESZ ellenőrzi és felügyeli. A normatív támogatás az erdőfelújítás tényleges költségeinek csak egy részét fedezi, ami a gazdálkodók szóbeli közlései szerint 50-65-75 %-ára tehető, az adott környezeti viszonyok függvényében.

A kistérség területére 10 éves ciklusra vetítve kerül a tevékenység meghatározásra, melyből az erdőtulajdonos, vagy kezelő éves tervet készít. A teljes véghasználati terület kerül felújításra. A munkavégzés időtartama fafajtól és a felújítási módtól függően 5-10 év. Amennyibe ennél hosszabb ideig elhúzódik a felújítás azt a hatóság már hátralékként tarja nyilván.

Erdőfelújítás éves területi kötelezettsége állami területen megközelítőleg 100 Ha. A magánerdők területén a felújítások elmaradása miatt a kötelezettség több mint 150 ha

Támogatás mértéke: Eft/ha

1. Természetes mageredetű erdőfelújítás, talajelőkészítéssel együtt
Célállománytípusok
	tölgy	bükk	Egyéb fafaj
Befejezett felújítás	316	267	200
Befejezett felújítás	316	267	200
Egyéves	177	170	129
II.Természetes sarjeredető felújítás valamennyi engedélyezett fafajra
Befejezett felújítás		52
Befejezett felújítás		52
Egyéves		28
III. Mesterséges felújítások talajelőkészítéssel együtt
Célállomány típus
	tölgy	bükk	akác	Egyéb kem lomb	Nemes nyár	Egyéb lágy lomb	fenyő
a) tízfokos és ezalatti lejtésű, géppel járható terepen
Befejezett felújítás	280	255	120	185	133	172	146
Egyéves	171	168	83	126	97	112	110
B) tíz fok feleei lejtésű, géppel nem járható terepen
Befejezett felújítás	320	293	133	250		172	185
egyéves	205	173	91	167		112	137

A célállománytípus 10.harminc százalékos elszórtan jelen levő elegyfajjaé törtnt megvalósulásakoraz elegyesség értékelhető, az erdőfelújítás támogatás befejezett erdőre vonatkozó össszegének 10 százalékáig.

Befejezett erdősítések ápolásának a támogatása valamennyi fafajra az erdészeti hatóság által engedélyezett esetekben a munkaműveletektől függően13 EFt-34 EFt / ha között változik.

B/. Erdőszerkezet átalakítás pénzügyi támogatása:

Ha az erdő faállományának eredete, fajösszetétele és szerkezete nem a termőhelyi adottságoknak megfelelő természetközeli állapotú, úgy az erdőfelújítás során a megfelelő állapotú erdő kialakításáról kell gondoskodni.

Evt. 44. §

(2) A körzeti erdőterv előírásainak megfelelő erdőszerkezet átalakításért az erdőgazdálkodó a külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel állami támogatást vehet igénybe. A támogatásnál előnyben kell részesíteni az őshonos erdőtársulások visszaállítását.

(3) Az erdőszerkezet átalakítást - védett természeti területet érintő rész vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - az erdészeti hatóság által jóváhagyott terv alapján kell végrehajtani.

Központi beruházási keretből támogatható a termőhelyi adottságoknak megfelelő szerkezetátalakítás költsége a következők szerinti:

Az erdőszerkezet-átalakítás előtti állapot, készültségi fok	Célállománytípus az erdőszerkezet-átalakítás után tölgy és bükk (Ft/ha)
1. Az első kivitel évében T és B sarj kivételével	20 000
2. Befejezéskor
a)akác (mag és sarj), valamint ártéri nemesnyárasok	50 000
b) sarjeredetű bármely fafaj	40 000
c) mageredetű bármely lomb	30 000
d) fenyő	20 000

3.4.2.3 Erdőtelepítések pénzügyi keretei

Központi Költségvetés és EU-s támogatás alapja a benyújtott és elfogadott pályázat utáni egységár. Az erdővé történő átalakításig a földtulajdonost megilleti a Földalapú támogatás, amennyiben a területe támogatásra kijelölt. Állami támogatás elnyerésére is csak ebben az esetben van lehetőség.

Forint alapú támogatás egységárai

	E Ft/ha
Célállománytípus
Lejtés, készültségi fok	tölgy és bükk	Akác	egyéb kemény lombos	nemes nyár	egyéb lágy lombos	fenyő
10°-os és ez alatti lejtésű, illetve géppel járható
Befejezett	540	230	420	250	300	350
Többéves	370	190	300	190	280	300
Egyéves	350	170	290	170	220	230
10° feletti lejtésű, illetve géppel nem járható
Befejezett	710	300	530	-	370	460
Többéves	490	280	370	-	350	370
Egyéves	460	220	360	-	290	300

Egyedi telepítés, fásítás esetén:

Ft/db

Készültségi fok	Nemes nyár	Egyéb fafaj	Szoliter cserje
Befejezett	350	550	180
Több éves	300	440	120
Egyéves	240	410	110

3.4.3.Turisztikai létesítmények megvalósításának keretei

3.4.3.1.Személyi feltételek

Szociális-üdülési turisztikai célú erdők állami területen az erdészeti hatósághoz benyújtott tervek alapján készülnek. A kiutalt támogatás összegét az éves Központi Költségvetési keret szétosztása után a területileg illetékes ÁESZ állapítja meg. A támogatásra bejegyzett erdőtulajdonos jogosult.

Az ütemezés a rendelkezésre álló pénzügyi keret terhére éves bontásban történik. Az ütemezés, majd a számbavétel alapja a tervezett, illetve megvalósult folyóméter, (utak esetébe) négyzetméter ( hektár) terület alapú munka pl. tisztáskialakítás, állományritkítás..) illetve darabszám.( parkerdei berendezések esetében.)

A kiviteleztetés általában a területileg illetékes erdőfelügyelő és a kedvezményezett Önkormányzat agilis munkatársainak közreműködése során megy végbe. A kivitelezést vállalkozók, szak és segédmunkások végzik Pénzügyi kereteit az adott terv költségvetése határozza meg. A megvalósult létesítmény nyilvántartásba kerül, mint vagyontárgy.

- A turisztikai létesítmények nyilvántartása, amennyiben annak megvalósítása Központi Költségvetés terhére történt az erdő tulajdonos, illetve a kezelő feladata, felügyeletét az ÁESZ végzi.

- Amennyiben a turisztikai létesítmények egyéb- pályázati pénzből létesülnek, úgy a nyilvántartást, felügyeletét a pályázó látja el. Erdőben történő elhelyezését ebben az esetben is a tulajdonos, kezelő, illetve az ÁESZ illetékes Igazgatóság beleegyezésével lehet megvalósítani.

- Koordinálója lehet a Kistérségi tanács turisztikai szakreferense lehet, a térségben lévő különböző Turisztikai egyesületek bevonásával ( Kanizsa Sportegyesület, Természetjáró Szakosztályok, stb.)

Jelenleg a Kistérség területéről állami támogatás igénybevételét megcélzó közjóléti pályázata nagykanizsai Erdei Iskola, a Surd közpark pihenője és a Szepetnek közjóléti tározó parkerdején kívül más pályázat az ÁESZ.hez nem érkezett.

3.4.3.2. Pénzügyi feltételek

Többször nyílik arra lehetőség, hogy bizonyos létesítmény nem az FVM Vidékfejlesztési Támogatások Központi Költségvetése terhére készül el, hanem valamilyen más szaktárca által kiírt pályázati pénz is felhasználásra kerül.

Ebben asz esetben a pénzeszközök összevonásra kerülnek pontosabban céltámogatásként az adott cél megvalósítására kerül felhasználásra, azonban hatásuk összeadódik.

3.5. A megvalósítás ütemezése

3.5.1. Edőfelújítások, és más erdőművelési munkák ütemezése

Az erdőben végzett erdőgazdálkodási tevékenységek 10 évre szóló üzemtervi előírások alapján történnek, éves ütemezéssel. Az állami erdőkben az éves átlagos véghasználat és az ennek nyomán keletkező erdőfelújítási kötelezettség 100 Ha körüli. Ez a 10 éves ciklusra 1000 ha erdőfelújítást jelent 10 éves erdő jelent már vizuálisan és más érzékszervvel is vizsgálva értékelhető hatást.

E vonatkozásban az erdészeti fejlesztési tervnek ráhatása nincs. Az eddig elkészült Kistérségi Erdészeti Fejlesztési Tervei is tíz éves ciklusra készültek. Célszerű a 10 éves ciklust követni, évenként számbavétellel és eredmény értékeléssel. Alapegység: Hektár. A ciklus végén kell egy összevont értékelést tartani, amikor az eredmények, hatások jobban kielemezhetők.

3.5.2. Erdőtelepítések ütemezése

Az erdőtelepítési munkák végzésének sorrendje:

a. Pályázati anyag elkészítése: erdőtelepítési kiviteli terv készíttetése, pályázati nyomtatványok kitöltése benyújtása.

b. Eredményes pályázat után a telepítés elvégzése, vagy elvégeztetése kivitelezővel.

c. 5 éves telepítési időszak után az erdőtelepítések műszaki átvétele, erdősültségi százalék megállapítása. (Nettó terület Ha-ban)

d. Eredményes telepítés után kerülhet sor az állami és EU-s támogatás kifizetésére

A telepítés fafajának megfelelő egységárak alapján ( Eft)

Az erdőtelepítések ennek megfelelően 5 év után értékelhetők, és a hatodik évtől vehető fel a támogatás összege.

10 év után a befejezett erdőtelepítéseket újra számbaveszi a Állami Erdészeti Szolgálat és az időközi változásokat , mennyiségi minőségi vonatkozásban értékeli. Amennyiben a telepítést sikertelennek ítéli meg, intézkedik a kiutalt támogatás részleges, vagy teljes visszafizetéséről.

Pontos ütemtervet készíteni lehetetlen, miután az erdőtelepítési szándék hektár vonatkozásában ismeretlen.

Mértéke a földtulajdonos szándékától függően évente változó. Az éves keret mértéke pedig függ az államháztartás költségvetésétől,. ( Az eddigi ütemben végzett telepítések nem tesznek ki többet 3-5 ha-nál évente.. sajnos)

3.6 . A program humánerőforrás terve

Az erdőtelepítés, erdőfelújítás az egyik legnagyobb kézimunka igényes erdei tevékenység, amennyiben kis területen, kedvezőtlen domborzati viszonyok közt végzik. A hatékonyság ebben az esetben a legalacsonyabb. Megközelítőleg azonos a szőlőtelepítés munkaerőigényével.

1ha erdőtelepítés (kézimunka esetén) 40-45 nap / fő

Egy fő erdei munkát nem végezhet, legalább 4-5 fős csapat tud eredményesen és balesetmentesen együtt dolgozni. A például vett 5 ha munkanap igénye 225 munkanap, ha az erdőfelújítás területét is hozzávesszük a munkanap szükséglet 6250 munkanap lenne. Az ültetésre rendelkezésre álló idő jó megközelítéssel két hónap azaz 44 munkanap, így a telepítések és felújítások fizikai munkás igénye 142 fő. Azt a mennyiséget 100 ha esetében gépesítik, a magánerdőgazdálkodók esetében nincsenek adataim a gépesítettség fokára. Valószínűsíthető, hogy egy egy ültetési ciklusban ( őszi-tavaszi) az erdőtelepítés – erdőfelújítás fizikai munkás igénye: a kistérség területén maximálisan 50 fő. Munkahelyenként egy-egy fő szakirányítóval számolva +5 fő vehető figyelembe.

5 ha erdőtelepítés, erdőfelújítás köt le éves szinten 1 fő szakképzetlen munkaerőt.

Az idősebb korú állományokban a munkák gyakorisága, időszükséglete már sokkal kisebb, így 33 ha erdő köt le éves szinten egy szakmunkást.

Látható tehát, hogy a kézzel végzett erdőtelepítés a leggazdaságtalanabb tevékenység, akkor is, ha elegendő kézimunkás áll rendelkezésre.

Az erdősítések ápolása egykor kézzel végzett tevékenység volt, gyakran nyári diákmunka, illetve sok esetben a nők egyetlen nyári pénzkereseti lehetőségét adta.. Gépesíteni azért volt szükséges, illetve a vegyszeres gyomirtás bevezetése is azáltal vált szükségessé, mert a szabad kapacitás a falvakból az iparba városokba vándorolt.. Jelenleg a városokban munkaerő felesleg van, azonban az erdei munkára nincs visszaáramlás.

Tekintettel az erdőterület 50 %-án gazdálkodó magántulajdonosok bizonytalan szándékára, pontosabb személyi adatot nem lehet megállapítani.

3.7. A program indikatív költségvetése

Az erdészeti fejlesztés többé-kevésbé működő folyamatba történő bekapcsolódás, melynek a hagyományos erdőgazdálkodási tevékenység szükséges pénzügyi fedezeti csatornái meghatározottak, számszerűleg bizonytalan alapadatokra épül.

Erdőtelepítés

A tevékenység előfinaszírozott, elnyert pályázatokra épít. Nem ismeretes a benyújtott és eredményes pályázatok száma és az elnyert pénzösszeg. A 2005 évi pályázatok benyújtási határideje 2005 július 31. Nagy bizonytalansággal 3-5 ha erdőtelepítéssel lehet számolni, 50%ban tölgy és bükk, 50 %-ba akác célállománnyal.

Ennek várható költségigénye

Tölgy célállományra 1050 Eft

Akác célállományra 340 Eft

Kistérségi szakreferens beállítása: 3.600.- Eft munkabér éves viszonylatban. (Az Euro alapú támogatások pályázati rendjéről szóló FVM rendeletet a Melléklethez csatoltuk.)

Turisztikai fejlesztés

3.8. Belső és külső értékelési eljárások kidolgozása

Belső értékelési eljárások

Az erdőgazdálkodás felügyeletét ellátó erdészeti hatóság évente felméri a működési területén gazdálkodó erdőtulajdonosok, erdőkezelők tevékenységét, erről éves mérlegbeszámolót készít. A mérlegbeszámolóban az erdőfelújítástól a véghasználatig, erdőtelepítésig mindent számbavesz, összesít és értékel. Külön a kistérségre nem készül mérlegbeszámoló, ezt a területileg illetékes erdőfelügyelők adataiból lehet összeállítani, ami azért nem pontos, mert a felügyelők működési területe nem azonos a statisztikai kistérség területével.

A mérlegbeszámoló azonban alkalmas arra, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység általános és szakmai megítélést megtegye és az országos statisztikák elkészítéshez alapul szolgáljon. A kistérségi tanács erdészeti szakreferensének esetleg módjában állhat a mérlegbeszámoló áttanulmányozása, kellő szakmai kapcsolattal a területileg illetékes erdőfelügyelővel el tudják készíteni a Statisztikai Kistérség erdőgazdálkodásának éves érékelését..

Amennyiben szakreferens erdészeti koordinációt végezhet és a magánerdő gazdálkodók bizonyos fokú képviseletével is foglakozik, ki tud alakítani egy olyan adatbázist, amelyen a magánerdő-gazdálkodási tevékenység nyomon követhető. Közvetít a gazdálkodó és a pályázatíró szakember között, így rálátása van az erdőtelepítésre, regisztrálni tudja a benyújtott pályázatokat, az elnyert támogatásokat. Közvetít a kivitelező fele, így nyomon követi a megvalósult erdőtelepítéseket. A kistérség Polgármesterein keresztül jelzi, ha kivitelezéshez munkaerő szükséglet jelentkezik. Nyilvántartja a magánerdő gazdálkodásban keletkezett fatömeget, piaci ismereteivel segít az értékesítésben..

Így nyilvántartja megvalósult telepítéseket, a foglakoztatás adatait, melyet éves beszámolójában a Kistérségi Tanács elé terjeszt.

Eredménymutatók:

Mutató jellege	Definíció	Mértékegység
erdőtelepítés	Pályázó gazdálkodók, kivitelezők	Erdőterület növekmény (ha)
csemetetermelés	Termelők, kivitelezők	Felhasznált csemete ( edb)
fakitermelés	Gazdálkodók, vállalkozók	Értékesíthető fatömeg (m3)

3.9. Vezetői összefoglaló

3.10. Mellékletek, adatok.

1.sz Melléklet: Erdősültség

Település	Közig.terület	Erdőterület	Erdősült.
Település	Közig.terület	Erdőterület	Erdősült.
	m²	Ha	%
Alsórajk	8452337	1892358	22,4
Balatonmagyaród	31532864	1131812	3,6
Belezna	30934870	16345533	52,8
Bocska	7376041	2949494	40,0
Börzönce	5600385	1944034	34,7
Csapi	10105661	1947823	19,3
Eszteregnye	20093608	8217462	40,9
Felsőrajk	20547262	2735354	13,3
Fityeház	6504835	1849491	28,4
Fűzvölgy	3143390	25103	0,8
Galambok	25907603	10461045	40,4
Garabonc	18561407	2576988	13,9
Gelse	22452148	5907494	26,3
Gelsesziget	4984230	1663498	33,4
Hahót	39005593	12005750	30,8
Homokkomárom	16698550	8546445	51,2
Hosszúvölgy	3595904	323483	9,0
Kacorlak	7597274	125430	1,7
Kerecseny	12833861	1788573	13,9
Kilimán	5724794	121125	2,1
Kisrécse	3418585	486967	14,2
Liszó	25912242	13849976	53,4
Magyarszentmiklós	4192607	384634	9,2
Magyarszerdahely	16220492	4370695	26,9
Miháld	21641647	5150051	23,8
Murakeresztúr	11714700	1440527	12,3
Nagybakónak	17941537	5212450	29,1
Nagykanizsa	120300363	39314019	32,7
NK.Bagola
NK Bajcsa
NK Miklósfa
Nagyrada	12850145	2391877	18,6
Nagyrécse	26989626	5030766	18,6
Nemespátró	12254928	2373683	19,4
Orosztony	18451442	5765530	31,2
Pat	8333363	2961734	35,5
Pölöskefő	12321694	701339	5,7
Pötréte	14121149	722506	5,1
Sand	7476846	1322464	17,7
Sormás	16369180	3969542	24,3
Surd	21938550	8690030	39,6
Szepetnek	30385313	6122817	20,2
Újudvar	16309718	5386423	33,0
Zalakaros	17168178	1799856	10,5
Zalakomár	54882633	11965637	21,8
Zalamerenye	13989333	7416388	53,0
Zalasárszeg	3037366	226079	7,4
Zalaszabar	16949382	3854774	22,7
Zalaszentbalázs	20994007	4343936	20,7
Zalaszentjakab	7005241	944386	13,5
Zakaújlak	9644969	5914125	61,3
Összesen	864467853	234671506	27,1

( Takarnet 2005) Bagola, Bajcsa, Mikósfa adait Nagykanizsa összesítve tartalmazza.

2.sz.melléklet: Az erdőterület változása az elmúlt 100 év során

Település	1895	1935	1966	2005	Változás 1965 höz viszonyítva
Település	1895	1935	1966	2005
	hektár
Alsórajk	162,4	165,9	203,7	189,2	-14,5
Balatonmagyaród	105,0	105	197	113,2	-83,8
Belezna	770,0	956,9	1054,2	1634,6	580,4
Bocska	438,9	128,1	195,3	292,9	97,6
Börzönce	120,4	33,6	181,3	194,4	13,1
Csapi	67,0	66	120	194,7	74,7
Eszteregnye	1022,0	1038,1	912,1	821,7	-90,4
Felsőrajk	151,9	93,1	266	273,5	7,5
Fityeház	267,4	277,2	227,5	184,9	-42,6
Fűzvölgy	96,6	0	2,1	2,5	0,4
Galambok	12528,0	1408	1473	1046	-427
Garabonc	296,0	161	173	257	84
Gelse	490,0	404,6	637	590,7	-46,3
Gelsesziget	213,5	146,3	173,6	166,3	-7,3
Hahót	847,0	567,7	1287,3	1200,5	-86,8
Homokkomárom	760,9	1005,2	1023,4	854,6	-168,8
Hosszúvölgy	82,6	9,8	16,8	32,3	15,5
Kacorlak	0,0	3,5	3,5	1,7	-1,8
Kerecseny	22,4	83,3	164,5	178,8	14,3
Kilimán	44,8	18,9	14,7	12,2	-2,5
Kisrécse	60,0	70	42	48,6	6,6
Liszó	1750,0	1254,4	1406,3	1385	-21,3
Magyarszentmiklós	82,6	0	11,9	38,4	26,5
Magyarszerdahely	574,0	480,9	468,3	437	-31,3
Miháld	500,0	188	323	515	192
Murakeresztúr	154,7	189	259	144	-115
Nagybakónak	343,0	282	438	521,2	83,2
Nagykanizsa	1750,0	1254,4	1406,3
NK.Bagola	396,9	282,8	275,8
NK Bajcsa	167,3	236,6	233,8
NK Miklósfa	461,3	434,7	815,5	3931,4	1200
Nagyrada	143,0	201	203	239	36
Nagyrécse	259,0	442	406	503	97
Nemespátró	93,8	95,2	234,5	237,3	2,8
Orosztony	640,5	500,5	630	576,5	-53,5
Pat	259,0	115	148	296	148
Pölöskefő	0,0	0	1,4	70	68,6
Pötréte	354,9	51,1	69,3	72,2	2,9
Sand	86,0	92	112	132	20
Sormás	423,5	467,6	455	396,9	-58,1
Surd	593,6	714	865,2	869	3,8
Szepetnek	1435,7	607,6	573,3	612,3	39
Újudvar	816,9	464,1	525,7	538,6	12,9
Zalakaros	221,0	221	100	180	80
Zalakomár	828,8	772,8	1209,6	1196,5	-13,1
Zalamerenye	529,0	530	661	741,6	80,6
Zalasárszeg	27,0	18	13	22,6	9,6
Zalaszabar	387,8	373,8	352,1	385,4	33,3
Zalaszentbalázs	339,5	155,4	471,8	434,4	-37,4
Zalaszentjakab	172,0	146	82	94,4	12,4
Zakaújlak	508,0	513	548	591,4	43,4
Összesen	32845,6	17825,1	21666,8	23451,4

Forrás: Mezőgazdassági Statisztikai Adatgyűjtemény

3.sz.Melléklet Az erdőterület elsődleges rendeltetés szerinti megoszlása településenként

Helység	Védelmi erdők			Gazdasági erdők			EÜ.szoc. Turisztikai	Oktatás kutatás	Egyéb	Mind összesen
	Védő	Védett	Összesen	Faanyag	Egyéb	Összesen	EÜ.szoc. Turisztikai	Oktatás kutatás	Egyéb	Mind összesen
	h e k t á r
Alsórajk	4,3	0	4,3	178	0	178	0	0	1,7	184
Balatonmagyaród	0	188,6	188,6	3,7	0	3,7	0	0	11,3	203,6
Belezna	32,9	0	32,9	15603	0	1560,3	0	0	70,3	1665,3
Bocska	23,8	0	23,8	270,2	0	270,2	0	0	34,3	328,4
Börzönce	0,7	0	0,7	205,6	0	205,6	0	0	7,5	213,8
Csapi	8,4	0	0,7	133,2	0	133,2	0	0	13,7	155,3
Eszteregnye	14,1	0	14,1	804,6	6,8	811,4	0	19,2	102,3	940,7
Felsőrajk	0	0	0	231	0	231	0	0	4,6	235,6
Fityeház	0	0	0	177	0	177	0	0	0,2	186,2
Fűzvölgy	0	0	0	1,7	0	1,7	0	0	0	14,7
Galambok	4,2	224,6	228,8	768,7	0	768,7	15,8	0	45,3	1058,6
Garabonc	0	161,4	161,4	59,2	0	59,2	0	0	29,9	250,4
Gelse	7,8	13,4	21	555,3	0	555,3	0	0	18,7	595
Gelsesziget	0	0	0	165,4	0	165,4	0	0	16,5	181,9
Hahót	106,4	0	106,4	1035,8	0	1035,8	0	0	22,5	1164,8
Homokkomárom	0	0	0	831	0	831,3	1,6	0	42,5	875,1
Hosszúvölgy	1,8	0	1,8	20,9	0	20,9	0	0	1,4	23,9
Kacorlak	0	0	0	9,6	0	9,6	0	0	0,7	10,3
Kerecseny	0	0	0	163,9	0	163,9	0	0	1,3	165,2
Kilimán	0,9	0	0,9	18,2	0	18,2	0	0	0,2	19,3
Kiseécse	0	0	0	48,6	0	48,6	0	0	0,9	49,5
Liszó	30,9		30,9	1294,4	0	1294,4	0	5	78,4	1408,7
Magyarszentmiklós	1,2	0	1,2	32,6	0	32,6	0	0	4,6	38,4
Magyarszerdahely	3,6	0	3,6	408,9	0	408,9	0	0	17,7	430,2
Miháld	2,5	0	2,5	522,3	0	522,3	0	0	10,6	535,4
Murakeresztúr	0	0	0	131	0	131	0	0	9,7	140,7
Nagybakónak	30	0	30	495,7	0	495,7	3,9	0	4,4	534
Nagykanizsa	0,7	6,4	7,1	2106	0	2106	286,3	0	307,4	2706,7
Nagykanizsa-Bagola	18,1	0	18,1	321,4	0	321,4	0	0	9,4	348,9
Nagykanizsa –Bajcsa	0	0	0	169,3	0	169,3	0	0	15,3	184,6
Nagykanizsa-Miklósfa	18,3	0	18,3	709,8	0	709,8	99,2	0	44,9	865,2
Nagyrada	25,7	149,5	175,2	59,1	0	59,1	0	0	20,7	255
Nagyrécse	0,5	42,2	42,7	462,1	0	462,1	1,7	0,8	21,1	528,4
Nemespátró	25,5	0	25,5	205	0	205	0	0	0,2	230,7
Orosztony	61,5	0	61,5	553	5,1	558,1	0	0	16,1	635,7
Pat		4,2	4,2	326,7	0	326,7	0	0	7,3	338,2
Pölöskefő	0	60,7	60,7	5,5	0	5,5	0	0	9,4	75,6
Pötréte	1	0	1	68,6	0	68,6	0	0	2	71,6
Sand	8,4	0	8,4	131	0	131	0	0	4,9	144,3
Sormás	0	0	0	317,7	4,8	376,5	0	0	13,1	389,6
Surd	43,7	0	43,7	757,9	5,4	763,9	0	0	65,2	872,2
Szepetnek	0	0	0	569,9	0	569,9	0	0	34,3	604,2
Újudvar	1,3	25,3	26,6	501,6	0	501,6	0	0	22,5	350,7
Zalakaros	20,9	0	20,9	99,4	0	99,4	0	0	9,6	129,9
Zalakomár	1,6	341,9	345,5	809,9	0	809,9	33,9	0	49,8	1237,1
Zalamerenye	27	0,5	27,5	593,9	0	593,9	92	0	32,5	745,9
Zalasárszeg	0	0	0	19,2	0	19,2	0	0	0	19,2
Zalaszabar	149,2	57	76,2	276,2	0	276,2	0	0	28,6	380,7
Zalaszentbalázs	65,3	0	65,3	385,4	0	385,4	0	0	20,4	471,1
Zalaszentjakab	1,4	0	1,4	107,1	0	107,1	0	0	1,3	109,8
Zalaújlak	11,6	0	11,6	617,3	0	617,3	0	0	20,7	649,6

Összesen	617,9	1257,7	1893,6	20354	22,1	20364,4	534,4	26,3	1316,5	34147

4.sz. Melléklet: A kistérség erdeiben található fafajok és az általuk elfoglalt terület

Fafaj neve	Rövid név	Terület	Fafaj neve	Rövid név	Terület	Fafaj neve	Rövid név	Terület
Kocsányos tölgy	KST	3790,8	Madárcseresznye	CsNy	47,1	Egyéb füzek	EFÜ	0,6
Későnvirító t.	KvT	7,5	Kései meggy	KM	0,9	Mézgás éger	MÉ	2654,0
Szlavon tölgy	SZT	234,3	Vadkörte	KT	6,1	Hamvas éger	HÉ	4,1
Kocsánytalan t	KTT	1704,5	Fehér eper	EP	3,1	Kislevelű hárs	KH	145,6
Vörös tölgy	VT	321,9	Madárberkenye	MBe	0,1	Nagylevelű hárs	NH	2,9
Mocsártölgy	MT	1,3	Barkóca berk.	BaBe		Ezüst hárs	EH	2,9
Cser	CS	1042,2	Szelíd gesztenye	SZG	98,7	Közönséges nyír	NYI	58,6
Bükk	B	1853,4		KP	0,4	vagdesztenye	VG
Gyertyán	GY	1652,3	Gleditsia	GL	0,3	bálványfa	BL	3,2
Akác	A	4634,1	Egyéb kemény l.	EKL	2,7	Erdeifenyő	EF	1292,2
Zalai akác	zalA	0,3	Korai nyár	KoNy	1,8	Feketefenyő	FF	59,5
Hegyi juhar	HJ	40,8	Óriás nyár	ÓNy	15,7	Simafenyő	SF	153,5
Korai juhar	KJ	13,3	Olasz nyár	OlNy	13,2	Banks fenyő	BF	0,5
Mezei juhar	MJ	57,1	Egyéb nemes ny.	ENNy	0,1	Lucfenyő	LF	608,9
Zöldjuhar	ZJ	0,3		PaNy	8,1	Vörösfenyő	VF	197,7
Ezüstjuhar	EzJ	6,5	Fehér nyár	FrNy	5,6	Zölddouglasz	ZDF	73,1
Hegyi szil	HSZ	0,4	Szürke nyár	SzNy	43,2	Kékdouglasz	KDF	10,4
Mezei szil	MSZ	6,9	Rezgő nyár	RNy	25,3	Jegenyefenyő	JF	3,1
Vénic szil	VSZ	3,0	Fekete nyár	FtNy	2,4	Koreai jegenyef	KJF	2,3
Magas kőris	MK	67,9	Bédai fűz	BéFŰ	0,2	Oregon ciprus	OC	1,7
Magyar kőris	MaK	348,7	Fehér fűz	FFŰ	163,8	Mocsárciprus	MC	1,0
Amerikai kőris	AK	60,5	Szomorú fűz	SzFü	0,7	Tiszafa	TF	0,1
Fekete dió	FD	16,4	Törékeny füz	TFÜ	15,4	Keleti tuja	KTh	1,0
Közönséges dió	KD	6,6	Kosárfonó fűz	KFÖ	26,1	Szurkosfenyő	EgyF	15,6

( ÁESZ adatszolgáltatás)

5.sz. Melléklet az egyes fafaj csoportok korosztály szerinti megoszlása

Fafaj	K O R O S Z T Á L Y O K
Fafaj	1-11	11-20	21-30	31-40	41-60	61-80	81-100	100 -	Össz.
Kocsányos tölgyek	308,6	638,9	343,9	109,8	734,6	697,8	745,5	453,3	4032,4
Kocsánytalan tölgyek	266	365,7	153,3	50,1	87,7	402,6	220,5	158,6	1704,5
Egyéb tölgyek	24,4	17,4	33,4	106,2	136,3	4,7	0,8		323,2
Cseresek	12,2	70,4	68,9	32,6	103,7	370,9	299,1	84,4	1042,2
Bükkösök	126,3	191,6	102,2	75,1	119,0	488,5	875,9	372,8	1853,4
Gyertyánosok	26,9	115,1	148,0	135,8	279,5	627,1	231,6	88,3	1652,3
Akácosok	907,0	1471,5	1178,0	618,0	416,2	41,9	1,5	0,3	46345,4
Juharok	6,3	23,4	13,9	9,2	35,1	22,5	6,4	1,2	118,0
Szilek	2,2	2,1	0,6	0,2	2,0	0,5	2,6	0,1	10,3
Kőrisek	32,3	95,5	55,7	19,6	100,7	109,9	48,6	14,8	477,1
Egyéb keménylomb	2,2	10,5	0,8	4,7	4,6	0,2			23,0
Egyéb keménylomb 2	10,6	6,4	1,7	2,9	14,7	18,6	2,2	0,1	57,2
Egyéb keménylomb 3	2,2	4,0	18,3	11,5	19,1	28,1	13,2	2,4	98,8
Egyéb keménylomb 4	0,0	0,0	0,0	0,3	0,1	0,0	0,0	0,0	0,4
Egyéb keménylomb 5	0,5	0,8	1,2	0,0	0,3	0,0	0,2	0,0	3,0
Nemes nyarak	3,0	2,4	19,9	4,4	1,2	0,0	0,0	0,0	30,9
Nemes nyarak 2	7,1	1,0	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	8,1
Hazai nyarak	26,4	20,3	8,0	18,2	3,6		0,0	0,0	76,5
Füzek 1	0,0	0,0	0,2	0,0	0,0	0,0	0,0	0,0	0,2
Füzek 2	8,2	112,7	406,0	28,4	14,4	2,3	0,0	0,0	206,6
Égerek	138,2	568,5	613,2	564,7	577,4	165,7	25,9	1,0	2658,1
Hársak	0,1	7,7	38,5	26,0	34,2	26,1	13,1	5,3	151,4
Egyéb lágylomb	0,2	24,3	17,6	7,2	7,7	1,4	0,2	0,0	58,6
Egyéb lágylomb 2	0,0	2,5	0,2	0,0	0,5	0,0	0,0	0,0	3,2
Erdei fenyők	21,6	173,4	461,0	301,8	402,4	52,1	23,1	10,3	1445,7
Feketefenyők	2,8	3,0	1,9	2,8	20,9	9,9	16,6	2,4	60,3
Lucfenyők	1,3	135,0	394,7	71,5	4,5	0,3	1,4	0,2	608,9
Vörösfenyők	4,5	34,1	44,9	42,8	65,3	6,2	0,9	0,0	198,7
Egyéb fenyők 1	5,5	10,3	31,1	31,4	5,2				83,5
Egyéb fenyők 2	0,9	3,6	0,6	0,3					5,4
Egyéb fenyők 3	0,2	7,4	8,3	2,5	0,8	0,0	0,2	0,0	19,4

Összesen	1949,7	4119,5	3801,5	2281,0	3191,7	3077,3	2029,5	1195,5	31645,7

				Pótlás alatti és üres terület					1185,0
				Egyéb részletek területe					1316,5

				Mindösszesen					24147,2

( ÁESZ adatszolgáltatás)

Település	Erdőterület	Potenciális élőfakészlet	Évi fatömeg növekekedés
Település	Erdőterület	Potenciális élőfakészlet	Évi fatömeg növekekedés
	Hektár	m3	m3/ha
Alsórajk	184	31599,1	6,8
Balatonmagyaród	203,6	23858,7	6,7
Belezna	1665,3	206576,2	5,9
Bocska	328,4	42856,1	3,3
Börzönce	213,8	29070,9	4,9
Csapi	155,3	25194,8	5,0
Eszteregnye	947	107985	3,3
Felsőrajk	235,6	42752,1	6,9
Fityeház	186,2	37496,8	6,1
Fűzvölgy	1,7	164,4	9,0
Galambok	14058,6	147626,1	4,6
Garabonc	250,4	29206,2	5,2
Gelse	595	1000927,5	4,4
Gelsesziget	181,9	27667,6	4,4
Hahót	1164,7	168488,2	6,1
Homokkomárom	875,1	124360,1	4,7
Hosszúvölgy	23,9	1632,1	5,1
Kacorlak	10,3	434,8	1,5
Kerecseny	165,2	24400,5	7,2
Kilimán	19,3	3985,7	7,6
Kisrécse	49,5	5903,3	5,0
Liszó	1408,7	159595,7	5,0
Magyarszentmiklós	34,8	6558,4	6,1
Magyarszerdahely	430,2	90378,8	5,9
Miháld	535,4	72703,6	4,5
Murakeresztúr	140,7	31457,8	5,8
Nagybakónak	534	72148,7	5,4
Nagykanizsa	2706,8	388066,3	4,2
NK.Bagola	348,9	42125,4	4,6
NK Bajcsa	184,6	30137,8	4,3
NK Miklósfa	865,2	111623,6	4,7
Nagyrada	255	35447,5	6,8
Nagyrécse	528,4	68887,1	4,1
Nemespátró	230,7	26431,3	6,6
Orosztony	635,7	85034,5	5,6
Pat	338,2	33995,8	5,6
Pölöskefő	75,6	5981	5,3
Pötréte	71,6	11830,3	6,7
Sand	144,3	22757,7	5,5
Sormás	389,6	63847,8	4,2
Surd	872,2	96413,3	5,0
Szepetnek	604,2	99161,9	5,1
Újudvar	550,7	77675,8	5,8
Zalakaros	129,9	15595,6	3,5
Zalakomár	1237,1	165567,2	4,6
Zalamerenye	745,9	105002,5	4,1
Zalasárszeg	19,2	40008,5	6,5
Zalaszabar	109,8	16473,1	5,8
Zalaszentbalázs	471,1	58225,3	6,7
Zalaszentjakab	109,8	16473,1	5,8
Zakaújlak	469,6	104955,9	4,3
Összesen	24147,2	3337190,4	5,1

6.sz. Melléklet Fatömeg növekedési mutatók településenként

7.sz. Melléklet Gyenge termőképességű szántóterületek községenként

Település összes szántó		V.min.o	VI.min.o	VII.min.o	VIII.min.o	Összes gyenge
Település összes szántó		Négyzetméter				hektár
ALSÓRAJK	3118379	748299	1078191	576464	0	240,30
BAGOLA	7780107	2013647	2176820	84343	0	427,48
BAJCSA	2442633	1246051	510817	625765	0	238,26
BALATONMAGYARÓD	9288874	0	2953769	0	0	295,38
BELEZNA	7075316	1820764	1450778	2100430	1049751	642,17
BOCSKA	759488	339422	74373	156928	0	57,07
BÖRZÖNCE	402522	0	233797	168725	0	40,25
CSAPI	3502403	1280790	191383	0	0	147,22
ESZTEREGNYE	7243380	1135609	349536	296943	1230	178,33
FELSŐRAJK	9577935	3894178	1532110	604204	0	603,05
FITYEHÁZ	2604743	1157628	0	61252	0	121,89
FŰZVÖLGY	2054552	468298	936872	440811	120000	196,60
GALAMBOK	7230516	1109253	1197690	30000	0	233,69
GARABONC	5416490	1130234	1973262	0	0	310,35
GELSE	7964527	2324276	1505595	217377	0	404,72
GELSESZIGET	2002601	453529	140274	232444	0	82,62
HAHÓT	13434566	3694607	2304384	1319768	205000	752,38
HOMOKKOMÁROM	2893100	730103	1350373	748972	0	282,94
HOSSZÚVÖLGY	904720	69845	322308	200000	187097	77,93
KACORLAK	4513859	1073005	1685017	548335	0	330,64
KERECSENY	5874466	2304416	1675884	117337	0	409,76
KILIMÁN	2639257	821239	829107	159798	0	181,01
KISRÉCSE	2278084	789345	741804	0	15789	154,69
LISZÓ	7614704	1826536	3138639	2046944	173802	718,59
MAGYARSZENTMIKLÓS	1836288	401244	674909	326824	98472	150,14
MAGYARSZERDAHELY	6072273	2939022	1286148	180155	0	440,53
MIHÁLD	7763798	903641	1395395	304160	203128	280,63
MIKLÓSFA	9468771	1508646	1064554	0	0	257,32
MURAKERESZTÚR	4874849	2033366	159234	15136	0	220,77
NAGYKANIZSA	21368856	4079838	3956744	248853	0	828,54
NAGYBAKÓNAK	3690492	916564	2073633	521691	107259	361,91
NAGYRADA	3274623	903644	634217	40289	0	157,82
NAGYRÉCSE	12924291	4620974	2151991	250886	70000	709,39
OROSZTONY	5196668	1820458	1032766	272976	0	312,62
PAT	3221158	445315	1223821	428268	463500	256,09
NEMESPÁTRÓ	6127890	1153701	2264972	1510462	1128790	605,79
PÖLÖSKEFŐ	7653034	2885261	1270564	10000	0	416,58
PÖTRÉTE	7294060	3897878	1043167	394512	0	533,56
SAND	3293402	653387	341656	0	113422	110,85
SORMÁS	4688539	961440	490000	0	0	145,14
SURD	7404129	1645832	2651019	1044965	245416	558,72
SZEPETNEK	16867376	1878676	1484731	730726	0	409,41
ÚJUDVAR	4549086	828630	1087893	362828	13627	229,30
ZALAKAROS	4779922	1232951	1443842	19931	0	269,67
ZALAKOMÁR	17520106	760982	7737667	191475	213818	890,39
ZALAMERENYE	3571249	1723975	1103045	90040	0	291,71
ZALASÁRSZEG	525210	325194	135614	0	0	46,08
ZALASZABAR	3758376	1036456	917084	350000	0	230,35
ZALASZENTBALÁZS	10255616	3654966	3838468	907755	137519	853,87
ZALASZENTJAKAB	3260339	582790	139842	167281	0	88,99
ZALAÚJLAK	1632130	488960	940721	202449	0	163,21
Összesen ( hektár)	30148,9753	7471,49	7089,6480	1930,85	454,7620	16946,75

( Forrás: TAKI földnyilvántartás)

8.sz.. Melléklet Közjóléti, turisztikai erdők felmérése

Helység	Parkerdő ellátottság	Igény	Terv ellátottság	Megjegyzés
Helység	Parkerdő ellátottság	Igény	Terv ellátottság	Megjegyzés
ALSÓRAJK	nincs
BAGOLA	nincs
BAJCSA	nincs	Van	nincs	Erdészkolónia alkalmassá tétele üdülésre
BALATONMAGYARÓD	nincs			Kányavári sziget
BELEZNA	nincs
BOCSKA	nincs
BÖRZÖNCE	nincs
CSAPI	nincs
ESZTEREGNYE	nincs	Van	van	arborétum, tervezett jóléti tó
FELSŐRAJK	nincs
FITYEHÁZ	nincs			biológiai oktató ösvény
FŰZVÖLGY	nincs	Nincs
GALAMBOK	15,8	Nincs	nincs	Leromlott, vissza kell minősíteni
GARABONC	nincs
GELSE	nincs	Van	nincs	kilátó
GELSESZIGET	nincs
HAHÓT	nincs	Van	nincs	kilátó
HOMOKKOMÁROM	1,8	Van	nincs	közjóléti terv kell
HOSSZÚVÖLGY	nincs
KACORLAK	nincs
KERECSENY	nincs	Van	nincs	jóléti tó, parkerdő terv kell
KILIMÁN	nincs
KISRÉCSE	nincs
LISZÓ	nincs	Van	nincs	jóléti tó, parkerdő terv kell
MAGYARSZENTMIKLÓS	nincs
MAGYARSZERDAHELY	nincs
MIHÁLD	nincs	Van	van	fotoszafari park
MIKLÓSFA	99,2	Van	nem sz.
MURAKERESZTÚR	nincs
NAGYKANIZSA	286,3	Van	van	erd. Iskola. Oktatóösvény
NAGYBAKÓNAK	3,9	Van	nincs	szurdok, továbbfejlesztés
NAGYRADA	nincs	Van	nincs	kilátó
NAGYRÉCSE	1,7
OROSZTONY	nincs
PAT	nincs	Van	van	parkerdő, fotoszafari park
NEMESPÁTRÓ	nincs	Nincs	nincs
PÖLÖSKEFŐ	nincs
PÖTRÉTE	nincs	Van	nincs	horgásztó p.e. madárfigyelő
SAND	nincs
SORMÁS	nincs
SURD	nincs	Van	van	jóléti tó parkerdő
SZEPETNEK	nincs	Van	van	jóléti tó parkerdő, biol.oktató
ÚJUDVAR	nincs	Van	nincs	Csibiti tó, sípálya
ZALAKAROS	mernyénél	Van	van	a p.erdő z.merenye kh-ban!!
ZALAKOMÁR	33,9	Van	nincs	Ormándlakhoz
ZALAMERENYE	92	Van	nincs	források környezete, terv kell
ZALASÁRSZEG	nincs
ZALASZABAR	nincs
ZALASZENTBALÁZS	nincs	Van	nincs	kilátó terv kell
ZALASZENTJAKAB	nincs
ZALAÚJLAK	nincs	Van	nincs	szelidgesztenyés pihenő

Tárgyalások, megbeszélések

A kistérségek településein fellépő – erdészeti beavatkozást kívánó - gondokat, turisztikai lehetőségeket, illetve a települések e témában megjelenő elképzeléseit, javaslatait, kérését, előzetes igényfelmérő lapokkal, majd ezek sikertelensége után az Önkormányzati vezetőkkel történő megbeszéléseken, majd ezt követően az együttes helyszíni bejárásokon igyekeztük feltárni. Mindezek mellett állandó kapcsolatot tartottunk a területileg illetékes szakhatóság embereivel illetve a Térségfejlesztési Társulás Kistérségi menedzsereivel, illetve rajtuk keresztül a Társulások vezetőivel.

A NATÚRPARK pályázat megírását megelőzően közös konzultációt tartottunk a pályázat készítőivel. Biztosítottuk az általunk parkerdőben, turisztikai objektumok esetében alkalmazott berendezések rajzos mellékleteit, összevetettük a turizmusból az erdészeti ágazatra háruló feladatokat, tennivalókat.

132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet

a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól

módosította: 3/2005. (I. 11.) FVM rendelet - fehér háttérrel, kék színnel a szövegben

módosította még: 40/2005. (IV. 27.) FVM rendelet - barna betűvel a szövegben

Az erdőtelepítési első kivitelhez nyújtott támogatás

7. § (1) Az erdőtelepítési első kivitelhez nyújtott támogatás

a) alap és

b) kiegészítő

támogatásból áll.

(2) Az alaptámogatás magában foglalja:

a) a tervezést (talajvizsgálat, tervdokumentáció összeállítása),

b) a talaj-előkészítést,

c) a szaporítóanyag beszerzését,

d) az ültetést (ami tartalmazza az ültetőgödör vagy magágy készítését, a csemete, suháng földbe való kihelyezését, illetve a magvetést, a sorkitűzést a kitűző anyag árával és helyszínre szállításával),

e) a növényvédelmi munkálatok elvégzését,

f) célállománytípustól (fafajtól) függően a tőrevágást, egyszálra metszést, 20%-os természetes csemetepusztulás következtében szükségessé váló pótlást.

(3) A kiegészítő támogatás magában foglalja a telepített erdőre vonatkozóan:

a) a talaj védelmét,

b) a legelő állatok, a vad és a taposási kár elleni védelmet,

c) a káros belvizek elleni, valamint

d) a tűzkár elleni megelőző védelmet.

(4) A kiegészítő támogatás önállóan nem, csak az erdőtelepítési első kivitel alaptámogatásával együtt vehető igénybe.

(5) A kiegészítő támogatás csak abban az esetben vehető igénybe, ha azt erdőtelepítési tervdokumentációban megtervezik, és az erdőtelepítési tervdokumentációt jóváhagyó határozat tartalmazza e támogatási jogcím megjelölését és mértékét.

8. § Erdőtelepítési első kivitelhez nyújtott támogatás minimálisan támogatható területnagysága 1 hektár. Ennél kisebb - legalább 0,3 ha - terület támogatása csak erdőterülettel közvetlenül határos mezőgazdasági területen történő erdősítés után vehető igénybe, vagy olyan terület esetében, ahol a közvetlenül határos terület a támogatási kérelemben szintén szerepel.

9. § (1) Az erdőtelepítési első kivitel megvalósítása során az alábbi szakmai feltételeket kell teljesíteni:

a) a jóváhagyott erdőtelepítési tervben szereplő erdősítési technológia betartása, beleértve az első évre tervezett ápolások elvégzését is,

b) a terv szerinti mennyiségű, méretű és minőségű (a nemesnyár célállománytípus esetében legalább „A” minőségű gyökeres dugvány használata), szakszerűen kezelt, igazolt származási bizonyítvánnyal rendelkező erdészeti szaporítóanyag felhasználása,

c) a tervezett célállománynak megfelelő fafajösszetétel,

d) az erdőtelepítési kiegészítő támogatás esetében a jóváhagyott terv és elfogadott kérelem szerint szakszerűen elvégzett munka, elkészült létesítmény.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakmai feltételek teljesítését az Állami Erdészeti Szolgálat területileg illetékes igazgatósága (a továbbiakban: erdészeti hatóság) a műszaki átvétel során helyszíni ellenőrzéssel bírálja el, és erről erdőrészletenként igazolást állít ki. Az igazolás megléte a támogatás kifizetésének feltétele.

Az erdőtelepítés ápolásához nyújtott támogatás

10. § (1) E rendelet alapján erdőtelepítés ápolásához öt évig nyújtható támogatás.

(2) Az erdőtelepítés ápolását az erdőtelepítési technológia részeként az erdőtelepítési tervben kötelezően elvégzendő feladatként kell előírni.

(3) Az erdőtelepítés ápolása elfogadhatóságának szakmai feltételei:

a) a tervezett célállománynak megfelelő fafajösszetétel,

b) az erdősítési tervben szereplő ápolások elvégzése, a csemeték fejlődésének biztosítása,

c) a harmadik évben az ápolási támogatás (1-3. év) kifizetésekor az első kivitelre tervezett egyedszám legalább 70%-át, védelmi rendeltetésű erdők esetében az 50%-át elérő életképes csemete megléte egyenletes eloszlásban,

d) az ötödik évben az ápolási támogatás (4. és 5. év) kifizetésekor: a befejezhetőségre megállapított legkisebb egyedszámú csemete megléte egyenletes eloszlásban.

(4) A (3) bekezdés szerinti szakmai feltételek teljesülését az erdészeti hatóság a műszaki átvétel során helyszíni ellenőrzéssel bírálja el, és erről erdőrészletenként igazolást állít ki. Az igazolás megléte a támogatás kifizetésének feltétele.

(5) Az erdőgazdálkodó kötelezettsége gondoskodni arról, hogy a szakmai ellenőrzésekhez szükséges adatok, illetve nyilvántartások naprakész állapotban rendelkezésre álljanak.

Erdőtelepítési jövedelempótló támogatás

11. § Az erdősített területek után a jogosult mezőgazdasági területen megvalósult erdőtelepítés miatt kieső jövedelem pótlására, legfeljebb húszéves időtartamon keresztül, erdőtelepítési jövedelempótló támogatás vehető igénybe.

Támogatásra jogosult

12. § (1) Az erdőtelepítési első kivitelhez nyújtott támogatást - az (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a jogosult mezőgazdasági terület jogszerű használója veheti igénybe.

(2) Az erdőtelepítés ápolásához nyújtott támogatást - a (3) és (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a jogosult mezőgazdasági terület használója akkor veheti igénybe, ha

a) egyidejűleg annak tulajdonosa,

b) jogszerű használata legalább húsz évre szóló haszonbérleti szerződésen alapul, vagy

c) haszonélvezeti joggal rendelkezik.

(3) Amennyiben a jogosult mezőgazdasági terület a Magyar Állam tulajdonában van, a 100%-os állami tulajdonban levő gazdasági társaság, illetve költségvetési intézménynek minősülő használó csak az erdőtelepítés első kiviteléhez jogosult támogatás igénybevételére.

(4) Az erdőtelepítési jövedelempótló támogatást - az (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az veheti igénybe, aki egyben jogosult a (2) bekezdésben foglaltak alapján erdőtelepítés ápolásához nyújtott támogatás igénybevételére is.

(5) A rendelet alapján járó támogatást nem veheti igénybe az, aki az R. 1. §-ának g) pontja szerinti korai nyugdíjazási támogatásban részesül.

A támogatás mértéke

13. § Az erdőtelepítési első kivitel támogatásának mértékét a rendelet 1. számú melléklete, az erdőtelepítések ápolásához és védelméhez nyújtott támogatás mértékét a rendelet 2. számú melléklete a fafajtól függő támogatási időszak hosszát a rendelet 3. számú melléklete, míg az erdőtelepítési jövedelempótló támogatásra jogosult időszakot, valamint a támogatás mértékét a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

Eljárási szabályok

14. § (1) A támogatási kérelmet postai úton vagy személyesen, egy példányban, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, a kérelmező nevére kiállított eredeti blokktérkép melléklettel, az MVH nevében eljáró Állami Erdészeti Szolgálat területileg illetékes igazgatóságánál kell benyújtani,

a) 2004. évben szeptember 15-től október 15-ig,

b) a 2005. évi tavaszi telepítésekre vonatkozóan 2005. január 15-től január 31-ig, majd ezt követően

c) 2005. június 1-jétől július 31-ig, valamint

d) 2006. évben június 1-jétől július 31-ig.

(2) A támogatási kérelem nem foglalja magában az első évre vonatkozó kifizetési kérelmet.

(3) Az MVH a kifizetési kérelem adatait a MePAR rendelet szerinti adatbázis adataival összeveti, és a kimutatott túligénylések esetén az érintett földhasználókat a túligénylés tisztázására szólítja fel.

15. § (1) A benyújtott támogatási kérelmek erdőrészletenként végzett pontozás alapján kerülnek rangsorolásra.

(2) A pontozás során a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) az új erdő vidékfejlesztési, munkahely-teremtési szerepe, mint racionális földhasznosítási mód;

b) az erdőtelepítés természetvédelmi-ökológiai védő és állapotjavító hatása, természetes életközösség létrehozása, őshonos, elegyes állomány kialakítása, összhang a nemzeti erdőtelepítési koncepcióval;

c) az új erdő szerepe a humán környezet védelmében, hatása a helyi és térségi viszonyokra, a vidék turisztikai potenciáljának növelésére.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szempontok értékelésekor a pontozás során vizsgálni kell:

a) a tervezett erdő kiemelt térségbe tartozása a budapesti agglomeráció, valamint a Balaton kiemelt üdülőkörzete lehatárolásáról szóló 89/1997. (V. 28.) Korm. rendelet és a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény alapján;

b) a tervezett erdő kedvezőtlen adottságú területen, érzékeny természeti területen, vagy átlagos adottságú területen való elhelyezkedése;

c) a tervezett erdő a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó településen kerül telepítésre;

d) a támogatásra jogosult a rendelet szerint meghatározottak szerint gazdálkodónak minősül.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szempontok értékelésekor a pontozás során vizsgálni kell:

a) a tervezett erdő méretét;

b) a tervezett erdő elsődleges rendeltetését;

c) a tervezett erdő fafajainak őshonosságát;

d) a tervezett erdő elegyességét;

e) a térség erdősültségét.

(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti szempontok értékelésekor a pontozás során vizsgálni kell:

a) a tervezett erdőnek a településhez viszonyított elhelyezkedését;

b) a tervezett erdőhöz közeli települések lélekszámát;

c) a tervezett erdő közelében található szennyezés veszélyes létesítmény, káros hatású kommunális üzem meglétét.

(6) A pontozás az erdőtelepítési kivitelezési terv, a támogatási kérelemben szereplő adatok, a hatályos jogszabályok és a rendelkezésre álló térképek alapján történik.

(7) A pontozás részletes szabályozásáról az MVH közleményt tesz közzé.

A támogatás folyósítása

16. § (1) Az erdőtelepítési első kivitelhez nyújtott támogatás a sikeres telepítést követően kerül kifizetésre, amennyiben a kérelmező az erdőművelési ágba történő átsorolást az illetékes földhivatalnál bejelentette, illetve a támogatásra jogosultat az erdészeti hatóság erdőgazdálkodóként nyilvántartásba vette.

„(5) A kifizetési kérelem valamennyi támogatási forma esetén az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, az MVH nevében eljáró erdészeti hatóságnál nyújtható be”

(2) Az erdőtelepítés ápolásához nyújtott támogatás kifizetése két részletben történik. A támogatási időszak első három évére vonatkozó összeg a harmadik évben, a negyedik és ötödik évre vonatkozó összeg az ötödik évben kerül kifizetésre.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti támogatás folyósításának feltétele az erdészeti hatóság által végzett sikeres műszaki átvétel.

(4) Az erdőtelepítési jövedelempótló támogatás kifizetése a támogatási időszakban évente kerül kifizetésre.

(5) A kifizetési kérelem valamennyi támogatási forma esetén az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, az MVH nevében eljáró erdészeti hatóságnál nyújtható be

a) 2005. évben február 1-jétől június 15-ig,

b) 2006. évben február 1-jétől június 15-ig.

Jogkövetkezmények

17. § A felvett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül:

a) ha az erdőtelepítés a támogatásra jogosult hibájából hiúsul meg,

b) a támogatást más célra fordítják, vagy

c) ha a támogatásra jogosult a megvalósítást követően a támogatás eredeti célját megváltoztatja.

18. § (1) Ha a támogatásra jogosult az első kivitel egészben vagy részben történő elmaradását a kifizetés igénylés időpontjáig írásban bejelenti:

a) az indokolatlan keretlekötésért és a felesleges ellenőrzésért a külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot köteles fizetni,

b) írásbeli kérelmére támogatási jogosultsága azonban további egy éven keresztül megmarad.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti esetben a támogatásra jogosult írásban jelzi, hogy az első kivitelt nem kívánja megvalósítani, kérelmére jogosultsága és további kötelezettsége megszűnik.

19. § (1) Ha a támogatásra jogosult az erdősítés első évében az első kivitel teljesítésének elmaradását a kifizetés igénylés időpontjáig nem jelenti be:

a) a külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot köteles fizetni, és

b) az érintett jogosult mezőgazdasági terület vonatkozásában e rendelet szerinti támogatási jogosultságát elveszti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az érintett jogosult mezőgazdasági terület után csak új támogatási kérelem alapján vehető igénybe támogatás.

20. § (1) Ha az erdősítés első évében az erdőtelepítés nem az engedélyezett erdőtelepítési kérelemben elfogadott célállománnyal vagy az engedélyezettől lényegesen eltérő technológiával valósul meg, akkor:

a) a támogatás nem fizethető ki, továbbá

b) a külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot köteles fizetni,

c) az érintett jogosult mezőgazdasági terület vonatkozásában e rendelet szerinti támogatási jogosultságát elveszti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az erdőtelepítés fennmaradásáról az erdészeti hatóság külön eljárás keretében dönt.

21. § (1) Amennyiben az erdősítés harmadik évében az erdősítés eredményessége nem éri el az első kivitelre tervezett egyedszám 70%-át, véderdők esetében az 50%-át, az ápolási támogatás a harmadik évben nem fizethető ki, és a támogatásra jogosult a külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot köteles fizetni.

(2) Az ápolási támogatás a támogatásra jogosult kérelmére átütemezésre kerülhet az ötödik évre.

22. § Amennyiben az erdősítés ötödik évében az ápolás elfogadhatóságának ötödik évi feltételei nem teljesülnek, a kedvezményezett:

a) a külön jogszabályban foglaltak szerint bírságot köteles fizetni, és

b) az ápolási támogatástól végleg elesik.

23. § (1) Amennyiben az erdősítés engedélyezett legkésőbbi befejezésének évében (tölgy és bükk célállomány esetében 10., minden egyéb célállomány esetében 6. év) az erdősítés nem fejezhető be, és emiatt az erdőtelepítést az erdészeti hatóság nem nyilvánítja befejezettnek, úgy a támogatásra jogosult:

a) köteles az első kivitelhez és az ápoláshoz korábban már felvett támogatást a támogatási határozat kiadásának évében érvényben lévő feltételekkel, a jegybanki alapkamattal növelt összegben visszafizetni,

b) támogatási jogosultságát elveszti, és

c) két évig e rendelet alapján támogatásban nem részesülhet.

(2) A támogatási jogosultság elvesztése esetén megszűnik a jövedelempótló támogatás igénybevételéhez való jogosultság is.

24. § Kiegészítő beruházásként az erdősítés első évében megvalósult vadkárelhárító kerítést a támogatásra jogosultnak az erdészeti hatóság által meghatározott időpontig el kell távolítania. Ha ez nem történik meg, a kerítés létesítéséhez nyújtott támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

25. § Ha a támogatási időszak bármely szakaszában a támogatási feltételek teljesülésének elmaradása a támogatásra jogosult súlyos gondatlanságának vagy szándékos magatartásának következménye, úgy a támogatásra jogosult:

a) köteles a rendelet alapján már felvett támogatást a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni, továbbá

b) két évig e rendelet alapján támogatásban nem részesülhet.

Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg:

a) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes terület alapú támogatás 2004. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 86/2004. (V. 15.) FVM rendelet 4. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Megszűnik e rendelet alapján való támogatásra való jogosultság olyan terület után, amelyre vonatkozólag a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítése intézkedés támogatása igénybevételének részletes szabályairól szóló 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet alapján a támogatásra való jogosultságot állapítottak meg.”

b) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes terület alapú támogatásokhoz kapcsolódó 2004. évi kiegészítő nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 87/2004. (V. 15.) FVM rendelet 20. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Megszűnik e rendelet alapján való támogatásra való jogosultság olyan terület után, amelyre vonatkozólag a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítése intézkedés támogatása igénybevételének részletes szabályairól szóló 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet alapján a támogatásra való jogosultságot állapítottak meg.”

Az Európai Unió jogának való megfelelés

27. § Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet 31. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. számú melléklet a 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelethez

Az erdőtelepítési első kivitel normatív alaptámogatása

1. táblázat: Az első kivitel normatív alaptámogatásának mértéke nem védett mezőgazdasági területeken

	€/ha
	Célállománytípus
Megnevezés	tölgy és bükk a)	egyéb kemény lombos b)	egyéb lágy lombos c)	akác d)	nemes nyár e)	fenyő f)
Minimális vágási ciklus (év)	70	60	25	25	20	45
Min. csemete (db/ha)*	8000	8000	4500	4500	600	8000
Tízfokos és ez alatti lejtésű, illetve géppel járható erdőtelepítés	1979	1348	1221	1053	1137	1221
Tíz fok feletti lejtésű, illetve géppel nem járható erdőtelepítés	2569	1769	1600	1348	-	1600

* Magvetés esetében az előírt csemeteszámnak megfelelő mennyiségű magot kell vetni.

Az a), b) és c) célállománytípusok (természetszerű elegyes erdők) támogatásának feltétele, a főfafajcsoport arányának legalább 70%-a és elegyfajok minimum 20, maximum 30%-os arányának megléte.

Indokolt esetben - a természetvédelmi, illetve az erdészeti hatóság előírásai alapján - az előző feltételektől el lehet térni, de ebben az esetben az alacsonyabb támogatási értékű célállománytípusba kell sorolni az erdősítést.

Az erdő állományát, élővilágát gazdagító, biodiverzitását növelő őshonos elegyfafajokat az erdőrészlet területén egyenletes eloszlásban kell elhelyezni.

Az f) célállománytípus esetében a támogatás feltétele a lombos elegyfafajok 20-30% közötti aránya a főfafajcsoport arányának legalább 70%-a mellett.

A normatív támogatások esetében a következő fafaj-csoportosítás alkalmazandó:

a) tölgy és bükk esetén: tölgyek a vöröstölgy és a cser kivételével, szelídgesztenye és bükk,

b) egyéb kemény lombos fafaj esetén: vöröstölgy, cser, hegyi juhar, korai juhar, szilek, kőrisek, fekete dió, gyertyán, ostorfa, ezüstfa és a lágy lombos fafajok közül a hársak,

c) egyéb lágy lombos fafaj esetén: valamennyi hazai nyár- és fűzféle, valamint a mézgás éger és a nyír,

d) akác esetén: akác, lepényfa (gledícsia),

e) nemes nyár esetén: nemesített nyár- és fűzfajták,

f) fenyő esetén: erdeifenyő, feketefenyő, jegenyefenyő, lucfenyő, vörösfenyő, duglászfenyő.

2. táblázat: Az első kivitel normatív alaptámogatásának mértéke védett mezőgazdasági területeken

	€/ha
	Célállománytípus
Megnevezés	tölgy és bükk a)	egyéb kemény lombos b)	egyéb lágy lombos c)	akác d)	nemes nyár e)	fenyő f)
Minimális vágási ciklus (év)	70	60	25	25	20	45
Min. csemete (db/ha)	8000	8000	4500	4500	600	8000
Tízfokos és ez alatti lejtésű, illetve géppel járható erdőtelepítés	2148	1474	1348	842	927	969
Tíz fok feletti lejtésű, illetve géppel nem járható erdőtelepítés	2780	1937	1727	1095	-	1263

A védettségi lehatárolások forrásai:

1 Védett Természeti Értékek Törzskönyve - 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet.

2 Nemzeti Ökológiai Hálózat (NECONET).

3 Érzékeny Természeti Területek - 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet 6. melléklete.

4 NATURA2000 területek.

A 2. táblázat szerinti támogatás adható a jogosult mezőgazdasági területeken elhelyezkedő Védett Természeti Értékek Törzskönyvében szereplő védett természeti területen és a természetvédelmi jogi oltalom alatt álló védett egyéb természetvédelmi érdekű területen az alábbi feltételek mellett:

Védett természeti területen erdőtelepítés kizárólag őshonos fafajokkal, természetkímélő módon, és a termőhely típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.

Védett egyéb természetvédelmi érdekű területen támogatás adható a természetes erdőtípusoknak megfelelő elegyesség biztosítása esetében a védett területen található, a természetvédelmi hatóság által jóváhagyott erdősítési projektekre, amelyeknél igazoltan az OECD előírásainak megfelelő állományból származó őshonos lombos fafaj kerül telepítésre és az őshonos elegyfajok részaránya 30% fölött van. A szaporítóanyagot az erdőparcella területén egyenletes eloszlásban vagy csoportosan kell elhelyezni. A célállománytípus a legnagyobb elegyaránnyal előforduló fafajnak megfelelő.

Az egyes célállománytípusoknál a következő fafaj-csoportosítások alkalmazhatóak:

a) tölgy és bükk esetén: tölgyek a vöröstölgy és a cser kivételével, szelídgesztenye és bükk;

b) egyéb kemény lombos fafaj esetén: cser, hegyi juhar, korai juhar, szilek, kőrisek, gyertyán és a lágy lombos fafajok közül a hárs,

c) egyéb lágy lombos fafaj esetén: valamennyi hazai nyár- és fűzféle, valamint a mézgás éger és a nyír,

d) akác esetén: akác,

e) nemes nyár esetén: nemesített nyár- és fűzfajták,

f) fenyő esetén: erdeifenyő, feketefenyő, jegenyefenyő, vörösfenyő.

A védett területen található, a természetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező akác-, nemesnyár- és fenyőtelepítések csak csökkentett összegű támogatásban részesülhetnek [2. táblázat d), e), f) tételek].

Az első kivitel kiegészítő támogatása

A kiegészítő támogatás típusai

A kiegészítő intézkedések megvalósításáról, a támogathatóság feltételeinek műszaki minimumáról MVH közlemény ad útmutatást.

a) Erdőtelepítések talajának védelme

aa) Kiegészítő támogatás adható az erdősítés területén megvalósítandó erózióvédelmi létesítményekre és munkálatokra.

A támogatás mértéke:

- padkák létesítése:

12,63 €/100 m.

Erre a támogatásra a 10 fokot meghaladó lejtésű területek jogosultak.

ab) Kiegészítő támogatás nyújtható őshonos cserjefajtákból álló erdőszegélyek telepítésére az erdőtalaj védelme, az erdő speciális mikroklímájának mielőbbi kialakítása, illetve az élőhely gazdagítása céljából (fészkelési lehetőségek, az erdőszegélyek speciális faunája).

A támogatás mértéke: 10 000 db cserje erdőszegélyeken vagy foltokban történő telepítése 1 hektár egyéb kemény lombos célállománytípusú erdősítés normatív alaptámogatásának (1769 €/ha) megfelelő összeggel támogatható. A legkisebb támogatható cserjemennyiség 1000 db növény (350 m erdőszegély vagy 100 m2 erdőfolt).

b) Az erdőtelepítés védelme legelő állatok, vad és taposási kár ellen

ba) Kiegészítő támogatás adható az erdősítés területén elhelyezett, legelő állatok, vad és taposási kár elleni védelmet szolgáló létesítményekre. Lehetséges létesítmények: kerítés, villanypásztor. A támogatás feltétele: a kedvezményezett vállalja, hogy a létesítményt az erdészeti hatóság által előírt időpontban eltávolítja.

A támogatási mérték:

- min. 1,80 m magas kerítések:	3,15 €/m,
- 2,20 m-es vagy magasabb kerítések:	3,79 €/m,
- villanypásztor:	1,37 €/m.

Támogatásra jogosult minden olyan terület, ahol védelem nélkül az erdőtelepítés nem lehetséges. A kerítésépítés indokoltságáról az erdőtelepítési kiviteli terv elbírálásakor ÁESz területi igazgatósága dönt.

bb) Kiegészítő támogatás adható az egyes növények legelő haszonállatok és vad ellen egyedi védelmet szolgáló intézkedésekre. Támogatásra jogosult a mechanikai védelem.

A támogatási mérték:

- mechanikai védelem:

0,21 €/db

Támogatásra jogosult minden olyan terület, ahol védelem nélkül az erdőtelepítés nem lehetséges. A védekezés indokoltságát az ÁESz területi igazgatósága bírálja el.

c) Erdőtelepítések káros belvizek elleni védelme

A támogatás mértéke:

- bakhátak:	421,15 €/ha,
- vízelvezető árkok:	0,42 €/m.

Támogatásra jogosult területek: a „18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz-veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról” alapján belvízveszélynek kitett területek.

d) Erdőtelepítések tűzkár megelőzését szolgáló támogatása

A tűzesetek megelőzése céljából az „erősen és közepesen veszélyeztetett területeken” (Budapest, Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Veszprém, Nógrád, Hajdú-Bihar megye egész területén) támogatás adható tűzvédelmi pászták létesítésére.

A támogatás mértéke:

tűzvédő pászta készítése

- tízfokos és ez alatti lejtésű, illetve géppel járható területen	0,63 €/m,
- tíz fok feletti lejtésű, illetve géppel nem járható területen	0,95 €/m.

A tűzpászták szélessége 3-4 méter, területük az erdősítés területébe tartozik.

A támogatható tűzpászták hosszát kérelmenként az elbíráló határozza meg a területek méretének, tűzvédelmi besorolásának figyelembevételével.

2. számú melléklet a 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelethez

Erdőtelepítések ápolásának és védelmének támogatása

1. táblázat: Az ápolás normatív támogatásának mértéke (a telepítést követő öt évben)

€/ha/év

	Célállomány-típus
Lejtés	tölgy és bükk	egyéb kemény lombos	egyéb lágy lombos	akác	nemes nyár	fenyő
Tízfokos és ez alatti lejtésű, illetve géppel járható	358	253	168	126	168	211
Tíz fok feletti lejtésű, illetve géppel nem járható	463	337	221	168	-	274

3. számú melléklet a 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelethez

Az erdőtelepítési jövedelempótló támogatásra jogosult időszak célállományonként

	Célállomány
Megnevezés	tölgy és bükk	egyéb kemény lombos	egyéb lágy lombos	akác	nemes nyár	fenyő
	a)	b)	c)	d)	e)	f)
Jövedelempótló támogatási időszak (év)	20	20	15	10	10	10

4. számú melléklet a 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelethez

Erdőtelepítési jövedelempótló támogatás mértéke

					€/ha/év
	Jövedelempótló támogatás
Megnevezés	szántó és egyéb művelési ág			gyep (rét, legelő) művelési ág
	kedvezőtlen*	átlagos	kedvezőtlen*		átlagos
	adottságú terület
Gazdálkodók vagy azok társulásai	187,93	281,90	55,50		95,14
Minden egyéb jogosult a 12. § (4) bekezdés alapján	46,97	70,45	13,86		23,77

* Kedvezőtlen adottságú terület - 137/2004. (IX. 18.) FVM rendelet 2. és 3. számú melléklete alapján.